Találatok a következő kifejezésre: Jézus a beszédében miért említ (1 db)

Jézus a Hegyi beszédében miért említ két ellentmondó reménységet?

A 3-as és 5-ös versben égit és földit.

Legjobb válasz: Úgy látom, hogy az elsõ és a harmadik boldogságra gondoltál. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa." (Mt 5,3), illetve: "Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld." (Mt 5,5). Itt "lélekben szegény" az, aki nem a maga igazát, javát keresi. "A föld" itt nem a bolygót jelenti (ekkor egyébként Földnek írnák, nagy F-fel), nem is egy bizonyos telek árverésérõl van szó, hanem a "mennyország földjérõl", amely a mennyek országában foglalt helyet jelképezi. A két boldogság így nem mond ellent egymásnak, azt mondják, hogy a mennyek országa a szelíd, lélekben szegény embereké. (Az idézeteket a Szent István Társulat bibliafordításából vettem.) Remélem segítettem.

Úgy látom, hogy az elsõ és a harmadik boldogságra gondoltál. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa." (Mt 5, 3), illetve: "Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld." (Mt 5, 5). Itt "lélekben szegény" az, aki nem a maga igazát, javát keresi. "A föld" itt nem a bolygót jelenti (ekkor egyébként Földnek írnák, nagy F-fel), nem is egy bizonyos telek árverésérõl van szó, hanem a "mennyország földjérõl", amely a mennyek országában foglalt helyet jelképezi. A két boldogság így nem mond ellent egymásnak, azt mondják, hogy a mennyek országa a szelíd, lélekben szegény embereké. (Az idézeteket a Szent István Társulat bibliafordításából vettem.) Remélem segítettem.
A kérdező hozzászólása: Bocsi, hogy ilyen sokáik hallgattam, de akkor most visszakérdezek? A Biblia sok helyen mondja, hogy a föld mindörökre megmarad, így kis betûvel.(Zsoltárok 37:29), (Zsoltárok 115:16) Tehát megvan a tanítás errõl, lehet hogy Jézus arrol is beszél? Állítólag, van olyan felekezet, akik kétféle reménységben hisznek - égiben, meg földiben. Amúgy meg a bilbiában csupa kis betüs "földet" látok csak! Ott is ahol egyértelmûen a föld bolygóra vonatkozik a szöveg.
a Biblia azt is írja, hogy "új eget és új földet várunk". ezt a mostanit már annyira tönkretettük, hogy semmi értelme helyreállítani. Jézus miután eljön, ezt a mostanit el fogja törölni, hogy újat alkosson. ahova már nem fog betolakodni a bûn, hogy tönkretegye.
A kérdező hozzászólása: Tehát akkor szerinted az "új ég" szerint, az "ég" is ki lesz cserélve? Ez nem csupán a földi atmoszféra? Másrészt pedig figyeld meg, milyen fantasztikus a föld regenerációs képessége, hihetetlen gyógyulásra képes! Isten nem úgy tervezte, hogy az emberek képesek legyenek végleg tönkretenni.
"De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levõ alkotások is megégnek."2 Péter 3:10 "És láttam új eget és új földet, mert az elsõ ég és az elsõ föld elmúlt, és a tenger sincs többé."Jelenések 21:1 még sok ezekhez hasonló igét tudnék neked hozni, és mivel a Bibliát Isten szavának tartom, így számomra az a döntõ, hogy Õ mit mond bizonyos dolgokról. Isten eleve nem úgy tervezte a földet, hogy az ember tönkretegye, de nekünk mégis sikerült. a tudósok szerint vannak dolgok, amiket végképp elszúrtunk.. de szerintem bár ez érdekes kérdés, mégsem létfontosságú, ha érted, hogy gondolom. nem az alapján megy az ember a mennybe, hogy úgy gondolja, új ég és új föld lesz, vagy nem...
A hívõknek egy, közös reménységük van (Ef 4:3-6), az apostolok és a hívõk hite azonos értékû (2Pt 1:1). Mt 24:45-51 a példázat a 24-25. fejezet egészével együtt vigyázásra és sáfárkodásra int, nem a 20. századról jövendöl. A Jel 7 és 14-beli 144 000 nem lehet az elmúlt 2000 év folyamatosan elhívott összes felkentje, ui. egységes csoportként megéli a "nagy nyomorúság" elejét. A Jel 7. "nagy sokasága" is a jövõben jön ki "a nagy nyomorúságból": a mai Tanúk nem tartozhatnak közéjük (7:13-14). Lk 12:32 a 12 apostol kicsinysége nem a számukra, hanem a helyzetükre utal (Ne félj...! Lk 12:22, 25, 29). Az "ország" itt nem helyre utal (a mennyre), hanem szívbeli állapotra (Róm 14:17-18, Lk 12:31). Jn 10:16 Jézusnak már az 1. században vannak más juhai, ti. a nem zsidó népek, és nem 1935 után lesznek (Mt 10:5-6, 15:24 vö. Mt 28:19, Ef 2:14). Isten országában nincs elsõ és másodosztály. Aki hisz, azt Isten a gyermekévé fogadja (Jn 1:12-13), az Isten fia (Gal 3:26, 4:6, Róm 8:15-16), Istentõl született (1Jn 5:1, Jn 3:1-8), vette a Szentlelket (Jn 