Találatok a következő kifejezésre: Hol van a magassági határ, ahol (1 db)

Hol van az a magassági határ, ahol nem kell számottevő vízszintes (Földkörüli) sebesség ahhoz, hogy ne legyen számottevő visszahullás a Földre?

Ha csak függ?legesen lövünk fel valamit az ?rbe, hol lesz az a magasság, ahonnan nem nagyon akar visszahullani?

Legjobb válasz: nincs ilyen. nem a hely (a magasság) a lényeg, hanem a sebesség. Ha elég nagy a sebesség, akkor nem tér vissza, ha nem elég nagy, akkor meg visszaesik. Ha pont jó, akkor keringeni kezd. Egyébként a függõleges fellövés jelen kérdésben nem értelmezhetõ mert a rakéta alapállapotában is gyakorlatilag kering. (forog a földdel együtt) Ez egy olyan sebesség, amit a rakéta "függõleges" fellövésnél is megõriz.

nincs ilyen. nem a hely (a magasság) a lényeg, hanem a sebesség. Ha elég nagy a sebesség, akkor nem tér vissza, ha nem elég nagy, akkor meg visszaesik. Ha pont jó, akkor keringeni kezd. Egyébként a függõleges fellövés jelen kérdésben nem értelmezhetõ mert a rakéta alapállapotában is gyakorlatilag kering. (forog a földdel együtt) Ez egy olyan sebesség, amit a rakéta "függõleges" fellövésnél is megõriz.
Ha a "függõleges" fellövéssel a testet pontosan olyan magasra juttatod, hogy a Föld körüli keringési ideje megegyezzen a Föld körülfordulási idejével, akkor a test a fejed felett "állni" látszik, soha nem esik le, azaz a Föld forgásával együtt kering körülötte. Az ilyen keringési pályát hívják geostacionárius pályának, ide juttatják el (lehetõség szerint) a különbözõ távközlési mûholdakat. Az ilyen pálya hallatlan nagy elõnye, hogy a test a Föld felszínéhez képest egy helyben "áll" (azaz pontosabban a felszínnel együtt kering), így pl. az egyszer beállított parabola antennát nem kell folyamatosan igazgatni, stb...
a föld kerületi sebessége az egyenlítõn kb. 40075 km/nap, azaz kb. 1670 km/h ha az egyenlítõn (maradjunk ennél, mert ez kezelhetõbb, mint a többi) "függõlegesen" fellõsz valamit, akkor azt fogod látni, hogy nem függõlegesen fog emelkedni, hanem eltér a függõlegestõl méghozzá nyugati irányba. Ez ezért van, mert a kerületi sebessége megmarad, viszont ahogy emelkedik már nem 40e km-kell megtennie egy fordulathoz, hanem jóval többet. 1000 km magasságban a keringési pálya hossza már kb. 15%kal nagyobb. namost. a kérdés az, hogy van-e olyan magasság, ahol az eredeti 1670 km/h kerületi sebesség elegendõ a keringéshez. Természetesen van. kb. 1, 8 millió km. Ha ennél távolabbra ellövöd "függõlegesen" akkor már nem jön vissza, mert az örökölt kerületi sebessége elrepíti. Ha nem az egyenlítórõl indítod, akkor jóval messzebbre kell ellõni, mert csökken az örökölhetõ kerületi sebesség. pl. ha valamelyik sarokról lövöd, akkor nincs kerületi sebessége, azaz mindíg visszaesik. (a dolog ennél egyébként kicsit bonyorultabb, mert a föld kering is, és ez belezavar a dologba. Plussz sebességet ad a dologhoz) A geostacionárius pálya a 36e km. De erre csak úgy tud rállni, ha oldalirányban is gyorsítod. Ha belegondolsz logikus is, mert ahoz, hogy mindíg a fejed fölött legyen (az egyenlítõ fölött, mert geostacionágius pálya csak itt van), jóval gyorsabban kell mennie, hiszen jóval hosszabb az a kerület, amit egy nap alatt be kell járnia.
500km fölött már biztos nem esik vissza
A kérdező hozzászólása: Az, hogy a világûr egy tetszõleges pontjából nézve függõleges kilépésnél is kering, az mindegy: a föld elhagyásához szükséges legkisebb energiájú út érdekel, és a megérzésem szerint ez a függõleges lenne... Emiatt a kérdés: milyen messzire fel, hogy a "Földdel együtt kering" elég legyen a Föld körüli pályához.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

2 fogaskerek között mennyi a max attetel? Egy bolygomüt kene terveznem.

