Találatok a következő kifejezésre: Honnan ered a szokás, hogy (6 db)

Honnan ered a szokásunk, hogy elhunyt szerettünk sírjánál vagy ahol meghalt, mécsest gyújtunk?

Az eredete érdekel,hogy honnan ered.

Legjobb válasz: Szerintem ez az északi és keleti kultúráktól ered, ahol a halottakat elégették, mert a lélek csak így tudott továbblépni.

Szerintem ez az északi és keleti kultúráktól ered, ahol a halottakat elégették, mert a lélek csak így tudott továbblépni.
Egy álszent ünnep A The Catholic Encyclopedia meghatározása szerint a mindenszentek az az ünnep, melynek alkalmával az emberek „tisztelettel adóznak mind az ismert, mind pedig az ismeretlen szenteknek”. A második század végén a magukat keresztényeknek vallók tisztelettel kezdték övezni azokat, akik mártírhalált haltak a hitükért, és mivel ezek a „keresztények” úgy gondolták, hogy a mártírok már Krisztussal vannak az égben, imáikban arra kérték õket, hogy járjanak közben az érdekükben. Akkor kezdtek rendszeresen megemlékezni róluk, amikor i. sz. 609. vagy 610. május 13-án IV. Bonifác pápa a Panteont — azaz a minden istenek templomát Rómában — Máriának és a mártíroknak szentelte. „Róma istenei kénytelenek voltak átengedni helyüket a gyõzedelmes vallás szentjeinek” — jegyzi meg Markale. A dátumot III. Gergely pápa (i. sz. 731—741) tette át novemberre, amikor felszentelt egy római kápolnát az összes szentnek, és elrendelte, hogy november 1-jén tisztelettel adózzanak nekik. Hogy mi indította erre, azt pontosan nem tudjuk, mindenesetre lehetséges, hogy azért választotta ezt a napot, mert Angliában ezen a napon már tartottak egy hasonló ünnepet. A The Encyclopedia of Religion rámutat: „míg Nagy-Britannia fokozatosan áttért a keresztény vallásra, Samhain ünnepe mindvégig népszerû maradt a kelták között. A brit egyház megpróbálta elterelni az emberek érdeklõdését a pogány szokásokról, méghozzá úgy, hogy a naptárban ugyanerre a napra iktatott be egy keresztény ünnepet . . . Meglehet, hogy a középkori brit mindenszentek ünnepére vezethetõ vissza, hogy ma a keresztény egyházon belül mindenhol megtartják ezt az ünnepet.” Markale felhívja a figyelmet arra, hogy ez idõ tájt Európa-szerte megnõtt az ír szerzetesek befolyása. Egy katolikus enciklopédia a következõkrõl számol be: „ Az írek gyakran a hónap elsõ napjára tették a fontosabb fesztiváljaikat, és mivel a kelta tél kezdete is november 1-jére esett, ezért ez a nap igen kedvezõnek bizonyulhatott arra, hogy az összes szent tiszteletére megrendezett ünnepet ekkor tartsák” (New Catholic Encyclopedia). Végül i. sz. 837-ben IV. Gergely pápa egyetemessé nyilvánította az ünnepet.
Talán a kereszténység átvett valamit a pogány szokásokból.
Én azt gondolom, nagyon õsi dolog ez, szinte a tûz használatbavétele óta használják az emberek, temetési szertartásokon, szinte minden kultúrában, hol máglya, hol fáklya, manapság mécses, vagy gyertya.
Ebbõl is jól látszik hogy a magukat vallásosnak nevezõ személyek megalkusznak az emberi politikával, csak hogy embereknek tetszenek és ne istennek. szomorú, hogy annyi hagyományból tettek már keresztény ünnepet, hogy ki sem látunk belõle. De ez is csak egy valamire jó:kereskedelem Anyagilag elvenni az emberek pénzét, mintha nem lenne másra is költeni valójuk. Ha meg szûnnének ezek az ünnepek, tönkre mennének azok akik ebbõl hasznot húznak, (temetések stb)

Magyarországon honnan ered az a szokás, hogy esküvő után a nő -né lesz, és így is használja a nevét?

Romániából jöttem, nálunk ez így nem elterjedt, vagy felveszi a családnevet, és lesz Férficsaládnév Katika, vagy mindkettő (FFcs.név Lánykorinév Katika), ritkább esetben megmarad az eredeti neve. Ezt a nézést nálunkfele csak mamám falujában hallottam, ott vannak Pistánék. Itt meg volt olyan, hogy bemutatkozott valaki: Nagy Pistáné vagyok- OK, és akkor hogy hívnak??? És nem középkorú, hanem velem egyidős, huszonéves lány. Ilyen esetben mi van, ha meg akarom szólítani, akkor Pistánézzam le? Nem úgy lenne a logikus, hogy szokások ide vagy oda, bemutatkozásnál a saját keresztnevét is beszúrja valahová?