7:37-39), a Messiás elpecsételte a Lélekkel (Ef 1:13-14, 2Kor 1:22), megkeresztelte és meg-tatta a Lélekkel (1Kor 12:12-13), abban Krisztus vett lakozást (Ef 3:17), az a Lélek templomává lett (1Kor 6:19-20). A 144 000 a megtérõ zsidókról szól; a Társulat szerint azért nem lehetnek zsidók, mert a törzsek névsora nem egyezik az egyik ószövetségi listával, de egyrészt az Ószövetségben található húsz törzslistából csak három egyezik (!), másrészt Dán és Efraim a bálványimádás miatt hiányzik. A Lk 12:32-ben a tizenkét tanítvány mint új Izrael valóban „kicsiny nyáj" volt, amely rászorult az Isten gondviselésébe vetett bizalomra (lásd a szövegkörnyezetet). A Mt 22:14 elõtti példázatból kiderül, hogy ki a „sok meghívott" és ki a "kevés választott"; a meghívottak (a kortárs zsidók) nem jöttek el a királyi menyegzõre, az utcáról behívott vendégek (a népek) viszont a korabeli szokás szerint vendéglátójuktól kapnak ünneplõ ruhát. A hallgatag „vendég", aki csak fogyaszt, de nem kér az ünnepségbõl, megsérti a házigazdát, joggal dobják ki: akik bent maradnak, azok a választottak - nem a 144 000. A Jn 10:16 „más juhai" sem JT „földi osztályára", hanem a népekre vonatkozik. A Jel 7:9-ben a ..nagy sokaság" igenis a mennyben van, „a trón elõtt" (enópion), nem csupán a trón „látóterében" (NWT), akárcsak a Jel 14:3-ban a 144 000 (enopion itt is. kétszer). A 2Thrssz 2:13-14 sem arról szól. hogy a 144 000 lenne kiválasztva a „Krisztus [mennyei] dicsõségében való részesedésre". Az elõzõ versek azokról szólnak, akik nem hisznek az igazságban. hanem a hamisságban gyönyörködnek, akiket Isten ezért kiszolgáltat a tévelygesnek, és a Sátán el is csábítja õket; ezzel szemben a thesszalonikai hívöket Isten „kezdettõl fogva üdvösségre" (megmenekülésre) „választotta ki". Itt nem az elõre kiválasztásról van szó (nem az eklegomai áll perfectumban), hanem Istennek az evangelizáció során végzett válogatásáról (a haireó áll aorisztoszban, ami két lehetõség közüli egyszeri választást jelent); a hitetlen engedetlenség és a hívõ engedelmesség áll egymással ellentétben, nincs szó a 144 000-rõl. Az 1Pt 1:5-8 sem a 144 000 üdvösséget garantálja: Péter a világban szétszóródott (1:1-2), újjászületett (1:3) hívõknek ír. akik az övével „azonos értékû hitet" vallanak, akik e hit révén isteni természet részesévé váltak, és megmenekültek a pusztulástól (2P1 1:1.4). A Zsid 12:22-24-ben az „elsõszülöttek ünnepi seregé"-nek neve fel van írva a mennyben, az „élet könyvében" (vö. Jel 20:11-15); ha ez az „ünnepi sereg" a 144 000-re vonatkozna. akkor csak õk üdvözülnének - senki más. Az Újszövetségben a mennyei és a földi osztályok létezése egyértelmû utalásokat tett volna szükségessé arra vonatkozóan, hogy melyik ige, szakasz vagy levél kikrõl szól, és kiknek szól. Ilyen utalások nincsenek, tehát vagy az Újszövetséget kell kidobnunk a szentírók döbbenetes, félrevezetõ gondatlansága miatt, vagy pedig a szétválasztásról szóló tant. Különben a 144 000 állítólagos kiváltságait tekintetbe véve a Tanúk tömege teljesen fölöslegesen veszi a kezébe a Bibliát, hiszen annak csak töredéke szól róluk és nekik. A többi milliónyi Tanúnak valóban csak az „Õrtorony" olvasása marad... Kérdéses ezenkívül, hogy ki tudhatja. hányan tértek meg az elsõ keresztény generáció alatt a 144 000-bõl. és hogy hányadiknál állt a számoló Russell és hívei fellépésekor? TÁMOGATJA-E A JELENÉSEK 7 ÉS 14 A KÉT-OSZTÁLY ELMÉLETET? Jehova tanúi azt állítják, hogy a Jelenések könyve 7:1-8 és a 14:1-5 a mennyei reménységet öröklõkrõl beszél, míg a 7:9-17 azokról, akik örökké a Földön fognak élni a földi paradicsomban. A Jelenések könyve képi kifejezõeszközeinek értelmezése nem tartozik a legegyszerõbb feladatok közé, ennél fogva a könyv képeit gyakran kihasználják különféle teóriák alátámasztására. Ebben az esetben számtalan ellentmondás figyelhetõ meg a Jehova tanúi érvelésében: Ha Izrael törzseit szimbolikusan értik (azaz nem a zsidó keresztényekre, hanem különféle népekbõl kiválasztott keresztényekre vonatkoztatják), akkor milyen alapon értik szó szerint a 144 000-et? 12x12=144 szimbolikus szám, éppígy az "ezer" is, mely a teljességet jelképezi. Mind a 144 000 (Jelenések 14:3), mind a nagy sokaság (Jelenések 7:9 és 15 - ahol az õ templomában szolgálnak!) Isten trónja elõtt állnak, így igen önkényes dolog azt állítani, hogy a 144 000 a mennyben, míg a nagy sokaság a Földön található! A nagy