Találatok a következő kifejezésre: Hogyan tegyem túl rajta (133 db)

Hogy tegyem túl rajta magam? Nagyon megvisel.

terhes vagyok de nem tartjuk meg. már van egy babánk 1éves.anyagi okok miatt döntöttünk igy. azóta sirok nagyon elvagyok keseredve, ki hogy élte át az abortuszt?

Legjobb válasz: Ne húzd fel magad kérdezõ.Az elsõ válaszolonak szövegértési problémái vannak.A kérdés az volt, hogyan tegye túl magát az abortuszon nem az, hogy hogyan elõzze meg a terhességet.Talán ha még egyszer elolvasod rájössz.Ha meg csak szimplán bunko akartál lenni akkor szégyellheted magad..

Ne húzd fel magad kérdezõ.Az elsõ válaszolonak szövegértési problémái vannak.A kérdés az volt, hogyan tegye túl magát az abortuszon nem az, hogy hogyan elõzze meg a terhességet.Talán ha még egyszer elolvasod rájössz.Ha meg csak szimplán bunko akartál lenni akkor szégyellheted magad..
Én is így voltam.A különbség csak annyi Én nem vagyok gyesen és 45 éves vagyok.És nekem már kettõ van.Elvetettem./8 év sikeres védekezés után csúszott be/. És azóta romokban az életem.Állandóan csak sírok , pedig már több hónapja volt.Vagy nyugtató van bennem vagy pia.Nem tudom feldolgozni. A családom széthullóban.Mindig csak az számolgatom hány hetes, napos lennék. És az idõ sem megoldás.Ismerek olyat akinek 12 éve volt , született azóta gyermeke, de még mindig nem tette magát túl rajta. Ne ess az én csapdámba.Próbáljátok aszt "játszani"nincs abortusz, nem létezik.Megoldásokban gondolkodni két gyerekkel.Ez most úgy tûnhet nehezebb mint az abortusz.De hidd el nekem nem. Ne tedd magad egy életre lelki nyomorulttá.Nincs az amiért még egyszer megtenném.Bárcsak vissza lehetne forgatni az idõt.De nem lehet. Belõlem nem csak az a picit tépték ki, de a lelkem egy darabját is.Ha érdekelnek részletek, hogy miként éltem meg írj privátba. Félre értés ne essék nem ítélek el senkit aki megteszi.Aki nem vágyik gyerekre ne szüljön.De azok nem is vannak elõtte mint Te.
Nagyon sajnálom :-( Beszélj róla a pároddal, gyászold el a terhességed. Ha egyedül nem tudod feldolgozni, fordulj szakemberhez. Ebben a védõnõ fog tudni segíteni.
Ne foglalkozzatok az 1-es valaszadoval, mindenhol kijelenti magarol, hogy nogyogyaszati asszisztens, es csak azert van itt, hogy mast ocsaroljon. Azzal tolti napjait, hogy keresi, vajon kibe is tud belekotni. SZANALMAS! Kerdezo, akarhogy is dontesz, kitartast kivaok neked! Szerintem fordulj kicsit magadba, es hallgasd meg mit sug a szived, mit uzen a belsod, es ugy fogsz donteni, ahogy a legjobb!
Egyszerûen ne vetesd el. Így nem fog menni, mert nem akarod, csak tudod, hogy kellene. Én így jártam, de én tudtam, hogy most nem tudom megszülni, nem tudom eltartani és bennem nem is volt kérdéses, hogy megtartom e vagy sem. Ez volt a helyes döntés, akkor is ha cudarul hangzik. Sulykold magadba, hogy nem tudod eltartani, felnevelni. De ha nem megy, ne vetesd el, mert egy örök életre nyomot hagy benned és akár az életed is rámegy.
Az 1es semmi rosszat nem írt, én is ezen az álláspontos vagyok, ha nem védekezik ne csodálkozzon ha terhes lesz! VISZONT ha védekezés mellett terhes az teljesen más kategória, akkor teljesen érthetõ, hogy így érez mint a kérdezõ! Kedves kérdezõ:védekeztetek?
1-es vagyok. Nõgyógyászati asszisztens, és nem patkány!! És tudod hány ilyennel találkozom naponta??? És nem értem, hogy aki nem akar gyereket, az miért nem védekezik megfelelõen!??Ezt fejtsd már ki nekem!!!!!! Miért kell ennyi ártatlan magzatot megölni?
Figyelj. Ha a lányod úgyis megy bölcsibe akkor te még tudsz munkát vállalni egy pár honapig. Nem kell elmondani, hogy terhes vagy.Egy darabig ugy sem látszik.Bár ha rosszul lévõs leszel az necces.Én azt vallom, hogy ha a kislányotokkal nehezen is, de meg tudtatok élni, akkor a picivel is menni fog. Olyan hamar eltelik a babakora és hipp-hopp mehet õ is bölcsibe te meg dolgozni, mint két gyerkõc anyukája.
Ne vetesd el így, hogy ennyire megvisel még a gondolata is.Nagyon fogod bánni.:(
Engem is érdekel, hogyan döntöttetek végül. Írd meg, kérlek!
Szia! Na mi van veletek? Hogy döntöttetek???
A kérdezõ írta, hogy hó végén kajára sincs pénzük, akkor hogy tudnának eltartani egy második gyereket? Pelus, ruhák, ha nem tud cicizni tápszer, késõbb gyümölcstõl kezdve a zöldségig minden kell.Ha ennyire nem állnak jól, egyik gyerek nélkülözne.. kedves kérdezõ! Nem bántalak, nem is szeretnélek bántani, de nagy felelõtlenség lenne megtartani :( Nehéz, de légy erõs!!!
Korábbi kommentjeimben segítséget ajánlottam. Mindenfélét. De azért azt ugye megengeded nekem, hogy azt sajnáljam, aki ebbe az egészbe belehal, és ne azt, aki dönt errõl a halálról, miközben mindent túlél? Lelki támogatást vártál? Mégis mihez? Olvasd el a 10. hozzászólást, jól ismerem az a szegény hölgyet! Messze õ a leghitelesebb kommentelõ a témában. Neki kellene hinned.
A kérdező hozzászólása: 8-án fekszek be a kórházba 9-én mûtenek. De nagyon mocskosul érzem magam:(
Te jó ég majdnem három hónapos terhes leszel!! Gondold meg!!! Az már nagy baba odabent!!!! Azt hittem már rég túlvagy rajta!! Ez már...
A kérdező hozzászólása: 9hetes vagyok. hétfõn kaptam ezt az idõpontott a kórházba.
Istenem, én pedig éppen az ellenkezõjét gondoltam, mint az utolsó hozzászóló: én biztos voltam benne, hogy rájöttetek, mégiscsak szeretitek a babátokat és megkegyelmeztetek neki. Szegényke, nem sejti, hogy 12 nap van hátra az életébõl. Azon gondolkoztam el, hogy normálisan senki nem tudhatja, kinek mennyi életidõ adatik meg, de az abortusznál... Borzasztó az élet. Nem, mintha számítana, de végtelenül szomorú és kiábrándult vagyok.
A kérdező hozzászólása: Köszi utolsó hogy ilyet irsz hogy már csak 12napja van hátra!!! Nem vagyok eléggé ki ettõl a helyzettõl, tapossatok még belém!! azért tettem fel ezt a kérdést hogy aki ezen túl esett hogy hogyan élte át, és nem arra vagyok kiváncsi hogy mennyi ideje van hátra, tisztába vagyok vele sajnos, mindennap sirok is ezt elhihetitek!!! Nem is irok többet ide nem is nézem meg felesleges azt hittem egy kis lelki támaszt kapok, azoknak köszönöm akik átérzi meg minden. De elég volt!
Tudod, az a baj, hogy sokszor el sem jutnak a szülõk addig a pontig, hogy teljes mélységében feltérképezzék a valós helyzetüket, mert az elsõ sokk hatására határoznak a gyermekük sorsáról. Remélem, hogy a Kérdezõ esetében ez nincs így, de biztos vagyok benne, hogy sok kis élet múlt és múlik ezen a gyakorlaton. Miközben mindig akad valami, ami továbblendít, ami, vagy aki segít, mert az nem lehet, hogy ma Magyarországon éhen haljanak ártatlan gyerekek. Bátornak és elszántnak és tetterõsnek kell lenni, pláne, ha a gyermekünkrõl van szó. Én is szívesen segítenék: babakocsit, kisruhákat tudnék küldeni. Szeretettel.
Koszonom!Ertem es egyet ertek veled!
Hülye vagy te 54-es!!!Ja meg bunko is, hogy ismeretlenül lehülyézel..
Anyukád nem tudna a kicsivel GYES-re menni, te meg dolgozni?
Vagy még õ is dolgozik?
54-es egy öntelt, fennhéjázó, károgó, lelketlen halálmadár, aki méregdrága áron keres itt önigazolást, úgy, hogy ismeretlenül küldi a pusztulásba mások ártatlan gyermekét. Erkölcsi hulla.
Könnyen ítélkezik itt mindenki és kampányol amellett hogy ez a fiatal lány akinek ott a picije és alig hogy megél a párjával tartsa meg ezt a babát. Arra alapozva hogy talán majd valaki megsajnálja és segít neki, hogy majd könyör adományokból felneveli. De kérdem én hol lesz ez a sok Szent aki most elítéli a kérdezõt a döntése miatt ha a gyerekeknek ruha kell ha orvosahoz kell vinni õket? Megmondom én sehol. Mert a jó szándék csak addig tart aztán elfújja a szél. Kérdezõ jól döntöttél hidd el.
