Találatok a következő kifejezésre: Honnan tudom, eléggé okos vagyok-e (1 db)

Honnan tudom, hogy eléggé okos vagyok-e?

Tanulgatok, ismerekedem mindenféle témával, de attól félek, hogy az emberek butának, ostobának és unalmasnak tartanak.

Legjobb válasz: Az emberek egymás tudását alapvetõen nem az alapján itélik meg, hogy mennyit tud a másik, hanem a nemtudás alapján. Azaz tudhatsz te bármit, ha nemtudsz valamit, amit mások meg tudnak, akkor te buta vagy. Vagy ostoba. Erre készülj fel. Az unalmas az más kérdés. Az nem a tudással függ össze, pontosabban nem szorosan, hanem azzal, hogy mennyire és hogyan tudod a tudásod megosztani másokkal. Lehetsz te bármi mûvelt, ha nem tanulod meg átadni a tudást, akkor unalmas maradsz. Sosem fogsz eleget tudni, sõt minnél többet tudsz, annál többrõl fogod tudni, hogy nem tudod. Ez a fejlõdés útja. Lia-Csin: Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz. Goethe: A tudással nõ a kételkedés is.

Az emberek egymás tudását alapvetõen nem az alapján itélik meg, hogy mennyit tud a másik, hanem a nemtudás alapján. Azaz tudhatsz te bármit, ha nemtudsz valamit, amit mások meg tudnak, akkor te buta vagy. Vagy ostoba. Erre készülj fel. Az unalmas az más kérdés. Az nem a tudással függ össze, pontosabban nem szorosan, hanem azzal, hogy mennyire és hogyan tudod a tudásod megosztani másokkal. Lehetsz te bármi mûvelt, ha nem tanulod meg átadni a tudást, akkor unalmas maradsz. Sosem fogsz eleget tudni, sõt minnél többet tudsz, annál többrõl fogod tudni, hogy nem tudod. Ez a fejlõdés útja. Lia-Csin: Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz. Goethe: A tudással nõ a kételkedés is.
Tökéletesen egyetértek az elsõ válaszolóval, de ha mindenáron tudni akarod, hogy a statisztika szerint mennyire vagy "okos", akkor itt van egy IQ teszt: http://www.iqtest.dk/main.swf Nem magyar, de mivel nem a lexikális tudást méri, így nem is kell hozzá nyelvtudás.
Én szerintem annál többet tudunk a világról, minél inkább tudjuk, hogy mennyi mindent nem tudunk még:) Mások meg le vannak tojva.:)
van iq teszt a neten próbáld ki
nem csak a tudásban mutatkozik meg az hogy okos vagy e hamen hogy mennire gondolokodsz logikusan ....sztem
Szep es hasznos a lexikalis tudas, de az a fontos, hogy ismereteidet "okosan" tudd felhasznalni akar a tarsalgasban akar a gyakorlatban.Vagyis szukseges hozza egy nagy "adag logika", amivel inkabb szuletunk, mit elsajatitjuk. Ez nalam azt jelenti, hogy villamgyorsan be tudd kapcsolni agyad coputeret!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Miért van az, hogy? (Kérdésed rövid, a válaszod hosszú)

.... amint kilépek az utcára szorongok addig, amíg a gondolataim le nem kötnek? Vagy, hogy, ha este vagyok kint, akkor összehúzom magam, és reszketek és próbálok a Bátyám vagy bárki más háta mögé bújni, ha éppenséggel velük vagyok? Hogy azt képzelem, hogy rajtam nevetnek azok, akiket nem is ismerek? (Ehhez kapcsolódóan volt egy rossz élményem. A Bátyámékkal mentünk inni, és már ott volt a Bátyám meg az exem meg egy 3. srác és megkérdezte, hogy "melyiküket akarod megijeszteni?" Szerintem normálisan voltam felöltözve, és a hajam sem állt szanaszét. Az viszont, amit mondott, rosszulesett, utána nem nagyon szóltam akármit is... Vagy miért van az, hogy nem tudok ismerkedni új emberekkel egy közösségben, de pl, ha elmegyek egy okmányirodába diákot csináltatni, és ott ül egy lány, simán szóba elegyedek vele? Vagy pl suliba is amikor az egész osztály ott van, nem szoktam sokat beszélni (új osztály, szakma), de ma is az egyik lánnyal, hogy ketten voltunk, jól el tudtunk dumcsizni.. Annyi, hogy Nekem a Bátyám társasága a társasága, meg még van két barátnőm, akiket nagyon szeretek. Meg ma is rossz volt, hogy állok a buszmegállóban, jön a busz, megkérdezi egy roma srác aki egy csapatban volt, hogy mennyi az idő és gúnyosan vigyorog...Meg az is, hogyha a megszokott társaság tagjaival külön-külön vagyok, órákat tudok beszélgetni, de máskülönben néha-néha szólalok csak meg...
19/L

2

Minden napomat unom, egyhangúnak és szürkének érzem, mit tehetnék?

