Találatok a következő kifejezésre: Ki a egyház (22 db)

Az egyháznak ki a hívő? ( lásd állami támogatás ) mindenki aki meg van keresztelve márhogy jó nagy legyen az állítólagos hivek száma, vagy aki rendszeresen vagy néha jár misére?

Legjobb válasz: Sziasztok! A kérdés további kérdéseket szül: melyik egyházról beszélünk? Mit nevezünk egyáltalán egyháznak? Kit nevezünk hívõnek, és ki dönti el ki a hívõ és ki nem? A Biblia nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyházon azon emberek közösségét érti, "akik be vannak írva a mennyekben", vagyis akik üdvözülnek. Ilyen értelemben én úgy gondolom érdemes különbséget tenni látható és láthatatlan egyház között, hiszen az is egyértelmû a Bibliából, hogy "nem minden, a ki ezt mondja nékem (Jézusnak): Uram! Uram! megy be a mennyek országába, hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát." Vagyis "sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak." Az Isten láthatatlan egyházának a tagjai, ezek alapján úgy gondolom egyértelmûek, és az is egyértelmû, hogy õk csak egy kis csoport azok közül, akik hívõknek mondják magukat. A látható egyházaknak persze azok a hívõk, akik anyagilag és jelenlétükkel, vallásukkal támogatják az egyházakat. Egy dolgot azonban világosan kell látni. Sajnos a legtöbb egyház felomarkolja az államtól a pénzt hitéleti támogatás jogcímen, és ezzel kinyilvánítja azt, hogy nem sok köze van Jézus Krisztushoz, aki nyilvánvalóvá tette, hogy az õ országa (királysága) nem e világból való. Én is - többek között ezért - hagytam ott a református egyházat, mert láttam azt, hogy milyen visszaélések vannak ezen a területen. Jelenleg egy olyan egyházba járok aki nem igényel és nem fogad el az államtól hitéleti támogatást. Szerintem ez alap. Üdv. Péter

Sziasztok! A kérdés további kérdéseket szül: melyik egyházról beszélünk? Mit nevezünk egyáltalán egyháznak? Kit nevezünk hívõnek, és ki dönti el ki a hívõ és ki nem? A Biblia nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyházon azon emberek közösségét érti, "akik be vannak írva a mennyekben", vagyis akik üdvözülnek. Ilyen értelemben én úgy gondolom érdemes különbséget tenni látható és láthatatlan egyház között, hiszen az is egyértelmû a Bibliából, hogy "nem minden, a ki ezt mondja nékem (Jézusnak): Uram! Uram! megy be a mennyek országába, hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát." Vagyis "sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak." Az Isten láthatatlan egyházának a tagjai, ezek alapján úgy gondolom egyértelmûek, és az is egyértelmû, hogy õk csak egy kis csoport azok közül, akik hívõknek mondják magukat. A látható egyházaknak persze azok a hívõk, akik anyagilag és jelenlétükkel, vallásukkal támogatják az egyházakat. Egy dolgot azonban világosan kell látni. Sajnos a legtöbb egyház felomarkolja az államtól a pénzt hitéleti támogatás jogcímen, és ezzel kinyilvánítja azt, hogy nem sok köze van Jézus Krisztushoz, aki nyilvánvalóvá tette, hogy az õ országa (királysága) nem e világból való. Én is - többek között ezért - hagytam ott a református egyházat, mert láttam azt, hogy milyen visszaélések vannak ezen a területen. Jelenleg egy olyan egyházba járok aki nem igényel és nem fogad el az államtól hitéleti támogatást. Szerintem ez alap. Üdv. Péter
Az egyházak nem a hívõk száma után kapnak állami támogatást, hanem az iskolákra, szoc.intézményekre, és minimális összeget a papjaik bérkiegészítésére. Hívõnek meg azokat tartják, akik rendszeresen járnak istentiszteletre, és fizetik az egyházi adót.De ennek semmi köze az állami támogatáshoz.
A válasz megírásának idõpontja: ma 14:21 "egyházon azon emberek közösségét érti, "akik be vannak írva a mennyekben", vagyis akik üdvözülnek" Már eleve meg van írva, hogy kik üdvözülnek??? Akkor ezek szerint nincs szabad akarat, igaz? (Bocsi az offért, csak felmerült a kérdés hirtelen.) A válasz megírásának idõpontja: ma 17:12 "- az állam az egyes gyülekezetek hitéleti tevékenységét direkt módon semmivel nem támogatja! Az egyházközségek önfenntartóak, a lelkész és az egyéb költségeket a hívek fizetik." Na, ez a hülyeség! Olvasd el a linket légyszives. A katolikus.hu-ról van, ami a Magyar Katolikus Egyház hivatalos weboldala. Idézem a táblázat adatait: "nem normatív állami hozzájárulás - hitélet - 13.076.191.000 Ft" "önkormányzati hozzájárulás - hitélet - 340.373.000 Ft" Magyarán állam bátyó 13 milliárddal járul hozzá a papok fizetéséhez, stb. "A vissza nem kapott ingatlanokért és a földekért az állam járadék fizet bizonyos ideig." Ez is bugyutaság. Azért nem járadékot kap, hanem kárpótlást kapott a rendszerváltáskor (bár nem értettem akor sem vele egyet - a kommunista rendszernek kevés értelmes döntése volt, de ez azért azok közé tartozott - az állam adta, az állam elvette; kár, hogy most megint visszaadta az 1000 év alatt összeharácsolt vagyonkát - de sebaj, majd elvesszük megint). "hitoktatói óradíjat fizet a hittanórák után. Itt megjegyzem, az legtöbb európai országban a hittanoktatás órarendi keretek között történik, a hittanoktatót az iskola alkalmazza! Ez mindenhol így természetes, csak nálunk nem!" Ez is baromság. Nyugaton hittanoktatást az adott egyházmegye állja. Az állam SEMMILYEN módon nem folyik bele a vallásba. Ott már eljutottak arra a szintre (pár országot kivéve), hogy a vallásnak semmi keresnivalója az állam közelében. Nálunk még sajnos nem. Ahol az iskola állja a hittanoktatást, ott ez nem órarendi keretek között, hanem fakultáció formájában történik. Ha a diákok muszlim vallást akarnak tanulni, akkor oylan tanárt szerzõdtet az iskola. Ha mást, akkor másmilyet. De ez nem kötelezõ, mivel fakultációról van szó. A ygerek a hittan helyett választhat bármely más tantárgyat is. Csak igény esetén szerzõdtet az iskola tanárt. "A bemásolt linken én sehol nem találok 40milliárdot!!! A Katolikus Egyház bevétele 2004-ben az 1%ból: 7, 4 milliárd." Mert vakegér vagy, azért nem találsz. Alul van a táblázat. Próbálj lentebb görgetni, hátha sikerül. Ott megtalálod az adatokat. Össz bevétel: 68, 9 milliárd Ft Össz kiadás: 63, 8 milliárd Ft (Nyereség 5, 1 milliárd? Az vajon merre van az a pénz? Nemtán zsebre vágta valaki? Csak mert 5 milliárd Ft-ból vagy 500 lakást fel lehetne húzni. Mégis látok majd' mindennap hajléktalanokat. ... Hja, a Merci fontosabb a pap bácsiknak, mint az utcán nyomorgó emberek - mindezt állami pénzen; az adófizetõk pénzébõl.) "De nézzük inkább a friss adatokat! 2009-ben: Katolikus Egyház: 2, 96 milliárd, Református Egyház: 1, 015 milliárd." Igen, ezek az adó 1%-ának friss adatai. 2003-ban is 3 milliárd körül volt (az adózók kb. 8%-a adott a katolikus egyháznak). A baj csak az, hogy én nem arról beszéltem. "Az pedig ugye, ha az egyház állami feladatokat vállal át, semmiképp nem nevezhetõ hitéleti támogatásnak!" Ne keverd a kettõt, én sem tettem. "Az a normatíva, ami jár az állami iskolába járó gyereknek, ugyanúgy jár az egyházi iskolába járóknak is!" Igen. A baj csak az, hogy az egyházi iskoláknak ezen felül is jár támogatás, míg a többinek nem. Mégis nyivákolnak, hogy nincs pénzük. Javaslom, tanulj meg olvasni meg szöveget értelmezni. Roppant hasznos egy dolog; fõleg, ha az ember írásban próbál érvelni.
Mikor ki. - Ha pénzrõl van szó, akkor szerintük még az is hívõ, aki már fényképen látott templomot. - Ha meg arról van szó, hogy az egyház nevében embereket öltek, kínoztak, nácikat, fasisztákat támogattak, gyerekeket molesztáltak, pedofil ügyeket tussoltak el, stb., akkor egybõl kiderül, hogy az "olyan" emberek nem is igazi hívõk, és a többiek (meg az egyház) mossa kezeit. Egyébként az alábbi forrásból leszûrhetõ, hogy nagyjából mennyi támogatást is kap a katolikus egyház (kb. 40 milliárd évente), és ebbõl mennyi is megy pl. hitéleti támogatásra az adónkból: http://uj.katolikus.hu/modules.php?name=News&file=article&si..
Ez nem igaz. Szinte semmi amit az egyház kap az iskolákra és az ilyen intézményekre. Kapnak, ez tény és való de az szinte semmi. Itt volt pl. az a gázos eset. Az állami sulikban nem mentek, h spóroljon az állam. Az egyházi iskolákban egy nap sem maradt el a tanítás! Mert azokat mind az egyházak állják. És az egyház adományokból tartja fenn magát! Kb.10% az amit az állam ad nekik, a maradék 90%-ot maguknak kell megteremteni, és meg is teszik, mert hisznek!!(lásd Evangélikus Emmaus szeretetotthon, Nyíregyháza. A SEMMIBÕL építették fel(!) és kb egy 5 csillagos szállodai életet biztosítanak az idõseknek)
Sziasztok! "Isten szolgáinak is meg kell élni valamibõl." A Biblia ezt tanítja: "akik az evangéliumot hírdetik az evangéliumból éljenek", vagyis a hívek adományaiból, és nem állami támogatásból. Minden felekezetben vannak hibák, de ez szerintem alapvetõ kérdés! A szabad akaratról: jelen esetben nincs köze a kettõnek egymáshoz, minden megtért ember neve feliratik a mennyei könyvekbe, és onnan csak akkor töröltetik ki, ha olyat cselekszik ami bizonyítja, az alkalmatlanságát az örök életre. Lásd: pl. Lk 10, 20 "De azon ne örüljetek, hogy a lelkek nektek engednek; hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben." Üdv. Péter
Isten szemében ki a hívõ? az, aki cselekszi az akaratát. az Õ akarata pedig nem az, hogy templomba járjanak az emberek, vagy hogy még ma is megtartsák a sabbatot. vajon Jézus ezért jött? nem. gondolkodjatok el azon, hogy Jézus miért jött a földre, és 3 és fél év alatt mi volt az, amit Õ rendszeresen végzett. uttánna pedig azon, hogy a keresztény szó jelentése: Jézus követõje.
A kérdező hozzászólása: ÕSZINTÉN TISZTELEM azokat akik valóban hisznek és nem csak látszólag, én magam a természetben és a tudományban hiszek , senkit nem akarok megbántani de az én véleményem szerint nincs sem menyoerszág , sem pokol, sem semilyen túlvilág, csak a az élet vége ha el jön az idõ.
Miért kerülnénk a mennybe? Két feltámadásról beszél a Biblia. Az elsõ feltámadás az életre, a második a halálra szól: "...és láttam királyiszékeket, és leültek azokra, és adatott nekik ítélettétel, és láttam azoknak lelkeit, a kiknek fejöket vették a Jézus bizonyságtételéért és az Isten beszédéért, és a kik nem imádták a fenevadat, sem annak képét, és nem vették annak bélyegét homlokukra és kezeikre; és éltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig. A többi halottak pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendõ. Ez az elsõ feltámadás." Vesd össze: Jn 5, 29 "és kijönnek: a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt mûvelték, a kárhozat feltámadására." 1Thess 4, 16 "Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égbõl: és feltámadnak elõször a kik meghaltak volt a Krisztusban" Jel 20, 6 "Boldog és szent, a kinek része van az elsõ feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak; hanem lesznek az Istennek és a Krisztusnak papjai, és uralkodnak õ vele ezer esztendeig." Ez nem csak 70 ember ahogyan írod, hanem mindenki aki üdvözül... Üdv: Péter
persze, csakhogy ez 70 felkent személynek szólt. vajon miért jutnál te, vagy én a mennybe? Isten eredeti akarata az, hogy az emberek ia megtisztított, paradicsomi földön éljenek betegségtõl, és haláltól mentes boldog életet. az a tanítás, hogy minden ember az égbe jut, egy olyan angyaltól származik, aki már nem mehet fel oda.
A kérdező hozzászólása: szerintem a kérdés egyértelmü , csupán értelmezés kérdése.
"Bízz azokban, akik az igazságot keresik, és kételkedj azokban, akik már megtalálták." /André Gide/

