Találatok a következő kifejezésre: Honnan lehet hogy szeretem-e még a (1 db)

Honnan lehet tudni, hogy szeretem-e még a barátomat?

Másfél éve vagyunk együtt nagy volt a szerelem, de egy ideje állandóan csak elégedetlenkedem és veszekszem vele, és sokszor idegesít, de ha nincs velem akkor hiányzik és várom, hogy jöjön!Lehet,hogy már csak megszokásból vagyok vele?Az is baj lehet ha minden nap találkozunk?

Legjobb válasz: Szia! Ezt a kérdést én is feltehettem volna, csak mi már 5 éve vagyunk élettársak! Én 26 leszek, õ 29 lesz. Az van velem / velünk is, amit leírtál. Szerintem már csak megszokás van nagyon sok dologban. Néha olyan jó pl egyedül lenni, amikor éppen dolgozik, de sokszor várom, hogy du legyen, vége legyen a melojának is jöjjön haza. Olyan igazi nagy, és mély szerelmet már tudom, hogy nem érzek, mint amikor megismerkedtünk 5,5 éve. Csak félek kilépni ebbõl a helyzetbõl, gyengének érzem magam. Te már gondolkodtál azon, hogy szakítasz vele talán?

Szia! Ezt a kérdést én is feltehettem volna, csak mi már 5 éve vagyunk élettársak! Én 26 leszek, õ 29 lesz. Az van velem / velünk is, amit leírtál. Szerintem már csak megszokás van nagyon sok dologban. Néha olyan jó pl egyedül lenni, amikor éppen dolgozik, de sokszor várom, hogy du legyen, vége legyen a melojának is jöjjön haza. Olyan igazi nagy, és mély szerelmet már tudom, hogy nem érzek, mint amikor megismerkedtünk 5, 5 éve. Csak félek kilépni ebbõl a helyzetbõl, gyengének érzem magam. Te már gondolkodtál azon, hogy szakítasz vele talán?
az a baj, hogy akik már nagyon fiatalon összeköltöznek, és igazából ahogy a válaszolok irták "nem élik ki magukat" ezzel van a probléma... nem irtad a korodat, de húszonévesek problémája amit felvetsz... azt tudni kell, hogy minden kapcsolat elején van a nagy fellángolás, ez 30 év múlva már nem olyan sõt késõbb sem...el kell szomoritsalak benneteket!! nekem erre azt mondta egy bölcs ember, hogy miért nem olyan mindig a kapcsolat mint az elején volt, amire úgye mindenki vágyik, szerelem- lángolás---romantika stb... mert egy nõ olyan mint a könyv az elején izgalmas, és nem szeretné mindig újból olvasni a könyvet... mire végigolvassa, megismeri a könyv tartalmát! /azaz megszokja/ leforditva nem tudom érthetõ volt-e a szemléltetés? tudjátok, ha már valakinek a fejében felötlik ez a kérdés akkor már baj van :-( és ha még fiatalok vagytok ideje szembenézni a változással, miért? mert ha tovább maradtok egy olyan kapcsolatban hosszú távon azért, mert gyávák voltatok változtatni, ebbe a kapcsolatba talán beleszületik egy gyermek, akkor már azért nem tudtok kijönni belõle, és a végén pedig ott lesz egy megkeseredett élet... ha nem figyeltek a jelekre, mert ezek azok, arról hogy valami baj van... vagy szembe néztek vele, hogy bennetek van a probléma és változtattok rajta, vagy léptek..
hát, ha tõlünk kérdezed hogy szerelmes vagy-e a barátodba, akkor valószíûleg nem vagy az de ne szakíts vele szerintem, mert lehet hogy rájössz hogy mégis az vagy, és akkor már késõ. szerintem várjál, éld vele az életed, és majd eldõl.
Pontosan ugyanez volt velem is! Csak nekem ez 2 év után jött, és még egy évet így voltam vele, aztán jött egy másik fiú aki "kisegített" ebbõl a kapcsolatból.mert ha õ nincs akkor még most is vele vagyok, mert jó volt hogy van egy biztos kapcsolat! de már nálam is a megszokás volt, és istenem, fiatal vagyok, még elõttem az élet! inkább most éljem ki magam, mint mikor már van 3 gyerekem...az tény és való, hogy a mai napig nem tudtam teljesen elfelejteni, és vannak olyan napjaim hogy szívem szerint vissza mennék hozzá, de tudom hogy az is csak ideig-óráig tartana, és megint kihûlne. éppen ezért még kicsit kiélem magam, tapasztalatokat