Találatok a következő kifejezésre: Két hete meg a kisfiunk (7 db)

A bárányhimlő meddig fertőz? Tudom, hogy 14-21 nap a lappangási idő, de az unokahugomék most jönnek és két hete bárányhimlős a kisfiuk. Fertőző még?

Legjobb válasz: A betegségek többsége akkor fertõz,mikor még nincs tünet,lappang,nem jön elõ!Szerintem nem!De az sem baj ha elkapja!Nem lesz tõle baja,ha jó kezeled!

A betegségek többsége akkor fertõz, mikor még nincs tünet, lappang, nem jön elõ!Szerintem nem!De az sem baj ha elkapja!Nem lesz tõle baja, ha jó kezeled!
A leginkább fertõzésveszélyes idõszak a bõrkiütéseket megelõzõ 1-2 nap és az ezt követõ 5 nap.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat!

Két hete született meg a kisfiunk a mától már ex-párommal. A terhesség alatt lett egyre több veszekedés köztünk és reméltem, hogy szülés után rendbe jön minden, de sajnos nem így lett. Jól döntöttem? Kell neki még lehetőséget adnom?

Két hete született meg a kisfiunk a mától már ex-párommal. Nagyon szerettük/szeretjük ergymást, de azt hiszem ez most tényleg nem volt elég. A terhesség alatt lett egyre több vezsekedés köztünk és reméltem, hogy szülés után rendbe jön minden, de sajnos nem így lett. Nagyon jól bánt a babával, bent volt a szülésnél is, de mikor hazajöttünk, ? szinte egész nap a gép el?tt ült, és ha kértem, hogy legyen velem, vagy feküdjünk le együtt aludni ma, ne hajnalig gépezzen, nem értette mi bajom van, azt mondta ne baszogassam állandóan. ASzt nem értette meg, hogy mennyire szükségem lenne rá, hiába mondtam neki. Azt tudni kell, hogy a szüleimmel lakunk, a ház fels? szintjén. A szülés el?tt 2 hétig kórházban voltam és akkor mérgesedett el a viszony az édesanyám és közte, pedig el?tte nagyon jóban voltak. Az volt akkor is a f? gond, hogy nem csinált semmit itthon, a babára készül?dött mindenki, ? meg aludt vagy gépezett és megsért?dött ha szólt neki vki. Amikor hazajöttünk, a feszültség oldódott, de nem teljesen, érezni lehetett... Az utolsó csepp a pohárban a tegnap este volt. Két naja 39 fölöttilázam volt, mondanom sem kell, ?t zaklatta fel legkevésbé... tegnap végre nyugodtan tudtam volna aludni, de ? éjszaka 11kor énekelt meg sörözött meg zebnét hallgatott a gép el?tt. Szóltam, 3X normálisan, hogy hagyja abba. Negyedjére már azt mondtam, hogy kussoljon és nagyon elkezdett velem ordítani, rángatott meg minden kurvának elmondott, lökdösött, cigivel járkált agyerek mellett. A hugom felkelt, aztán szólt anyának, és ? mindenkit lökdösött, meg magából kikelve ócsárolt minket (ja, 2 méter magas és130 kg). Soha nem gondoltam volna, hogy így viselkedik... Nagyon megilyedtem...

Legjobb válasz: Hát ez egy nagyon nehéz döntés. Szerintem a férfiak többsége inkább kimarad az anya-baba kapcsolatból az elsõ hetekben, nem igazán tudják, hogy mit csináljanak, de utána megszokják a helyzetet. A párod mit mond? Vissza akar menni hozzátok? Azt sem mondtád, hogy volt-e már máskor is ilyen alkalom, hogy bántott titeket. Mert ha ehhez hozzászokik, akkor a babának is lehet valamilyen baja. Akkor inkább jobb, ha csak te neveled. A helyedben megbeszélném a párommal jó alaposan, hogy miért csinálja ezt. Talán gy könnyebb lenne a dötés.