Soha nem tudnék kampányolni amellett, hogy valaki vetesse el a gyerekét. Akkor sem ha nekem lett volna. Mi vezeti az ilyen nõket? Ha az enyém meghalt, haljon a tiéd is, vagy mi?
Ó, dehogy! Egyszerûen önigazolást keresnek. Ez vegytiszta pszichológia: azt hiszik, ha mások is megteszik, és sokan teszik meg, akkor biztos, hogy helyesen cselekednek.
Kedves utolsó, a minap egy másik kérdésnél laza könnyedséggel írta egy 20 éves csaj, hogy elõzõ nap volt abortusza, és hogy anyagi okokból vetette el a gyermekét. Na, szó szót követett, mire megosztotta itt velünk, hogy õ nem dolgozik. A párja igen, de õk albérletben laknak. Sokszor éheznek. Meg kell mondjam, már az eleve gyanús volt, hogy egy frissen ezen a beavatkozáson átesett nõ az abortusz mellett kampányol a neten, aztán elkezdtem számolni. C
Mit szamoltal?Bocs, nem ertem?
Ne hallgass rájuk!Jól döntöttél, hidd el nekem!!!!! Persze, most rosszul érzed magad, de majd elmúlik, túl leszel rajta.És boldog leszel, hogy nem vállaltál még egy gyermeket a "nyomorba". Képes leszel ezt az egyet tisztességesen felnevelni.
Ide figyelj, 80-as! Most már fogd be a p.fád, mert nem tudom mit csinálok...Azért mert te lelketlenül elvetetted, nem kéne másnál ujjongani, hogy megtesz egy ilyen borzasztó dolgot! Önigazolást vársz, ugye? Majd akkor ugrálj, ha nem lehet gyereked ezután pedig szeretnél!Takarodjál dolgozni, akkor nem kéne itt nyüszíteni másoknak a saját hülyeségedrõl! Kérdezõ! Én írtam, hogy majdnem 3 hónapos lesz, mire mûtenek! Gondold meg, az élet mindig hoz olyan helyzetet ami megoldást kínál, de ez ne a mûtét legyen! Hidd el, ha megteszed és megöleted a gyereked, soha nem lesz nyugtod, depressziós leszel és a falba vered majd a fejed, de akkor már késõ lesz! Beszéljétek meg mégegyszer!
"Ahova az Isten baranyt ad oda legelot is ad."Ezt mondta egy kedves baratnom amikor a 4. gyerekkel terhes lettem.Nem akartuk a babat, nagyon ki voltam keszulve emiatt, meg amiatt, hogy 100 000 Ft lakashitelunk volt. Nem vetettem el(de jol tettem), nem vagyunk gazdagok de nem kerultunk rosszabb helyzetbe a baba miatt( 3 eves ) A szomszedunkban hivok laknak , 10 gyermekkel, ok is hisznek abban , hogy Isten gondot visel rolunk(termeszetesen szorgalmasnak , dolgosnak kell lennunk, be kell osztani a penzt ... stb ). Hiszem, hogy talalnatok megoldast de csak akkor, ha az abortuszt nem tekinted megoldasnak, mert addig semmi nem fog eszetekbe jutni. Gondolj bele, ha mar most minden nap sirsz, mi lesz az abortusz utan? Irtad, hogy egyutt erzest varsz, en egyutt erzek , mert ezeken mar en tul vagyok, a sajat boromon tapasztaltam meg milyen egy "rosszkor" jott terhesseg. Hiszem , hogy minden kicsi eletnek celja van a foldon es nincs veletlen, a ti babatok sem veletlenul erkezett. Szivem melyebol kivanom, hogy legyen erotok a baba mellett donteni a nehzsegek ellenere. Annal nagyobb nehezseg nincs, hogy mar nem el a gyermeked!
Én is gratulálok ahhoz hogy ennyire rossz döntést hoztatok. Hogy fogjátok majd bánni, amikor nem lesz mit tenni az asztalra!!!Hurrá, ujabb család ahol éheznek majd a gyerekek, és benne lesz a TV-be, hogy mások segítségét kérik.. Tudom, hogy csak a szivedre hallgattál, de nem lesz hálás érte a gyereked, ha nem lesz mit ennie, nem lesz új cipõ, kabát, nadrág, új játékok stb...de ti tudjátok!
Komolyan mondom, utolsó, hogy ami sok, az sok. Mondd csak, te a Circis Maximusban ülsz és lefelé tartod a hüvelykujjad? Most õszintén, szadista vagy? Direkt élvezed az emberi halált? Vagy a tapasztalat beszél belõled?
Gratulalok, nagyon sok boldogsagot a gyerekekhez! 4 gyerekes anyuka
94-es!!! te egy akkora tuskó vagy, hogy fát lehetne hasogatni a hátadon. Most miért kell ilyenek írni. Fogadni merek szebben és jobban fognak élni mint te valaha is. Örülök, hogy meg gondolták magukat. 3 gyerekes 23 hetes km
Gratulálok jó erõt és kitartást nektek. Az idõ majd igazolja hogy jól döntöttetek.
De igen, hálás lesz a gyerek, még akkor is, ha esetenként csak vajas kenyérre futja. Hálás lesz, hogy élhet.
Ilyen hülyeséget hogy lehet írni, hogy nem lesz a gyerek hálás az életéért??? Hallod te nem lehetsz valami okos ember ha ilyet leírsz. Valami taknyos tini vagy aki itt szenved minthogy tanulna nem?? Ha tévedek és anyuka vagy akkor meg inkább süllyedj jól bele a fotelba és ne szólalj meg, jobban teszed, mert csak kiröhögteted magad! :D
Gratulálok kérdezõ!!!! Szívbõl és tudom, hogy nehéz helyzetetek van, de hidd el mindig lesz valami megoldás!!! A nagyon idiótákra meg ne hallgass, valószínûleg egy érzelmi nyomorék és képtelen elviselni, ha más boldog.A válaszát jelentettem a moderátornak, mégiscsak sok azon károgni, hogy valaki miért nem öleti meg a saját gyerekét. Elmebeteg. Nem fogsz belerokkanni és ha majd látod a kis drága arcát, meglátod hogy nem véletlenül téptük a szánkat itt!!!
Hát figyelj, a nagyobbról szinte mindent megörököl, pelust tápszert (ha nem lesz tejed) ilyeneket kell csak vennetek. És ha kicsivel nagyobb lesz nagyon jól eljátszanak majd együtt!
A kérdező hozzászólása: KÖSZÖNÖM MINDENKINEK! hát nagy fába vágjuk a fejszénket, azt se tudom mit fogok kezdeni 2 pici gyerekkel.remélem nem rokkanok bele :D
Jajj de jó :) Nagyon Nagyon Gratulálok :)
Atyaúristen, utolsó, orvos vagy????? Nem az élet védelmére és szentségére esküdtél fel véletlenül? És visszaélve a hivatásoddal még bosszút is állnál? És akkor aki mondjuk sérteget téged, azt nem gyógyítod? Mérget adsz neki? Nem hiszek a szememnek! Egy orvos, aki abortuszra buzdít, és ugyanezt a saját gyermekével is megtenné. Valóban nem lesz egy diplomától senki homo moralis, úgy látszik. Úgy látszik, van aki azért tanulja ki ezt a szakmát, hogy ártani, ölni tudjon. Hihetetlen.
80-as, te az orvosok és anyák szégyene vagy. Isten õrizz, hogy BÁRKI a te kezeid közé kerüljön, egy lelketlen kontár lehetsz, akit átrugdostak az egyetemen. Egy orvos ismerõsöm mondta, aki mellesleg kitûnõ volt végig az egyetemen, hogy az évfolyamtársai 80%-ára egy kutyát sem bízna...valószínû benne vagy ebben a százalékban. Szégyelld magad, mint anya és mint orvos is! Nem vagy méltó a hivatásodra, és nagyon remélem, hogy kirúgnak onnan még idõben, mielõtt kárt teszel valakiben!
Te nem orvos vagy, hanem egy lelketlen, hülye liba. Az orvos szót más személyekre használom, aki valóban segít az embereken, te csak egy semmirekellõ kontár vagy! Maradjál csak gyeden és potyogtassál még vagy öt gyereket, nehogy visszatérj és kárt csinálj a társadalomban! Te jó isten!
A kérdező hozzászólása: MEGTARTJUK !!!!!! úristen olyan boldog vagyok :D
:-)))))) Hogy-hogy? Megbeszéltétek?
Most olvestem végig a történetedet, kedves kérdezõ, és szívbõl örülök a döntésnek. 6 gyermekünk van, ismerem az élet minden nehézségét, de a rengeteg örömöt is, amit a gyerekek adnak. Soha nem tudnék a mûtõasztalig eljutni, nem élném túl, és szerintem Te sem.
Atyaég! Ezerszer gratulálok!!!!!! De nagyon jó ilyet olvasni! Végtelen boldogságot kívánok sok-sok szeretettel! :) ))
Jaj, de jó, még a hideg is kirázott.Jól döntöttetek, hogy sikerült megbeszélni?
De jooooo, tiszta szivbol gratulalok nektek, es nagyon sok boldogsagot!!!! :) Olyan jo ilyeneket is olvasni, amikor happy end a vege :)
Úgy ahogy az utolsó írja! Férjem vöröskeresztnél dolgozik, és nagyon jól tudom, kinek miben tudnak segíteni, babakocsival, ruhákkal stb... ha bölcsibe adod a gyereket el tudsz menni dolgozni, már ha akarsz...mindent meg lehet oldani, csak akarni kell!
