Találatok a következő kifejezésre: Kb mikor az (2625 db)

Mennyibe került kb. mire az alapvető dolgokat beszereztétek a babátok fogadására?

Ha használtan veszem,de még jó állapotban a babakocsit,bébihordozót,pelenkázót,kiságyat,ruhácskákat,és minden alap és nélkülözhetetlen dolgot.

Legjobb válasz: Mi kaptunk használt ágyat,ruhákat,hordozót.A hazahozós ruhát,babakocsit,kádat,ágynemût,matracot,sterilizálót,légzés figyelõt,pipere cuccokat,textil pelust,cumisüvegeket,mellszívót(még van pár kisebb dolog,ami nem jut eszembe) vettem meg, kb 150 ment el+ a szülés.Ezután jött még sok más:etetõszék,játékok,rágóka,gyerekülés...mindíg van vmi új,amit meg kell venni.Én magamra a terh. óta nem költök,mert nem jut rám.

Mi kaptunk használt ágyat, ruhákat, hordozót.A hazahozós ruhát, babakocsit, kádat, ágynemût, matracot, sterilizálót, légzésfigyelõt, pipere cuccokat, textil pelust, cumisüvegeket, mellszívót(még van pár kisebb dolog, ami nem jut eszembe) vettem meg, kb 150 ment el+ a szülés.Ezután jött még sok más:etetõszék, játékok, rágóka, gyerekülés...mindíg van vmi új, amit meg kell venni.Én magamra a terh. óta nem költök, mert nem jut rám.
http://www.tikotiko.hu/ Nézz szét, sok minden olcsóbb itt mint használtan:) Ingyenes kiszállitás
Szia. Én a vaterán vettem a szinte új kiságyat kókuszmatraccal (késõbb ággyá alakítható):25 ooo Babakocsi új: 2o ooo Babahordó új:1o ooo (akciós volt eredetileg 23 lett volna) Ruhák (9o%-a használt, angol turis):kb.15 ooo, de kb. 3 méretet vettem egyszerre Pelenkázó szivacs új:24oo Gyógyszertári dolgok:Kb. 2-3ooo Lepedõ új:2db kb.15oo Fejvédõ új:17oo, baldahinunk nincs, mert nekem nem tetszik. Mi szekrényt nem vettünk, mert a párom átalakított egyet, úgysincs kezdetben olyan sok ruhája. Ahogy így nézem össz:~ 87 ooo, ha kihagytam valamit, ami nem jut eszembe, akkor mondjuk kb.1oo ooo.
Én azt tanácsolom, ha van, aki ajánl fel neked bármi segítséget, fogadd el! Persze akkor, ha nem szeretnél mindenbõl újat. Én az elsõ gyereknél vettem babakocsit, nem volt drága, talán 17.000 Ft. A 3. gyerekem született most, ruhánk van rengeteg, mert akinek én kölcsönadtam anno, azóta nekik is lettek még gyerekek, és cserélgetjük a ruhákat. Nem kell mindenbõl a legdrágább. Én vettem egy nagyon drága mellszívót, soha nem használtam. Az orrszívó viszont nagyon hasznos dolog. Most a 3. babánál a kezdõ gyógyszertári csomag volt kb. 3.000 Ft, ruhát semmit nem vettem, de nem is kell szerintem túl sok. Nagyon hamar kinõvik a gyerekek.
Ja kókuszmatrac 5000 ft, popsikrém, fürdetõ, testápoló max 1000 ft. D-vitamin, k-vitamin a picinek már nem tudom mennyi volt.
Szia! Az ágyat újonnan vettem 8000 Ft-ért. Babahordozó autóstalppal-Graco-használt-8500 Ft. Ruhák-turis:Max 4000 Ft. Pelenkázólap-kiságyra tehetõ--Tesco új-3000 Ft ha jó emléxem... Babakád tescoban vettem- új-akciósan volt 2200 Ft. Babakádba szivacs-új-ezt is tescobol-1000 Ft. Babakocsi -használt-5000 Ft-mózeses, 3 fokozatú, most 5 hós a kislányom ez csere, mert elég nehéz a kocsi, mig kisebb volt a picur nagyon jó volt, de már nem praktikus(inkább terep mint városi kocsi)... Pelenka-pampers-azt hiszem kb 2500-3000 Ft Hálózsák-új-3000Ft Babaágynemû garnitúra(Bollaby) brendonból-3000 ft, de ez feleslegs volt. Kiszoknik-100 ft/db, új. Popsitörlõ-300 Ft 72 db tescos. A tápszer plusz -H.A-s 2000 ft receptre, 1-es 700 ft receptre, mi H.A.st eszünk. Hirtelen ennyi jut eszembe. 5 hós baba anyukája
ha haszbáltan veszed a dolgokat, akkor nem olyan rettentõ, 100-200 ezer max.
hát babakocsi 30000, hordozo, jároka 15000!kiságyat kaptuk, de ebbe nincs benne a sok ruha, pelenka, cumisüveg stb....ugy minden egybe mire minden megvan kb100000ft!de apránként is ráér!jo babavárást!
A kérdező hozzászólása: Sziasztok! Köszönöm a válaszokat mindenkinek, sajnos idõközben kórházba kerültem és missed ab-om volt tegnap, elment a baba. De majd legközelebb...:(
15:09, 17:06-os vok.Porszivós orrszivó, kb 2000 ft-ha náthás a pici akkor egy kincs:) Cumisüveg tápszerhez-ez igen változó árban, mecsek baby tea-kb 300 ft 20 filter. Én ezeket vettem, amúgy én se az utolsó pillanatra hagytam, akkor vehettem volna mindenbõl a legdrágábbat:( :D
Mi semmit nem kaptunk, ezért magunknak kellett megvenni.Teljes szoba bútor(3 ajtós szekrény, pelenkázó, fiókos szekrény, nyitott polcos szekrény, átalakítható ágy 70x140, kókuszmatrac)RS-bõl, Faktum bútor 212000 babakocsi hordozóval(Graco)100000 kád állvánnyal 10000 pihenõszék 6000 játszószõnyeg 5000 utazóágy(emeletes van, napközben lent vagyunk)20000 kelengye(listát ad a védõnõ, a neten is találsz)60000 cumisüveg, pipere cuccok, pelusok 15000 amit nem muszáj, de ha fogadsz, akkor fizetni kell:dokim 70000, a szülésznõm 30000.Ez volt a kezdet...
én sem mondom, hogy nekünk is kijött pár 100 ezerbõl. most lehetünk majdnem 1 millánál, de a kezdet, ha használtan veszed a cuccokat talán nem olyan vészes. de jól nézd meg, hogy mit veszel használtan, nekünk a babakocsink az volt, 1 kalap szart sem ért, pár hónap múlva kitört a kereke, és vettünk zsír újat, ami megint csak plusz pénz. én semmit nem veszek azóta használtan. inkább kifizetem a több pénzt, de tuti, hogy jó amit kapok. 8, 5 hós kicsimanó anyukája
1. Én 1 dolgot nem ajánlok:a Pesztonka elemes és hálózatis orrszívó.Ha a gyerek tényleg taknyol csak a porszívós szívja le rendesen az orrát.Ebbe a drága vacakba beleszaladtam.
Teljesen igazad van, én sem a legdrágábbat vettem mindenbõl, többekközt emiatt is tudom most beadatni a rota oltást ami 40 000 Ft.Ez fontosabb nekem legalábbis, mint az h 10 000 Ft-os ruhákban "villogjon" a picur! Boldog babavárást Nektek!!!:D

Intel Core i7-950 LGA1366 Processzor 80k kb. Intel Core i7-3770K LGA1155 Processzor 80k kb. Mi az ami miatt ugyanolyan az áruk?

Arra gondoltam,hogy a felső (950)-nek más a csatlakozója,és az elavult,de nem tudom.

Legjobb válasz: Az LGA1366 mindig is drága volt, az csúcs kategória volt akkor, csak már elavult. A 3770K meg azért annyi, mert az az aktuális csúcs LGA1155-re.