sokasághoz tartozók fehér ruhába vannak öltözve, ez a gyõzteseknek ígért jutalom (Jelenések 3:5) azzal a bizonyossággal együtt, hogy a nevük be van írva az élet Könyvébe, s így jogukban áll, hogy belépjenek a mennyei Jeruzsálembe! Hasonlatosképpen, akik gyõznek, Isten templomában lesznek, és Jézus trónján fognak helyet foglalni. (Jelenések 3:12.21) Nincs utalás arra, hogy a gyõzteseket 2 csoportra lehetne osztani, s néhányan csak fehér ruhát öltenének ugyan, de nem részesülnének a többi ígéretbõl. Új eget és új földet láttam. Az elsõ ég és az elsõ föld ugyanis elmúltak, és tenger sincs többé. Akkor láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászállt az égbõl, az Istentõl. Olyan volt, mint a võlegényének fölékesített menyasszony. Akkor hallottam, hogy a trón felõl megszólal egy hangos szózat, ezt mondva: "Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és õk az õ népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. Letöröl szemükrõl minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság, mert az elsõk elmúltak." Akkor a trónon ülõ megszólalt: "Íme, újjáteremtek mindent!" (Jel 21, 1-5; Vö. Iz 65, 17; 66, 22; 2Pét 3, 13) Azaz nem lesz menny és föld (a mostani, "régi" értelemben), hanem e kettõ lényegében fedni fogja egymást. Ajánlott irodalom: http://keresztenyek.hu/download/h_menny.pdf A Szentírásban az "ég és föld" kifejezés jelentése: minden, ami létezik, az egész teremtés. Utal a kapcsolatra is, mely a teremtésen belül az eget és a földet egyszerre egyesíti és szétválasztja: a "Föld" az emberek világa; [Vö. Zsolt 115, 16.] az "ég" vagy az "egek" jelölheti az égboltot, [Vö. Zsolt 19, 2.] de jelölheti Isten sajátos "helyét" is, hiszen Õ, a "Mi Atyánk a mennyekben" (Mt 5, 16); [Vö. Zsolt 115, 16.] következésképpen a "mennyet" is, ami az eszkatologikus dicsõség. Végül az "ég" szó jelenti a szellemi teremtmények, az Istent körülvevõ angyalok "helyét". Az Istennel való tökéletes életet, ezt az életközösséget az Istennel, a Szûz Máriával, az angyalokkal és az összes szentekkel nevezzük "mennyországnak". A mennyország az ember végsõ célja és legmélyebb vágyainak beteljesedése, a végsõ és teljes boldogság állapota. A mennyországban élni azt jelenti, "Krisztussal lenni". [Vö. Jn 14, 3; Fil 1, 23; 1Tesz 4, 17.] A választottak "Õbenne" élnek, de megtartják, sõt megtalálják saját mivoltukat, a saját nevüket: [Vö. Jel 2, 17.] "Az élet ugyanis annyit jelent, mint Krisztussal lenni; mert ahol Krisztus, ott van az Ország." Jézus Krisztus halálával és föltámadásával "megnyitotta" nekünk a mennyországot. Az üdvözültek élete a Krisztus által megvalósított megváltás gyümölcseinek teljes birtoklása. Krisztus azokat, akik hittek benne és hûségesek maradtak akaratához, részesíti a maga mennyei dicsõségében. A mennyország mindazok boldog közössége, akik tökéletesen beépültek Krisztusba. "Ki vagy a mennyekben" - Ez a bibliai kifejezés nem helyet (teret) jelent, hanem létmódot; nem Isten távolságát jelenti, hanem fölségét. A mi Atyánk nem "másutt" van, hanem "túl van mindazon", amit mi az Õ szentségérõl elgondolhatunk. Mivel Õ a háromszor Szent, egészen közel van az alázatos és megtört szívhez. "Jól értjük tehát, hogy a kijelentés: Miatyánk, ki vagy a mennyekben, az igazak szívére érvényes, mint az Õ szent templomára. Ugyanígy, aki imádkozik, azt is akarja, hogy benne lakjék az, akit megszólít." "A mennyek azokat is jelenti, akik a mennyei képmást hordozzák, akikben Isten lakik és sétál." A mennyek szimbóluma a szövetség misztériumára utal, melyben élünk, amikor a mi Atyánkhoz imádkozunk. Õ a mennyekben van, ez az Õ lakása, az Atya háza tehát a mi "hazánk". A szövetség földjérõl a bûn kiûzött minket, [Vö. Ter 3.] és az Atyához a mennybe a szív megtérése vezet vissza. [Vö. Jer 3, 19--4, 1a; Lk 15, 18.21.] Krisztusban tehát az ég és a föld megbékél, [Vö. Iz 45, 8; Zsolt 85, 12.] mert egyedül a Fiú "szállt alá a mennyekbõl", és Õ teszi, hogy mi Vele együtt oda fölmenjünk keresztje, föltámadása és mennybemenetele által. [Vö. Jn 12, 32; 14, 2--3; 16, 28; 20, 17; Ef 4, 9--10; Zsid 1, 3; 2, 13.] A "ki vagy a mennyekben" nem helyet jelöl, hanem Isten fölségét és jelenlétét az igazak szívében. Az ég, az Atya lakása az igazi haza, mely felé törekszünk, s melyhez már hozzátartozunk. A Bibliában egyébként a "föld" szó alatt nem ezt a sárgömböt kell érteni, melyért az erõszakosak harcolnak, s ahol a szelídek a rövidebbet húzzák, hanem az igéret földjét, a földi messiási országot és annak folytatását a mennyben. (V. ö. Zsolt. 