Ki a református egyház feje?

Legjobb válasz: Én erre a kérdésre a magam egyszerû hitébõl válaszolnék mindenféle fent elmondott dolgot félre téve. egyszerû kérdésre egyszerû választ: A református egyház fej maga az az Úr Jézus Krisztus ill Isten. Utolsó válaszolótól kérdem én akkor ha presbiteriánusoknak mondják a reformátust miért valljuk magunkat néhányan reformátusok vastagnyakú kálvinistának? Szerintem a kettõ nem ugyanaz és a Református egyház alapítója ha jó tévedek Kálvin, az Evangélikusé pedig Luter.

Én erre a kérdésre a magam egyszerû hitébõl válaszolnék mindenféle fent elmondott dolgot félre téve. egyszerû kérdésre egyszerû választ: A református egyház fej maga az az Úr Jézus Krisztus ill Isten. Utolsó válaszolótól kérdem én akkor ha presbiteriánusoknak mondják a reformátust miért valljuk magunkat néhányan reformátusok vastagnyakú kálvinistának? Szerintem a kettõ nem ugyanaz és a Református egyház alapítója ha jó tévedek Kálvin, az Evangélikusé pedig Luter.
Ez egy kicsit OFF: "Utolsó válaszolótól kérdem én akkor ha presbiteriánusoknak mondják a reformátust miért valljuk magunkat néhányan reformátusok vastagnyakú kálvinistának?" Szia! A kettõ nem ugyanarra vonatkozik. A presbiteriánus az egyház vezetésének a módját jelöli, míg a kálvinizmus egy teológiai irányzat, amely valóban uralkodó a mai magyar református egyházban, de nem az egyetlen, mert vannak pl. zwingliánus refik is. Szóval attól, hogy kálvinista vagy, lehetsz presbiteriánus is, ezek nem egymással ütközõ kategóriák.
a református egyházak nem szervezõdnek annyira, mint katolikus egyház. Nincs egységes, átfogó vezetésük, hanem minden országnak és népnek saját egyháza van. (pl. van Magyar Református Egyház, van Német református egyház, de van Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház is.) Magának az egyháznak nincs úgy feje, mint a kereszténységnek a pápa. Maguknak az egyházkerületeknek és egyházmegyéknek (mindegyiknek) két vezetõje van, egy világi, a fõgondnok és egy egyházi a püspök. A teljes egyházat illetõ kérdésekben ezeknek a vezetõknek a tanácsa dönt.
Az elõzõt egy kicsit korrigálnám: a pápa nem az (egyetemes) kereszténységnek a feje, hanem a Római Katolikus Egyháznak. Azon kívül még vagyunk itt egy páran keresztények, katolikusok, orthodoxok, protestánsok is. A református egyházat presbiteriánusnak is nevezik, mert presbitériumok, elöljárók irányítják. Általában. A magyarországi református egyház annyiban különleges, hogy egyedül itt vannak ref. püspökök, máshol nincsenek. Azért van ez így, mert az egyik uralkodó régebben (bocs, most pontos nevet nem tudok mondani) azt mondta, hogy csak püspökökkel hajlandó tárgyalni, ezért kénytelenek voltak kinevezni. (Hasonló okok miatt vannak például baptista püspökök egyedül Oroszországban, és sehol máshol, de ez itt off) Gondolom a kérdés arra irányult, hogy kik a ref. egyház adminisztratív irányítói itt a földi emberek közül. Mert egyébként a egyetlen helyes válasz az, hogy az, hogy az egész láthatatlan, egyetemes Egyháznak (a világból kihívottak közösségének, akiket Krisztus megváltott, és amelynek vannak tagjai minden felekezetbõl), tehát ennek a feje az Úr Jézus Krisztus, senki más.
Jézus csakis, olvasd el a heidelbergi kátét.
Az egyház feje az Krisztus
Bölcskei Gusztáv jelenleg a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnöke. A zsinat világi elnöke Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület fõgondnoka. Úgy is mondhatnám, hogy most õk a magyar református püspökök felettesei. De gondolom a világi elnök kisebb jogkörrel rendelkezik, mint a nem világi.
Sziasztok én ateista vagyokDe hallottam bölcskei gusztäv rol az ki a bubänat ha nem a fönök
Ha OFF volt ha nem azért kösz.
Jezus tehat Isten

Az egyetemektől miért nem egységesen ugyanolyan arányban vonják ki a pénzt? És miért kapnak az egyházi egyetemek többet? (itt utalva arra, hogy a rektor mondta az egyházi diákoknak ne tüntessenek, mert ők úgy is többet fognak kapni mint eddig)

http://eduline.hu/felsooktatas/2013/2/5/Itt_a_lista_ennyi_pe.. Pl a Széchenyi István Egyetem idén 386 900 ezer forintos elvonást kapott, míg a Pannon Egyetem 1 244 889 ezer forintost és így kevesebbet is kap mint az els?. Vagy az Óbudai Egyetem még növelést is kap. Van akinél 30-40-is elvonás volt és van akinél meg csak 5-6%. S?t van aki kapott. Arról nem is beszélve, hogy az egyháziak többet kapnak.

Legjobb válasz: Azért, mert a KDNP a másik kormánypárt.

Azért, mert a KDNP a másik kormánypárt.
Ez volt az ára hogy évek óta a miséken hol burkoltan, hol nyíltabban arra buzdítottak, hova kell szavazni. Ezért kormánypárt a KDNP és ezért kapták meg az egyház számára fontos pozíciókat.
Nem csak egyetemeknél, legutóbbi balhék a klérus kezére játszott iskolák okán volt, kirúgott személyzettel, meg kötelezõ hittannal, stb. De kapásból több fejpénzt kapnak középiskoláik is.

Miért hisznek az emberek egy olyan szervezetben (Katolikus egyház), amely a középkorban embereket kínzott halálra, most pedig sorra derülnek ki a gyermekmolesztálások? Miért hiszik, hogy egy ilyen szervezeten keresztül közelebb kerülnek Istenhez?

Legjobb válasz: Ühüm. De Te nem Istenrõl beszéltél, hanem a középkori Egyházról. Amit pedig akárhonnan nézzük, emberek alkotnak. Akkor is emberek alkották, amikor ilyeneket elkövetett,a miket írtál. És most is emberek alkotják, akik ma már nemigen tennének ilyesmit... Isten ugyanaz maradt, az Egyház éppúgy változott, mint az Angol Királyság...

