Találatok a következő kifejezésre: Hogyan lehetne anyóst a (8 db)

Hogyan lehetne az anyóst a családi házból kipaterolni, mert mindent tönkretesz, egyszerűen nincs családi életünk?

(hallgatózik, hazudozik...)

Legjobb válasz: Sok anyóst érintõ kérdésen csodálkozom. Mindenki csak behúzza a nyakát és tûr! Kérem szépen, miért nem lehet a drága anyóst, úgy helyreigazítani, hogy többet ne legyen kedve útálatoskodni??? (nem bántalmazásról beszélek). Nem kell senkitõl semmit eltûrni. Faképnél kell hagyni, és nem kell megmondani az új címeteket. Ja igen, a lakbér, a rezsi, meg a fõzésmosástakarítás rátok marad. A szabadságnak bizony ára van... Jómagam 23 évesen kiléptem a családi kötelékbõl, és a saját lábamon állok. Minden szülõvel, anyóssal, apóssal teljesen jóban vagyok. De az én házam, az én váram. Ott senkinek nincs joga hazudozni, meg hallgatózni, különben kisétálhat az ajtón.

Sok anyóst érintõ kérdésen csodálkozom. Mindenki csak behúzza a nyakát és tûr! Kérem szépen, miért nem lehet a drága anyóst, úgy helyreigazítani, hogy többet ne legyen kedve útálatoskodni??? (nem bántalmazásról beszélek). Nem kell senkitõl semmit eltûrni. Faképnél kell hagyni, és nem kell megmondani az új címeteket. Ja igen, a lakbér, a rezsi, meg a fõzésmosástakarítás rátok marad. A szabadságnak bizony ára van... Jómagam 23 évesen kiléptem a családi kötelékbõl, és a saját lábamon állok. Minden szülõvel, anyóssal, apóssal teljesen jóban vagyok. De az én házam, az én váram. Ott senkinek nincs joga hazudozni, meg hallgatózni, különben kisétálhat az ajtón.
sajnos az én anyóso is ezt mûvelte ezért albérletbe költöztünk.esetleg ha övé a ház felajnlhatjátok neki hogy vesztek neki egy kisebb házat ahol sokkal kényelmesebb lesz neki.vagy ti költöztök el.sajnos egy rossz a nyós képes tönkretenni egy házasságot is.mióta mi elköltöztünk még vitánk sem volt a férjemmel.
en is kiakarnam tenni de ove is a haz, en tobbszor mondtam ferjemnek h hagyjuk itt, de beteg es nem meri, amellett undok de o fizeti a szamlakt, erre en aztmondom hagyjuk meg meg a penzre szuksegunk van nekunk is, elobb utobb meg elpatkol.de az en anyosom nagyon durva, volt h komaba esett mert cukros es besz*rt, mi mostuk ki belole egy nappal kesobb meg en voltam a ribanc a fia a barom a gyerekunk meg miert sir?reggel sexeltunk kopogas nelkul bejott a szobankba es megkerdezte jol vagyok e, mert fura zajt hallott.azthitte a baba csinalt vmit.maskor halal suket de mikor musor van mindent hall meg lat is.ez is hazudik is ha van megoldasod ird meg nekem is legyszi koszi
Ha ennyire nehéz élni vele, miért nem költöztök el, nekem is hasonló volt a szüleimmel lakni, el mentünk albérletbe nagyon nehéz volt , de azóta vettünk lakást ön erõbõl, becsülettel na meg egy kis hitellel.Akármilyen akkor is a párod édesanyja, lehet, hogy most haragszik rá de biztosan szereti.Sok sikert!!!!
Szerintem mindenképp a férjed feladata lenne beszélni vele Persze a férfiakra ilyenkor nem igazán lehet számítani, de vigyázz nagyon Nekem barátnõm nagymamája már 10 éve velük lakik és annyira tönkretette a mamája idegeit az anyós, hogy most volt egy hónapig szanatóriumban de a férje még most sem keregeti haza (a nagyinak van saját háza és nem is különösebben beteg hisz mindent megkap még a számlákba se ad bele) ne hagyd hogy tönkretegye az életeteket minnél elõbb költözzetek külön!
Kergesd az õrületbe, hátha elviszi egy infarktus. Éreztesd vele, hogy teher, éreztesd vele, hogy NEM FÉLSZ TÕLE. Te is hazudozz róla az ismerõsöknek, állandóan kritizáld, hogy mit miért tesz, szembesítsd vele, hogy õ aztán nem ér fel hozzád, és nem utolsó sorban tudasd vele, hogy a férjed nem egyszerûen csak az õ fia hanem A TE ÉLETED PÁRJA. Közöld vele, hogy tönkre teszed az életét, ha megpróbál közétek állni. NE HAGYD MAGAD! HINNED KELL BENNE, HOGY EZERSZER TÖBBET ÉRSZ MINT Õ! Kívánom, hogy meg tudj szabadulni tõle minél hamarabb, tudom mit érzel, ismerem a fajtáját! Üdv! Mia
állits neki tükröt, amit tesz te is utánozd, vagy kérdezd meg tõle, õ mit szólt volna ha az anyósa vele is ezt tette volna? miért nem vagy a barátja, miért kell vele lakni? egy albérletben nem boldogabban élnétek? igaz kevés pénzzel de anyós nélkül....