37, 11.) A földet, országot gyakran nevezik a próféták képleg a mennyország helyett. A mennyország, vagy mennyek országa nem más, mint a tökéletes boldogság helye, Isten országának beteljesedett állapota. Tehát ez a szó a végleges üdvösség kifejezése, ahol az emberek Krisztus által Isten életében részesülnek. Krisztus mennybemenetele nem azt jelentette, hogy elszakadt ettõl a világtól, hanem inkább azt, hogy megadta és bemutatta a kozmikus megdicsõülés lehetõségét. A mi üdvösségünk és boldogságunk nem más, mint részesedés az õ dicsõségében. A mennyország nem valami történésen kívüli hely, ahová az ember eljut, hanem a Krisztussal való együttlét, az õ dicsõségében való részesedés, amit õ földi érdemeivel kiérdemelt önmagának és a mi számunkra. A mennyországot nem lehet úgy fölfogni, mint külön helyet v. mint egészen más állapotot, hanem mint az embereknek Istennel való életközösségét. Ezért amikor „felsõbb” világról beszélünk, azt nem tér szerint, hanem a lét rendje szerint kell érteni.
"Boldogok a lelki szegények, mert övék a menynyek országa." (Mt 5:3) Krisztus olyanokat hirdet boldogoknak, országa polgárainak, kiket a világ szán és megvet, miáltal a keresztény világnézetet homlokegyenest ellentétbe állítja a világ felfogásával. (V. ö. Kor. I. 1, 27. sk. Jak. 2, 5.) Lukács a nyolc boldogság helyett csak négyet említ : a szegénységet, éhséget, sírást és üldözést ; de azok ellentétével is megvilágítja a boldogságok értelmét. Lelki szegények azok, kik a földi javakhoz rendetlenül nem ragaszkodnak, boldogságukat nem bennük keresik, azokat másoktól nem irigylik, Istentõl rendelt sorsukban megnyugszanak ; ha pedig földi javakban bõvelkednek, azokat Isten dicsõségére és embertársaik javára használják. Lukács egyszerûen szegényeket mond (6, 20.), s érti alattuk a kis embert, a gyengét és elnyomottat. Krisztus a boldogságok közt elsõ helyen említi a szegénységet, mert ez legjobban megfelel a világról való lemondásnak és a túlvilági törekvésnek ; persze, ha az nemcsak az erszény, hanem a szív szegénysége is. A szegényt kevesebb érdekszál köti a világhoz. Általában az evangélium kedvez a szegénységnek (Máté 6, 19—21; 10, 9. sk. 11, 5; 13, 22 ; 19, 21. skk. Luk. 6, 24 ; 12, 33. sk. Jak. 2, 2—7.); szerinte a szegény Isten barátja, az Isten országának kiváltságos osztálya. A gazdagságot lehet ugyan jól is használni, lelki szegénységgel párosítani, az erény eszközévé tenni. (Sir. 31, 8. skk. Máté 6, 20. Csel. 4, 32. skk.) De annyi bizonvos, hogy a gazdagság nagy kísértés, gond és veszedelem. Az evangélium ezen tanítása elhárítja a gazdagság és szegénység harcát, s egyetlen megoldása a ma annyira égetõ társadalmi kérdésnek. Sok régi és új magyarázó a lelki szegények alatt az alázatosakat érti; újabban pedig némelyek az egyszerû jámbor népet, mely tanulékony, engedelmes szívvel fogadta az Ür tanítását. A lelki szegények jutalma a mennyek országa. Már e földön is jobban beülik és Krisztus idejében is könnyebben belépett a lemondást hirdetõ és túlvilági boldogságot ígérõ egyházba a szegény, mint a gazdag ; a másvilágon pedig Isten a földi nélkülözésért mintegy adósa neki a boldogsággal (Luk. 6, 24.), melybõl a gazdag mar e földön kivette részét. Boldogok (itt és ott) azok, kiknek szivök e világ javaihoz nem ragaszkodik, kik azok hiányát békével tûrik, s ama javak birtoka mellett, a mennyország után úgy törekszenek, mintha azokat nem is bírnák (Kor. I. 7, 29.30.); ezek a keresztény érzület mennyországát magokban hordozzák, s túl a síron megnyerik a mennyországot (lásd Máté 3, 2.). Ezeknek ellentétei, kik nem úgy éreznek, ama gazdagok, kikre az Úr jajt mond Luk. 6, 24.. A földi jó magában foglalja mindazt, mik a földön vagyunk, a mit bírunk és tehetünk. Azért, a ki ezekben érzésére nézve szegény, alázatosnak is mondathatik. Azért értik többen a lelki szegények alatt az alázatosokat. A világ azt mondja: Mily boldogok a gazdagok, kik pénzzel és mindennemû jóval bírnak! Krisztus "lelki szegényeken" nem ügyefogyottakat és félkegyelmûeket ért, ahogy ezt a szocialista s egyéb vallásgyalázók mindenáron értelmezni szeretnék, hanem a lélekkel fogadott és gyakorolt szegénységet, a földi javakhoz való túlzott ragaszkodásról való öntudatos lemondást, vagyis; a lélek belsõ szabadságát a pénzzel, kinccsel, anyagisággal