Ühüm. De Te nem Istenrõl beszéltél, hanem a középkori Egyházról. Amit pedig akárhonnan nézzük, emberek alkotnak. Akkor is emberek alkották, amikor ilyeneket elkövetett, a miket írtál. És most is emberek alkotják, akik ma már nemigen tennének ilyesmit... Isten ugyanaz maradt, az Egyház éppúgy változott, mint az Angol Királyság...
"Valahogy nem szívesen imádkoznék olyan Istenhez..." Hát akkor ne imádkozz. Egyébként: nincs "ilyen" Isten vagy "olyan" Isten. Az Isten EGY. Hosszú és felesleges lenne itt arról értekezni, miért nem Õ "öletett meg" ezt/azt/amazt. Ahhoz, hogy ezt megértsd, nyitottság és elõképzettség kell. A gyermekmolesztálások kérdése pedig átlagban öt percenként felbukkan itt az oldalon. Unalmas és ügyetlen sárdobálás (ásítós szmájli). Tehát: ne imádkozz. Senki sem kér erre - de arra már igen, hogy hagyd békén az imádkozni szándékozó többi embert. Megköszönjük.
Néhány angol király kivégeztetett embereket. Hogy a fenébe akarhatnak az angolok még mindig királyságban élni? Miért tisztelik a királynõt, hiszen jogilag az utóda azoknak, akik embereket végeztettek ki? Kb. ugyanez...
Leírom a véleményem, bár a Mélyentisztelt Gyakori Kérdések operátorai jó szokásukhoz híven lehet ezt is kitörlik... 1. Neked vagy nekem mi közöm van a középkorhoz? A mostani papoknak mi közük van a több száz évvel ezelõtti papokhoz? 2. Gyermekmolesztálások? Te ismersz ilyen papot? Mert én egyet sem. Te láttad, hogy egy pap molesztált egy gyereket? Fogtad a gyerek lábát, vagy honnan tudod? Az, hogy a média erre vadászik, és még egy ausztráliai kisváros pedofil esetét is leadja, ennek az a célja, hogy lejárassa az Egyházat. Én tanár vagyok. Akkor ezek szerint engem is utálnia kellene mindenkinek, hiszen régen, a szocializmus alatt a tanárok verték a gyerekeket, illetve néha pedofil tanár esetek is kiderülnek. Akkor ne járassák a gyerekeket iskolába, hiszen régen ilyen rossz tanárok voltak, illetve közülük néhány pedofil.
Hát jó kérdés! Ezentúl nagyon sok olyan tanítása van, dogmáik, amivel ugyanúgy nem kerülnek közelebb Istenhez! De ha ez nekik jó...
Lehet kritizálni a kérdezõt, de valóban elgondolkodtató, hogy pl. katolikus örök tétel többek között a pápai tévedhetetlenség, és ennek örököse a mai katolicizmus is. Ha valóban tévedhetetlen lenne a pápa aki állítólag Isten földi helytartója, akkor nehéz lenne sok bûntényre magyarázatot találni. Inkvizíció, kínzások, gyilkosságok, Isten nevében elkövetett szörnyûségek. ..és valóban ennek szellemi örököse a mai vallás, hiszen nem szünt meg egy pillanatra sem, hanem töretlenül eltelt utána egy év, két év..stb--és mai napig ugyanúgy áll, mintha mi sem történt volna.és a pápa még mindig "tévedhetetlen" :)
Mióta csak az ember létezik, mindig hitt valamiben. Az ókori Egyiptomiaknak több istenük is volt, és õk a papokon keresztül, meg a fáraón keresztül remélték, hogy közelebb jutnak hozzájuk, pedig a fáraónak köze sem volt az istenekhez, hisz rabszolgákat tartott és több száz, több ezer ember vére tapadt a kezéhez. A görögöknél ugyan ez volt, a rómaiaknál szintén. De az indiánoknál is megtalálhattuk ezt, csak õk a sámánokon keresztül hittek. Egyes népek akár emberéleteket is képesek voltak feláldozni, ha a papok ezt mondták. Egyszerûen az embereknek hinnie kell valamiben, még ha az az ember/szervezet, aki az Istent hirdeti nem is cselekedik mindig jól.
Kedves kérdezõ! Válaszolok a kérdésedre, ha elõbb Te válaszolsz az enyémre! Miért hisznek az emberek ma is olyan szervezetekben, eszmékben (nacionalizmus, szocializmus, stb) amelyek az elmúlt 100 évben milliókat gyilkolt meg, és ma is ezreket gyilkol meg? Miért hiszik, hogy ilyen eszméket propagálni kell ma is mindenáron?
Szeretem ezeket a szocializmusban kialakult, mélyen gyökerezõ "dogmákat".. A 2. válaszoló véleményét viszont osztom! :) ) Pluszban még annyit hozzátennék, hogy se a középkorban, se máskor az Egyház nem hozott ilyen ítéleteket, mivel a felülvizsgálat után (aminek egyébként az egyén jobb belátásra bírása volt a célja), a bûnös a világi bíróság elé került és ott mondták ki rá az ítéletet, ugyanis az eretnekség = felségsértés.
Még egy gondolat a gyermekmolesztálásokkal kapcsolatban... 2011 nyarán Madridban egy világméretû esemény zajlott, a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó. Ennek a több napos programnak több százezer, vagy talán több millió résztvevõje volt, mivel a világ minden országából mentek oda fiatalok (Magyarországról is több százan). Nagyságrendileg egy olimpia méretû esemény volt. Errõl miért nem hallott az emberek nagy része? Miért nem tettek a híradók még csak említést sem errõl? De persze ha a világ másik végén, egy amerikai kisvárosban pornóképeket találnak egy pap számítógépén, vagy akár csak terjeng egy e-gyanús pletyka, azt tuti hogy rögtön leadják a híradók. Ilyen hír-szelektálások és hír-eltorzítások mellett egyértelmû, hogy ilyen butaságokat hisznek az emberek hogy ilyen meg olyan az Egyház.
20:05 És ugyanez elmondható az összes többi eszmérõl, a demokráciától a haladáson és a humanizmuson át a szabadságegyenlõségtestvériségig. A különbség csak annyi, hogy ezek nevében 3 nagyságrenddel több embert öltek meg, mint a katolicizmus nevében :) )))
A kérdés eleve rossz. Az emberek azon csoportja, akik a katolikus egyház tagjai, nem az egyházban hisznek. Jó esetben Istenben hisznek, és hitüket a Bibliára alapozzák, rosszabb esetben meg (most az én szempontomból nézzük) ateisták, vagy más vallás tanaival értenek egyet. De a katolikusok se tanítják, hogy az egyházuk üdvözít, legfeljebb azt, hogy õk követik, õk szolgálják leghívebben Istent. Aztán ezzel lehet egyet érteni, és lehet nem egyet érteni. A Jézusba vetett hit reményt ad.
Azért, mert nagyon sok ember hisz az evolúcióban, pedig a 20. században emberek milliói halltak meg ennek az eszmének a köntösében. Az árja Német nép, a biológiai csúcsmodel Japánok, az Olasz kirívó fejlettségû faj. A négerek alja nép, az afrikaiak majmok, aki nem európai, az talán nem is ember. A zsidókat miért deportálták? Fejkörméret és pajeszhossz alapján, meg még a fene sem tudja mi alapján? Mai nap is gyûlöletet kelt emberekben a másik ember, mert bõrszíne vagy származása lentebbvalónak gondolják. Ez mind mind az evolúció eszmélyének a hozománya. De mégis milliók hisznek benne, úgy is, hogy a múlt században tömegeket mészároltak le miatta, a természetes kiválasztódás meggyorsítása érdekében. Nem érdekes?
A #7-es válaszoló vagyok: kedves kérdezõ...elõször is: be kellene látnod, hogy ehhez semmi közöd. Az, hogy õk mit kérdeznek meg maguktól, mikor és miért - egyedül AZ Õ DOLGUK. Csak az övék. Nem akarnak õk prókátort fogadni, a te személyedben sem, bármennyire zsenánt:-))) Valahogy úgy mûködik ez, hogy: az imádkozni szándékozók tolerálják, hogy te..nem szándékozol imádkozni. Neked, ezek után, tolerálnod kéne, hogy õk meg - imádkozni szándékoznak. A liberális gondolkodás valahol itt kezdõdik (és végzõdik. Nem olyan bonyolult.)
Az egyházat tökéletlen emberek irányítják.a hatalomról, befolyásosságról szól ma is.az embereket pedig könnyû irányítani, hitegetni.ha szétnézel a kis világunkban, láthatod, hogy az egyház nem különbözik a médiától és a politikától, pusztán mást tálal fel.könnyen manipulálható emberek mindig is lesznek.
A kérdező hozzászólása: 7-es válaszoló: akkor az a kérdésem, hogy az imádkozni szándékozó többi ember ha a fenti egyház berkein belül teszi ezt, nem gondolkodik el ezeken a kérdéseken?
A kérdező hozzászólása: De egy királyról nem mondja senki, hogy jóságos, szeret mindenkit, imádkozhatsz neki, megsegít, és a mennyországba kerülsz, ha vasárnaponként a király valamelyik hivatalába mész gyónni. Istent viszont megpróbálja az egyház valamilyen jóságos, abszolút hatalmú teremtõnek beállítani, stb. stb.
A kérdező hozzászólása: Oké, a molesztálós érved fogadjuk el helytállónak. Középkor: Annyi köze van hozzá, hogy ezzel a hitelét elveszti, mivel jogilag ugyanaz a szervezet, amelyik anno néhány õsünket szénné égette a máglyán. Valahogy nem szívesen imádkoznék olyan Istenhez, amelyik a szeretét úgy fejezi ki, hogy halálra kínoz.
A kérdező hozzászólása: Mert az emberek korlátozott értelmi szinttel rendelkeznek, kb. annyira, hogy ezt meg lehessen velük tenni. :)

Miért fontos az, hogy a történelmi egyházak közül melyikben van valaki megkeresztelve? Miért nem mindegy az, hogy melyik szolgáltatta ki a keresztséget azok közül?

Azzal egyetértek, hogy a keresztség fontos.

Legjobb válasz: Teljesen mindegy, mert egyáltalán nincs semmilyen jelentõsége. De ha már választani kell, akkor a bemerítkezés a biblikus hagyomány/tanítás.(ami a bûn mocskától való megtisztulási szándékodat fejezi ki). A locsi-pocsi miatt kárhoztatni másokat vagy okkultizmust látni benne nem a legjobb megoldás. Akkor sem a víznek van az ereje, nem a szavaknak, hanem ami a szívedben eldõlt. (hogy Istent választottad).

