Találatok a következő kifejezésre: Igaz, hogy aki (2421 db)

Igaz, hogy akkor tekinthetünk valakit igazán lefogyottnak, ha az elért súlyát legalább két-három hónapig megtartja?

Hallottam egy m?sorban, hogy minimálisan ennyi id? szükséges, hogy a szervezet "megszokja" az új súlyt és ne akarjon egy korábbi magasabb értékbe kerülni.

Legjobb válasz: Szerintem akkor, ha véglegesen meg tudja tartani a súlyát. 3 hónap után, de még 1-2 év után is simán vissza lehet hízni. Én egyébként azt hallottam tv-ben, nem tudom, mennyire igaz, hogy akik lefogytak, soha nem lesznek soványak, csak lefogyott kövérek. Mert a szervezetük életük végéig emlékszik arra, hogyan mûködött a kövérség/hízás idején.

Szerintem akkor, ha véglegesen meg tudja tartani a súlyát. 3 hónap után, de még 1-2 év után is simán vissza lehet hízni. Én egyébként azt hallottam tv-ben, nem tudom, mennyire igaz, hogy akik lefogytak, soha nem lesznek soványak, csak lefogyott kövérek. Mert a szervezetük életük végéig emlékszik arra, hogyan mûködött a kövérség/hízás idején.
Sajna az elõzõ válaszoló 100%-ban igazat mond. Én még csak a jojó effektusról hallottam olyat, hogy 1 évig ha nem szeded vissza, akkor rendben van a dolog. Viszont ha egyszer voltál x kg, akkor fogyás után jóval könnyebb elérni. A test sajna nem felejt... :/
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat. Nem dobtatok fel túlságosan... :)
hát ez remek...akkor örökké dagadt disznó maradok :( miért nem tud felejteni a test?

Igaz, hogy aki "mű" dolgokat rakat magára, az nincs megelégedve a külsejével, ezek a dolgok nélkül nem is lenne önbizalma?

Konkrétan gondolok itt a szolira, 120 féle festett haj, extra műkörmök, több kg smink... bocsi az általánosításért, de ha én találkoztam ilyen lánnyal, jellemző volt rá a nagyképűség, túlzott önbizalom, okoskodás, valamint mindig a külsejére/kinézetére próbálta fordítani a figyelmet, ha ezek a dolgok épp rajta voltak.

Legjobb válasz: Tényleg durva, amit az elsõ linkelt, szerencsére én még nem találkoztam ilyennel. Én részben egyetértek veled kérdezõ, részben nem. Szerintem itt is 2 véglet van, az egyik, amit linkeltek, a másik pedig a hozzám hasonlók. Én - szakmai ártalom :D - imádom a mûkörmöt, és elég hosszút szoktam csinálni magamnak, de csakis azért, mert nekem tetszik és jól érzem magam vele. Ha megyek valahova szoktam sminkelni - igaz nem az elsõ kép szerinti maszkot festem magamra. Szoliba is járok, de csak egyszínû a hajam, igaz derékig ér, de büszke vagyok rá, mert mind az én fejembõl nõtt ki :D Sose éreztem magam nagyképûnek, hisz a szüleim nem annak neveltek, és meg is tanultam hogyan kell viszonyulni az emberekhez. Ja, és beszélgetések során mindig próbálom elkerülni, hogy magamról kelljen beszélnem. A környezetemben vannak olyanok (sajnos sokan), akik alapból bunkók, nagyképûek és okoskodók, nem kell nekik hozzá semmilyen "mû" dolog.

Tényleg durva, amit az elsõ linkelt, szerencsére én még nem találkoztam ilyennel. Én részben egyetértek veled kérdezõ, részben nem. Szerintem itt is 2 véglet van, az egyik, amit linkeltek, a másik pedig a hozzám hasonlók. Én - szakmai ártalom :D - imádom a mûkörmöt, és elég hosszút szoktam csinálni magamnak, de csakis azért, mert nekem tetszik és jól érzem magam vele. Ha megyek valahova szoktam sminkelni - igaz nem az elsõ kép szerinti maszkot festem magamra. Szoliba is járok, de csak egyszínû a hajam, igaz derékig ér, de büszke vagyok rá, mert mind az én fejembõl nõtt ki :D Sose éreztem magam nagyképûnek, hisz a szüleim nem annak neveltek, és meg is tanultam hogyan kell viszonyulni az emberekhez. Ja, és beszélgetések során mindig próbálom elkerülni, hogy magamról kelljen beszélnem. A környezetemben vannak olyanok (sajnos sokan), akik alapból bunkók, nagyképûek és okoskodók, nem kell nekik hozzá semmilyen "mû" dolog.
ismerek ilyet és szörnyen néz ki, 15 éves és mindenkivel összefekszik!!! http://kepfeltoltes.hu/view/130418/75497_477556508958570_128..
Elsõ, jesszus! Az ilyenekkel nincs rendben valami, valamit pótolni akarnak, akár apa hiány, vagy szülõi szeretet, törõdés hiánya. De rosszul kezelik, mert így végképp nem szeretetet fognak kapni, hanem kihasználják õket.
Sajnos nekem is ez a tapasztalatom, hogy akik így öltöznek, karmokat ragasztanak (itt nem a szép francia körömre gondolok természetesen) hogy nagyképûek és krvak. De nem minden esetben:) Egy ismerõsöm (jó õ nem öltözik ennyire krvásan mint ahogy az elsõ belinkelte) egy halál normális lány:) Egyébként nem tudom miért csinálják, megbotránkoztatást akarnak kelteni? Vagy azt hiszik hogy ez szép?

Igaz hogy akinek erös izmos a hasa, az nem tud tágulni, ezért általában császármetszéssel szül?

Legjobb válasz: én úgy hallottam, jobban tud nyomni szülésnél és ez elég logikusnak tûnik. ha ez igaz, akkor a császármetszés nem igaz :)

én úgy hallottam, jobban tud nyomni szülésnél és ez elég logikusnak tûnik. ha ez igaz, akkor a császármetszés nem igaz :)
az én barátnõm világ életében sportolt, olyan kocka hasa volt, hogy csakna. 3 hónapja szült, egész terhessége alatt csak a hasa nõtt, és az is olyan kemény volt, hogy ilyet még nem láttam :) a többi barátnõmnek, aki szült, mind "puhább" volt a hasa.és most 3 hónappal a szülés után, semmilyen tornát nem csinál, mégis a hasa már majdnem olyan, mint elõtte volt! és nem császárral szült!
Örüljön a barátnõd, hogy erõs izmos a hasa.Szülés után hamar visszanyeri az alakját!Tapasztalatból tudom, mert én is négy gyereket szültem köztük ikreket is szinte azonnal visszatért az alakom, nekem is erõs izmos hasam volt!
Az igaz, hogy az erõs hasizom gátolja a tágulást, de ettõl nem kell császárral szülni, csak esetleg kicsit tovább tart és állítólag ugyanezen okból fájdalmasabb. Amit magam körül látok (de ennek mindnek lehet más oka is): nekem elég erõs a hasizmom és tovább vajúdtam mindkét olyan barátnõmnél, akinek viszont gyakorlatilag nincs is hasizma. Õk mindketten hipp-hopp megszültek 2-3 óra alatt. Azért az enyém se volt vészes, én 7 órát vajúdtam. Szóval császár ezért nem kell, csak kicsit lassúbb a folyamat.
Szia!Semmi köze az erõs hasizomnak a császárhoz, de még a vajúdáshoz sem, sem a kitolási szakaszhoz sem.

Az igaz, hogy aki egyszer megcsal, az megcsal, kétszer, de akár többször is?

Barátn?m megcsalt egyszer, lefeküdt a volt barátjával és orálisan kielégítette a kocsiban. Megbocsátottam anno azóta eltelt 1,5 év és nem tett ilyet.

Legjobb válasz: Nem tudom, hogy igaz-e... de az biztos, hogy én képtelen lettem volna megbocsátani a páromnak, ha ilyet tesz. Ha megcsal, azzal olyan szinten hátbadöf és elárulja a bizalmamat, amit egy bocsánatkéréssel nem lehet jóvátenni. Ha akkor nem is szakítunk, tuti, hogy a kapcsolatunk akkor is elõbb-utóbb tönkremegy, mert ezek után soha többé nem tudnék benne megbízni, és mindig azon kattogna az agyam, hogy mikor csal meg legközelebb...

