Találatok a következő kifejezésre: Hogyan tudnék szorongásos pánikbetegségből (1 db)

Hogyan tudnék kimászni szorongásos pánikbetegségből?

Legjobb válasz: A szokásos gyógymódokon kívül a virtuális valóságot ajánlják még erre. Kérdezz orvost, hogy nálunk gyógyítanak-e így?

A szokásos gyógymódokon kívül a virtuális valóságot ajánlják még erre. Kérdezz orvost, hogy nálunk gyógyítanak-e így?
Szerintem is kérj segítséget! A barátaid biztosan segítenek. Ez nagyon fontos. Amit még ajánlani tudok az a magnézium szedése. A magnézium hiány fokozza a szorongást. Én sokkal jobban érzem magam amióta magnéziumot szedek.
Én magam gyõztem le. A végén amikor jöttek a tünetek mondtam magamban hogy: ne légy hülye nincs semmi bajod, csak beképzeled magadnak stb. És már csak röhögtem a tüneteken. Aztán egy idõ után már nem jöttek többet.
Szorongásos pánikbetegség elég alattomos! Ne próbálj meg egyedül kilábalni belõle ez szerintem a legfontosabb!!! Barátaid segítségét szerintem bátran kérheted ha viszont nem szeretnéd nekik elpanaszolni akkor tedd egy szakembernek ezt! De mégegyszer ne próbáld meg önkezeléssel az a legfontosabb!!!
Vannak pánikbetegségek amik leküzdhetõk egyedül is de azt szerintem nem döntheted el magadnak hogy neked olyan tüneted van-e. Vagyis csak azt tudom ajáánlani hogy menj el dokihoz és ott kérdezd meg hogy mi tévõ legyél. Ha viszont nem szeretnél dokival találkozni (én se vagyok oda érte) akkor keresd meg neten mivel rengetegen adnak tanácsot akár e-mailban is!
Üdv! Lehet kérdezni a dokiktól, miért is ne. Az oldal amit írtatok tartalmaz egy csomó dokielérhetõséget, többek között e-mail címeket is. Gondolom simán le lehet velük beszélni a dolgokat. Persze nyilván nem ingyen sarlatánok, de egy próbát megér. Nyilván nem véletlenül adták meg.
A legegyszerûbb ha orvoshoz fordulsz. Egy orvos 100%-ig biztos lehetsz, hogy tud majd segíteni. Szerintem kis böngészgetés árán biztos találni valamilyen oldalt ahol orvostól lehet kérdezni. Nem hiszem hogy ilyet magyar oldalon ne lehetne találni.
Már Magyarországon is van ilyen oldal, ahol lehet orvosoktól kérdezni, sõt olyan is van ahol orvosok közt keresni megyék szerint
Már sok magyar oldal foglalkozik ezzel a problémával.. Némelyiken még orvos keresõt is találhatsz lokalizálva.. Én a http://www.szorongok.hu -n találtam kielégítõ választ. Megtudtam határozni, hogy pontosan mi a bajom, mi, illetve ki segíthet. Azóta kezelésen veszek részt, nem szedek gyógyszert, és hamarosan abbahagyom a kezelést is..
hát nem lenne hülyeség, de magyarországon szerintem erre még várni kell egy csomó idõt... ha tényleg úgy gondolod hogy orvos kell neked akkor ne itt próbálkozz hanem látogass el egy specialistához
Keresgettem, de mindegyik általánoyít. Jó lenne, ha mondjuk lenne egy saját orvosa az oldalnak, talán külföldön már van ilyen, és akkor tudnék írni neki, így esélytelen:S
Szerintem olvass utána az interneten, rengeteg fórum és honlap foglalkozik ezzel a dologgal.Ha itt sem találod meg a választ a kérdésedre akkor viszont fordulj orvoshoz
Én ugyanezzel a gonddal küszködöm, legalábbis én úgy gondolom, de ne mtudom, h hogy bizonyosodhatnék meg benne:S:S
A kérdező hozzászólása: Mi a személyiségsebészet?
Antidepresszánsok helyett Omega-3 bevitel. Még súlyos, közveszélyes skizofréniában szenvedõ beteget is fél év alatt kigyógyított. (Angliai egyetemi kutatás, azt hiszem a Manchesteri Egyetemen, de nem biztos.) Pszichológiai téren még a személyiségsebészetet tenném hozzá.