szemben. Hogy Jézus ezt csakugyan így érti: a szív, nem pedig az értelem szegénységeképpen, kiviláglik abból, hogy ugyanezt a krisztusi kijelentést (Mt, 5, 3) Szent Lukács evangéliuma egyszerûen így mondja; "Boldogok ti szegények!" (6, 20), valamint abból, hogy Krisztus Urunk a szegénységet máshol is sûrûn dicséri (Mt. 6, 19-21; 10, 9; 11, 5; 13, 22; 19, 21 stb.), viszont az oktalanságot és esztelenséget állandóan korholja s okosságra int (Legyetek okosak, mint a kígyók." Mt. 10, 16). Nem kell az evangéliumot erõszakosan kiforgatni az értelmébõl! "Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld." (Mt 5:5) A szelídek örökölni, birtokolni fogjak a földet, nem ezt a sárgömböt, melyért az erõszakosak harcolnak, s ahol a szelídek a rövidebbet húzzák, hanem az igéret földjét, a földi messiási országot és annak folytatását a mennyben. (V. ö. Zsolt. 37, 11.) Szelídek, kik nem haragusznak, nem veszekesznek, nem versengenek, hanem inkább tûrnek és hallgatnak. A világ azt mondja: Mily boldogok, a kik mindenen áttörhetnek, és mindenben erõt nyernek! Ezeknek a jutalma az, hogy mindenütt békében és nyugodtan élnek; egyszersmind: ezek fogják bírni a jövendõ örökséget. A földet, országot gyakran nevezik a próféták képleg a mennyország helyett. A "föld" kifejezés eredetileg (az Ószövetségben) az Ígéret Földjén lakó Izráel népét jelölte. Késõbb változott a jelentése: a „földet örökölni” azt jelentette, hogy „boldognak lenni, és boldogan élni”. Jézus korában a „föld öröklése” sokkal tágabb értelmet nyert: a „föld” Isten eljövendõ Országát jelentette az idõk végén. Vagyis a "föld" szó alatt a Bibliában nem ezt a sárgömböt kell érteni, melyért az erõszakosak harcolnak, s ahol a szelídek a rövidebbet húzzák, hanem az igéret földjét, a földi messiási országot és annak folytatását a mennyben. A földet, országot gyakran nevezik a próféták képleg a mennyország helyett. Az örökkévalóságban nem lesz (külön) menny és föld (a mostani, "régi" értelemben), hanem e kettõ lényegében fedni fogja egymást. Nézdd meg: http://keresztenyek.hu/download/h_menny.pdf
Minden áldás, a "Föld öröklése", a "mennyek országának elnyerése", a "megelégíttetés", az "irgalom elnyerése", "Isten meglátása" és "Isten gyermekévé válni" mély örömet és beteljesedést fejez ki, amit Isten azoknak ígér, akik õt tiszta szívvel keresik. Ezen ígéretek öröklésének minden "feltétele", a "lelki szegénység", az "irgalmasság", a "szelídség", az "éhség és szomjúság az igazságra" alapvetõ keresztény tulajdonságok, mély vágyakozást fejeznek ki Isten iránt. Lehetetlen két kategóriára bontani az áldásokat, s így az azokban részesülõ keresztényeket is. Ez nem két osztály. Mindkettõ boldog azaz áldott, mindkettõ ugyaz. Az, hogy "mennyek országát" olvasol az nem a menny-re vonatkozik. Máté ugyanis zsidó ember lévén kerülte, hogy lpten nyomon kimondja (leírja) Isten nevét, avagy magát az Isten szót. Ezért a "mennyek országa" speciálisan csak Máté evangéliumára jellemzõ szófordulat. Láthatod is, hogy a párhuzamos Lukács evangéliumban már az "Isten királysága" kifejezés szerepel. Mindezt Papiasz és Euszebiosz egyházatyák is megerõsítik, akik leírták, hogy Máté eredeti szándéka az volt, hogy evangéliumával a zsidók felé szolgáljon. Tehát az idézeted nem arról szól, hogy lesznek boldogok, akik a mennybe kerülnek, mások meg a Földet öröklik. A szöveg Isten királyságáról beszél. Amúgy ezzel a logikával az összes "boldog"-ot külön (osztállyá) kellene választani. Tehát itt a szöveg nem kettõ, avagy több embercsoportról beszél, hanem csak egyrõl A "föld" kifejezés eredetileg (az Ószövetségben) az Ígéret Földjén lakó Izráel népét jelölte. Késõbb változott a jelentése: a „földet örökölni” azt jelentette, hogy „boldognak lenni, és boldogan élni”. Jézus korában a „föld öröklése” sokkal tágabb értelmet nyert: a „föld” Isten eljövendõ Országát jelentette az idõk végén. Vagyis a "föld" szó alatt a Bibliában nem ezt a sárgömböt kell érteni, melyért az erõszakosak harcolnak, s ahol a szelídek a rövidebbet húzzák, hanem az igéret földjét, a földi messiási országot és annak folytatását a mennyben. A földet, országot gyakran nevezik a próféták képleg a mennyország helyett. Az örökkévalóságban nem lesz (külön) menny és föld (a mostani, "régi" értelemben), hanem e kettõ lényegében fedni fogja egymást.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Lehet 2 keresztapja egy embernek?

