Találatok a következő kifejezésre: Igaz az mondás, hogy (43 db)

Igaz az mondás hogy gyerekre horoszkop felnötekre az aszcendús illik?

14 evesen már felnötnek számitok. Bocs a helyes irásert

Igaz az mondás hogy mikor szerelmes az ember több pattanása van? Vagy az csak babona? 15L

Arról van szó, hogy eddig nem nagyon voltak pattanásaim, csak néhány apró a homlokomon, viszont mostanában el?jött elég sok az arcomon is, f?leg ott az orrom mellett, meg a homlokomon, de ezek másak mint eddig voltak, pirosabbak meg nagyobbak is:( anya mind azzal cukkol hogy ha lehet legyek még szerelmesebb, mivel szerinte attól jött el? ilyen hirtelen:D és az is igaz, hogy mostanában sokat beszélgetek egy fiúval és szerintem szerelmes is vagyok. Szerintetek? Lehet hogy csak a kamaszkor miatt vannak a pattanások, és teljesen véletlen, hogy pont most a napokban...? És mit tehetek ellenük?Nagyon foltos t?le az arcom mert világos b?röm van s kit?nnek, és csúnyít:S

Legjobb válasz: értem, de tök fura, hogy pont egyszerre a kettõ:) Már eddig is voltak, de azok aprók és sok egymás mellett, de ezek teljesen másak.

A kérdező hozzászólása: értem, de tök fura, hogy pont egyszerre a kettõ:) Már eddig is voltak, de azok aprók és sok egymás mellett, de ezek teljesen másak.
Hát mondjuk hogy erre én is kíváncsi vagyok. Én már a 21 is betöltöttem és csúnya piros gyulladt fájó pattanásaim vannak. 10-en évesen nem voltak ilyen problémáim, hogy mennyire van kapcsolatban a szerelemmel...azt nem hiszem, nem hallottam még, meg szerintem a tinikor miatt van mert 15 vagy....hogy mit lehet ellene tenni...azt nem tudom.

Igaz a mondás, hogy az ellentétek vonzzák egymást?

Legjobb válasz: Az még talán lehet hogy vonzzák egymást, de az is biztos hogy hosszú távon nem fognak jól kijönni egymással. A valóságban sokkal inkább igaz, hogy szinte mindenki magához hasonlító párt szeretne (nem a külsõségekben, természetesen, hanem a jellemvonásokban és a társadalmi háttér terén). És ezen nem is lehet csodálkozni. Van egy latin mondás. az pont az ellenkezõjét mondja ki az említett szóbeszédnek: "Similis simili gaudet."

Az még talán lehet hogy vonzzák egymást, de az is biztos hogy hosszú távon nem fognak jól kijönni egymással. A valóságban sokkal inkább igaz, hogy szinte mindenki magához hasonlító párt szeretne (nem a külsõségekben, természetesen, hanem a jellemvonásokban és a társadalmi háttér terén). És ezen nem is lehet csodálkozni. Van egy latin mondás. az pont az ellenkezõjét mondja ki az említett szóbeszédnek: "Similis simili gaudet."
Nem mindegy, hogy milyen ellentétek. Ha az egyik félnek csak a család számít, a másiknak meg mondjuk csak a szórakozás, az nem fog mûködni. Ha az egyik nagyon bölcsész típus, a másik meg mondjuk nagyon matematikus, az sem valószínû. Viszont a nagyon egyforma párok meg igazán unalmasak tudnak lenni. Sokan nem bírják (pl. én sem), ha a másik mindig mindenben egyetért. Szerintem az a lényeg, hogy tudjanak valamilyen szinten alkalmazkodni. Az például nem túl szerencsés, ha mindkét fél szétszórt. Az olyan ember mellé kell valaki, aki kicsit egyben tartja, de azért nem egy tábornok.
Az életre szóló terveknek és alapvetõ értékrendnek érdemes szerintem egyezni. Ha nagyon különbözõ módon szeretnétek élni, az elõbb-utóbb súlyos konfliktusforrás lesz. Érdeklõdésnek, vérmérsékletnek szerintem átfedésben kell lenni, de nem baj, ha nem egyezik tökéletesen.
Az utolsóval tudok maximálisan egyetérteni. Ha a fontos, életre szóló döntésekben egyetértetek, akkor a kisebb ellentétek valóban vonzóak lehetnek, de szerintem csak egy darabig, ugyanis az általában igaz, hogy mindenkinek a maga viselkedése, értékrendje a normális, az ettõl eltérõek egy idõ után az ember agyára mennek. Hosszútávon én mindenképpen azt mondanám, hogy a jó az, ha hasonlóak a beállítottságok.
A kérdező hozzászólása: Elsõ, pont arról a közmondásról jutott a kérdés az eszembe!:) Köszi a válaszokat!
Mi egymás ellentétei voltunk, és a kezdeti lángolós idõszakban ez fantasztikus volt. 3 év elteltével viszont kénytelenek voltunk szétmenni, mert annyira nem egyeztek a nézeteink, annyira különböztünk, hogy nem illettünk össze. A felismerés is borzalmas volt, hogy talán soha nem lehetünk együtt boldogok, így nagyon nehéz volt elválni.
Igaz, de egy-két közös dolognak kell lenni, pl. mindketten szeretnek utazni vagy mindketten takarékosan szeretnek élni. És közös életcél is kell, különben a különbségek szétzilálják a kapcsolatot. Ez a mondás talán inkább csak ak külsõségekre utal. Gyakran látni fekehte hajú férfit szõke nõvel stb.