Az LGA1366 mindig is drága volt, az csúcs kategória volt akkor, csak már elavult. A 3770K meg azért annyi, mert az az aktuális csúcs LGA1155-re.
Dunno, de ha venni akarsz akkor a 3770k-t vedd.
A kérdező hozzászólása: 3770k-t akarom
A kérdező hozzászólása: de mi az oka?
Gondolom az is benne van, hogy ha arányosan levinnék az árukat, akkor senki nem venné a legújabb cuccokat, akinek meg régi gépe van, és csak 1-2 alkatrészt akar beújítani, arra ugyanúgy rá tudják sózni drágán.
A kérdező hozzászólása: Kb. mennyi idõ mig az LGA1155 csatlakozás elavul?
Szerintem ezt nem lehet így évre vagy napra megmondani, hogy egy hardver mikor avul el. Általában akkor, ha kijön egy újabb, ami hasonló áron többet tud.
Petezsákot már mindenképpen, reméljük, hogy szívhangja is lesz :-)
Nekem 6+1 naposan (pont ahogy te leszel) még nem volt szívhang csak a petezsák és szikhólyag. Vissza kellett mennem 8 hetesen.
Nekem kereken 6 hetesen már volt szívhang, de ha nincs csak petezsák ne ijedj meg. 6 hetesen kellett mennem elõször aztán 8 hetesen megint és utána csak 12 hetesen kellett ismét menni. Ha lesz szívhang akkor majd megnézik a magasságát is, a méhed nagyságát. Nekem hüvelyi uh-t csináltak, de hallottam, hogy van ahol csak hasit csinálnak ilyen fiatal korban is, azon kevesebbet látnak. De szerintem hüvelyit fognak csinálni és akkor csak annyit látsz a babádból, hogy egy hatalmas szív az egész. :D 39hkm
Szerintem simán lehet vérmérgezés ha felfelé megy a csík..orvoshoz menj el ne halogasd
Hogyha nem megy fölfelé a szíved felé, akkor nem vérmérgezés, hanem valami más, esetleg zúzódás, vagy egy elpattant ér. De ha elindul akkor azonnal orvos! (Ha eléri a szívedet, halált okoz!) Jobbulást!
ha rosszabb lesz, akkor azonnal ügyelet! egyébként lehet, hogy nem vetted észre, mekkora volt a horzsolás és ami alig látszott belõle az begyulladt kicsit és most az látszik.
Az is lehet, hogy így nézett ki a horzsolás, csak a vízben kiázott, és ettõl lett ilyen, vagy így kezdett helyrejönni, esetleg egy kis fertõzés a nyílt sebben.
Nem akarom megsérteni, de orvos és ápolónõ között van különbség... Menj el orvoshoz. Más problémával is el lehet menni a dokihoz, nem csak vérmérgezéssel. Csak jól járhatsz, ha elmész a dokihoz.
Én úgy tudom a vérmérgezés fekete, de persze én se orvos nem vagyok, se vérmérgezésem nem volt még. Lehet hogy csak begyulladt, de azért kérdezz meg egy orvost is, h ha nem az, akkor mi, az a biztos, egy orvos azért jobban tudja, még ha anyukád sok mindent látott is ápolóként.
Vérmérgezés, ha a csík elér a szívedig, meghalsz.
Vérmérgezés, és ne várd meg, amíg továbbterjed. Azonnal menj orvoshoz.
Orvos, azonnal!
A kérdező hozzászólása: de 13:00 tol egyhelyen van anyum apolo nö azt mondta h nem ug nézki
A kérdező hozzászólása: dél óta ugyan ott van az a piros csik se lejjeb se feljebb
Azért az ügyeletre légyszi menj be, nehogy baj legyen:(
A kérdező hozzászólása: eltelt azota 7 ora és vátozás nics majd holnap iskola orvoshozl elmegyek ha eddig ne mment sehova csak nem megy reggelre a szivemig
A kérdező hozzászólása: am nem tudom mert egy zuzodás lehet mert van egy vastag mes sok kicsike mint amikor pl betörik az üveg és a repedések mennek minden fele

Az így jártam anyátokkal 8. évad 9. rész 08:44 másodpercében kb. Mi az a zongora darab ami szól?

Lécci már több hónapja keresem azt a darabot

Legjobb válasz: Mi a címe??

A kérdező hozzászólása: Mi a címe??

Mennyi idős korában kell beoltani előszőr egy kiskutyát? És ennek kb. Mi az ára? A későbbiekben milyen kötelező oltásra lesz szükséfe?

Legjobb válasz: Több oltást kapnak a kutyák,mint ahogy az enyém is.pl.:6-8-10 hetes oltást.most nem tom pontosan mikor kapnak de ennyi.ja meg chip is kell,még van pár oltásfajta,most az nem jut eszembe

Több oltást kapnak a kutyák, mint ahogy az enyém is.pl.:6-8-10 hetes oltást.most nem tom pontosan mikor kapnak de ennyi.ja meg chip is kell, még van pár oltásfajta, most az nem jut eszembe

Szerintetek kb mi az a kor, ami után már nem gáz ha az ember prostival veszti el a szüzességét?

Ami után már úgyis mindegy.

Legjobb válasz: 8-as, a megítélés egy dolog, a másik pedig az, hogy hogyan érzi magát az ember! Szerinted milyen érzés lehet az valakinek, hogy mellette tizenévesek agyba-fõbe kefélnek, õ meg még puncit se látott?

8-as, a megítélés egy dolog, a másik pedig az, hogy hogyan érzi magát az ember! Szerinted milyen érzés lehet az valakinek, hogy mellette tizenévesek agyba-fõbe kefélnek, õ meg még puncit se látott?
30. Bár szerintem onnantól nem gáz, ahonnan túl kínosnak érzi az illetõ.
Én is azt mondom, hogy a 25 az, ami már vízválasztónak tekintendõ. Nem lesz tõle jobb az ember a csajoknál, de legalább õ is átélheti azt az élményt, amit szexnek neveznek.
Huszonöt (25)
25
100.
Ez minden korban gáz...
Rendszeresen járok hozzájuk, mivel évek óta nincs barátnõm. A 16.03-as hozzászólóval ellentétben teljesen egyenrangú embernek tekintem õket és úgy viszonyulok hozzájuk, mintha barátnõ/szeretõ státuszban lennének nálam.Az meg, hogy szánalmas vagy sem, nem érdekel! Ha egy nõnek nem tetszik, akkor feküdjön le õ velem vagy hallgasson!
sztem mindig gáz
Nem gáz! Semmi sem gáz! amíg jól hazudsz, és a többi moslék jószág nem tud róla! Ne foglalkozz ezekkel a szerencsemen majmokkal, akik erre döngetik magukat, hogy már összepakolták a nemiszervüket. Húde nagy cucc. A lényeg, elmész, és senkinek nem szolsz róla. A prosti lánnyal ne foglalkozz, csak egy kis nemi rabszolga, neki szerencsétlennek ugyanolyan égõ társadalmi szempontból, hogy a palkók a faszukat törlik bele okból járnak hozzá, szóval nála a lúzerek "wlcome" kategoriába tartoznak. Szard le háT! Egyébként szeretjük, imádjuk a prostikat, õk a magányos férfiak védõangyalai! Menj, egy jó lucskosik meg se állj! A sznobokat pedig leszarni!
Szerintem inkább szánalmas, bármilyen korban is történjen... de ha már végképp nem látja valaki a kiutat, akkor azt mondanám 30 körül.
50
szerintem nincs ilyen kor. Nem lesz jobb attól ha túl leszel rajta. Az ok ami miatt nem tudsz kialakitani normális társas kapcsolatot ugyanúgy fenn áll attól hogy nem vagy már szûz. Nem is lesz nagy élmény.....
Szerintem gázabb egy hivatásosal elveszteni bármilyen korban, mint szûznek lenni, akkor inkább hazudj úgysem tudja senki mi Az igazság
A kérdező hozzászólása: Jól van gáz, de azért elõbb-utóbb mindenképpen el kell nem?
Nem kor fügvénye, de mindenképp legyél nagykorú! És legyél tisztában azzal, hogy ez egy szolgáltatás, amit igénybe veszel. Személy szerint én 21 voltam, amikor elõször kipróbáltam. Nem volt nagy szám, de elment. Azóta párszor voltam és hála az égnek, voltak köztük egész kedves és ügyes lányok. De mindenek elõtt, talán az a legfontosabb, döntsd el mit és miért akarsz csinálni! Elkeseredettségbõl ne tegyél olyat, amit késõbb megbánsz.

Szerinted kb. mi az az életkor egy fiúnál, ami után már nagyon "cinkes" ha még nem volt az illetőnek közelebbi kapcsolata nővel?