Nem tudom, hogy igaz-e... de az biztos, hogy én képtelen lettem volna megbocsátani a páromnak, ha ilyet tesz. Ha megcsal, azzal olyan szinten hátbadöf és elárulja a bizalmamat, amit egy bocsánatkéréssel nem lehet jóvátenni. Ha akkor nem is szakítunk, tuti, hogy a kapcsolatunk akkor is elõbb-utóbb tönkremegy, mert ezek után soha többé nem tudnék benne megbízni, és mindig azon kattogna az agyam, hogy mikor csal meg legközelebb...
engem is megcsalt a pasim, méghozzá az exével aki más városban lakik.én elõször megbocsájtottam neki, mert közölte, h nem szereti az exét és h neki nem õ kell..utána 3 hónapig jobb volt a kapcsolatunk mint elõtte, bár folyamat azon kattogtam nem e csal meg.természetesen a 3 hónap alatt mi is lefeküdtünk hisz a párom volt..majd szakítottunk, vagyis õ mondta ki h vége.majd 2 hónap elteltével bejelentkezett ujra akart látni , találkozni.nagy nehezen bele is mentem vna majd hirtelen közölték vele, h kirugták és visszament Pestre.nem találkoztunk meg semmi, majd rá 2napra felhívott, h emlékszem e arra mikor megcsalt az exével?mondom igen.erre õ:na az már az elsõ eset óta folyamatosan tart, ujjáéledt. magyarul engem megcsalt az exével, majd az exét is velem.sõt most elvileg az exével van , de nemrég rámírkált gondolom esélylatolgatás céljábol, h van e esélye még dugira. ugyh én azt vallom, h kutyából nem lesz szalonna.és az exekkel vigyázzni kell. 21/l
Az emberek legnagyobb hibája ez az agresszív mechaniznums. Nem azzal tudsz keményen kiállni magadért, ha leordítassz valakit, meg pláne nem azzal, hogy megütsz valakit.
''A jó kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom'' - és megbízhatóság! Ahhoz kell a tartás, hogy magadnak tégy szivességet és hagyd ott az ilyeneket... A másik válaszolónak: mire gondoltál, mikor úgy döntöttél, hogy megtartod a gyereket? Úgy mégis? aljas dolog a megcsalás, de hülye, aki hagyja. Ne sírj aztán, ha egyedül maradsz.
Házasságban talán gyakoribb az, hogy egyszer megcsal, és utána nem... legalábbis közeli ismerõsök/rokonok körében két ilyen példa is van. Rájött, hogy mit veszíthet, és többször nem tette.
A kérdező hozzászólása: az én házamban lakik és ha behoz valakit akkor nagy baj lesz vagy lenne... ettõl félek igen
Én nem tudom bizonyítani, hogy megcsalt-e a párom, de azt tudom, hogy egyfolytában ismerkedik lányokkal-asszonyokkal és találkozik is velük... :( de állítólag beszélgetésen kívül több nem történik és Õ azért csinálja, mert barátokat keres... De mindenhol egyedülállóként szerepel! Közben pedig a gyermekünket hordom a szívem alatt...
A kérdező hozzászólása: most nem azon agyalok, csak lassan megyek 12 órás mûszakos melóba szóval érted... nem tudom mit fog csinálni addig itthon...
Nagy király vagy akkor, kedves kérdezõ :) Így is kell: "Te mocskos k*rva, te, rothadjá' meg!!'' Most meg itt kakálsz be, hogy ugyan, mikor csal meg megint. Tökös gyerek vagy, jólvan ;) 19L
A kérdező hozzászólása: kiálltam magamért lekevertem az exnek egy bal horgot és nem jelentett fel mert nem mert... a barátnõmet meg leordítottam keményen
mármint az akkori utolsó az 5.-ik hozzászóló....
az utolsóval teljesen 1-et értek bár én is ismerek személyesen ilyen " gyenge jellemû " embereket és sajnálom is õket valamilyen szinten, de én nem tudnék megbocsájtani, kössön össze akármi is....
Az elsõvel maximálisan egyet tudok érteni! 24l
Én nem hiszek a dologbag és vallom, hogy ha egyszer megtette, akkor megteszi többször is, ha nem álltál ki keményen magadért. A volt barátnöm hosszú ideig visszajárt hozzám a férfje mellett!!!
Azért bocsájtasz meg neki, hogy aztán ezen õrlõdj évekig? Édes istenem... Eleve nem értem azt, akiben nincs annyi tartás, hogy otthagyja a párját, ha az egyszer megcsalta. Tök mindegy, hogy utána még hányszor teszi meg... megalázott, a te bajod, ha ezt sorozatosan megteszi - és miért ne tenné ezek után? A megcsalás az egyik legaljasabb dolog a világon, így ha kitudódik már csak egy gyenge jellemû ember marad együtt azzal, aki ezt tette vele. Titeket mégis mi köt össze? 19L
Akkor csak a többirõl nem tudsz te balf*sz.....:DDD igen ha egyszer, többször is ez egyértelmû akárki akármit mond nekem tuti1000%, hogy akármilyen "szerelmes" is lettem volna a csajba nem bocsájtok meg neki mert a szopás még durvább mint a szex megcsalás terén, mert az azért mégis személyesebb és az csak a fiúnak jó általában
Egyénfüggõ. Ritka, aki egyszer megteszi és utána nem.
Vagy csak nem tudsz róla... Az enyém is megcsalt, dobtam, összejött azzal, akivel megcsalt, és utána õt is megcsalta - velem. De nem jönnék vele egy laza szexnél többre össze.
Nem lehet 100%-ig kijelenteni, hogy igen, de qrva közel van a 100-hoz. Kivételek persze akadnak.
nem igaz. volt oszt.társam háromszor volt 10.-es és nem kellett fizetnie semmit

A igaz hogy aki vékony és hízni akar annak ugyan olyan sértő az ha azt mondják hogy milyen vékony mint aki duci és fogyni akar (mint pl én) és azt mondják hogy kövér, duci?

Legjobb válasz: Igaz, bizony. Mindenkinek az esik rosszul, amit nem tud magában elfogadni. A maga szerint túl pisze nem kedveli, ha azt mondják: jaj, de helyes kis orrod van, a túl sovány, ha azt mondják, hogy de jó vékony, stb.

Igaz, bizony. Mindenkinek az esik rosszul, amit nem tud magában elfogadni. A maga szerint túl pisze nem kedveli, ha azt mondják: jaj, de helyes kis orrod van, a túl sovány, ha azt mondják, hogy de jó vékony, stb.
én pl meg vagyok elégedve magammal és ha azt mondja vki h "de jó vékony vagy" akkor azt nem sértésnek veszem, hanem egyszrûen megköszönöm. ám amikor én is duci voltam és ledagizott vki az bizony nagyon rosszul esett

Igaz, hogy aki Jehova tanúi vallást gyakorolják, azoknak tilos a vérátömlesztés? Ha igen miért?

Legjobb válasz: Nagyon fontos ebben a kérdésben, hogy ne legyünk fanatikusak. Az elõzõ válaszok már bõven kifejtették azt, amit én is gondolok ebben a kérdésben. Nekem annyi hozzáfûzni valóm van, hogy ha egy Jehova Tanúját visznek a baleseti sebészetre, és vérre lenne szüksége két eset állhat fent. 1. ha eszméleténél van, és döntõképes, el tudja magyarázni az álláspontját az orvosnak (persze okosan, értelmesen, és nem fanatikusan), és együtt dönthetnek egy esetleges alternatív lehetõségrõl. Mivel én traumatológián dolgozom, tudom, hogy nagyon ritkán adnak vért a betegnek, csak igazán indokolt esetben. 2. Ha egy Jehova Tanúja teljesen eszméletlen, és döntésképtelen, õt képviselhetik a családtagjai, de adott esetben az orvos is. Ha az orvos ott, akkor, abban az esetben indokoltnak látja a vérátömlesztést, be fogja adni a betegnek minden további nélkül (legalább is Magyarországon így volt) hiszen az az állásába is kerülhet. A lényeg az, hogy egy Jehova Tanúja tegyen meg minden tõle telhetõt azért, hogy ne kapjon vért, de ha mégis kap, mert eszméletlen, az már nem az õ döntése, hanem az orvosé.