Teljesen mindegy, mert egyáltalán nincs semmilyen jelentõsége. De ha már választani kell, akkor a bemerítkezés a biblikus hagyomány/tanítás.(ami a bûn mocskától való megtisztulási szándékodat fejezi ki). A locsi-pocsi miatt kárhoztatni másokat vagy okkultizmust látni benne nem a legjobb megoldás. Akkor sem a víznek van az ereje, nem a szavaknak, hanem ami a szívedben eldõlt. (hogy Istent választottad).
Ha az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében keresztelték, akkor az érvényes keresztség a katolikus egyház szerint. Úgyhogy szerinte teljesen mindegy, hogy ezek közül melyikben keresztelték meg.
Hatalomharc.
a bûnösöket is szereti mégse helyes ölni lopni csalni...
olvasd már vissza. Isten mindenkit szeret- miért vannak szabályok? miért ha anyád szabályokat állít neked akkor nem szeret? amugy meg Isen a melegeket is szereti mint embert, csak bûnnek tartja a melegséget, mert nem ez a normális.annak idején ez a "pogány" népek szokása volt.nem így lett teremtve. akkor minek kell szembeszállni vele? amugy is undorító persze ez csak szmeélyes véleményem.
elsõnek is igaza van
Nem azzal van baj, hogy vki homoszexuális, hanem azzal hogy kis rózsaszín tangákban, nagy f.aszú rózsaszín macikkal körülvéve és egyéb f.aszt ábrázoló cuccokkal vonulgatnak fel. Ki kiváncsi erre?!?!
Ha Isten mindenható, akkor bizonyára meg tudta volna oldani hogy ne legyenek melegek. De nem tette, hiszen vannak, voltak is. A Biblában is van utalás melegekre és leszbikusokra is.
Ha Isten nem akarta volna, hogy melegek is legyenek, gondoskodott volna róla, hogy ne létezzen ilyesmi. A vallás meg az egyház két külön dolog. Anélkül is lehetsz hívõ, hogy az egyházhoz tartoznál. Az egyház egy bonyolult politikai-hatalmi szerevezet is, emberek alkotják és mint ilyen õk sem mentesek az emberi gyarlóságtól. Lásd pápák gyerekei...
Azért mert a katolikus egyház képmutató. Mindig a szeretettel jönnek, meg a keresztényi szeretettel. De amint valaki bármiben mást gondol, mint az egyház, az már eretnek, az a pokolban fog elégni. 6 évet húztam le egy iskolában, ahol nap mint nap elmondták ezt nekünk. Ennyi.
ha Isten azt akarta volna hogy melegek legyünk, akkor Ádámot és Bélát teremtette volna meg...
Az Egyház nem "utál" senkit. Az, hogy a tanításában bûnnek tekinti ezeket a cselekményeket, attól még az embereket, akik ezt gyakorolja nem utálja.
20:40-es te hol élsz? Az egyház véres szájjal tudja szidni azokat akiket utál, és utálja õket úgy ahogy vannak. Nem csak a "bûnüket". Én tapasztalatból beszélek.
Én meg a tanításról, nem arról, hogy mit mondott a mucsai plébános meg Mari néni. Egyébként a bûnösök kemény szavakkal ostorozása nem utálat, mint hogy te sem utálod a gyerekedet ha leszidod, ha hüyleséget csinált. Ezért nézdd meg ezt: http://www.depositum.hu/homoszexualitas.html
Én is katolikus iskolába jártam és nem pont a homoszexualitásra, de a szükségtelen szexre meg a "pornózásra" azt mondták nekünk, hogy önzés. Mert az élet magját eltékozoljuk értelmetlenül. Nekünk, diákoknak ezt mondták. Gondolom az is közrejátszott, hogy arra neveljenek, hogy ne csússzon be gyerek, meg hogy tiszták legyünk a házasságig. Gondolom a homókra is úgy tekintenek, mint mag tékozlókra. És hogy ez önzés a másik nemre nézve. Én nem hiszek ebben, de remélem valakinek segítettem.
a bibliai Istent az emberek találták ki.igen, az emberek! a valódi Isten senki fölött nem ítélkezik, senkit nem utál, mert õ az abszolut szeretet.az emberek ítélkeznek, utálnak, kiközösítenek, lenéznek, megszólnak másokat mert az õ szeretetük korlátozott formában létezik.pl.csak akkor szeretlek ha ilyen vagy olyan vagy:szépen beszélsz, a biblia szerint élsz, eljársz templomba, nem vagy házasságtörõ, akármi...Ha Isten is így gondolkozna, akkor õ maga is ugyanolyan földi halandó lenne mint mi emberek.
Arra gondoltam, hogy bár Jézus mindenkiért meghalt, de Isten nem szeret mindenkit ugyanannyira, és ugyanúgy. Akit kevésbé szeret, azzal hagyja, hogy bármi rossz megtörténjen; súlyos beteg, fogyatékos, homokos legyen, rabszolga legyen, nyomorogjon, és így tovább, míg másokat, akiket jobban szeret, érdemtelenül is megment ezektõl, sõt, van, akit úgy szeret, hogy hagyja magas polcra emelkedni, és hagyja, hogy nagy hatalma legyen. A halál utáni élet csak kevesek számára jelent vigasztalást, mert az emberek többsége pokolra fog jutni.
Ez bizony így van. A pokolba azok jutnak, akik halálos bûnben halnak meg. A vasárnapi szentmise elmulasztása halálos bûn. Tehát ha nem gyónod meg ezt a bûnt(és tényleg meg kell bánni), vagy nem kapsod meg az utolsó kenetet, akkor irány a pokol.
"A halhatatlan Isten fönségét fölcserélték a halandó ember, a madarak, a négylábúak és a csúszómászók képmásával. Ezért Isten szívük vágya szerint kiszolgáltatta õket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg saját testüket. (...) Asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltották fel. A férfiak hasonlóképpen abbahagyták az asszonnyal való természetes életet, egymás iránt gerjedtek vágyra, vagyis férfi férfival ûzött ocsmányságot. De meg is kapták tévelygésük megszolgált bérét. Nem méltatták az Istent arra, hogy megismerjék, az Isten is romlott eszükre hagyta hát õket, hogy alávaló tettet vigyenek végbe." Rómaiaknak írt levél 1, 23-28
úristen ennyi hülyeséget egy helyen... úgyis le fogtok pontozni de megéri elmondani a véleményem. bisex vagyok, és JÓ EMBER. és nem egy idióta vallási fanatikust láttam már. de akárhány részt emelhettek ki a bibliából, nem fogom elhinni nektek hogy "Isten" megjutalmaz egy fanatikust aki templomba jár ugyan de veri a gyerekét mert érzelmileg képtelen volt felnõni, ugyanakkor elítél egy leszbikust aki egész életében másoknak segít és rendes. akinek ez a nagyon egyszerû példa sem jut el a tudatáig, na kérem az tudja magáról hogy beszûkült fanatikus, és semmi mást nem érdemel csak szánalmat. remélem elég választékos voltam ahhoz hogy mindenki megértse, nem egy ostoba (nem szó szerinti értelemben vett) paraszt írta ezt. épp ezért mint a biblia által szeretni és tisztelni való embertársatok, kérem az érvet átgondolni.
Ebben a kategóriában nem sok értelmes vitatkozást láttam eddig. :D Egyébként ha már vitatkoztok: 1. Tiszteld a másikat! 2. Tiszteld az õ oldalát! 3. NE az õ oldalát mocskold, hanem a sajátod mutasd be! Egyékbént az egyház emberekbõl nem, nem isten választottjai, nem istenek, csupán emberek. Ember hibázik stb szóval na:D
Most kiemelted a homoszexuálisokat (nyilván az érintettséged révén ez zavar a legjobban) de kiemelhetted volna az elváltakat, az óvszert használókat, fogamzásgátlót szedõket is. nekik sem nagyobb a "bûnük" mint a melegeknek és mégis kiutálja õket az egyház. Mert ez egy ilyen szervezet. A szervezetnek pedig vannak szabályai, amit be kell tartani. Ha pedig valaki nem tudja betartani, ne akarjon ahhoz a szervezethez tartozni. Ilyen egyszerû. Én ünnepelni akarom a karácsonyt meg a szülinapokat és nem akarok házról házra járva baromságokat beszélni- nem is leszek Jehova Tanúja sosem. De nem is sírok miért nem lehetek?
A bûnt gyûlölni, a bûnöst szeretni kell.
Volt a Bûbájos boszorkákban egy rész. Ha a boszorkány bement a templomba, belecsapott villám, ha ez történik a melegekkel is ;)
jav: *na (fogalmam sincs, hogy lett "ha" belõle).
micsoda ostobaságokat mondott a két utolsó! ezek szerint Isten azt is akarta hogy az emberek öljenek lopjanak csaljanak... Isten szabad akaratot adott az embereknek.. a homoszexualitás az ördögtõl való és ugyanúgy elítélendõ mint bármelyik másik bûn!
01:00: Na pont az ilyen [email protected]égok miatt vagyok ateista.
Az egyház azért utálja ki a homokosokat, mert azt hiszi, hogy szabad akaratukból csinálják. A papok azt hiszik, hogy ha nekik sikerül az önmegtartóztatás, akkor mindenkinek sikerülne, ha akarná. Ez tévedés.
a papok a b.uzik
Régen Galileit kivégezték volna az egyház, mert azt állította, hogy a Nap körül forgunk. A tudomány igazolta. Jelenleg a homosexuálisokat ítélik el, mert önszántukból azok. Ha egyszer a tudomány igazolja, hogy nem választhatnak akkor mi lesz? Akkor Isten ilyennek teremtette õket. Isten teremt olyan embert akinek nincs lehetõsége a mennybe jutni ha úgy él ahogy Isten teremtette?
ha genetikailag b*zik akkor se Isten teremtette õket olyannak... vagy talán szted aki betegen születik azt is Isten teremtette ilyennek????
Szóval aki egézségesen születik annál Isten közbenjárt, aki valamilyen betegséggel vagy hibával annál nem?
A kérdező hozzászólása: Én azzal értek egyet hogyha Isten nem akart volna homoszexuálisokat akkor nem lennének.Jah és igen egyház nélkül is élhet valaki hívõ életet.Az egyház az csupán képmutatás.
Olvasd ezt el: http://www.depositum.hu/homoszexualitas.html Isten szeretete: Isten tulajdonságai közé tartozó, predikamentális nyugvó, pozitív sajátság. Az a szeretet, amely a teremtmények felé irányul és amelyet Isten az üdvösség történetében kifejezett. - Az ÓSz inkább a választott nép iránt való szeretetet dicsõíti, de emlegeti jóságának megnyilvánulását minden teremtmény iránt (Zsolt 33, 5; 36, 7; 145, 9; 18, 3), és a Bölcs 11, 24 ezt is „szeretetnek” mondja. Népe iránti szeretetének alapja, a kiválasztás megmarad akkor is, ha a nép hûtlen lesz. A büntetés azt célozza, hogy térjenek vissza hozzá, az élet forrásához. A szeretetnek, haragnak, az érzelemnek a megnyilatkozása mint antropomorf kifejezés Isten személyességét is jelezni akarja. Isten szeretete a próf-k igehirdetésében jelenik meg. A MTörv-ben a szeretet jele a szöv. Isten szerette az õsatyákat, s megígérte, hogy hûségét megõrzi az utódok számára is (MTörv 7, 7-13). Oz 1-2 Isten szeretetét a jegyesi szeretethez hasonlítja. Isten megbünteti a hûtlen jegyest, de utána visszafogadja. Jer 2, 2 ugyanezeket a színeket használja, s emlékeztet a pusztai vándorlásra, a szeretet igazi megnyilatkozására. Az Én is a jegyesi szeretet képe, Iz 41-44: már a megváltó szeretet szólal meg, de az anyai szeretet is hangot kap (41, 14). Késõbb az érzelmek melegsége elhalványul (Ez 16) és inkább a törv. jelentõségét hangsúlyozza. A törv. a szeretet ajándéka. Személy szerint Isten szeretete fõleg az igazak, a szegények és a gyöngék felé fordul. - Az ÚSz nemcsak új vonásokat mutat be, hanem a szeretet eszkat. teljesülését is. A szinoptikusoknál Jézus nem beszél az Atya szeretetérõl, de bemutatja csodáiban és irgalmasságának jellemzésében (Lk 15; Mk 2, 15). Különben egész viselkedése ezt a szeretetet tükrözi. Húsvét után az Egyh. fölismerte Isten egyetemes megváltó szeretetét Jézus kereszthalálában és föltámadásában. Szt Pál és Szt János írásai ezt már teol-ilag is feldolgozzák. Jézus szenvedésében a Jahve szolgájáról szóló jövendölés teljesült (Iz 52-54), és a kereszthalál a megváltó szeretet bizonyítéka (Mk 10, 45). Az Euch-ban aktualizálódik az örök szöv. (Mk 14, 24). Szt Pál a szeretet legnagyobb titkát abban látta, hogy az Atya egyszülött Fiát nem kímélte, hanem áldozatul adta mindnyájunkért (Róm 8, 32; Ef 5, 1). Isten a bûn által okozott feszültséget föloldotta azzal, hogy elfogadta Jézus áldozatát, kiengesztelõdött a világgal (Róm 5, 8-11), és ebbe a békébe belevonta a pogányokat is (Ef 2, 14-18). Az Atya a Szentlelket azért küldte el, hogy fölismerjük ezt a szeretetet (Róm 5, 5). A végsõ megnyilatkozás az lesz, hogy Jézus Krisztus által megvalósul az üdvösség egyetemes terve (Ef 1, 1-10). - János írásaiban olvashatunk legtöbbet Isten szeretetérõl. Isten áthidalta a nagy ûrt önmaga és a bûnös ember között: Fiát áldozatul adta a világért (Jn 3, 16), s a Fiú ittléte egyúttal biztosítéka annak, hogy a megváltás mindenkinek szól. Krisztus bevont bennünket az Atya és a Fiú szeretetközösségébe. Jézus fõpapi imájában is azt kérte, hogy az Atya övéit ugyanazzal a szeretettel kapcsolja magához, mint õt magát (Jn 17, 23-26). Az egész üdvtört. azt igazolja, hogy Isten maga a szeretet (1Jn 4, 16), s a hívõ embernek erre kell válaszolni életével (istenszeretet). A világban tapasztalható rossz kérdését is ebbõl kiindulva kell tisztázni. A teremtett világ önmagában nem a végsõ megoldás, hanem bevezetés és elõkészítés az üdvösségre. Az anyagvilággal együtt jár a fizikai rossz, az ember szabad akaratával az erkölcsi rossz. Az embernek ebben a küzdelmes életben kell erkölcsi személyiségét kialakítania. Isten szeretete arról biztosít, hogy „minden javukra válik azoknak, akik szeretik Istent” (Róm 1, 28).
elsõ "nem" helyére: "áll" :D