Sunyi módon férjet a feleség ellen hangoló (apránként adagolja) anyós tönkre teszi a kapcsolatot? A férj nem mer visszaszólni az anyjának és kiállni a feleség mellett. Hogyan lehetne mégis rávezetni arra, hogy így nem lesz jó?

Legjobb válasz: Ezt sosem értettem, hogy miért hangolják az anyósok a fiúkat a feleségük ellen. Azt hittem az jó egy anyának, ha a fia boldog és külön önálló élete van. Miért akarná a feleség ellen hangolni a saját fiát? Hogy a fia elváljon, és egy elvált, önállótlan, az anyján élõsködõ féreggé váljon? Ebben mi a logika?

Ezt sosem értettem, hogy miért hangolják az anyósok a fiúkat a feleségük ellen. Azt hittem az jó egy anyának, ha a fia boldog és külön önálló élete van. Miért akarná a feleség ellen hangolni a saját fiát? Hogy a fia elváljon, és egy elvált, önállótlan, az anyján élõsködõ féreggé váljon? Ebben mi a logika?
Elõbb-utóbb nem tud majd "ellenállni" ennek az adagolásnak pszichésen, és az anyós képes lesz elültetni a gondolatait a férj agyában. Arra kell ráébreszteni a férfit, hogy szabad akarattal rendelkezik, és már (valószínûleg) nem függ a mutertõl semmilyen módon. Ezért megfelelnie sem kötelezõ neki, mert úgysem tudná megtorolni az ellenállást az asszonyka :D Szóval, ha õ nem úgy gondolja, akkor mondjon ellent neki nyugodtan, hadd legyen tisztában vele az anyós, hogy a fia önálló véleménnyel rendelkezõ élõlény.
"Csak nehogy elhízz, a fiam nem szereti a kövér nõket, neki a karcsú nõk tetszenek" A kur.va anyjába menjen el egy ilyen szemét kur.va. Bocsánat, hogy ezt mondom, de sütivel kínálgat, mellette mintha nem lenne elég felelõsség egy babát kihordani meg felnevelni, még azzal is terrorizál, hogy esetleg felszedsz pár kilót és a külsõd miatt is szorongj. Dögöljön meg az ilyen féreg.
Hú de felba.sztam magam ezen a szemét pics.án
A férjed az egyetlen fiúgyerek? Akkor szokott ez elõfordulni. Valószínû az anyósodat a férfiak egész életében csak kihasználták õ meg tûrte. Aztán született egy fia és lett egy férfi aki csak õt szereti. Aztán megjelentél te a rivális és 'elcsábítottad' tõle. Ha ez a helyzet soha nem fog veled megbékélni. Nekem az a tapasztalatom, hogy ilyen helyzetben nem szabad finomkodni, hanem nyíltan választás elé állítani a férfit. Hajlandó felnõni és a saját családja mellet kiállni vagy sem.
Ha ellened hangolta volna a fiát, el sem vett volna feleségül. A férjednek jó érzés, ha segíthet a szüleinek, ebben akarod megakadályozni. Nem akarlak befolyásolni, csak tapasztalatot írok le. Az én férjem is sokat segített a szüleinek, eszembe sem jutott nem elengedni. Akkor még vonattal járt, mi a gyerekkel kimentünk elé, együtt mentünk haza, vidámak, boldogok voltunk. Késõbb lett autó, akkor mi is elmentünk a gyerekekkel. A szülei meghaltak már, a gyerekek kirepültek, boldogságban élünk a férjemmel, érzem, mennyire szeret, és én is nagyon szeretem õt.
Ismerõs a szitu. A legfontosabb, hogy anyóspajtást sose szidd a fia elõtt. A legjobb fegyver ha mosolyogsz minden hülyeségére, kedvesen reagálsz (tudom milyen rohadt nehéz, de ha látja nem tud veled mit kezdeni, akkor beidegesedik és hagy egye a fene. Pl a sütis sztorinál ilyesmit kell válaszolni: Ó én nem aggódom ezen, mert annyira szeret a férjem, hogy neki így vagyok jó ahogy vagyok. Ha anyós nálatok van öleld meg elõtte a férjed, simogasd meg az arcát hagy lássa milyen boldogok vagytok. Hagy törje ki a fene.
A kérdező hozzászólása: Igen, eddig ez ment, én mindig kedves vagyok vele, csak.....már félek, hogy egyszer nem bírom tovább...
