Találatok a következő kifejezésre: Hogyan szokás ha a (73 db)

Szeretkezés közben szokás azt mondani, hogy szeretlek, ha a fiúval nem járunk (csak szexelünk) és nem tudom mit érez irántam?

Legjobb válasz: Sztem ne mond.Fõleg hogy csak szexeltek.Más ha komoly kapcsolat lenne, és errõl szólna, de így?

Sztem ne mond.Fõleg hogy csak szexeltek.Más ha komoly kapcsolat lenne, és errõl szólna, de így?
miért nem kérdezed meg tõle?
ez egyáltalán nem szokás kérdése... ahogy érzed!!
Nem akarok hamis remenyeket kelteni benned...de en is igy kezdtem a ferjemmel... Igazbol meg sem tudom mondani csak kialakultak a dolgok. O turelmesen vart amig en rajottem mi a dorges...turelmes volt.
Beszéljétek át a kapcsolatotokat, mert lehet hogy már nem csak a szexrõl szól, hacsak nem viccbõl mondta a fiú hogy szeret.Egyébként meg nem szokás kérdése hogy mondjuk e hogy "szeretlek" hanem attól függ hogy hogyan érzünk.Nekem is volt olyan pasim akivel csak szexeltünk, de mi nem mondogattuk egymásnak hogy "szeretlek".
simogatni
Szex közben sokmindent mond az ember , inkább próbáld megtudni, igaz lehet-e.Pl el tudsz vele menni valahová, vannak közös programok?Ha együtt vagytok tudtok beszélgetni, vagy egybõl a szexre tér? Ha beszélgettek tereld komolyabb témákra a szót, nem azt mondom, hogy kérdezd meg kerek perec, de észre fogod venni a válaszaiból, vagy ahogy rád néz.vagy szokott- e somigatni csak úgy, miközben a szemedbe néz. Ezernyi jele van.Ha mindezek nincsenek csak szex, akkor csak mondja, de nem gondolja.Kívánom az legyen amit szeretnél!
Szerintem akkor tényleg szerelmes beléd, mert a fiúk amúgy nehezebben fejezik az érzelmeiket és ha csak szexrõl van szó, akkor nem mondják csak úgy, hogy szeretlek.
A kérdező hozzászólása: De akkor miért mondja, hogy szeretlek?
A kérdező hozzászólása: Azért kérdeztem mert a fiú szokta mondani nekem, én nem szoktam mondani. Csak nem értem miért mondta olyan sokszor.
ez nem szokás kérdése...

Önéletrajzba hogy szokás megadni a fizetési "kérelmet" ha kérik?

Egy db összeget beírva pl 200.000 Vagy egy intervallumban pl 150-300.000 Vagy csak a minimumot megadva h 200.000 vagy magasabb.

Legjobb válasz: És ne felejtsd el kihangsúlyozni, hogy nettó, vagy bruttó pénzre gondoltál!

És ne felejtsd el kihangsúlyozni, hogy nettó, vagy bruttó pénzre gondoltál!
ha kifejezetten kérik, akkor igen. ÉN odaírtam hogy (bruttó vagy nettó) 120-150ezer forint Esetleg odaírhatod, hogy (tárgyalási alap)amivel jelzed, hogy rugalmas vagy. Éredemes 20 %-kal többet mondani illetve egy sávot megjelölni, nem egyetlen összeget. NÉzz körül, hogy ilyen munkakörben mennyit keresnek
én ezt szoktam beírni: A hirdetés alapján fizetési igényemet is megjelölöm. Az összeg havi nettó 180 000 Ft és 220 000 Ft közé esik, a munkakörbõl adódó feladatok, felelõsségek illetve egyéb juttatások függvényében
Önéletrajzba nem írod bele, max a kísérõ levélbe. Amúgy meg egy összeget írj, mert az intervallumban automatikusan az alsót fogják venni, ahogy a minimum összegnél is.

Ha már beszokott a bölcsibe, oviba a gyerek, hogy szokás, ha mégis sír egyszer-kétszer reggel?