Nagyon fontos ebben a kérdésben, hogy ne legyünk fanatikusak. Az elõzõ válaszok már bõven kifejtették azt, amit én is gondolok ebben a kérdésben. Nekem annyi hozzáfûzni valóm van, hogy ha egy Jehova Tanúját visznek a baleseti sebészetre, és vérre lenne szüksége két eset állhat fent. 1. ha eszméleténél van, és döntõképes, el tudja magyarázni az álláspontját az orvosnak (persze okosan, értelmesen, és nem fanatikusan), és együtt dönthetnek egy esetleges alternatív lehetõségrõl. Mivel én traumatológián dolgozom, tudom, hogy nagyon ritkán adnak vért a betegnek, csak igazán indokolt esetben. 2. Ha egy Jehova Tanúja teljesen eszméletlen, és döntésképtelen, õt képviselhetik a családtagjai, de adott esetben az orvos is. Ha az orvos ott, akkor, abban az esetben indokoltnak látja a vérátömlesztést, be fogja adni a betegnek minden további nélkül (legalább is Magyarországon így volt) hiszen az az állásába is kerülhet. A lényeg az, hogy egy Jehova Tanúja tegyen meg minden tõle telhetõt azért, hogy ne kapjon vért, de ha mégis kap, mert eszméletlen, az már nem az õ döntése, hanem az orvosé.
Ez mind szép és jó, ha tervezett mûtétekrõl van szó, bár ott is lehetnek nem várt vérzések. Viszont egy balesetnél könnyen belehalhatsz egyszerûen a vérveszteségbe is és ott nem segít a fizsó sem. Egyébként engem eddig négyszer mûtöttek és még sohasem kaptam vért, tehát az orvosok nem kapkodják el a dolgot amúgy sem.
Most már engedélyezték. Utána megbánhatják a bûnüket, és vezekelhetnek. Szörnyû....
Nem esett szó még az okokról: Mind a Héber, mind a Ker. Görög Íratokban tiltva van a fogyasztása. Csel 15:28,  29 1Móz 9:3,  4
Egyébként az elsõ válaszolót tévesen tájékoztatták! Az orvosok elismerik, hogy a Tanúknál semmivel sem nagyobb a mortalitás, sõt vannak, akik kissebb halálozási arányról beszélnek, a teljes vér, és a 4 fõ alkotóelem elutasításával. Mondjuk ez nem véletlen!
Csak annyit szeretnék hozzáfûzni az egészhez, hogy a vértérfogatpótló ólcsóbb, mint a vér.
Az a jó, hogy legalább így is csökken ennek a szektának a létszáma.
Kedves Utolsó Hozzászóló! Inkább nem minõsíteném ezt a hozzászólást!Inkább lepontozom. :)
Csak , hogy tisztában legyetek vele.A mi társadalom biztosításunk is ugyanannyit ér mint azoké akik nem tanúk.Mégis sokkal olcsóbb a vérnélküli kezelésünk mint a ti vérrel kezelésetek.Akkor feltenném a kérdést:kivel is kéne kifizettetni a kezelést??????
A vérevés és vértranszfúzió tilalmának állítólagos bibliai alapja Elõször is angolul tudóknak ajánlanám Jehova Tanúi Vezetõ Testületének volt tagjának írását a kérdésrõl: http://www.commentarypress.net/[…]/Search-Eng-Chap%209.. - Blood and Life, Law and Love A keresztény ember számára csak az Ószövetség erkölcsi parancsolatai kötelezõek (hiszen azok nem változhatnak), de a különbözõ liturgikus, szociális, és egyéb ún. kazuisztikus törvény már nem kötelezi õket. Így az étkezési szokások sem, pl. sertéshús-tilalom, vagy zsír tilalom, de ugyanide tartozik a vér-tilalom is. Jézus is ezt mondta: Mt 15, 11 Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a szájába, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert.« Mk 7, 15-19 Semmi, ami kívülrõl megy be az emberbe, nem teheti õt tisztátalanná, hanem ami az emberbõl kijön, az szennyezi be az embert. Akinek füle van a hallásra, hallja meg.« Amikor bement a házba a tömeg elõl, megkérdezték õt tanítványai a példabeszéd értelmérõl. Így válaszolt nekik: »Hát ti is ilyen értetlenek vagytok? Nem látjátok be, hogy mindaz, ami kívülrõl megy be az emberbe, nem szennyezheti be õt, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, aztán pedig a félreesõ helyre kerül?« Ezzel megtisztított minden ételt. Isten megismétli: Csel 11, 7-9 Szózatot is hallottam, amely felszólított: „Kelj föl Péter, öld meg és edd!” Én azonban azt mondtam: „Távol legyen tõlem, Uram, mert közönséges vagy tisztátalan sohasem jutott a számba!” Erre másodszor is megszólalt a szózat az égbõl: „Amit Isten tisztává tett, azt te ne mondd közönségesnek.” Pál ugyancsak: 1 Tim 4, 3-5 Akik azt mondják, hogy tilos a házasság, hogy tartózkodni kell egyes ételektõl, holott azokat azért teremtette Isten, hogy hálát adva élvezzék õket a hívek, azok, akik megismerték az igazságot. Mert Isten minden teremtménye jó, és semmi sem elvetendõ, amit hálaadással vesz magához az ember, mert szentté lesz Isten igéje és az imádság által. A JT-k azt mondják, hogy igen, de az Apostolok cselekedeteiben (15. f.) is meg van tiltva a vér, a bálványhús és a fulladt állat evése, azaz az Újszövetség ezt továbbra is tiltja. A katolikusok számára ezt a kérdést a Firenzei zsinat eldöntötte, ui. kijelentette, hogy ez az apostoli rendelkezés csak ideiglenes intézkedés volt, hogy megkönnyítsék a zsidók és a pogányok közötti egyetértést a korai Egyházban. Tehát a rendelkezés csak az adott körülmények között volt kötelezõ. Úgy is mondhatnánk, hogy egyházfegyelmi kérdés volt. Ugyanezt a Biblia is megerõsíti, és megadja arra a választ, hogy miért is hozták ezt a döntést az apostolok. Pál kétszer is beszél errõl: Róm 14, 1 Karoljátok fel szeretettel azt, aki gyönge a hitben, de anélkül, hogy vitatkoznátok az eltérõ felfogásokról. (2) Van, aki hiszi, hogy mindent szabad ennie; aki pedig gyönge, az növényekkel táplálkozik. (3) Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; és aki nem eszik, ne kárhoztassa azt, aki eszik. Hiszen Isten magáévá fogadta õt… (6) Aki megtartja a napot, az Úrért tartja meg; s aki eszik, az Úrra való tekintettel eszik, mert hálát ad Istennek; és aki nem eszik, az Úrra való tekintetbõl nem eszik -- s õ is hálát ad Istennek. … (13) Ezért ne ítéljük el többé egymást, hanem inkább arra határozzátok el magatokat, hogy ne okozzatok a testvérnek megütközést vagy megbotránkozást. (14) Tudom, és meggyõzõdésem az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagában; csak annak tisztátalan, aki tisztátalannak tartja. (15) De ha a testvéred elszomorodik az ételed miatt, akkor már nem a szeretetnek megfelelõen jársz el. Ne veszítsd el ételeddel azt, akiért Krisztus meghalt. (16) Ne káromolják azt a jót, amelyben részesültetek. (17) Isten országa ugyanis nem étel és nem ital, hanem igazság, béke és öröm a Szentlélekben… (20) Ne rontsd le az étel miatt Isten mûvét. Minden tiszta ugyan, de ártalmára lesz annak az embernek, aki botránkozással eszi. (21) Jobb, ha nem eszel húst és nem iszol bort, sem egyebet nem teszel, ami miatt testvéred megütközik. (22) A meggyõzõdésed maradjon a tied Isten elõtt. Boldog, aki nem ítéli el magát azzal, amire elhatározza magát. (23) Akinek azonban kétségei vannak, és mégis eszik, ítéletet von magára, mert cselekvése nem származik meggyõzõdésbõl. Bûn tehát mindaz, ami nem történik hitbõl eredõ meggyõzõdésbõl. 1 Kor 10, 25 Mindent, ami a húspiacon eladásra kerül, egyetek meg, anélkül, hogy lelkiismereti okból bármit kérdeznétek. (26) Mert az Úré a föld és annak teljessége. (27) Ha valaki a hitetlenek közül meghív titeket és el akartok menni, mindent egyetek meg, amit elétek tesznek, anélkül, hogy lelkiismereti okból bármit kérdeznétek. (28) De ha valaki azt mondja nektek: »Ez a bálványok áldozatából való«, ne egyétek meg amiatt, aki szóvá tette, és a lelkiismeret miatt; (29) nem a te lelkiismeretedet értem ezen, hanem a másikét. Miért ítélje meg az én szabadságomat másnak a lelkiismerete? (30) Ha én hálaadással étkezem, miért káromoljon engem valaki azért, amiért hálát adok? (31) Tehát akár esztek, akár isztok, és bármi mást tesztek, mindent Isten dicsõségére tegyetek. (32) Ne adjatok okot a botránkozásra se zsidóknak, se görögöknek, se Isten egyházának… Tehát azért tiltották meg a vér evését az apostolok, hogy „ne adjanak okot a botránkozásra” s hogy „ne káromolják azt a jót”, amiben részesültünk, s hogy ne veszítsük el egy étel miatt azt, akiért Krisztus meghalt. Mindezt a tiltó rész is megerõsíti, hiszen megadja az okot, hogy miért kell tartózkodni a vértõl: „Mert Mózesnek õsi nemzedékek óta hirdetõi vannak a városokban” (ApCsel 15, 21). Általában az apostoli zsinat (Kr.u. 50 körül) egyes végzéseivel jönnek. Azonban az apostoli zsinat pasztorális és nem doktrinális végzését idézik, amely bármikor, a körülményekhez mérten megváltoztatható. Az apostoli zsinat leszögezte azt az örökérvényû dogmatikai igazságot, hogy egyedül Jézus Krisztus húsvétja által van üdvössége minden embernek a Földön, az Ószövetség csak elõkép volt, amely beteljesedett. Ezért egyetemleges (katholikos) az Egyház, minden kor és minden hely emberéhez szól a "királyi decretum", vagyis az "Euvangelion". Az apostoli zsinat ezenkívül pasztorális, diszciplináris döntvényt is hozott. A zsidók tisztán pasztorális szempontból megtarthatják (nem kötelezõ jelleggel) az Ószövetség rituális és fegyelmi szabályait (alapja a 613 elõírás a Tórában), míg a betérõ "sokaságnak" (goyim) kötelessége a "békesség kedvéért" megtartania a 7 db noachida törvényt, amelyet a nem zsidóvá önként "betért" pogányok, hanem a már Krisztus elõtt meglévõ "noachida" pogánymisszió által ún. "prozelitává" lett pogányok kötelesek voltak megtartani Izrael messiásváró adventjában. Ezek között található például a vérevés tilalma. Azonban ne felejtsük el, hogy az apostoli zsinat a Zerubábeli-Heródesi Templom lerombolása (Kr.u. 70) elõtt volt, s az ószövetségi "halakha" ennek lerombolása után gyakorlatilag megtarthatatlan. A farizeusi-rabbinikus