6

Nektek melyik bibliafordítás nyelvezete tetszik jobban, praktikusság, alkalmazhatóság szempontjából?

Én évekig a Károly Gáspár fordításában olvastam, ami nyelvészeti szempontból érdekes, tetszik, de hogy úgy mondjam, elvontabb.

Nekem a Szent István Társulat fordítása jobb, nemcsak azért mert mai nyelvezetű, hanem "praktikusabb", közelebb áll a hétköznapokban való alkalmazáshoz a nyelvezete.
Gyakorlatiasságra ösztönöz.

Most csak az Újszövetség részt vettem figyelembe.

Tudom, furcsán hangozhat a kifejtős rész, de nem tudtam most jobban megfogalmazni.

5

Szerintetek egy ilyen szál a Barátok közt sorozatban (amit sokan néznek, bárhogy is tagadják) megjelenik / van?

Van ugye egy kínai fiatalember (Chang) a sorozatban, aki keresztény. Az alapelveket ismerteti bizonyos helyzetekben a szavaival és viselkedésével. Majd az ő barátnője is elkezd a kereszténységgel megismerkedni, és meg is keresztelkedik. Azután a lány élete is észrevehetően megváltozik.

Egy ilyen szál felbukkanása egy ilyen sorozatban jót tehet a vallásnak?

7

Igaz hogy azt mondta a Pápa hogy a nem hívőkenek is a menyországba jutnak?

Persze taéláltam cikkeket erről de nem értem pontosan.
szerintem aki nem hisz, az távol van Jehovától, vagy általánosan mondva Istentől. Akkor meg hogy jutna az ő országába?

P

17

Mi a jelentősége Krisztus testének és vérének? Mit gondoltok erről?

Aki nem áldozik a pokolra fog kerülni?

Nem volt még időm teljesen normálisan megfogalmazni, amit mondani szeretnék, de szerintem nem erről van szó!

Mit gondoltok az írásomról?

------
Beveztő:

Pál Apostolnak Korinthusbeliekhez írt első levele » 10. fejezet
"
21
Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei.
"

A Máté írása szerint való Szent Evangéliom » 6. fejezet
"
Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.
"

A János írása szerint való Szent Evangéliom » 17. fejezet
"
3
Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
4
Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, amelyet reám bíztál, hogy végezzem azt.
"

A beveztőben egyértleműen láthatjuk, hogy az Úr asztalának részesei akkor lehetünk, ha elfogadjuk a meghívását Isten lakomájára. Tehát Istennek szolgálunk (barátjai vagyunk Istennek: szeretetből + értelemből követjük őt)

Isten meghívott benünket az örök életre (itt olvashtó egy példa)
A Lukács írása szerint való Szent Evangéliom » 14. fejezet
"
15
Hallván pedig ezeket egy azok közül, akik ő vele együtt ülnek vala, monda néki: Boldog az, aki eszik kenyeret az Isten országában.
16
Õ pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva;
17
És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész!
18
És mindnyájan egyenlőképpen kezdék magokat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem!
19
És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem!
20
A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.
21
Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város utcáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide.
22
És monda a szolga: Uram, meglett amint parancsolád, és mégis van hely.
23
Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam.
24
Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.
25
Megy vala pedig ő vele nagy sokaság; és megfordulván, monda azoknak:
26
Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.
27
És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom.
"

Sajnos a példa vége félreérthető, de a mondanivaló lényege, hogy hordoznunk kell a keresztünket és senki kedvéért nem tagadhatjuk meg Istent (a gonoszságra nincs mentség)

------
Mi az eledel ( a kenyér és a bor)?