Reggel felkelek, mindig ugyan abban az időpontban, ugyan úgy, és ugyan akkor megyek iskolába, éppen beesek, aztán ott dekkolok 2-ig, hazamegyek, és tanulok estig.

Heti három edzésből, jó ha 2x el tudok menni. Otthon a tanulás mellett a papagájommal foglalkozom, természetesen azt is "tanulás" közben, de azon kívül semmi mást nem tudok csinálni. Szeretem, imádom a kis tollast, de szeretnék kimozdulni a városba is. De időm se engedi a tanulás miatt, meg a szüleim se nagyon. Mindig azt mondják, hogy féltenek, pedig elmondom hogy mikor érek haza, kivel megyek, és hova.
Tehát a délutánjaim is ugyan olyanok, mikor nem tanulok, gépezek, vagy olvasgatok, de hiányzik az emberi társaság és a személyes kontaktus velük, főleg hogy az iskolában nincsenek igazán barátaim.

Van egy "kapcsolatom" amit titokban tartunk, szintén a szüleim miatt, mert nem kedvelik az illetőt. Jobban mondva csak az édesanyám az, aki mindenbe beleszól. Õ nem a suliba jár, így vele titokban tudunk csak találkozni, és ritkán...

Nem iszom, és nem cigizem és szórakozóhelyekre sem járok, bár egy-két házibuliba nagyon szívesen elmennék, de oda se nagyon engednek. Mikor felhozom a témát hogy bemennék a városba, mindjárt jön a kavarás, ha olyan emberekkel megyek akiket nem ismernek. Voltatok már ilyen helyzetben?

16/L

8

Mit tegyek? (többi lent)

Ha mondjuk tetszik egy lány és talizni akarnák vele egyből begörcsölök és félek minden lánytól... hogy tudnám ezt korrigálni? valaki segítsen légyszíves

1

Szerintetek kényes vagyok?

Szoktam szökdécselni a folyosón, énekelni, de egyébként jól tanulok. Van olyan feladat (mondjuk matekba vagy szövegértésbe) amit nem értek és azt kihagyom. Például tavaly verset kellett mondanom a nyolcadikosoknak, és én mondtam hogy nem szeretnék. Rám erőltették, szóval el kellett mondanom:/ Nagyon rosszul esett hogy ezt mondják hogy kényes vagyok.. Aztán egy másik alkalom, voltunk nyári táborba. Odaáll elém egy tanár és közli hogy fogalmazást kell írnom...Mondom hogy biztos nem, örülök ha órára megírom nemhogy külön. (nyolcadikos vagyok, minden héten kapunk fogalmazást, hogy a felvételin menjen) Minden versenyre engem küldenek, és én mindegyikre el is megyek. Volt olyan vetélkedő ami 4 órás volt, én ott voltam és mindent beleadtam.
És igazából nagyon sokat sírok, pedig ez még a 2. hét. Valahogy érzem hogy nehéz év áll előttem, és fogalmam nincs hova akarok tovább tanulni, erre még ilyen plusszokkal is terhelnek. Nagyon fárasztó, hogy mindig én megyek, én mondom, én csinálom. És a tanáraim állandóan mondják hogy jaj, ne kényeskedj már. Nagyon utálom már ezt az iskolát emiatt is. Ti mit gondoltok? 14/L

1

Férfi növekedés + vissza térő szektás gondolatok. Mit tegyek?

18 éves vagyok. 172 cm.

Nagyon zavar. Kisebbségi komplexusom is van ez miatt.

Amikor fiatalabb voltam akkor behálózott 1 szekta. Már ott hagytam. De folyamatosan vissza tér a gondolat , hogy : ´´ Mi van ha van ´´Isten,, és segíthet megnőni és segíthet az álmaim megvalósításban,,.

1

Nektek mi az életcélotok?