A leghatásosabb kezelési mód kognitív viselkedésterápia, ennek egy alfaját direkt a pánikbetegség kezelésére fejlesztették ki, és ez garantálja a pánik végleges megoldódását. Egyénileg is leküzdhetõ a pánikbetegség, hogyha az ember megtanulja elfogadni az apró tüneteket és megtapasztalja hogy nem lehet százszor infarktust kapni, jóllehet már százszor hitte azt rohamai alatt, hogy most jön az infarktus. Téves gondolatok ellen csak helyes gondolatokkal lehet küzdeni. A pszichoterápiák egyik modern változatának, az úgynevezett kognitív viselkedésterápiának a célja kettõs: 1. segít feltárni a betegnek, hogyan "csinálja" magának a pánikrohamot, vagyis milyen téves hiedelmei váltják ki szorongásait. Ez a kognitív "megismerésre ható" rész. 2. A viselkedésterápia lényege pedig, hogy a félelmet keltõ helyzetekhez - metró, tömegközlekedés, lift - tapadó félelmet különféle technikákkal hatástalanítsa. A kutatások, amelyek az antidepresszánsok hatékonyságát támasztanák alá, nagyon rövid ideig tartottak, legtöbb esetben csak hat hétig kísérték figyelemmel a betegeket. A placebóhatás nagyon erõs a mentális tüneteknél, így a rövid ideig tapasztalt javulás nem jelenti azt, hogy a beteg meggyógyult. Ahhoz, hogy a pánikbeteg elkerülje az újabb rohamokat, meg kell tanítani arra, hogy kontrollálja a légzését, relaxáljon, ellazítsa izmait, mindezzel csökkentve a szorongás szintjét. Ha valamivel összekapcsolódik a félelem, például nem mer tömegközlekedni, mert attól tart, ott lesz rosszul, akkor a beteg elkezdi kerülni azt a helyzetet. A félelem akkor oldható fel, ha újra és újra belekerül abba a helyzetbe, ami a félelmet kiváltotta, s megtapasztalja, hogy nem történik meg az, amitõl retteg. A gyógyulás lényege, hogy a megkönnyebbülést is ott élje át, ahol elkezdõdik a roham."
Még egy pár dolog ami fontos.Ne haragudjatok másokra.Ha rossz a kedvetek csináljátok azt amit szerettek, és hasznos is.Miért ? Mert amikor haragszol arról a másik nem tud, így önmagadnak ártasz, rosszul alszol, nyugtalanul stb.Az aki neked ártott tudja, hogy ártott !Megfogja bánni, vagy már meg is bánta, csak nem meri kimondani!Akkor ki is az erõsebb ? :) Te , mert mosolyogsz :) A másik meg inkább elkerül, mert tudja, hogy õ a hibás.De egyszer megjön az esze, és bocsánatot kér, ha meg nem az az õ dolga.Nem lehet megváltoztatni másokat, legfeljebb ha kényszeríti az ember, de az meg nem jó, hanem rossz dolog.Hála a Jó Istennek, az emberi agy törli a rossz emlékeket, és a jó megmarad :) Ezt már én is tapasztaltam.A leges legfontosabb, senki sem tökéletes, legalábbis én még tökéletes emberel nem találkoztam.Mindenkinek van hibája , és jó tulajdonsága is!A múlt hibáit sem lehet helyrehozni, megtörtént, az egy tapasztalat.Sok ilyen lezáratlan dolog miatt van a feszültség a stressz, a szorongás, a gátlások, a félelem minden.A legjobb pszihológus az ember fejében van, és mindenkinek a sajátjában !32éves vagyok, és ugyanennyi minimum még hátra van, 100évig szeretnék élni, mint sokan mondjuk :) A lelki nyugalmat kell megtalálni, ez a titok valójában !"A félelem kopogtatott, a hit ajtót nyitott, és nem volt ott senki ..." ;)


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Egy közeli barátomról lenne szó. Hogy lehetne neki segíteni?