A kérdező hozzászólása: Nem akarom de most felelõtlenség lenne:( a páromnak van munkahelye de kevés a fizetése és gyesen vagyok itthon, albérletbe vagyunk nagyon nehéz hó vége fele a szülök segitenek kajába.hónap végén megy a lányom bölcsibe októbertõl tudok munkát vállalni.
Kérdezõ, édesanyádékkal, párod szüleivel beszéltetek már? Ha 4-5 év múlva újra szülnél, akkor csak akad valami reményetek az anyagi nehézségekbõl való kilábalásra! Ez a baba nem tehet róla, hogy éppen most fogant, õ is ugyanúgy a tiétek, mint a pici lány. Ilyen helyzetben már tökéletesen mindegy, védekeztetek-e, vagy sem. Ha igen, hatékonyan, vagy nem. Most elõre kell nézni. El kellene menni az önkormányzatba, és érdeklõdni, milyen lehetõségeitek vannak. Fel lehet keresni az egyházakat is. Segítenek. Bevezetik hamarosan a rugalmas gyest, gyedet, ami azt jelenti, hamarabb is újra munkába állhatsz, és a juttatást továbbra is folyósítják neked. A kicsi(ke)t bölcsibe adhatod, és a fizetés mellett gyedet és gyest is kapnál. Nem kellene éveket várni arra, hogy egyenesbe jöjjetek. Azt kérdezed, hogy lehet túlélni? Nos, nekem személyes tapasztalatom nincsen ugyan, de sok asszony történetét ismerem, és így azt mondhatom: alig. Érzelmileg megrázkódtatás - pláne, ha szeretnéd is a babát -, de ez idõvel mérséklõdik valamit. Egyvalami azonban életfogytiglan elkísér: ez pedig annak a megmásíthatatlan és biztos tudata, amit a gyermekeddel tettél. Egy esetleges abortusz után többé nem leszel ugyanaz az ember, aki ma vagy. Fogd meg a férjed kezét, és együtt vegyetek számba minden lehetõséget, beleértve a mielõbbi munkába állásodat is. Gyakorlatilag minden megoldható, de egy halott gyermek feltámasztása biztosan lehetetlen.
A kérdező hozzászólása: tényleg nagyon rossz anyagi helyzetbe vagyunk, van mikor fizetés másnapján egy forintunk nincs és a szülök segitenek, ez sajnos nem állapot. szept 30-án viszem a kislányom a bölcsibe ez lesz az elsõ beszoktató napja, 2hét a beszoktatás és utána tudnék munkát vállalni. reggel mondtam a páromnak hogy egy életre bánni fogom, de õt is megviseli, csak õ jól tudja ezt a helyzetet kezelni.
Hidd el, jól döntöttél.Az abortusz most a leghelyesebb döntés!
Attól még, utolsó, hogy 5 kérdõjelet, meg 13 felkiáltójelet írsz minden mondatod végére, még nem lesz igazad. És igen, aki más véleményen van, az IS normális. Igen. Természetesen senki nem azt kívánja, hogy akár egy gyermek is nélkülözzön. Azt viszont szívbõl igen, hogy éljen. És ha már ennyi mindent kértél számos az ellentáboron, hadd kérdezzek én is: te majd fogod a kezét a kérdezõnek, amikor kínjában mindent megadna, ha visszafordíthatná az idõ kerekét? Felszárítod a könnyeit? Meg nem történtté tudod tenni, hogy megölette a saját gyermekét? Vele együtt cipeled a lelki terhét, ami embertelenül nehéz? Lehet, hogy mi egy életnek örülünk, de ha te ellenvéleményen vagy, akkor te egy ártatlan gyermek halálának?
Felesleges is ezen vitatkozni! Hisz õk már hoztak egy döntést!Egy jó döntést! Használták az agyukat, és az abortusz mellett döntöttek. Okos döntés volt!
"Okos, döntés, ésszerû döntés, helyes döntés...". Megdöbbenve tapasztalom, hogy tényleg nem mindenki homo moralis... Nem vitatkozom, de légy boldog, utolsó!
Kedves kérdezõ! ne fogalkozz azzal, hogy ki mit mond, az a helyes ahogy ti döntyetek, ez a ti életetek, és senki de senki nem szólhat bele. Persze az érthetõ, hogy két tabor született, és mindenki megírta velem együtt a véleményét, de azt nem értem hogy mi jogon ítélkeznek az emberek mások felett. Sok erõt és kitartást kívánok neked! Meglátod minden jóra fog fordulni!
26-os! Olyanokat írsz egy ártatlan élet ellen, hogy hihetetlen. Te nem vagy anya az biztos.
Ti most komolyan rá akarjátok beszélni, hogy tartsa meg a babát??Hát normálisak vagytok?Írta hogy egy gyerekkel is alig jönnek ki a hónap végén!!Akkor mi lesz kettõvel?? Vagy majd ti küldtök neki pénzt kajára, gyógyszerre , tápszerre, ruhára, cipõre, ajándékokra... Befizetitek a számlákat?A fûtést, a gázt, a villanyt... Most komolyan azt akarjátok, hogy még egy gyerek nélkülözzön???
Én is így voltam mint te. Csak nekem akkor 5 hónapos volt a fiam, nem szoptattam, gyógyszert szedtem, teherbe estem. Nem akartuk megtartani, mert nem fért volna bele a családi kasszába. Elvetettem. Ennek 2 éve, a mai napig bánom, holott én tudtam, hogy ez a helyes. Te nem tudod. Mi is akartunk második babát, azóta rendbe jöttünk anyagilag, 10 hónapja nem sikerül. Talán a sors fintora. A kicsi neked most van, ne dobd el, fõképp hogy nem is akarod. Mindent meg lehet oldani, csak akarni kell. Nehéz lesz nagyon, ez biztos. De ahogy olvaslak egyikõtök sem biztos a döntésben, erre akár a kapcsolatotok is rámehet. Visszafordítani pedig nem lehet.
Kedves kérdezõ. Nekem 14 évvel ezelõtt volt egy elhalt terhességem ami a mai napig mély nyomot hagyott bennem. Igaz azóta van 3 gyönyörû egészséges gyerekem de az elsõt sem tudom el felejteni. Sõt hogy szebb legyen a dolog májusban terhes lettem védekezés mellett a 4. gyerekkel én sem tudtam mi tévõ legyek. Férjem dolgozik én anyaságin vagyok a 3 gyerekkel, de mégis úgy döntöttünk hogy marad. Ha jönni akart annak oka van. Kérlek 1000x is gondoljátok át mert ez egy olyan döntés ami egy életre meg tud változtatni egy embert.
A kérdező hozzászólása: igen védekeztünk. szivem szerint megtartanám imádom a lányomat is, és amúgy is szeretnénk még egy babát de nem mostanra gondoltunk hanem 4-5 év múlva.elõre látom hogy bánni fogom
Ne vetesd el, ha úgyis akartatok, szegényke nem tehet róla, hogy most akart jönni. Látom lelkis vagy és már most megvisel. Nemcsak az abortuszt kell átélni, hanem az életed végéig tartó önmarcangolást is. Adj egy esélyt neki!
A kérdező hozzászólása: igen lelkis vagyok, nem tudom folyamatosan agyalok hogy mi lenne a legjobb. a párom este 11ig dolgozik lehet beszélek vele. de reggel mikor mondtam neki hogy pozitív lett az eredmény vigyorgott mint egy vad alma és simogatta a pocimat és puszilgatott, és erre mondtam neki hogy minek örülsz? aztán kicsit késöbb meg mondta hogy ne tartsuk meg talán még õ se tudja hogy mi lenne a jó döntés.
11es vagyok! Én a helyedben mindenképpen megtartanám, ha úgyis akartatok babák akkor meg fõleg! Ha ez a pici ennyire jönni aakrt, hogy védekezés mellett sikerült, tartsátok meg!
Szerintem is jól irja a 11-es. Ahogy olvasgattam a válaszaidat, egyáltalaán nem azt diktálja a szíved, hogy el szeretnéd vetetni, meg ahogy írtad, hogy mennyire megörült a párod, az sem véletlen, ezek a tudat alatti ösztönök reakciók voltak. ha kijöttetek valahogy eddig is, most sem lesz rosszabb. Gondolj bele, még a másik is kicsi, egy csomó mindent nem kell újra vennetek, hisz megörökli a "nagy" tesótól, a többi meg szép lassan megoldódik magától! :) Azért írj, hogy döntöttél, nagyon szurkolok!
Ha valóban olyan helyzetben vagytok hogy nincs más megoldás és még nektek is alig van mibõl megélnetek akkor úgy hogy arra gondolsz most ez a helyes döntés mert egy gyerek se érdemli meg azt hogy nyomorban éhezve nõjön fel. De ha csak az a baj hogy nem futná drága holmikra és valahogy megtudnátok oldani akkor gondold át az abortuszt. Egyébként idõvel türelemmel és megbocsájtással.
Kérlek, ne vetesd el!!!Megfogod bánni!!!!És akkor már nem hozhatod vissza!!!!Szorítok, hogy meg tudjátok beszélni!!!
Annyira sajnálom kedves kérdezõ. :( A döntésetek végleges?
Ja amúgy meg inkább nélkulözzön, mint esélyt se kapjon az életre. Párom nagyon nagy szegénységben nõtt fel sajnos.Sokat szenvedett, éhezett.Mikor a kezébe tudta venni a sorsát hajtott mint a gép, hogy jobb élete lehessen. Ezekbõl a gyerekekbõl lesznek felnõttként kitarto, alázatos emberek akik a legkisebb jonak is szívbõl tudnak örulni.Higgyétek el nem csak jomodban lehet felnõni.
