Találatok a következő kifejezésre: Hogyan puhíthatnám a jövendőbeli (1 db)

Hogyan puhíthatnám meg a jövendőbeli anyósomat?

Mindig szét akar választani minket a párommal.Azt szeretné,hogy a fia agglegény maradjon,és mindig célozgat arra,hogy nem fog nekünk sikerülni a közös élet(például:pár napja bejelölt nekünk egy színházi el?adást,amiben a házaspár elválik).Nem értem miért teszi ezt,amikor azt mondja,hogy szeret.Én türelmes vagyok vele,nem szólok be neki(pedig néha megérdemelné),s?t sütit is szoktam sütni neki,mégse jó neki semmi.

Legjobb válasz: Nem akarlak elszomorítani, de ha most így áll hozzád, ez így is marad. És az unoka se bizti hogy segít. Nekem már mindkét babám megvolt, mikor a párom unokatesója válófélben volt. Anyósom elõadta, hogy nem is olyan vacak dolog az a válás, lám azokat a gyerekeket se viselte meg. Kár hogy késõbb a párom nagyija elmesélte, hogy az 5 éves kisfiú a válás után hónapokig újra bepisilt :S Fogadd el, hogy az anyósnakvalód majomszeretettel lóg a fián. Az ilyenek nem akarják maguk mellõl elengedni a gyereküket. Senki se lenne elég jó meny neki. És kicsi az esélye hogy elfogad téged. Neked kell eldöntened, hogy imádod e a párod annyira, hogy ezzel együtt tudj majd élni.

Nem akarlak elszomorítani, de ha most így áll hozzád, ez így is marad. És az unoka se bizti hogy segít. Nekem már mindkét babám megvolt, mikor a párom unokatesója válófélben volt. Anyósom elõadta, hogy nem is olyan vacak dolog az a válás, lám azokat a gyerekeket se viselte meg. Kár hogy késõbb a párom nagyija elmesélte, hogy az 5 éves kisfiú a válás után hónapokig újra bepisilt :S Fogadd el, hogy az anyósnakvalód majomszeretettel lóg a fián. Az ilyenek nem akarják maguk mellõl elengedni a gyereküket. Senki se lenne elég jó meny neki. És kicsi az esélye hogy elfogad téged. Neked kell eldöntened, hogy imádod e a párod annyira, hogy ezzel együtt tudj majd élni.
Szia! Nagyon egyetértek az elõttem szólóval.A pároddal kéne ezt elsõsorban megbeszélned.Azt írod, nagyon jó a kapcsolatotok, akkor az hogy lehet, hogy azért azt eltûri a kedves, hogy a mamája így viselkedjen veled???!!! Hidd el, ha hagyjátok, hogy állandóan áskálódjon ellened, akkor ez elõbb utóbb mindenképpen a kapcsolatotok rovására megy, és õ pont ezt akarja.És hidd el, ez esetben nem érdemes türelmesnek lenni, hanem mindenképp le kell ülni megbeszélni a dolgokat.Mindenki intézkedjen a maga életében, anyós is.A tiéteket pedig tartsa tiszteletben, és ebbõl nem szabad engedni.Babát, pedig ne neki szülj, hanem magadnak és a párodnak.Egyébként is ilyen esetekben az is újabb konfliktusforrás, mert majd szerinte te nem lehetsz jó anyja a gyerekednek, majd õ azt is jobban tudja...stb..szóval, ennek soha nincs vége, ha nem állítjátok le.Szerintem a kedves párodat kell választás elé állítani, vagy saját családot akar, vagy anyuci szoknyája mellett maradni, döntse el. Ha valóban nagyon szeretitek egymást, és úgy érzitek egymásnak vagytok teremtve, ne hagyjátok tönkretenni az életeteket.A szülõket tiszteljétek, szeressétek messzirõl, de mindenki söprögessen otthon. Sok boldogságot, üdv
szülj neki unokát ez szokott legjobban beválni.
Az elején, amíg nem vagy a menye kellene megmondanod véleményedet, hidd el ez a legjobb. Egy darabig én is hallgattam az okoskodó anyósomat, amikor elpattant a húr, és megmondtam neki a véleménymet. Na azóta csönd van.. Nem akarok én vele puszipajtás lenni. Szeret, ja jó duma, csak elhinni nem kell. Az unokáról annyit, hogy az elsõsorban a Te gyereked lesz, mert te vagy az anyja, és a nagyszülõk majd csak utánatok következnek......
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat, sokat segítettek. :) Szerencsére mi jól kijövünk a párommal az édesanyja ellenére.Nincs Konfliktus köztünk...Bár tervezgetjük a babát, de nem másnak. :)
Én is épp ebben a helyzetben vagyok.1, 5 évet türtem anyós baszogatásait, míg be nem telt a poharam s megmondtam a magamét.Azóta nem igazán basztat.Leállt.Néha de csak tényleg néha beszól valamit, de levegõnek nézem.Anyósok ilyenek, soha nem fogják elfogadni a menyüket.Ha türsz s nem szólsz neki soha semmit, látja hogy hagyod magad annál jobban fog csesztetni.Míg a párod melletted áll, megvéd az anyjától addig nincs sok aggódni valód.Ne nyald a seggét mert annál rosszabb.Ne engedd hogy irányítson, befolyásoljon titeket.Zárd ki a magánéletetekbõl.Én ezt tettem.Már mondtam hogy az unokáit nem fogja megismerni, egedül marad mert a fián kívül nincs senkie, háza sincs....stb, erre gúnyosan azt felelte hogy nem baj ha egyedül marad.Hát õ választotta ezt!Nem lesz senkije sem.Õ tudja.Ez van.Nehéz!Na de mindegy.Nemsokára elköltözünk a párommal, anyós nélkül s letojom anyóst.Végre megszabadulok tõle!Alig várom már!:)
Nálunk apósomnak van irtózatosan bunkó dumája. Én is egyszer egy írtózatosan nagyot ordibáltam velük. kb. 3 hónapig nem találkoztunk hála a jó égnek. Utána viszzafogottabbak lettek, Igazán csak a házasság kötésünk utána fogadtak el. Néha mostanában is kezdenek bunkók lenni, de finoman de vissza vágok én is...:-)))
Szerintem a párodnak kéne tisztázni a helyzetet, mégiscsak az õ anyja... nem csak az anyának kell leválnia, a fiúnak is ki kell állnia a leendõ élete párja mellett, ez jó alkalom erre.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Hogyan tudnék végre nyugodt, boldog életet élni?