Igen, magam miatt kérdezem, nem pedig egy ismer?söm ismer?se miatt...:)

Legjobb válasz: az, amitõl fogva saját maga annak érzi

Számomra nem létezik ilyen szám. Attól, hogy esetleg valaki "idõsebb" korban szûz, még lehet egy normális, kedves, értelmes, szerethetõ ember. Nekem ez nem a "ciki vagy nem ciki" kategória. Emberfüggõ. Sok férfi van aki rengeteg nõvel volt már, mégis undorodom tõlük és még csak bottal sem nyúlnék hozzájuk. Ugyanúgy lehet, hogy valaki akár 30 éves koráig sem volt senkivel, de ha vonzódom hozzá és más szempontból is megfelel, akkor miért ne adnék neki esélyt? Ez nálam nem korfüggõ.
az, amitõl fogva saját maga annak érzi
õõõ passz. miért 1 lánynál meddig nem cinkes? miért van olyan érzésem h: a lányoknál: 1 darabig [20as évei eleje / közepe] egyáltalán nem cinkes / sõt és aztán válik csak azzá de véglegesen. a pasiknál meg h 1 bizonyos korig nem cinkes utána cinkes és 1 kövi korosztályba már megint nem?
25 felett
manapság már a 14 évesek is cikinek érik, szóval azért életkorfüggõ ez, nem csak érzés
27 éves szûzféreg vagyok. De amúgy minden oké, csak nem értek a nõkhöz, útálok hozzájuk közeledni, nem szeretek pofáraesni, eddig még tökéletesen elkerültem a lehetõségeket a biztonság kedvéért. Ennyit rólam. Ha megtudnám pl. én egy másik emberrõl, aki ugyanilyen korban van, hogy még nem járatta faszát nõben, hmmm.... nem röhögném ki, nem nézném le, mert tudom, hogy ez elég nagy lelki teher, és elég boldogtalan gaéfos életet eredményez. DE! Mindenkinek kifele képmutatás, hazugság kell, mert az átlagja, akik normálisan tudnak élni, akik szerencsések voltak az emberi kapcsolatok jó idõben jó helyen viszonylatában, azok könnyen pofáznak, és nem értik a dolgot. Kicsit olyan ez, mint ha egy milliomos család gyereke nem értené , hogy a többi mér olyan nyomorék, hogy nincs annyi holmia mint neki... Kb. ennyin mûlik szerencse terén. DE vigyázz, mert marhára lenéznek, körberöhögnek, a legtöbb emebernek a szex, párkapcs bizony az élete veleje, központi témája, és ha egy ilyen fõ lényges dologból te teljesen ki vagy esve, sose voltál benne, akkor igazi marslakónak néznek, és kasztonkívüli ganéként fognak kezelni. Érdemes errõl mélyen hallgatni, egy jó fedõsztorit kitalálni, és úgy a szemük közé behazudni.
51 -es, azért élsportoló, milliómos bárkibõl lehet, ahogy szerelmes pár is. CSak tenni kell érte, a mûvészetek az már készség, tehetség alapú erõsen. De emezek nem, emezek inkább mind kitartás kérdése, és a kulcsszó! BEVÁLLALÓSSÁG! Én már országos, akár európa bajnok is lehetnék azóta abban a sportban amit tolok jósok évben, mert kitartás megvolt hozzá, el is ismertek, de mégis egyszerüen soha életben nem voltam képes annyi ember elé kiállni, és megmutatni, hogy mit tudok. Egyszerüen nem megy. Ugyanez a nõzés is, nincs különösebben baj a külsõmmel, írásban kommunikálni is jól tudok, még a lazább, könynedebb stílus is megy, el is ismerték külön külön is mindkét tulajdonságomat, de mégis nem megy a nõzés, soha életben egy nõnek sem voltam még képes megmondani, hogy kell nekem. EZ van. mert itt is a kulcsszó! BEVÁLLALÓSSÁG. nem vagyok az. EZ a gond. FÉlek, rettegek a kudarctól, rosszabb mint a halál, és hiába lehetne, csak elmegy mellettem az élet, és vesztes maradok örökre. EZ állati nyomasztó érzés, borús hangulatot ajándékoz az elmémbe minden nap, ami szinte szétszed belül!
Ezt erõsen vitatom. Nem kitartás dolga, mert ha csak ezen múlna, a belefektetett meló elõbb-utóbb megtérül. Nekem ezek egyáltalán nem térültek meg soha, szóval pusztán adottságok és szerencse dolga az egész. Rossz adottságokkal sosem lehetsz ott, ahol az átlag, max csak ámíthatod magadat.
Szerintem 20 felett kicsit fura. És 30 felett már nagyon gáz...amúgy priviben leírod hány éves vagy?
A kérdező hozzászólása: 52-es. Ó, hát azzal nincs problémám, hogy eltitkoljam ezt... világ életemben ezt csináltam. Mára profi lettem benne. Fedõsztori? Simán tolom ösztönbõl... Csak tudod nem sok értelme tud így lenni az életemnek, hogy nap-mint-nap a szemébe hazudok a környezetemben lévõ embereknek; hogy sosem vállalhatom önmagam, mert afféle marslakónak számítok ebben a társadalomban. Óriási teher ez minden egyes napon, lassan belefáradok. Így sem megyek semmire, tehát már szinte mindegy, hogy tudják-e rólam, vagy sem. Viszont hozzászoktam, hogy aránylag normálisnak néznek, nem akarok visszalépni lúzerré a szemükben. De nem jó így tükörbe nézni reggelente már évek óta. No meg emiatt nem is tudok elõrébb jutni a problémám megoldásában. Hiszen ez mûködik a munkahelyen, de egy ismerkedésnél nyilván nem. Ott azért õszintén kell viselkedni, magunkat kell vállalni, ami nekem már nemigen megy. Szóval ezzel az "álarccal" csak túlélni tudok, elõrébb jutni semmiképp. Bocsi, ha nyafogásnak tûnik, csak kicsit "ecsetelni" akartam a dolgokat, ahogyan én megélem õket. Persze a hiba bennem van, ezt egy percig sem vitatom, csak próbálok valami megoldást keresni, amit képes is vagyok végigvinni.
szerintem 20 folott mar telleg nagyon cinkes ez
A kérdező hozzászólása: Akkor azt mondod, hogy sose valljam be senkinek, hogy meddig voltam az?
Most mit izmolsz ezzel 27 évesen? Én lassan 32 leszek, soha semmi gondom nem volt a nõkkel való kommunikációval, mégsem mászott rám egy csaj se eddig, a beléjük fektetett meló ellenére sem. Te sokkal elõbbre tartasz eredményben, úgyhogy ne nyafogj! Az emberi kapcsolatokat sokkal nehezebb megtartani és elmélyíteni, mint elindítani. Egyébként meg ami nem megy, hülyeség erõltetni, van, aki alkalmatlan rá (nem mindenkibõl lehet milliomos, élsportoló vagy mûvész se...).
A kérdező hozzászólása: Hát, nálam már 20 felett is az volt, hogy ahogy telt az idõ, csak fogyott az önbecsülésem. Ez oda vezetett, hogy már egyáltalán nem jártam emberek közé, mert rossz volt egyedüli kis lúzernek érezni magam. Nem is beszélek magamról senkinek, mert szégyellem, ahol tartok, és nem akarom tovább rombolni a lelki világomat megalázkodásokkal. Nemrég is csak a szerencsének köszönhettem, hogy "felszedett" egy lány, és lett egy minimális tapasztalatom. De sokat eddig nem tudtam kezdeni vele. Szóval, ha te megtudnád egy 27 éves haverodról, hogy csak nemrég vesztette el, pedig úgy hitted, hogy normális a csávó, meg már rég túl van rajta, akkor hogy viszonyulnál utána hozzá?
Figyelj, én is ismerek ilyen srácot, vele is ugyanaz van mint veled, nagyon durva önbizalomhiánya van, amirõl a kiközösítés és az anyuka-apuka túláradó gondoskodása nagyban tehet szerintem, pedig lenne esélye simán, mert okos srác, szépnek nem szép ugyan, de szerintem férfiaknál ez nem számít, egy nõnek nagyon kis dolgok is elegek, hogy beleszeressenek valakibe, de ha nem jársz sehova, akkor elég nehéz találkozni bárkivel is :) Én 15 voltam, amikor az elsõ történt, 14, amikor az elsõ csók, de nem ugyanazzal a lánnyal. Utólag belátom még nem voltam kész rá, de nem is bántam meg. Szerelemrõl meg szó nem volt, inkább a kíváncsiság hajtott minket...:) Szerintem fiúknál olyan 22 felett már kezd furcsa lenni, aki meg 30 felett is szûz azzal az lehet, hogy az önbizalma az egyre több idõ eltelése miatt egyre kevesebb lesz, és a végén már nem is akarja és nem is hisz benne, hogy összejön. Fejben dõl el minden. :)
Én ugyanez. Szarügy, de nem tud rajtad segíteni senki sem, és igazán nem is érdekel senkit sem. Az a nagy helyzet, hogy minden embernek megvan a maga magánéleti sleppje, gondja baja, azzal foglalkozik mindenki, és még ha törõdést színlelnek is, nem érdekel senkit a te lelki nyomorod izán. Jönnek az ilyen lesajnáló és egyben bíztató kamu töltelékdumák, hogy ezt csinálj azt csinálj...baromság. Nem egyszerû. Nem megy! Egyszerüen bele kell törõdni, hogy te lélekben egy ilyen ember vagy. Ez ugyanolyan mint aki torz pofával születik, az is többnyire beletörõdik hogy nem lesz ARmani modell. Ez van. A szar lelkületû emberek, pszichésen gyengék, betegesek meg beletörõdnek, hogy a szerelem, szertet sosem lesz elérhetõ számukra. EZ van. PErsze ahoy egy torz pofán is lehet segíteni plasztikai mûtéttel, ami valljuk be nem egyszerû, úgy a lelki síkon is lehet változni elméletileg, de gyakorlatilag necces, és nehezen szánja rá az ember magát. Teljesen egyedül, és nembevállalós hozzáállással kizárt. Valóban nembírod elnyomni, én sem, éveken át mondogattam magamban, hogy elég a netszex meg a prostizás, de be kell látni, egy kedves, helyes barátnõt semmi nem tud pótolni, az égvilágon semmi más.