Sziasztok,

Az lenen a kerdesem h 2 fogaskerek között mennyi a maximalis attetel? En 6 ot olvstam de egyreszt nem tudom miert valamaint volt ahol mar többet is lattam.

Egy bolygomühöz kene nekem minnel 1 lepcsöben kene nekem kihozni minnel nagyobb attetelt eddig 13 ig jutottam de ezt kene növelnem 17-19 ig?

Tud ebben nekem valaki segiteni?

A valaszokat es a segitseget elöre is köszönöm.

3

Tudsz jó forrást a reál tárgyak tanulásához?

Mindig gyenge voltam matekból,fizikából és kémiából.
Nem tetszett amikor például elénk böfögtek egy matek képletet, mondván, hogy azt el kell fogadni és kész.
Ezért nem is értettem és nem is érdekelt.
Viszont mindig érdekeltek a mindenség és lét kérdései, úgy hogy talán adnék magamnak még egy esélyt.
TELJESEN AZ ALAPOKTÓL akarom kezdeni!
Minden képlet és konstans érték háttere érdekel.
Milyen problémával állt szemben a megalkotója (vagy inkább a felfedezője...), miért pont úgy írta le, stb...
Engem tehát a gondolatmenet érdekel !!

6

Sor összegében segítene valaki?

Egyszerű megoldást várok.


6

Hogyan kell terjedelmet számolni?

pl van sok érték mint pl 1000 1500 300 250 9000 340... és ezeknek a terjedelme.

4

Elméletben létezhet olyan fegyver amely elektromosáramót lő ki?

Olyanra gondolok mint az kisülés pl egy sokkolónál csak ezt kilövelni tudná-e egy fegyver?

3

Lehallgató, kb mekkora a hatótávja?

Parabolás mikrofonra gondolok.
km hány méterig használható?

0

Felhőkarcoló milyen magas lehet?

Technológiailag mi a maximum a jelenleg használt acél vázas szerkezettel?

Illetve, ha az acél helyett szénszálat használnának, akkor milyen magas lehetne?

3

Valaki tud olyan oldalt, ahol atomokat és molekulákat nem csak leírnak, hanem képanyag is van róla?

2

Mit gondoltok, veszélyes lenne most hétvégén repülőre szállni a geomágneses vihar miatt?

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/geomagneses-vihar-jon

4

Mi ennek a feladatnak a megoldása?

kéne egy kis segítség a következő feladathoz. A példában visszatevéses mintavétel van, a feladat a következő: van egy zsákban 100 üveggolyó, piros és fekete, de abból nem tudjuk, hogy mennyi piros színű, mégis lehet ennek becsülni az értékét a következő képpen:
ha tudjuk, hogy a zsákból 10-szer húztunk ki véletlenszerűen golyókat , de minden alkalommal vissza is tettük. Végül a 10-edik húzás után kihúztunk 5 piros és 5 fekete üveggolyót, ezután már lehet becsülni, hogy a zsákban hány db volt az egyik és hány db volt a másik golyóból.
Végig lehet menni, hogy ha pl. 100-ból csak 5 piros golyó van a zsákban, akkor annak az esélye, hogy 10-ből 5-öt húzzunk ki visszatevéses mintavétellel:
az iskolában tanult mdon:
kedvező esetek száma:
hányféleképpen húzhatunk piros golyót: 25 féleképpen (mert az 5 golyóbol tudtuk hogy 5-öt húztunk ki, úgy hogy mindig az előzőt visszatettük)
a fekete golyókból (ugyanúgy a kedvező esetkehez): (100-5) ^5
a kedvező esetek száma a két kiszámított érték összege lesz: (5^2)+[ (100-5) ^5]
összes eset száma (mindig):
100^10
a kettő aránya (kiszámolt valószínűség) mindig egynél kisebb szám lesz, ez idáig oké!

ezt a műveletet megcsináljuk az összes lehetséges esetre (100-ból 2 volt piros, 100-ból 3 volt piros…eddig: 100-ból 99 volt piros), de mindig 10-ből 5- lesz piros színűt húzunk ki a zsákból
A gond akkor van, amikor a kiszámolt valószínűségeket összegezni akarom, akkor nem 1 jön ki, mégis végigpróbáltam az összes lehetséges esetet. Örülnék, ha ebben tudna valaki segíteni


a számítás végeredménye egy a standard eloszláshoz hasonló függvény lesz, csak diszkrét értékekkel

1

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!