De anya vagyok.Van egy csodaszép 5 hónapos kislányom.Akinek mindent megadunk, mert tudatosan vállaltuk õt. Soha semmiben sem fog hiányt szenvedni.Én nem lennék képes azt mondani neki, hogy sajnos erre nem telik, és erre sem.Nincs új cipõ, nadrág, játék stb... Vagy hogy most épp csak vajas kenyérre futja... És a kérdezõ sem akarja, hogy a gyermeke nélkülözzön!
Szoval akkor már elindítottad az abortuszugyet kedves kérdezõ?
Tudod, én írtam neked azt, hogy minden lehetõséget alaposan körbe kell járni, minden utolsó pici segítséget felhajtani, mielõtt döntenétek. Nem értelek. 2 gyereket szeretnétek és éppen 2 van. Akkor miért...??? Tudod, hogy bánni fogod, akkor miért? Plusz vállalás nélkül nyilván nem sikerülhet, de fiatalok és életerõsek vagytok. Tessék küzdeni egy kicsit és nem beletörõdni, hogy úgysem fog menni. Nem szabad feladni! Miért ne sikerülne? Ott van az a pici baba, aki az életre készülõdik, nem a halálra. Ráadásul szereted is õt. És a párod is, ahogy írod. Szülõkhöz átmeneti idõre nem költözhetnétek? Akkor nem kellene albérleti díjat fizetni. Biztos, hogy mindent átgondoltatok? Felmértétek az összes létezõ lehetõséget? Még csak most, nemrég tudtad meg, hogy útban van, van még idõtök, tessék legalább érdeklõdni, mi jár nektek. Úgy érzem én kívülállóként, hogy az abortusz nem a ti mûfajotok. Ne most döntsetek!
A kérdező hozzászólása: mondhatjuk igen elinditottam. pénteken megyek vérvételre de a párommal fogok beszélni mert kezdek kikészülni :S
A kérdező hozzászólása: nem tudunk menni szülökhöz.
Kedves utolso! Annyira jol osszefolglaltad, amit en is irni akartam. Meg annyit, hogy az abortusz elott a magzatodat akarod elvetetni.abortusz utan pedig mar a gyermekedet fogod gyaszolni. Kedves Kerdezo, Te, Ti nem vagytok nehez helyzetben.Hiszem , hogy a paroddal egyutt meg tudjatok oldani ezt a dolgot is.
A kérdező hozzászólása: Ma kapott a páom fizetést nem viccelek 20 000ft-ot tudok kivenni! 35plussz rezsi a lakás. semmi pénzünk anyám fizeti a mûtétet. amúgy mondtam a páromnak hogy gondoljuk át mondta jó. de csak azért mondta hogy megnyugodjak.
Ilyen körülmények között jól döntöttél hidd el. Tudom nehéz de ez a helyes döntés.
Én voltam itt az elsõ hozzászóló, és végig az egyetlen, aki azt mondta, hogy helyesen cselekszel, és ilyen helyzetben csak az abortusz a jó megoldás! Kérdem én a sok hülyétõl, aki azt írta, hogy tartsátok meg a babát, legyen kedves és írjon már, hogy még mindig úgy gondolja hogy meg kellene tartani azt a babát????!!!!
Annyira sajnálom Kérdezõ! :( Még én is megkönnyeztem :(
Nekem két gyermekem van, de annyira kötõdnek hozzám, hogy egy szobában alszunk, pedig lenne sajátjuk is, szóval ha csak az egyszobás lakást nézzük akkor nem indok az abortuszra, a pénz már igen, az nem megoldás, hogy éheztek, mert nem jöttök ki a pénzbõl! De ha bölcsibe oviba vannak a gyerekek el tudnál helyezkedni!
A kérdező hozzászólása: voltam orvosnál nagyon égõ voltam :( bemnetem leültem és elkezdtem sirni de úgy hogy nem tudtam beszélni. kérdi az aszisztens terhes? bologattam hogy igen és a doki , mondta hogy ezek szerint nem kivánt a terhesség. mondta hogy vetközzek megvizsgál. 5 hetes vagyok
Tartsd meg a babat! A legnagyobb felelotlenseg a gyerekedet elvetetni. Ha mar most ennyire megvisel, utanna meg rosszabb lesz. Mennyi a havi jovedelmetek?Parod sem szeretne a babat? Szamoljatok ki mennyivel lesz tobb a jovedelmetek 2 gyerekkel.Biztos tudnatok valamin sporolni. A kicsi eleinte alig fog penzbe kerulni, foleg ha szoptatod.Ruhakat orokolheti a tesorol. Tehat biztos van megoldas.
Szerintem már eldöntötte..Úgysincs beleszólásunk és belelátásunk ebbe.
A kérdező hozzászólása: holnap megyek reggel orvoshoz. én gyest és családit kapok 37 000ft-ot a párom gyárba dolgozik.80-90körül kap a mûszaktól függ. de van személyi kölcsönünk, ami havi 25ezer 35plusz rezsi a lakás télen ilyen 75-80ra jön ki szóval a fizetés se elég a lakásra ezért segitenek a szülök. fiatalok vagyunk én 21 a párom 25. egy szobás lakásban vagyunk igy 3an kényelmesen elférünk de 4 már tényleg szûk lenne ha majd egyszer vállalunk még egy apróságot, akkor legalább 2szobásba át kell mennünk de minden évben pályázok lakást abba a kerületben ahol én nõttem fel. tehát próbálkozunk legalább hogy ne albérletbe legyünk.
Kedves kerdezo. Ahogy leirtad, teljesen ep elvek szolnak az mellett, hogy miert igy dontottetek. Egy fajdalmas lepes, de a leirtak alapjan ez a legokosabb. Neha az esznek meg kell eloznie a sziv hangjat. Sok erot es kitartast kivanok!
Kedves Kérdezõ!Nagyon sajnálom, hogy így döntöttetek, de meg lehet érteni, de ha a szülõk még tudnak segíteni, talán meg lehetne oldani.A babát 6 hónaposan is be lehet adni indokolt esetben bölcsibe, meg lehet igényelni rendszeres gyermekvédelmi támogatást is, meg 2 gyerekre 26.600 a családi, plusz ott lenne a a gyes, a kettõ együtt már 51000körül van, a gyerekvédelmi támogatás úgy 3 havonta van szerintem, 8000ft.Holnap mész megbeszélni az abortuszt, vagy csak vizsgálatra?Hány hetes vagy amúgy?
Ez a döntés mindig nagyon nagyon nehéz és fájdalmas, de senki nem ítélkezhet és szólhat meg aki még nem volt a helyedben. Igen valóban minden gyerek megérdemli az életet, de a kérdés az hogy milyen életet. Egy olyat ahol épp hogy csak megélnek ahol hol van meleg étel hol nincs, ahol csak a tesóról kinõtt ruha marad. Egy olyat ahol a többi gyerek mehet kirándulni csak õ nem. Ahol nem fussa még gyogyszerre sem. Én anya vagyok, és soha nem kivánnék ilyen életet a gyerekemnek. Persze ha bárhogy meg tudod oldani az csak jó. Ha mégsem akkor se te leszel az elsõ és nem is az utolsó aki abortuszra megy. Kívánom a legjobbakat.
A kérdező hozzászólása: köszönöm a jó kívánságokat:) nem tudom mennyi hetes lehetek talán 4-5 több nem. holnap mondom a dokinak hogy pozitiv lett a teszt.
Kedves 1-es! 21 éves vagyok, 3 éve abortuszom volt. Mi védekeztünk, kiszakadt az óvszer, azután vettem be esemény utáni gyógyszert és mégis terhes lettem. Na? Ezek után szidjad az embereket!!!
Onkormanyzat, segelyszervezetek, Baptista Szeretetszolgalat, ADRA, stb. Ezeknek es tarsaiknak utannajarnek. Nem mondanek le a gyerekemrol!Harcolnek erte amig csak birom!
6 év? Az már nem semmi. Nincs lehetõséged a felkeresésére?
A kérdező hozzászólása: Dehogynem, van...de semmi ertelme!...Am is irni is soktam vele..de õ azt hiszi hogy már nincs semmi.....meg hát lényegébe egy idõben én is tetszettem neki..de miután elmentek már le sem szar...:(
Mibõl gondolod, hogy leszar? Ez így konkrétan mondta (írta)? Mert ahogy a nõk nagy részét ismerem, sokan csak azért tesznek úgy, mintha közömbös lennél számukra, mert kitartást, harcot várnak. Én a helyedben tuti megmondanám, mi a pálya, vesztenivalód úgysincs... feltéve ha szingli.
A kérdező hozzászólása: Már nem....:S....de tök 8 mert még kicsi vagyok..:) ...szal shemmi esély...meg az a csaj egy kicsit bunkó, közömbös...:S
Akkor mi fogott meg benne?:D
A kérdező hozzászólása: Hát épp ezaz, hogy nemtudom..:D..:) )
Én még nem voltam szerelmes, úgyhogy nem érthetem ezt, nézd el nekem.:D De amúgy próbáltál már becsajozni azóta? Állítólag az segít, még abban az esetben is, ha nem szerelemre épül a kapcsolat.
A kérdező hozzászólása: Megprobalok..:D
Na, akkor örülök, hogy írhattam valami használhatót is.:D Javasolom, hogyha netán nem jönne össze elsõre, ne add fel!