Másfél éves a fiam, bölcsis. Könnyen, hamar beszokott, 2 hónapja jár, nagyon szeret menni, nem sír, szalad be. kétszer viszont el?fordult, hogy jött a foga, ny?gösebb volt, sírt reggel kicsit (a beszoktatás után már). Most megint ilyen nap volt, és a dadus mint a beszoktatásnál, szinte kitépte a férjem kezéb?l a gyereket, és mondta, hogy viszlát, apuka. Nagyon mérges lett a férjem, szerintünk mivel szeret járni, és értelmes, okos fiú, sokszor sok mindent meg tudunk neki magyarázni, itt is várhatott volna annyit a dadus, hogy megpróbálja apa elmondani neki, hogy most muszáj maradnia, nekünk dolgozni kell menni, de jövünk majd érte.

Legjobb válasz: Mi a konkrét, kérdés, probléma? Nincs megfogalmazva.

Mi a konkrét, kérdés, probléma? Nincs megfogalmazva.
Nálunk is így csinálják, kb 1 perc és már nem is sír a gyerek. Én rákérdeztem az elején, hogy ezt miért így, azt mondták ez a legjobb. Próbáltam másképp is máskor, magyarázattal, nyugtatgatással, de csak rosszabb lett. A vége mindig az volt, hogy ki kellett tépni a kezembõl mert másképp nem tudtam eljönni. Hallgatóztam az ajtó elõtt és kb 20 másodpercig sírt még, utána ment játszani. Hidd el, õk tudják.
Én is beszoktam a munkahelyre, mégis egy két nap sírva mennék legszívesebben. Viccet félretéve: a mi lányunk nehezen szokott be a bölcsibe, és amikor elmondhattam, hogy beszokott, késõbb is voltak reggelente sírások. Általában ezek nekem (Anyukának) szóltak, és csak addig tartottak, amig ottvoltam. TEhát a legjobb a gyors elválás, nem pedig a vígasztalás, a nehéz elengedés, tétovázás. Igen, õk még kicsik, érezhetik magukat napközben is 'rosszul', mikor eszükbe jut, hogy milyen jó is otthon apával meg anyával. De ha úgy érzed, hogy a bölcsiben is jó kezekben van, akkor bocs, de ne sajnáld. HA kétkedel, akkor az már más...
Szokás, nem szokás én nem adtam semmit. Elég pénzt elvitt a felkészítés.
oktatófüggõ.. nekem egy nagyon rendes fiatalember volt akival össze is barátkoztunk, így én vettem neki egy üveg Jägermeister-t.. ha úgy gondolod hogy megérdemli és szeretnél kedveskedni akkor teis vegyél neki jelképesen valamit, ha szemétkedett veled akkor ne :)

Discoban ha összejönne egy csajjal a szex, hogy szokás csinálni? Csaj v pasi lakására szokás felmenni? És ha elég messze van a ház, és nincs taxi meg ilyenek?

Az utolsó mondatot azért írom, mert eléggé lecsillapodhat a hangulat mire elsétáltok oda, azért gondolom h nem lehet túl jó. Ezt h lehetne megoldani?

Legjobb válasz: ha ennyire fingod nincs az egészrõl nem valószínû, hogy bárkit is össze fogsz szedni egy szórakozóhelyen...

ha ennyire fingod nincs az egészrõl nem valószínû, hogy bárkit is össze fogsz szedni egy szórakozóhelyen...
Vidd el a legközelebbi mekdonáldszba és csináljátok két bigmek mellett egy asztalon:D
Már csak azért is megéri taxit hívni-persze csak ha hozzád mentek, mert hazaviteti magát a csaj aztán pá, majd hívj-mert városon belül megúszod 3-4 ezerbõl és egész este dughatod, míg ha fizetsz egy lakásosnak az 10-15 ezer és csak egy óra. Tehát szerintem, ha tuti a dugás, akkor megéri a taxi.
Az 1 éjszakásokat 90%ban magamhoz vittem és kb 10%ban mentünk hozzá. A lehetõségek:Csajozáshoz, mindig vittem magammal az egyik csúnya, sügér haverom, aki örült, hogy eljöhetett velem és nem volt konkurencia.Õ vezette a kocsim én meg piáztam.Nem lakott tõlem messze, onnan meg már a kertek alatt hazavezettem.Legtöbbször ez volt, de volt, hogy a csaj vitt haza, vagy taxit hívtam. A gyalogos buszozóst, mindenképp hanyagold, fõleg télen, mert meggondolja magát a bige, plusz összefagy a pö-csöd a buszmegállóban.
sztem disco wc:) hogy mássok mit gondolnak azt meg szard le:Dvaloszinüleg irigykednek hogy ta ma valakit :D csucsig viszel:) tapasztalatom nincsen viszont benne:) mert nem szeretnék 1 éjszakás kalandot:) viszont tuti ezt gondolnák/nám:) probáld meg de sztem keres egy csajszit:)
mehettek bárhova ahol van rá lehetõség és nem zavartok senkit, nincs rá szabály hogy kihez kell menni. taxit meg érdemes lenne hívni ha messze laktok...
A kérdező hozzászólása: bár a taplóság relatív dolog
A kérdező hozzászólása: tudok én tapló is, meg kedvesebbb is lenni ha akarok, ha megéri.. attól függ melyik jön be a csajnak
Elvileg ha discoba jönne össze már el se jutnátok odáig. Nah meg egy hosszú séta egy olyannal akit csak meg akarsz fektetni még kiábrándító is lehet. Némelyik ilyen tipusú csaj nem túl szórakoztató, vagy ugyebár a csaj is kiábrándulhat ha te is a taplóbb pasik közé tartozol...
Az elsõnek: valahol el kell kezdeni. Woozie
A kérdező hozzászólása: igaz h fingom nincs az egészrõl, de vhol el kell kezdeni... az a gáz nemtudom ilyenkor mi a szokás, azzal nem lenne gond h felszedjek vkit, de hogy utána mi szokott lenni...
ha nyár van, akkor egyik közeli fa alá :D

