Találatok a következő kifejezésre: Ki volt a nép (5 db)

A többi népnek ki volt a honalapító vezére?

Tehát például a spanyoloknak, franciáknak, németeknek, angoloknak, lengyeleknek, oroszoknak ki az "Árpád fejedelmük"?

Legjobb válasz: Az angolok biztos nem I. Vilmos. Az angolszászok már ott éltek egy ideje mikor Vilmos elfoglalta õket. Õk inkább Nagy Alfrédot tisztelik aki egyesítette a 7 kis szász királyságot. A lengyeleknél hasonló szerepet tölt be mint nálunk Árpád a legendás Siemomys³. A németek Armeniust(vagy Hermannt) tisztelik nagyon, aki a Teutoburgi erdõben legyõzte Varus római légióit. Keleti szomszédaink Decebal dák királyt és Traianus római császárt hiszik a román nép nagy õsatyjainak. A franciáknál van egy legenda Hektor trójai herceg Francion nevû fiáról aki megalapította Franciaországot, de inkább mese. Vercingetorix gondolom tiszteletben áll, meg Nagy Károly is. Az oroszoknál talán Rettegett Iván, bár õ inkább államalapító szerepkörben van.

Az angolok biztos nem I. Vilmos. Az angolszászok már ott éltek egy ideje mikor Vilmos elfoglalta õket. Õk inkább Nagy Alfrédot tisztelik aki egyesítette a 7 kis szász királyságot. A lengyeleknél hasonló szerepet tölt be mint nálunk Árpád a legendás Siemomys³. A németek Armeniust(vagy Hermannt) tisztelik nagyon, aki a Teutoburgi erdõben legyõzte Varus római légióit. Keleti szomszédaink Decebal dák királyt és Traianus római császárt hiszik a román nép nagy õsatyjainak. A franciáknál van egy legenda Hektor trójai herceg Francion nevû fiáról aki megalapította Franciaországot, de inkább mese. Vercingetorix gondolom tiszteletben áll, meg Nagy Károly is. Az oroszoknál talán Rettegett Iván, bár õ inkább államalapító szerepkörben van.
Az az igazság, hogy nyugaton már nem is nagyon foglalkoznak ezzel, hogy ki honnan jött, kik voltak a vezérek, stb... Persze tisztelik, de nem csinálnak akkora felhajtást. Ott inkább a jövõt építik, mintsem a múlt felett rágódjanak és elszaladjon elõttük a jelen.
Az angoloknak gondolom Arthúr király.
Ez igaz. De náluk Ábrahám nem államalapító. A zsidóknál pedig akár lehet az is.
18:59-es válaszához annyit fûznék, hogy az arabok szintén Ábrahámot (Ibrahim) tekintik õsatyjuknak, illetve Ábrahám Hágár nevû feleségétõl való fiát, Izmaelt. A zsidóknál pedig Ábrahám, Izsák, Jákob (Izrael) és Mózes illetve Józsue.
A kérdező hozzászólása: Nem mondtam, hogy Svédország vagy Írország nem európai, hanem rákérdeztem, hogy õvelük mi a helyzet, utána pedig hogy "és a nem európai országokkal":) Köszönöm a válaszokat mindenkinek, ha valaki tud még valamit, írjon nyugodtan.
Svédország és Írország pedig mióta nem Európa? A svéd állam megalapítása szintén elég homályos, tehát max. mítikus alakot tisztelhetnek alapítóként. Az írek pedig vagy Szent Patrikot, vagy senkit, mivel az egységes Írországot II. Henrik angol király teremtette meg, amikor az egészet meghódította, õt meg csak nem tisztelhetik. Azt pedig nem hiszem, hogy valami 1922-es forradalmárt tekintenének alapítónak. (Vagy legalábbis nem tudok róla.)
A kérdező hozzászólása: És a nem európai országok esetében?
Nehéz kérdés, mivel a nyugat-európai országokat szinte kivétel nélkül gyakorlatilag többször is megalapították. Így Angliának lehetnek államalapítói mindenféle legendás kelta királyok, épp úgy, mint az angolszász vezérek, vagy Hódító Vilmos. Franciaországnak ugyanígy Vercingetorix, Clodvig, Nagy Károly, vagy Capet Hugo, a németeknek Armenius (Hermann), Nagy Ottó, Bismarck és I. Vilmos stb. Az olaszoknál talán tekinthetjük államalapítónak Cavourt és II. Viktor Emánuelt. Viszont az egykori vasfüggönytõl nyugatra más európai országban talán nem is lehet olyan egyértelmûen megnevezni egyetlen államalapítót, mint nálunk Árpádot, a lengyeleknél Mieskot, az oroszoknál III. Ivánt stb. Az USA eleve köztársaság volt, tehát nem egy honalapító vezére volt, hanem több. Õk voltak az "alapító atyák". Több latin-amerikai ország Bolivart tekinti alapítójának stb.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen! És a többi népnek? Japán? Svédország, Írország, stb?
Az olaszoknak lehet Aineiasz, vagy II. Viktor Emánuel :D.
A kérdező hozzászólása: Az angoloknak például Hódító Vilmos ilyen.
Minden népnek van ugyan eredetmondája, de nagyon sok a mai napig ott él, ahol régen, tehát az esetükben nincs értelme a honalapításnak.
Nehéz kérdés, szerintem sokaknak nem is volt ilyen.
GOOOOOOGLEEEEEE TEEEEEE FAAAAAASSSSSSZZZZZZ

Ki volt az a nép vagy népcsoport vagy törsz vagy személy, akárki, aki(k) feltalálták a létrát?