Mikor alakult ki a kereszténynek nevezett világban az a liberális gondolat, hogy minden egyházban vannak Istennek elfogadható hívei?

Mert ugye, amikor egy kissebb csoport elszakadt egy nagyobb, f? irányzattól, akkor biztosan nem azzal indokolták, hogy: "most azért válunk el, mert tudjuk, hogy ott is megtalál bennünket Isten", mert akkor minek a szakadás?

Legjobb válasz: Negyon bonyolult kérdést sikerült feltenned.A válaszra egy egész könyv nem lenne elég.Az én gondolataim szerimt,tanításbeli eltérés ,hatalmi harc,anyagi ok.Delehet hogy nincs igazam.

Negyon bonyolult kérdést sikerült feltenned.A válaszra egy egész könyv nem lenne elég.Az én gondolataim szerimt, tanításbeli eltérés , hatalmi harc, anyagi ok.Delehet hogy nincs igazam.
Hm... Nem ismered talán a reformáció történelmi okait? Luther - teljes joggal - ki volt akadva a katolikus egyház visszásságaira, a felsõ papság visszaéléseire, stb. . Meglátása szerint az egész katolikus egyház deviáns (letért a helyes útról), és nagyon ideje már, hogy helyreállítsák a dolgokat... Innen meg már tudjuk. A katolikus egyházzal nem lehetett mit kezdeni, ezért alapítottak sajátot. De egyébként a legfõbb gond az - és ezért lehet hatmillió keresztény felekezet -, hogy a Bibliát ezerféleképpen lehet értelmezni, és értelmezik is. Még az olyan, látszólag abszolút egyértelmû parancsolatokat is, mint pl. a "Ne ölj!" is lehet magyarázni, mondván, hogy ez eredetileg csak és kizárólag zsidókra vonatkozott. Vagyis hittestvéredet ne öld, de amúgy bárki mást nyugodtan. Ennyit a felebaráti szeretetrõl... És ez csak egy példa a sok közül, sokáig lehetne sorolni. Ezért sem jó az intézményesített, szentírásközpontú vallás. Minél több írás, minél több szervezet és minél több magyarázó, annál nagyobb a káosz, mert mindig, mindenki meg fogja tudni indokolni, hogy miért is jó az, ha õ visszaél a lehetõségeivel, ha a maga gondolatai köré formálja a vallását... holott az egésznek ugyebár alapelgondolás szerint pont fordítva kellene mûködnie. Fel kéne már ismerni végre, hogy nem azért kell jónak lenni, mert Isten/Allah/Jehova/stb. azt mondta, hanem egyszerûen azért, mert célszerû: mert együttmûködve és békében mindenkinek jobb, mint káoszban és háborúban. Márpedig a sok felekezet, sok vallás káoszt eredményez, és háborút... holott elvileg pont ennek az elkerülése lenne a cél. Ennyit a vallásról. ------ És minden kedves buzgó hívõnek, aki most kajakból lepontozott: gratulálok, máris megszegted a vallásod egy fõ tételét. És ha nem tudod, melyiket is, akkor még külön is szégyellheted magad.
Valóban érdekes kérdés, és bizonyos szempontból jogos is. Én onnét közelíteném meg a dolgot, hogy elõször is szétválasztanám az intézményes egyház fogalmát a VALÓDI egyházétól, ami ugye a Krisztusban hívõk (megtértek) közössége. Ezzel arra célzok, hogy egy egyházi felekezet tagjának lenni nem egyenlõ a kereszténységgel. A kereszténység alapja a megtérés, Krisztus áldozatának elfogadása az életemben, aminek mindenkori következménye, hogy el kell forduljak a korábbi életemtõl, bûneimtõl. Egy megtért keresztény élõ kapcsolatban áll Istennek, az õ vezetését kéri az életére. Több ember megtapasztalja ezt, akik ezért - és éppen ezért - barátságot kötnek, maguk is közösséggé válnak, hiszen osztoznak az Örömhír rájuk gyakorolt hatásán. Az evangelizáció is innét jön, hogy meg akarják (kell is) osztani örömüket másokkal. Ezek a közösségek aztán nõni kezdenek, egyre nagyobb szükség van a szervezettségre, anyagi háttérre stb. Ez magában foglalja a tökéletlenséget, vagyis egy "tökéletes" isteni közösség "tökéletlen" földi körülmények között való boldogulását. Hozzá jön ehhez egy jó adag emberi oldal is "a lélek kész, a test erõtlen", ami ugye nemcsak a mindenki által annak vélt bûnökre, vétkekre való hajlam, hanem maga az emberi gondolkodásmód is, mint pl. az aggodalom, törvénykezés, ítélkezés, stb. Aki megmarad az intenzív Istenkapcsolatban, kritizálni fogja (kell is) azokat az elemeket, ami elviszi a közösséget egy emberi okoskodás, dogmarendszer felé, ahelyett, hogy a valódi Krisztuskövetést valósítaná meg az életükben. Egy közösség kétféleképpen reagálhat erre: vagy visszatér (megtér) - reformokat hajt végre, vagy ragaszkodik a "csinálmányaihoz", ezzel elkerülhetetlen szakadást vonva maga után. Az egyén pedig vagy ragaszkodik saját igaz Isenkapcsolatához, vagy megalkuszik és eltávolodik maga is. A másik oldalon viszont mindenképp jelen van a felekezeteken belüli megújulás is, egy nagy egyház már nem úgy mûködik, mint egy kis gyülekezet, hanem maga is kis csoportokból, mozgalmakból tevõdik össze. Ezért érdemes körülnézni egy egyház berkein belül, hogy milyen a napi hitélet, milyen közösségek, programok vannak, mennyire nagy a világi hívek szerepére fektetett hangsúly. Ezért mondom én azt, hogy minden egyházon belül vannak "sejtek", akik felismerik az igazságot, és megõrzik, és folyamatosan vannak szakadások is. Ezért hívom én ezeknek az igazi híveknek a közösségét egyháznak, és nem az intézményeket. Tudom, hogy sokaknak nem fog ez tetszeni, és szándékosan nem tûzdeltem tele a mondandómat Bibliai idézetekkel, referenciákkal. Ha valakit ez érdekel, akkor érdemes az Ószövetségben a próféták fellépését végiggondolni, az Újszövetségben pedig Pál levelei közül a Római levél elsõ fejezetét vagy az I. Korinthus levelet olvasni. Ha már akkor kérdés volt ez, akkor mennyivel inkább egy hivatalossá tett egyház, világi hatalmakkal való kompromisszumos egyezkedései után… A Jelenések Könyve második és harmadik fejezetében a gyülekezetekrõl van szó, ott érdekes, hogy idõnként az egész gyülekezethez szól „térj meg”, aztán kiemel néhány igaz embert. Ez nekem azt jelenti, hogy fontos, hogy az egyház is képviselje az igaz tanítást, de az egyének ítéltetnek meg, és igaz ember sosem vész el a környezete miatt (Jel 3, 5). A másik érdekesség itt, hogy egyetlenegy gyülekezettel elégedett teljes mértékben, a többi ellen mindig fel tud hozni valamit.
A modern egyházi szakadásocskákat a pénz hajtja. A reformációnak más volt az oka.
"Fel kéne már ismerni végre, hogy nem azért kell jónak lenni, mert Isten/Allah/Jehova/stb." Fõbb vonalaiban mondasz igazságot...csak a kiidézett gondolatodhoz fûnék hozzá valamit. Allah(ami Istent jelent), Isten -- ezek csak címek Jehova -- tulajdonneve a Biblia Istenének, a teremtõnek. "Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg mint mindenható Isten, de az én Jehova nevemen nem voltam elõttük ismeretes." 2 Mózes 6:3 Károli ford. Nem igazán pontos a témáról beszélni, ha összemossuk a címeket a tulajdonnévvel. Végül mind az Ókori Izrael nemzete, mind az elsõ századi keresztények csoportja bemutatta, hogy jól mûködik az igaz imádat megszervezve, azaz egyetemesítve. A baj az, hogy évszázadokkal késõbb miután írásos formába lett öntve az Igaz Isten imádatára vonatkozó szervezeti elrendezés, nem tartották magukat ahhoz az emberek. Ez itt a gond valójában. Milyen indokkal szakadtak el? Talán rájöttek a képmutatásra, vagy maguk vizsgálták meg a Bibliájukból az emberek, hogy az Egyházuk tanítása nem egyezik a Biblia tanításával. Mindazonáltal meglett jövendölve az az idõszak, amikor az emberek egyfajta szellemi éhséget fognak érezni, s mint a fizikai éhség az élelem keresésére sarkall, sarkallta õket a szellemi éhség is Isten igazságainak keresésére. Kifejezetten jellemzõ volt ez a 19 századra. Ámós 8:11-ben ezt olvassuk :Ímé, napok jõnek, azt mondja az Úr Isten, és éhséget bocsátok e földre; nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot, hanem az Úr beszédének hallgatása után."