Nem próbáltam még, de én macskával hallottam ezt.
ez butaság, és ha kutya a konyha közepére vagy a wc mellé fekszik? :D
a macskával pont fordítva van, õ a negatív helyre fekszik. - állítólag
úgy tudom a macska érzékeli a vízvonalakat a házban, nem a kutya....
Csak az kritizáljon, aki kipróbálja. (kb. 10 percet igényel) Igen, van alapja. Fogj két 90 fokban meghajlított vasdrótot a kezedbe, a rövidebb vége legyen 10cm a hosszabb kb. 25 (semmi jelentõsége a méreteknek, csak hogy ne 8 méter hosszú dróttal próbálkozz, azért írom) Kicsit lejtest elõre, kezek a test mellett, mellkas magasságban, és nagyon lágyan fogd, hogy el tudjon fordulni. Eztán lassan sétálj raszterben, ahol vízér fölé érsz, össze fognak húzni (keresztbe állni) a pálcák. Az emberek 80%-ánál mûködik, kb. 30 emberrel már kipróbáltattam. nem ismerem az elektromágneses jelenségét, ha van ilyen egyáltalán (villamosmérnök vagyok), nem azt állítom, hogy nyerni fogsz a lottón, ha megtalálod, se azt, hogy meghalsz, hogy ha fölé állsz, de a vízeret ki lehet mérni, én lefúrtam és találtam (lefúrtam ott, ahol nem jelzett, ott nem is volt), a módszer mûködik.
én az olyan típusú férfiakat szeretem, amilyen én is vagyok. nem mondom, az olyan tulajdonságokat, amelyek belõlem hiányoznak, csodálom másokban, egy pillanatra magával ragadnak, talán mert én csak szeretnék olyan lenni, mint õk, de komoly kapcsolatra nem kellenének.
mi meg tök egyformák vagyunk...
Mi a legtöbb dologban ellentétek vagyunk: világnézet, hobbi, temperamentum, stb. Viszont érzelmileg nagyon hasonlítunk, meg van azért pár közös dolog bennünk. Én úgy gondolom, vannak esetek, mikor az ellentétek vonzzák egymást, fõleg ha a másik velünk ellentétes tulajdonsága olyasmi, amit magunkból hiányolunk. Viszont ha szöges ellentétek vagyunk és nincs semmi hasonlóság, az sem jó. Lenni kell valami közös pontnak, ahol találkozunk, ami segít megoldani az ellentétek közti esetleges konfliktusokat.
Sok mindenben hasonlítunk, persze van amiben különbözünk vagy más véleményen vagyunk. De mindemellett imádjuk egymást:)
Hasonlóak vagyunk. És szerintem ennek hosszabb távon több elõnye van, mintha ellentétesek lennénk. Az viszont rövidtávon tanulságos és szórakoztató.:)
Én nem jövök ki jól a magamfajtákkal. Az eddigi kapcsolataimban, mindig ellentétes típusú emberekkel jöttem ki jobban. Viszont bizonyos dolgokban nagyon zavaró az ellentét, csak a példa kedvéért: a monogámiában! Nem ezért, de végül valamelyik ellentét miatt minden kapcsolat zátonyra futott, kivéve a jelenlegit. 9 éve vagyunk együtt és még mindig nagyon vonz benne minden, ami belõlem hiányzik. De ami számomra még fontosabb: tökéletesen egyezik az értékrendünk. Szerintem ezért is mûködik köztünk minden.