Legjobb válasz: Átjöttél egy másik országba,ne gúnyold ki a hagyományait,nem intelligens dolog. Azt az asszonyt pedig Nagy Istvánnénak hívják,tökmindegy,hogy hány éves. Ez nem kortól függ. Maximum megkérdezed,hogy hogyan szólíthatod. Így udvarias. Ha megadod a tiszteletet,mások is meg fogják neked adni.

Átjöttél egy másik országba, ne gúnyold ki a hagyományait, nem intelligens dolog. Azt az asszonyt pedig Nagy Istvánnénak hívják, tökmindegy, hogy hány éves. Ez nem kortól függ. Maximum megkérdezed, hogy hogyan szólíthatod. Így udvarias. Ha megadod a tiszteletet, mások is meg fogják neked adni.
A kérdező hozzászólása: Szó nem volt tiszteletlenségrõl, személyesen semmiképp, és kétlem, hogy a kérdésbõl is az sugározna. Megkérdeztem, hogy hogyan szeretné, hogy szólítsam, az intelligenciámmal nincs gond, ez nem is annak függvénye, szerintem. És tartom magam a véleményemhez: a bemutatkozás többek közt azt a célt szolgálja, hogy megtudd, hogy hívják a másikat, hogyan szólíthatod a továbbiakban, akkor meg az lenne az ésszerû, ha ezt is közölné, nem kellene rögtön bemutatás után rákérdezni. Mamám faluját azért említettem példaként, mert értem, hogy ott miért van ez a szokás, régimódiak, nem hogy középkorúak, de idõsek már, ragaszkodnak a hagyományos szereposztáshoz. Viszont itt, a fõvárosban, fiatal nõtõl ez nekem nagyon fura. És még mindig nem értem, honnan jön, illetve mi van a hátterében, magát a mentalitást.
A kérdező hozzászólása: Ha meg a Pistán akadtál fenn, válaszoló, az azért ebben a formában jelent meg, mert õ egy konkrét, létezõ néni abban a faluban, és bizony semmi István, hanem Pista:) .

Honnan ered az a szokás, hogy 2 keresztnevet kapnak a babák? Ma ki és miért ad két keresztnevet?

Legjobb válasz: Vagy azéert adnak két nevet , mert a szülõk nem tudnak megegyezni mi legyen a neve, vagy azért mertmind a kettõ név tetszik nekik és rábízzák a gyerekre, hogy melyiket használjamajd ha felnõ. A többi okot nem tudom most, én régen a névadón kaptam a második nevemet, valakinek a pap adja kereszteléskor, ha kérik.

Vagy azéert adnak két nevet , mert a szülõk nem tudnak megegyezni mi legyen a neve, vagy azért mertmind a kettõ név tetszik nekik és rábízzák a gyerekre, hogy melyiket használjamajd ha felnõ. A többi okot nem tudom most, én régen a névadón kaptam a második nevemet, valakinek a pap adja kereszteléskor, ha kérik.
Általában a második keresztnév név a keresztszülõ neve (régebben így volt). Értelemszerûen, attól függ(ött) melyiké, hogy fiú v. lány a baba. Mi azért adtunk két nevet mert tetszik min a kettõ, ill. a késõbbi választás lehetõsége miatt.
mi azért adunk kettõ keresztnevet, mert egyet kiválasztottunk+megkapja apukájáét is.
Nálunk azért lett kettõ, mert az apukával nem tudtunk megegyezni, illetve õ kijelentette, hogy mi lesz, nekem meg baromira nem tetszett, ezért választottam egy másodikat is. Még jó, mert azóta apuka úgy el tûnt, mint szürke szamár a ködben, aztán most hívhatnám Nimródnak a fiamat, ha nem lettem volna olyan okos, hogy választok egy szebbet is mellé.
Régebben azért adtak két keresztnevet, mert az egyik nem volt egy szent neve. És mikor keresztelik a gyereket akkor ahhoz a szenthez fohásznkodnak védelemért akinek a nevét viseli.
mind a két fiamnak két keresztneve van. Azért döntöttem így, mert nekem csak egy van és nem szeretem, nekik így lesz választási lehetõségük ha nagyobbak lesznek. Remélem legalább az egyik tetszeni fog majd nekik.
nekem is kettõ van a másodikat nem szeretem és az elsõt használom
A második lehet az apa/anya, vagy a keresztapa/keresztanya neve, mint azt már elõbb is mondták, de sokszor azért, mert az elsõ keresztnév "pogány". Pl. nagypapámat Gézának hívják, de mivel az pogány név, ezért kellett egy második keresztnév is, ezért lett Sándor. Manapság az is szokásba jött, hogy második keresztnévnek ritka, különleges neveket adnak. Ismerek például Tibor Milost, Mária Augusztát, Anna Daniellát, meg hasonlókat. Azért ne legyen ilyen hülye neve a gyereknek. Ne cikizzék a suliban stb. De így mégis lehet ez (is) a neve.