A János írása szerint való Szent Evangéliom » 4. fejezet
"
31
Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!
32
Õ pedig monda nékik: Van nékem eledelem, amit egyem, amit ti nem tudtok.
33
Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?
34
Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem.
"

A kenyér két módon értelmezhető, de főleg az utóbbi értelmezés a jó. 1. Jézus teste, 2. az ÍGE.
Később ha olvasod, amit írok, meg fogod érteni mi valójában Krisztus teste.

Két oldalról közelíthető meg a téma:
Az első a megtestült Íge:

A János írása szerint való Szent Evangéliom » 1. fejezet
"
Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
2
Ez kezdetben az Istennél vala.
3
Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.
4
Õ benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
....
9
Az igazi világosság eljött volt már a világba, amely megvilágosít minden embert.
10
A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.
11
Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.
12
Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek;
13
Akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.
14 !!!
És az ÍGE TESTÉ LETT és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.
"

A másik megközelítés Krisztus testére:

Pál Apostolnak Korinthusbeliekhez írt első levele » 12. fejezet
"
12
Mert amiképpen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképpen a Krisztus is.
13
Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.
14
Mert a test sem egy tag, hanem sok.
15
Ha ezt mondaná a láb: mivelhogy nem kéz vagyok, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-é azért?
16
És ha a fül ezt mondaná: mivelhogy nem vagyok szem, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-é azért?
17
Ha az egész test szem, hol a hallás? ha az egész hallás, hol a szaglás?
18
Most pedig az Isten elhelyezte a tagokat a testben egyenként mindeniket, amint akarta.
19
Ha pedig az egész egy tag volna hol volna a test?
20
Így azonban sok tag van ugyan, de egy test.
21
Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem.
22
Sőt sokkal inkább, amelyek a test legerőtelenebb tagjainak látszanak, azok igen szükségesek:
23
És amelyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartunk, azoknak nagyobb tisztességet tulajdonítunk; és amelyek éktelenek bennünk, azok nagyobb ékességben részesülnek;
24
Amelyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségök. De az Isten szerkeszté egybe a testet, az alábbvalónak nagyobb tisztességet adván,
25
Hogy ne legyen hasonlás a testben, hanem ugyanarról gondoskodjanak egymásért a tagok.
26
És akár szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind; akár tisztességgel illettetik egy tag, vele együtt örülnek a tagok mind.
27
Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint.
"

Tehát aki magához veszi a kenyeret vagy Jézus testét, az az atyát, az ígét fogadja be. Jézus megmondja a tanítványainak, hogy ők is adják tovább az ígét, legyenek vele egyek, cselekedjenk úgy, mint ő és ahogy az atyának kedves. Szeressék egymást minden ellenére és hirdessék az Isten szeretetét.

Amikor Jézus azt mondja, hogy ezt cselekdjük az ő emlékezetére, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az áldozásra és az okkult ceremóniákra utalt.
Hanem azt jelenti, hogy mi is adjuk a testünket és vérünket a többiekért, ahogy ő adta nekünk/értünk.

A János írása szerint való Szent Evangéliom » 15. fejezet
"
12
Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amiképpen én szerettelek titeket.
13
Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.
14
Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek.
"

A vér a szövetséggel hozható kapcsolatba. Amikor isszuk Jézus vérét, akkor szövetséget kötünk Jézussal. De úgy is felfoghatod, hogy ha bennünk van a vére, akkor testvérei leszünk. Egy az atyánk, eggyé leszünk véle...

Pál Apostolnak Korinthusbeliekhez írt első levele » 10. fejezet
"
3
És mindnyájan egy lelki eledelt ettek;
4
És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kősziklából, amely követi vala őket, e kőszikla pedig a Krisztus volt.
"

Lelki eledel tehát az Íge, a tanítás, Krisztussal és Jézussal azonosuluás szellemben a Szenlélek segítségével.

Mivel bizonyítom az állításaimat?
Egyszerű logikával beláthatjuk, hogy szószerint nincs értelme venni azt, hogy együk és igyuk Jézust. Jézus azt szerette volna, hogy kannibálok legyünk vagy lakomázzunk? A matéria lenne maga az élet? Valami megfoghatatlan erő, amit csak a papok szolgáltathatnak?
Nem logikusabb, hogy azt szeretné, hogy kövessük Istent és becslüetes, jó szívű emberek legyünk?

A kenyér és bor megosztását még úgy is lehetne értelmezni, hogy osszuk meg egymással az ételünket és italunkat. Ne legyeünk irigyek és segítsük egymást.
Sokkal normálisabb magyarázatok!

Az egész tanítása lényege az, hogy szeressük egymást, bocsássunk meg a másiknak, bánjuk meg a bűneinket. Ezt várja tőlünk Isten. De nem félelemből, vagy erőszak hatására. Hanem szívből, értelemből kell így cselekendi az ÍGE befogadása által....
Minket is úgy fognak ítélni, ahogy mi ítélünk másokat. Csak azok a bűneink lesznek megbocsátva, amiket megbánunk és csak akkor, ha másoknak megbocsátunk. Ezt szintén több idézettel és példával alá lehetne támasztani.
Gondolod, hogy Isten csak annak bocsát meg, aki elmegy egy harmadik személyhez?