A kérdező hozzászólása: Próbáltam már a pozitív gondolkodást erõltetni magamon, de csak ideig-óráig megy. Úgy tûnik, hogy nagyon belém rögzült az ellenkezõje... Nem azzal van nekem a bajom, hogy elhajtanak a csajok, mert én nem is tudok kezdeményezni egyáltalán. 27 év alatt egyszer sem tudtam megtenni még 1 lánynál sem. Tehát nem jutok el odáig, hogy elutasítsanak. Azt is beismerem, hogy ilyen negatív emberekkel nem érintkezik szívesen senki. Hiszen magam sem szívesen élek egy ilyen ember testében. Utálom ezt az embert, akinek születtem, sosem tudtam kibékülni magammal. viszont ettõl függetlenül vágyok rá, hogy nekem is lehessenek olyan élményeim, történések az életemben, amik más normális embereknek természetesek. Próbáltam évekig ezt elfojtani, és beletörõdni a sorsomba, nem ment. ugyanoda jutok vissza mindig... és most megakadtam, hogy hogyan legyen tovább.
Hát nyilván te sem akarsz egy ilyennel együtt lenni, amilyet leírtál... Nem jött be? Tovább... :)
Elõzõ, ez azért marhaság, mert hiába érzed te nagyon jól magadat magaddal, ha a másik meg köp rád, unszimpatikus, életidegen, közegidegen pofának tart mégis. Akkor lehetsz te akármilyen harmoniában önmagaddal, ugyanúgy le leszel rántva a WC-ben.
Nem lepõdöm meg, ha nem mersz ismerkedni, hiszen mélyen rögzültek a gátlásaid. Elõször önmagaddal kell egyenesbe jönnöd, anélkül nehéz ismerkedni. Fogadd el és szeresd magad. Fogadd el, hogy ez van, a múlton nem lehet változtatni. De a jövõn igen :) . Ha jól érzed magad a saját társaságodban, már könnyebben fog menni más társaságában is. Amit nagyon ajánlanék neked, az egy agykontroll-tanfolyam. Segít elsajátítani a pozitív gondolkodást. Próbáld ki, sok sikert!
A kérdező hozzászólása: Nem, ez nem igaz nálam. Nem vagyok sem tanár, sem vezetõ. Egy senkiként élem az életemet, nem ártok senkinek. Maximum a közvetlen családtagjaimnak, akiknek el kell viselni a zárkózott személyiségemet. Szóval tõlem nem kell féltened a gyerekeidet, ha majd egyetemisták lesznek. Ennyit az elõítéletekrõl...:) )) Egyébként 1 lánnyal találkoztam életemben ismerkedés céljából nemrégen (õ szedett fel), és már a találkozás elõtt tudta, hogy nem voltam még soha randin, stb. és emiatt õ is azt feltételezte, hogy valami aberrált elmebeteg vagyok... de végül mégis mert találkozni velem valamiért. Bátor lány.:)
Remélem nem vagy valami aljadék egyetemi szigor-tanárbácsi aki azokon az embereken éli ki az elnyomott agresszióját az elkúrt élete miatt, akik voltaképp nem tehetnek róla! Vagy mi ez az állarc? Az ilyenek álatlában ilyen zsarnok fõnökök, tanárok szoktak lenni, akik másokon verik le az életük csalódottságát. Nálad igaz ez?
a lányoknak semmi sem jó
Ha nem nyírod magad, nyugodtabb leszel, mint valaha. Reggel a tükörbe nézel, és semmi. SEMMI. Aztán kiderül, mi következik. Próbáld ki, hogy nem hátráltatod magadat gondolkodásnak álcázott demagógiával. Inkább semmi ne legyen. Persze üres fej nincs, csak elcsendesült. Több ezer éve megfigyelték, hogy ilyenkor esélyes, hogy az ember átlátja az igazságot, rendre lel magában, és régi szerepét levetve önmagává lényegül. Csak egy csendmeditáció. Mintha napoznál... Hihetetlen? Kipróbálva párszor, majd "gyakorlott elcsendesülõként létezve" hihetõ mégis.
Csak én vagyok az aki így 26 évesen már tényleg nem érdekel az egész, fel sem áll a farkam, ki sem tudom verni csak nagyon ritkán?Teljesen szabadnak érzem magam.Mellesleg nálam nem a külsõ a gond hanem a torz személyiség.
19
szerintem 30 év felett
"ha találsz egy normális lányt " Nyilván. Pont a kérdezõre fog várni epekedve. Az ún. normális lányok arról ismerszenek fel, hogy 25 felett már van barátjuk, esetleg férjük/gyerekük. Nehéz náluk kifogni azt a pár napot, amikor nincs senkijük, mert sokan õket akarják. Meg eleve sok az eszkimó és kevés a fóka, így nagyon nehéz a dolgunk, mindegyiknek van valakije.
A kérdező hozzászólása: 16? hát az semmi, hidd el... képzeld el én milyen gyökérnek érzem magam most 28 évesen...:'D
Én 16 éves vagyok, és nagyon gyökérnek érzem sokszor magamat, hogy még nem volt 1 baarátnõm se:/
valaki löjje már le a visszhang csávót 65.én írtam tök máshova ez meg beillesztget mindenhonnan ide a kommenteket legalább 5 ctrl+c ctrl+v... Am szerintem 20után ciki ha nem volt párkapcsolatod nekem se volt és még mindig nincs 23évesen. Én tök jól eldumálgatok olyan nõkkel akikhez nem vonzódom de felszedni bárkit már kevésbé és nem olyan szimpi a külsõm, hogy az elsõ benyomásom pozitív legyen önbizalom nélkül...
A kérdező hozzászólása: Hát igen, elõbb-utóbb el kellene mennem egy pszichológus-féléhez mert egyre rosszabb a helyzet... Más megoldás nemigen van. Azzal a bizonyos lánnyal nem alakulhatott semmi, mert részérõl csak "szórakozás" volt, de ezt elõre meg is mondta. Ennek tudatában mentem bele. Neki nem kellett "udvarolnom", valamiért alapból vonzottam.(amit a mai napig se, értek teljesen) Na meg be voltam ijedve hogy ha nem megyek ebbe bele, akkor lehet hogy az egyetlen esélyemet szalasztom el hogy közel kerüljek egy nõhöz..
figyelj, az általad leírtakból és a stílusodból ítélve értelmes, kedves srác vagy, úgyhogy semmiképp ne add fel! ha találsz egy normális lányt - hát nem mondom, hogy nem fogja furcsállni a dolgot, de biztos nem hagy el ezért. viszont az, hogy túlságosan zárkózott vagy és önbizalomhiányos, a késõbbiekben is komoly gondokat okozhat (egy normális párkapcsolaton belül is). úgyhogy én jó szívvel ajánlanék egy pszichológust, õket pont az ilyen "megoldhatatlan" helyzetekre találták ki. tudom, azt írtad, az sokáig tart. ez tény, de szerintem pár hónap után sokat fejlõdne a kommunikációs képességed és a magadról alkotott kép is. és mi lett azzal a lánnyal, akit a neten ismertél meg? vele nem alakult semmi?
Szerintem egy 30 felett már nagyon fura a dolog.
A szüzesség sokszor a körülmények miatt marad meg sokáig... PL.: a szüleim nem engedtek bulizni amíg nagykorú nem lettem utánna meg az ismerõseim nem hívtak már bulizni mert korábban nemet montam... egyedül meg nem buli... aztán egyszer megtörténhetett volna a beavatás de sajnos ribi volt a csaj én meg többnek értékeltem magam ezért kihagytam azóta semmien lehetõség nem volt. Középsuliba fiú iskolába jártam majd olyan okjre ahol csak srácok voltak azán meg meló ahol szintén csak férfiak vannak nagyrészben vagy idõsebb nõk akiknék nincs esélyem idõm sincs csajozni... 23/F nem látok esélyt...
A kérdező hozzászólása: Hát azt én sem tudom, hogy létezik-e olyan... Én az elsõ kategória vagyok, de 20 éves sem tegnap voltam már..
Attól is függ, õ maga hogy áll hozzá. Szerintem. Pl. vannak az "én vagyok a legnagyobb lúzer, nem tudok csajozni, de emiatt egész nap siránkozom" meg a "nekem még senki nem volt elég jó, de egész nap siránkozom hogy túl tökéletes vagyok, vagy épp... elveim vannak" alakok...Na meg amikor a nõk a hibások mindenért. Ez nekem eleve gáz. Fõleg felnõtten ebbõl már jó lenne kinõni... De ha valaki teszi a dolgát, épp egy kicsit szerencsétlen, félénk, ez az amaz, de nem torzult el teljesen belül, akkor simán tuti jó pasi lehet 20 éves szüzen. De nem tudom, ilyen mennyire létezik.....
Ha a csaj tapasztalt akkor ez nem akadaly. DE amugy is ezt csak vagy a bunko fiuk vagy a gogos csajok cikizik.Van olyan h egy rossz pasinak mar 1000 csaja volt mig egy jonak meg egysem.Tarsasag fuggo...:)
A kérdező hozzászólása: Érdekes, amit írsz, kipróbálom. Veszíteni nem fogok már semmit vele. Köszönöm a segítõ szándékot.
A kérdező hozzászólása: Jó neked... sajnos én néha olyan kanos vagyok, mint 10 éve...