Bennünk ncsupán két közös dolog van. A humorérzék, és az állatimádat. Másban, mindenben egymás ellentétei vagyunk, legyen az jellem, világnézet, érdeklõdési kör, vagy bármi...
Ránk teljes mértékben igaz. A párom egy higgadt, kimért ember. Soha nem cselekszik indulatosan, mindent átrág többször is, mielõtt döntene. Kissé visszahúzódó, nem beszél sokat, s nehezebben oldódik fel a társaságban. Én meg egy hirtelen nõszemély vagyok, temperamentumos, cserfes. Többnyire fejjel megyek a falnak, elõbb cselekszem, s utána gondolkodom. :) Én sokkal hamarabb oldódom társaságba, elsõ pillanattól kezdve beszélgetek bárkivel bármirõl. Totál egymás ellentétei vagyunk, de nincsenek ebbõl adódóan konfliktusaink, rengeteget tanulunk egymástól. Mióta vele vagyok(3 év) azóta sokkal türelmesebb lettem, õ pedig jobban feltalálja magát a társaságban. N/22 és F/28
mi tûz és víz... én menõkés vagyok, 5 percet nem tudok a hátsómon ülni, mindent az utolsó percre hagyok, mindent csak épp elégséges szintre csinálok meg, rendetlen vagyok és nagyszájú... párom akkor érzi jól magát ha egész hétvégén csak az ágyban fekszik, mindig mindennek határidõ elõtt 2 héttel kész van tökéletesen, be tudja fogni a száját, nem mondja el a vélemyényét... de kompromisszumkészek vagyunk, 4 éve ha civakodva is, de jól elvagyunk együtt
Nekem volt egyszer egy olyan barátom, akivel teljesen különbözõek voltunk.(stílus, életszemlélet, zene stb...) Eleinte nagyon jól megvoltunk, aztán pár hónap után nemcsak engem, de már õt is idegesítette ez a nagy különbség. Olyannyira, hogy mindennaposak voltak veszekedések, a végén már irritáltuk egymást.Vége lett. Úgyhogy én azt mondom, hogy ha nem is 100%ig teljesen, de valamennyire azért legyek a másikkal hasonló. Az nembaj, ha egy két kisebb dologban eltérünk..Csak legyünk hasonlóak. Mert én csak azzal tudok nagyon sokáig meglenni. Sajnos nálam így van. Lehet másnál ez mûködik.Egyéntõl függ végülis. L20
engem az ellentét taszít. soha nem tudnék olyan emberrel 1 fedél alatt élni, akivel gyakorlatilag mindenben ellenkezõ a véleményünk, az ízlésünk, a gondolkodásmódunk stb.. csak és kizárólag a hozzám hasonló emberekkel jövök ki jól... szóval a férjem és én abszolút hasonlítunk.
Ó, ránk ez tökéletesen igaz.Mint tûz és víz.de jól megvagyunk.õ nyugodt típus én meg ilyen hirtelenke vagyok.Így jó mi így szeretjük egymást!