Akik járnak szerintetek, hogyan szokás/illik/kell buliba menni, együtt vagy nem baj ha külön (a másik nincs ott)?

Mennyire jogos ha az egyik fél (a fiú) kiakad azon, hogy a másik meg se hívja egy buliba? És mennyire jogos bizonyos szintû bizalmatlanság ezek után +az után hogy elõzõleg több alkalommal is megpróbálják lerázni?

Legjobb válasz: Néha szükség van külön programokra is. Mindaddig, amíg ez nem csak az egyik fél privilégiuma, teljesen természetes. Na meg ne az legyen, hogy szinte mindig külön...

Néha szükség van külön programokra is. Mindaddig, amíg ez nem csak az egyik fél privilégiuma, teljesen természetes. Na meg ne az legyen, hogy szinte mindig külön...
neha szerintem szukseges hgy fius bulikat tarsunk ahgy szerintme nektek is neha a csajos buli ugy hgy nincs ott a pasid esz nem ertem szerintme ilyet kel csinalni neha na jo hgy azert csak tobbszor egyutt mentek de akkor is nem ertem mit rinyal ezen es szerintem igazad van ha neha nelkule mesz
Szerintem ezt azért eléggé túlspilázod. Valamilyen okból most nem veled akart bulizni, nagy ügy. Ha discoba vágysz, emeld fel a popód és menj el. Felnõtt ember vagy, menni fog a barátnõd nélkül is. Azt mondd meg inkább, hogy jön ide a bizalmatlanság?
Gondolom ez bizalmi probléma miatt vetõdött fel, hogy aki külön megy az talán megcsalóvá válik. Részemrõl ilyen aggály nincs. Ha jóban vagyok azzal a társasággal, akikkel a barátom megy valahova, akkor megyek, ha épp nincs hangulatom hozzájuk, vagy a programhoz, akkor nem megyek, csak azért, hogy együtt legyünk folyton. És fordítva is így van, szerintem ez a normális.
Simán elmegyünk egymás nélkül. Bírom az ilyen "jajj, szerelmem, nem megyek el nélküled"-cuccokat:D
A kérdező hozzászólása: És ráadásul tudta hogy úgy is buliba vágyom kb egy hónapja (vizsgaidõszak)
A kérdező hozzászólása: Nem zárkörû buli volt, csak egy sima disco.
En soha nem mennek a szerelmem nelkul bulizni, hiszen mindig vele szeretnem jol erezni magam, nem massal. Azok a baratok akik nem fogadjak el a kedvesem jelenletet, valojaban nem is baratok. Persze kell a maganszfera, de nem a bulizasban. Meg egyszer mondom: en a szerelmemmel erzem jol magam!
Szerintem nem jogos ezen kiakadni. Mi is szoktunk külön menni a párommal, és egy csajos estére vagy zártkörû bulira értelemszerûen nem hívom el. Ahogy õ se engem. Persze nyilván szívesen megyünk együtt is bulizni. De nem dõl össze a világ, ha idõnként mégis inkább külön tesszük.
Nekem sem esne jol, de te is elmehetsz neha a barataiddal, es ennyi.

