Találatok a következő kifejezésre: Hogyan toleráljam, a (13 db)

3hónapja szültem, hogy toleráljam a páromnak, hogy nem segít?

Egyszer?en ki vagyok már t?le,mikor megcsászároztak és a szüleink itt voltak egy egy hétig segíteni addig semmi baj nem volt,segített ? is,de utána egyre jobban alább hagyott e lelkesedése.Én kb 8hét alatt teljesen felépültem a fájdalmaimból,kivéve,hogy nagyon fáradt vagyok mindig,mert szoptatok és a babám nagyon rossz alvó,van,hogy 3-4szer is felébred.Én igyekszem helyt állni a házi munkában is,de f?zni egyáltalán nincs id?m,ezt át veszi a férjem esténként--2-3naponta azzal nincs is gond,de mikor haza jön,kérem,hogy vegye már át kicsit a babát,már 10perc után ny?gös neki.Pedig ? fél hatra ér haza és fél hétkor már fürdetünk,mert ny?gös a baba,szval ? azt kezdte el mondogatni,hogy mért nem csinálja azt a baba amit ? akar,ha feküdni szeretne,mért nem fekszik a baba is rajta stb..és nem érti meg,hogy ez nem ilyen dolog.Én hulla fáradt vagyok estére,de az amit egész nap csinálok az normális szte,pedig ? egy 20perces mosogatás után már jajgat.De nem ez a legrosszabb,hanem,hogy a fejemhez vágja,hogy ezért kapom a fizetésemet-jelzem többet keresetem a szülésem el?tt mint ?,de sajnos most nagyon kevés a gyásom...és kicsit néha azt érzem,hogy vissza él vele és tényleg komolyan gondolja,hogy nekem ezért jár a fizum,aztán ha ? hazaér legyek jókedv? és szeret?,legyen rend és tisztaság stb...? végig alussza az éjjelt én már legalább fél éve nem,mert a terhesség végén s folyton fent voltam...persze ez sincs egy kicsit sem segítve,hogy legalább hétvégén két órát ellenne vele,hogy aludjak addig...,nem tudom ,hogy kezeljem de ennek jó vége nem lesz azt érzem,pedig szeretem,de végtelenségig nem tudok tolerálni..mit tegyek?jah a beszélgetéseken már túl vagyunk,meg az ígéreteken mégsem változik semmi soha...biztos nem vagyok én sem szent s?t,de mért mindig én engedjek és legyek vele türelmes,? letudja a napi 8órás szellemi munkáját és nem érti meg,hogy ez inkább fizikai-jah a baba nappal nem is nagyon alszik nekem..csak ha lent sétálok vele..uff

Legjobb válasz: jaj te szegény. teljesen megértelek. nálunk ugyanez van. szintén 3 hónapos a kislányunk, elején oda volt érte segített, mára ez elmúlt. nálunk ugyan így ér haza párom, és ugyan így fürdetjük mint ti. És igen, én már néha könyörgök is hogy foglalkozzon vele, de mindig van kifogás. Azt mondjuk észre vettem minél jobban erõltetem annál jobban nem akar vele lenni. Tényleg igazán átérzem a gondodat. Nem tudod néha rábízni valakire a kicsit? Én néha anyunak vagy anyósomnak adom egy két órára. Pihenj le egy kicsit, vagy ha éppen nem vagy annyira fáradt menj el csavarogni EGYEDÜL! Igaz amúgy ezért engem sokan megvetnek, de én egyszer kétszer úgy csináltam hogy ha hármasban voltunk és el kezdet nyöszörögni mondjuk a kislányom akkor kimentem a konyhába fõzni, vagy fürdeni, vagy bármi csak hogy kettesben maradjanak. Ha nem vagy ott biztos fel fogja venni megvigasztalja.