Hát ez egy nagyon nehéz döntés. Szerintem a férfiak többsége inkább kimarad az anya-baba kapcsolatból az elsõ hetekben, nem igazán tudják, hogy mit csináljanak, de utána megszokják a helyzetet. A párod mit mond? Vissza akar menni hozzátok? Azt sem mondtád, hogy volt-e már máskor is ilyen alkalom, hogy bántott titeket. Mert ha ehhez hozzászokik, akkor a babának is lehet valamilyen baja. Akkor inkább jobb, ha csak te neveled. A helyedben megbeszélném a párommal jó alaposan, hogy miért csinálja ezt. Talán gy könnyebb lenne a dötés.
Tisztázni kellene, hogy mi a baja most. Lehet, hogy teljesen az agyára ment, hogy gyereketek születetett, és most nem is tudja igazából, hogy mit akar, meg azt se, hogy mit mûvel, ja és azt meg végképp, hogy miért. Le kellene õszintén ülni egymással beszélni. Megbeszélni, hogy mi az, amin neki változtani kellene, és te is hallgasd meg az õ állásponját, és együtt döntsétek el, hogy hogyan menjen tovább. Az biztos, hogy a kényszerû együttléttel csak a gondokat fokozzátok. Beszéljetek!
Szerintem egyértelmûen látszik, hogy fél. Megijesztette ez a helyzet. Nem hinném, hogy jó megoldás lenne a szakítás. Neki most ugyanannyira szüksége van rád, mint neked rá. Az ellenségeskedés nem vezet eredményre. Persze NE tûrd a családon belüli erõszakot semmiképp, de feltétlen ülj le vele beszélgetni. Azt írtad, hogy szeretitek egymást. Akkor túl fogtok jutni ezen a mindkettõtöknek nehéz helyzeten.
Azt nem írtad, hogy a párod elõtte is sokat gépezett-e éjszakánként, vagy csak mostanában? Meg hogy akartátok-e ezt a gyereket, vagy csak becsúszott? Ha tervezett gyerek, akkor õ is õszintén akarta, vagy csak te? Hány évesek vagytok? Ezek mind-mind befolyásoló tényezõk lehetnek. Gondold magad az õ helyébe is egy kicsit. Gondold el, néhány hónapa még nem kellett felelõsséget vállalnia senkiért és semmiért, aztán észre se vette, és CSALÁDAPA lett. A férfiak többsége, ha nincs felkészülve az apaságra, hasonlóképpen reagál (Na jó, nem kezd el verekedni, de kifordul magából). Igazán fel sem fogja, hogy mi történik körülötte. Eleinte még nincs felkészülve arra, hogy gondoskodjon egy gyerekrõl, nem érzi át azt, hogy az egy emberi kis lény, aki idõvel rengeteg szeretetet tud majd adni neki, csak azt látja, hogy itt van egy síró – büfizõ - büdös kis csomag, ami állítólag az õ kölke, akit szeretni kell, de õ még nem tudja szeretni! FÉL. Fél hozzáérni, fél felvenni, fél gondoskodni róla. És hogy miért most jön ki rajta ez a viselkedés? Mert most lett valóság abból, amit 9 hónapig elfojtott magában, miszerint nem biztos, hogy õ még apa akar lenni. Vagyis hát persze, hogy akarja, de mégsem, és nem tudja, hogy mit hoz a jövõ. Hogyan lesz ezután? A legtöbb férfi akkor is kétségbe esik, amikor õ is akarja, hogy gyereke legyen, aztán meg bizonytalan. Szerintem a nõk is vegyes érzésekkel vágnak bele a gyerekszülésbe, nagyon akarják, hogy teherbe essenek, aztán, amikor a teszt pozitív lesz, elbizonytalanodnak. A nõkben is