Találatok a következő kifejezésre: Kb egy tüzel a kutyám, (4 db)

Kb egy hete tüzel a kutyám, mikor enged a fiúnak?

Legjobb válasz: 3 hét a tüzelés.Ebbõl a második felében enged én úgy tudom!

3 hét a tüzelés.Ebbõl a második felében enged én úgy tudom!
Szerintem is kb, mikor abbahagyja a pecsételést, utána nem sokkal.
kb. 13-15 nap körül de van amelyik már a 9. naptól nagyon változó. HA nagyon fontos a pontos idõpont vetess az állatorvossal kenetmintát... azzal pontosan meg tudja állapítani.
Olyan kutya is van amelyik egyáltaláln nem hagyja magát.Pl az én 2 éves skót-juhászom.
Ha ezzel ennyire nem vagy tisztában, nem biztos hogy fedeztetned kellene, nem?! A tenyésztés nem ennyi hogy van egy szukám és ráengedek egy kant! Elõször az elmélet, utána a gyakorlat! ...vagy utána se!
Akkor ha bedagad neki a micsodája.Kicsit felduzzad neki és befele megy egy picit.Akkor lesz kész a kanokra.

Kb. egy hete tüzel a szuka kutya, és a környékbeli kanik miatt bolondokháza van itthon. Késő, ha most szerzek neki valami fogamzásgátlót? Állatorvosnál kérjem?

Legjobb válasz: Tudnak neki adni fogamzásgátló szurit, de azt ismételni kell elõször negyed, majd félévente, és erre a tüzelési idõszakra már nem ad teljes biztonságot, mivel már elkezdõdött.