Az illető nem sokára tölti a 15-öt, lány. Nem is olyan régen vettem észre egyszer, hogy próbálja az asztal és a fal között összepréselni az ujjait, közben pedig beszél. ("Tessék, k*csög, megérdemled. Ezután próbálj meg kémkedni utánam!", satöbbi) Nyilván megijedtem, rávettem, hogy hagyja abba. Beszélgettünk és végül is sikerült kihúznom belőle, hogy azért csinálja, mert úgy gondolja, a testébe beépítettek valamit, ami miatt egy ismeretlen ember képes ugyanazt látni, érezni, gondolni, mint ő és azzal büntette, amit az előbb leírtam. A gondolatolvasó emberekre külön felhívta a figyelmemet és azt mondta, vigyázzak, mire gondolok. Ha valaki más mondta volna, nem olyan arckifejezéssel, mint ő, kiröhögtem volna.
Van egy öccse, akit rend szerint piszkál, többnyire azért, hogy feldühödjön, aztán nekiessen és verekedhessenek. (Velem is próbált már verekedést provokálni, de nem hagytam magam és tényleg úgy nézett ki, mint aki el akarja törni az orrom, de nem csinált semmit.) Én nem akarom azt mondani, hogy "mintha nem érezne fájdalmat", de nagyon úgy néz ki. Vagy csak nem mutatja, nem tudom.
Társaságban többnyire meg sem szólal. Persze van pár olyan perce, amikor úgy néz ki, mintha jól érezné magát, de aztán megint olyan, mintha nem is ott létezne, ahol valójában van. Többször panaszkodott már arra, hogy tömegben rosszul lesz, néha egyenesen bepánikolt, amikor rengetegen voltak körülötte. Folyton rágja a körmeit, tördeli az ujjait. Egyre inkább úgy öltözködik, mint aki ki akar szakadni az emberek közül.
Attól félek, hogy tényleg kárt tesz magában, vagy esetleg valaki másban.
Kérlek írjatok olyan dolgokat, amikkel segíthetek neki! NEM fogom magára hagyni, tehát a "Te nem tehetsz semmit!" (mint azt pár kérdésnél már láttam) válaszokat írók ne is kezdjenek el gépelni. Sürgős lenne!

3

Mi lehet a bajom?

sziasztok! nagyon furcsán érzem magam. szerintetek az normális hogyha szinte mindent úgy csinálok, hogy magamtól jön, és nem is gondolkodom? úgy érzem, mintha nem is én irányítanám magamat. már július óta így érzem magam, vagyis jöttek erre utaló jelek. kérlek segítsetek! köszönöm a válaszokat!

7

Ez milyen betegség? Egyáltalán lehet betegségnek nevezni? Ellenkezésről van szó.

Apámról van szó. Annak idején 25 évvel ezelőtt becsukták 3 évre börtönbe, ezalatt jártam én gimnáziumba és mivel pénzt kellett keresnem, nem mentem el főiskolára. Aztán kijött a dutyiból és kijelentette, hogy ő a "rácsos akadémián" megtanulta, hogy semmi olyat nem tesz, ami másnak jó. Ezt be is tartja azóta. Mindent fordítva csinál, az tetszik neki, ami minket bosszant. Írok példákat. Egy ideig ott lakott a húgom náluk, apám minden hajnalban felkelt és addig ütögette a teáskanalat a csészéhez, amíg a húgom fel nem ébredt. Aztán rájött, hogy nem szeretjük a darazsakat, azóta direkt rothadó gyümölcsöket tesz ki a teraszra, amiket persze ellepnek a darazsak, még félbe is vágja neki, hogy még több jöjjön! Szereztem a kisfiamnak egy lábbal tekerős Moszkvicsot, azt eladta 1000 Ft-ért, mert az már úgyse kell! 9 éves kisfiam egy hétig sírt emiatt. Ja és a legfontosabb, hogy okosnak tartja magát, mert neki van 3 diplomája. Közben meg olyan hülyeségeket csinál, amit egy 6 általánost végzett nem csinálna. Hárman vagyunk testvérek és már mindenki elmenekült onnan, de ha visszamegyünk meglátogatni, akkor gondoskodik, hogy égnek álljon a hajunk.

10

Hogy tudnám, ezeket az öngyilkossági "rohamokat", gondolatokat megállítani magamban?