gyûjtök, és ha úgy alakul hogy mi mégis egymásnak vagyunk teremtve, azt úgy is tudni fogjuk és akkor még mindig nem késõ! Neked is csak azt tudom javasolni, hogy próbáld még meg másokkal is!tudom hogy nem könnyû, de ha õ az igazi arra úgy is rá fogsz jönni, és újra összejöhettek.:) egy próbát szerintem megér... persze gondold át mégegyszer az egészet, adj még egy kis idõt ennek az egésznek, és a lényeg hogy tényleg NE találkozzatok minden nap!!!Remélem nem kell hogy véget érjen a Ti kapcsolatotok is! én minden jót kívánok és legyetek nagyon szerelmesek!:)
Szia!Ha igazán szeretitek egymást, akkor nem jelenthet problémát, hogy naponta találkoztok!Sõt!!!Én is így vagyok, mint te.Szintén másfél év, lángoló szerelem után, azt hittem õ az igazi, de nem!Már idegesít 1-2 hónapja szinte mindennel amit tesz, vagy mond!29 éves vagyok.Ki fogok lépni ebbõl a kapcsolatból, csak még idõ kell, hogy el tudjam engedni!Elöttem van egy példa, ami nagyon ritka, de létezik.Testvéremék 10 éve élnek együtt, a mai napig imádják egymást.El nem tudnám képzelni, hogy bármelyikük meg tudná bántani a másikat.Nem képmutatás, igazi szerelem.Öröm rájuknézni!Biztos vagyok benne, hogy egy pillanatra sem merült fel bennük, hogy õ e az igazi, el sem tudnák képzelni egymás nélkül, pedig rengeteget vannak együtt!40 évesen is olyanok, mint a gyerekek.10 év után is jókat hancúroznak, játszanak és beszélgetnek õszintén.Létezik ilyen, csak meg kell találnunk a párunkat.Akkor viszont egy pillanatra sem fog megfordulni a fejünkben, hogy õ e az igazi, mert az nem megszokás lesz!
Azért az elsõ lángok minden kapcsolatban enyhülnek, olyan nincs hogy egész életedben elvakultan bámulod a szerelmed.Ahogy mondják átalakul szeretetté, vagy nincs igazam? (egyébként azt a "kiolvasni egy nõt" Turgenyev írta:-) )
Uhha, mintha csak az én kapcsolatomat írtad volna le...de komolyan...tavaly február 28-án jöttünk össze, és mi is állandóan veszekszünk(azért másfél év, mert már 2006.decemberében elkezdett udvarolni).Hát ha mindennap találkoztok akkor megszokjátok, hogy állandóan együtt avytok, ezért is veszekedhettek többet.De szurkolok, hogy ne legyen több baj köztetek!Üdv.:Bea
maradj töle egy ideig távol...ha hiányzik szereted, ha úgy érzed tovább kell lépned akkor már eltünt a varázs....:)
Nálam is ugyanez a helyzet! Én 19 vagyok és 2 éve vagyunk együtt a párommal.Amikor megismerkedtünk nem jöttünk azonnal össze volt másik bnõje de tudtam h nekem õ lesz az igazi! Vele tettem meg elõször és nagyon szerelmes voltam, viszont ennyi idõ után én is elgondolkozom rajta h szerelmes vagyok e még vagy csak megszokás. Fõleg így h van egy másik fiú akivel találkozgatok és õ olyan érzéseket vált ki belõlem amiket a barátom már nagyon rég. De nem akarok vele összejönni mert az is egy idõ után ilyen lenne és nála nem is éreztem h õ az igazi, õ most izgalmat visz a napjaimba és sztem csak erre van most szükségem mert még úgymond nem éltem ki magam, nem buliztam eleget és ezt most az egyetemen megtehetném. És én is azért nem merek és nem is akarok szakitani mert már megszoktam vele és üres lenne minden. Én sem tudom mit kellene tennem, bár naygon szeretem és próbálom úgy csinálni h minden oylan leygen mint rég. Én is itt 3-4 napig már el vaygok nélküle viszont otthon mindig várom h vele legyek, vele aludjak, nem tudom miért van ez. De megnyugtató kicsit h nemcsak én érzek így.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Szakítás után újrakezdtük, de bennem van a tüske, hogyan tovább?

Lassan 1 éve leszünk együtt a barátnőmmel. Nagyon jó volt vele, viszont egyik napról a másikra szakított velem, mondván kiszeretett belőlem, suli mellett nem lesz rám ideje, és az érettségire kell koncentrálnia.