felmerülnek a jövõvel kapcsolatos kérdések. Csak a nõk könnyebben feldolgozzák lelkileg, mint a férfiak. Ugyanis nekik a testükben zajlik a változás. Magukban érzik a gyerek mozdulatait, és mire megszületik a gyerek, addigra már megtalálják a válaszokat a kérdésekre. A férfiaknak meg nem Gondoljuk végig a kilenc hónapot! A férfi a terhesség elsõ idõszakában még fel sem fogja igazán, hogy mi történik körülötte, még örül is a dolognak. Meg sok minden nem is változik a gyakorlatban, ugyanúgy jár a nõ is, a férfi is dolgozni, szex is ugyanúgy van, és bár szó esik a babáról, azért eleinte mégsem csak a gyerekrõl folyik minden társalgás. Aztán elkezd valósággá válni a dolog. A nõn egyre inkább meglátszik a terhesség, eldeformálódik, a gyerek megmozdul, és a nõnek innentõl kezdve minden gondolata csakis és kizárólag a gyerek. Még talán kicsit el is hanyagolja a férjét. Egy picit talán ki is hagyja a babavárás örömeibõl. Hiszen, õs fizikailag is átéli a dolgokat, és elfelejti, hogy a férfi csak csendes szemlélõje a folyamatnak. És a férfi egyedül marad a kétségeivel. És ha a nõ nincs ott, akkor végképpen elfolyik minden. Elmaradnak a meghitt ölelkezések, ki-kimaradozik a szex, késõbb teljesen meg is szûnik. A nõ táppénzre kerül. Állandóan vagy orvosnál van, vagy terhestanácsadáson, vagy ultrahangon, vagy éppen babadolgokat vásárol, és szörnyen boldog. A férfi meg dolgozik, hogy eltartsa õket. Meg magányos. Lelkileg. Elfolytja magában az érzéseit, egyedül marad a kétségeivel. Akarja is, meg nem is. Lehet, hogy igyekszik megfelelni a külvilágnak, de ez nem mindenkinek sikerül. És ilyenkor elkezd. Pl. számítógépezni. Vagy iszogatni. És agresszív lesz, amikor számonkérik rajta a viselkedését. Aztán, amikor anyu bekerül a kórházba, a férfi rádöbben, hogy itt az idõ. Innen nincs visszaút, innentõl már csak a kis csomag lesz, örökké, aki az õ kölke. Most végre meglátja a kis arcocskáját, a kis formás testét, a kis hurkáit. Mi történik körülötte? Ez a kis valami belõle van? És aztán rádöbben, hogy nem tud vele mit kezdeni. Idõvel, persze, ahogyan minden nap ott van, belevésõdik, hogy ez igenis, az õ kölke. Kialakulnak az apai ösztönei. Csak idõ kell hozzá. Kinek több, kinek kevesebb. Rádöbben, hogy nem csak gondoskodni kell a picirõl, hanem szeretni is lehet. Sõt, nagyon is. Ahogyan a kis kezét nyújtja, és mondja: apa. Az elsõ lépéseknél féltõn figyeli, nem lesz-e baj, ha seggre tottyan. Az elsõ betegségnél ott ül a gyerek ágyánál, hogy vigyázzon rá. Sõt, néha a férfi az, aki a következõ gyereket szóba hozza. Nem ragozom tovább. Szerintem nektek nem kellene még szakítanotok. Próbáld õt is megérteni, és adj neki idõt. Beszélgess vele sokat, az segít. Hallgasd meg õt is, ne szólj közbe!. Had mondja el, hogy õ mit érez. Veled kapcsolatban, a gyerekkel kapcsolatban, vagy éppen a helyzettel kapcsolatban. Lehet, hogy az is zavarja, hogy amíg csak ketten voltatok, akkor az anyukád nem volt ott lépten nyomon, most pedig ott