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszönöm a válaszodat!!Mintha csak rólam írtál volna! Én sem vagyok "nyalis", de náluk kedves vagyok....a te férjeddel könnyû volt beszélni, nem volt elfogult??
Nem, mert neki mondjuk feltüntek a dolgok. Ami rossz volt és sokáig ezért nem szóltam neki, hogy két tûz közé került. De aztán amióta leállította õket és az értésükre adta, hogy én vagyok, maradok, neki jó vagyok, azóta csend van. Beszélgetünk családi dolgokról, idõjárásról és viszonlátás. :) Az vált be szerintem, hogy nem ugrottam neki, nem csináltam jelenetet, nem hisztiztem, hanem nyugodtan leültünk ketten egy jólsikerült hétvége után és megbeszéltük. Sok sikert. :)
Nálunk anyám nem szerette apum anyuját. A mamát kétszer, ha láttam. Emlékszem, eljöttek a papával, és amikor elmentek, apum megpuszilta anyumat, és megköszönte, hogy nem ócsárolta a mamát. Apumat sokszor láttam sírni, nem tudtam, miért. Ivott, anyumnak nem volt jó élete mellette.
A kérdező hozzászólása: Utolsó: nem-nem, soha nem mondtam, hogy ne menjen segíteni. Sõt, hétvégén többet van velük, mint velünk, ezt értsd úgy, hogy pénteken 2h-kor végez, utatzik el, fürdésre jön haza, majd másnap hajnalban megint megy, este jön haza, esetleg egy nap, vagy egy fél van nekünk hétvégén. Régen még azt is elvárták, hogy ott aludjon ilyenkor. Igen, egyedüli gyerek...
Tényleg az lehet, amit a 85%-os írt.
Nem lehet, hogy féltékeny rád, mert nem õ van a fiának a középpontban, hanem felesége van meg minden? Iszonyú beteg ez a hozzáállás... nem értem miért jó ennek a buta öreglánynak így viselkedni.
A kérdező hozzászólása: Az a baj, hogy a férjem nagyon is meg akar a szüleinek felelni, meg sokat kell segíteni a ház körül és a kertben. Szerencsére nem együtt lakunk, mi másik településen, panelban, és szerintük itt nem kell csinálni semmit, mindig ott van csak a tennivaló, nekem a pici babával mindent egyedül kell csinálnom itthon. Na de nem is én vagyok a lényeg, mert megoldom, csak ugye mostmár mi is család vagyunk, és .... nem tudom, hogyan kezeljem a dolgot, mert nem nyíltan támad, csak mindig burkoltan, vagy úgy, hogy más ne hallja...és nem tudom mi lenne a legjobb megoldás. A fiának hatalmas cuppanós puszikat ad, nekem meg épp hogy odatartja az arcát, de még ez is degradál neki néha...
A kérdező hozzászólása: Nem tudom, de nagyon szomorú vagyok emiatt, mert én nem szeretném az anyja ellen fordítani a férjem, nem tudnák tükörbe nézni, ha ilyet tennék... de annyira alattomos és el kell ismerni profi módon csinálja, hogy már valahogyan védekeznem kéne.... eddig mindig elengedtem a fülem mellett a megjegyzáseit. (pl. 6 hetes terhes voltam, amikor kiderült a dolog, megkínált süteménnyel, én megdicsértems zokás szerint, milyen finomat készített már megint, erre azt mondja: "Csak nehogy elhízz, a fiam nem szereti a kövér nõket, neki a karcsú nõk tetszenek".) persze ezt nem a fia elõtt mondta. Ha a fia elõtt piszkál, azt úgy teszi, hogy a férjemnek le se essen, szóval tudjátok, ilyen nõi dolgok, amit a pasik észre sem vesznek...
Nálunk is vannak ilyen rokonok, akik a családunk tagjait egymás ellen akarja hangolni. És amikor meg eljön, jópofizik, úgy tesz, mintha kedvelne téged. Gusztustalan, apámat eléggé befolyásolja, én nem igazán tudok mit tenni, de én biztos kiosztom, ha megéegyszer meglátom, ez a legtöbb, amit tehetsz. Sajnos, van aki ebben látja az élvezetet.