figyi, szerintem amit írtál hogy azért nem hagyod párodnál a picit mert nem nagyon ismerik egymást, az azért nem jó megoldás mert ha így álsz hozzá akkor sose fogják megismerni egymást. lehet hogy egy darabig sírni fog nála de ha már felismeri õ, hogy igen Õ az apukám, akkor megbékél. Hozzá kell õket szoktatni egymáshoz.
jaj te szegény. teljesen megértelek. nálunk ugyanez van. szintén 3 hónapos a kislányunk, elején oda volt érte segített, mára ez elmúlt. nálunk ugyan így ér haza párom, és ugyan így fürdetjük mint ti. És igen, én már néha könyörgök is hogy foglalkozzon vele, de mindig van kifogás. Azt mondjuk észre vettem minél jobban erõltetem annál jobban nem akar vele lenni. Tényleg igazán átérzem a gondodat. Nem tudod néha rábízni valakire a kicsit? Én néha anyunak vagy anyósomnak adom egy két órára. Pihenj le egy kicsit, vagy ha éppen nem vagy annyira fáradt menj el csavarogni EGYEDÜL! Igaz amúgy ezért engem sokan megvetnek, de én egyszer kétszer úgy csináltam hogy ha hármasban voltunk és el kezdet nyöszörögni mondjuk a kislányom akkor kimentem a konyhába fõzni, vagy fürdeni, vagy bármi csak hogy kettesben maradjanak. Ha nem vagy ott biztos fel fogja venni megvigasztalja.
hûha .... adhatnál pár leckét a páromnak:) de jó lenne ha ilyen lenne (elõzõ válaszolónak) remélem megbecsül téged a feleséged, mert ritka az ilyen férfi. további boldog babázást kedves apuka
Én egy "17 hónapos" apuka vagyok. A gyerekem születésétõl fogva rajongok a lányomért. 1 hónapos korától én fürdetem, böfiztetem, ha otthon vagyok "csak az enyém" :) a kislány, éjjel én kelek fel hozzá stb....szeretem a nejem, és tudom, hogy milyen fárasztó nappal egy ilyen csöppség, igyekszem minden gondot levenni a válláról, hadd pihenjen, és mindig élveztem minden perc együttlétet a gyermekemmel. A férjed egy önzõ disznó, aki sokkal jobban szereti magát, mint Titeket valaha is fog, már bocsáss is meg. Egy próba különélés sokat segítene, de, ahogy a panaszodból látom, lehet, hogy nem sírna Titeket vissza.
nagyon egyet értek az elsõ válaszolóval mégha nem is ilyen keményen. igenis párod tudtára kell adni amit te/mi csinálunk az ugyanannyira munka mint amit Õk. Sõt, Õk legalább éjszaka aludhatnak, pihenhetnek. Mi még azt se!
Szia hagyd vele egyedül biztos nem fogja sirni hagyni fáradtak vagytok mind a ketten mi is igy voltunk egy darabig a férjemmel de ö rájött mi a szitu miután nekem mennem kellett dolgozni 3 és fél év után.utána csak annyit mondott hogy nem tudja hogy birtam ki még az ö szekálásával is most már a második babát várjuk
igaza van az elsönek csak azért ne nagyon durván mert a várt hatás elmarad ha szere akkor biztos jo irányba fog lépni
Szia most fognak csak lepontozni de nem érdekel ami a szivemen a számon is kijön:) )Ha szo nem használ a tett biztos segiteni fog.Ha tudsz akkor 1-2 napra vagy akár 1 hétre költözz máshova ahol szivesen látnak:erre biztos reagál ha meg nem akkor nem ér semmit az egész és csak magad teszed tönkre légy kemény nem csak ö fáradt hanem te is söt!!!!!!
Én is írtam, hogy elmennék ha ilyen férjem lenne. Én sem tudnék gyesbõl elköltözni albérletbe (mert én ráadásul azt kapok), de szerencsére anyuékhoz mehetnék, van ott egy szobám, a méretét jobb nem firtatni. Hármunkra (két gyermekem meg én) igen igen kicsi lenne...de inkább az mint a mindennapos gyomorideg, kétség, rabszolgasors:( Bár nekem olyan érzésem van, hogy csak szerettél volna 1-2 megerõsítõ (helyeslõ) választ kapni arra, hogy milyen "rossz" férjed van. Egy kicsit kibeszélted magadból, ettõl talán megnyugodtál, megkönnyebbültél... Szerintem -azok alapján amit leírtál- más nincs, mint tûrni (van egy csúnya mondás "megszoksz v. megszöksz). Te nem igen tudsz változtatni, ha a lelkifröccs nem hatott, nem tudsz továbbállni akkor marad az "elviselés". Ami lehet, hogy az idõ múlásával majd megszépül, és nem is látod majd ilyen borúsnak a dolgokat.
Kedves kommentálók! Örülök, hogy ennyi érzelmet váltottam ki belõletek. Ezek szerint rám is jut idõtök, nem csak a gyerekre... Ha van idõtök a gép elött ücsörögni, akkor van idõtök ebédet is fõzni és kitakarítani a lakást is, ami igencsak jólesik majd a dolgozó férjnek. A TGYást, gyest, gyedet pedig azért kapjátok, hogy neveljéek fel a porontyotokat. Amire a legtöbb anya genetikailag kódolva van... 2-3 évre kivontátok magatokat a munkaerõpiacról, nyílván megtakarításotok nincs annyi, ezért állami pénzbõl éltek. Hiába hõzöngtök, ez így van. A válásról meg szépen mondjatok le. A mai vészterhes idõkben örüljetek, hogy van mellettek vki, aki szeret titeket és támogat anyagilag és érzelmileg.
A kérdező hozzászólása: Teljesen nem értek egyet a hozzá szólással, mert mindig mindenki azt akarja a nõktõl, hogy szüljenek után pótlást, elvégre így van biztosítva a generáció, ugyan akkor mindenki-fõleg a pasik irigyelik azt, hogy mi otthon lehetünk a gyerekkel pár évig, pedig nagyon kevés az az apa ki igazából alkalmas egy kisbaba ellátására a nap 24 órájában.elvárják, hogy a nõ kussoljon, tegye a dolgát , nevelje a gyereket és hagyja, hogy otthon elnyomják, de persze ha majd vissza megy dolgozni ugyan úgy lássa el a férjecskéjét, szolgálja ki, lássa el a gyerekeket, meg a lakást amíg a férj kipiheni a napi kemény 8órás munkáját.Hát gondolkozzunk már el rajta, hogy egy nõ mennyit visel el.És a férfiak mért várják el tõlük, hogy fogják be és ezt mind csinálják, hát álljunk már meg kérem.Sajnálom azokat a nõket akik így fogják fel és azokat akik hagyják, hogy így legyen.A mai világban egy nõ sokkal többet kell, hogy elviseljen és ezek után még szó nélkül hallgassuk az efféle nyilatkozatot.Én a férjemhez képest dupla annyit kerestem mikor dolgoztam és hagyjam, hogy most sakkban tartson az efféle dumával, hódoljak be és legyek papucs, megtört feleség, majd 3-jobb esetben..év múlva csináljam ugyan így a napjaimat , meg mellette dolgozzam le a napi 10órámat a szakmámban..és tök jó , mert van pénzünk, addig meg hagyjam , hogy az állam tart el engem dumával lelkileg meggyötörjenek...én is adózó polgár voltam és vagyok sõt leszek is, nem a kismamáktól kellene a juttatást sajnálni, hanem azon kéne elgondolkodni, hogy minden tisztességes dolgozó ember fizetésébõl ugyan úgy fizetsz a hajléktalanokért, azokért akik tesznek a rendszerre és , hogy magának jobb legyen, talán ezektõl kellene sajnálni, nem pedig azoktól akik az utánpótlást biztosítják a nemzedékünkbe, mert nem lenne élet tovább ha nem szülnénk gyereket...huuu, most nagyon felment a pumpa....
A kérdező hozzászólása: JA és annyit még, hogy igen leülök a gép elé, kb 5-10percekre amíg megírok egy kérdést és majd amikor ismét van 5percem ránézek, mert leülök a gép elé , ennyi a szórakozásom.nem csavargok a városban, nincsennek ismerõseim akikkel lemenjek-anyukák sem, amíg a férfiak legalább utaznak , minden nap találkoznak emberekkel-tudnád te meg milyen az amikor hónapokig annyi az össz szórakozásod, hogy babakocsit tologatsz egyedül az úton kb napi 1-2órában--huu marha kikapcsoló néha, fõleg amikor hót fáradt vagy, mert éjjel kb 5ször keltél fel, nappal egy percet sem tudsz pihenni, de leviszed a gyereket, mert szeret a kocsiban aludni, nem tudom melyik pali tudná ezt csinálni, mert ha megcsípi õket egy szúnyog már sír mindegyik, hogy fáj....szval nem kell a férfiakat sem be mutatni, igenis egy nõnek elismerés kellene , hogy járjon, hogy ezeket mind megcsinálja!És nem kussban tartás!
Baba életéért az anya küzd. Nem az apa, az csak besegít. Gazdag családoknál jöttek a bébiszitterek usw. , de a szegényeknél, vagy magukat szegénynek tartóknál ez az anya feladata van volt és lesz. 2X annyit kerestél? Akkor nyilván azt is tudtad, hogy a baba megszületése után már nem fogsz annyit. Nem fogsz a férjednek pitizni? Dehogynem. Tetszik, nem tetszik, tõle függsz. Itt nincs emancipáció, meg vagylagos válaszok. Örülj, hogy az állam ad pénzt! Nem Afrikában élsz, vagy Közép-Amerikában. Lemondással jár a gyereknevelé? Így van. Viszont nem mentesít az alól, hogy férjeddel is törõdj! A kapcsolat ápolása gyerek megszületése után is fontos! A férjet kényeztetni kell, testileg, lelkileg. Igen, ez tényleg megterhelõ! De csak ÕRÁ számíthatsz, mert mások besegítenek, de majd 10-20-30 év múlva Õ lesz melletted és a felnõtt gyereked mellett, amikor már mindenki más eltûnt. Ezért tiszteld azt, aki melletted áll!
Hát igen, amikor a babát meg kell csinálni (elnézést a vulgaritásért) akkor az apuka is igen-igen kiveszi a részét a feladatból...mert neki! jár a kényeztetés. Na, én az ilyen pasit úgy elkényeztetném testileg, hogy soha többet nem vágyna a gyönyör e formájára. Aztán meg nyalogathatná egyedül a lelki sebeit-hogy az se maradjon ki. Azt hiszem -sõt, mostmár látom, tudom- az ilyen és ehhez hasonló férfiak leragadtak a patriarchalis társadalom szintjén. Nos, kérem -felvilágosítás szintjén szeretném közölni, hogy - ez már nincs! Az asszonyt nem a hajánál fogva húzzák ki a barlangból... Egyenlõ jogok illetnek meg nõt és férfit! De, ha a férfi elégedetlen asszonya lelki, testi teljesítményével. Hát, támogassa-ha erre képtelen, ne beszéljen (v. legalább elõbb gondolkodjon). Illetve aki már annyira veri a mellét, hogy a másik kontinensen is zeng - vállaljon "asszonyszerepet" , járjon elõ jó példával. Csak 1 évig mutassa meg, hogy kell ezt csinálni, hogy kell tökéletes anyának, feleségnek, szeretõnek, társnak lenni a nap 24 órájában. Tessék, lehet kezdeni. Azaz csak lehetne-mert akit otthon kissé félreneveltek annak már baltával sem lehet lyukat ütni fején és beletölteni némi emberséget, megértést... A feleséged az a nõ, aki majd veled lesz öreg napjaidban, amikor majd remegõ lábbal már nem tudsz kimenni dolgod végezni, Õ segít.. Aki majd ellát akkor is, fõz, mos takarítja a szennyeseid. És nem azért mert tõled függ. Zárójelben elég gusztustalan egy látásmód. Kinek mi. A csúszómászokat sem kedveli mindenki. Arról azért nem szól a fáma, hogy a feleség visszamegy dolgozni ha letelt a gyes (bár ilyen pasi simán visszazavarja a gyerek 1 éves korában). Dolgozik, hazamegy-házimunkát, gyereket ellát, férjének kedveskedik...És addig te mit csinálsz?? Ülsz? és, várod az esti kényeztetést? Mert neki ez a dolga. Dolga? Egyedül neki? Családcentrikus látásmód. De mindenki azt kap amit ad, tudod, "ki mint vet..." Egyébként kár a szó beléd. Te így látod, és akad hasonszõrû férfipajtásod. De számomra azért az megnyugtató tény, hogy az efélék már "kipusztulóban vannak". Egyre több férfi vállal sorsközösséget feleségével, veszi ki a részét a házimunkából, gyereknevelésbõl és Uram 'bocsá még dolgozik is napközben. Nem szégyelli, hogy elmosogat, pelenkáz, bevásáról, mos, fõz.... Ember marad v. emberré válik, azért hogy mindenki boldog legyen -abban a közösségben amit család(jának) nevez.
Igazad van, meggyõztél, ezután még többet fogok otthon segíteni, több pénzt hozok haza és remélem, hogy a matriarchális társadalom alsó szintjén nekem is szorul egy kis hely.