Egyet értek az elõttem szólóval. Egyébként a fogamzásgátló sokkal többet árt, mint az ivartalanítás. Ha a saját kutyád miatt nem teszed meg, akkor tedd meg a szomszédok kedvéért, akiknek elszökik miatta a kan kutyájuk és esetleg többet nem találják meg, akiknek a kutyája verekedni kezd és megsérül és akiknek a kerítését, kocsiját pisilik le a kutyák!
Tudnak neki adni fogamzásgátló szurit, de azt ismételni kell elõször negyed, majd félévente, és erre a tüzelési idõszakra már nem ad teljes biztonságot, mivel már elkezdõdött.
Fogamzásgátlóval nem lehet tömni egy életen át a kutyát. Az arra van kitalálva, hogy tenyésztõk elkerüljék a nem kívánt szaporulatot egyébként tenyésztésre szánt szukáknál. Tehát inkább alkalmi használatra. Az ivartalanítással nem csak az udvarlóktól menekültök meg, hanem sok nemi jellegû betegséget is megelõzhetsz vele.
"Kell-e ivartalanítani? Jelenleg Magyarországon a hobbi célból tartott háziállatok ivartalanítása nem bevett szokás. Bármely társadalmi rétegben megkérdezünk valakit miért nem ivartalanítja kis kedvencét, hasonló válaszokat kapunk: nem természetes, neki is jár egy kis élvezet, el fog hízni, nem akarom megcsonkítani, nincs rá anyagi keret, olyan édesek a kölyökállatok. Nõstény állat esetében még további tévhit, hogy szükséges ivaréretté válnia, de a legjobb, ha az elsõ alom után ivartalanítják. Nézzük sorra ezeket az érveket! Mítosz: Az ivartalanítási mûtét nagyon sokba kerül. (Kortól, nemtõl és fajtától függõen 25 000 és 50 000 forint között van a mûtét ára, mely területenként változhat némileg az ország egyes pontjain. Budapesten és nagyvárosokban drágább.) Tény: Az állat életében egyetlen alkalommal kell a beavatkozást elvégezni. Ha belegondolunk, a megelõzhetõ balesetek, sérülések, daganatos betegségek kezelése során felszámolt összeg ennek sokszorosa, nem beszélve egy esetleges autóbaleset során keletkezõ kárról, az egyszeri kiadás meg sem közelíti az utóbbiak következményét. Az utódok felnevelése, oltatása, féregtelenítése legalább nyolchetes koráig, egy kiskutyára számolva, minimum 20 000 Ft. Az ivartalanítás díja ezzel szemben egyszeri és egy életre szól! Jobb nem sorolni azokat az eseteket, ahol a megszületett kisállatok nem járnak kiadással… Mítosz: Az ivartalanítás lustává és kövérré teszi az állatot. Tény: Egyáltalán nem alapvetõ, hogy egy ivartalanított állat elhízik. Feltehetõen hajlamosabb rá, de egy kis odafigyeléssel, gondos táplálással és sok mozgatással ez teljesen elkerülhetõ. Mítosz: Legalább egyszer hagyni kell szülni õket ivartalanítás elõtt. Tény: Semmilyen átgondolt, biológiai alapja nincs ennek az állításnak. Nem kell, hogy megszüljön, nem tudatosul bennük az „anyaság öröme”, az ösztöneiktõl hajtva párzanak és gondozzák kicsinyeiket, majd késõbb ugyanígy, érzelgõsségmentesen verik el õket a maguk közelébõl. Sajnos nagyon jellemzõ, hogy a gazdák szórakoztatónak tartják a kiskutyákat, kiscicákat, aztán amikor megnõnek, már csak koloncok. Egy állat élete nem játékszer, nem lehet eldobni, ha megunjuk. Sokan megteszik, de mindenkit arra kérünk gondolja végig, mielött kedvtelésbõl szaporítja kedvencét, kedvenceit! Lehet, hogy még jó gazdát is talál nekik ideig-óráig, de annyi rossz sorsú állat van, amelyik már megszületett. Sõt, a fiatal