A kérdező hozzászólása: Hát, kínos szituációból nõügyek nélkül is jutott nekem, azokra nem igazán vágyok. Nem igazán tudom, hogy van e olyan, hogy ezt a lemaradást behozza az ember. Bizonyos dolgokat bizonyos korban kell megélni, hogy jól menjenek a dolgok. Én bevállalnám a változást, de a lehetõségeim nem túl jók. Nem tudom az elsõ lépéseket sem megtenni egy ismerkedéshez. Nincsen haveri köröm, akivel eljárhatnék, nincsen önálló életem, még a szüleimnél lakom. Szeretnék ezen változtatni, de rettentõen kevésnek érzem magam, és félek. Elzárkóztam már a külvilágtól nagyon régen, nagyon nehezen élem meg a mindennapokat. Folyton egy szerepet játszok mások elõtt, ami nem én vagyok, csak egy védõfalként használom. És nem tudom, hogy e mögül hogyan kell kilépni. Kicsit olyan, mintha már régen lemaradtam volna a hajómról, és egy olyan helyen ragadtam, ahol semmi keresnivalóm nincsen.
A kérdező hozzászólása: kapcsolati problémáim vannak? talán ez a legenyhébb kifejezés rám..:) Igen, már túl vagyok az elsõn, de kapcsolatom ugyanúgy nem volt még, és ugyanúgy nem tudok kezdeményezni lányoknál. Ugyanúgy elõjön a fojtogató, szorító, fájdalmas nyomás a mellkasomnál, amikor olyan szituációba kerülök, hogy nõvel kell beszélnem. Akármirõl. A melóhelyen is, munkaügyben. Szóval nem oldott meg igazán semmit, hogy felszedett egy csaj. Talán csak tudatosította bennem, hogy igenis van olyan lány, akinek bejövök. De hogy hogyan kellene ismerkednem...arról halvány fogalmam sincs. És már nem is lesz, valószínûleg. Fogalmam sincs, hogy hogyan léphetnék túl a gátlásaimon.
nem gáz, nem ciki csak arra utal, ha valaki kb. 25 éves koráig nem veszíti el, a szüzességét, h kapcsolati problémái vannak, pont mint írtad is, nálad mi volt az elõzmény, persze, ennek oka szokott lenni nem nem elítélendõ szerintem, gondolom ezért pontozták le az elsõ válaszom, sebaj most már túl vagy rajta, ettõl az önbizalmad is nõtt kicsikét koncentrálj arra, h legyen kapcsolatod, ismerkedj az ismerkedés során úgyis felmerül a téma elõbb v utóbb, h kinek hány kapcsolata volt, miért titkolnád el? az elsõn már túl vagy...még mindig így, mintha el se kezdted volna, nem? gyakorlat teszi a mestert, azon legyél, h fejlõdj személyiségedben, magabiztosabb legyél ne ezzel kezd az ismerkedést, h rázúdítod a lányra, h mennyire szerencsétlennek érzed magad ismerkedj, aztán majd ha odaér a kapcsolat, a bizalom kialakul, akkor elmondod, nem kell ezt szégyellni, ha nem mondod is lejön amúgy...akkor meg inkább mond is ki, nem?
Én 22ig vártam, tök tudatosan, és nem bántam meg. Neki is azt mondtam, hogy nem sikerült olyan lánnyal szóba elegyednem, akit szívesen neveznék legalább normálisnak. Általában ezzel bármelyik lány egyet tud érteni, még akkor is, ha igazán nem normális! :) sõt...
A kérdező hozzászólása: Úgy értem, hogy szex már volt, csak 27 évig nem. Mármint 27 évesen veszítettem el, annyi vagyok most is egyébként. Igen, a szoftverrel van gond. Nagyon gátlásos, különc vagyok, és ezzel nem tudok mit kezdeni. Évekig próbáltam rászánni magam a prostira is, de nem mertem elmenni. Régen mindig kiközösítettek és megnyomorítottak lelkileg, és hát ilyen maradt a "szoftver" sajna. Végül "felszedett" egy csaj neten keresztül, és minden bátorságomat összeszedve találkoztam vele. Nagyon féltem így is, de nem tudtam megengedni magamnak, hogy ne éljek a lehetõséggel. Furcsa módon nem egy kövér bányarém szedett fel végül, hanem egy teljesen normális, szép lány. De nem járok vele, csak találkozgatunk. Neki véletlenül pont bejön, hogy ilyen fura meg abszolút kezdõ vagyok ennyi évesen. Az elsõ csókom is vele volt életemben, az elsõ randim is, minden. Csak azért kérdeztem, hogy ebben az életkorban gáz-e kezdõnek lenni, hogy ha esetleg már mernék ismerkedni, akkor mondjam el õszintén, vagy inkább titkoljam ezt a sötét foltot az életemben, ha egyáltalán el lehet ezt titkolni.
Ha 27 éves korodig nem volt semmi, inkább a "szoftverrel" van gond, nem annyira a külsõddel. Egészséges libidójú, tesztoszteronszintû, autonóm férfi erre az életkorra már így vagy úgy, de el akarja veszíteni szüzességét, ha mással nem, valamilyen alsóbbrendû életformával (kövér nõvel vagy prostituálttal, ha nincs jobb). Szóval : 1. valószínû, hogy rosszabbul nézel ki az átlagnál, különben már összejött volna, vagy letepert volna egy kövér nõ, akkor is, ha nem kezdeményezel 2. ha mégse nézel ki rosszul, nagyon gátlásos és különc lehetsz, amiért nem kezdeményezel, vagy nem próbálsz fel valami könnyen kapható nõt, akár pénzért is, max. a kíváncsiság kedvéért. 26F
A kérdező hozzászólása: Hát, 27 éves koromig nem volt szex, párkapcsolat pedig egyáltalán nem volt. Szóval akkor te inkább elkerülnél egy ilyen férfit, gondolom...
Ha nem volt még semmilyen párkapcsolata és már több mint 24-25 éves, azért az már számomra érdekes, de nem cinkes..szexuális kapcsolatnál is ugyanezt az életkort mondanám. 20l
Normális agyú embereknél nincs határ. Semmi sem kínos, ha valakinek tetszel, és szeret igazán. A mai beteg, divat a szex világban kb 17 körültõl már kérkednek, feszítenek a gyökerebbek vele, hogy ki tolta már be a farkát. Nõk részérõl meg azok, akik kihasználni akarnak, az önzõ férgek, akiknek az elsõ a saját szexuális jólétük, azok biztos hogy eltakarítanak a fenébe, de gondolom épelméjû férfi egyed az ilyen aljadékok társaságára nem is van nagyon rászorulva. Az a leglényegesebb, hogy ne legyél õszinte, legyél pókerarc, soha senkinek ne mond el a szexuális pozíciódat, még a legjobbnak hitt barátodnak sem, mert mindneki kipofáz mindent, viccbõl haragból , bizalmasan tovább satöbbi, aztán csak beégsz, mert ma már ez kínos, ez a világrend! Menj gyakorolni fizetõshöz, aztán fogj neki a rendes lányoknak, mert különben marhára arcra fogsz zuhanni, és az lehet hogy árnyékot vet az egész további nemi életedre is, a nõk rettentõen tönkre tudják vágni lelkileg a fickókat hidd csak el! Az a duma , hogy nem kell a nõktõl félni kamu, nagyon is megalapozott ilyen szinten, ahogy az elõbb írtam. Rengeteg a féreg, a rohadt alma a kosárban vigyázz!
Nem cinkes, de fura kb. olyan 40 körül! De ettõl még semmivel sem rosszabb ember.
24
cinkes... úgy 35-40 fele már késõnek tûnik. Egy barátom pl. valami 40 körüli volt amikor összejött neki. De ez csak az én véleményem. :)
tényleg nem köthetõ életkorhoz. max frusztrálja az embert h nála jóval fiatalabbak kiélik (és így kiégetik) magukat, de õneki nem lehet mert még nem találta meg az igazit.
szóval akkor, mert én kiváncsi vagyok...
A kérdező hozzászólása: *többi
A kérdező hozzászólása: Ne haragudj, de úgy érzem, hogy ezzel befolyásolnám a további válaszolót. De priviben leírom, ha kíváncsi rá valaki.
miért te hány éves vagy kedves kérdezõ?
Én dettó ugyanígy vagyok, egyszerûen leblokkolok, nem tudok beszélni, vagy ha igen, kb olyan szinten mint egy bolti eladó idegen közönyös nõnemûvel tenném, nem tudok elleazulni, feloldódni, nem tudok jófej lenni, aki mentális szimpátiát tudna kelteni, bár külsõmmel elégedettség megvan. Egyszerüen vannak ilyen stresszelõs emberek, akik ilyenek. Ez jellem függõ dolog. Tud valamelyest változni sok gyakrolattal, de igazán nem lehet szerintem ezt a gátlásos jellemet legyõzni. Olyan ez mint ha valaki iszonyodik a patkányoktól, az élete végéig fog, hiába vállalja be egykét alkalommal hogy megfog párat egy reality showban a gyõzelem kedvéért. Vannak viszont olyanok akik imádják nyomkodni is akár ezeket a férgeket. A férfi nõ kapcsolat ugyanez átvitt értelemben.
Ha magatokat figyelitek, akkor igen rossz nyomon jártok!
Hát pont ezaz. Elmegy melletted az "élet" ez tényleg komoly lelki lemaradás az átlaghoz képest. Mocskosul nehéz behozni, illetve korrigálni. Nem lehetetlen, de ahhoz még többet kell pofára esned valószínüleg, még több igen kínos szituáción kell átvergõdnöd magadat. Bevállalod?