judaizmus kétezer éves erõfeszítése ellenére, mély hiány és sóvárgás él minden jámbor zsidóban, mert érzi, hogy bármely talmudparafrázis ellenére valami mélységes seb van belül... A kõszív, a kõtemplom kivésetett, azonban a hússzív, melyrõl a próféta jövendölt, a "vízzel meghintés" által adatik meg, az Eucharisztia válik új hústemplommá az ember centrumában. A mózesi Törvényben leírt ún. tisztátalan állatok elfogyasztásának tilalma az egészségügyi óvintézkedéseken túl a zsidóság elkülönülés-tudatát is hivatott volt erõsíteni, amely során a mindennapokba is bekerült a különbségtétel, a megkülönböztetés vélelme a zsidó (szent) és a pogány (tisztátalan) dolgok között. Ez Krisztus egyetemes küldetése után megszûnt, és így megszûntek a tisztátalan dolgok megkülönböztetései is, és ezért az Újszövetség feloldotta ezeket a tilalmakat (vö. ApCsel 11, 7-9; Róm 14, 14.20; 1Kor 10, 23-33; 1Tim 4, 3-5). Ugyanez vonatkozik a vérre is: „Semmi, ami kívülrõl megy be az emberbe, nem teheti õt tisztátalanná, hanem ami az emberbõl kijön, az szennyezi be az embert.” (Mk 7, 15) Az ApCsel 15, 20.29-ben található tilalom csak elsõ látásra tûnik a régi törvény megerõsítésének. Itt ugyanis az apostolok az Izrael földjén lévõ idegenekre vonatkozó törvényt idézik (Lev 17, 8-9.10-12.15; 18, 6-18), azaz egyrészrõl a megtért pogányok (illetve a keresztények általában) bebocsátást nyertek „Izrael földjére”, viszont megbotránkozást nem akartak a régi „földiek” között (vö. 1Kor 10, 28-33). A XVII. Egyetemes Zsinat Firenzében egyértelmûen állást foglalt a vérevés tilalmával kapcsolatban, mikor is a jakobiták számára dekrétumban a következõket jelentette ki: "[A mi Urunk és Üdvözítõnk szavára alapozott Szentséges római Egyház] erõsen hiszi, vallja és hirdeti, hogy Istennek minden teremtménye jó, és "semmi sem elvetendõ, amit hálaadással vesz magához az ember" [1Tim 4, 4], mivel, az Úr szava szerint, "nem az szennyezi be az embert, ami a szájába bemegy" [Mt 15, 11]; és a mózesi Törvénynek a tiszta és tisztátalan ételekre vonatkozó megkülönböztetését a szertartási törvényekhez tartozónak állítja, amelyek az evangélium keletkezése után túlhaladottnak és hatásukra nézve megszûntek. Még az apostolok ama tilalmát is, hogy "tartózkodjanak a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértõl és a fojtott állattól" [ApCsel 15, 29] úgy ítéli meg, hogy az az akkori helyzetnek felelt meg, mikor az annak elõtte különféle szertartások és szokások szerint élõ zsidókból és a pogányokból egy Egyház keletkezett, hogy a pogányok is megtartsanak valamit a zsidókkal együtt, és hogy alkalom adódjék az Isten egyetlen tiszteletében és hitében való megegyezésre, és hogy az egyenetlenkedés okát megszüntessék, minthogy a zsidók számára a régi szokás alapján a vér, a fojtott állat utálatosnak látszott, és az áldozatokból való evés miatt a pogányokról azt lehetett volna gondolni, hogy vissza fognak térni a bálványimádáshoz. Mihelyt azonban a krisztusi vallás annyira elterjedt, hogy test szerint származó zsidó már nem volt benne, hanem mindenki, aki az Egyházba lépett, megegyezett az evangélium ugyanazon szabályaiban és szertartásaiban, hittel elfogadva, hogy a "tisztáknak minden tiszta" [Tit 1, 15]: ekkor, mivel megszûnt az említett apostoli tilalom oka, megszûnt az érvénye is. Nem jelenti ki tehát elítélendõnek semmilyen olyan eledelnek a természetét, amelyet az emberi társadalom elfogad; és nem tesz különbséget az állatok között, akár férfi, akár nõ által, és akármilyen halálnemmel is pusztulnak el; ámbár a test egészsége szempontjából, az erény gyakorlása végett, az egyházi szabályok és fegyelem érdekében lehetséges, és szóükséges is, hogy sok olyan dolgot mellõzzünk, ami nem tilos, mivel az Apostol szerint "minden szabad nekem, csakhogy nem minden használ" [1Kor 6, 12; 10, 23]." In these prohibitions, the Church indulged the particular feelings of the Jews, that the bond of union between them and the Gentiles might be more closely united; the latter in these two instances giving way to the prejudices of the former, who in their turn gave up much, by submitting to the abolition of the ceremonial law of Moses. This prohibition was of course only temporary, and to cease with the reasons, which gave rise to it. --- The Jews had such a horror of blood, that they considered those who eat it as defiled, and violators of the law of nature. The Lord had in effect from the beginning forbidden the use of blood to Noe [Noah], (Genesis ix. 4.) which he likewise reported in the strongest terms in Leviticus viii. 26.[vii. 26.?] By this we see the great authority of God's Church, and Councils which may make permanent or temporary decrees, such as are fitting for the state of the times or peoples, without any express Scripture at all, and by this authoritative exaction, things become of strict obligation, which previous to it, were in themselves indifferent. The use of these things, though of their own nature indifferent, were here prohibited, to bring the Jews more easily to admit of the society of the Gentiles; and to exercise the latter in obedience. But this prohibition was but temporary, and has long since ceased to oblige; more especially in the western churches. http://www.exjt.hu/wtandnet_hu.html "...Drámai bizonyíték vált nyilvánvalóvá erre 1998-ban, a bulgáriai vér-csatával. Az Õrtorony Társulat 1994 óta viaskodott Bulgária kormányzatával. A téma a vérátömlesztés és a katonai szolgálat volt. A kormányzat úgy vélte, hogy a Tanúk vér-ellenessége veszélyezteti a közegészségügyet. A Tanúk úgy vélték, hogy a kormányzat vonakodása, hogy felmentse õket a katonai szolgálat alól, a szabadság egyik szabálytalansága volt. Az egyik dolog vezetett a másikhoz, és az Õrtorony Társulat Az Emberi Jogok Európai Bizottsága elé állíttatta Bulgáriát. A tárgyalások folytatódtak és 1998 március elején a jogi vita békés véget ért. Bulgária beleegezett, hogy megadja a Tanúknak a lelkiismereti szolgálatmegtagadás jogát, és az Õrtorony Társulat beleegyezett, hogy elvet "mindenféle ellenõrzést vagy büntetést" a Tanúkkal kapcsolatban, akik elfogadják a vérátömlesztést. Bárki, aki elolvassa az egyezményt, megállapítja, hogy a vér-tilalmat feloldották, legalábbis a bolgárok számára. A múltban egyetlen ilyen rendkívüli változás sem keltett ekkora hullámokat a Társulat nemzetközi szervezetében, mivel azokat soha nem közölték a nyilvánossággal. Az 1960-as és 1970-es években a Tanúknak Mexikóban megengedet volt, hogy kivonják magukat a katonai szolgálat alól, megvéve egy kis kártyát mely azt igazolta, hogy "szolgáltak", miközben Malawiban a Tanúk, akik semmit nem tudtak a mexikói eseményekrõl, borzalmas üldözést szenvedtek el, mert visszautasították egy kis kártya megvásárlását, mely azt igazolta, hogy õk az uralkodó politikai párt "tagjai". Az Internet megtörte a Tanúk elszigetelését az igazságtól. 1998. április 20-án az eltitkolt bulgáriaia egyezményt felfedezték az Európai Bizottság eldugott honlapján és egy hozzászóló által postázva lett a H2O-ra. Úgy tûnik, ez volt az elsõ hír, amit az Õrtorony világ (és beleértbe szinte minden Õrtorony fõhivatal) kapott errõl. A hír reményt és gyanakvást keltett egyszerre. Egy hitehagyott trükk, vagy az Õrtorony reformjának jele? Az elektronikus kutatás igazolta, hogy a hír hiteles: a Társulat kompromisszumot kötött a vérkérdésben. A Tanú társadalomban ez az egyik legelképzelhetetlenebb eseménynek számított. "Negyven éve kitartó tanúként" írja az egyik H2O üzenet "soha nem gondoltam, hogy ezt fogom megélni". De mit jelent ez? A Társulat vonakodva alkalmazkodott az új, jóval nyitottabb világhoz? Felismertek valami új igazságot a vérrel kapcsolatban? El fogják ismerni, hogy az igazságról vallott régi elméletük hamis? Elismerve ezt, most már mindenki akinek van számítógépe láthatja, mi történt? Európából és Amerikából származó információk azt sugallják, hogy a Társulat ideges volt és felkészületlen a gyors és ellenõrizetlen nyilvánosságrahozatal kihívására. De az Internetet figyelve még egy lassú, nehézkes hatalom sem habozhat sokáig. Amikor a Társulat lépett, válasza nem az igazság kimondása, hanem a zavar elfojtása volt a neten. 1998. április 27-én egy baráti honlapon, a noblood.com -on megjelentettek egy sajtónyilatkozatot. Ez a népbutítás egy mestermûve volt. Semmit nem szólt a Társulat morális megalkivásáról, csupán a "vallási szabadság" gyõzelmét ünnepelte. Kétségbeesett hazardírozást volt ez. A Társulat elhatározta, hogy beszáll az Internet megkövetelte nyilvános párbeszédbe, de csak saját játékát a szavakkal folytatta. Ez a stratégia arcátlanul posztmodern volt. Ez azt jelentette, hogy felszabadítja a Társulatot minden a szavak és a valóság közötti kötelék alól, minden várakozás alól, hogy meg kéne felelni az igazság elméletének. Természetesen az ilyenféle szabadságot csakúgy lehet elérni, ha az igazságot azonosítom egy intézményesített hatalommal. Ez egy ironikus válasz a posztmodern elméletekre a hatalommal és igazsággal kapcsolatban, de nem a Társulattal, mely mindig mindkettõvel azonosította magát. Megértve ezt az alapelvet, a lojális honlapok operátorai gyorsan kiseperték azokat, akik bármiféle kérdést vetettek fel a Társulat bejelentésével kapcsolatban. Az ellenséges honlapokra küldött lojalista üzenetek egészen odáig elmentek, hogy azt állítsák, a vértõl való tartózkodás soha nem volt elsõdleges kérdés, hogy mindig az egyén lelkiismeretére volt bízva, hogy döntsenek - még ha rossz döntésüknek elismerten meg is volt a kellemetlen intézményes következménye. Ez volt a Társulat új irányvonala: a vérátömlesztés teljesen rád tartozik - de ne tedd, ha tudod, mi a jó számodra."