Kezd már egy kicsit eldurvulni, mert alapvetően szeretek élni, de ha már egy kis rossz is történik, akkor már azon vagyok, hogy mikor hogy, mivel nyírjam ki magamat. A párom is kicsit úgy érzem elhanyagol, meg ha összeveszünk, akkor dől bennem minden. Már december óta gyenge vagyok így, volt hogy szétvágtam a karomat is, bár azt más célból... próbáltam megfullasztani magamat, meg még volt egy pár...
Nem tudom magamat sokszor lenyugtatni, hogy majd lesz jobb, mert már nem hiszek benne, mert tudom, hogy jöhet egy rosszabb :(, most mindenki egy gyenge kis senkinek lát, tudom, de volt pár dolog ami miatt idekerültem...

5

Szerintem ez nem normális dolog. Mit kéne tennem?

nagyon remélem valami tanácsot tudnátok nekem adni mert már nem bírom tovább !:'/ kicsit hosszú lesz de nagyon megköszönném a válaszokat..
2 éve alakulhatott ki ez nálam, amikor szerettem valakit de muszáj volt elfelejtenem (most lehet nagyon hülyének fogtok nézni de ez egy sztár volt akit már betegessen szerettem, és gondoltam egyet,bemeséltem magamnak h muszáj elfelejtenem..)it alakulhatott ki valami mert ezóta van ezek a gondolatok nálam -> elkezdek állandóan,de tényleg folyamatosan gondolkozok és nem bírom abbahagyni olyanokon gondolkodok h így végig mondom magamban a tulajdonságaimat ,meg h kik azok akik vannak az életembe a legfontosabbakat,meg a zenéket h miket szeretek amiből alapból nagyon sok van..és állandóan eltervezem az összes napomat sőt még most csak egy plt mondok a 10évvel későbbi életemet is..és ha vmi nem ugy van ahogy tervezem akkor megint elkezdem, de ezeket folyamatosan mondom végig magamba, ha végig mondtam magamba akkorsem nyugszom meg elkezdem megint mondani,és ha mondjuk 10000en lennének körülöttem akkoris csak mondanám magamba folyamatosan :'// mintha ott se lennék..mintha lenne egy másik énem aki nem engedné h ne gondolkozzak!!!! és ezt nagyon nagyon nehezen leküzdöm ezt az egészet pár hónapig jol vagyok semmi de tényleg semmibajom nincsen és utánna ugyanigy visszajön..:'( utoljára akkor jött nagyon elő volt másfél évig egy barátom , de ez nagyon bonyolult nagyjábol leírom, ht nem vagyok rá büszke de 10hónapig együtt éltünk 16 éves létemre..ő volt az első szerelmem ugy mond,mindenbe ő volt az első és nagyon összevoltunk már nőve soha sehova nem mentünk el egymás nélkül,nagyon szerettem és ő is engem és egyszercsak nem keresett többet szo nélkül elhagyott és ekkor jött még nagyon nagyon elő ez a'betegség' rengeteget szenvedtem ő miatta, de közbe még előjött ez a dolog is.. de végülis olyan sokáig nem tart de ezt az érzést senkinek nem kívánom!!! azthittem beleőrülök, és visszajön ez a 'betegség' csak nem annyira durván vagy nemtudom h mondjam..:'// orvoshoz még mindig nem sikerült ezzel eljutnom sajnos anyuval nem tudok normálisan beszélgetni ,sőt valamikor 1 mondatot nemtudok neki elmondani tesóm miatt főleg!! de szerintem ez nem normális dolog..és nem kéne elhanyagolni... mert végülis mindig visszajön ez a dolog.. már 1000x átgondoltam.. és sztem a változásoknál jön elő ez a dolog amikor vmi sokáig van és hirtelen megváltozik.. a pánikbetegségre gondoltam szerintem az lehet... a barátnőm akivel ugyahogy még eltudok beszélgetni mindenféle dologról,ő is mondja h ez nem normális dolog! és most is nagyon nehezen tudtam leírni de sztem még ez is kevés!! és nagyjábol írtam le mindent.. ti mit gondoltok erről az egészről? :''((

8

Miért ilyen rossz a memóriám?