állatokkal sok gond is jár, nem szobatiszták, szétrágnak, tönkretesznek dolgokat, és gondos gazda jelentõs összegeket költ oltásaikra, féreghajtásukra. Nagyon sok egy-két év körüli állat válik gazdátlanná, nõsténybõl is rengeteg, miután vemhes lett… Mítosz: Az ivartalanítás megtöri az állat lelkét. Tény: Az ivartalanítás semmilyen negatív hatással nem lesz az állat lelkére, pszichés állapotára. Az ivartalanítás a szaporodási szervrendszerre hat: megelõzi a késõbbi nemkívánatos kölyköket és azok elpusztítását vagy menhelyre kerülését. Mítosz: Találunk a kölyköknek barátságos otthont, szeretõ gazdit. Tény: Sajnos azoknak a szeretõ gazdiknak, és meleg otthonoknak a száma elhanyagolható lehetõség a több ezer nemkívánt kutya- és macskakölykök számához viszonyítva, akiket kidobnak, kihajítanak, elaltatnak évente. Ráadásul semmi nem garantálja, hogy az általunk elajándékozott kölykök nem jutnak szintén erre a sorsra, hiszen legyen az bármi, a könnyen szerzett könnyebben elvész és kevesebb fejtörést okoz. Jelen esetben azonban élõlényekrõl van szó. A kölyökként gazdához kerülõ kiskutyák nagy része elõbb-utóbb menhelyre kerül (mert hiretelen költözni kell, mert már meguntuk, mert láb alatt van, mert folyton ugat vagy kikaparja a virágokat, vagy mert kaptunk egy másik kölyköt...). Csak kevesen halnak meg öreg korukban ugyanott, ahova kölyökként kerültek... És hogy „nem temészetes”? Ki kérdõjelezi meg, hogy adjon-e enni kedvencének? Pedig az sem természetes. Mióta eszik tápot, konzervet, ember által fõzött ételt egy állat? Vajon a lakásban, kertben tartás és ennyi állat kis helyen tartása természetes? Évente milliós mennyiségû állat síntértelepre kerülése, elaltatása természetes? Sajnálatos, hogy sokan, éppen "állatvédelmi megfontolásból" ellenzik kutyájuk, vagy macskájuk ivartalanítását. Vajon számolnak-e azzal, mennyi fájdalmat és szenvedést okozhatnak ezzel védencüknek, azok utódainak és saját maguknak is? Ez valójában nem más, mint saját, emberi érzelmeink kivetítése az állatokra. Az állatok nem vágynak utódokra, nincsenek emberi érzelmeik, így a fedezést (az "aktust") nem szerelmi/érzelmi, hanem ösztönös alapon élik meg. A hím állatoknak maga az aktus tényleg élvezet. Cserébe, hacsak nem maga a gazda viszi az hímet pároztatni, az állat kóborlásai folyamán veszélyezteti testi épségét, sõt az életét is. A hím állatok összeverekednek a nõstényért, ebbõl sérülések egész skálájával keveredhetnek ki. Ezenkívûl ki vannak téve az elkóborlással járó összes veszélynek: elütheti autó – sõt komoly közlekedési balesetet is okozhatnak, melyért a gazda a felelõs -, valamilyen oknál fogva nem talál haza avagy kutyák esetén befogja a síntér. Gyakori, hogy az állatok, még ha szerencsésen haza is jutnak, valamilyen fertõzõ vagy kullancs által terjesztett betegséget összeszednek. Nos, a nõstény állatok esetében a macskáknál például már az aktus élvezete sem mondható el, hiszen a kandúroknak tüskés a péniszük, oly módon, hogy mikor azt kihúzzák, jelentõs fájdalmat okoznak a nõstény macskának. A nõstény állatok szervezetét megterheli mind a vemhesség, mind a szoptatás. Az elkóborlás és a fertõzések összeszedése is ugyanolyan gyakori. Nem is említve, hogy a párzás idõszakában mennyi bosszúságot tudnak okozni a gazdának, de