Miért akarod azt mindenkivel elhitetni, hogy a féfitól függ? Én nem maradtam meg egy ilyen bunkó mellett, és láss csodát, nem függök tõle. Én egyedül nevelem az egy éves gyerekemet, úgy, hogy még gyerektartást sem kapok, mert amióta nem vagyunk együtt az apukával, nem dolgozik bejelentve, hogy ne kelljen fizetnie. És igen, a havi 44 ezer forintos GYED-embõl és a családi pótlékból élünk, meg abból, hogy a szüleim havonta adnak 10-10 ezer forintot. És azt hiszem, inkább számíthatok a szüleimre, mint a fiam apjára, aki arra nem volt képes, hogy havi 5 ezer forintot fizessen a gyereke után, vagy hogy a bírósági tárgyalásra odatolja a képét. Szóval ne próbáld azt belemagyarázni senkibe, kedves apuka, hogy minden nõ a hozzád hasonló férfiaktól függ. Az meg, hogy örüljünk, hogy kapunk juttatásokat, hát... tudod én a GYED-emet az után kapom, amit dolgoztam, mégpedig igen keményen. Napi 9-10 órát, fizikai munkát, legtöbbször éjjel, hajnali 2-ig, 3-ig. És mit kapok ezek után? Nem ennek a béremnek a százalékát, mert az nem számít, csak annak a százalékát, ami az alapbér, éjszakai pótlék nélkül, pedig soha egy percet nem dolgoztam délelõttös mûszakban. Egyébként, ha magyarországon is úgy lenne mint nyugaton, hogy minden nagyobb munkahelynek lenne saját bölcsije, ami ott van helyben, szerintem sokkal több anyuka menne vissza dolgozni. Külföldi filmekben nem láttad még??? Ott a munkahly, bemegy a szülõ dolgozni, viszi magával a gyereket, csak éppen azt felviszi az emeletre a bölcsibe, anyuka meg lent dolgozik, és ha épp van rá ideje, akkor felmegy a gyerekhez, pl. amikor ebédszünete van vagy ilyesmi. De persze szerinted itt nincs más választás, csak az, hogy a faszi keresi a pénzt, a nõ meg kussol. Nyilván, neked ez a kényelmes, mert ha a nõ is vissza tudna menni hamarabb dolgozni, akkor már nem lehetne olyannal elkussoltatni, hogy "én keresem a pénzt, a te dolgod hogy takaríts". Tudod manapság azért dolgozik a férfi is és a nõ is munkahelyen, mert a fizetések nem akkorák, hogy meg lehessen élni csak egybõl. Ezért viszont mindkét félnek ki kell vennie a részét a házimunkából. És ha a nõ otthon marad mert gyereket szül, akkor oké, hogy õ csinál mindent amikor egyedül van otthon, de az épp olyan kemény munka, mint amit a férfi a munkahelyén végez, és nem csak a pasasnak kell pihennie amikor hazaér, hanem a feleségnek is, tehát úgy helyes, ha munka után a férfi segít a nõnek, így annak is kevesebb a terhe, és többet tud pihenni. A gyereket és a vele járó nehézségeket ketten vállalták, nem csak a nõ! Mondom ezt én úgy, hogy nekem aztán senki nem segít, mindent egyedül csinálok, de sokszor érzem, hogy jó lenne ha valaki legalább addig eljátszana a gyerekkel, amíg én megfõzöm az ebédet, vagy elmosogatok, mert persze pont akkor kell a gyereknek is valami, amikor én nekikezdek valaminek, és így háromszor annyi idõ, mintha megszakítás nélkül meg tudnám csinálni. Mondjuk nekem ez már nem olyan nagy gond, mert így szoktam meg, de tudom, hogy ennek nem így kéne lennie. De látod, vannak olyan nõk, akik meg tudnak élni a férjük pénze nélkül is.
Megint ez a válás dolog... Ha nem oké a kapcsolat, miért vállaltatok gyereket? Apakép nélkül nem lesz belõle normális ember. Ha meg ilyen volt az apja, minek kellett neki gyereket szülni? Kicsit tájékozódni kellett volna a gyerekvállalás elõtt, milyen anyagi terhekkel jár. Felelõtlenség ilyen kis pénzbõl gyereket nevelni. ennyibõl csak nyomorogni lehet, meg a poronty gyermekkorát ellopni.
Semmi de semmi közöd ahhoz, hogy miért nem vagyok a gyerek apjával. De inkább nevelem a fiam egyedül, mint egy olyan apával, amilyen van neki. Vagyis nincs neki, mert fél éven át nem is érdeklõdött felõle, pedig én nem tiltottam el a gyerektõl. Megvan az otthonunk, a lakbért ki tudom fizetni, van fûtés, van villany, sõt, még net is, van mit ennünk, a gyereknek van ruhája, játéka, mi kell még? Erre futja. Igaz, nem a legmenõbb babakocsink van, és nem Converse kiscipõ virít a lábán, de aranyos, jópofa rucijai vannak, nem a konténerbõl kukáztam õket, csak kijárok börzére vásárolni, amiért igaz fel kell kelni korán reggel, de sokkal olcsóbb. Elõfordul, hogy hónap végén én csak krumplit eszem ebédre tojással, de a gyereknek megvan a kajája minden napra, õ nem érzi, hogy hóvége van. Én lennék felelõtlen? Azért mert kis pénzbõl nevelek gyereket? Hát mit kellett volna csinálni nagyokos? Talán amikor szétmentünk az apjával, adtam volna intézetbe? Régen szerinted mennyibõl neveltek gyereket? Szerintem teljesen normálisan élünk. És méghogy az én gyerekembõl nem lesz normális ember... Ki mondta azt neked, hogy az egész életemet férfi nélkül akarom leélni? Én igenis eljárok néha néha ismerkedni, és lett is volna már lehetõségem "pótapukát" találni, aki imádta a fiamat, csak éppen más okokból nem mûködött a kapcsolatunk. Amúgy van nekem olyan fiú ismerõsöm, akit az anyja egyedül nevelt fel, és sose volt apja, de teljesen normális ember lett belõle, azóta felesége van és gyereke, annyi a különbség közötte és az átlag férfiak között, hogy sokkal udvariasabb a nõkkel, tud fõzni, takarítani, mosni (és ezt meg is teszi), és sokkal önállóbb, nem várja, hogy mindent elintézzen helyette a felesége.
A kérdező hozzászólása: Örülök neki ha neked havi 44ezer ft-ból van hová menned, mert nekem nincsen és ennyi pénzbõl ill.nekem 530ezer ft, nem tudnék albérletet+rezsit , kaját és pelenkát venni, szval ezért írtam nem bántásként.nekem is a büszkeségem lenne az elõrébb való de nem tehetem meg, mert már nem csak rólam van szó!!!Így nem ugrálhatok felelõtlenül.
"Azt meg, hogy sokan írják, hogy rögtön elhagynám...háát jó nekik ha olyan anyagi körülmények között vannak, hogy ezt megtehetik én a gyedembõl egyszerûen csak tûrni tudok, meg vissza szólalkozni egyenlõre." Jó nekem??? Én is GYED-en vagyok, ami havi 44 ezer forint, ezt nem nevezném olyan pompás anyagi körülménynek. De inkább ez, mint a fiam apja.
A kérdező hozzászólása: Tudjátok, igen nekem is eszembe jutott, hogy haza megyek anyumhoz egy hétre minimum 200km-de azt sem tudom ott , hogy leszek el, mert már vagy jó 10éve külön élek...szval én is tudom nyûgösebb vagyok és nehezebben viselem el más rigolyáit de az enyémet senki..ill.a férjem már rögtön támad ha valamit mondok neki, pedig nem b-gatás képen..Vele hagyni nem nagyon tudom, mert mivel ennyire keveset vannak együtt a fiammal, így azt sem tudja mit tegyen ha gond van.Pelenkázni sem szereti, eddig kb 3szor bírtam rávenni.sokszor már nagyon fáradt vagyok és csak hagyom sírni én is a kicsit, mert õ meg egész nap szinte kézben szeretne lenni.A kis 6kilójával ez már nem annyira egyszerû és ami a legrosszabb tényleg az, hogy ha leülök már vergõdik a baba, mert õ úgy szeret lenni, hogy állunk.Na hát ezt a lábaim meg nem nagyon akarják megérteni.És a másik ami miatt nem nagyon merem õket egyedül hagyni, hogy amiatt, hogy sokszor üvölt a kicsi a kezében, .mert átadom õ a dörmögõs hangjával még elkezdi csitítani amit amúgy sem nagyon ismer na hát akkor törik igazán a mécses és nagy könnyes szemmel néz engem én meg kénytelen vagyok átvenni.Imádom azt a kis szarost, de tényleg néha csak egy fél óra tök jó lenni ami csak az enyém és nem kellene senkinek készenlétben állnia.Háát ez az amit nehéz megoldani...
2 hónapos apuka vagyok. Én is imádom a lányom. Gyakran elalszik rajtam, nagyokat mosolyog. Pelenkázni nem szoktam, meg fürdetni sem, de ha sír felveszem és soxor megnyugtatom. A gondozási feladatokat asszonypajtás látja el. Igaz, õt ezért fizeti az állam. Pl. az én adómból. Úgyhogy ezt neki meg kell csinálnia, ez a dolga. Ha néha lázad, akkor mondom neki: bevállaltad nem? Nyugodtan lepontozhattok, de akkor sem fogok mindent megcsinálni asszony helyett. Hozok neki ebédet, eltörölgetek, leviszem a szemetet, néha elmosogatok, bevásárolok, lesem az akciókat, harcolok a rokonokkal, mert nem úgy viszonyulnak hozzánk ahogy megérdemeljük, pluszmunkákat vállalok, hogy legyenek jó cuccai. Lehet, nem vagyok mintaférj, de azért jó apának tartom magam. Azért mintapának nem, mert sztem azok homokos, puahány házipapucsok.
A kérdező hozzászólása: Szerintem ez egy gusztustalan kijelentés, hogy ezért fizeti az állam a te adódból, mert mi nõk is dolgoztunk és fogunk is és nem mellesleg a mi gyedünket és egyéb juttatásainkat is megadóztatják és én úgy gondolom egy babát két ember vállalt be, mert ha te így gondolod szintén együtt érzek a pároddal.Na és ezek után az ilyen apára, hogy hagyja ott az asszony a gyereket ha sürgõsen el kell mennie..nekem pl fogorvoshoz kellene mennem, mert sajog 2fogam is de tûrök még, hogy nõjön a gyerek, mert nem merem több órára az apjára hagyni, pont az ilyen felfogás miatt, az meg nekem sem hiányzik, hogy tövig lerágjam a körmömet egy pár óra alatt csupán, h.az effajta csökönyös felfogást gyereknevelésre biztassam..sajnos kezdem azt érezni az effajta felfogások miatt van ennyi válás.És ez nem célzás, saját példámból okulva.
A kérdező hozzászólása: Na én ezeket mind megcsinálom , kivéve a fõzést, de ha jut rá idõ azt is szívesen csak a babám nagyon akaratos és nem nagyon hagy idõt rá..csak egyszerû kajákra, sõt még mennyi minden mást is...csak nekem nincs kivéve igazából a gyerek a kezembõl.És sztem egyáltalán nem papucs az ilyen férj, sztem ennek kellene a normális állapotnak lenni és írigyelem ezt a nõt akinek ilyen párja van.Bárcsak minden pasi így gondolná:)
válaszoltam egy kérdésre és kitörlik? milyen jogon? ki bírálja egy válasz milyenségét? hogy jó vagy rossz?
Kedves " 2 hónapos apuka" ! Az én férjem, ha ilyeneket vágna hozzám, biztos lehetsz benne, másnap már nem lennék mellette.Igen jogod van válaszolni neked is, mint mindenkinek, de szégyen hogy sajnos vannak férfiak akik ezt így látják, és nem veszik figyelembe, hogy igenis nagyon nehéz egy pici babával, egyedül, nyakig a házimunkában, állandóan éjszakázva, idegeskedve, mikor miért sír, mi lehet a baja, miközben édes apuka nyugodtan alussza az igazak álmát, és napközben is csak annyit mond, Te akartad-ahogy írta a kérdezõ, ezt ketten vállalták be.Nagyon dühít az ilyen felfogás, és sajnálom a párod! Az én párom nem fõz, nem takarít, nem kel fel éjjel a picihez, de állandóan dolgozik, van hogy éjjel jár haza, és ezt tiszteletben tartom.De ha otthon van segít, igaz néha kérni kell, de akkor szó nélkül.
Kedves két hós apuka! Gondolkodj már el azon, mit mondtál! A feleséged azért kapja azt a kevés GYED-et/GYES-t hogy az év minden napján, a nap 24 órájában csak õ csináljon mindent??? Mi az, hogy a te adódból? Talán a saját családodtól sajnálod? Egyszer próbáld ki csak egyetlen napig, mit csinál a feleséged egy nap. Azt a gyereket ketten vállaltátok, az egy dolog, hogy dolgozol, de utána hazamész és mit csinálsz? Még egy pelenkázásra sem vagy képes? Egy fürdetésre sem? A feleséged is keményen dolgozik, de neki nem jár le a mûszakja. Az a baj, hogy az ilyen férfiak pontosan ugyan ilyen férfiakat termelnek (mert ezt nevelésnek nem lehet nevezni), illetve olyan nõket, akik ezt hajlandóak elviselni.
Egyébként ez az "asszonypajtás" tisztán engedi láttatni, hogy mennyire -nem- tiszteled a feleséged. Vagy csak itt vagy legény a gáton, otthon meg megreguláznak...hmm.
Kedves Apuka, nem tudom hogy nekem reagáltál-e, de én nem rossz szándékból írtam hogy tanulhatna Tõled a párom. Én igazán büszke lennék rá ha ilyen jó apa és férj lenne. Ha megbántottalak bocsánat.
Jah, nem szóltam, most olvastam végig a nem hasznos válaszokat is, és így már értem. Nem szóltam.
Szerencsére nem volt benne részem, és nem kívánom senkinek, hogy így járjon. A válás meg nem megoldás, mert a nõ egyedül marad és nagy szerencs kell, hogy találjon egy szeretõ férjet, aki felneveli más kölkét, úgy mint a sajátját.