A kérdező hozzászólása: Igazad van, elég ködösen fogalmaztam... Hát úgy értem, hogy semmilyen kapcsolatom nem volt. Minden kimaradt. Egy csók sem, egy randi sem, de még csak nem is beszélgettem egy jót egy lánnyal sem. Tehát nem az van, hogy volt sok kalandom, de mind csak "futó", vagy ilyesmi. Emiatt eléggé úgy érzem, hogy nem igazán van esélyem hogy barátnõm legyen ezután, mert én nem jártam ki az utat, ahol megtanulhattam volna hogyan is kell ezt csinálni. És nem tudom, mihez kezdjek most így.
Nem tudom mit értesz "közelebbi kapcsolaton", de 23-25 éves korra jó ha eljut odáig a srác, hogy volt, vagy van egy lány, akit úgy mutathat be a barátainak, hogy a barátnõje és ez a kapcsolat hosszabb ideig tart(ott), mint néhány hónap.
A kérdező hozzászólása: Hát, én úgy érzem, hogy szeretnék, de jelenleg nem sok esélyem van rá hogy legyen... Ráadásul egyre kellemetlenebb, hogy sosem volt még, a kortársaim már megnõsültek, vagy komoly kapcsolatban élnek, nekem meg még egy komolytalan sem volt soha. Ezt eltitkolom a környezetem elõl, hogy nem bántsanak miatta, de lassan belefáradok az örökös színjátékba, mert ennek az az ára, hogy senki nem ismer igazán, és így nincsenek barátaim, haverjaim, akikkel kikapcsolódhatnék. Csak itthon ülök egyedül állandóan, és igazából a családomban sincs senki, akitõl segítséget kérhetnék a problémáimra. Szóval eléggé tanácstalan vagyok.
nemtom. én 24 vagyok, de tervem sincs hogy kell nekem csaj egyelõre. megvagyok anélkül is.
A kérdező hozzászólása: Nincs már oka, hogy korlátozzam magam, de szabadulni nem tudok tõle. Aki a korlátok nélkül lennék, az egy idegen személy. Akit még én sem ismerek. Képtelen vagyok csak úgy nyíltan elbeszélgetni bárkivel, mert szégyenlem azt a személyt, aki vagyok, szégyenlem az eddigi életemet. Nem akarok és nem is beszélek soha magamról, mert utálom az egész eddigi életemet. Az a gond, hogy ha egyszer régen egy elágazásnál rossz irányt vett az életem, akkor hiába keresem az utam, ahhoz az elágazáshoz többé nem térhetek vissza. Mindig csak elõre mehetek, és ez elkeserít. Próbálok semmit nem csinálni, csak stagnálni, csak hogy "húzzam az idõt", de az idõ elrohant mellettem. Én meg még mindig ugyanott tartok, ahol 10 éve.
Az önbecsapásokból épített falakat nem kell lerombolni. Nem is lehet. Nem lehet, mert nem léteznek. Önátbaszás. Nincs semmilyen korlát, csak a mentális, mert megengedted magadnak, hogy létrehozd és éltesd. Ez teremtés. Ha nem élteted, nincs többé. Ezt értem eldobás alatt. Semmi teendõ, épp egy-két régi kényszercselekvés elhagyása kell, régi "teendõk" okafogyottá válása és abbahagyása. Amíg van oka, hogy korlátozd magad, addig csinálod. Ha májbeteg valaki, hiába szeret seggrészegen hazakígyózni nap mint nap, inkább egyszer se nyúl a pohárhoz. A te ügyed, hogy korlátozod-e magad. Csak azt tudom javasolni, hogy kizárólag a való, a tények, az igazság érdekeljen. Ne téveszd meg magad, mert anélkül is eléggé megbízhatatlan az emberi észlelés! Csak a valóság érdekel, mert nincs más. Bármit hiszek helyette, akkor is a valóság létezik ténylegesen.
Látod te, érzed te, hogy ottvan az az áttörhetetlen erõtér ami elválaszt téged a normális élettõl. Ezt csakis neked , egymagadnak kéne áttörnöd, más csak esetleg a kezedbe adja a faltörõ kost! De ha te nem vagy képes elég erõsen odaverni neki, akkor belebuksz. Márpedig a helyzet továbbra is ez! Szerintem még rosszabb lesz. Pszichiáter is megmondta, ha valaki 22 évesen nem akarja, akkor késõbb még annyira sem, 27 évesen fõleg nem, késõbb meg még annyira sem. Egyszerûen el kell tudnod ezt fogadni, hogy te más vagy mint az átlag. Te rosszul szocializálódtál, a te szellemi , mentális fejlõdésed valahol egy moslék rossz irányt vett, és azóta csak zuhanó repülésben halad a lejtõn. Telegenerálódott az agyad gátlásokkal, teljesen behálóz mint egy rossz Smith ügynök a Matrixból, és nem tudod elnyomni! Ahogy a tolókocsis ember is belenyugszik abba, hogy soha a kur va életben nem fog hosszútávfutó lenni aranyéremmel a nyakán, úgy te is belenyugszól, hogy a kiemelkedõnek igazán nem mondható személyiséged megfoszt téged a boldogságtól! Egyszerûen le fogsz mondani errõl az egész házasság, párkapcsolat, gyerek, harmonikus együttélés, intimitás hókuszpókuszról! Nem fõképp te tehetsz róla, a sors csúf, kegyetlen ajándéka ez számodra. egy ördögi összeesküvése az életnek, és a környezetedben lezajlott eseményeknek az elméd ellen! Totálisan vert helyzetben vagy. Ez szomorkás.... Mi a megoldás? Rombold le az eddigi vágyaidat, mert ezek elárhetetlenek, és építs egy új belsõ lelki világot magadnak! Más elvárásokkal , más célokkal, más hozzáállással, más erkölcsi színvonallal! Válaszd az alternatívát. Ha másként nem megy , akkor keresd a boldogságot kéjnõk, fizetõs asszonyok társaságában! Õk majd tökéletes illúziót fognak teremteni neked az újonnan épített vadiúj lelkivilágod számára! És meglátod, boldog leszel! Nem csak az átlag emberek bevett szokásai kell hogy irányadók legyenek. CSak ez a közhely, ezt nevelik az emberekbe általában, hogy család, meg két ember szereti egymást a síríg tündérmesék, ezeket felejtsd el! Ha megváltozol belül, sokkal érzéketlenebb leszel, akkor egy idõ után egy egész másféle boldogság köszönt rád. Ami van olyan jó, mint amit az átlagemberek élnek szerintem.
A kérdező hozzászólása: Eldobni a sémákat? És mi lenne ennek a módja? És hová dobjam õket? Értem én, hogy mit akarsz mondani, de nem tudok lépéseket tenni, pont a gátlásaim miatt. Erõsebbek, mint azt gondolná az ember... Az önbecsapás mindennapi rutin nekem. Ugyanúgy a környezetemben lévõket is megtévesztem, szándékosan. Ez az én védõfalam. Néha megpróbálok kitörni mögüle, de mintha már nem tudnék, csak így élni. Próbálkozásaim nevetségesek az én koromban, és nem bírom már elviselni, hogy én ennyire le vagyok maradva. Úgy érzem, hogy szép lassan elsuhan az élet mellettem, miközben én nem is élek igazán, csak várok valamire, ami sosem jön el. Képtelenség ez az egész... Egyéni probléma ez, nem akarok vele senkit traktálni. De én szeretnék úgy élni, ahogy a normális emberek. Beilleszkedve a társadalomba, emberi kapcsolatokkal, nyitottan. Viszont erre egyedül nem vagyok képes, hiába szereztem egy kevés tapasztalatot a lányoknál pl. De ugyanúgy képtelen vagyok kezdeményezni egy lánynál, mint eddig. Úgy érzem, hogy egyedül semmire nem megyek. És egyre nagyobb problémát jelent ez, ahogy idõsödöm.
Valóban nehéz meló, de száz szónak is egy a vége: belül te vagy a fõnök. Amolyan igazságos diktátora lehetsz magadnak, ha megengeded magadnak. Nem azonnal állsz új egyensúlyba, kell figyelni, elemezni, törekedni a jóra. Még nehezebb addik eljutni, hogy a szerepeid értelmüket veszítsék, kinyilhass, önazonos lehess. A legszarabb szembenézni a ténnyel: minden szerep ellenére nyilvánvaló egészen sok féltve õrzött titkod mások elõtt. A kérdés, hogy vállalod-e az összes tulajdonságodat, vagy önbecsapó kerülõutakat szánsz-e magadnak, amik végül is ugyanoda vezetnek: nyitott könyv lehetsz. Ez van, ettõl valamiért alapból fél az ember. Pedig inkább azokkal van gond, akik a gyengeségeidet ellened próbálják kijátszani valahogy. Veled messze nincs akkora "baj", és hatalmadban áll levetni nehéz terheidet. Mármint nem szeretett önmagadtól könnyen megszabadulhatsz, és ekkor marad a valódi önmagad. A vicces az, hogy "semmi se változik": a félelmetes dolgok maradnak félelmetesek. Te viszont izgulsz, és nem rettegsz, csak el kell dobni az önostorozó sémákat a gondolkodásodból, akár egyesével is. Mi marad a nehéz teher hátrahagyása után? Az igazság. A tisztánlátás. Élet.
A kérdező hozzászólása: Hát, elismerem, hogy én teremtettem a saját korlátaimat. De úrrá lenni nem tudok rajtuk. Legalább is most lehetetlenül nehéznek tûnik, és napról napra erõsebb. A mindennapokban egy álarc mögé bújok, amit én hoztam létre, hogy aránylag elboldoguljak a hétköznapi dolgokkal. De olyan régen csinálom már ezt, hogy természetessé vált. Úgy érzem, hogy ez a viselkedés vált a személyiségemmé. Amikor megpróbálnék erõt venni magamon, hogy kilépjek és magamat adjam, mindig visszatart az, hogy már úgysem fogom az idõt visszaforgatni, nem lesz már így sem/úgy sem az igazi az élet. Megadatott 1x egy isteni szerencse által, hogy becsajozzak, de ettõl nem hullottak le a gátlások, ugyan olyan erõsek. Pedig ettõl reméltem a megoldást. Hát, nem jött be. És ha ez sem segített, akkor kicsit be vagyok rezelve, hogy egyáltalán segíthet e ezen bármi...