Igaz az a mondás, hogy az óvoda első évében két nap ovi után két hét betegség következik? Mit tapasztaltatok?

Legjobb válasz: Lányom bölcsibe ment tavaly, de õ 1× volt beteg, amikor elkapta a bölcsibe a bárányhimlõt. 3 hétig voltam vele itthon, majd 1 hetet az apja. Utána volt valami szünet is, így másfél hónapig nem ment. Már a végén megõrült az itthon léttõl! Szóval, nálunk nem volt igaz ez a mondás. Ami tudok, hogy a lányom pályafutása alatt (mióta megszületett) legnagyobb "betegsége" orrfolyás volt.

Lányom bölcsibe ment tavaly, de õ 1× volt beteg, amikor elkapta a bölcsibe a bárányhimlõt. 3 hétig voltam vele itthon, majd 1 hetet az apja. Utána volt valami szünet is, így másfél hónapig nem ment. Már a végén megõrült az itthon léttõl! Szóval, nálunk nem volt igaz ez a mondás. Ami tudok, hogy a lányom pályafutása alatt (mióta megszületett) legnagyobb "betegsége" orrfolyás volt.
Sajna nekünk bejött, de van olyan ismerõsöm akinek 4 éves lánykája 2 éve nem volt orvosnál.
Az elsõ fél évben a bölcsiben 1 hét bölcsi után, 1-2 hét betegség volt. Ebben volt bárányhimlõ, hányásos járvány, a többi felsõléguti betegségek.
Az én lányom sem lett burokban nagyon nem, mégis bejött.Szerintem kezdjetek el immunerõsítõket szedni, sok vitamin.Nálunk fél évig tartott ez a periódus, utána ritkult.
Nálunk ez nem jött be. Végig járt a lányom, amikor nem ment, az nem betegség miatt volt, hanem egyéb okokból. Egészséges volt végig.
Nálunk 2 hónapig nem volt semmi gond, még egy árva tüsszentés sem hagyta el a fiam száját. Örültem is, mint majom a farkának, hogy elkerülik a betegségek. Aztán utána bepótolta. November közepétõl május végéig max 1, 5 hetet volt egyhuzamban oviban, a hiányzásai 2-3 heteket kitettek. Nem volt olyan sokáig beteg , általában felsõ légúti gondjai voltak, de én mindig teljesen kikezeltem, csak úgy vittem újra oviba. De sajnos pár napon belül újra beköpte valamelyik kis csoporttársa.
Nálunk is bejött! :(((
Kedves 4.! Az én lányom nem lett burokba nevelve, jobban hozzá van szokva a közösséghez, mint az átlag. Amíg nem lett ovis , nem is látta orvos. Most, hogy szünet van szintén semmi baja, pedig napi kapcsolatban van gyerekekkel. 5. voltam.
Olyan gyerekeknél gyakoribb, akiket "burokban" neveltek, nem jártak olyan helyekre, ahol sok ember van (pl. nagyobb bevásárlóközpont, játszótér), akiket óvnak a széltõl is, azaz homokozni is csak úgy szabad nekik, hogy tiszták maradjanak (sajnos hallottam már ilyet). Persze függ a hajlamtól is, attól, hogy mit örökölt.
Szerencsére nálunk sem jött be, egy kezemen meg tudom számolni, hányszor volt beteg a bõ 2, 5 év ovis lét alatt. Remélem, a tesójának is ilyen erõs szervezete lesz, bár arra még kell várnom 2 évet, hogy kiderüljön :)
A kérdező hozzászólása: koszonom, hogy irtatok! Elkezdtem a Beres cseppet adni, nem tudom hasznal e, ugy latom a valaszok alapjan, hogy hajlam kerdese is.
Nem neveltem burokban soha a gyereket, nálunk úgy telt a tavalyi év, hogy 3-4 hét ovi, 1-2 hét betegség, és ez váltakozott. A vége felé 1, 5 havonta lesz beteg 1 hétre, úgyhogy nagyon sokat javult. Ezzel minden közösségbe kerüléskor kell számolni, ezzel erõsödik az immunrendszere.
Én sem neveltem burokba. Már pici kora óta vittem mindenhova mert nem volt kire hagyni. Anyukáméknál kúszott-mászott az udvaron. Úgyhogy nem kell általánosítani. Sõt a fiam 25 hónapos koráig szopizott is. Amíg nem került bölcsibe, talán 2x látta orvos nátha miatt.