A római katolikus egyház hogy vizsgálja ki a Mária jelenések hitelességét?

Kérlek, írjátok le részletesen. (Gimnáziumi kiselőadáshoz kéne, de erről ne találok semmit)

Legjobb válasz: katolikus könyvtárban ezeket a könyveket találtam a témában, szaladd át õket, hátha találsz bennük valamit remélem, segítettem, több idõm nincs http://www.ppek.hu/k456.htm http://www.ppek.hu/k481.htm http://www.ppek.hu/k117.htm

katolikus könyvtárban ezeket a könyveket találtam a témában, szaladd át õket, hátha találsz bennük valamit remélem, segítettem, több idõm nincs http://www.ppek.hu/k456.htm http://www.ppek.hu/k481.htm http://www.ppek.hu/k117.htm
Nézd meg a Stigmata c. filmet! (Persze kérdéses, hogy mennyire tényszerû) Vizsgálják a jelenés szemtanúit, pszichikai, háttér és más szempontból.
Egyházi díjcsomagot gondolom az egyházi tisztséget betöltõk vehetnek igénybe...
A kérdező hozzászólása: De nem csak azok, mert pár ismerõsömnek is az van, de nekik a szüleik kötötték és nem tudják, hogy lehet. De õk teljesen mással foglalkoznak (valami bõr feldolgozó, vagy valami ilyesmi).
Szó sincs nagy egyházi fejesekrõl :D nekem is ilyen egyházi elõfizetésem van és nagyon kedvezõ feltételekkel :) a havidíj 100%-osan lebeszélhetõ, és igen, akik még ilyen elõfizetéssel rendelkeznek azokkal ingyen beszélek :) 9 Ft/perc, és azt hiszem az sms is 9 Ft, de ez nem biztos (t-mobile). Más hálózatoknál 15 Ft/perc. Egy hónapba kb. 1700 Ft a havidíj, de én néha átcsúszok egy kicsivel a sok sms miatt (60 mindig ingyenes/hó) de én kicsit többet küldözgetek, így az én számlám kb. 2000 Ft Azt hiszem külföldön is kedvezményesebb, mint a többi csomag, akkor is max 2500-at fizettem, úgy hogy 10 perceket beszéltem :) ja és igen, vallásos vagyok, és ahhoz h te is ilyen elõfizetésben legyél kell egy igazolólapot szerezned az ottani egyházközösségtõl. Ha van még kérdésed szívesen válaszolok :)
Az elõzõ jól írta. egyházi díjcsomag az egyházi tisztségviselõknek van. Szerezz egy ilyen ismerõst(nem árt ha egy sima papnál nagyobb tisztségû mert hát lássuk be a papok nem olyan nagy valakik az egyházi hierarchiában) és õk elintézik neked némi kenõpénzért cserébe!
Ez olyan, hogy csak azt mondják: Isten fizesse meg?......:)
Jól írja a dolgokat az elõttem szóló. Én is ebben vagyok. Nem tudom a pontos díjakat, de nagyon kedvezõ. Mi a faluban lévõ egyházi nem tudom kitõl kértünk lapot, egész család benne van, de csak úgy nem adják ki, ismernek, tudják vallásosak vagyunk.

Mik a karácsony gyökerei? A legtöbb tudós egyetért abban, hogy december 25-ét a katolikus egyház jelölte ki Jézus születésnapjául. Miért?

„Legnagyobb valószín?ség szerint azért, mert a korai keresztények azt akarták, hogy a dátum egybeessen a pogány római ünneppel, mely a »legy?zhetetlen Nap születése« jegyében zajlott” — mondja a The New Encyclopædia Britannica. De vajon a keresztények, akiket kegyetlenül üldöztek a pogányok több mint két és fél évszázadig, hirtelen miért adnák meg magukat üldöz?iknek?

Legjobb válasz: Mi történt a hagyományos karácsonnyal? „A karácsony egy örömteli idõszak volt számunkra, gyerekek számára — mondja Rita, visszatekintve az 1930-as évekre. — Mindenki elment a templomba, ahol a kedvenc egyházi énekeinket énekeltük. Amikor hazajöttünk, anya megfõzött egy pulykát, és kaptunk karácsonyi pudingot és krémet is. Õszintén hittük, hogy ez a nap Jézus születésnapja. A dolgok azonban megváltoztak. Úgy tûnik, az egyetlen dolog, amire ma sok gyerek gondol, hogy most jön a Télapó, és ajándékokat hoz.” Az Ébredjetek! nagy-britanniai tudósítójától A KARÁCSONY megünneplése az évek során többféle módon változott — s nem csak az utóbbi idõkben. Az angol szerzõ, Charles Dickens még 1836-ban ezt mondta: „Vannak emberek, akik azt mondják majd neked, hogy a karácsony már nem ugyanazt jelenti számukra, mint a múltban.” Talán némelyek meglepõdnek, de a karácsony nem mindig volt népszerû esemény. A 19. században, amikor Dickens írt, a karácsony veszített népszerûségébõl. A legtöbb brit újság nem közölt információkat a karácsonyról az évszázad korai szakaszában. Dickens és idõsebb amerikai társa, Washington Irving, erõfeszítéseket tettek, hogy népszerûsítsék a karácsonyt. Miért? Nem csupán azért, hogy újraélesszék a régi hagyományokat, hanem — legalábbis amennyire ez Dickenst illeti — azért is, hogy ráébressze olvasóit az elnyomottak életének rideg valóságaira, és így jobbá tegye helyzetüket. A XIX. század valóságai Mialatt az ipari forradalom némelyeknek fellendülést hozott, túlzsúfolt nyomornegyedeket, szennyet és rosszul fizetett munkát is eredményezett. „Minden nagyvárosnak van egy vagy több nyomornegyede — írta Friedrich Engels 1844-ben —, ahol a munkásosztály össze van zsúfolva . . ., eltávolítva a boldogabb osztályok látókörébõl.” Nagy-Britannia 1825-ös gyártörvénye — mely csak a pamutfeldolgozó üzemekre vonatkozott — azt mondta, hogy egy pamutfeldolgozó üzemben egy embernek sem volna szabad 12 óránál többet dolgozni hétköznaponként, szombaton pedig csak 9 órát. Thomas Macaulay történész 1846-ban az ilyen intenzív munkát okolta „az elme fejlõdésének lelassulásáért, mert az nem hagy idõt az elme egészséges használatára és a szellemi fejlõdésre”. A karácsonyi ünnepek újraéledése a XIX. század ilyen társadalmi és erkölcsi nehézségeinek közepette történt. Dickens és a karácsony Charles Dickens vezetõ szerepet vállalt a szegény emberek nehézségeinek társadalmi tudatosításában. Klasszikus novellájában, a Karácsonyi ének-ben, melyet 1843-ban adott ki, Dickens ügyesen alkalmazta a karácsony hagyományaival kapcsolatos ismeretét, hogy megvalósítsa szándékát. A Karácsonyi ének azonnali sikert aratott, és több ezer példányt adtak el belõle. A következõ évben kilenc londoni színház vitte színpadra a történet dramatizált változatát. Dickens 1867 karácsony estéjén felolvasta a novellát az egyesült államokbeli Bostonban (Massachusetts). A résztvevõk között volt egy bizonyos Mr. Fairbanks, egy vermonti gyártulajdonos, aki ezt mondta feleségének: „Úgy gondolom, hogy miután meghallgattuk Mr. Dickens Karácsonyi énekének a felolvasását ma este, fel kell adnunk azt a mindeddig megtartott szokást, hogy munkanapot tartsunk Karácsonykor.” Megtartotta ígéretét. A következõ évben azzal járult hozzá a hagyományhoz, hogy egy pulykát adott munkásainak karácsonykor. A karácsony elüzletiesedése A jótékony adományok mindennapossá váltak a karácsonyi idõszakban, kezdve az olyan jótékonysági alapítványoktól, melyek szenet adományoztak a szegény özvegyeknek, egészen addig, hogy a falusi földbirtokosok pénz- és élelemadományokat osztottak ki. A karácsony hamarosan elméletileg alkalmat adott minden osztály számára, hogy társadalmi egyetértésben találkozzon. Engedve, hogy a gazdagok és szegények közötti válaszfalak tudatosan ledõljenek az év ezen idõszakában, sokak lelkiismeretét megnyugtatta. Számos ünnepi hagyomány vagy újjáéledt vagy létrejött. Például az elsõ karácsonyi üdvözlõlap 1843-ban jelent meg, és amikor a nyomtatás olcsóbbá vált, az üzlet felvirágzott. A karácsonyfák, amelyeknek egy sokkal régebbi hagyománya volt, szintén egyre inkább népszerûvé váltak, miután Albert herceg, Viktória királynõ férje bevezette a német feldíszítés módszerét, aranyborítást, díszítéseket és gyertyákat alkalmazva. A