Hogyan tegyem túl rajta magam?

nemrég lett vége egy két éves, els? igazi kapcsolatomnak. én még mindig szerelmes vagyok, de tudom, hogy ezt már nem viszonozzák, vagy legalábbis nem 100%osan. de nagyon fáj, ha egyedül vagyok, nem tudok másra gondolni, csak hogy ? biztos tökjól érzi magát nélkülem, hogy nem hiányzom neki, hogy ha meglátna egy pasival, nem lenne féltékeny. nem tudom mit csináljak, ? volt az egyetlen, aki szépnek tart(ott), akinek tetszettem, akinek tökéletes voltam. most egy nyomoréknak érzem magam, nem nyomul rám senki, nem foglalkozik velem senki a barátaimon kívül, és ?k is csak nehezen, mert külön városban tanulunk.

Legjobb válasz: Ilyen a szakítás! De majd idõvel túl teszed magad rajta! Csak igyekezz lekötni a figyelmed, hogy ne ezzel foglalkozz... Jah, és amég nem dolgozod fel a szakítást, addig nem igazán érdemes bulikba járni!

Ilyen a szakítás! De majd idõvel túl teszed magad rajta! Csak igyekezz lekötni a figyelmed, hogy ne ezzel foglalkozz... Jah, és amég nem dolgozod fel a szakítást, addig nem igazán érdemes bulikba járni!
Beszélgess sokat valakivel, valaikkel. Járj el minél többet, de ne azért, hogy a barátnõid nézd miközben a hapsik csüngenek rajtuk. Ez a seb, csak idõvel fog begyógyulni, de erõsnek kell lenned és túl leszel rajta. 21/F
Tudod most biztosan jókat mosolyognál azokon a kommenteken, hogy idõvel elfelejted, meg nem fog fájni, ha rá gondolsz stb. Korábban én sem hittem, hogy túllépek rajta, de hidd el, tényleg csak idõ kérdése és nem fogsz rá gondolni. Csak a magam példáját tudom felhozni, én is szenvedtem hónapokig, utána jött egy utazás, kicsit feldobott, majd szépen lassan kikúrálódtam. Ma láttam elõször fél év után és magamon is meglepõdtem. Nem hittem volna, hogy tudok majd úgy ránézni, mint egy idegenre, azok után, ami történt közöttünk. Mégis annyira távolinak tûnt, és már nem is értem, hogy szerethettem belé. Talán a nagy csalódás miatt van, amit okozott... A hiánya sokszor elõ fog még jönni, óó, még nagyon sokáig, de emiatt ne aggódj, ez nem tart örökké. Tudom milyen nehéz idõszakon mész keresztül, de mindig gondolj arra, hogy õ nem volt megfelelõ számodra. Van még annyi pasi a világon, találni fogsz majd olyat, aki sokkal jobban szeret, mint a korábbi barátod... Ne hidd, hogy nem tetszel senkinek, csak kicsit nyisd ki a szemed. Érdeklõdnek biztos, csak te nem veszed észre õket:D És még egyszer kiemelném, szakítás után mindig így érez az ember és képtelen elhinni, hogy lesz ennél jobb is! De lesz! Majd pár hónap után hinni fogsz nekünk! :) Akkor is, ha óriási volt a szerelem...

Hogyan lépjek túl egy hosszú kapcsolaton? Hogyan tegyem túl rajta magam?