sertepertél körülöttetek mindig, hogy segítsen a baba körül, és ezzel egy picit a párod magánszféréjába is belelép. Ami természetes, mégis zavaró lehet. Tanácsolom, hogy amint jó idõ lesz, menjetek sokat sétálni hármasban. Hagyjátok néhány órára ott a gyereket a szüleidnél, és menjetek el kettesben valahová. Meg bízd rá sokszor a párodra a gyereket. Elõször csak fél órára, amikor alszik a gyerek, neki csak vigyáznia kelljen rá, de ne legyen vele gondja. Aztán egyre több idõre, és akkor is, amikor már kell is a gyerekkel valamit csinálni (etetés, büfiztetés, ringatás) Persze ügyelj arra, hogy amikor elmégy, akkor még aludjon a baba. Figyeld meg, hogy tud-e vele valamit kezdeni. És szólj a szüleidnek, hogy szándékosan ne menjenek rögtön segíteni. Hagy ismerkedjenek csak meg egymással, apa és fia! És ne szóljanak a szüleid neki egy szót se, ha valamit nem úgy csinál, ahogyan kellene. Ezeket a köröket neki, magának kell, hogy megfussa. És soha ne erõvel csináld. A lényeg, hogy kialakuljon benne valami apai érzés féle. A te párodnak valószínûleg több idõbe telik, de remélhetõleg elõbb-utóbb megtörténik. Kérdés persze, hogy a terhességed elõtt milyen ember volt, Mert ha akkor se nagyon csinált semmit otthon, ha akkor is benne volt az agresszivitás, ha akkor is sörözgetett éjjelenként, akkor nem biztos, hogy fog változni. De ha nem, akkor csak idõ kérdése, és õ lesz a leggondosabb apa, aki láttál. Ahogy a mondás is tartja: kurvából lesz a legjobb feleség Remélem, hogy néhány hét alatt megoldódnak a gondjaitok. Sok türelmet kívánok neked, és jó egészséget a fiadnak.
Szia! A helyzetünk akkor hasonló. Az én férjem is miután kiderült, h baba lesz elkezdett iszonyat bunkó lenni, és minden nap megsiratott, nem járt haza, hajnali kettõkor hazaesett, aztán még kb neki állt följebb, h dolgozik.....Szintén anyuméknál laktunk, és persze nálunk sem maradt el az anyós-vej viszály, mert hát finoman szólva õ is szart bele mindenbe. Aztán mikor másfél hetes volt a babánk kész lett a házunk, de én már nem akartam elköltözni anyuéktól, fût-fát megigért, h majd hazajár, jó apa lesz, meg minden. azóta közel fél éve itt élek az új házban, egyedül, sosincs itthon, ha meg igen, akkor is minek. Néha hazamegyek h anyu egy kicsit segítsen, de ez elég kevés! Ha rám hallgatsz hagyod, h menjen, és keresel egy új apát a gyerekednek, mert kutyából nem lesz szalonna....ha az elején határozod el magad hidd el h könnyebb, õ már bebizonyította, h nem alkalmas, kapott elég esélyt! Bocs, de én így gondolm! Sok sikert!
Na hát én pont nem sajnálnám a kedves apukát. Az, aki nem tudja, hogy ilyenkor mi a helyzet, és hogyan kell viselkednie, az menjen is a fenébe, mert késõbb sem lesz jobb, csak rosszabb. Kedves apukák, leendõ apukák! Tessék tudomásul venni, nem csak az anyukának kell szülõvé válni, hanem az apukának is. És nem elfogadható indoknak, hogy õ még nem készült fel. Van rá 9 hónapja.
Szia! Érdekelne, hogy mi van veletek a kérdés kiírása óta!