Óvodás gyerekek anyukái! Hogy tolerálják a munkahelyen ha szinte minden 2. héten beteg a gyerek és otthon kell vele maradni?

Legjobb válasz: Én ilyenkor bébisittert fizetek, õ van vele. Elsõ 1-2 nap, amikor tényleg beteg maradok itthon, de amikor már gyógyulgat jön a felvigyázó. Ez van, a gyereknek nem gond,szereti, nekem kell a meló hely...

Én ilyenkor bébisittert fizetek, õ van vele. Elsõ 1-2 nap, amikor tényleg beteg maradok itthon, de amikor már gyógyulgat jön a felvigyázó. Ez van, a gyereknek nem gond, szereti, nekem kell a meló hely...
mivel meg van szabva, mennyi táppénz jár a gyerek után, te sem maradhatsz otthon minden 2. héten, szabadság is véges. Ahogy az elõzõ írta, 1-2 napot tolerálnak, de heteket már nem. Még ha a fizetésed el is megy a bébiszitterre... :(
Csináljátok felváltva Apukával.
Mi úgy oldjuk meg, hogy az orvoslátogatás napján otthon vagyok velük, és max még egy nap, aztán anyukámmal vannak. Én pont azon gondolkodom, ha sok betegeskedés lesz, akkor majd apuka is itthon fog maradni velük legalább egy napot. Így nem tudjátok megoldani?
Én szeptembertõl megyek vissza dolgozni és pont ma közölték velem, hogy ezt egyáltalán nem fogják tolerálni. Szigorú létszám-stopp van és ha én túl zûrös vagyok(márpedig valószínûleg az lennék), akkor megoldják nélkülem... pedig várnak vissza, de sajnos senkinek nem hiányzik egy zûrös anyuka :( mi is most agyalunk apukával, amikor lehet anyukámmal lesz de nekünk is keresnünk kell valakit akit bármikor lehet ugrasztani. sajnos nálunk sem olyan a családi háttér, anyukám pedig már a korából kifolyólag nem bírja úgy.
szerencsére nagyon megérto a fonoknom, de igyekszem nem visszaélni vele.a bolcsi- és ovikezdés nálunk is igy nézett ki, 2 hetente beteg volt a fiam. ha éjszaka lett rosszul, én maradtam itthon aznap, ha orvoshoz kellett menni, én vittem, de aztán felváltva voltunk itthon a férjemmel és anyukámmal, néha apu is. tobbszor volt, h csak kohogott és szirupozni kellett, akkor keresztanyámmal is volt, aki épp munkanélkuli volt akkoriban. szoval igyekeztem ugy megoldani, hogy a kicsinek is jo legyen, de a munkahelyen se éljek vissza a fonok megértésével. Ha reggel hivtam, h nem megyek, akkor is ok volt, sot, volt, h a férjemmel volt otthon a kicsi, még lázasan, látták, hogy kivagyok az éjjelezéstol, és hazakuldtek. Igaz, kis kollektíva vagyunk (kb 10en), egymásra vagyunk utalva a munkában, de huzzuk is egymás helyett ilyen esetekben. azt hiszem, szerencsém van:)
Nagy szerencsém van, mert egyrészrõl olyan munkám van, amit eltolhatok, másrészrõl nagyon megértõ a fõnököm és tudja, hogy ez ezzel jár és azt is, hogy nem élek vissza vele, na meg a céges laptop és telefon nálam van és ha olyan meló van, akkor itthonról is elvégzem. Pedig ráadásul nekem 2 ovis fiam van... Pont 1 éve kezdtem újra dolgozni 5, 5 év gyes után, de szerencsére az átlaghoz képest ritkábban lettek betegek a gyerekek, ill. a párommal felváltva maradtunk otthon. Idén pedig anyós nyugdíjas lett, így megoldjuk vele, vagyis elsõ nap maradok és viszem õket dokihoz, de utána õ vigyáz rájuk. Hozzáteszem: szept. óta a héten betegedtek le elõször a gyerekek!!! :)
Engem kirúgnának. A fiam hiába tartósan beteg, senkit nem érdekel ez manapság. Én is bébiszittert pénzelek, nettó 100 ezres fizuból.