karácsony kereskedelmi elõmozdítása lendületet kapott. Napjainkban, alig több mint egy évszázaddal késõbb, a karácsony olyannyira elüzletiesedett, hogy nyíltan beszélnek róla. Ez felveti a kérdést: Milyen volt a karácsony eredetileg? A karácsony eredete Történelmi háttérrel szolgálva, a The Chicago Tribune címû újság épp a múlt év decemberében említette egy szenzációt keltõ tudósításban: „Ironikus, hogy az ünnep, melyet a keresztények most azért kifogásolnak, mert behálózta azt a kereskedelem, pogány ünnepre vezethetõ vissza, melyet viszont a kereszténység vett át. Az elsõ feljegyzett beszámoló a karácsony megtartásáról, mint amely Jézus Krisztus születésnapja, több mint 300 évvel Jézus születése után íródott. A IV. században a keresztényiség lett a Római Birodalom hivatalos vallása, és a tudósok véleménye szerint a keresztények Jézus születésnapját december 25-re tették, hogy az egybeessen a nem keresztények által már régóta megtartott ünneppel. »Ahelyett, hogy küzdöttek volna a pogány ünnepek ellen, úgy döntöttek, hogy részt vesznek azokon és megpróbálják helyettesíteni azokat« — mondta az Utah egyetem professzora, Russell Belk . . . »A kereszténység által felcserélt pogány ünnepek a római Saturnalia ünnepei voltak — ajándékozással egybekötött farsangszerû ünnepek —, melyek késõbb váltak Angliában és Németországban a téli napfordulót ünneplõ karácsonyi ünnepekké« — mondta Belk. A karácsony népszerûsége fokozódott és alábbhagyott az évszázadok folyamán. Egy ideig tiltották Angliában és Amerikában a puritánok, akik kifogásolták a vele járó haszontalanságot. Belk ezt mondta: »Az 1800-as évek közepe táján azonban a karácsony bajban volt, veszített a népszerûségébõl.« Azt mondta, hogy a vallásvezetõk örömmel fogadták a vele járó kereskedelmet, az ajándékozást és a Télapót, hogy felélesszék az ünnepet. Belk azt mondta, hogy ez a felélesztés nagyrészt az angol szerzõnek, Charles Dickensnek tulajdonítható, akinek az 1843-as »Karácsonyi ének« címû mûve egy jó útra tért Scrooge-ot mutatott be, aki bõkezû adakozóvá vált.” Mi a helyzet a karácsonyi szokásokkal? Dickensrõl azt mondják, hogy „örült a karácsonyi szokások minden vele járó tartozékának”. De honnan származnak ezek a tartozékok? Érdekes meglátással szolgál ehhez a New York Newsday 1992. december 22-ei száma, John Mosleyt idézve, aki a The Christmas Star címû könyvet írta: „»A korai egyházvezetõk a karácsonyt nem decemberben ünnepelték, hogy ezzel külön megünnepeljék Krisztus születését« — mondta Mosley. »Õk a téli napfordulót tartották meg ily módon«, a tél fordulópontját, amikor a Nap befejezi dél felé haladását és újra észak felé veszi az irányt, új fényt hozva. Ennek bizonyítéka a karácsonyi jelképekben látható, mondta Mosley. Legszembetûnõbb a zöld növények használata, melyek az életet jelképezik egy sötét, hideg idõszakban. »A legszembetûnõbb zöld növény a karácsonyfa — mondta. — És az észak-európaiak az erdõben ünnepelték a napfordulót; fákat imádtak. A karácsonyfa így valójában a történelem elõtti idõk faimádatához nyúlik vissza.« Mosley továbbá azt mondta: »Mit teszel a fára? Fényeket. A fények a Napot idézik fel, és a Napot jelképezik. Ez a Nap újjászületéséért van, és a fény visszafordulásáért a napforduló után. A fõbb dolgok, amelyek a napforduló ünnepén mindenhol szerepet játszanak a fény és a zöld növények«. December 25. — tette hozzá — »volt a téli napforduló eredeti dátuma, és sok dolog, amit most teszünk, és amirõl azt gondoltuk, hogy viszonylag modern karácsonyi szokások, valójában a napforduló ünnepeinek eredetét követik nyomon.«” A zene is jellemzi a karácsonyi ünnepeket. Így hát nem meglepõ, hogy a római Saturnalia ünnepe lett felújítva annak ünneplése és a mulatozás számára, beleértve a táncot és az éneklést is. Azt, hogy a modern karácsony sok szokása az õsi saturnaliából ered, a tudósok többé nem vitatják. Mély aggodalmak Anglia Canterbury érseke, Dr. George Carey, panaszkodott a „Viktória korabeli Charles Dickens karácsonya” miatt. S az ok? „A gyermekeinkre hatással levõ kereskedelem miatt aggódom” — mondta. A The Scotsman címû újság szerint az anglikán püspök, David Jenkins úgy véli, hogy a karácsony kereskedelmi jellege az idegkimerülés állapotába sodorja az embereket. „A mohóságot imádjuk, és a karácsony a mohóság és a ostobaság ünnepévé válik — mondta. Majd hozzátette: — Az átlagembereket nyomorúságos helyzetbe sodorja a hitelkártya adósságuk . . . Egyre több bizonyíték van arra, hogy karácsony után az emberek kétségbeesnek, és heves családi vitákba keverednek. Ez fokozottan több nehézséget idéz elõ, mint amennyit az egész megér.” Az angliai The Church Times találóan összegezte a karácsony nehézségeit: „Meg kell szabadulnunk attól a nagy tivornyázó orgiától, amivé engedtük azt válni!” Mi a teendõ Felismerheted, hogy mi a karácsony: egy pogány ünnep, mely hamisan úgy van bemutatva, mint Jézus születésnapja, de valójában semmi köze sincs hozzá. A The Church Times elismerte: „Bátornak kell lennie annak a férfinak, nõnek vagy családnak, aki úgy dönt, hogy többé nem vesz részt egy olyan ünnepen, melyet a környezete oly erõszakosan akar rákényszeríteni. Sokan, akik úgy döntöttek, hogy „többé nem vesznek részt”, egyetértenek ezzel. De azt is tudják, hogy az igazság mélységes szeretete adja meg nekik mind a bátorítást, mind az erõt ahhoz, hogy ezt tegyék, és hogy meg is maradjanak amellett, amit vállaltak. Ez igaz lehet a te esetedben is — ha ez a vágyad. Tudtad ezeket a tényeket? * Jézus nem december 25-én született. * A pásztorok Izraelben a tél közepén fedél alatt tartották nyájaikat éjszaka, nem pedig a mezõkön. * A ’bölcsek’ valójában mágusok, asztrológusok voltak, és Jézust akkor látogatták meg, amikor õ fiatal gyermek volt nem pedig csecsemõ. * A Biblia sehol sem mondja, hogy a keresztényeknek meg kell ünnepelniük Jézus születésnapját. De határozott parancs van arra, hogy emlékezzenek meg az õ haláláról. Amiért Jehova Tanúi nem ünneplik A The Witness címû lap a Dubuque, Iowa (USA), római katolikus egyházmegye hivatalos lapja a következõ kérdést tette fel a „Kérdéssarok” riport jellegû cikkében: „Feleségem megkérte tíz gyermekemet, hogy segítsenek megünnepelni a 80. születésnapomat. A gyermekek közül azonban ketten Jehova Tanúi, és azt mondták, hogy õk nem ünneplik a születésnapot, mert szorosan azon példát követve élik életüket, melyet Jézus hagyott ránk, és amely összhangban van a Bibliával. Azt mondják, hogy sem Jézus, sem egyetlen korai keresztény nem ünnepelte a születésnapokat. Az egy pogány hagyomány volt, és olyasmi, amihez a keresztényeknek semmi közük. Pogány hagyománynak tekintették azt Krisztus idejében, és napjainkban is úgy kell azt tekinteni.” John Dietzen pap válaszolt a kérdésre: „Tudom, hogy ez fájdalmasan érinti önt, de az információ, amit ön ad, az igaz. Ez az egyik a számos különbség között, mely Jehova Tanúi és más, magukat keresztényeknek vallók hite és hitgyakorlataik között van. Ezzel a hitnézettel összhangban tagjaik nem ünneplik még a karácsonyt sem, részben azért, mert az Jézus születésnapját ünnepli, és azért sem, mert a karácsony dátumát a negyedik században nyilvánvalóan a téli napforduló napjára tették (a régi Juliánus naptár szerint), amely azt megelõzõen egy nagy pogány ünnep volt.”