Nagyon rossz itthon lenni. A szüleim külön fognak menni, nem beszélnek egymással, ha beszélnek, akkor is felemelik a hangjukat. Anya apát szidja, amikor nincs itt, apa meg anyát és ezt mind nekem kell végighallgatnom és nagyon rosszul esik. Van testvérem, de ő este 6-ig dolgozik, amikor hazajön, akkor meg itthon folytatja a munkát minden nap, ő nem részese igazából ennek. Vele is alig beszélünk. Apának ha valami nem tetszik, akkor rögtön káromkodik, elég hozzá annyi, hogy ha kiesik a kezéből a villa. Anya meg állandóan azért veszekszik, mert idebent vagyok mindig. Vasárnap bátorságot vettem magamon és mondtam anyának, hogy nem akarok templomba menni, de erre olyan szinten ki kelt magából, amilyet én még nem láttam nála és meg is ijedtem. Nem éreztem fenyegetve magam, szó sincs róla, mert tudom, hogy nem bántana, csak amiket mondott azok nagyon rosszul estek, hogy én soha nem akarok semmit és mennyire elege van már ebből, meg, hogy nem csinálok semmit meg hasonlók és, hogy mindenkit neki kell eltartania. Régebben pánikrohamaim voltak tulajdonképpen amiatt, mert magamat hibáztattam mindenért, pedig tudom, hogy nem én tehetek az egészről. Borzasztóan megvisel lelkileg ez az egész és egyedül vagyok vele, minden teher rajtam nehezedik. Nem tudom, hogy mit csináljak. Nagyon szeretem őket, de szívem szerint elmennék minimum 1 hétre, hogy végre csak élhessem a mindennapokat és ne kelljen velük találkoznom, de ezt nem tehetem meg.
1 hét múlva iskola, akkor talán kicsit jobb lesz, mert nem leszek itthon egész nap, tudok mással is foglalkozni és elterelődnek a gondolataim, de egyenlőre így nagyon rossz. Régen olyan boldog voltam, de én ezt már nem bírom. Mégis mit tehetnék, hogy ne viseljenek meg ennyire ezek a dolgok?

1

Szerintetek adjon vagy ne adjon?