Egy nappal később sírva felhívott, hogy megbánta. Újrakezdtük. Eleinte működött a dolog, megbeszéltük, min változtassunk, jó volt. Viszont sokszor eszembe jutnak azok a dolgok, amiket mondott, nem teljesen bízok már benne. Sokszor belemagyarázom magamnak különböző szituációkba, hogy biztos megint szakítani akar. Aztán meg kiderül, hogy nem.
Első kapcsolata, szóval érthető, hogy nem tudja, mit érez. Csak bennem akkor megtört valami.
Mit kéne csinálnom? 20F

6

Becsaptam egy lányt, most mi legyen?

Ismerkedni kezdtünk, élveztük egymás társaságát, majd szép lassan közel kerültünk egymáshoz, csók is volt, viszont közben rájöttem, hogy ilyen-olyan okok miatt szexuálisan nem vonz, inkább görcsölni kezdek, ha a szexre kerül a sor, de a társaságában nagyon jól érzem magam. Úgy érzem érzelmileg becsaptam, mit tennétek ilyen esetben?

3

Ha megvert a barátom 100%, hogy nem szeret, igaz?

Elég csúnyán megvert a barátom(nem első eset, de eddig a legdurvább), azért mert számon kértem valamivel kapcsolatban, nem teljesen volt józan. Másnap mintha mi sem történt volna, bocsánatkérés nélkül jó pofizott, én egy deka megbánást nem láttam rajta. Szerintetek is ott kéne hagynom?

22

Valóban ilyen nehéz normális pasit találni? Én azt hiszem, találtam egyet, de az exem árnyéka még 3év távlatából is kísért bennünket.

Az exem nagyon paraszt módon viselkedett velem, de sokáig nem tudtam vele szakítani, mert nagyon szerelmes voltam, aztán végül mégiscsak sikerült. Azonban a mostani pasimnál rettegek minden facebook-os bejegyzéstől, ismerőstől, a telefonjára nem merek ránézni, neki ez meg kezd vicces lenni, de mondtam neki, hogy mindez az exem miatt van, mert ő folyton vmi nőügyekbe keveredett. A 3éves kapcsolatunk lezárása után 3 héttel már volt másik nője.. szóval.. hogy kímélhetném meg a pasimat ettől? Nem azt mondom, voltak vitáink, de az a kapcsolatok nagy részénél megesik.

5

Ha zavarban vannak a nők a jelenlétemben azt jelenti hogy bejövök nekik?

Régen nem érdekeltem a nőket. Mióta jó állásom van, megváltozott az öltözködésem, "öregedtem", elkezdtem konditerembe járni azt vettem észre hogy nagyon(!) sokszor zavarban vannak a nők a jelenlétemben. Nem vagyok túlzottan jóképű, ezért inkább férias, macsós stílusjegyeimre erősítettem rá. Akár egy boltban is az eladó csaj simán össze-vissza nézeget ha kérdezek tőle valamit, össze-vissza habog, de azért félénken mosolyog. Múltkor megszólítottam egy csajt a postán hogy kérdezzek valamit, aztán olyan zavarban volt hogy 2x elejtette a pénztárcáját meg alig bírta elrakni. Mindezt tiszta vörös fejjel, még rámnézni is alig mert. Messziről nézni szoktak, néha mosolyogni is de ha megszólítom őket vagy kérdezek valamit nagyon zavarba jönnek, a többség el is pirul.

Most ez azért probléma nekem mert ha tényleg azért van mert bejövök nekik, akkor semmi okuk nem lenne erre. Én megtapasztaltam fiatalon hogy milyen zavartan állni egy csinos lány előtt (akik még ráadásul levegőnek is néztek) szóval én nem bántanék meg senkit. Meg alapból is kedvesen, normálisan közeledek mindenkihez.

Ha meg nem azért van mert tetszem nekik akkor miért? Mi az oka?

3

Hogyan tudnám a barátomat rávilágítani a hibáira?

Vannak hibái neki is, nekem is, mindenkinek. Ezzel még nincs is semmi baj, csak amikor ő elkövet valami hibát akkor szerinte valójában én voltam a hibás, mert én váltottam ki belőle, hogy elkövesse azt a hibát, szóval még én kérjek bocsánatot. De ha én hibázok, akkor csak én vagyok a hibás, és ha mondom neki hogy ő is közrejátszott hogy megtörtént ami, akkor megsértődik és mondja hogy "akkor sem szabad így viselkedni", szóval ő mossa kezeit. Ettől függetlenül szeretjük egymást, szerintem ez még nem ok a szakításra, csak jó lenne valami "női praktika" hogy egy kicsit észrevegye magát. Elképzelhető amúgy hogy ez a viselkedése önbizalomhiányból fakad?