A volt barátommal 3 hónapja szakítottunk, 4 év 6 hónapot voltunk együtt. Nagyon szerettük egymást. Egészen fiatal korunk óta együtt voltunk(16 évesen jöttünk össze) Mondhatjuk úgyis hogy elsõ igazi szerelem volt mindkettõnknek. Vele éltem át mindent elõször és õ is velem. De több mint 3 hónapja valami megromlott, nem olyan volt már a kapcsolatunk, elhidegültünk egymástól,nem tudtuk sajnos megmenteni a kapcsolatot,mert nem tudtuk mi az oka. Talán csak egyszerûen így kellett történnie.ELMÚLT.. De én még mindig szeretem. Õ is érez irántam,de nem szeret. Csak ragaszkodik, mint mondta is. Ezalatt a 3 hónap alatt sokat beszéltünk, 3x majdnem ki is békültünk. Találkozgattunk,összejártunk. Nagyon nehéz volt. Ha én megismerkedtem valakivel,akivel csak beszélgettem,akkor õ mindig megjelent,hogy elmondja nem tud nélkülem élni,nem akar mással látni stb.(pont mire kezdtem volna kicsit túltenni magam a szakításon,mindig megkeresett...) De pár napja megbeszéltük,hogy többet nem keressük egymást. Azóta állandóan sírok, úgy érzem üres vagyok és értelmetlen az életem. Számomra õ annyira fontos volt,hogy elmondani nem tudom, de rá kellett jönnöm hogy jobb ha elengedem, mert ennek már nem volt értelme. Mit tegyek? Kérlek titeket, adjatok tanácsot hogy mit csináljak? Annyira magam alatt vagyok :( SOkszor azt érzem hogy már nem bírom :'(

Legjobb válasz: Én is egészen hasonló helyzetben vagyok és azt kell, hogy mondjam, hogy nen nagyon lehet jó tanácsot adni. Másra kell gondolnod, elfoglalni magad más dolgokkal, ismerkedni, szar lesz, de el fog múlni. Ha meg mégis nagyon Õ jár a fejedben próbálj meg a negatív dolgokra is emlékezni, hogy nem ok nélkül lett vége.

Én is egészen hasonló helyzetben vagyok és azt kell, hogy mondjam, hogy nen nagyon lehet jó tanácsot adni. Másra kell gondolnod, elfoglalni magad más dolgokkal, ismerkedni, szar lesz, de el fog múlni. Ha meg mégis nagyon Õ jár a fejedben próbálj meg a negatív dolgokra is emlékezni, hogy nem ok nélkül lett vége.
Vond ez a figyelmed barátokkal! Sokat segítenek, én 1 hete szakítottam a 2.5 éves kapcsolatomból, ami 14 éves korom óta tartott. (Szóval most 17 vagyok) Nálunk is kb ugyanez volt a szitu, és én is rengeteget sírok, de a barátok, érzem, sokat segítenek! Soha ne legyél egyedül, este is nézz valami vígjátékot, nevess és ne gondolj rá! Ha pedig igen, hozd fel a rosszabb élményeket is, ne csak a jót. :) Idõvel elmúlik, garantáltan... de persze lehet, hogy nagyon hosszú lesz az az idõ. :S
Nekem is hasonló a helyzet én is döglõdök mert újra újra találkozgatunk de az exemnek már lett valakije. Akkor élheted túl ha megszakítasz minden kapcsolatot vele. Eleinte hihetetlenül nehéz lesz de utána könnyebb. Bár könnyû ezt mondanom én még nem tudtam ezt meglépni így csak depresszióban haldoklom.
Elég rossz helyzet...de én is csak azt tudom mondani, hogy ez bárkivel megtörténik...velem is ez volt... Én is mindig sírtam, néha még a barátok sem tudtak felvidítani :/ Nem tudom kinek mi jön be figyelemelterelésnek... Énnekem a filmek, sorozatok elég jól beváltak, és a kavarás... Én akkor úgy éreztem hogy üres vagyok, úgy éreztem hogy már senki iránt nem fogok így érezni, de úgy gondoltam, hogy ha másokkal flörtölök akkor elmúlik az amit iránta érzek...teljesen nem múlt el, csak eltompult... És igazuk van az elõttem szólóknak! Gondolj a rosszra, és ne a jóra, ha már túl vagy rajta, onnastól bármikor gondolhatsz a jóra, az nem tûnik el, de ahhoz, hogy túllépj rajta, sajnos a rosszra kell gondolnod, de a végsõ kiábrándulás az lesz, ha csalódsz benne, ha például õ összejön valakivel, és hidd el, egy idõ után meg fogod látni a hibáit! És azt hiszem, hogy ha már a hibáit is észreveszed, túl vagy a nehezén :)
Hát.. ez tényleg egy nagyon rossz helyzet , én is hasonlóban voltam az elsõvel igaz mi 3évet votlunk együtt de mindent együtt éltünk meg. Fél évig ki voltam , pszichológushoz jártam nem ettem stb... Megszokhattad , hogy egy biztos pont az életedben és amióta nem keresitek egymást ki vagy de hidd el, hogy õ is! Ha úgy érzed most, hogy nem tudnál senkit annyira szeretni mint õt akkor semmiféle képen ne menj bele másik kapcsolatba! Várj... Tudom könnyû ezt mondani de csak az idõ segíthet esetleg sport , barátok ami elvonja a figyelmed. Kitartás!

Hogyan tegyem túl rajta magam?

Meghalt az egyik legjobb barátom, ma, öngyilkosságban... Itt van róla egy cikk is:

Legjobb válasz: egy ideig még ott fogod érezni õt magad mellett, "kísérteni fog", sok mindenrõl õ fog eszedbe jutni.. ezeket próbáld úgy felfogni, hogy " dejó, ígyis itt van velem ", és ne úgy, hogy hagyjon már mert így nem fogsz túljutni rajta .. ne zárkózz be, járj el barátokkal, nem feltéten szórakozni, mert az ilyenkor ált. nem megy, de idõvel azt is, beszélgess sokat, ne hagy el magad. Ismerj meg új embereket, õk könnyebben ki tudnak rángatni belõle, mert új emberek mindig vmi más újnak a kezdete .. ez segíthet.

egy ideig még ott fogod érezni õt magad mellett, "kísérteni fog", sok mindenrõl õ fog eszedbe jutni.. ezeket próbáld úgy felfogni, hogy " dejó, ígyis itt van velem ", és ne úgy, hogy hagyjon már mert így nem fogsz túljutni rajta .. ne zárkózz be, járj el barátokkal, nem feltéten szórakozni, mert az ilyenkor ált. nem megy, de idõvel azt is, beszélgess sokat, ne hagy el magad. Ismerj meg új embereket, õk könnyebben ki tudnak rángatni belõle, mert új emberek mindig vmi más újnak a kezdete .. ez segíthet.
nekem faterom lett öngyilkos nem ittam le magam mert: 13/F
Nagyon sajnálom a dolgot, de túl kell tenned magad a történteken. Esetleg próbálj meg segíteni az áldozat(?) rokonainak, a cikkben 3 lányról írnak. Szerintem õk az áldozatok inkább, mint egy zavarodott ember, aki az öngyilkosságba menekül. Az élet megy tovább, segíts a gyerekeinek, hogy õk ne tegyenek ilyen butaságot.
Lassan megnyugszol, nem tehetsz mást. Gondolom a temetésén ott leszel. Az még fel fog kavarni, de aztán meg kell szoknod, hogy nincs többé.
Idd le magad!Nem viccelek...
Részvétem. :(
A kérdező hozzászólása: Jövõ héten meglesz a vedelés :)
Szerintem is idd le magadat olyankor nem érdekel téged semmi Szoval ...
Lehet, hogy ismertem, mert nagyon közel lakik hozzám...:-O
feküdj le valakivel, utána mindig jobb lesz, hidd el! remélem vagy már elég nagy, hogy ezt értsd... (nem 8-11 éves)
:D :D :D
Ez ilyen lelki traumát okozott neked? xD Pszihológust ajánlom.
A kérdező hozzászólása: Nem. Csak a legkisebb nyomokat is el akarom tüntetni.
Valahogy csak kibírod!
A kérdező hozzászólása: Igen.
létezik, csak nem olyan mint a filmekben.olyan ember mint te vagy én. nem varázsló. nem repüli körül az egész világot szánkóval meg ilyenek. :)

Miért változott meg, hogy tegyem túl rajta magam? (hosszú lesz)