Panelben és/vagy albérletben lakók, hogy tolerálják a szomszédok a kutyátok ugatását?

Mennyire ugatós a kutyátok? Nem szoktak balhézni a lakók emiatt? Albérletbe fogunk költözni a közeljövőben a yorkinkkal, de kicsit félek tőle, hogy nem lesznek-e konfrontációk a kutyus ugatása miatt. Nem ugat sokat, mégis egyszer-egyszer vannak ilyen pillanatai, mikor jelez.

Legjobb válasz: Ha csak jelzésértékûen ugat, akkor egy szavuk sem lehet. Persze lakóközössége válogatja. Meg persze egy vastagabb falú lakásban nagyon át sem hallatszik. Ha a bérbeadó engedélyezte a kutyát, akkor azt el kell fogadnia a közösségnek. Másoknak a kisbabája sír egész nap, azért sem szól senki.

Ha csak jelzésértékûen ugat, akkor egy szavuk sem lehet. Persze lakóközössége válogatja. Meg persze egy vastagabb falú lakásban nagyon át sem hallatszik. Ha a bérbeadó engedélyezte a kutyát, akkor azt el kell fogadnia a közösségnek. Másoknak a kisbabája sír egész nap, azért sem szól senki.
Nálunk nagyon rosszul ... Hamarabb nyomtak fel a közös képviselõnél, minthogy bemutatkoztunk volna, mert 3-at ugatott a kutya ... Azóta megbékéltek már vele, mert nem igazán ugatgat, mióta megszokta a helyet. Pedig amúgy õ egy ugatós kutya, de nagyon szépen megtanulta, hogy a lakásban csendben kell lenni, nem kell a legkisebb zajra is fél percet csaholni.
Nekem is yorkim van, minden lakó nagyon szereti. A szomszéd mondta, hogy hallja, ha néha vakkant egyet, de nem zavaró. Ha idegen jön, vagy valamit hall, akkor rászólok, hogy csönd legyen, és nem ugat. Ilyen egyszerû.
Nekünk sosem volt probléma az ugatással. A lépcsõházban több kutya is van, szóval nem sok vizet zavar az ugatás. A mi kutyánk csak akkor ugatott, mikor egy bogár bejött az ablakon és kergette. Ma már leszokott róla :) De mindenhol mások az emberek, valahol tûrik, van ahol nem :)
nálunk is ugyanaz a szitu mint a két elõzõ válaszoló esetében. szinte meg sem nyikkan. a jelzésértékû ugatás persze kérdéses. ha nagy ritkán egy nagyon maxi kettõ vakkantás az nem fog senkit zavarni. de ha nekiáll folyamat ugatni és ne adj isten napjában többször azért az nem kellemes és számíthatsz konfrontációra. persze nem nehéz a kutyussal megértetni sõt szerencsés helyzetben is vagy. új hely, új szabály: "ne dumálj". simán tiltod.
Nekünk azt sem tudták a szomszédok, hogy kutyával költöztünk, amíg meg nem látták. Csakis akkor ugat, ha csengetnek, akkor sem folyamatosan, csak jelzés szinten. Azt nem tudni, a te szomszédaid miként fognak reagálni, minden ember más.
Enyémek elején folyton rácsodálkoztak hogy van kutyám mert hogy egy hangja sincs, mindig dícsérnek mai napig minket:D Ami való igaz, soha nem ugat, ha kint ugat kutya akkor is csak mormog magában válaszul, de egy hangja sincs. Amúgy tiltsd le lakásba való ugatásról ennyi az egész és nem lesz gond.
Ugatni ritkan ugatnak. Tobb kutyais van...mikor mennek setalnivan egyaki a liftnek mindig ugat, aztan azt hallod, h "shhcsshhhh" hangosabban csitteg a gazdni mint ugat a kutya vicces...de ez. Napi 2 kb amit hallok... demost koltoztek felenk, kaparaszik, vagy mi...hallom ahogy a kovon jar... Utana kapar....idegesito, de ejjel nem csinalja, meg eleg tolerans vagyok a hangokra.... Eleinte megsem tudtam rajonnni mi ez a hang
Én is tiltom a lakásban ugatást sajátnál is, panziósnál is, meg ideiglenesnél is. Hamar megtanulják, emiatt még sosem volt konfliktusom.
a lakásban nincs ugatás! jelezni lehet , halkan kicsit, de ennyi! senki sem tolerálja a lakásban állandóan ugató kutyát, sõt , én mint kutyás lennék az elsõ aki szólna érte! mivel csak nevelés kérdése, így , ez a gazdák dolga! ne a szomszéd miatt ne ugasson , hanem mert meg van rá tanítva :) új lakásba költözéskor , írd ki az üzenõtáblára, hogy kutyátok van !! ennél többet nem kell tenned! figyeld , hogy hová viszed wc-re !! kutasd fel a környékbeli kukákat! mindíg legyen nálad zacskó ! kb: 2-3 hónap amíg a kutya megtanulja a házban lakók szagát, mozgását, energiáját, és a hozzájuk gyakran látogatóét is. addig persze jelezni fog , de ha jól reagálsz rá ( nem szidod, nem lekiabálod, és nem megvered mert jelzett, ...- hanem : megdicséred, és utána leállítod ! ennyi és nem több . jelzett, te reagáltál rá, és innentõl te intézed az idegent :) ez a trükk:) tacsiknál, és pincsiknél, meg pár idegesebb yorkinál, csivinél ez problémásabb lehet , de ott mûködik a fárasztás ! vagy jön a szomszéd böszmén , mérgesen , és helyrerak :)
Lakokozossegtol fugg.a berbeadoval lebeszeltuk a kutyat.egy rotirol van szo.szajkosar, poraz soha egy hangja nem volt megis kirakattak minket mert nem tetszett nekik.mielott itelkeznetek a rotit menhelyrol hoztuk es az eddigi 5 evet panelban elte.van akinek a folyosora pisil a kutyaja meg kakil is es honapok ota semmi nem valtozik.mindenki elmegy mellette. Ezert szerintem valtozo.jo szomszedot kell kifogni.de annyit hozzatennek hogy a kisbabanak nem lehet megtanitani hogy ne sirj mert igy fejezi ki magat de egy kutyanak metanithato.az utobbit kevesbe toleraljak barhol is lakj


A hívők hogyan tolerálják a lottózást? Holnap vigyázok egyik ismerősöm kislányára és be kell ugranom egy lottózóba mert álmodtam 3 számot és meg akarom játszani. A nőci már ott fog várni tehát mondanom kell neki. Nem gáz?

Legjobb válasz: Vallásos értelemben a biblia szerint nem helyes. Remélem ezt a választ is elolvasod :D Istenben bízni helyes és rendben levõ dolog. A szerencsejátékos nem Istentõl várja a boldogulást, megélhetését, hanem a szerencsében bízik és ez ugye egy másik szó. Istenben bízni, vagy fortunában?-(merthogy neve is van- de érdekes nem?) Légyszíves ne gyere azzal, hogy Istenben bízol megsegít a szerencsejátékban :D Nem fog! Teljesen ellentétes a kettõ. Olvasd el egyszer hogyan áldja meg a hívõket Isten- nézd meg a 5.Móz.28-at és egyértelmû lesz.