Igaz az a mondás, hogy minden zsák megtalálja a maga foltját?

Vagy valaki örök életebe vénlány vagy agglegény marad?

Legjobb válasz: Erre csak egy mondással tudok válaszolni, mert ez nagyon kapcsolódik a kérdésedhez: Aki keres, az talál. Csak az találja meg a foltját, aki tényleg akarja is, tesz is érte. Ha nem teszel semmit, nem fejleszted magadat, önismeret, tudás, vagy akaraterõ terén, ne várd, hogy majd a sült galamb a szádba repül.

Erre csak egy mondással tudok válaszolni, mert ez nagyon kapcsolódik a kérdésedhez: Aki keres, az talál. Csak az találja meg a foltját, aki tényleg akarja is, tesz is érte. Ha nem teszel semmit, nem fejleszted magadat, önismeret, tudás, vagy akaraterõ terén, ne várd, hogy majd a sült galamb a szádba repül.
Minden zsák megtalálja a maga foltját, csak a cérna minõsége az ami különbözik.
Simán lehet. Ha a lejjebbnél is lejjebb adtad az igényeid, mégse "jössz be" az égvilágon senkinek, akkor lehet hogy így is marad (tapasztalat). Az hogy néha rámosolyog egy 15éves, nem nagy siker így 25 fele.... Viszont rájöttem hogy nem talán minden zsák lyukas, lehet hogy valaki azért nem talál foltot mert nincs neki. :) (24/f)
Szerintem a másodiknak nincs igaza. Akiket én ismerek, és még egyedül vannak, azok olyan zsákok, akikrõl mindenki tudja, hogy nem a hozzájuk illõ foltokat keresgélik. Magyarán, amíg nem adják lejjebb az igényeiket, nem fognak társat találni, mert finoman szólva nem néznek ki olyan jól, mint azok, akik bejönnek nekik. Férfiben és nõben is van ilyen. Mindenkinek lehet párja, ha a valóban hozzá illõk közül keresgél. Szerintem nagyon ritka, ha valaki úgy marad egyedül egy életen át, hogy akar párt. Talán százezerbõl egy. Senkit nem ismerek, akinek még nem volt szerelme (legalább egy ideig). 30N
Nem igaz.Csak a szûklátókörûek hiszik ezt, és a szerencsésebbek. A természet nem rendezi el azt hogy mindenki megtalálja a párját, bár sokan szeretnék ezt hinni. Az sem igaz hogy aki keres az talál.Mindenki keres, ki hangosan ki némán, mégsem találnak semmit vagy jobb esetben csak morzsákat.
Fiúk itt, szerintem túl sokat görcsöltök azon, hogy csúnyák vagy nem csúnyák vagy milyenek vagytok. Lehet, hogy alkalmi kapcsolatokban tényleg hátrányban vagytok, de egy rendes szerelmi kapcsolatban csak az önbizalomhiányotokkal van gond. Hogy hozzak példákat, egyik barátnõm pasija szerintem kifejezetten csúnya volt, de õ mégis szerette úgy ahogy volt, és neki tetszett úgy. (nem az én barátom volt, nem is nekem kellett, hogy tetszen, de én csúnyának mondtam volna) Õ egyébként azzal cseszte el a kapcsolatukat, hogy túlságosan a szexre volt rákattanva, és barátnõmnek elege lett, hogy folyton azzal zaklatja. Egyébként velem is volt olyan, hogy amikor találkoztam egy pasival, totál nem találtam vonzónak, de ahogy megismertem, és beleszerettem, elkezdtem vonzódni hozzá, és már nem zavart úgy a kinézete. De amúgy volt már, hogy olyan pasi, aki nem jött be, de ismertem, próbált közelebb kerülni. És eszembe jutott, hogy nem szép, inkább csúnyácska, de amikor átgondoltam hogy reagáljak a közeledésére, rájöttem, hogy sokkal jobban zavart érdeklõdési köre. Nagyon megszállotja volt 2. világháborús dolgoknak, én meg azt utálom, és nem tudtam volna elviselni, hogy arról áradozik.