A vér fogyasztása és a vérátömlesztés Jehova Tanúi nem csak a vér élvezetét kerülik (például a véreshurkát), hanem a vérátömlesztést is — akár életveszélyes helyzetekben. Konkrét esetben ez odáig mehet, hogy inkább hagynának meghalni egy embert, aki vérátömlesztéssel megmenthetõ lenne, mint hogy a véleményük szerint „bûnös" és „szellemileg tisztátalanná tévõ" idegen vér átvitelével kiragadják a halálból (az Õrtorony Társulat a saját vér alkalmazását is elutasítja, így K-D. Papé a szerzõnek 1996. február 15-én írott levelében). Jehova Tanúi szükség esetére írásos „meghatalmazást" hordanak maguknál: AZ ORVOS FIGYELMÉBE (aláírt dokumentum a belsõ részben) VÉR NÉLKÜL AZ ORVOS FIGYELMÉBE: NYILATKOZAT ORVOSI ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATBAN FELMENTÉS Én, ….., ezzel az elõzetes nyilatkozatta] határozott óhajomat akarom kifejezni. Az itt megadott kérésem szilárd döntésemet tükrözi. Kérem, hogy semmilyen körülmények között ne adjanak vérátömlesztést (teljes vért, vörösvértesteket, fehérvérsejteket, vérlemezkéket vagy vérplazmát) még akkor sem, ha az orvosok azt szükségesnek látják az életem vagy az egészségem megóvása érdekében. Viszont elfogadok vért nem tartalmazó térfogatpótlókat (úgymint dextránt, só- illetve Ringer-laktát oldatokat, Gelifundol vagy Hydroxyetilkeményítõ) és egyéb vér nélküli gyógykezelést. Ez a törvényes direktíva azon jogom gyakorlását képezi, hogy elfogadjak vagy visszautasítsak orvosi kezelést mélyen gyökerezõ értékítéletem és meggyõzõdésem szerint. Jehova Tanúja vagyok, és ezt a direktívát a bibliai parancs iránti engedelmességbõl adom, amely így szól: „Tartózkodjatok a vértõl" (Cselekedetek 15:28, 29). Ez a megingathatatlan vallásos álláspontom év óta. Éves vagyok. Azt is tudom, hogy a vérátömlesztés különféle veszélyekkel jár. Ezért elhatároztam, hogy elkerülöm az ilyen veszélyeket és inkább vállalok minden olyan kockázatot, amely úgy tûnik, velejárója annak, hogy az alternatív, vér nélküli gyógykezelést választottam. Felmentem az orvosokat, aneszteziológusokat, kórházakat és azok személyzetét minden felelõsség alól, amely szakavatott kezelésük ellenére a vér elutasításából eredõ károsodásommal kapcsolatos. Felhatalmazom a túloldalon megnevezett személyt (személyeket), hogy gondoskodjon arról: jelen döntésemet tartsák be, és válaszoljon (válaszoljanak) minden olyan kérdésre, amely a vér részemrõl történõ teljes elutasításával kapcsolatos. Az ilyen vallási meggyõzõdések az önrendelkezési jogra hivatkozva konkrét esetekben lelkiismereti konfliktusokba taszíthatnak orvosokat és ápolókat. Az a kérdésük, hogy a vallásos meggyõzõdésnek vagy a beteg életének van-e elsõbbsége, és hogy ilyen esetben elõírhatják-e a kezelést (vagy inkább nem kezelést). A bécsi Orvosi Antropológiai és Bioetikai Intézet foglalkozott a „Jehova tanúja mint páciens" problémáival, és rámutatott az egyértelmû döntés nehézségeire. Enrique H. Prat, az intézet vezetõje két lehetõséget vesz számításba: „...etikai szempontból vészhelyzetben éppen az operáció alatt kétféle magatartás elfogadható: egyszer az orvosé, aki "bebiztosította magát” a mûtét elõtt, vagyis, hogy a páciens tudja, mire hagyatkozik, és ezért a szomorú végkifejletig vérkonzervek nélkül következetesen elvégzi a mûtétet. De éppenséggel annak az orvosnak a magatartását is méltányolni kell etikailag, aki - vészhelyzetben magára hagyva - vérkonzervek adása mellett dönt, mégpedig abból a mély antropológiai meggyõzõdésbõl, hogy a beteg a különben feltartóztathatatlan vég elõtt csak engedélyezné a vérkonzervek felhasználását" (Imago Hominis n/Nr 1, 1995, 66. o.). Az ilyen etikai megfontolásoktól eltekintve még mélyebb és gyakorlatibb kérdést kell feltennünk: Egyáltalán hogyan jutnak Jehova Tanúi erre a meggyõzõdésre? Az indoklásul felhozott igehelyek pedig valóban így értendõk? Nézeteik jó összefoglalását nyújtja a „vér" szócikk az Õrtorony Társulat lexikonában. Ebbõl idézem a legfontosabb állításokat: „Mivel a vér szoros kapcsolatban van az életfunkciókkal, Isten igéje, a Biblia azt mondja, hogy a lélek az életben van... Az élet szent. Ezért a vér, amelyben az élet lakik, szent, és nem szabad visszaélni vele. Jehova Noénak, minden élõ ember õsatyjának az özönvíz után megengedte a húsevést is, de szigorúan megtiltotta neki a vér élvezetét. Ugyanakkor megparancsolta neki, hogy tisztelje embertársainak életét (a vért) (lMóz 9:3-6)... Egyes régi pogány népeknél szokásban volt az állatvér ivása, és némely népek harcosai megitták a legyõzött ellenség vérét, mert azt hitték, hogy ezzel a magukévá teszik azok bátorságát és erejét is. A kannibalizmushoz hasonlóan vallásos jelentõséget is tulajdonítottak ennek a cselekménynek... Jehova azt kívánta, hogy Izrael mindennel, ami a vérrel kapcsolatos, a legnagyobb óvatosságot tanúsítsa. Egy nõ a menstruáció alatt 'tisztátalannak' számított... A mózesi törvény alatt a vérnek csak egy jogszerû használata volt: áldozati célokra. Az elsõ század keresztyén gyülekezeteinek látható vezetõ testülete, amelyhez az apostolok is tartoztak, a vér tekintetében a következõ döntést hozta: „A szent szellem és mi magunk jónak láttuk, hogy ne vessünk rátok további terheket ezeken a szükségeseken kívül. Tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértõl, a megfojtott állattól és a paráznaságtól. Ha ezektõl gondosan megtartjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek jó egészségben! (Cselekedetek 15:6.20.28.29; 21:25). Ez a tilalom arra a húsra is vonatkozott, amely még tartalmazta a vért ('megfojtott'). A szent szellem itt azzal a törvénnyel megegyezõen mûködött, amelyet Isten, a Mindenható évszázadokkal a törvény szövetségének megkötése elõtt adott Noénak (lMózes 9:4). Ez a törvény az egész emberiségre vonatkozik; minden korban érvényes volt, és ma is érvényes. A mózesi törvény fel lett oldva (Kolossé 2:14), az azt megelõzõ törvény azonban mégsem lett érvénytelen. Ez az évszázadokkal korábban kiadott törvény csupán fel lett véve a mózesi törvénybe, közelebbrõl meghatározva" (Segítség a Biblia megértéséhez, 212kk). Az Õrtorony Társulatnak ez az érvelése - meg kell állapítanunk -, valami helyeset tartalmaz, mégis hamis következtetésekhez vezet. Hogy miért, azt az alábbiakban próbálom indokolni: Mindenekelõtt igaz, hogy a vér az Ó- és az Újszövetség irataiban, de a világ sok vallásának könyveiben és szertartásaiban is fontos helyet foglal el. A vér az antik kultúrák, így Izrael számára is különösen szent elem. „Mivel az ember és az állat elvérezhet, a vérben éppen az élet anyagát látják; a lélek (nefes), amely az állatokat is élõlénnyé teszi, a vérben lakik (lMóz 9, 4; 3Móz 17, 11; 5Móz 12, 23)". A vallások és a kultuszok sokszor egymásnak ellentmondó képzetekkel társítják: szellemek hordozója vagy megvéd a démonoktól, tisztátalanná tesz vagy megtisztít, árt vagy használ. Mivel Izrael pogány környezetében a vér élvezete (állat- és embervér ivása) elterjedt és mágikus elképzelésekkel kapcsolatos volt (vagyis az illetõ állat vagy ember életerejét akarták megszerezni), az ilyen praktikák utálatosak voltak Isten és az õ népe számára: „A vér élvezete szigorúan tilos (lMóz 9, 4; 3Móz 3, 17; 7, 26; 17, 10-14; 19, 26; 5Móz 12.16.23; 15, 23; vö. lSám 14, 32-34; Ez 33, 25)", sõt halálbüntetés jár érte (3Móz 7, 27; 17, 10- 14). A zsidók ezért mindmáig betartják a szigorú levágási elõírásokat, amelyek az állat kivéreztetését biztosítják. „A korai keresztyénség - zsidó anyavallása nyomán - osztozik a vér fogyasztásának és a vérontásnak utálatában. „Mivel a zsidókeresztyének számára magától értetõdõ a félelem a pogányok által élvezett, le nem vágott húsban lévõ vértõl", az apostoli döntés (Csel 15, 20.29; 21, 25) szabályozza „a pogánykeresztyének által követelt engedményeket a ki nem véreztetett hús zsidókeresztyén elutasításával szemben". A négy követelménybõl három a vér elutasításával kapcsolatos: „Tartózkodjatok a bálványáldozati hústól, a megfojtott, azaz le nem vágott állattól és a vér(fogyasztás) tól!" (Theologische Realenzyklopadie [=Teológiai reállexikon] IV/1980, 729kk). Theodor Zahn is rámutat Cselekedetek 15 nyomán a zsidó- és pogánykeresztyének együttélése érdekében tett engedményekre: „Nem a mózesi törvényt kell... a pogánykeresztyén gyülekezetekre rákényszeríteni, hanem valami egészen mást, azaz a tartózkodást kell ajánlani nekik a Jakab megítélése szerint részben veszélyes, részben visszataszító dolgoktól... A kettõs formában, egy általános (haima) és egy különleges (pniktou) kifejezett óvásnak az állati vér élvezetétõl nem volt közvetlen kapcsolata a keresztyén hittel és a keresztyén erkölcsi tanítással abban a formában, ahogyan Jézus hirdette. Sokkal inkább a zsidókeresztyének örökölt és a mózesi törvény által beléjük nevelt utálatával a vér mindenfajta élvezetétõl, mivel azt pogány erkölcstelenségnek tartották" (Zahn 1919, 53 lk). Felmerül tehát a kérdés e vallástörténeti háttér nyomán: A Jehova Tanúi által manapság kárhoztatott véreshurkaevés valóban megfelel-e a „pogány erkölcstelenségnek"? Konkrétan: aki ma ilyen húsárut eszik, az az életerõ átköltözését várja-e, ahogyan a pogányok rituális vérfogyasztása (vagy mai sátánista közösségek) esetében volt és van? Vagy van-e olyan, aki vérátömlesztés esetén hasonlóval számolna? Úgy látom, hogy ma csak nagyon-nagyon keveseknek jutnak eszébe ilyen gondolatok. Ha pedig a vér fogyasztásával kapcsolatos pogánymágikus magatartás már nincs jelen, akkor mi a célja az ilyen tilalomnak? Csel 15 csak a korai keresztyén egyház helyzete alapján érthetõ, amely zsidó- és pogánykeresztyénekbõl állt, akik szembehelyezkedtek az õket körülvevõ pogány-mágikus világgal. Az utálatos véres szertartások annakidején napirenden voltak. Ma már azonban (titkos sátánista kultuszoktól eltekintve) nem ez a helyzet. Az Õrtorony Társulat biblia-magyarázatára jellemzõ, hogy egy melléktémát (adiaforon) fõtémává tesz, ami követõit a legsúlyosabb lelkiismereti konfliktusokba taszíthatja. Az Újszövetség azonban egészen másképp foglalkozik az ilyen témákkal. így például Rom 14 és lKor 8 a bálványáldozati hús evését, ami Csel 15-ben a „vérrel" és a „megfojtottál" együtt fordul elõ, és maga is tartalmaz vért, az egyén lelkiismereti döntésére bízza: „Az egyik azt hisz, hogy mindent ehet, az erõtlen pedig zöldségfélét eszik. Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik, aki pedig nem eszik, ne ítélje meg azt, aki eszik, hiszen az Isten befogadta õt.... Aki eszik, az is az Úrért eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki pedig nem eszik, szintén az Úrért nem eszik, és szintén hálát ad az Istennek... Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm..." (Róm 14, 2k.6.17). „...nem mindenkiben van meg ... az ismeret, sõt némelyek a bálványimádás régi szokása szerint a húst még mindig bálványáldozati húsként eszik, és lelkiismeretük, mivel erõtlen, beszennyezõdik. Az étel pedig nem változtat Istenhez való viszonyunkon; ha nem eszünk, nem lesz belõle hátrányunk, és ha eszünk, abból sem lesz elõnyünk" (lKor 8, 7-8). Jézus maga is a bizonyos ételek miatti „ beszennyezõdés " mágikus képzetei ellen fordult (bizonyosan a vér felvétele is ide tartozik), amikor ezt mondta: „"Nincs semmi, ami kívülrõl jutva az emberbe tisztátalanná tehetné õt; hanem ami kijön az emberbõl, az teszi tisztátalanná... Nem értitek, hogy ami kívülrõl megy be az emberbe, az nem teheti tisztátalanná, mert nem a szívébe megy, hanem a gyomrába, és az árnyékszékbe kerül?' Jézus ezzel tisztának nyilvánított minden ételt, de hozzátette: 'Ami az emberbõl elõjön, az teszi tisztátalanná. Mert belülrõl, az ember szívébõl jönnek elõ a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiságok, gonoszságok; valamint csalás, kicsapongás, irigység, istenkáromlás, gõg esztelenség. Ezek a gonoszságok mind belülrõl jönnek; s ezek teszik tisztátalanná az embert" (Mk 7, 15.18-23). A Timóteushoz írt elsõ levél kifejezetten figyelmeztet azokra a tévtanításokra, amelyek az ételekre vonatkozó elõírásokkal árasztják el az embereket, és arról gyõzködik õket, hogy ilyesmin múlik az üdvösségük: „A Lélek pedig világosan megmondja, hogy az utolsó idõkben némelyek elszakadnak a hittõl, mert megtévesztõ lelkekre és ördögi tanításokra hallgatnak; és olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek, akik meg vannak bélyegezve saját lelkiismeretükben. Ezek tiltják a házasságot és bizonyos ételek élvezetét, amelyeket az Isten azért teremtett, hogy hálaadással éljenek velük a hívõk és az igazság ismerõi. Mert az Isten minden teremtménye jó, és semmi sem elvetendõ, ha hálaadással élnek vele, mert megszentelõdik az Isten igéje és a könyörgés által" (lTim 4, 1-5). Mindazzal, amit elmondtam, semmiképpen sem a véreshurka és hasonlók evését szeretném népszerûsíteni, csak helyére tenni a kérdést: ez az egyén lelkiismereti döntése. Akinek valami kifogása van - például az említett ószövetségi helyek vagy Csel 15 nyomán – mondjon le róla. Aki azonban megeszi az ilyesmit, annak pedig szabad tudnia, hogy üdvössége nem ezen múlik. Fokozottan igaz ez a vérátömlesztésre. Aki megengedi, hogy idegen vért adjanak neki, nem fog elveszni. Nem kap idegen lelket más emberektõl (véleményem szerint végsõ soron ez a mágikus gondolat áll az Õrtorony Társulat tilalmának hátterében). Semmi köze utálatos pogány szokásokhoz, hanem életmentésrõl van szó. Itt egyértelmûen érvényes Istennek már az Ószövetségben szereplõ felhívása: „Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!" (Hós 6, 6), amelyre Jézus is hivatkozik, és megerõsíti (Mt 9, 13; 12, 7 par). Han-Jürgen Twisselmann találóan fogalmazza meg az Õrtorony Társulat gondolkodásának hibáját ezen a ponton: „Isten tilalma a vérrõl az élet szentségét hangsúlyozta. Az állati vér fogyasztása tehát az élet szentségének lebecsülését jelenti. Ezzel szemben a véradás és a vérátömlesztés azt tanúsítja, hogy meg tudjuk becsülni és különböztetni az élet szentségét. E két alapvetõen különbözõ dolog azonos szintre helyezése az ember megvetésével és gonoszsággal határos" (Twisselmann 1992, 59. o.).
Ezen utolsónak hozzászóló papagájok máshol ugyanezeket a szövegeket tették közzé, de ott is hamisak voltak a következtetéseik - nyilván azért, mert sokszor helytelen a premissza is.
Ha ez a kérdezõt õszintén érdekli, Jehova Tanúi gyakran beszélgetnek az emberekkel, és meg lehet kérdezni õket, nem biztos, hogy erre éppen a fórum a legmegfelelõbb.
Elmondanám, ha megengeditek, hogy valójában az úgynevezett "normális" kezelés, sokkal többe kerül országnak-világnak, mint azoké, akik elutasítják a vért a mûtétek alkalmával is! Ha valaki, a fennti kéréssel összhangban, levetkõzné az elõítéleteit, és nem ûlne fel minden hamis propagandának, az látná, hogy a vér mentes orvosi ellátás sokkal biztonságosabb, kevesebb komplikációkkal járó, összességében pedig lényegesen kevesebb összkõltséggel bíró egészségügyi eljárás!
Remélem, ha extra pénzbe kerül a kezelésük, akkor kifizettetik velük.
Persze, hogy van szakirodalom. Legfõképpen orvosi lapok, melyek angolul jelennek meg. De, ha valaki levetkõzi az elõítéletét Jehova Tanúi ellen, és õszintén érdekli ez a téma, akkor van egy olyan DVD, amely a kívülállók számára hasznos információkat tartalmaz /nem kell érte fizetni/. A címe: Transfusiot helyettesítõ eljárások. Ezen a DVD-n orvosok beszélnek a vér nélküli ellátás elõnyeirõl, melyeket nem csak Jehova Tanúi igényelnek.
Nembaj, pusztuljanak :)
Nem azért írtam ki az évet, mert olyan elavult, hanem ezek, sok más már akkor rendelkezésre állt. Azóta ez a sor jelentõsen kibõvült. A mi századunkban sok orvos kutató szerint egyértelmûen a vér nélküli terápiák fognak tért hódítani. Ez azért érdekes, mert ha még ma is érvényben lenne a megkövezés szokása, sok Tanút kivégezték volna csak azért, mert ragaszkodtak az isteni alapelvekhez! Csak mint kiderült, õk jártak jobban!
Tud valaki a témában mai szakirodalmat megjelölni? Értem itt azt, hogy eddig amiket olvashattam azok mind rendszerváltás elõttiek. Nem hiszem, hogy nem foglalkozott az orvosi irodalom hasonló esetetek a 80-as évek óta. Sõt azt sem, hogy 2000 óta sem. Biztosan foglalkoztak vele, mert tanulmányaim során ez fontos etikai kérdés volt.
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat. Ja, és nem én pontozok lefelé.
A kérdező hozzászólása: Én is úgy gondolom, hogy komolyan büntetni kéne az ilyet, egyszerûen nem találok logikus magyarázatot rá. Továbbra is várom, ha valaki tud érvet mondani...
Rövid válasz: Nem, nem tilos. Ami miatt mégsem fogadják el, az a bibliában található utasítás erre vonatkozóan, hasonlóan a Ne lopj, vagy Ne paráználkodj cselekményekre. Semmi sem tilos a tanúknak se. A tiltást nem az egyház, hanem a lelkiismeret végzi. Külön tiltásokat azon túl, amit a biblia is tilt vagy ellenez, nem tartalmaznak a tanúk tanításai.
akkor én imádom a degum <3
Inkább picit módosítanék: akkor szereted igazán, ha tegyük fel beteg lesz, és képes vagy ápolni. Nem undorral fordulsz felé, nem hagyod ott, mert az embert látod benne. Na, akkor már szereted. Ennek már így van értelme, a szeretetnek, elfogadásnak, ilyen összefüggésben.
nem XD
el tudnám én azt képzelni akárkirõl, ha akarnám =D nem kell ahooz szeretni, sz.rni mindenki szokott, akinek van bélrendszere
Az igazi szeretet az, ha eltudod viselni a szagát!
Oké, mindkettõ. Szóval, van, akinél összefügg.
Ezek megint olyan fura belemagyarázások.. hogy akkor szereted, ha nem undorodsz egyik részétõl-porcikájától se. Nosza akkor, nyeljünk le mindent, pisiljük le egymást, stb. :D Hát, a szüleimet is szeretem, de azért nem vagyok kíváncsi rá hogyan wc-znek. A gyerekemet is szeretni fogom, tisztába teszem, nem undorodom tõle majd. Mert muszáj, vele jár. A páromról is tudom, hogy vannak természetes emberi szükségletei. De ez azért nem jelenti, hogy szándékosan elképzelem, esetleg meg is nézem, továbbmenve együtt csináljuk, együtt megyünk wc-re, stb. Aztán ezt fokozva mindenféle testnedv mehet bárhová.. (van akinél mehet, de az más tészta, kicsit a "perverzió", vagy inkább szexuális ízlés fogalomkörébe tartozik :D)
hallod ezen mekkorát röhögtem. nagyon retardált vagy ugye tudod? XDDDDD
én meg nem töröm a fejem ilyen [email protected]ágon...:D mi köze a kettõnek egymáshoz?
Én is meg is nézem, na és?
Én nem tudom elképzelni!
Az én párom nem szokott sose kakilni, mert csak a fonalférgeknél jelenik meg a bélcsatorna, az õ faja még nem fejlõdött odáig az evolúció során!