Szerintetek hogyan lehetne megszelidíteni az anyóst, hogy ne a fia háta mögött szólogasson be és oktasson ki?

Legjobb válasz: Egyszer mondd neki azt, hogy szeretnéd, ha a fia elõtt mondaná el a véleményét.

Egyszer mondd neki azt, hogy szeretnéd, ha a fia elõtt mondaná el a véleményét.
Tök mindegy hol és mikor csinálja, egyszerûen kezeld le anyukát és kész. Döntsd el mi az amibe beleszólhat és mibe nem és tartsd magad ahhoz. Kezeld lazán, éreztesd vele, hogy mi az ami érdekel és mi az ami nem. Idõ, de aztán csak megy majd neki :)
Én felvennèm a telovall amiket mond, majd lejátszanám neki. Utána közölnèm vele jo lenne ha befejeznè.
1. Ezt nem a Kis Herceg és a róka esete, itt nem megszelidíteni kell, hanem neked meghúzni a saját határaidat és helyretenni anyóspajtást. Milyen jogon agresszívkodik veled? 2. A fentibõl következik az is, hogy mellékes, hogy a fia háta mögött aljaskodik vagy sem, mert a lényeg nem az, hanem az, hogy veled aljaskodik. Te miért apuka háta mögé bújsz anyuka elõl? Tehát: keményen a sarkadra állni, és amikor beszólogat, vagy kioktat, akkor és ott, csakis azért, amit akkor és ott mond, helyretenni. Felnõtt ember vagy, nem köetességed senki mocskolódásait, játszmázásait, szemétkedéseit eltûrni.
Például úgy, hogy egy adandó alkalommal a férjed elõtt szegezed neki kedvesen a kérdést: "Most tessék mondani, anyuka, hogy mi a probléma, ne a férjem háta mögött." :)

Anyósom nem helyesli egy döntésünket a férjemmel, emiatt folyton kioktat minket. Ti mit tennétek? Hogyan lehetne leállítani?

Legjobb válasz: A férjednek kell ezt megtennie, nem neked. Közölni kell vele, hogy felnõtt emberek vagytok saját döntésekkel, akár saját rossz döntésekkel, de ezek a hibák a tieitek. Tanácsot elfogadtok, kikoktatást, kritizálást nem. Eldöntheti, hogy ezentúl tudni szerete az életetek változásairól, vagy nem, mert ha így folytatja semmibe nem avatjátok be.