Párom és én 2,5 éve jöttünk össze, kb. 2 éve együtt élünk a szüleimnél.
A helyzet a következő. Középiskolában jöttünk össze, neki sem volt barátnője, meg nekem se volt barátom, csak 1-2, de pár hét/hónap járás után vége lett. Amikor összejöttem párommal, nagyon egymáshoz szoktunk, szüleim is megszerették, és támogatták hogy itt lakhasson velünk. No de ugyebár mi sem vagyunk gazdagok. A párom anyukája nem nagyon segédkezett pénzileg a kajánkba, rezsinkbe, mert valahogyan sose állnak jól anyagilag.
Ebben az évben végeztünk a középiskolával. 1 hónapot dolgoztunk nyáron diákmunkán, ugyanis közösen kimegyünk párommal külföldre dolgozni, de kell keresnünk egy kis pénzt is hozzá. Ismerősünk fog nekünk segíteni.
Júliusból 1 hetet dolgoztunk (az utolsó hetet). Augusztusban amikor párom hazament meglátogatni hogy hogy vannak anyujáék, az egész 1 heti júliusi pénzét elkérték, mert hogy júliusban vettek fel hitelt, az esküvőre. Ugyanis párom anyukája újra férjhez ment. Azt mondta hogy majd vissza adja a pénzt neki.
Ebben a hónapban most kb. a felét tudta visszaadni az elkért pénznek, illetve azt mondta páromnak hogy ha megkapja a nagyobb augusztusi fizetést (augusztusban 4 hetet melóztunk), abból is kellene neki segítség anyagilag. No de párom akkor hogy kapja vissza azt amit keresett?
Nem akarom bántani az anyukáját, de tudta hogy nehéz anyagi körülmények vannak, tudta hogy mit vállal fel ha hitelt vesznek fel, meg esküvőt rendeznek.. Párom nem kapott 2 éven keresztül se ruhát, se cipőt, se semmi pluszt, amivel tudták volna segíteni. :( Én és a szüleim segítettünk neki. És én attól tartok hogy majd nem fogja tudni vissza adni páromnak a nehezen megkeresett pénzét..
De másrészt, csak az édesanyja, nehéz lenne azt mondani neki hogy nem.. Az én anyukám nem kér el semmi pénzt páromtól, pedig kérhetne hisz csak itt lakik. De tudja hogy milyen helyzetben van.
Szerintetek mit tegyen?

8

Lehet kérni, hogy a névváltoztatásról szóló okiratot az anyakönyvi hivatalba küldjék, ne pedig a lakcímre?

3

A párom egész nap dolgozik én itthon vagyok a babánkal aki mellett nincs pihi estére hulla vagyok. Mikor hazaér kiszolgálom melegkaja és persze a sör. Fürdetek altatok és mire az ágyba ikerülök nincs kedvem a szexhez. Hogy csináljam h jó legyen?

12

Hogy lehetne ezt megoldani?

Nem akarok többet a szüleimhez szólni. (Nem szeretném leírni miért, én is hibás voltam a dologban de ők meg átléptek egy határt.) A lehet legkevesebbet szeretnék kommunikálni velük.
Hogyan oldható ez meg? Ez elég "büntetés" egy szülőnek? Esetleg valami más amivel vissza lehet vágni az "amíg az én kenyeremet eszed" típusú dolgokra?

19

Miért viselkedik így a kis menyem?

A fiam ma jött haza 2 hónap után külföldre, kb így jár haza, szóval rendszeresen kint van.
Meg kért hogy ne mondjam el a feleségének hogy hozzánk jött először és nem haza vette az irányt, és azt sem hogy el jött hozzánk el búcsúzni mikor indult is.
Nem értem hogy ebből miért csinálnak ekkora tragédiát.
Azóta nem is jött hozzánk a menyem sem, mikor elhívtam sütizni ahhoz sem volt kedve, és nyilvánvalóvá vált hogy nem kedvelhet, és úgy érzem ez ki fog hatni a kapcsolatomra a fiammal is, és nyilván szeretné a tőlünk eltiltani.

30

Vajon hány férfi van itt (is), aki azt mondja akkor sem ütné meg a párját, ha megcsalná, pedig nagyon is megtenné?

13

Lányok! Szerettetek már bele 40-es, nős férfiba? Lett belőle valami? 23/L

19

Miért akarja a csalfa feleség rendbehozni a házasságát?

Úgy értem, ha szeret, miért csalt meg, ha pedig nem szeret, akkor minek küszköd? Rég nem jó már ez a házasság, nem foglalkozunk egymással egy jó ideje, akkor mégis miért jó neki egy ilyen kapcsolatért kűzdeni?

14

Mi a véleményed a Szilárd névről?

21

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!