A Lukács írása szerint való Szent Evangéliom » 6. fejezet
"
31
És amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal.
32
Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik.
33
És ha csak azokkal tesztek jól, akik veletek jól tesznek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is ugyanazt cselekszik.
34
És ha csak azoknak adtok kölcsönt, akiktől reménylitek, hogy visszakapjátok, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is adnak kölcsönt a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.
35
Hanem szeressétek ellenségeiteket, és jól tegyetek, és adjatok kölcsönt, semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz, és ama magasságos Istennek fiai lesztek: mert ő jóltévő a háládatlanokkal és gonoszokkal.
36
Legyetek azért irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas.
37
Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik;
38
Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, amelylyel ti mértek.

Ha még nem volt elég:
Itt elolvashatjátok, hogy Jézus szeretné ha bennünk lenne és mi ő benne, mint ő és az atya egymásban. (ennék a testét és innánk a vérét, azonosulnánk az Ígével)

Kiemelt rész az utolsóból:
"
21
Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem.
22
És én azt a dicsőséget, amelyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk:
23
Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen egygyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél.
24
Atyám, akiket nékem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, amelyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt.
25
Igazságos Atyám! És e világ nem ismert téged, de én ismertelek téged; és ezek megismerik, hogy te küldtél engem;
26
És megismertettem ő velök a te nevedet, és megismertetem; hogy az a szeretet legyen ő bennök, amellyel engem szerettél, és én is ő bennök legyek."
"

"
6
Megjelentettem a te nevedet az embereknek, akiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.
7
Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, amit nékem adtál:
8
Mert ama beszédeket, amelyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
"

"
11
És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
"

Isten azonosulást szeretne, hogy kövessük őt!

Pál Apostolnak Korinthusbeliekhez írt első levele » 10. fejezet
15
Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti, amit mondok.
16
A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-é?
17
Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.

Ezt akarja Isten:

A Lukács írása szerint való Szent Evangéliom » 14. fejezet
"
13
Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat:
14
És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor.
"

11

Valóban létezik és létezett isten és sátán?

A sátán már elpusztíthatta volna a földet, vagy a fél népességet kiírthatta volna, ha a sátánisták erre kérték volna. Biztos volt már pedig ilyen alkalom számtalanszor.

De nem történt semmi. Itt csak az emberek munkálkodnak, az emberi kéz dolgozik. A hittel irányítják az embereket. És rajtuk áll, melyik irányba.

Az mellékes, amit a tv-kben művelnek a jósok, és médiumok. Az gyalázat, ahogy az embereket átverik.

Ha isten létezne, akkor az afrikai gyerekek, emberek is boldogabban élhetnének, nem nyomorban. A vöröskereszt, szeretetszolgálat isten nevében cselekszik. Holott számtalan ember isten nélkül is össze tudna fogni, hogy segítsenek. Ehhez nem kell isten.

Csodák nem léteznek, hogy egy sziklából hirtelen kinő egy virág, ami sohasem volt öntözve. Véletlenek és egybeesések vannak. Ha véletlen találkozunk valakivel, vagy ugyanakkor érkezünk valahova, ahova a másik.

12

Hol van Budapesten és környékén olyan templom ahova bármikor be lehet menni?

Tehát nem csak misekor. Napközben beszeretnék menni imádkozni. Vagy nincs ilyen? Csak misekor lehet bemenni ?

3

Muszlimok! Hogyan imádkozik naponta5-ször az a muszlim aki a sarkkörön túl lakik. Hiszen a nyáron több hétig nem megy le a nap, télen meg több hétig nem kel fel?

A muszlim imák idejét a nap állásából kell meghatározni, így előfordulhat az a jelenség, hogy az alacsonyabb szélességi körön - azonos relatív időszakban - többet imádkoznak, mint a magasabb szélességi körön lakók?

5

A zsidók miért ölették meg Jézust, miért nem hisznek benne pont csak épp ők nem?

Arra tudok gondolni hogy mivel megfedte a papokat jogosan, ezért azok veszélyként tekintettek rá.
Vagy esetleg mert féltették a kollektív kiválasztottságukat, amit az újszövetség eltörölt?
Pont a büszke zsidók nem éltek avval a lehetőséggel hogy közéjük született meg a megváltó?
Õket ismerve teljesen logikus lenne azt állítaniuk hogy Isten fia is zsidónak született, így ők a kiválasztottak az Isten szemében, vagyis felsőbbrendűek.
Még a próféciájukba is teljesen beleillett volna.
Ehelyett mégsem? Pedig jó kis biznisz lehetett volna ez nekik ha elismerik, és mondjuk átköltik a mondanivalóját egy kicsit úgy hogy hasznuk legyen belőle.

Ehelyett hagyták ezt a világra szóló óriási lehetőséget elúszni? Ha akárki más a világon tud hinni Jézusban, akkor arra gondolok hogy a zsidók csak dacból nem.

16

Mi van akkor, ha rosszul választunk?

Azt mondják,hogy a házasság szent és sérthetetlen és amit Isten egybekötött ember szét ne válassza. De mi van akkor,ha rossz emberrel kötöttük össze az életünket és alapítottunk családot? Erre mit mond Isten,a Biblia?

18

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!