A férjednek kell ezt megtennie, nem neked. Közölni kell vele, hogy felnõtt emberek vagytok saját döntésekkel, akár saját rossz döntésekkel, de ezek a hibák a tieitek. Tanácsot elfogadtok, kikoktatást, kritizálást nem. Eldöntheti, hogy ezentúl tudni szerete az életetek változásairól, vagy nem, mert ha így folytatja semmibe nem avatjátok be.
Extrém példát mondok: A munkanélküli barátnõm a munkanélküli pasijával és 2 gyerekkel odaköltözött az anyósáékhoz. 2 szobás lakásban voltak hatan. A barátnõm terhes lett és meg akarták tartani. Anyós közölte, hogy ez igencsak gázos ötlet, mire a barátnõm kifakadt, hogy az anyósnak ehhez semmi köze. Azóta az anyós nevel 3 gyereket, mert a szülõk közmunkán vannak.
Egyik füleden be, a másikon ki! Legközelebb pedig ne avassátok be õt a dolgaitokba!
1. A férjeddel közös döntésröl nem kell tudnia az anyósnak. 2. Ha mégis megtudja (valamelyikötök mégis beavatta), akkorelmondhatja EGYSZER a féleményét, utána viszont megmondhatjátok neki, hogy a DÖNTÉS csak rátok tartozik. 3. Ha nem képes felfogni, hogy semmi köze a magánügyeitekhez, akkor nem kell vele szóbaállni, beengedni a lakásodotokba, illetve felvenni a telefont.
Egy kis Cián? ;)
Fojtsd meg.
Úgy, hogy elõször megmondod neki a véleményedet - mert a kioktatás neked is szól, a te személyednek -, és megkéred, hogy ezt a magatartást fejezze be. Ha nem hagyja abba, akkor a részedrõl (mindig csak a magad nevében beszélj, a te viszonyod az anyós-menyé, a férjed dolga az anyjával való viszony rendezése, ne mosd össze a kettõt)zárolj vele minden kapcsolatot. Elõször egy idõre, ha nem tér észhez, akkor végleg. Mindig beszélj meg mindent a férjeddel, mert akkor anyóspajtás nem tud közétek éket verni.
"Már csak azt kell a tudomására hozni, hogy ha nem támogat és külön is él, akkor milyen alapon szól bele?" Nem. EGYÁLTALÁN milyen alapon szól bele? Tanács jöhet, beleszólást nem tûrünk.
Ha külön éltek és semmiben nem támogat akkor az már egy nagyon jó anyós. Már csak azt kell a tudomására hozni, hogy ha nem támogat és külön is él, akkor milyen alapon szól bele?
Próbáljátok meg a döntéseteket természetesnek, egyértelmûnek venni az anyós elõtt .Egy idõ után õ is megbékél.Az elõnyeit hangsúlyozzátok, amikor vele beszéltek!
talán minden anyós itt pontozgat? vagy mi?!
4-es , ment a "kéz":DDDD
A kérdező hozzászólása: Külön élünk, anyósom semmilyen formában nem támogat minket.
Egyszerûen amikor elkezdi a kioktatást, közbe kell szólni, hogy egyrészt már meghallgattátok ezt a lemezt másrészt meg nektek más a véleményetek és mivel a ti dolgotok a ti életetek ezért úgy is úgy lesz ahogy ti akarjátok, feleslegesen anyuka ne törje magát. Akárhányszor elkezdni, félbe kell szakítani ezzel a szöveggel és nem szabad hagyni, hogy végigmondja amit akar. Elõbb-utóbb észreveszi, hogy nincs beleszólása és abbahagyja.

Hogy lehetne rávenni anyósomat a fürdésre?

Iszonyat milyen büdös,14éve élek vele lassan,de a fél kezemen meg tudom számlálni,mikor láttam hogy fürdött.Ráadásul akkor is visszahúzza a büdös ruháit.Nem lehet mellette megmaradni :( Ráadásul meg van sért?dve,ha elhúzom az orrom,hogy "na mi van,büdös vagyok?" meg "nem megyek be me büdös vagyok" de ahelyett hogy megfürödne,csak a m?sort csinálja.Fiam még kicsi és elég szókimondó,megmondta neki,hogy nem szívesen megy be a szobájába mert "nyakon vágja a b?z" ,na ekkor kaptam igazán,hogy ezt a gyerek t?lem tanulja...

Legjobb válasz: Mondd meg neki, hogy ez így nem higénikus, van egy kisbabád, aki fertõzéseket kaphat el, csak mert õ b*szik beállni a zuhany alá. Ha meg a saját lakásodról van szó, akkor már egyenesen felháborító. Az az asszony ott tanyázik nálatok és bûzlik? Fujj, ez undorító:S Nyugodtan mondd meg neki, hogy visszataszító a szaga, ha nem tetszik neki, lehet keresni másik otthont, ahol kedvébe bûzölöghet. Nem értem az ilyet...