Igaz, hogy aki nagyfeszültség vezeték alatt lakik annak nagyobb az esélye, hogy rákos lesz?

Legjobb válasz: Nem igaz. Ha a házadba be van vezetve a villany, és azt használod is, akkor mind villamos térerõsség, mind mágneses indukció szempontjából sokkal nagyobb hatásoknak vagy kitéve, mint akár egy ház felett/mellett elhaladó nagyfeszültségû távvezeték okoz. Egy távvezeték az egészségügyi határérték alig pár százalékát éri el számodra ezekben a paraméterekben a 24 órában megengedett terhelés szempontjából, míg a normál hálózati áramellátás és az általad használt otthoni berendezések ugyanennek a 100x-osát is "kiadhatják magukból", mégis életben maradsz...

Nem igaz. Ha a házadba be van vezetve a villany, és azt használod is, akkor mind villamos térerõsség, mind mágneses indukció szempontjából sokkal nagyobb hatásoknak vagy kitéve, mint akár egy ház felett/mellett elhaladó nagyfeszültségû távvezeték okoz. Egy távvezeték az egészségügyi határérték alig pár százalékát éri el számodra ezekben a paraméterekben a 24 órában megengedett terhelés szempontjából, míg a normál hálózati áramellátás és az általad használt otthoni berendezések ugyanennek a 100x-osát is "kiadhatják magukból", mégis életben maradsz...
Van terápia, amely rövidhullámmal megy, az meg még olyan messze van a gammasugárzástól, mint Makó Jeruzsálemtõl...
A gammasugárzás és az elektromágneses mezõ, hogyan függ össze nálad?
Igen, de akkor ezt írd, ne csak sugárzásról beszélj.
Nem bizonyítható... Ez csak feltételezés. És gondolj utána, van kezelés, ahol besugároznak gyógyításként..
Te meg miért rögtön "gammasugarazol".. Az egy a sok közül.. Nem gondolnám, hogy a kérdezõ eddig hallott volna a gamma sugárzásról és hogy részletes magyarázatot kell adnom a kérdésre, amikor csak azt kérdezte, hogy lehet-e valaki rákos. Egy példával próbáltam nyugtatni...
Meg velem vitatkozni, mert látom pörög a bugyid, ha nem a tiéd az utolsó szó.
Igen, onnan érdemes elköltözni. Minden szempontból egészségtelen, nagyon megterheli a szervezetet.