Igaza van az elõttem szólónak. Sajnos mi, ronda fiúk még a ronda lányoknak se kellünk. A Carmen Electra-szintû lányoknál nem is próbálkoztam soha, mert õk szó szerint nem is állnak velem szóba.
Igen.. nincs igazad.. A szomszéd csaj is azthiszi apám üveges volt (legalábbis úgy néz át rajtam) .. meg mindegyik. szemkontaktust egyik sem viszonoz meg ilyen apróságok. Carmen Elektra.. haha... jót derültem. Nem mi kergetünk elérhetetlen nõket hanem a csúnyábbacska csajoknál is sokkal magasabb a léc mint amit meg tudnék ugrani. Errõl ennyit.
Nem ki kell nézni egy nõt és annak az igényinek megfelelni (változz olyanra amilyenre õ szeretnél- vagy mi a francost írtatok). Olyan nincs hogy valaki senkinek se kelljen, inkább olyan, hogy nyuszi vagy kezdeményezni, vagy mindig olyan után ácsingózol aki le se szar, akinek meg kellenél észre sem veszed. Igazam van, vagy igazam van. Nem Carmen Electra után kell ácsingózni, hanem le kell szólítani a szomszéd kiscsajt.
11:57-es vagyok, az elõttem szóló mindent leírt, velem is pont ez a helyzet.
Utolsó 2nek: Nagy badarság.. van olyan h keresztülnéz rajtad minden csaj. Itt nem arról van szó hogy "y dobja x-et" hanem y észre se veszi x-et.. :) Ha mindenhonnan ömlik rád hogy te nem vagy vonzó férfi, nem kellesz a nõknek, mitõl legyen önbizalmad? Persze nyilván "meg kell változni olyanra ami tetszik neki". Ez még ha sikerül is, akkor is egy szerep, hazugság, az álmaiba szeretne bele nem belém. Ennyit arról hogy add önmagad?
Aki nem kell senkinek, az ne másba keresse a hibát. Meg kell találni mi ennek az oka és változtatni kell.
11: 57, 25 éves fiúnak Nem szeretnélek megsérteni, de szerintem önértékelési zavaraid vannak, amin csak te tudsz változtatni. Amíg úgy érzed, hogy te senkinek sem kellesz, akkor hogy várod el valakitõl, hogy kelljél neki. Negatív kisugárzással nem lehet nõket vonzani. Egy nõ sem fogja azt mondani: - jaj te szegény senkinek sem kellesz, na majd nekem. De ha elhiszed magadról, hogy egy értékes ember vagy, az meg is látszik a kisugárzásodon is és ez a lányok is észre veszik. Ez olyan mintha azt mondaná X , hogy õ milyen csúnya. Y-nak meg tetszene, de X csak folyton ezt hajtogatja, mire megelégeli és Y dobja, hogy minek érje be egy csúnya X-szel (pedig ez nem is az õ meggyõzõdése volt csak egy idõ után elhitte).
Hát most aztán ez a kérdés jól ki lett forgatva... Mindegy, én csak annyit akartam mondani, hogy én soha nem engedtem az igényeimbõl, és hajlandó voltam vállalni, hogy inkább sose lesz pasim, minthogy megalkudjak. És olyan kb 19 éves koromra elfogadtam és beletörõdtem, hogy nekem nincs esélyem arra, hogy pasim legyen, akárhogy akarom, mert aki tetszik, vagy akit szeretek, annak úgyse tudok bejönni, szóval viszonzott szerelemre nem is számíthatok. Ezt jópár évbe telt elfogadnom, de utána ehhez kötötten