Egy hete szültem meg a kisfiamat. Van egy két éves uszkár kutyám, akit elvittünk itthonról. Mikortól kezdhetem meg a kutya és a gyerek összeszoktatását? Félek, hog yallergiás lesz a gyerek. Bár állítólag az uszkár szőrére nem lehet.

Legjobb válasz: Nekem is van gyerekem. És egy yorkim a lakásban. Én nem raktam ki a kutya szûrét. Megtanítottam neki, hogy a gyerekszoba tabu. Amúgy meg totál teljesen nem 6hóm egy év mire minden kutya dolog szõr egyebek teljesen eltûnik a lakásból...Én csak arra gondolok, hogy alap higiéniai dolgok legyenek meg, nem kell a kutyát elzárni a családtól félõ, hogy utána rossz szemmel nézzen a kis jövevényre. Allergiától nem tartottam (takarítás), yorki szõre sem hullik jobban, mint a mi hajunk. Kutya rendszeres ápolása, fürdetése fontos dolog. Ha van egyéb kérdésed nyugodtan írj e-mailt. Kócos Barby egy 9 hónapos kisfiú édesannya

Nekem is van gyerekem. És egy yorkim a lakásban. Én nem raktam ki a kutya szûrét. Megtanítottam neki, hogy a gyerekszoba tabu. Amúgy meg totál teljesen nem 6hóm egy év mire minden kutya dolog szõr egyebek teljesen eltûnik a lakásból...Én csak arra gondolok, hogy alap higiéniai dolgok legyenek meg, nem kell a kutyát elzárni a családtól félõ, hogy utána rossz szemmel nézzen a kis jövevényre. Allergiától nem tartottam (takarítás), yorki szõre sem hullik jobban, mint a mi hajunk. Kutya rendszeres ápolása, fürdetése fontos dolog. Ha van egyéb kérdésed nyugodtan írj e-mailt. Kócos Barby egy 9 hónapos kisfiú édesannya
A kérdező hozzászólása: öszönöm a hozzászólásokat. AZ uszit azért vittük el, mert az egyik dolog, hgoy császáros voltam, így mozogni is nehezen ment. A másik, hog yapa éjjel nappal dolgozik, s ha nincs otthon az elsõ két hétben nem tudom levinni, merthogy a babát is azután lehet lakásból kivinni sétálni. Tehát amint mehetünk utcára, jön a kutyus:)
Szerintem az nem olyan tragédia, hogy a kutya most nincs otthon. A kutyák is szoktak nyaralni menni, de - érzésem szerint - nemcsak vissza lehet, sürgösen haza is kell vinni a kutyát a fent taglalt összeszokás miatt. Ami pedig a betegséget és az allergiát illeti. Nem erõsítem meg az utolsó hozzászólást, mert "tudományosan" nem értek hozzá, de elfogadom a választ, s engem meg is nyugtatna. Ennek igazolására álljon itt egy "rémtörténet": Volt egy nagy, öreg (13 éves) cicánk. (Neki aztán hullott a szõre, igaz naponta volt porszívózás is. Másfél-kétéves kisfiam csúszott mászott, magával cipelte a cumis üvegét, és idõnként meg is dörzsölte a szõnyegben. A doktor bácsi azt mondta, hogy ennyi fertõzésre szükséges is van egy kisgyereknek, mert attól lesz immunius. Azóta 28 év eltelt, és a doktor bácsinak igaza volt.
A legújabb kutatások szerint az a gyermek, amelyik állatok között nõ fel(kutya-macska van a csládban, stb), sokkal kisebb eséllyel lesz felnõttkorára allergiás beteg! Úgyhogy hajrá, hadd barátkozzanak.
A legutolsó kedves hozzászóló tolsó mondatában lehet valami!! Nem szabad az allergiára gondolni. Fontosabb az, hogy kedveljék meg egymást.
Kar volt a kutyat eltavolitani, igy 1 helyett 3 sokk eri a kutyat: elvittetek otthonrol, aztan visszaviszitek, majd meg egy uj jovevennyel is meg kell osztania a szereteteket. Szerintem vigyetek haza, es mutassatok be oket egymasnak. Ha allergias lesz a gyerek, az nem azert van, mert tul hamar engedted ossze ot a kutyaval, hanem amugy is allergias lett volna. Amugy meg szerintem az allergia ellenszere a legtobb esetben az, ami kivaltja.
Gratulálok a csöppséghez! Remélem, teljesen egészséges! Az allergiától nem kell félni. Véleményem szerint kérj tanácsod a védõnõtõl vagy a gyermekorvostól. Szerintem attól az idõpnttól lehet õket "összeereszteni", amikor már családon kívüliek látogatását sem ellenzi a védõnõ vagy az orvos. Az uszi van annyira értelmes, hogy megtanulja, hogy hol van az új helye a családban. Kíváncsisággal fogja fogadni a jövevényt, de nem lesz féltékeny, s nagyon meg fogják szeretni egymást.
télleg az uszkár szõrre nem lehet allergiás!Fontos hogy fokozatosan szoktassátok össze õket és ne legyen féltékeny a kutya a gyerekre mert az akk nagy baj azt h mikor kezdjétek háát ez jó kérdés de a kutyának az lenne a jobb ha minél elõbb sztem elkezdhetitek a szoktatást csak FOKOZATOSAN ÉS FÉLTÉKENYSÉG NÉLKÜL!az is fontos h legyen meg a rangsor4sok sikert és gratuálok a kisgyerkõchöz!
Baromi nagy hátránnyal indulsz neki ennek az egésznek mivel a kutya az elsõ pillanattól tudni fogja hogy az egyetlen lényeges változás miatt nem lehetett otthon! Attól függõen hogy mennyi ideig nem volt veletek egyre nehezebb dolgod lesz. A legjobb az lenne ha szakember segítségét kérnéd!!!!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a kedves hozzászólásokat:) Várok még egy jó párat:) Azt hiszem, akkor mi is elkezdjük a fokozatos hozzászoktatást:)
Az uszkár szõre nem okoz bajt, minnél elöbb mutasd be öket egymásnak.Egy uszkáros anyúka 2 gyerekkel