Legjobb válasz: Szerintem az õsemberek, mert elég régi találmány.

Szerintem az õsemberek, mert elég régi találmány.
Elõtt.
A kérdező hozzászólása: köszönöm szépen a válaszokat, sokat segítettetek! kérlek titeket, hogy a következõ válaszokban akár csak egy név legye, hogy kinek (melyik fáraó) a korában vonult ki Mózes :)
i.e. 939-ben már biztosan nem volt kádesi csata, mert azt az egyiptomiak és a hettiták vívták (mindkét féltõl léteznek a csatáról írásos emlékek). A Hettita Birodalom pedig valamivel i.e. 1200 után összeomlott és eltûnt a történelem süllyesztõjébe, Egyiptom úgyszintén meggyengült, elvesztette levantei befolyási övezetét. Mindez a tengeri népek vándorlása miatt történt, ami eltörölte a bronzkori nagyhatalmi viszonyokat és többek között lehetõvé tette a zsidók számára is, hogy a kialakult hatalmi vákuumban saját államot alapítsanak Kánaánban. I.e. 1400-as években pedig azért nem életszerû az exodus, mert Egyiptom pontosan akkor kezdett terjeszkedni Kánaán felé... (i.e. 1450 körül: megiddói csata, III. Thotmesz legyõzi a Durusa vezette kánaáni koalíciót - az Armageddon szó eredetét is ide helyezik) Tehát ha akkor vándorolnak oda a zsidók, megint csak az egyiptomiak befolyása alá kerülnek... Szóval szerintem a legvalószínûbb, hogy i.e. 1200 körül telepedtek le a zsidók a mai Izrael területén, ahol így még a filiszteusokkal (palesztinok) is találkozhattak és megküzdhettek, hiszen azok is a vándorló tengeri népek közé tartoztak (egyiptomi forrásokban "peleset").
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Szia! Alapvetõen kétféle nézet van errõl. Az egyik az un. bibliakritikai - valószínû ezt olvashattad - eszerint a kivonulást II. Ramszesz fáraó korára, az i. e. 1200-as évekre teszik. Ez jó 200 évvel késõbbi dátum a bibliai tradícióhoz képest. A bibliai kronológia szerint ugyanis i. e. 1445 körülre, az egyiptomi Újbirodalom korára esik a zsidók kivonulása Egyiptomból. A témával kapcsolatosan ajánlom még figyelmedbe David Rohl: Az elveszett testamentum - Az Éden kertjétõl a fogságig - A Biblia népének ötezer éves történelme címû könyvét. David Rohl kitûnõ egyiptológus, és részletesen ír ezekrõl az idõszakokról. Ami különleges, hogy Rohl a Kádesi csatát Salamon uralmának 33. évére i. e. 939-re teszi! Érdemes alaposan utánaolvasnod... Üdv. Péter
Tudtommal nincs teljesen egyöntetûen elfogadott álláspont. Valamikor csakugyan II. Ramszesz idejére tették, fõleg, mert akkor volt egy teljes napfogytkozás, azt gondolták az volt a sötétség. Késõbb Jerikói régészeti leletek alapján 1440-re, manapság többnyire amit # 3 tegnap 20:01 írt. Eszerint a kádesi csata elõtt.
A kádesi csata II. Ramszesz fáraó idején volt, i.e. 1274 körül, ekkor Egyiptom befolyási övezetébe tartoztak a kánaánita városállamok (inkább csak a délebbiek, Szíriában a hettiták befolyása erõsödött meg, mert II. Muvatallisz megnyerte a kádesi csatát) A zsidók inkább a bronzkori összeomlás folyamán jelentek meg Izrael területén, amikor mind a Hettita Birodalom összeomlott, mind Egyiptom meggyengült, visszaszorult és védekeznie kellett a tengeri népek áradata ellen. Ez i.e. 1200 körülre tehetõ, Merneptah fáraó uralkodott ekkor, sztéléjén szerepel elõször az izraeliták népe. Az is lehet, hogy már korábban "kivonultak" a zsidók Kánaán földjére, bár akkor még nem lenne kivonulásnak nevezhetõ, hiszen az akkor még mindig Egyiptom fennhatósága alatt állt..
A kérdező hozzászólása: akkor fake információt olvastam :D akkor melyik fáraó uralkodásának ideje alatt volt mózes egyiptomban?
Na megnéztem 1525- 1405 a következõ forrás szerint: [link] De Ramszesz i. e. 1302 k. – i. e. 1213. június 27. Nem éltek egy korban.
Miért, mikor élt Mózes?
Szia! A már említett Rohl féle Új Kronológia szerint a XIII. dinasztia uralkodója Dudimosze volt a Fáraó. A Bibliai szemléletû történelemmagyarázat szerint a kivonulás fáraója II. Amenhotep volt, aki i. e. 1447-1425-ig uralkodott. A bibliakritika szerint pedig II. Ramszesz volt a kivonulás fáraója az 1200-as években. Üdv. Péter

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!