Ha vége van a 2. randinknak is, akkor rákérdezzek hogy legközelebb mikor találkozunk? Vagy hogy szokás?

A lány kérdezzen rá hogy mikor lesz a következ?, vagy a fiú? Vagy elég valamelyik?jük részér?l egy célzás, hogy "Legközelebb is ide jöjjünk majd" sétálni? Vagy a fiúnak kell hívnia majd a lány telefonon?

Legjobb válasz: nyugodtan kérdezd,vmit beszéljetek meg :)

nyugodtan kérdezd, vmit beszéljetek meg :)
A kérdező hozzászólása: De ezt a fiúnak kell felhoznia vagy a lánynak? :) Mármint a következõt.
fiunak illendõbb, de lehet forditva is

Családfában hogy szokás jelölni ha egy anyának két férje is volt és egyiktől 2 gyerek a másiktól pedig 3?

Köszi!

Legjobb válasz: Itt van egy sor családfa rajz. Valamelyikben biztos találsz rá példát. https://www.google.hu/search?q=csal%C3%A1dfa+rajzol%C3%A1sa&..

Itt van egy sor családfa rajz. Valamelyikben biztos találsz rá példát. https://www.google.hu/search?q=csal%C3%A1dfa+rajzol%C3%A1sa&..
Én úgy szoktam, hogy a körbõl mindkét irányba húzok egy négyzetet, utána a gyerekeket beteszem a megfelelõ helyre. Ha elváltak, áthúzom a vonalat, ha össze se házasodtak, eleve szaggatott vonallal jelölöm. Az élettársakat meg úgy szoktam jelölni, hogy a vonal felé rajzolok egy házat. Persze ilyenkor macerás mindkét négyzet fölé betenni az adatokat, de én számítógépen csinálom, így könnyen szét tudom húzni az egészet.

Hogyan érthetném meg a vőlegényem családjának a szokásait, ha én egy teljesen más kaliberű családból származom? Félek, hogy ez a különbség szétszakít minket.

A párommal jó pár éve együtt vagyunk már, de a családjához soha nem kerültem túl közel. Õk nem erőltették, én pedig nem telepedtem rájuk. Az egy dolog, hogy a nagyanyja kígyót békát kiabál rám, mert szerinte elkényeztetett nyafka kislány vagyok, s azért amiért igényes és ápolt még [email protected] is tart. Ez azonban nem különösebben érdekel. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fáj, de ha folyton ezen forognék már rég begolyóztam volna. A másik és nagyobb probléma, hogy a párom családja kimondottan hideg, nem foglalkoznak egymással, nem érdekli őket a másik. Ennek ellenére megvan az a kifelé mutatott gusztustalan látszatkapcsolat, hogy ők milyen jó család, de magában a családon belül ridegség és nemtörődömség az uralkodó. Ünnepeket nem tartanak, se egy boldog névnapot, se egy boldog születésnapot nem hallottam még a szájukból egymásnak, de persze karácsonykor megy a nagy evés-ivás ajándék hegyek, hogy a tágabb családtagokat lenyűgözzék, hogy ők milyen gazdagok. Igazából nekik csak a pénz számít. Párom szeretet hiányos, sosem foglalkoztak vele. idén Valentin napkor húztuk fel a gyűrűt, azt mondták, ők nem jönnek el az eljegyzésre, mert az maradi dolog és semmi értelme. Én viszont olyan családból jövök, ahol névnap-szülinap nagy dolog, egész nap ünnepelünk, sütünk-főzünk, ajándékozunk, közös programokat csinálunk. A szüleimmel, nagyszüleimmel, tesómmal, uncsitesókkal stb puszilgatjuk, ölelgetjük egymást, csak úgy ok nélkül, pusztán mert szeretjük a másikat. Anyukám megszokott csak úgy random ölelni, minden ok nélkül, megpuszil, hozzám bújuk. Én így nőttem fel. Nálunk fontos a másik, mindent őszintén el tudunk mondani a másiknak, érdekel, hogy mi van a másikkal. Nagyon-nagyon összetartunk, nem csak látszólag, a valóságban is. Az ő családjuk viszont nem. Átlagos napi kommunikációjuk is képmutatásból áll, mi volt a melóban, ilyen semmiségek. Soha egy puszi, egy ölelés, egy hosszú, őszinte beszélgetés, egy névnapi köszöntés, szülinapi buli. Semmi. Náluk az élet csak a pénzről szól, hogy minél több, s nagyobb plazma tv legyen a nappaliban, vagy a legextrásabb kocsi a garázsban. S, az a legnagyobb probléma, hogy páromnak ez teljesen természetes. Nem érzi azt, hogy fontos lenne a családi intimitás, a törődés. Nem azért, mert rossz ember, csak gyermek korától kezdve így nőtt fel. És ebbe a családba kerültem be én, itt is lakok náluk, mivel a párom szerzett nekem állást, a közelben. A családom sok száz kilométerre tőlem 7 napból 6-ot dolgozom, időm nincs találkozni a családommal és megöl ez a ridegség, amiben élnem kell. Mintha vad idegen lenne mindenki körülöttem. A másik, s legnagyobb probléma, hogy hogyan lehet ebből közös élet? Milyenek lesznek a névnapok, szülinapok, ballagók, sikeres vizsgák, évfordulók, stb stb ha a párom ezt szokta meg és a családja is makacsul ellen áll, hogy nyisson a (számomra) normális élet felé. Nem erőltetem, nem akarom őket megváltoztatni, de azt szeretném, ha a párom értené, hogy nekem ez miért fontos. Azt mondta, ha azt akarom, hogy elfogadja, h nekem fontos én is fogadjam el, hogy neki meg nem és hagyjam ezekkel békén. Tanácsot kérek, hogy szépen hogyan lehet elmagyarázni neki, hogy egy családban ezek a dolgok fontosak, s hogy azért család a család, hogy szeressük egymást, s akarjunk örömet okozni, törődni a másikkal. Nem akarok egy rideg látszatcsaládot, mert ha ez vár rám inkább elhagyom, akár mennyire imádom, meghalnék érte, de a gyerekeimet minden bizonnyal még jobban fogom és nem vagyok hajlandó kitenni őket egy érzelmileg szegény életnek. Persze ez csak a végső eset. Remélem valaki tud segíteni. (Bocsi ha hosszú lett). Üdv, Laura