Tetszõlegesen frappáns védõbeszéd után is az igazság marad az igazság: ez önkorlátozó hiedelem. Hit, aminek valódi alapja nincs, csak olyasmiken alapszik, amiket szintén csak elhiszel. Kezelheted tényként, ez akkor mély hit lesz. Mondhatod, hogy minden megfigyelésed ezt támasztja alá, de ezzel nagyvonalúan eltekintesz a ténytõl, hogy magadnak egyedül te vagy a korlátlan ura. Önnön gondolataid Istene vagy, ez maga az ember. Te teremtetted ezeket a korlátokat ilyen erõsre, Te tudsz úrrá lenni rajtuk, amint hajlandó vagy a tényeken rágódni az önkorlátozó mantrák helyett. A tények ugyanazok, akár tudomást veszünk róluk, akár nem. Ha tudatosítod a valóságot és a tõle élesen elkülönülõ interpretációkat (beleértve a sajátokat is), akkor a fejlõdés rettentõ útjára léptél, akkor rövidesen felnõhet a lelked. Igen, ez félelmetes, legalábbis ez a Nagy Közös Tapasztalat... A bátor ember nem az, aki nem fél! :) Annak hülye a neve inkább. A bátor az, aki igen sokat fél, de inkább csak erõt merít belõle. Tudni kell, hogy a félelmi reakcióink épp erre valók: tápanyag lepi el az izmokat, hormonok fújnak riadót harcra vagy menekülésre. Ez így jó. Semmi baj azzal, hogy félsz. Még azzal sincs, hogy túlértelmezed a múltbeli félelmetes helyzeteket. Csak próbáld megérteni, hogy ura lehetsz ennek, csak fogadd el a koronát, ami mindvégig megilletett, és tied is volt, ahogy most is a tied!
A kérdező hozzászólása: Nem éri meg, és nem is hiszem, hanem tényként kezelem. Mert egyszerûen így van. Akár hiszed, akár nem, nekem ez nem megy. Talán ha látnál "akció közben", akkor minden világos lenne számodra.:) Ha menne, akkor szerinted itt tartanék 27 évesen? Már csak a véletlen is összehozta volna, ha képes lennék rá... Túlságosan nagy és mély gátlások vannak bennem. Talán ha elmennék egy szakemberhez, az megoldaná egy idõ után. De mennyi idõ után...? Úgy érzem megaláznám magam azzal, hogy ennyi idõsen ilyen gátakat próbálok döntögetni, miközben a kortársaim már házasok, vagy közel állnak hozzá. Talán az a mondás itt a nyerõ, hogy ami nem megy, azt ne erõltessük. Ki tudja... Lehet, hogy ha kihúzok még pár évet, akkor képes leszek beletörõdni a sorsomba, és megoldódik minden. De lehet, hogy soha nem oldódik meg semmi. Talán ha lenne valaki a környezetemben, aki segítene ebben, akkor tudnék elõre jutni. De így magamtól sajnos nem megy.
Bla-bla-bla... Ha õ érdekel, tudsz érdeklõdni. Ki õ, miket szeret, de szép vagy, hol nõtt fel, tesói is vannak, apja jó arc, szeretlek. Persze ez nem egy-két beszélgetés. Hol éri meg valakinek, hogy olyan képtelen dolgokat higgyen magáról, hogy õ képtelen beszélni?
23 as vagyok ismét! Igen, nekem is ezzel van a bajom. Nem is igazán az, hogy meri vagy nem meri, hanem hogy MIT? mégis egy nekem tetszõ idegen nõvel mi a fenét beszéljek én? Annyira semmi mondanivalóm nincs felé, semmi olyat nem tudok, ami nem volna elõre kitalált, kimódolt erõltetett beszélgetéshelyzet, ezek nem olyanok, hogy ott a lexikon, aztán tanuld be a sablonokat. Vagy van már begyakorolt érzéked ehhez a féle kommunikációhoz, vagy nincs , mert keveset voltál beszélgetõs társaságban. Ez a hátulütõje ennek. Ha ez kimaradt az életünkbõl, akkor egyszerüen itt megakad a dolog. Az a baj, hogy nem értünk an õkhöz. Olyan mint az a példa, hogy tetszenek a jó menõ autók, vehetnél is, de nem tudod vezetni, mert fingod nincs az autózás mikéntjérõl, nameg a kressz szabájairól sem. Így meg hiába tetszik, semmire nem mész vele. A nõknek meg nem elég, hogy külsõre korrektül néz ki a fickó, de alapvetõ követelmény, hogy beszélgetés, haverkodás módján tudj benne szimpátiát kelteni. Ez az ami nem megy nekem, ha beszélgetek is valakivel, olyan szinten teszem, mintha egy Wc-s nénitõl kérdezném éppen, hogy mennyi az árfolyam. Semmi életkedv, depresszív hulladék vagyok. Nem tudok egyszerûen szimpatikus lenni. Olyan vagyok, akit ha kérdeznek arra válaszolok, aztán kész. Semmi több. Ezt neveltem magamba az évek során, mert régen sok olyan dolgot kimondtam, amivel megbántottam másokat egyrészt, másrészt meg komplett hülyét kreáltam magamból. Azóta sokat változtam pozitív irányba, de ezt szoktam meg, hogy csak azt mondom mindenkinek amit hallani akar. Egyébként az élet sok dolgában elég szélsõségesen antiszoc hozzáállású elveket vallok, amit be kell vallani nem sokan tolerálnak. Unszimptaikus, visszatetszõ, közösségellenes önzõ mocsok! Ha meg nem vagy õszinte, akkor meg felmerül a kérdés, hogy van -e értelme úgy akárkivel is kommunikálni? Ha mindig csak papagáj módjára azt ugatod , amit hallani akarnak. Ez így nem jó. Eleve tehát a személyiségemmel van gond. Igazán nem gond, mert elfogadható álláspontok ezek, csak nem a nép zöme számára. Ne menjünk bele ezekbe, hogy konkrétan mik, a lényeg, elég összeférhetetlen jellem vagyok. Az elvek, eszmék meg olyanok, hogy azokon nem nagyon akar az ember változtatni, mert akkor magát köpi szembe. Olyan párt is nehéz találni, aki annyira nekem való volna egyébként. De a lényeg, hogy marha nehéz számora a társalgás. Zsákútca az egész. Mindig azon is görcsölök, hogyha még rá is szánnám magam arra , hogy beszéljek egy lánnyal, aztán jól belekeverednénk a sûrejébe, egyszercsak elszólnám magam, valami olyat mondanék, ami már neki nem fér bele. De fõleg ott a gond, hogy nem tudom megoldani ezeket az ismerkedõs szituációkat. Fejben dõl el egyébként, hogy hogyan állsz hozzá. Ez a baj nekem is, hogy túlkomplikálom, túlstresszelem, vizsgadrukknak fogom fel, és nem tudom másként. Tudom, hogy a nõ minden rezdülésedet méri, figyeli, hogym ilyen van, hogy megfelelõ vagy e az õ elvárási szintjének, ha valami hiba van , akkor el vagy kapálva. HA meg érzelmileg labilis vagy, akkor esélyes a bukás! Tudod olyan ez a párkapcsolat keresés+ családalapítás dolog az emberi életben mint a munkahelykeresés. Dettó ugyanaz. A nõ kb. ugyanaz a szint mint egy munkáltató, akihez egy kínos mocsok állásinterjúra mész. Ha felkészületlen szar szemét a pályázatod, ha tucatcucc, ha nincs meg az elváráshoz megfelelõ kvalitásod, akkor oké, kérem a következõ jelöltet, te meg mehetsz a fenébe egy lelki roncsként. Bizony ahogy a munkahelyen a szakmai tapasztalat a legfõbb figyelmi tárgy, úgy a nõknél meg az, hogy milyen vagy lélekben. Ha kevés vagy, ha nem tudod kimutatni az érzelmeidet, akkor lehetsz te Hugh Jackman ikertesõja is kinézetre, akkor is csak elhajtanak, vagy furán néznek rád, hogy melyik bolygóról jött ez? Én már belenyugodtam, hogy nem vagyok képes érzelmi életre, és inkább a fizetõs lányok felé terelem magamat. A sorsod a kezedben van, te döntessz, hogy mit akarsz, csak vigyázz , mert sajnos az idõ hamar eltelik! és utána nincs több esély.
A kérdező hozzászólása: 23-as Azt hiszem, tökéletesen megfogalmaztad, a dolgot. 1 az 1-ben igazak rám is az általad leírtak. Én is úgy érzem, hogy teljes mértékben sosem leszek "szociális" típus, mert ehhez adottságok is kellenének. A neveltetésem is egy fix dolog, már átestem rajta, még1x nem lehet. Ezen a számomra nem tetszõ és nehéz úton kell boldogulnom valahogy. 24-es Nem figyelek én önmagamra sem és a másik félre sem, hiszen el sem jutok a szituációig. Valahogy már eleve bukottnak érzem a dolgot. Az általános/mindennapi kommunikációval is problémáim vannak, az sem jön úgy ösztönösen, mint ahogy a legtöbb embernél tapasztalható.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az eddigi válaszokat. Lehet, hogy nem fogalmaztam pontosan, de úgy gondoltam én ezt, hogy mindenki a saját véleményét írja, illetve az annak megfelelõ számot(persze csak ha úgy véli, hogy van ilyen szám).