Honnan ered az a buta szokás, hogy a fiúk borotválják a szőrüket?

Legjobb válasz: Honnan ered az a buta szokás, hogy a lányok borotválják a szõrüket? - Ha a saját kérdésemre megadom a választ, a tiedre is megadom vele együtt! :) A férfiak elvárják sokszor, hogy a nõk borotválják magukat. Szerintem ez fordított esetben is így van. Lehet, hogy egyes nõk elvárják a férfiaktól, hogy borotválják magukat. Ez szerintem hülyeség.

Honnan ered az a buta szokás, hogy a lányok borotválják a szõrüket? - Ha a saját kérdésemre megadom a választ, a tiedre is megadom vele együtt! :) A férfiak elvárják sokszor, hogy a nõk borotválják magukat. Szerintem ez fordított esetben is így van. Lehet, hogy egyes nõk elvárják a férfiaktól, hogy borotválják magukat. Ez szerintem hülyeség.
pornó film
Szerintem mindenkinek a maga dolga, hogy mit mennyire szõrtelenít, és a másikon mit mennyire szõrtelenítve szeret. Tõlem a fiú lábon kívül szõrteleníthet akármit, a lábat nem érteném neki, ha a társadalom enm várja el, akkor miért baszakodik vele? :D Rendben, hogy a nõknél elfogadottabb a szõrtelenítés, sõt, elvárt dolog, szerintem nem buta szokás ha egy férfi úgy dönt, szereti a sima lábat nem csak a barátnõjén, hanem magán is.
A régiek meg azon sírtak, hogy micsoda dolog, hogy egy nõ borotválja magát, mint valami ócska pornószínésznõ. És pár év alatt elterjedt, sõt, szinte kötelezõvé vált. Amúgy az ókorban is volt sok kultúra, ahol a pasikat szõr nélkül szerették, szóval elég régrõl ered ez a dolog.
A nõk szokásával együtt, bár megkésve, mint általában az ilyesmi.
A kérdező hozzászólása: A lányoknál még hagyján, de a fiúknál? Így nõies a fiú, és túlságosan mesterséges...

Ha valaki csuklik, miért mondjuk, hogy emlegetik? Honnan ered ez a szokás?

Legjobb válasz: Régebben úgy hallottam, hogy EMLEGETIK A VEREBEK. Szóval, mikor a verebek egy kupac [email protected] találtak, rászálltak és csipegették, és közben csiripelték: "Óh, ha XY is köztünk lehetne!!!" Ez egy tréfálkozó, csipkelõdõ szólás. Igaz az eredetével kapcsolatban nem kerültünk elõrébb, csak valószínûsíthetõ a magyar-népi eredetû.

Régebben úgy hallottam, hogy EMLEGETIK A VEREBEK. Szóval, mikor a verebek egy kupac [email protected] találtak, rászálltak és csipegették, és közben csiripelték: "Óh, ha XY is köztünk lehetne!!!" Ez egy tréfálkozó, csipkelõdõ szólás. Igaz az eredetével kapcsolatban nem kerültünk elõrébb, csak valószínûsíthetõ a magyar-népi eredetû.
Nem. A csuklás a rekeszizom hirtelen összerándulása miatti hirtelen levegõvételszerû önkéntelen mozgás. Kiválthatja idegi, szervi ok is. Spontán is elõfordul, de számos dolog kiválthatja: a bolygóideg vagy a nyelv-garat ideg ingerlése, ha valaki túl gyorsan eszik, hideg vizet iszik forró ételre, böfög, nagyon forró vagy csípõs ételt eszik, túl sok alkoholt fogyaszt, hevesen sír, nevet vagy köhög, mélyen leszívja a dohányfüstöt, vagy túl sokat beszél.Forrás: wikipedia
Igazából ez nem válasz a kérdésre, csak érdekesség, hogy japánban az, akit emlegetnek, tüsszent :) Szerintem régebben így próbálták magyarázni, hogy miért csuklik/tüsszent az ember különösebb kiváltó ok nélkül.
köszi!
amúgy az étkezés miatt csuklunk?

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!