Minden azzal kezdődött, hogy volt egy tábor nyáron, ahol elég sokat beszélgettem egy fiúval. Egy iskolába jártunk, de ott nem beszélgettünk soha. A tábor után, neten nagyon sokat beszélgettünk. Eleinte beszélt lányokról, hogy ki tetszik neki, de utána minden ilyen témát mellőzött. Mindig azt mondta, hogy én vagyok a legjobb lány barátja. Nyár végén azt éreztem, hogy többet akart mint barátság, én viszont nem. Találkoztunk párszor a nyár folyamán, és nagyon figyelmes és kedves volt, én viszont távolságtartó voltam (valahogy mindig ezt hozta ki belőlem, pedig szerettem, mint barátot). Õsszel, ahogy elkezdődött az iskola még beszéltünk, és írta hogy mindig fog rám időt szánni, mert fontos vagyok számára. Szeptember végén már egyre kevesebbet beszéltünk, októberbe már ha én nem írtam akkor ő se keresett, egyszer csak írta, hogy nagyon hiányzik a volt barátnője(akivel nagyon régen szakítottak, a csaj csak kihasználta). Ez nekem nagyon rosszul esett, mert mikorára megszerettem, ő elfelejtett és teljesen máshogy viselkedett mint nyáron. Pár hete beszéltünk, és bunkó volt velem, csak pár szavas válaszokat írt, vagy nem is válaszolt. Én meg most azt sem tudom, hogy mitől lett ilyen, miért felejtett el teljesen..Minden nap csak rá gondolok, és van hogy sírok is miatta, túl akarom tenni ezen az egészen magam, de szerintem ha megakarnám vele beszélni ezt az egészet, megint csak bunkózna, és úgy se érdekelné..Az fáj leginkább, hogy pont benne csalódtam, akiben annyira megbíztam és a legjobb barátként tekintettem rá..Nem tudom, hogy tehetném magam úgy túl ezen, hogy felejtsem el, ha egyre többet gondolok rá? :/

Legjobb válasz: Egyértelmû. Õ többet akart tõled,te hárítottál. Ezért megsértõdött. Neki csaj kell nem barát. Azt meg jól teszi,hogy nem megalkuvó és nem fogadja el a húsos falat helyett az odavetett csontot.

Egyértelmû. Õ többet akart tõled, te hárítottál. Ezért megsértõdött. Neki csaj kell nem barát. Azt meg jól teszi, hogy nem megalkuvó és nem fogadja el a húsos falat helyett az odavetett csontot.
Sokat koncentráltatok ott?
A kérdező hozzászólása: Már hogy értve koncentrálni? A táborba?

Miért van ez? Barátom tönkre tett idegileg, átvágott. Eszek normálisan de az idegtől mégis fogyok 1 hét alatt lement rólam 3kg. Úgy érzem hogy szétzabál az ideg. Hogyan tegyem túl rajta magam?

.Mindig az exét kereste.Közbe ott voltam én neki, aki szerette, az életemet oda adtam volna érte. De ? mindig csak az exét szerette.. Akivel már vagy 2 éve nincsen együtt. Nem értem ezt az egészet több évig együtt voltak.. Azzal jött hogy nekik múltjuk van...Köszönöm a válaszokat 20L

Legjobb válasz: pattinsd le te vagy a hülye találjon mást magának..

pattinsd le te vagy a hülye találjon mást magának..
Mennyi ideig voltatok együtt? Én 4 és fél évet húztam le a pasim mellett, ugyanebben a szituban. Utána nagyon szenvedtem, de most így 10 év távlatából nem is értem hova tettem az eszem akkor.
Na látod egy pasiért sem szabad még gondolatban sem az életed adnod.ha ilyen tahó volt mit idegeskedsz miatta?Elment és kész.Ezen változtatni nem tudsz az exért van oda.Ha meg nyerte had vigye, még örülj is nem 1-2gyerek után derült ez ki.20éves vagy, elötted az élet.Szép az csak tudni kellélni vele.Menj társaságba szórakozz.Kutya harapást szõrével."meg súgom ha pocsék napom van én vicces videókat nézek"na ettõl aztán jó kedvre derülõk".:)
A kérdező hozzászólása: 7 hónapja voltuk együtt. Eközben folyamatosan a volt barátnõjérõl beszélt. Hogy lehettem én is hülye.... Istenem.. Te is leírnád a történetedet? Ott milyen szerepet játszott az ex?
1 év múlva rájössz, hogy a lehetõ legjobb dolog történt veled azzal, hogy a csávó elment! Persze csak akkor, ha nem futsz vissza hozzá, mint egy kis pulikutya...
Ja hogy végig tudtad, hogy a srác nem zárta le még a dolgait? Akkor nincs több kérdésem. Magadra vess!
Az exeknek nagy az elõnyük. Gyorsan el kell õt felejtened! Felejtõ szexet vállalok. :D 26F
Mással csinálni nem ér!! Én találtam ki! :D

Hogyan tegyem túl rajta, hogy nem akar másik babát a férjem?

Előre leszögezném, hogy nem fogom átverni és már csak azért is teherbe esni. Nagyon régóta együtt vagyunk, most 8 hós a babánk és valahogy szóba jött a kistesó. Erre kijelentette hogy ő nem akar másikat, mert ennek az egynek szeretne mindent megadni és téma lezárva. Eddig is mondta már biztos csak valahogy nem vettem komolyan. Én mindig úgy képzeltem, hogy minimum 2 gyerkőcöm lesz (nekem 4 tesóm van, nagy családban nőttem fel), és nem most gondoltam én sem a másikat, de annyira rosszul esik hogy ennyire mereven elzárkózik. Teljesen bele vagyok betegedve.

Legjobb válasz: elsõ vagyok (és soha nem érdekelt, hogy le leszek-e pontozva) Te magad mondod,hogy "eddig is mondta már biztos".. Bocs,de ha ennyire nem figyelsz odamit mond ilyen alapvetõ dolgokról a férjed,akkor ott nagy baj van. Akkor ezt az jelenti,hogy te csak mész a magad feje után, nincs megbeszélés,nincs kompromisszum,nincs közös döntés. Sõt pontosan nem is emlékszel mit mondott. Lehetsz rám mérges ésleis pontozhatsz ahogy akarsz,de inkább azon kéne elgondolkodnod hogy éled te ezt a párkapcsolatot.

Én is nagy családban nõttem fel, 2 gyereket szeretném, férjem 1et. Megbeszéltük az elején, hogy "fõ szabály" szerint 1 lesz, aztán meglátjuk. Nem értem, hogy ha elõre megmondta, hogy csak egyet akar, akkor most miért vagy meglepõdve?
elsõ vagyok (és soha nem érdekelt, hogy le leszek-e pontozva) Te magad mondod, hogy "eddig is mondta már biztos".. Bocs, de ha ennyire nem figyelsz odamit mond ilyen alapvetõ dolgokról a férjed, akkor ott nagy baj van. Akkor ezt az jelenti, hogy te csak mész a magad feje után, nincs megbeszélés, nincs kompromisszum, nincs közös döntés. Sõt pontosan nem is emlékszel mit mondott. Lehetsz rám mérges ésleis pontozhatsz ahogy akarsz, de inkább azon kéne elgondolkodnod hogy éled te ezt a párkapcsolatot.
Az én férjem azt mondta, hogy 1 gyerek elég neki 5 testvére volt õ legkissebb nagyon rossz gyerekkorral és most pedig várjuk a kistesót tehát ne ad fel ne zaklasd vele van még ideje meggondolni magát:)
Szerintem pihentesd a témát... egy darabig. Simán lehet, hogy késõbb változik a véleménye! Persze igaza van, hogy mindent meg kell adni, nyilván sok minden függ az anyagiaktól (is). Neked tényleg nem lehet így most könnyû ez után a kijelentés után ha 4 tesód is van... de még csak 8 hónapos a Babátok! Lehet a párod kimerült, fáradt, egyenlõre nem tudná elképzelni, hogy legyen még egy baba. Legalábbis nálunk így volt... most 13 hónapos a kislányunk és néha már eszünkbe jut, hogy lehet, hogy kéne öcsi vagy hugi. :) Fel a fejjel, ne legyél elkeseredve fog Õ még másképpen gondolkodni!
Szerintem az 1.nem bántásnak szánta, végülis így igaz! Hiszen a férjed már az elején megmondta, hogy csak 1 gyereket akar, ha te elfogadtad így a párodnak, férjednek, csúnyán szólva nem reklamálhatsz, hiszen tudtad a kezdetektõl fogva, hogy mi a helyzet!
Szerintem, most ne bánkódj, merülj el a kicsi fejlõdésének szemlélésében -nincs ennél nagyobb csoda! Még változhat késõbb a vélemény: lehet, hogy egyszer rájön: mindent meg akar neki adni - akkor abban egy testvér is benne van:) ) Nincs más ilyen bensõséges kapcsolat: mint a testvéri kapcsolat, még a nehézségekkel féltékenységekkel együtt is.
Kedves Kérdezõ! Én a helyedben többet nem is említeném a gyerektémát a férjednek, nehogy besokalljon tõle és hülyeséget csináljon. Mondjuk lelép, mert megijed a felelõsségtõl, h 2 gyereket nem tud eltartani vagy nem akar újabb átüvöltött éjszakákat meg pelenkaszagot, meg anyatejszagú feleséget. Hagynám, h elgondolkodjon rajta és esetleg õ hozza szóba késõbb. Ha meg nem hozza, akkor meg igenis el kell fogadnod, h csak 1 gyereketek lesz.
Hát ha eddig is így gondolta, mondta, te elfogadtad, akkor nincs kérdés. Örülj, hogy van egy egészséges babád. És azért a te hangnemed az elsõ válaszolóhoz sem biztos, hogy tökéletes volt.
A kérdező hozzászólása: Elõször is köszönöm a válaszokat. Azért nem vettem eddig komolyan hogy csak egyet akar, mert egy pár éve még esküvõt sem akart, és ezt a bébit sem akarta, aztán 2 éve mikor felhoztam, hogy abbahagynám a gyógyszert akkor azt mondta rendben, vágjunk bele. Aztán az esküvõt már úgy csináltuk, hogy félidõs terhes voltam és majd kicsattant a boldogságtól. Úgyhogy egyáltalán nem igaz, hogy egyedül döntök bármiben, eddig is megbeszéltük a fontos dolgokat és pont ezért is esett rosszul, hogy nélkülem akar dönteni. Szerencsére mára kibékültünk, és megbeszéltük, hogy egyenlõre hanyagoljuk a témát, mivel még egyáltalán nem aktuális, majd késõbb beszélünk róla ha kicsit nagyobb lesz a kismanó. A válaszom hangnemérõl pedig annyit, hogy ha valaki el van keseredve, akkor nem támadásra vágyik még egy frontról, hanem vigasztalásra, így szerintem érthetõ ha nem esik jól ha mindjárt azt kap a fejéhez.
Nézd, ez nem lelki segélyszolgálat, azt írtad, mondta a férjed, hogy nem akar, és most meg csodálkozol... Ennyi erre mit írjon?
épphogy egyedül akarsz dönteni. Mert a férjed döntését (amit már régen közölt veled) nem is veszed komolyan. Amit írsz abbólaz derülki, hogy majd addig döntöügettek ketten, amíg az nem lesz a döntés amit te akarsz. volt egy döntés, a férjedmondta, hogy csak egy gyereket akar és te elfogadtad. Nem tiltakoztál, nem hagytad el. az elfogadás is döntés.Most ezt borítanád.
karíkírozva amit írtál: hadd járjon a szája, esküvõt se akart, mégis lett, úgyis úgy lesz ahogy én akarom.
A kérdező hozzászólása: Teljesen félreértetek, de mindegy. Soha nem tennék olyat amit nem akar, és nem egy bugyuta bábu akit ha eleget nyaggatnak akkor beadja a derekát. Persze ez nem lelkisegély-szolgálat, mégis volt néhány hozzászóló, aki a saját sztorijával próbált segíteni. Ettõl függetlenül mindenkinek köszönöm a hozzászólásokat, hisz ez volt a lényeg hogy halljam mások véleményét és ezt megkaptam :) )) Mindenkinek szép napot!