szerintem nem, az én fiamat egybõl 6 hetente oltották vele, a 3. at pedig 4 hónappal a 2. után kapja majd:) )
Szerintem nem probléma, mert én úgy tudom hogy minimum 1 hónapnak kell eltelnie a kettõ között.Nekünk az ünnepek miatt 6 hét telt el a két oltás között.De ha biztosat akarsz tudni kérdezd meg a dokit vagy a védõnõt!
A kérdező hozzászólása: nagyon köszönöm, megnyugodtam.
Próbáld inkább a zöldségeket. Krumpli, répa mehet.
Ja és keverd anyatejjel.
Meggy és körte.Én most adtam elõször banánt is, nálunk az a favorit:)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a gyors válaszokat!
Sütõtök is finom!

Amúgy is nehezen alvó 4 hónapos kisfiam a kánikulában még nehezebben és kevesebbet tud aludni. Lesz bármi baja attól, ha mondjuk két hétig csak kb.9-10 órát alszik?

Komoly erőfeszítésekkel általában el tudjuk érni a napi 13-14 órás alvásokat (pedig ez sem sok), emellett az alvásidő mellett kiegyensúlyozott, nagyon vidám kisfiú, szépen fejlődik értelmileg és testileg is. A kánikulában tehetetlenek vagyunk, ha minden rendelkezésünkre álló hűtési trükköt bevetünk, akkor sem tud nagyon aludni nappal, és másfél órák helyett akkor is csak 30-40 perceket. Már előre félek a mostani kánikulától, ezért aggódom, lehet-e baja attól, ha ezekben a napokban egyszer sem tud 9-10 óránál többet aludni.

Legjobb válasz: Lehet a melegen kívül más oka is van hogy kevesebbet alszik. a lányom mikor kb ekkora volt volt hogy napi 3-4szer aludt 15percet! de neki akkor ez elég volt. ha nem nyûgös nem álmos akkor ennyi elég neki

Lehet a melegen kívül más oka is van hogy kevesebbet alszik. a lányom mikor kb ekkora volt volt hogy napi 3-4szer aludt 15percet! de neki akkor ez elég volt. ha nem nyûgös nem álmos akkor ennyi elég neki
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a választ. Sajnos neki nem elég, folyton a szemét dörzsöli, ásít, láthatóan álmos, de mégsem tudjuk elaltatni, ha nagyon meleg van (ringatás, mellen elalvás, hordozókendõ, együttalvás a kánikulában kínszenvedés, csatakosra izzad szegény, ezért nehezen tûri, márpedig amúgy csak ezekkel az altatási módszerekkel tudjuk altatni). Szóval azzal sajnos nem tudom megnyugtatni magam, hogy neki elég ennyi alvás, de nem tudom, hogy ha több napig nem alszik eleget, akkor a nyûgösségen kívül okozhat-e ez komolyabb problémát (fejlõdésben pl.).
Mi délelõtt és délután is megfürdetjük a fiúnkat és utána jót alszik, különben õ is csak szenved és sír az ágyában!Este levisszük sétálni és éjszaka így jól alszik redõnyt lehúzzuk de az ablak nyitva marad!


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!