Vallásos értelemben a biblia szerint nem helyes. Remélem ezt a választ is elolvasod :D Istenben bízni helyes és rendben levõ dolog. A szerencsejátékos nem Istentõl várja a boldogulást, megélhetését, hanem a szerencsében bízik és ez ugye egy másik szó. Istenben bízni, vagy fortunában?-(merthogy neve is van- de érdekes nem?) Légyszíves ne gyere azzal, hogy Istenben bízol megsegít a szerencsejátékban :D Nem fog! Teljesen ellentétes a kettõ. Olvasd el egyszer hogyan áldja meg a hívõket Isten- nézd meg a 5.Móz.28-at és egyértelmû lesz.
Egy fickó minden nap fohászkodott Istenhez, hogy nyerjen a lottón. Ez így megy hónapokon keresztül, mikor egyszer leszól az Úr: -Az Isten szerelmére, legalább vegyél már egy lottószelvényt!
Szerintem a lottó és a hit között nincs semmilyen összefüggés. Nem hiszem, hogy zavarna bárkit is, hogy lottózol. Ha kocsmába mennél inni gyerekvigyázás elõtt, az már gáz lenne :)
Ha valaki a szerencséjében hisz az nem bízik Isten mindenhatóságában vagyis abban a képességében hogy életünk minden apró részletére hatással tud lenni. De szerintem a legtöbb hívõ nem tartja bûnnek a lottózást (ahogy ez a többi kommentbõl látszik is). Én arra tippelnék hogy az ismerõsödnek eszébe se fog jutni hogy ez (a lottózás) valami rossz dolog.
Nincs azzal semmi gond. :)
Én jártam egy ideig katolikus iskolába, és még némelyik pap is lottózott :)

Van itt, akinek nem alszik délután az oviban a gyermeke? Mit csinálnak a nem alvó gyerekek alvásidőben? Hogy tolerálják az óvónők? Mennyi idős a gyerkőc?

Legjobb válasz: Nálunk ez komoly probléma, mert nemcsak nem alszik, hanem sokszor zavarja is a többieket. Mivel a kislányom Aspergeres, van mellette gyp-asszisztens, aki kiviszi alvásidõben játszani, gyakran egy másik (hiperaktív) kislánnyal együtt. Ha õ nincs, akkor a kislányomnak a terem szélén ágyaznak, körberakják mesekönyvekkel, játékokkal és próbálják rávenni, hogy maradjon legalább csendben. Tolerálják, mert nem tudnak vele mit csinálni...

Nálunk ez komoly probléma, mert nemcsak nem alszik, hanem sokszor zavarja is a többieket. Mivel a kislányom Aspergeres, van mellette gyp-asszisztens, aki kiviszi alvásidõben játszani, gyakran egy másik (hiperaktív) kislánnyal együtt. Ha õ nincs, akkor a kislányomnak a terem szélén ágyaznak, körberakják mesekönyvekkel, játékokkal és próbálják rávenni, hogy maradjon legalább csendben. Tolerálják, mert nem tudnak vele mit csinálni...
A fiam sokszor nem alszik. Igazából szüksége lenne rá, csak nehezen alszik el, ha már félálomban van, és egy gyerek köhhint egyet, neki tuti kimegy az álom a szemébõl és nem alszik el. Általában az óvónõk közelébe ágyaznak neki, ha van rá mód akkor valamelyik óvónõ vagy dadusnéni álomba simogatja (érdekes, mert itthon nem igényel semmi ilyet, egyedül alszik el), de ha ez nem jön össze, akkor annyi az elvárás, hogy legyen csendben és pihenjen. Ezt az elmúlt egy év alatt többé-kevésbé megszokta. Ja, és most lesz öt éves.
a miénk se alszik az oviban, a miénket úgy értem , hogy panelban lakunk , azt fölöttünk lakik egy nõ az óvódás fiával, azt tavaly még délután 4 ig volt ott a kis terrorista, de idén már csak félkettõig, mert alvás helyett zavarja a többieket, aztán most délután fél kettõtõl este 8 -ig itt rugdalja tiszta erõbõl a plafonunkat, csak úgy remeg a csillárunk, tavaly még csak 4-tõl-8-ig voltunk kénytelenek ezt a mindennapos szõnyegbombázást hallgatni, na szóval ezt csinálja alvásidõben,
3 éves, elõfordul hogy nem alszik. Olyankor csendben feküdnie kell az ágyán, nem csinálnak belõle nagy ügyet. Csak akkor csinálnának, ha nem hagyná a többit aludni. Ja, és fél óra után lehet csendes foglalkozás. Játszhat ha csendben van, pl rajzol, vagy babázik.

Miért gondolják egyesek, hogy a putriskodás, munkakerülés, felelötlen életmód is megérdemli, hogy tolerálják?

alkoholizmus, drogfüggöség, cigeratta függöség, hitelek felelötlen felvétele, sok gyerek vállalása a semmibe, munkanélküliként válogatás a munkák között... Miért érzik ezek az emberek azt, hogy ök megérdemlik a külsö, anyagi segítséget?

Legjobb válasz: Ha meg tenne, akkor k*cs*g rasszistának neveznék.

Ha meg tenne, akkor k*cs*g rasszistának neveznék.
Az a kérdés, hogy te mit tennél ez ellen. Nyafogni mindenki tud.
A kérdező hozzászólása: úgy általában érdekel. barátom szülei hitelt hitelre halmoztak régen, a napi megélhetésért. a külcsín megvolt. most meg barátom alig 19évesen nem tud tanulni, mert a szülei tartozását kell fizetnie, hogy ne tegyék utcára öket. sírnak, hogy ö ezt nem értheti, könnyen beszél, még gyerek, de ök csak ülnek otthon a segélyre várva. még a cigiröl sem hajlandóak lemondani.
Ezt sajnos nem egyesek gondolják, hanem a kérdésben kifogásolt életmódhoz ragaszkodók nagy tömegei. Az ezeknek a képzetlen, tanulatlan, az együttélési normákat be nem tartó embereknek kényszerûen folyósított segélyekkel a többségi társadalom mintegy "megvásárolja" a (nagyon viszonylagos) biztonságát. Ha a segélyezés elmaradna, ez a semmilyen iskolai végzettséggel, szakmai képzettséggel nem rendelkezõ, - így a munkaerõpiacon is hasznosíthatatlan - óriás tömeg mérhetetlen veszélyt jelentene a többségi társadalom élet- és vagyonbiztonságára egyaránt.

Hogyan toleráljam, hogy a barátom nem mindig akar látni?

Érzem rajta, hogy szeret és én is szeretem ?t már 8 hónapja vagyunk együtt de ? azt mondta nekem, hogy neki az túl sok lenne ha minden nap találkoznánk. Hétköznap dolgozik este 10-ig, nekem suli van reggel így nem is jönne össze a minden nap találkozás. De nekem akkor is nagyon hiányzik én ezt mondtam is neki meg azt mondta én is hiányzok. Tudom, hogy néha a barátaival is szeretne lenni én nem is tiltom meg neki. Sok olyan párt ismerek akik minden nap találkoznak, együtt vannak de azt mondta ? ezt nem szeretné mert az neki sok lenne. Általában 2-3 naponta találkozunk. Lehet hogy csak én viszem, túlzásba és tényleg igaza van, hogy néha neki is kell szabadság? Azt is tudom, hogy soha nem csalna meg és én sem ?t.

Legjobb válasz: ha õ azt mondja, hogy kell neki szabadság, akkor kell neki szabadság gondolod, hogy hazudik, vagy mi? ettõl még szeret, nyugodj meg és így nem unjátok meg egymást (te se õt)