a szomszédoknak is a megneszült állatok, szétszedett kerítések, vizelettel telijelölt sarkok, átvonyított, átnyivákolt éjszakák… „Nem csonkíttatom meg!” Csonkításnak is nevezhetõ az ivartalanítás, hisz akkor végez az állatorvos megfelelõ munkát, ha a hím állatot heréli, a nõstény állatból eltávolítja mind a méhet, mind a petefészkeket (ezt mindig beszéljük meg az állatorvossal, mielött ivartalaníttatjuk állatunkat!). Azonban ha azt tekintjük, hogy az állat életminõsége nem romlik, pszichésen nem károsul, nem csökken munkaképessége, teherbírása, sõt, az ivartalanítás az egészségvédelemnek majdnem olyan fontos eszköze, mint a védõoltások - mivel az ivartalanított állatok egészségesebben és évekkel tovább élnek -, határozottan pozitívvá válik ez a csonkító eljárás. Gondoljunk csak a mandula- vagy vakbélmûtétre! Ugye a mûtét után is teljes értékûnek vallják magukat? Az állat még csak ennyire sem képes, hogy felfogná és filozofálna rajta. Mikor a legjobb megmûttetni? Nem kell várni az ivartalaníttatással! Az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a tejmirigy daganata. Ez szuka kutyáknál az esetek felében, nõstény macskáknál szinte mindig rosszindulatú formában jelentkezik, és rövid idõ alatt az állat elpusztulásához vezethet. Ennek a betegségnek a veszélye jelentõsen csökken, ha az ivartalanítást 2, 5 éves kor elõtt végezzük el. Az ennél fiatalabb korban, de már a második tüzelés után ivartalanított szukáknál 26%, az elsõ két ivarzás között mûtötteknél 8%, az elsõ tüzelés elõtt operáltaknál 0, 5%-ra csökken a tejmirigydaganat kialakulásának valószínûsége. Ezért lehetõleg az elsõ tüzelés elõtt, 6-8 hónapos életkorban ajánlott a nem tenyésztési célból tartott állatok ivartalanítása! Az elmondottak mellett az ivartalanítással megelõzhetõ a méhgyulladás és a méhdaganatok kialakulása is. Az ivartalanított hím állatoknál pedig nem lép fel here- és prosztata megbetegedés. A beavatkozás után néhány hónappal abbahagyják a nõstények keresését, így alábbhagy kóborlási vágyuk, amivel redukálódik a verekedések során szerzett sérüléseik, mérgezések, illetve az autóbalesetek során történõ elpusztulás eseteinek száma. Csökken a területjelölés ösztöne, és az agresszivitás. Láthatjuk tehát, hogy az ivartalanítás ellen szóló leggyakoribb és legáltalánosabb érvek alaptalanok, leginkább elterjedt hiedelmek avagy az emberek érzelmeinek kivetítése az állatokra." Ajánlott olvasmány: http://olcsokutya.uw.hu/
De inkább ivartalanítsd, a kutya is jobban fog örülni, hiszen így elkerülheted a késõbbi nemi betegségeket. Így mind a ketten jól jártok.
Ivartalanítsd.
Igazat adok a kérdezõnek, mert nem lehet tudni, hogy azok az állatok akiket ivartalanítanak, mit éreznek. Az embernek sem lenne jó. a kutya is érez, hiába állat. Lehet venni neki fogamzásgátlót, csak nagyon drága. Még azt tanácsolom, hogy arra az idõre, míg tüzel, próbáld meg elzárni valahogy. Én ezért nem tartanék szuka kutyát...
A kérdező hozzászólása: Nem akarom ivartalanítani, mert nem érzem, hogy jogom lenne hozzá. Ilyen hülyén gondolkodom...
szerintem meg minden önmagát "felelõsnek" mondó állattartónak gondoskodnia kellene arról, hogy a kutyája ne mászkáljon ki az utcára...
Ez igaz, de egy szerelmes kan kutyát nehéz megakadályozni a szándékában.