Az igaz, hogy aki gyúr az nem nő és nem igazán fejlődik tovább?

Legjobb válasz: 19 éves vagyok. Akkor én már gyúrhatok nyugodtan??

Nem, de õ 19, mint ahogyan írta, 14 éves gyereknek én sem javasolnám, én 16-17 körüli kortól kezdeném, vagy lehet inkább 19 felé, mert akkor szellemileg is van azon a szinten, hogy megértse, hogy mirõl szól a sport.
A kérdező hozzászólása: 19 éves vagyok. Akkor én már gyúrhatok nyugodtan??
A kérdező hozzászólása: Persze, hogy akarom, csak ha gátol a növésben, akkor inkább 1-2 múlva kezdem el.
A kérdező hozzászólása: És azért kérdezem.
A kérdező hozzászólása: Mert jó lenne még nõni kicsit, és nem tudtam, hogy gátol-e benne a gyúrás. Kösz szépen a válaszokat, mostmár akkor nyomom a kondit. :)
leppurd! akkor nem segit ha egy 14 eves gyerek kezdi el a hatalmas terhelest!
Lehet hülyén hangzik, de talán segít is, mert az edzés hatására megnõ a növekedési hormon szintje a testedben.
A kérdező hozzászólása: 1-2 év múlva. :) az év az lemaradt
Azé' :D
Most akarod csinálni vagy sem? Bár igazad van mindig lehet kifogásokat keresni... nem érdemes, ez genetika, hogy fogsz-e nõni még vagy sem
A kérdező hozzászólása: Mert én úgy tudom, hogy az ember kb 20-22 éves korig fejlõdik??
Bõven... itt akkor van, gond ha valaki 13 évesen akar elkezdeni. De persze akkor is el lehet csak ésszel kell csinálni
ezerrel!!!!!!
Ez nem igaz... ha elmúltál 15 akkor nyugodtan lejárhatsz, ugyan úgy fogsz mellette nõni
csak a kiskoruakra jellemzo, 15-16 eves korig , kinek hogy ameddig nem alakult ki teljesen a csontszerkezeted addig , nem kene eroltetni az olyas sulyzokkal valo gyakorlatokat mint pl a fekvenyomas ahol a testedet suly teher eri, ilyenkor csak a sajat tested sulyaval szabad edzeni, sulyzo nelkul, pl huzodszkodas, tolodszkodas, kotelmaszas, futas stb...

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!