A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat, lehet hogy mégis nekem kell megen felvennem a pléhpofát és elmagyarázni neki az élet menetét... kérdezõnek: Közös albérletben lakunk, elõtte a MI lakásunkban lakott de a sok a dósság miatt el kellett adnunk, és jött velünk az albérletbe is. Ja és 7 azaz HÉT gyereke van, de másik 6(illetve 5 mert egy sajnos meghalt) nem látogatja.
ha anyósom a kislányomat megdajkálja nálunk is olyan szaga van szegénynek utána....náluk az a szokás h csak szombaton fürdés....addig meg arc, kéz láb....ami még undorítóbb számomra h hót kosz és bûz, de az arany meg van annyi rajta mint egy karácsonyfán..minden ujján gyûrû..persze a körmei feketék és késsel vágja õket..ragozzam még...részvétem.....
de még mindig nem írtad meg, hogy ti laktok az anyós házában vagy õ költözött a ti házatokba.Mert ha az õ házában vagytok akkor nem tehetsz semmit esetleg mondogathatod neki minden nap, hogy fürödjön le mert nagyon büdös.De a saját portáján azt csinál amit akar.Ha nem akar fürdeni akkor nem fürdik, joga van hozzá, hogy büdös legyen..Ilyen esetben vagy elviseled vagy elmentek más helyre lakni.Ha viszont a ti lakásotokban él, akkor nyugodtan megmondhatod neki, hogy vagy megfürdik és maradhat, vagy nem fürdik meg, és akkor mehet haza nyugodtan..
Ha kényes a téma ha ne elé kell állni és megkérni a fürdésre, legalább mosakodjon...sajnos spórolás szempontjából nekem is van a rokonságba aki nem fürdik mindennap , na meg a ruha az külön szám egy hétig is ugyan az amibe bele izzadnak...fúúúúj... nekem annyi a szerencsém, hogy nem együtt lakunk.
Ha nem beszéltek vele, persze normális hangon, normális stílusban, akkor ne várjátok, hogy változzon a helyzet. A párod nem akarja a gyerek érdekeit nézni? Nem a gyerek a legfontosabb? Ha õt nem tudod rávenni, beszélj vele te. És ha majd a picid mászni fog, akkor a szaros kövön fogja ezt megtenni? Ne törõdj vele ha megsértõdik, nektek a gyerek a legfontosabb!
Gumikesztyû a kézre, és erõszakkal be a tus alá. És egy csomó tusfürdõt rányomni, vmivel átdörzsölni.. Brr... Ha nem teszitek meg ti, nem változik ez az állapot. És mi az hogy a férjed nem beszél vele?
Férjed mit szól? Nem tud beszélni az anyjával?
Mondd meg neki, hogy ez így nem higénikus, van egy kisbabád, aki fertõzéseket kaphat el, csak mert õ b*szik beállni a zuhany alá. Ha meg a saját lakásodról van szó, akkor már egyenesen felháborító. Az az asszony ott tanyázik nálatok és bûzlik? Fujj, ez undorító:S Nyugodtan mondd meg neki, hogy visszataszító a szaga, ha nem tetszik neki, lehet keresni másik otthont, ahol kedvébe bûzölöghet. Nem értem az ilyet...
Csak azt tudom neked tapasztalatból mondani, amikor nyugdíjasotthonban segítettem ki. Tényleg gumikesztyû és megmosni. Ruhákat elvenni és kimosni. Nem tudsz mást csinálni. (Hogyan élhetett így egész életében? hogy lett egyáltalán gyereke?)