1

Merjek még hinni? Ti mit tennétek/tettetek hasonló helyzetben?

27 éves nő vagyok, párommal 5 éve vagyunk együtt, 4 éve együtt is élünk. Én úgy érzem, gondolom, szeretjük, tiszteljük egymást, bár a 5 év alatt egyszer már külön mentünk, akkor ő elbizonytalanodott, de hamar vissza találtunk egymáshoz. Mi a kapcsolat eleje óta közösen tervezünk, kb. egy évvel ezelőtt beszéltük meg, hogy 1-másfél éven belül jöhet a baba, nagyobb lakásba költözünk, stb. Én már vágyom gyermekre, ő nem nagyon beszél erről, de ha szóba kerül, akkor nem kér időhúzást, úgy érzem sőt azt mondja szeretne ő is. Amiért írok most az az, hogy neki hirtelen megváltozott a viselkedése, alig van itthon, sokat dolgozik, sexuálisan nem közeledik hozzám. Ez már tart jó ideje, már hónapok óta, de betudtam annak hogy tényleg rengeteget kell dolgoznia, lakáscsere, babavállalás előtt állunk. Most azonban egyik este azzal fogadott, hogy elbizonytalanodott, nem érzi, hogy szeretne, nem tudja hogyan tovább. Nem szakított, nem szakítottunk, próbáljuk megmenteni ezt a kapcsolatot, de sexuálisan nem tért vissza hozzám, távol érzem magamtól, viszont ha már konkrétan rákérdezek, szakítsunk-e, akkor ölel, csókol, elmondja hogy szeret és nem akar elveszíteni. Nem tudom mivel tennék jót, erőltessem-e, hogy igenis szánjon énrám időt, beszéljük át, jöjjön haza előbb, bújjunk össze meg ilyenek...... vagy hagyjam el és ha szeret engem választ. Soha nem voltam ilyen helyzetben, nem értem mit akar, azt mondja szeret, nem akar elveszíteni, de a tettei?? Nem tudom milyen tanácsot várok, nem tudom tud-e ebben idegen tanácsot adni, de a barátoknak, családnak még nem mertem szólni erről, ha sikerül és kitartunk egymás mellett, nem akarom, hogy őt vagy akár engem támadjanak. Ha valaki volt hasonló helyzetben kérem, hogy írja meg mi a megoldás, már attól félek, egyszer csak szó nélkül lép le vagy ami talán rosszabb kényelemből marad mellettem. Kérdezem, de nem mondja el mi a baj, én pedig próbálok tenni, maxiumon lenni, de kevés vagyok én ehhez. Korábban készültünk ki külföldre, nem mertük bevállalni, az is eszembe jutott, hogy ezt bánta meg, hogy ez kimaradt. Egyszerűen nincs más ötletem. Rákérdeztem erre is, az "Uramisten dehogy" válaszon kívül ://///

4

Mi történhetett? Szeretett vagy csak kihasznált? !

Az első két hónapban minden rendben volt naponta hangoztatta, hogy szeret, sokat voltunk együtt, neten is mindig beszéltünk, ajándékot vett, elvitt nyaralni is, segített amiben csak tudott, bemutatott a családjának is. Aztán volt pár értékrendbeli vitánk és onnantól mintha elvágtak volna mindent. Nem volt igazi szerelem csak rajongás lehetett amit érzett, vagy ilyen hamar kiábrándult? Utána már alig beszéltünk, nem is jött már mindenféle kifogást keresett ha találkozni akartam. Hanyag volt és nemtörődöm. Kérdésemre azt mondta, nincs másik csaj de át kell gondolnia hogyan tovább. Gondolkozott, de nem szakított. Úgy döntött találkozgassunk.
Sajnos én már nem bírtam idegekkel és szakítottam vele. Aznap láttam, hogy facebookon egy másik lánnyal van kapcsolatban. Annyit mondott, hogy miután kidobtam nem látta akadályát összejönni vele. Indokként azt hozta fel, hogy butának érzett maga mellett, helyteleníti a felfogásom (máig nem tudom miben) és hogy nem illünk össze.
Szerintetek ez mi volt? Szeretett egyáltalán csak kiábrándult vagy csak rajongás volt ha két hónap alatt így elmúlt? Esetleg mindvégig csak kihasznált? Mit gondoltok? És a végén miért maradt? Próbálkozott volna rendbehozni? Köszönöm a válaszokat. 23FF 25L

3

Melyik filmben van ez a jelenet?

http://24.media.tumblr.com/485d25af6982ca77546fb9e427ceefa5/..

4

Hogyan bizonyítsak a páromnak ha nem bízik bennem?

5

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!