16 éves fiú vagyok, és azt vettem észre hogy nagyon rossz a memóriám. Például valamelyik nap egész este egy lánnyal voltam, és reggel nem tudtam felidézni az arcát, vagy ha a barátaimmal vagyok egész nap mire hazaérek azt se tudom meg mondani hogy milyen szinű ruha volt rajtuk vagy hasonló.. Ez miért van?

4

Szerintetek igaz az, hogy a lelki problémák rákot okoznak, és ha igen hány év szenvedés után?

8

Elmenjek avagy se?

Anyukámat tavaj felhívta az ofőm, hogy falcolok és, hogy ezt az osztálytársaim is észrevették. A szüleim beszéltek velem és arra jutottunk, hogy felhívnak 1 pszichológust, aki segített a barátunknak is. Õ azt mondta, hogy nem válal el és ajánlott mást. Nadebár a másik szakember kórházban dolgozik és én féltem attól, hogy továbbküld. Így beszéltem a szüleimmel, hogy nem lenne jobb a suli pszichológus és mondtam egy két dolgot, hogy aztmondják, jó. Ja és az sem maradhat ki, hogy az is benne volt az alkuban, hogyha nincsen semmi komoly és úgy érzem hogy nem kell több találkozó akkor nem kell mennem. Elmentem 5 alkalommal, a pszichológus úgy gondolta hogy kellene még több de én nem így nem mentem.
A falcolással nagyjábból le tudtam állni, de most megint erősödik a vágyam hogy megtegyem. És hát ott vannak még más dolgok is.
Anyukám újra elkezdte mondani hogy jó lenne ha elmennék a kórházas szakemberhez mert ő mégis tudja a dolgát. Ti mit ttennétek? Elmennétek hozzá vagy inkább csinálnátok mindent min eddig?

6

Folyton az az érzésem, hogy a tárgyaknak lelke van, nem tudom leküzdeni. Lehet vele valamit csinálni?

15 éves lány vagyok. Elég régen kezdődött ez a dolog, de most már egyre kellemetlenebb. Nem vagyok jó a fogalmazásban, ezért inkább példákat mondok: a legfrissebb félelmem az osztástól, kivonástól van. Olyan, mintha gyilkolnánk a számokat, ezért csak nagyon nehezen tudok rávenni magam, hogy elvégezzek egy ilyen műveletet, ami ugye kicsit zavaró pl. matekon. Számolás téren felosztom két csoportra a műveleteket: amik szeretnek és amik nem szeretnek. Amik nem szeretnek, azokkal tök mindegy, mit csinálok, nem fogom tudni kiszámolni őket. Aztán ott van az ajtóm is. Karistolja a földet, ezért igyekszem nem sokat csukogatni, mert fájhat a padlónak, este pedig amúgy sem szeretem piszkálni, mert valószínűleg már alszik. Táskákat nem dobálok, mert fájhat nekik. Az egeremmel viszont vannak problémáim, mert néha begorombul, azt nem kattint. Már volt problémám abból, hogy dolgozatírás közben a tollam felmondta a szolgálatot, én meg megpróbáltam jobb belátásra bírni. Azt hitték, puskázok. És a végtelenségig sorolhatnám, de azt hiszem, hogy itt most abbahagyom. Az osztálytársaim kezdenek az eddiginél is furábbnak tartani, ami kicsit feldühít, mert én nem tehetek erről. Ha valakinek megemlítettem valamilyen problémámat, rögtön betegnek hívott miatta, tehát ha legalább ezt meg tudnám oldani, örülnék. Bármilyen tippet szívesen fogadok! (Nem bármilyet, de elég széles körben.)

7

Anyukám 21 éve cukorbeteg, 2 éve majd hogy nem elviselhetetlen. Állandóan morog semmi nem jó és csak magában beszél. Mitől lehet ez?

Ha vendégségbe jön hozzánk valaki,hiába köszönnek neki nem köszön vissza,egésznap egyhelyben ül és kötekedik minek van ez minek van az...? Párbeszédet nem lehetet vele folytatni,mert bármit kérdezünk nem válaszol csak a saját dolgait ismételgeti. Csakodja az ajtót a fiókot és kñzben csúnyán beszél. Valaki találkozott már ilyesmi tünettel?

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!