Legjobb válasz: Ne haragudj a kérdésért, de ha ennyire nem illetek össze, akkor miért mondtál neki igent? Másrészrõl nézz magadba. "Nem erõltetem, nem akarom õket megváltoztatni, de azt szeretném, ha a párom értené, hogy nekem ez miért fontos. Azt mondta, ha azt akarom, hogy elfogadja, h nekem fontos én is fogadjam el, hogy neki meg nem és hagyjam ezekkel békén. Tanácsot kérek, hogy szépen hogyan lehet elmagyarázni neki, hogy egy családban ezek a dolgok fontosak, s hogy azért család a család, hogy szeressük egymást, s akarjunk örömet okozni, törõdni a másikkal. Nem akarok egy rideg látszatcsaládot, mert ha ez vár rám inkább elhagyom," Elõször azt mondod, hogy csak azt szeretnéd, ha megértené, hogy neked ez fontos. Erre õ hogy oké, elfogadja, de akkor te is fogadd el az õ hozzáállását. Elég korrekt. Ezek után persze kiderül, hogy neked nem elég, ha õ megért, hanem változzon is meg és legyen olyan, amilyennek te akarod. Biztos, hogy erre kéne alapozni egy házasságot?

Ne haragudj a kérdésért, de ha ennyire nem illetek össze, akkor miért mondtál neki igent? Másrészrõl nézz magadba. "Nem erõltetem, nem akarom õket megváltoztatni, de azt szeretném, ha a párom értené, hogy nekem ez miért fontos. Azt mondta, ha azt akarom, hogy elfogadja, h nekem fontos én is fogadjam el, hogy neki meg nem és hagyjam ezekkel békén. Tanácsot kérek, hogy szépen hogyan lehet elmagyarázni neki, hogy egy családban ezek a dolgok fontosak, s hogy azért család a család, hogy szeressük egymást, s akarjunk örömet okozni, törõdni a másikkal. Nem akarok egy rideg látszatcsaládot, mert ha ez vár rám inkább elhagyom, " Elõször azt mondod, hogy csak azt szeretnéd, ha megértené, hogy neked ez fontos. Erre õ hogy oké, elfogadja, de akkor te is fogadd el az õ hozzáállását. Elég korrekt. Ezek után persze kiderül, hogy neked nem elég, ha õ megért, hanem változzon is meg és legyen olyan, amilyennek te akarod. Biztos, hogy erre kéne alapozni egy házasságot?
"Külön költözni nem tudnánk, mert akkor anyós-após jelölt megsértõdik, nagyon nehéz emberek" Tényleg nem akarlak megsérteni, de ti gyerekek vagytok? Mert felnõtt ember a saját életét éli és a saját döntéseit hozza meg. Most ha anyós-após csak akkor nem sértõdik meg, ha ti a kútba ugrotok, akkor te szaladsz és ugrasz? Már most nem érzed ott jól magad és persze, minden kapcsolatban kell kompromisszumokat kötni, de ez késõbb sem lesz jobb. Ráadásul így hogy fogjátok a saját jövõtöket felépíteni a saját elképzeléseitek szerint?
" "Ha unokám lesz beleszólok a nevelésébe". (Na meg azt a jó fenét). Mert az biztos hogy SOHA nem fog megtörténni." De. Valószínûleg meg fog történni. Ha már abban sem tudtok nekik ellentmondani, hogy önállóak legyetek, akkor késõbb még kevésbé tudtok majd. Ráadásul akkor anyagilag is nehezebb lesz, mert már nem kettõtöket kell eltartani. Ha most féltek elmenni, mert rosszul álltok anyagilag, akkor is félni fogtok, hogy jaj, mi lesz, ha az anyós megsértõdik és egyedül kell boldogulnotok? Ha most nem mertek lépni, szinte biztos, hogy késõbb sem fogtok. Nem vagyok persze jós és ne is legyen igazam, de annyira ezen az úton haladtok! Persze ha addig be nem sokallsz.