Hogyan tegyem túl rajta magam, hogy anyósomék, úgy kezelik a 7 hónapos babám mintha nem is lenne?

A nagyot elhalmozzák minden jóval a kicsi meg mintha nem az ? unokájuk lenne.Mikulásra is a nagy kapott csomagot, a kicsi nem, viszont az ismer?sük unokájának adtak csomagot. Mindig azt mondják, hogy ? még kicsi!!! Teljesen felháborodtam!

Legjobb válasz: Szia, Nálunk a pici nyáron fog születni, de már most azt hallgatom, hogy nem a gyerek a fontos, hanem az apja, a gyerek úgyis felnõ... Szóval minek ajnározni, foglalkozzak az apjával, és a gyereknek annyi is elég... Valahogy ezek után nem várok sok jót:S Ennyit az unokázásról, remélem változni fog.. de:( A nagynak mikor kb akkora volt mint a pici adtak ajándékot? 11hetes kismama

Szia, Nálunk a pici nyáron fog születni, de már most azt hallgatom, hogy nem a gyerek a fontos, hanem az apja, a gyerek úgyis felnõ... Szóval minek ajnározni, foglalkozzak az apjával, és a gyereknek annyi is elég... Valahogy ezek után nem várok sok jót:S Ennyit az unokázásról, remélem változni fog.. de:( A nagynak mikor kb akkora volt mint a pici adtak ajándékot? 11hetes kismama
A kérdező hozzászólása: Igen õ mindig kapott!
Nekem két lányom van , a sógoróméknak egy fia.A lányok soha nem kaptak annyit mint a fiú és itt nem csak az anyagiakra gondolok.Igénye sem volt anyosómnak, hogy néha vigyázzon rájuk.Most már nyugdíjasok néha mondják, hogy maradhatnak ha akarnak de most már én nem engedem.10 év alatt már megszoktam, hogy õk nem olyanok mint a másik unoka és mi is úgy viszonyulunk hozzájuk ahogy õk hozzánk.Azt kapják amit adnak.
Én a sogornõmmel voltam hasonló helyzetben. Amokor a kislányom 14 hónapos volt husvétkor õ nem kapott csomagot, mert pici. A nagy fiam persze kapott. Ez engem nagyon bántott akkor sem kapcsolt a sogornõm amikor én átadtam az õ 3 hónapos lányának a csomagot. Én ezekrõl a dolgokról úgy gondolkodom ma már, hogy nem érdekel ki mit gondol a gyermekeimrõl. Azt szoktam mondani hogy nem kell õket szeretni ha valakinek nem megy, mi ott vagyunk nekik és számunkra õk a legfontosabbak. Senki más véleménye nem érdekel, ha õk nem tudják õket elfogadni. A ti esetetkben talán az hoz majd változást ha nagyobb lesz a baba és jobban tudnak vele játszani meg ilyesmi. Persze az is magas hogy egy 7 hónapos babának miért nem tudtak valami neki való aproságot venni vagy gyümölcsöt legalább. Szerintem jogos a felháborodásod.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! Én azt mondtam, hogy aki számít az adott. Nem azon van a hangsúly, hogy mennyit adnak, hanem azon, hogy duplát kap a nagy mindig! Akkor ne adjon annak is csak annyit amennyit akicsi kap, vagy ne adjon semmit. Bár a sógoromtól nem volt meglapõ, hiszen a kicsinek 7 hónap alatt még egy db pelenkát sem adott, holott azt fújják anyósomék, hogy neki nagyon sok pénze van, mert õ nem pocsék. Lehet, hogy pénze van de egy érzelem szegény ember, se családja, senkije. Mi lehet, hogy szegények vagyunk, de nem hiszem, hogy a gyerekeimet lecserélném bármennyi pénzre. Azt viszont nem fogom engedni, hogy kettõ közül csak egyik kell, akkor nem kapjálk egyiket sem!
De ez a féloldalasság miért van? Miért utálják az egyiket és miért szeretik a másikat? Mert ugye nem konkrétan a Mikulás az igazi kérdés, hanem ez. Esetleg csak a fiút vagy csak a lánygyermeket kedvelik a másik nemût meg nem? Nekem ez valahogy nagyon furcsa. Azt még úgymond megérteném, ha utálnak mindenkit, de hogy a testvérek közül csak az egyiket szeressék? Ráadásul pont a nagyobbat? Mert még azt is el bírnám képzelni, hogy kis aranyos picikét halmozzák el ajándékkal a naggyal meg nem törõdnek(sok szülõ is beleesik ebbe a hibába, sajnos!). De amit te leírtál azt tényleg nem értem, elképzelni sem tudom miért alakulhat ki. Viszont szerintem te ha jobban elgondolkozol rajta azért csak van valami magyarázat, nem?
A kérdező hozzászólása: Nem kell rajta gondolkodnom! Mikor megtudták, hogy terhes lettem teljesen ellenem fordították a férjem is, hogy mindenki kiröhögi, hogy 41 évesen születik gyereke, meg õket is mert, 4 éve méhen kívüli terhesség miatt eltávolították a jobb oldali petevezetékem és õk mindenkinek a rokonságukban azt mondták, hogy a méhem vették ki( azt most tudtam meg az egyik rokonuktól). 10 év alatt többször elvetéltem, szerintük ennyi idõ után már nem kellett volna megtartanom a babát! Pont azt kellett volna elvetetnem aki élni akart??! Nem tettem ezzel kivívtam a haragjukat! A nagyot szerinte azért kényeztetik, mert 12 éves és mivel õ náluk nevelkedett õ az unokájuk, a kicsit meg az én közremûködésemmel mostmár egyre ritkábban látják!

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!