Ezen soha nem fogysz tudni változtatni - tapasztalatból beszélek - az egyetlen megoldás elköltözni, vagy ha sehogy se megy, akkor megvárni, amig meghal.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a gyors válaszokat.Férjemet is zavarja, de nem beszél vele.Nagyon kínos és kényes téma és ha szóba kerül, mindig veszekedés van belõle.Sajnos a mama olyan, hogy letagad mindent, még azt is amikor a tûzhelytõl a wc-ig kakás volt a kõ és én töröltem fel éjjel mikor hazaértem munkából.Olyan dolgokat is, amik nyilvánvalók, mert pl csak õ volt ott más nem tehette stb. Múltkor felvette a kislányt és át kellett öltöztetnem, olyan szagos lett a ruhája. :( És akkor még nem beszéltem arról, amikor vendégeink vannak....
Szerintem 17-es tippje a nyerõ. Itt is jó lenne tudni mi lett/mi van...
"sokszor sírtam, de semmi nem változott" Hát ez azért vicces.:) A kérdezõ attól várt változást a világban, hogy õ sírt. Hejj.. nõk!
Hát, nem vagytok könnyû helyzetben. Nekem a nagyapám ilyen, be kell imádkozni a fürdõkádba. Még szerencse, hogy a nagybátyám is velük lakik, és õ képes összeveszni az öreggel... Szinte biztos, hogy valami baj lehet a fejével, és hát, öreg. A veszekedés, sértegetés nem segít. Készítsd el neki te a fürdõvizet, ha kell segíts neki a fürdésben, zuhanyozásban, lehet, hogy nem érzi biztonságban magát, a kádba ki-be mászkálni egy öreg embernek már nehéz. Fogd szépen kézen, és mondd neki, hogy most akkor itt a fürdés ideje. Szedj elõ neki tiszta ruhát, a retkest meg azonnal vidd el a közelébõl. Ha még ez se segít, marad a zsarolás, addig nem szabad a gyerekek közelébe engedni, amíg nem tisztálkodik.
hogy élhetsz így? teljesen megalázod magad! adjátok be egy intézetbe, ez így nem mehet tovább. te ilyne helyen akarod felnevelni a gyerekeidet? ahol ezt látják?
A kérdező hozzászólása: Lehet leépülés, de akkor mikor kezdõdött? Mert én amikor megismertem, 14éve, 65éves volt.És pókhálós volt a kád.
Lehet hogy tényleg a leépülés miatt nem akar fürdeni. Az én nagynéném 90éves, és visít ha fürdetni akarjuk. Sajnos eléggé le van épülve, de nagyim aki 83 éves mindig patyolat tiszta.
Nekem az jutott eszembe, hogy ez az idõskori leépülés egyik jele az anyósnál, sõt biztos vagyok benne. erre utal a beszékelés, koordinálatlan szellentés...stb. az én nagymamám 73 éves lesz, de természetes neki a mindennapos fürdés, rendszeres hajmosás. nagyapám viszont nem volt a személyes higiéné bajnoka, õ heti egyszer fürdött le alaposan, ugyanakkor a lakása csillogott-villogott. pszichiáter lenne a megoldás, de erre képtelenség lesz rábeszélni az öreglányt sajnos, bár egy próbát megérne. bûzlõ emberekkel szinte lehetetlen elhitetni, hogy büdösek, mert õk ezt nem érzik magukon. itt csak az segíthet, hogy megfenyegetitek, hogy nem engeditek a gyereket a közelébe, amennyiben nem kezd el normálisan tisztálkodni és ehhez is tartjátok magatokat.
Jár orvoshoz? Ha igen, beszélj a körzeti orvossal, hogy próbáljon rá hatni. Ilyenek elõtt mindig elszégyellik magukat. Mondja el neki, hogy a gyerekek elkaphatnak mindenféle fertõzést stb.
A kérdező hozzászólása: Idén februárig ment ugyanaz ami eddig, illetve egyre rosszabb lett, mivel az idõ haladtával egyre gyakoribb lett az akaratlan székletürítés, és sajnos bárhol a lakásban...akkor kapott egy agyinfarktust, majd egy agyvérzést. Elfekvõ osztályon van, pelenkázzák. Többé nem jöhet haza.