168 cm-es, 13 éves lánynak kb. mi az ideális súly?

Normális kérdéseket várok, nemolyat, hogy: 13 éves = 13 kg. Tudom, hogy nem létezik az ideális súly, csak úgy körülbelül. :) Elõre is kösszke.

Legjobb válasz: Fontos lenne. :)

A kérdező hozzászólása: Fontos lenne. :)
50-60kg
Amíg fejlõdésben vagy, addig pont nincs ilyen, hiszen sokszor úgy megy, hogy zsírfelhalmozás és hosszanti növekedés váltják egymást, emiatt egy szer "hosszú nyurgának", máskor "teltnek" tûnhet egy tinilány. 18 éves kor után a BMI adhat támpontot, az életkor és a testmagasság segítségével megadja, hogy mi az ideális testsúly (ez nem egy adott kilószám, hanem tól-ig) és hogy mi az ami alatta vagy felette van ennek. Nem tudom hogy túlsúly miatt aggódsz-e (fiatal lányok ezt szokták), menj el a házi orvosodhoz, ha túlsúlyos lennél, akkor biztosan figyelmeztet erre.
A kérdező hozzászólása: Nem, nem vagyok túlsúlyos, ellenkezõleg.
Akkor most a megnyúló idõszakban vagy. Ne izgulj, nem marad így. Persze fontos az is, hogy milyen testalkatot örököltél, valószínû, hogy hasonlítasz majd valamelyik felmenõdre. (Lehet apai nagyanya is, vagy bárki más).Ha õk vékonyak voltak, akkor lehet hogy az is maradsz, de azért fel fogsz még halmozni egy kis zsírt, combokra, popsira, mellekre. Táplálkozz kiegyensúlyozottan.
54 kg - 56 kg szerintem.....
Ilyenkor még kár ezen gondolkozni. Amúgy meg kb 58-60 kg.
Hát itt mindenki hülyeségeket mond. Az én barátnõm 158cm, és 49 kiló. Teljesen jó az alkata, egyáltalán nem vékony, hanem olyan tökéletes (nekem, mivel a barátnõm :) ). szerintem olyan 50 körül. Ja, és õ 14 éves.
figyi én 13 éves vagyok igaz kisebb de nem sokkal de 50kg vagyok am nem mások vélemény számit valaki azt mondja dagadt vagyok mások hogy pont jó de nem érdekel senki csak az hogy a saját testem és nekem tökéletes :)

Aki volt mostanában Nickelback nem tudja, hogy kb mik azok a számok, amiket stabilan játszanak fellépéseken?

Legjobb válasz: Általában a kedvenceket pl rockstar,lullaby,when we stand together,burn it to the ground

Általában a kedvenceket pl rockstar, lullaby, when we stand together, burn it to the ground

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!