ha õ azt mondja, hogy kell neki szabadság, akkor kell neki szabadság gondolod, hogy hazudik, vagy mi? ettõl még szeret, nyugodj meg és így nem unjátok meg egymást (te se õt)
Ha mindketten biztosan vagytok magatokban és az egymás iránti érzésekben, akkor az elfoglalt életvitel nem állhat közétek. Saját életembõl néhány példa: jómagam 35 éves nõs férfi vagyok, de emlékszem még a korábbi kapcsolataimra és az akkori érzelmi hullámokra. A legelsõ komoly együttjárós kapcsolatom egy nálam idõsebb lánnyal volt. Õ kifejezetten erõszakos lett egy idõ után. Hiába voltam tényleg hûséges és teljesen normális életvitelû, õ állandóan hívogatott telefonon, nap nem múlhatott el anélkül, hogy találkoztunk volna. Szerettem is, de épp akkor jártam ki a nappali iskoláimat, kezdtem dolgozni, több munkahelyváltás, esti iskola stb. Szülõkkel éltem, néha otthon is volt dolgom stb stb. Õ pedig szinte terrorizált: állandóan azzal jött, hogy döntsem el, ki a fontosabb, ha nem értem rá féltékenykedett, ha azt mondtam neki, hogy kezd elegem lenni, akkor öngyilkossággal zsarolt stb stb. Egy 19-20 éves fiúnak pedig nagyon nem erre volt szüksége. Hiába volt õ az egyetlen nõ akkor az életemben, az állandó telhetetlensége és erõszakossága ölte meg a kapcsolatunkat. Utána jó darabig nem is volt barátnõm, mert féltem, hogy minden nõt csak a BIRTOKLÁS érdekel. A következõ kapcsolatomban pedig elõre kikötöttem, hogy no erõszak, kéretik megbízni, de a szabadságomat nem korlátozni. Ezt a lány betartotta (egy darabig) és addig kapott is egy hûséges, figyelmes, változatos programokat szervezõ társat. Amikor õt is elérte a HÜLYESÉG, akkor rövidesen a lapát is. Hidd el, ha a fiúval nem érezteted azt, hogy birtokolni akarod, akkor hosszú idõt jósolok nektek, ellenkezõ esetben: csúfos véget. Sok szerencsét és sok boldogságot!
A barátodnak szerintem igaza van abban, hogy szüksége van egy kis szabad térre. És nem csak neki hanem biztosan neked is. Amikor a barátaiddal, családoddal vagy, dolgozol vagy tanulsz, vagy csak magaddal foglalkozol mert az is kell. Minden ember önálló lény, még akkor is ha harmonikus párkapcsolatban él. Ha túl sokat vagytok együtt hamar elillan a varázs, megszokjátok egymást. A külön töltött idõ után pedig sokkal jobban fogjátok értékelni egymást:)
Én is utálom amikor a barátom megköt!Hagyjon nekem életteret!Mivel osztálytársak avgyunk nap-mint nap talizunk!de a hétvégén jó 1 kicsit kikapcsolódni!Kicsit igaza van, és nagyon jól teszed, hogy hagyod levegõhöz jutni!Ügyi legyél puszy
Soha nem hagynám, hogy ilyesmibe ártsa bele magát. Ez az én dolgom és nem az övé.
A fiú ovodás. Aki szereti a másikat, még véletlenül sem bántja meg. Esetleg megkérheti, hogy sminkeljen.
Én egy fikarcnyit nem sminkelem magam, soha. Eddig 3 fiúval jártam, és mindegyik azt mondta, hogy pont ezt szereti bennem, és örül, hogy léteznek ilyen lányok is :) Elhiszem, hogy rosszul esik :( Ha elfogadna így, szerintem még poén szinten sem hozná ezt így szóba. Beszéljétek meg!
Utolsó vagyok, ez lemaradt: 23/L
Jézus, normális pasi ilyet még viccbõl sem mond. Miért lenne a smink az igényesség etalonja? Akkor max. megérteném, ha vkinek nagyon pattanásos az arca, feltesz egy kis alapozót, az még lehet az igényesség kategória... én dobnám a pasast-ha másért nem, a szar humoráért...
Az én párom is ilyen paraszt. Viszont megtanultam 5 év alatt, hogy kapásból visszavágok valamivel. pl. nagyon [email protected] lett a hajad, hogy ilyen picire levágtad, én ki se mennék így az utcára. :) (tegnapi termés) 1 hónapja volt befestve a hajam, tehát nincsen lenõve. Erre megszólal, hogy be kéne már festeni a hajad, mert töve van. Mondtam neki, hogy menj el szemészetre mert nagyon rossz a szemed. Egyébként iszonyatosan idegesítõ hogy ennyire piperkõc. Állandóan a spray-t fújkálja magára, de az nem zavarja, hogy büdös az egész ruhája a cigitõl...
Kicsit zavaros, amit írtál, de azért érthetõ. A párom a férjem, elég régóta, és soha nem szólna bele, mikor mit kenek magamra. Soha nem is mondana ilyenért olyat, hogy igénytelen vagyok. Az ott kezdõdik, hogy nem adsz magadra, ápolatlan vagy, vagy ízléstelen. Utóbbi igénytelenség inkább jellemzõ azokra a 18 éves lányokra, akik kiló vakolattal, az áll vonalnál gondosan elvágva, elkenõdött két centis fekete szemfestékkel, meg nõi magazinhoz adott ragacsos szájfénnyel vannak kimázolva, mint egy kisóvodás. Ízlés kérdése, kinek mi tetszik, semmi köze az igényességhez, hogy sminkelsz-e vagy sem. Annyira felkapott lett ez a szó, és annyira elcsépelt, lehet, hogy tényleg elsõre csak ez ugrott be neki, de én is megsértõdnék. Biztos visszaböknék, hogy igényes férfi GYANTÁZTATJA a fanszõrzetét, fõleg a zacsiját, szóval mikor lesz lecsupaszítva? A borotva igénytelen, mivel borostás lesz, a szõrös meg... hát micsoda õ, õsember?
Nem.
Nekem "barátom" igazából nem az, de máshogy nem tudom mondani néha találkozok vele, na õ utálja ha nincs kifestve a körmöm. Egyszer beszélgettünk msn-en és kérdezte, hogy milyen színû mondtam, hogy nincs kifestve azt mondta rá, hogy fúúj. :) Én nem haragudtam ezért. A sminkbe igazából nem szól bele. Én szoktam sminkelni lehet emiatt. Amugy a másik, hogy bántó volt számodra amit mondott. Háát nekem szexnél volt, hogy mondtam neki, hogy megint tegye be azt mondta, hogy nem vagy annyira izgató vagy valami ilyesmit mondott és utána mondta, hogy csak hülyéskedett. Nem tudom én az ilyeneket nem veszem fel.
A kérdező hozzászólása: Igen így fogadjon el ahogy vagyok.. Ha nem akkor kiadom az útját.. Õ is piperkõc.. képes 1 óra hosszát a fürdõbe tölteni.
Nekem hetekig mondta a párom, hogy ne sminkeljem magam, mert õ a természetes szépséget szereti. Nem a vakolós típus vagyok, hanem max. szemceruza+spirál, de errõl is leszoktam a kedvéért. Ha találkozunk, akkor sohasem sminkelem magam. Ez így megy 1, 5 éve. Persze ha sok ember közé megyek, pl. suli, akkor mindig festek magamra egy kicsit. Így tökéletesen megvagyunk:)
Az én barátom pont azért szokott szólni, ha sminkelek. Hétközben nagyon észre sem vehetõ a festék, de hétvégén ha buliba megyünk ki szoktam húzni a szemem, akkor mindig be szokott szólogatni, hogy mi ez a vakolat rajtam meg kinek akarok tetszeni...
az én szerelmem is azt mondja mindig nekem, hogy ne fessem ki magam, mert nekem ilyen "szépítõszerekre" (ahogy Õ mondja) nincs szükségem, mert én nélkülük is szép vagyok :) (nem aranyos? ♥ de így is mindig van rajtam egy natúr smink - spirál:) ), na meg azért is mondja elmondása szerint, mert akkor még szebb leszek és még jobban fognak figyelni a férfiak és fél , hogy akkor valaki ellop tõle :) (amikor leadja ezt a mûsort mindig úgy megzabálnám õt, olyan ééédes és csókolnivaló arca van, bocsi, hogy így olvadozok róla, de annyira szeretem õt ) Õ 21/F én 19/L
Ahogy mondod, a pasid piperkõc. vannak ilyenek. de az ilyen pasi a nõjét is ilyennek akarja látni. neki ez jön be, neked meg nem. Szóval ezt teljesen felesleges neki mondani, hogy milyen bunkó hogy beszól. nem bunkó, csak mások vagytok. És pont az ilyeneken kell elgondolkozni akkor amikor hosszabb távra tervezel valakivel. Nyilván tökéletes társ nincs, de ha neki ennyire ez tetszik, és be is szól neked, (vagyis ahogy elviccelte, de lényegében jelzés volt a részérõl hogy mit vár el, vagy neki mi tetszik...) akkor elõbb utóbb valamelyikõtök megunja ezt a dolgot. Én például nem kezdenék kapcsolatot a pasasoddal.
Hát ez tényleg nem volt szép beszólás tõle. Az én párom soha nem szól bele, az elõzõ sem szólt. Sõt sokszor azt se veszi észre ha ki vagyok sminkelve, olyan málé. :D
Nem normális párod van.Az én párom már azért szól ha szempillasprált teszek föl/vagy szemceruzát(ilyenkor, jön hogy kinek akarok tetszeni).Nem szereti a sminket rajtam, még a szájfényt sem, mégsem mondja hogy igénytelen vagyok.Õ a természetességet szereti. 24/L
azért smink és vakolat között elég nagy a különbség.pl. ott vöröslik az arcomon egy pattanás, és teszek rá egy kis korrektort, vagy szempillaspirállal kiemelem a szememet, ettõl még természetes lesz a végeredmény, és kiemeli ami szép, elfedi ami kevésbé.hozzáteszem, attól, ha valaki ezeket nem alkalmazza, nem lesz igénytelen. amúgy én ezeket használom, néha szemcerka, vagy tus...barátom amúgy észre se veszi hogy most konkrétan ki van spirálozva a szempillám, csak a szemceruzát, de szereti, nem várja el, neki édesmindegy. mellesleg szerintem nem viccelt a barátod, õ így gondolja, csak látta hogy megbántott/megbánta hogy kimondta...szerintem úgy szeressen, ahogy vagy, ha nem akkor viszont látásra.
A kérdező hozzászólása: A sminket õk bele szólnak?
Nem is kezdett volna velem ha vakolatos lennék....tudta hogy mi a stílusod, miért jár veled ha ez nem jön be neki?
Én sminkelem magam, nem viszem túlzásba, természetesnek hat. De ha nem sminkelnék és így beszólna a barátom, akkor biztos hogy dobnám. Volt már ilyenben részem, a volt barátom állandóan hangoztatta, hogy kövér vagyok ne egyek annyit. Jó igaz van rajtam 2-3 fölös kiló, de basszus ha valakivel együtt vagy akkor nem a hibáit nézed és nem lehúzod hanem dicséred. Ha így nem tetszel neki akkor keressen mást.
Én szeretek sminkelni, párom inkább azt szokta mondani hogy minek. Ez a fiú elég gyermeteg
az én párom sem sminkel és nagyon jól néz ki nélküle is, ha ilyan durvaságot mondott neked a pasid, hogy igénytelen vagy akkor el kéne beszélgetned vele errõl
Nemhogy örülne, hogy smink nélkül is szép vagy...
Nem nagyon szól bele. Ha ocsmányra vakolnám magam akkor biztosan szólna. Ha nem sminkelek úgy a jó, ha kihúzom a szemem teszek egy kis szempillaspirált, kis szájfényt akkor úgy is jó, néha tesz megjegyzést, hogy tetszik:) Régebben a körmömet sem festettem, mostanában kifestettem vörösre, régebben hasra esett volna tõle, most meg az a kívánsága, hogy ezután is:D ez lesz a vesztem...:P 21-L Ha nekem beszólna megmondanám keressen mást...
A válasz írója 81%-ban hasznos válaszokat ad. A válasz megírásának idõpontja: ma 20:56 Köszi! Ezt megjegyzem és elsütöm legközelebb!
Ez nem volt szép dolog tõle. De azért a természetes meg a 3 kg smink között vannak átmenetek (legfeljebb te nem vagy elég ügyes) is és néha igenis esztétikus, hasznos. Gondolom te sem látod tökéletesnek a párod mindig és van amit szeretnél és nincs meg benne...
Én nem sminkelek és a pasim sose szólt érte, sõt sztem még szereti is. :) ) De ha nem tetszene neki sem érdekelne. Régen nagyon sokat sminkeltem és erõsen, utólag visszanézve elég furán festettem akkoriban :D
Az lenne igénytelenség, ha nem fürödnél mondjuk, vagy ilyesmi, de a smink szerintem nem ez a kategória. Tudom, közhely, de ha szeret igazán, akkor smink nélkül is szeret, hisze az vagy Te. Az én barátom nem szól ebbe bele, de igazából jobban szereti, ha nem sminkelek. Nem is nagyon szoktam, csak ha esetleg olyan hangulatom van, vagy olyan helyre megyek, akkor feldobok egy kis szempillaspirált és kész. Ha te sem szeretsz sminkelni, akkor csak az õ kedvéért szerintem ne szokj rá, esetleg néha-néha csípd ki neki magad, ha nagyon szeretné. :)
Ha van rajtam smink azt se veszi észre. Az igényesség nem itt kezdõdik. Tiszta bõr, rendezett frizura, tiszta ruha, lehetõleg izzadtságszag nélkül, tiszta száj... Ha ez megvan akkor a smink csak egy kis plusz, ha ezek nincsenek, akkor meg minek... Volt párom nyaggatott, hogy merészebben, utána azért mert túl sok már neki...