éltem az életem. Aztán így húsz évesen amikor megismertem egy újabb pasit, aki bejött, már csak úgy álltam hozzá, hogy nah tök jó, már megint egy viszonzatlan tetszés/szerelem, pontosan az én formám, és eszembe se jutott, hogy másképp is lehet. De lett másképp, mert elhívott randira (mellesleg mivel úgy voltam vele, hogy nincs esélyem, majdnem nem esett le, hogy randira próbál hívni, de szerencsére még idõben észbe kaptam XD), és aztán szépen összejöttünk, és ahogy egyre jobban megismertem, rájöttem, hogy minden amit akartam, és elterveztem megvan benne, és nincs semmi amivel meg kéne alkudnom, vmi rossz szokás, vagy tulajdonság, amit nem bírok pasikban. Nah meg folyamatosan mások is mondják, meg mi is vesszük észre, hogy mennyire összeillünk, és egy hullámhosszon vagyunk, néha kicsit félelmetes, ha nem inkább lenyügözõ, hogy hogy van ilyen, hogy két ember ennyire összeillik, és találkoznak, és minden további nélkül, a kezdetektõl megtetszenek egymásnak... Szóval én se hittem ebben a mindenkinek megvan a párja dologban, de az életnek furcsa humora van, úgy tûnik a fejébe vette, hogy meghazudtol.
Az utolsót cáfolnám, én azért vagyok (és valszeg maradok is) egyedül, mert nem kellek senkinek. 25/F
Van aki "vénlány" van aki agglegény marad, de ez lehet választás, életfelfogás kérdése is. Ha arra gondolok, hogy mindenkinek megvan valahol a párja, rögtön eszembe jut, hogy akkor elég egy embernek rosszul döntenie és akkor már mások sem fogják megtalálni foltjukat. Olyan, hogy valaki nem kellett senkinek és azért maradt egyedül, szerintem nem nagyon van; inkább olyan aki folyamatosan elszalasztotta a lehetõségeit, vagy esélyt sem adott neki.
Az utolsó nagyon nagy igazságot írt le: azok, akik folyamatosan egyedül vannak vagy minden kapcsolatok rövidéletû, azok megtalálják a foltjukat, csak nem felel meg nekik, ezért elbodják. Pedig amíg ilyen a hozzáállás, addig nem érdemel jobbat.
A zsákhoz és a folthoz kell egy ügyes varrónõ. Magától nem repül a folt a zsákra. Lesz párod, ha megdolgozol érte, lesz elegendõ ön- és társismereted, és nem ideálokat kergetsz, hanem a tökéletlennek is megadod az esélyt. Elsõ látásra senkirõl nem derül ki, jó lesz-e zsáknak vagy foltnak. Meg kell ismerni a másikat. Ha viszont valamiért nem akarod megismerni, és elhajtod, lehet, hogy pont az igazit hajtottad el.
Szerintem sincs a másodiknak igaza. Ha valaki valamit nagyon akar, azt eléri, nem csak sajnáltatja magát, hanem tesz is érte, az megtalálja a foltját. Csak nem szabad az elsõ nehézség után feladni a dolgot, mert úgy tényleg nem fog menni. Nincs szerencsés, vagy nem szerencsés, olyan van, aki akarja, vagy aki nem akarja, mert nem képes akarni.
Nem minden zsák találja meg a foltját, de akinek szerencséje van az igen. Persze ez nem jelenti azt, hogy valakinek nem lehet meg a pont oda passzoló foltja, de megkel tanulni kevesebbel is beélni, és az a folt majd késõbb átalakul azzá amit szeretnénk. Megkel tanulni alkalmazkodni a másikhoz. Én 1000%-ban biztos vagyok, hogy megtaláltam a magam foltját.