Nagy bajban vagyok! Mikor tüzelnek először a lány kutyák? Miénk 7 hónapos és alul nyalja magát ez a tüzelés jele? Ma rámászott egy kan kutya kb 2 percet volt rajta . Lehet terhes?

Legjobb válasz: Bármikor tüzelhet már. És hagytad hogy a kutyádon 2 percig rajta legyen egy szukakutya?????? jó gazdi vagy te hallod. Mi kutyánk 6 hónapos, de ha rámászik akár fiú akár lánykutya egy "rugjuk" le róla. És ez is akkor van amikor kutyaoviba vagyunk és játék van.

Bármikor tüzelhet már. És hagytad hogy a kutyádon 2 percig rajta legyen egy szukakutya?????? jó gazdi vagy te hallod. Mi kutyánk 6 hónapos, de ha rámászik akár fiú akár lánykutya egy "rugjuk" le róla. És ez is akkor van amikor kutyaoviba vagyunk és játék van.
*egy=egybõl
hát pontosan az nincs kitalálva hogy mikor tüzelnek a kutyák de ha rajtavolt a másik kutya 2 percig akkor lehet már terhes. és amúgy bocsi de tényleg felelõtlenség volt rajtahagyni a másik kutyát. az én kutyámat ivartalanítottuk. szerintem tegyed te is ezt.
Nem hiszem, hogy vemhes lenne, de valószínûleg tüzel. Ivartalaníttassátok, ha nem akartok tõle kölyköket, különben ha most vemhesül, az veszélyezteti a kutya egészségét.
A kérdező hozzászólása: Játszottak, az én kutyám félt és egyszer betámadta a kan kutya egybõl szedtem leróla nem tudom mennyi idõt volt rajta.Nem tudom, hogy számít, hogy a kutyám farka teljesen bevolt húzva maga alá
Kölyköket semmiképp ne akarjatok tõle. Vigyétek dokihoz. Ha most vemhesül, akkor az egészsége szempontjából csak az azonnali ivartalanítás jó. Meg egyébként is.
A kérdező hozzászólása: Nem vagyok felelõtlen gazdi!Két év alatt négy kutyám pusztult el egyik sem volt még két éves sem.A pénzt nem sajnáltuk gyógyítottuk , de hiába 1.500.000Ft-t költöttünk rájuk.Most van egy tacsim ivartalanítva van utána jött a pincsi keverék kutya, de kifogytunk a pénzbõlés olyan apró hogy még altatni sem merem.Mindegyik mentett kutyus.
Ha be volt húzva teljesen a kutyád farka, akkor nem vemhes, mert egyszerûen a kan nem tudott betalálni neki. Ha két kutya párzik, az egyértelmûen látszik. Ha csak áll a hátán és hágó mozdulatokat tesz, attól az még nem párzás. A nõsténynek félre kell csapnia a farkát, a kan kutya nemiszerve pedig "kibújik", megdagad, maga alá fogja a szukát, beilleszti, stb. Ezenkívül a tüzelés vérzéssel kezdõdik, és a vérzés csökkente után, a 9-12. nap környékén engedi magához a kant. Csöndes tüzelésnél elõfordul, hogy nem tapasztal a gazdi vérzést. Szerintem is ivartalanítsd a kutyusod, amint lehetõséged adódik rá.
mentett kutyára meg pláne vigyázni kell, vegyél egy tüzelõ bugyit neki és abban sétáltasd! na hagyd, hogy kölykei legynek! agyébként hosszú távon akkor is az ivartalanítás a megoldás, tehát keress egy jó dokit, annak nem probléma, ha pici a kutya(egyébként már bocs de egy kisebb pincsi sem pici annyira..)

Két kan kutyám van, most kb.6 hónapja hoztunk egy szukát is! Éppen tüzel és a német vizslám megőrül, mindegy mit csinálunk ordít a kenelben, vkinek vmi javaslat?

Az ivartalanításra gondoltam, de attól még hogy nem tud majd kiskutyákat nemzeni az inger ugyanúgy megmarad,

Legjobb válasz: Vagy a szukát is vagy a kant is ivartalanítod.Más ebben az esetbe nem nagyon lehet.Ezzel csak szegény német vizsládat kínzod.Vagy vitessétek el a szukát.

Vagy a szukát is vagy a kant is ivartalanítod.Más ebben az esetbe nem nagyon lehet.Ezzel csak szegény német vizsládat kínzod.Vagy vitessétek el a szukát.
Ha a szukát ivartalanítod, az inger nem lesz meg sem a kanban, sem benne. A kant is ivartalaníthatod, és akkor tényleg nem lesz gond, mert ha csak a szukát ivartalanítod, attól a kan megérezhet más szukát, és kerzdõdnek újból a gondok...
Én elsõ sorban a szukát ivartalanítanám, elkerülve még a "véletlen" szaporulatot is. Amúgy nem lesz rajta az inger. A mi kanunk békésen tud együtt sétálni egy tüzelõ szukával, és be sem próbálkozik, míg más ivaros kan meg õrjöng a póráz végén. Aranyos volt, mert a tüzelõ szuka vonyítva közelített minket, dugta neki oda a farát. A miénk hosszasabban szagolgatta de semmi extra. Utána a szuka is megszagolta a kanunkat, és látni kellett volna azt a fejet a szukának, mikor rájött hogy ennek nincs meg az "igazi" férfi szaga. Haláli volt. :)
Nem marad meg az inger, mivel az a hormonok termelõdése miatt van. Ivartalanítás után a hormonok kiürûlnek a szervezettbõl, igy nem vált ki a kanból különösebb érdeklõdést a tüzelõ szuka. Minnél leõbb vidd el mûtetni szegényt. Addig ha van rá lehetõség vigyétek el mellõle a szukát hogy ne érezze a szagot. Ez a helyzet, az üvöltés kb addig fog tartani amíg tüzel mellette a szuka.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!