Szeretnek jogositvanyt, de kozbe felek is attol, hogy nem toleraljak a tanulo vezetoket, vagy vki szabalytalanul vezet es nincs hozza meg jo reflexem, hogy reagaljak ra idobe.! Mik a tapasztalataitok?

Nagyon felek, de nem artana megcsinalni...:/ Ti bennetek nem volt ilyen felelem elotte?? Eletembe nem vezettem meg ezert meg plane felek...://

Legjobb válasz: Mielott valaki irna, hogy meg jo h nem vezettem, ha nincs jogskm..azert van olyan aki mar kiprobalta igy is, hogy jogsi nelkul..na en nem....kb nullarol indulok.:/

A kérdező hozzászólása: Mielott valaki irna, hogy meg jo h nem vezettem, ha nincs jogskm..azert van olyan aki mar kiprobalta igy is, hogy jogsi nelkul..na en nem....kb nullarol indulok.:/
Azért ül melletted az oktató, hogy ha nagyon gázos a helyzet (de még menthetõ), közbeavatkozzon. Egyébként pedig senki sem volánnal a kezében születik, mindenki túlesik egy-két "csakazértismegelõzlek" paraszton... És az nem sokat számít, ha valaki már próbálgatta a vezetést éjjel a pláza parkolójában vagy a kukoricás mellett a szekérúton.
A kérdező hozzászólása: Igen, ezt tudom...csak azert bennem van egy kis felelem...:// Tudom, hogy azert van az oktato...es hogy tud o is fekezni vqgy oda tud nyulni a kormanyhoz. Majdnem nem is azert felek, hogy nekem nem menne, hanem a kessobiekben a tobbi hulyen vezeto miatt.
Ha van a családban autó, akkor én a helyedben valami elhagyatott helyen ismerkednék a dologgal. Egyébként én is kevés rutinnal mentem megcsinálni, de hamar belejöttem. Egyedül a vizsgától féltem. Az autóban nem szabad félni, mert szétszórt, figyelmetlen leszel tõle. Egyébként egy kicsit úgy fogod fel, mintha a gonoszok csak arra várnának az utakon, hogy lecsapjanak a friss húsra. :) A vezetõk nagy része normális, csak az ember nem azt jegyzi meg, hanem a 100-ból azt az egy hülye barmot, aki bevágott elé/kockázatosan elõzte...
A kérdező hozzászólása: Hát igen....:/ Sajnos vannak ilyenek...:// Ha baleset lenne meg tuti nem õ neki lenne nagyobb baja, hanem aki betartotta a szabályokat! Sok szabadidõ mellett milyen hamar lehet elvégezni? Amúgy 150 körül van az ára? Én az Autó Klubhoz mennék, ha majd rászánom magam.
Majdnem 200-ban van egy B-s jogsi, legalábbis nekem körülbelül annyiból lett meg. Nem kell félni, én is úgy kezdtem el tanulni, hogy elõtte életemben nem próbáltam vezetni, és nagyon jól rá lehet érezni. Az oktatón is múlik, hogy milyen a kocsiban a hangulat, de ahogy mindenki másnak, úgy neked sem lesz vészes. A többieket meg le kell szrni, olyan szempontból, hogy "mivan ha nem tolerálják". Ha nem tetszik nekik elõzzenek meg, kit érdekel. Ne görcsölj majd rá vezetés közben ha megelõznek, egyszerûen nem kell foglalkozni vele. Vágj bele, nem te vagy az elsõ meg nem is az utolsó, menni fog, sok sikert!
A kérdező hozzászólása: 200? Huh az jo sok.:) Jaja..hat jo ha van..de koszi..ez most megnyugtatott picit.:)
Hagyd az fenébe...
Szia!Elõször is nem írtad hogy próbáltál-e beszélni neki erröl, mondd meg neki hogy ez neked igy nem jó, bezséljétek meg, közösen megegyezhettek hogyha nem is naponta de mikor találkozzatok. Ne haragudj, de ha 2 hónap után kéthetente akar látni akkor egyértelmûen :1. kihasznál mert nincs más és jó vagy neki te is amíg közbe nem jön egy számára jobb 2. van más, mások és csak így férsz be a beosztásába. Bocsi de ha már az elején ilyen, kibírja nélküled két hétig is akár, eleve nem érez semmit, én eddig sem bírtam volna a helyedben, nem tünt fel eddig sem hogy ez nem normális? Ha valaki szeret akkor éjjel-nappal a nyomodban van pláne az elején, én a barátaimat alig bírtam levakarni az elsõ pár hónapban, de soha nem fordult elõ olyan hogy két hétig látni sem akar, egybõl menesztettem volna!!! És késöbb mi lesz, belegondoltál már?A kéthetek havi 1-2-re redukálódnak, ezt nem nevezném kapcsolatnak!?! Én azt mondom húzd ki a fejed a homokból és lépj le minél hamarabb, keress olyat aki minden percét veled akarja tölteni azt a hülyét meg hagyd a francba, ne pocsékold az idödet rá!!!!
ne foglalkozz vele ...


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!