Gyerekek, akkor inkább ne házasodjatok. Most komolyan, nem tudtok megegyezni, és annyiban nem tudtok a sarkatokra állni, hogy hol laktok? Meg anyós beleszól, hogy hogy védekeztek és még te érzed magad rosszul? Próbáljatok meg felnõni, és ezt a legjobb szándékkal mondom. Igen, ez azzal jár, hogy meg kell hoznotok olyan döntéseket, amin õk meg fognak sértõdni. De ez az idõ úgyis el fog jönni. Nem csinálhatjátok örökké azt, amit anyuka, apuka mond.
nálunk dettó ugyanez a helyzet :) jó, ott nem rideg a család, de nem is olyan bennsõséges, mint nálunk. az ünnepeket tartják, de pl. úgy, hogy a gyerekek választják ki az ajándékaikat az áruházban, a szülõk ott elõttük megveszik, és van, hogy már ünnep elõtt megkapják, hogy használni tudják. karácsonyfát sem együtt díszítenek. nálunk meg a mai napig megy az ajándékdugdosás, kiskorunktól úgy van, hogy csak a fa alatt tudjuk meg, mit kapunk. még akkor sincs kimondva, hogy jó, kislányom, megkapod a telefont, ha elõtte együtt néztük az üzletben, és tudom, hogy azt fogom kapni:) tehát ilyen apróságok. a barátomat abszolút nem ilyen mesevilágban nevelték, ez a gondolkodásán is meglátszik. de mi így szeretjük egymást. szerencsére õ elfogadt, hogy én ünnepmániás vagyok, a közös ünnepeket mindig én szervezem, szoktatom :) és beleegyezett, hogy késõbb is ilyen ovis módon ünnepeljünk majd, ha gyerek is lesz. a baj nálatok csak ott van, hogy a võlegényed nem hajlandó elfogadni a te igényeidet. egyébként õ veled hogy viselkedik? úgy, mint az a családjában megszokott? mert ha nem, akkor szerintem tök mindegy, a saját családotokban majd úgyis kialakul. üdv, egy másik Laura :)
Ebbõl semmi jó nem fog származni. Ha mindketten dolgoztok, a lehetõ leghamarabb költözzetek külön, akár egy kis albérletbe, mert nagyon könnyen rámehet a kapcsolatotok.
Nem tudnátok külön költözni? Ha nem is saját ház, vagy lakás, de legalább egy albérlet. Csakhogy kiszakadjatok abból a ridegségböl. Egy jegyespárnak amúgy se biztos h jó a szülõkkel lakni. Hát ha párod egyáltalán nem ért egyet veled, akkor nem tudok mit mondani... Máskülönben jó lenne, hogy ilyen esetekben menjetek el valahova, másnnem egy étterembe, kettesbe, vagy akár barátokkal, egyéb családtagokkal. Mindenesetre szerintem ne menj hozzá, addig amég juttok valami közös nevezõre.
A kérdező hozzászólása: Külön költözni nem tudnánk, mert akkor anyós-após jelölt megsértõdik, nagyon nehéz emberek. Ez most elég privát, de muszáj elmondanom, hogy tisztán lássatok. Valamelyik nap anyós meglátta a blokkon, amit vásároltam (ne kérdezzétek hogy került hozzá) hogy vettem óvszert, amire leszidott és órákon át osztott, hogy nekem fogamzásgátlót KELL szednem, mert az a biztos, mit urizálok stb stb. Belül sírtam, de nem mutattam. Semmit se szóltam, csak annyit, hogy én NEM szeretnék azt szedni és leléptem.
A kérdező hozzászólása: Köszi az eddigi válaszokat. Most több embernek válaszolok egyszerre, egy komiba sûrítve. Sajnos még valamilyen szinten gyerekek vagyunk, de nem azért, mert azok akarunk lenni, hanem mert nem hagyják, hogy felnõjünk. Anyósnak-apósnak ha egyszer nemet mondanék kivágnának a házból úgy, hogy a lábam nem érné a földet és még olyan jól nem állunk anyagilag, hogy külön menjünk, akkor sem ha ellent mernénk mondani és külön mennénk. Párom velem úgy viselkedik, hogy egyszer nagyon aranyos, nagyon figyelmes, másszor viszont egyáltalán nem érti meg, hogy mirõl beszélek és miért. Tudom, hogy nem az Õ hibája, nem õ tehet róla, nehéz levetkõzni azt