9

Mit tegyek? Az egyik barátom teljesen rákapott a drogokra.

Kb 1 éve rendszeresen majdnem napi sziten szív füvet (ha nincs pénze akkor herbált). Egyébként jár dolgozni , meg él szociális életet , jár vásárolni moziba meg szórakozni stb... Meg néha még focizni is , de teljesen az élete részévé vált már. Régebben átjött játszottunk kimentünk meg ilyenek, most meg már mindig hozza azt a szart , tekeri és szívja. Próbáltam már vele beszélni de azt mondta hogy nem függő akármikor abba bírná hagyni , csak nem akarja mert neki így jó. Azt mondta ha vmi jobb meló helye lesz akkor a kokaint is kifogja próbálni. Szerintetek már sose fogja abbahagyni ? Mit tudnék még tenni? Szüleivel nem akarok beszélni...
20/F

7

Az baj, ha nem igénylem más emberek társaságát? Jó egyedül, nem vagyok magányos.

Nincs kedvem beszélgetni senkivel, csak anyukámmal és apukámmal, nem érdekelnek más emberek, kiábrándultam abból, hogy én közös programokat csináljak más emberekkel.
Szeretek itthon lenni, egyedül vásárolni menni, sétálni.
Egyetemre járok, sok ismerősöm van, de próbálok távolságot tartani, a tanulásra figyelek és nem bulizok. Ez furcsának tűnik másoknak, de én így jól érzem magam. Felmerül bennem a kérdés, hogy az baj -e, hogy én így jól érzem magam, vagy van valami defektem és fel kellene keresnem egy pszichológust?

21/L

2

Mi a baj velem?

Oké, ez a kérdés elsőre nem biztos, hogy teljesen érthető, de részletezem.

14 éves lány vagyok, és szerintem depressziós, de nem vagyok benne biztos.
Eléggé sokat (talán túl sokat) gondolkozom a vagdosáson, öngyilkosságon, halálon, már többször elképzeltem hogy felvágom az ereimet, meg a saját temetésemen veszek részt, meg hasonló abnormális dolgokat. Folyamatosan rosszul érzem magam, fáradt vagyok, levert, ingerlékeny, nem tudok koncentrálni, és ha valaki hozzám szól, legszívesebben leüvölteném a fejét, hogy hagyjon békén. Ez vonatkozik a barátaimra is, de nem szándékosan csinálom. És persze nem üvöltök, mert elég jó színész vagyok, el tudom játszani, hogy nincs semmi bajom, nem akarom ezzel elrontani az előadást. Nem akarom, hogy bárki is aggódjon értem, mert nem érek annyit.
Az egészben az a legfurcsább, hogy semmi reális okom nincs erre az egész baromságra. A szüleim nem veszekednek, a tesóimmal jóban vagyok, van pár barátom a suliban is.
Szerintetek ez depresszió? Mit tegyek? Előre szólok, NEM beszélek róla a szüleimmel, mert nem akarom, hogy azt érezzék, elrontom a boldog családi életet a "problémáimmal". És NEM megyek se pszichológushoz, se pszichiáterhez, de még háziorvoshoz se, mert képtelen vagyok megnyílni idegenek előtt, még a szimpla beszélgetéstől is rosszul vagyok. (Persze így, a neten könnyebb.)
Igazából megölni sem akarom magam, mert azzal megint csalódást okoznék egy csomó embernek.

Szóval, mit tegyek?

8

Víziszonyom van? Mit csináljak? (Több lent)

Úszásra kellesz járnom mert gerincferdülésem van és ez igazolná a plusz órámat. Eddig gyógytesire jártam, de az megszünt.
Tavaly volt rendes órába úszásóránk, de mégse tudok úszni. Be bemerek menni a vízbe, max. addig ami a nyakamig ér de ott is csak akkor ha a szélén vagyok és kapaszkodok. Ha csak a mellemig ér akkor nem kapaszkodok.
Síklani is csak segítségel vagy deszkával tudok. Egyszer megpróbáltam a tanár kérésére anélkül(remegtem) és ahogyan siklottam volna süllyedtem lefelé, nagyon viháncoltam. Utána a sírás kerülgetett.
Nem is merek beleugrani. Félek is attól, hogy valaki belelök.
Még a gondolatától is ideges leszek hogy úszni kellesz járnom.
Nagyon félek a víztől. Nem merem magam elengedni benne.

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!