A kérdező hozzászólása: Mi történt a hagyományos karácsonnyal? „A karácsony egy örömteli idõszak volt számunkra, gyerekek számára — mondja Rita, visszatekintve az 1930-as évekre. — Mindenki elment a templomba, ahol a kedvenc egyházi énekeinket énekeltük. Amikor hazajöttünk, anya megfõzött egy pulykát, és kaptunk karácsonyi pudingot és krémet is. Õszintén hittük, hogy ez a nap Jézus születésnapja. A dolgok azonban megváltoztak. Úgy tûnik, az egyetlen dolog, amire ma sok gyerek gondol, hogy most jön a Télapó, és ajándékokat hoz.” Az Ébredjetek! nagy-britanniai tudósítójától A KARÁCSONY megünneplése az évek során többféle módon változott — s nem csak az utóbbi idõkben. Az angol szerzõ, Charles Dickens még 1836-ban ezt mondta: „Vannak emberek, akik azt mondják majd neked, hogy a karácsony már nem ugyanazt jelenti számukra, mint a múltban.” Talán némelyek meglepõdnek, de a karácsony nem mindig volt népszerû esemény. A 19. században, amikor Dickens írt, a karácsony veszített népszerûségébõl. A legtöbb brit újság nem közölt információkat a karácsonyról az évszázad korai szakaszában. Dickens és idõsebb amerikai társa, Washington Irving, erõfeszítéseket tettek, hogy népszerûsítsék a karácsonyt. Miért? Nem csupán azért, hogy újraélesszék a régi hagyományokat, hanem — legalábbis amennyire ez Dickenst illeti — azért is, hogy ráébressze olvasóit az elnyomottak életének rideg valóságaira, és így jobbá tegye helyzetüket. A XIX. század valóságai Mialatt az ipari forradalom némelyeknek fellendülést hozott, túlzsúfolt nyomornegyedeket, szennyet és rosszul fizetett munkát is eredményezett. „Minden nagyvárosnak van egy vagy több nyomornegyede — írta Friedrich Engels 1844-ben —, ahol a munkásosztály össze van zsúfolva . . ., eltávolítva a boldogabb osztályok látókörébõl.” Nagy-Britannia 1825-ös gyártörvénye — mely csak a pamutfeldolgozó üzemekre vonatkozott — azt mondta, hogy egy pamutfeldolgozó üzemben egy embernek sem volna szabad 12 óránál többet dolgozni hétköznaponként, szombaton pedig csak 9 órát. Thomas Macaulay történész 1846-ban az ilyen intenzív munkát okolta „az elme fejlõdésének lelassulásáért, mert az nem hagy idõt az elme egészséges használatára és a szellemi fejlõdésre”. A karácsonyi ünnepek újraéledése a XIX. század ilyen társadalmi és erkölcsi nehézségeinek közepette történt. Dickens és a karácsony Charles Dickens vezetõ szerepet vállalt a szegény emberek nehézségeinek társadalmi tudatosításában. Klasszikus novellájában, a Karácsonyi ének-ben, melyet 1843-ban adott ki, Dickens ügyesen alkalmazta a karácsony hagyományaival kapcsolatos ismeretét, hogy megvalósítsa szándékát. A Karácsonyi ének azonnali sikert aratott, és több ezer példányt adtak el belõle. A következõ évben kilenc londoni színház vitte színpadra a történet dramatizált változatát. Dickens 1867 karácsony estéjén felolvasta a novellát az egyesült államokbeli Bostonban (Massachusetts). A résztvevõk között volt egy bizonyos Mr. Fairbanks, egy vermonti gyártulajdonos, aki ezt mondta feleségének: „Úgy gondolom, hogy miután meghallgattuk Mr. Dickens Karácsonyi énekének a felolvasását ma este, fel kell adnunk azt a mindeddig megtartott szokást, hogy munkanapot tartsunk Karácsonykor.” Megtartotta ígéretét. A következõ évben azzal járult hozzá a hagyományhoz, hogy egy pulykát adott munkásainak karácsonykor. A karácsony elüzletiesedése A jótékony adományok mindennapossá váltak a karácsonyi idõszakban, kezdve az olyan jótékonysági alapítványoktól, melyek szenet adományoztak a szegény özvegyeknek, egészen addig, hogy a falusi földbirtokosok pénz- és élelemadományokat osztottak ki. A karácsony hamarosan elméletileg alkalmat adott minden osztály számára, hogy társadalmi egyetértésben találkozzon. Engedve, hogy a gazdagok és szegények közötti válaszfalak tudatosan ledõljenek az év ezen idõszakában, sokak lelkiismeretét megnyugtatta. Számos ünnepi hagyomány vagy újjáéledt vagy létrejött. Például az elsõ karácsonyi üdvözlõlap 1843-ban jelent meg, és amikor a nyomtatás olcsóbbá vált, az üzlet felvirágzott. A karácsonyfák, amelyeknek egy sokkal régebbi hagyománya volt, szintén egyre inkább népszerûvé váltak, miután Albert herceg, Viktória királynõ férje bevezette a német feldíszítés módszerét, aranyborítást, díszítéseket és gyertyákat alkalmazva. A karácsony kereskedelmi elõmozdítása lendületet kapott. Napjainkban, alig több mint egy évszázaddal késõbb, a karácsony olyannyira elüzletiesedett, hogy nyíltan beszélnek róla. Ez felveti a kérdést: Milyen volt a karácsony eredetileg? A karácsony eredete Történelmi háttérrel szolgálva, a The Chicago Tribune címû újság épp a múlt év decemberében említette egy szenzációt keltõ tudósításban: „Ironikus, hogy az ünnep, melyet a keresztények most azért kifogásolnak, mert behálózta azt a kereskedelem, pogány ünnepre vezethetõ vissza, melyet viszont a kereszténység vett át. Az elsõ feljegyzett beszámoló a karácsony megtartásáról, mint amely Jézus Krisztus születésnapja, több mint 300 évvel Jézus születése után íródott. A IV. században a keresztényiség lett a Római Birodalom hivatalos vallása, és a tudósok véleménye szerint a keresztények Jézus születésnapját december 25-re tették, hogy az egybeessen a nem keresztények által már régóta megtartott ünneppel. »Ahelyett, hogy küzdöttek volna a pogány ünnepek ellen, úgy döntöttek, hogy részt vesznek azokon és megpróbálják helyettesíteni azokat« — mondta az Utah egyetem professzora, Russell Belk . . . »A kereszténység által felcserélt pogány ünnepek a római Saturnalia ünnepei voltak — ajándékozással egybekötött farsangszerû ünnepek —, melyek késõbb váltak Angliában és Németországban a téli napfordulót ünneplõ karácsonyi ünnepekké« — mondta Belk. A karácsony népszerûsége fokozódott és alábbhagyott az évszázadok folyamán. Egy ideig tiltották Angliában és Amerikában a puritánok, akik kifogásolták a vele járó haszontalanságot. Belk ezt mondta: »Az 1800-as évek közepe táján azonban a karácsony bajban volt, veszített a népszerûségébõl.« Azt mondta, hogy a vallásvezetõk örömmel fogadták a vele járó kereskedelmet, az ajándékozást és a Télapót, hogy felélesszék az ünnepet. Belk azt mondta, hogy ez a felélesztés nagyrészt az angol szerzõnek, Charles Dickensnek tulajdonítható, akinek az 1843-as »Karácsonyi ének« címû mûve egy jó útra tért Scrooge-ot mutatott be, aki bõkezû adakozóvá vált.” Mi a helyzet a karácsonyi szokásokkal? Dickensrõl azt mondják, hogy „örült a karácsonyi szokások minden vele járó tartozékának”. De honnan származnak ezek a tartozékok? Érdekes meglátással szolgál ehhez a New York Newsday 1992. december 22-ei száma, John Mosleyt idézve, aki a The Christmas Star címû könyvet írta: „»A korai egyházvezetõk a karácsonyt nem decemberben ünnepelték, hogy ezzel külön megünnepeljék Krisztus születését« — mondta Mosley. »Õk a téli napfordulót tartották meg ily módon«, a tél fordulópontját, amikor a Nap befejezi dél felé haladását és újra észak felé veszi az irányt, új fényt hozva. Ennek bizonyítéka a karácsonyi jelképekben látható, mondta Mosley. Legszembetûnõbb a zöld növények használata, melyek az életet jelképezik egy sötét, hideg idõszakban. »A legszembetûnõbb zöld növény a karácsonyfa — mondta. — És az észak-európaiak az erdõben ünnepelték a napfordulót; fákat imádtak. A karácsonyfa így valójában a történelem elõtti idõk faimádatához nyúlik vissza.« Mosley továbbá azt mondta: »Mit teszel a fára? Fényeket. A fények a Napot idézik fel, és a Napot jelképezik. Ez a Nap újjászületéséért van, és a fény visszafordulásáért a napforduló után. A fõbb dolgok, amelyek a napforduló ünnepén mindenhol szerepet játszanak a fény és a zöld növények«. December 25. — tette hozzá — »volt a téli napforduló eredeti dátuma, és sok dolog, amit most teszünk, és amirõl azt gondoltuk, hogy viszonylag modern karácsonyi szokások, valójában a napforduló ünnepeinek eredetét követik nyomon.«” A zene is jellemzi a karácsonyi ünnepeket. Így hát nem meglepõ, hogy a római Saturnalia ünnepe lett felújítva annak ünneplése és a mulatozás számára, beleértve a táncot és az éneklést is. Azt, hogy a modern karácsony sok szokása az õsi saturnaliából ered, a tudósok többé nem vitatják. Mély aggodalmak Anglia Canterbury érseke, Dr. George Carey, panaszkodott a „Viktória korabeli Charles Dickens karácsonya” miatt. S az ok? „A gyermekeinkre hatással levõ kereskedelem miatt aggódom” — mondta. A The Scotsman címû újság szerint az anglikán püspök, David Jenkins úgy véli, hogy a karácsony kereskedelmi jellege az idegkimerülés állapotába sodorja az embereket. „A mohóságot imádjuk, és a karácsony a mohóság és a ostobaság ünnepévé válik — mondta. Majd hozzátette: — Az átlagembereket nyomorúságos helyzetbe sodorja a hitelkártya adósságuk . . . Egyre több bizonyíték van arra, hogy karácsony után az emberek kétségbeesnek, és heves családi vitákba keverednek. Ez fokozottan több nehézséget idéz elõ, mint amennyit az egész megér.” Az angliai The Church Times találóan összegezte a karácsony nehézségeit: „Meg kell szabadulnunk attól a nagy tivornyázó orgiától, amivé engedtük azt válni!” Mi a teendõ Felismerheted, hogy mi a karácsony: egy pogány ünnep, mely hamisan úgy van bemutatva, mint Jézus születésnapja, de valójában semmi köze sincs hozzá. A The Church Times elismerte: „Bátornak kell lennie annak a férfinak, nõnek vagy családnak, aki úgy dönt, hogy többé nem vesz részt egy olyan ünnepen, melyet a környezete oly erõszakosan akar rákényszeríteni. Sokan, akik úgy döntöttek, hogy „többé nem vesznek részt”, egyetértenek ezzel. De azt is tudják, hogy az igazság mélységes szeretete adja meg nekik mind a bátorítást, mind az erõt ahhoz, hogy ezt tegyék, és hogy meg is maradjanak amellett, amit vállaltak. Ez igaz lehet a te esetedben is — ha ez a vágyad. Tudtad ezeket a tényeket? * Jézus nem december 25-én született. * A pásztorok Izraelben a tél közepén fedél alatt tartották nyájaikat éjszaka, nem pedig a mezõkön. * A ’bölcsek’ valójában mágusok, asztrológusok voltak, és Jézust akkor látogatták meg, amikor õ fiatal gyermek volt nem pedig csecsemõ. * A Biblia sehol sem mondja, hogy a keresztényeknek meg kell ünnepelniük Jézus születésnapját. De határozott parancs van arra, hogy emlékezzenek meg az õ haláláról. Amiért Jehova Tanúi nem ünneplik A The Witness címû lap a Dubuque, Iowa (USA), római katolikus egyházmegye hivatalos lapja a következõ kérdést tette fel a „Kérdéssarok” riport jellegû cikkében: „Feleségem megkérte tíz gyermekemet, hogy segítsenek megünnepelni a 80. születésnapomat. A gyermekek közül azonban ketten Jehova Tanúi, és azt mondták, hogy õk nem ünneplik a születésnapot, mert szorosan azon példát követve élik életüket, melyet Jézus hagyott ránk, és amely összhangban van a Bibliával. Azt mondják, hogy sem Jézus, sem egyetlen korai keresztény nem ünnepelte a születésnapokat. Az egy pogány hagyomány volt, és olyasmi, amihez a keresztényeknek semmi közük. Pogány hagyománynak tekintették azt Krisztus idejében, és napjainkban is úgy kell azt tekinteni.” John Dietzen pap válaszolt a kérdésre: „Tudom, hogy ez fájdalmasan érinti önt, de az információ, amit ön ad, az igaz. Ez az egyik a számos különbség között, mely Jehova Tanúi és más, magukat keresztényeknek vallók hite és hitgyakorlataik között van. Ezzel a hitnézettel összhangban tagjaik nem ünneplik még a karácsonyt sem, részben azért, mert az Jézus születésnapját ünnepli, és azért sem, mert a karácsony dátumát a negyedik században nyilvánvalóan a téli napforduló napjára tették (a régi Juliánus naptár szerint), amely azt megelõzõen egy nagy pogány ünnep volt.”
Az elsõ vagyok. Azt hittem, ez egy igazi kérdés, bocs. Ha tudom, hogy Jehova Tanúja vagy, nem válaszolok, m. semmi értelme ilyesmin vitatkozni.
Azt szeretném kérdezni, Kedves Kérdezõ, hogy miért hívod Karácsonynak? Honnan ered a név? Miért nem hívod Te is, mint oly sokan a világban, Krisztus-misének?
A kérdező hozzászólása: Bocsánat Krisztus-Misének, egyébként nem hallottam még ezt az elnevezését!
Miért, szerinted mit jelent a "Christmas" név, vagy rövidítve a "X-mass"? Keresztény misét, vagy Krisztus miséjét. A Karácsony sokkal, de sokkal õsibb ünnep, mint azt sokan képzelik. Valóban, ahogy írtad, õseink a Nap, Arany Atyácska újjászületését ünnepelték ekkor. Ezen a napon kimentek és szent állatu(n)k, a sólyom röptetésével köszöntötték õt. És ezt az ünnepet hívták õk "karasun"-nak. Egyébiránt innen van a kerecsen-sólyom neve is, ami így persze feltûnõen hasonlít a "karácsony"-ra.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!