amiben felnõtt az ember. Pl én sem tudnám a mesevilágba illõ ünnepeket levetkõzni, nyilván neki meg szokatlan és idegen. Néha sztem még meg is bántom, amikor kicsúszik a számon, hogy a szülei nem éppen minta szülõk, pedig nem akarom bántani, csak kicsúszik, mert dühít, hogy így [email protected]ák páromat. Emiatt pedig szégyelljék el magukat, mert nagyon jó szívû ember egyébként. Amúgy a másik amin kiakadtam és mai napig bennem él, anyós egy pár hónappal ezelõtt mondata: "Ha unokám lesz beleszólok a nevelésébe". (Na meg azt a jó fenét). Mert az biztos hogy SOHA nem fog megtörténni. Most is csak párom miatt tûrök, tûrök, de ha elszakad a cérna nem tudom mi lesz. :(
A kérdező hozzászólása: Nyilván változzon egy kicsit Õ is, én is. Az úgy nem mûködik, hogy én minden jót feladok, õ viszont semmit. Ha össze fogunk házasodni, akkor egy lélek és két test leszünk, ami azt jelenti, hogy nem húzhatunk ennyire szét a szokások terén. Nyilván nekem is lentebb kell adni az igényekbõl, de szerintem jogosan vágyom arra, hogy ne egy pénz-orientált, szeretet mentes, látszat családom legyen. Párom pedig vágyik ezekre, mert mikor nálunk van nagyon jól érzi magát. De mióta náluk lakunk azóta minden megváltozott. Bizonyítani akar apukának és ha apuka azt mondja, hogy hülyeség az eljegyzés párom is azt mondja, csak, hogy mutassa, hogy egyet ért vele. Figyelem és szeretet hiányos és szerintem azért nem érdekli az egész, mert fél, hogy akkor szembe fordul a családjával és még ennyire sem fogják szeretni. Ebben 99%-ig biztos vagyok. Mert mikor anyukám megöleli, törõdik vele, felköszönti, megajándékozza, stb stb akkor mindig nagyon meghatódik és látszik, hogy még csillog a szeme, hogy õt valaki szereti. Egyébként nem tudtam, hogy ennyire különcök a szülei, amíg nem laktam velük. Egyetemi koliban ismertük meg egymást, sosem mentünk hozzájuk, mert abban a városban volt az egyetem, ami az én szülõfalumhoz van közel, szóval inkább hozzánk jártunk. Hozzájuk csak nagy ritkán, nem is igényelték a társaságunkat.
". Azt mondta, ha azt akarom, hogy elfogadja, h nekem fontos én is fogadjam el, hogy neki meg nem és hagyjam ezekkel békén." Hagyd is békén sürgõsen örökre!
Ha 25 alatt vagy talán ki kellene ebbõl lépni. Ez nem lesz jó, fõleg velük élni. Nem fogod megszokni soha. Én ilyen anyagias családba házasodtam be, képtelenek megérteni, más az értékrend, totál nem értik ha megsértenek és én sem ha megsértem õket. Saját illemtankönyvük van mindenre. A gyereknevelés tök csõd lesz, érzelemszegény jövendõbelid rád hagyja majd a gyereknevelést is, a szeretõ szüleidtõl távol egyedül kell majd mindennel megküzdeni. Hagyd a fenébe az egészet.
Ha örökké azon paráztok, hogy anyós após nehogy megsértõdjön, akkor meg figsz bolondulni. Lehet nyelsz még pár évig, de aztán ha más nem a gyerek miatt totál össze fogtok kapni, mert vagy õ neveli, vagy kicsinál téged. És ha már gyerekkel adod fel a dolgot, úgy sokkal nehezebb lesz. Muszáj önállósodnotok, nem máson lógni, fõleg olyanon aki nem szeret, aki zsarnok. Ha erre képtelenek vahytok, akkor jobb, ha addig lépsz ki amég nem késõ. És bocs, hogy ezt mondom, de a párod egy gyenge, irányítható személy, aki semmiért sem szállna szembe a szüleivel, még a szerelméért sem. Tényleg ilyet akarsz? Nem fogod bírni, tele van a világ normális szülõk gyerekeivel.