Mennyire igaz az a mondás, hogy ha a jelenlegi nem tudja feledtetni az előzőt, akkor nem az igazi?

Mennyi id?t kell adni az újnak? Ha nem felejtek, akkor szakítani?

Legjobb válasz: Nem feltétlen igaz. Azt is jelentheti, hogy nem tudsz túllépni az elõzõn, és akkor aztán igazán mindegy, hogy ki lesz a következõ, mert még te nem vagy kész egy komoly kapcsolatra.

Nem feltétlen igaz. Azt is jelentheti, hogy nem tudsz túllépni az elõzõn, és akkor aztán igazán mindegy, hogy ki lesz a következõ, mert még te nem vagy kész egy komoly kapcsolatra.
Hát, ha tudatosan táplálod magadban az elõzõt, akkor mondjuk nem biztos, hogy a másikat minõsíti az, hogy nem tudsz túllépni. Mondjuk úgy eleve értelmetlen összejönni valakivel, hogy a másikon nem vagy még túl.
Ahhoz azért gyomor kell, hogy valaki (fõleg nõ létére) úgy szexeljen valakivel, hogy közben másba szerelmes. Meg a jelenlegije is egy jó nagy balfék, hogy beéri a pótlék szerepével.
Eleve ne kezdj új kapcsolatba, amíg nem vagy túl az elõzõn.
A kérdező hozzászólása: Tudja, hogy nem tökéletes minden, de szeretjük egymást és megoldjuk közösen.
Fél éve?? Akkor az a srác fülig beléd lehet zúgva ha nem látja h mi folyik nálad.
Ha igazából az új hidegen hagy akkor nem volt a legjobb választás, de azért 2-3 napot tölts el vele. És ha nem változik semmi akkor nem õ az.
A kérdező hozzászólása: Több mint féléve vagyunk együtt és rengeteget gondolok rá és arra, hogy milyen lenne újra vele lenni.
Ha egy-két hónap után sem megy a felejtés, akkor hagyd.Nem Õ a Te embered.
Ahhoz azért gyomor kell, hogy valaki (fõleg nõ létére) úgy szexeljen valakivel, hogy közben másba szerelmes. Meg a jelenlegije is egy jó nagy balfék, hogy beéri a pótlék szerepével. nõ vagy férfi vagy?

Férfiak! Mennyire tartjátok igaznak a mondást, mi szerint néha meg kell csalni a szeretett nőt, hogy rájöjjetek mégis az asszony az igazi? !

Legjobb válasz: Én még nem hallottam ilyen mondásról. Azt tudom viszont, ha a párom egyszer is megcsalna, elhagynám. Akkor is, ha a szivem szakadna meg, mert ha eljátssza a bizalmat, azt nem lehet többé visszaállítani. Ha a pasi magától, a lelkével nem tudja hogy az asszony az igazi, akkor baj van.

ilyen mondás nincs, ez egy koholt kifogás arra hogy a szemétládák miért csalják meg az asszonyt... mellesleg szerintem elég gyenge kifogás... 20F
Semennyire nem tartom igaznak.31 éves vagyok, elváltam a volt feleségemtõl akivel 8 évig éltem együtt.Persze nagyon korán kezdtük el a dolgot, elsõ szerelem volt mindkettõnknél.Én nem csaltam meg õ félrement!Utána én is játszottam a nõkkel, de ezt meg is mondtam nekik.Most 5 hónapja megtaláltam újra azt akit szeretek, ugyan úgy mint a volt feleségemet.Õt már nem csalnám meg, mert ha kiderülne, otthagyna, elveszteném akit szeretek és nekem egy numera nem ér meg ennyit, pláne hogy tökéletes a szexuális életünk!Semmi kifogásolható nincs benne.
Én még nem hallottam ilyen mondásról. Azt tudom viszont, ha a párom egyszer is megcsalna, elhagynám. Akkor is, ha a szivem szakadna meg, mert ha eljátssza a bizalmat, azt nem lehet többé visszaállítani. Ha a pasi magától, a lelkével nem tudja hogy az asszony az igazi, akkor baj van.
még énsem hallotam, és butaságnak tartom
csak azok apasik mondjak akiiknek napi 3 szex sem eleg nekik es kifogasnak vagy kimagyarazasnak mondjak ezt
Ja, és ha egy nõ teszi meg ugyanezt, akkor õ egy lotyó
??? Hát ez meg miféle mondás??
A kérdező hozzászólása: SOk pasitól hallottam már ezt. Szerencsére egyik sem az én barátom volt. Csak gondoltam megkérdezem. Mert akik mondták azzal magyarázták, hogy hiába szerelmes a nõbe, egy idõ után akaratlanul ellaposodik a dolog és ilyenkor jól jön a vérfrissítés amivel végül is mindig rájönnek, hogy mégis az aktuális barátnõ az igazi
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszolóknak és örülök, hogy azért ezt nem tartjátok igaznak.
Ez egy f*szság egyszerûen.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!