Megveszek egy használt autót. Hogyan viszem haza, ha nincs kötelező biztosításom rá? Amíg nincs a tulajdonomban, addig kell megkötni vagy hogy szokás ezt intézni?

Nagyon köszönöm a válaszokat!

Legjobb válasz: ha az eladónak van internetje és nyomtatója akkor 10 perc alatt megvan a fedezetigazolás... bármely biztosítós portálon meg lehet kötni

én úgy tudom hogy az adásvételi aláírás pillanatától kezdve nem érvényes az elõzõ tulaj biztije. Elvileg úgy kéne, hogy elõre megkötöd a megvenni kívánt autóra a biztit. Gyakorlatban ezzel senki nem foglalkozik, mi is hazavittük és másnap kötöttünk rá biztit.
ha az eladónak van internetje és nyomtatója akkor 10 perc alatt megvan a fedezetigazolás... bármely biztosítós portálon meg lehet kötni
ha a neten megkötöd attól a perctõl kapsz 'AJÁNLATI IGAZOLÓT' - amit kinyomtatva igazolod , hogy megkötötted, csak még a csekk nem ért hozzád. ÉN is igy csináltam, igazoltattak másnap, és elfogadták a rendõrök gond nélkül.
a szerzõdés megkötés napján ÉRVÉNYES a biztosítás épp azért hogy haza tudd vinni, másnap már viszont nem jó
Amíg nincs a tulajdonodban - nincs okmányirodában átírva - addig az elõzõ tulaj biztosítása érvényes rá, már ha megkötötte és fizette. Akkor meg mi a kérdés?
Valóban az a megoldás, ha neten megkötöd, ahogy azt elõttem is javasolták már. Azok, akik szerint jó az eladó biztosítása, nincs igazuk.
Rizikózol és hazavágtatsz vele, ha nem laksz más országban.
A kérdező hozzászólása: És ha hazamegyek és a neten kötök rá biztosítást? Akkor nem lesz papírom róla egy darabig, gondolom?
Vagy hazatolod, vagy kifizetsz 60-70 ezret tréleres szállítással, vagy vállalod a kockázatot és hazanavigálod, miközben reménykedsz hogy nem talál be egy sündõr sem.
A kérdező hozzászólása: 20:18-as: Én úgy tudom a szerzõdés megkötésétól semmis az elõzõ tulaj biztosítása. Pont ez a gondom lényegében.
Vagy otthagyod arra a 2 napra amíg nincs meg a biztosítás!
Mi bevállaltuk, és hazafelé útba ejtettük a biztosítási ügynökünket, akivel elõre leegyeztettük.
A kérdező hozzászólása: Akkor az autó átvétele után rögtön internetközelbe kell kerülni és megkötni a biztosítást? És ha messzire kell vinni az autót?

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!