Anyósom már le is köpött az utcán. Hogy lehetne a viselkedésén túl jutni? Én is legyek vele agresszív, mert eddig alig szóltam neki ha ordított velem, piszkálgatott gúnyosan és leköpött. Minden ment utána ugyanúgy, mintha meg sem történt volna.

Nagyon buta n?, falusi és utál engem.Mindenféle elképzelt dolgokért bánt és terjeszti is ezeket rólam. Muszáj elvinnünk a kisfiamat hozzám, mert nagyon szereti az unokáját, csak épp az unokája anyját gy?löli. Segít fizetni a devizahitelt, ami tulajdonképpen tönkretette már a házasságunkat is sok más mellett, ezért nem lehet vele megszakítani a kapcsolatot. A hitelt a férjem akkor vette fel, amikor még engem nem is ismert.

Legjobb válasz: Ha a hitel nálad "öregebb", akkor lényegében semmi közöd hozzá, a fiának segít, nem neked. Ha az unokája anyját gyûlöli, akkor neked nem kell ott lenni, amikor az unoka vele, nála van. A leköpés viszont ocsmány dolog részérõl, nézz át rajta, ne vedd fel.

Ha a hitel nálad "öregebb", akkor lényegében semmi közöd hozzá, a fiának segít, nem neked. Ha az unokája anyját gyûlöli, akkor neked nem kell ott lenni, amikor az unoka vele, nála van. A leköpés viszont ocsmány dolog részérõl, nézz át rajta, ne vedd fel.
szard le és ne tartsd vele a kapcsolatot. látogassa õt a fia a gyerekeddel, õ meg terjesszen amit akar, elõbb-utóbb úgyis elpatkol...
De téged érdekel mit feltételez rólad? Én magasról tennék rá...
úgy megfejeltem volna, hogy kettéreped a koponyája:D
"Segít fizetni a devizahitelt, ami tulajdonképpen tönkretette már a házasságunkat is sok más mellett, ezért nem lehet vele megszakítani a kapcsolatot. " Engem sem vet fel a pénz, de teljességgel lehetetlen, hogy én ilyet eltûrjek pusztán a pénzért. SEMMIÉRT! Legyen már önérzeted! Nem muszáj a kisfiatokat sem elvinni hozzá. Annak a gyereknek van anyja, aki Te vagy, akár tetszik neki, akár nem. Ha meg a pénz miatt csinálod, akkor ne haragudj, de meg is érdemled.
Hát elég gáz helyzet.Addig mig rá vagytok kényszerülve a pénzére addig nem birtok semmit, ezt õ is pontosan tudja ezért viselkedik igy. Én azt mondom türj addig mig megoldást nem találtok, mást nem tehetsz.
Sõt, ezt nektek nem is kellene késõbb törleszteni neki.
Ha nála van a haszonélvezet, akkor az a minimum, hogy törleszt a részletbõl...
A kérdező hozzászólása: Nem lakik benne senki, üres, de anyósomnál van a haszonélvezet, elzárkózik mindentõl, még azt sem szereti, h a odamegyünk.
Két ház rezsijét fizetitek?
A kérdező hozzászólása: Dehogy fizetjük. Az a ház üres, örökség volt, csak annyira romos volt, hogy felújították hitelbõl, mikor én még a képben sem voltam. Most ott nem lakik senki, nincs rezsi sem. A férjem a gyerekeinknek szánja, hogy tudjunk mi is adni valamit nekik, hogy ne akkor kerüljön fedél a fejük fölé ha mi meghalunk, vagy ha eladósodnak devizahitelesként. Ezért szó sem lehet eladásról, az a pénz elmenne, ház meg nem lenne.
A kérdező hozzászólása: Olyan aranyosak vagytok, hogy kibeszélhettem a problémám. A megoldás tényleg az, hogy tûrök, és a lehetõ legkevesebbet megyek hozzá, amíg nem kászálódunk ki ebbõl a helyzetbõl.
Nem is fûtitek? Az nem jó a háznak! Próbáld meg elérni anyósnál, hogy engedje kiadni. Jó mélyen be kell nyalni, de sikerülhet, ha ügyesek vagytok!
Hát érdekes egy anyósod van.Az egyértelmû, hogy amit ad nektek, azt vhogy fel is hánytorgatja. Ha nem tûrsz, akkor nem fizet. Férjednek kellene kicsit a sarkára állnia.Tudom könnyû ezt mondanom, de hogy leköp az utcán :S Tudod ki tûrné el, ezzel azért szépen porig alázott.Ne hagyd, hogy köpedéknek nézzen.Bocsi, de csak így lehet leírni.Pénz beszél kutya ugat.Nála.Csinálja mert tudja megteheti. Bnõ sincs aki tudna ügyelni a gyermekedre?Merre laktok?Ha tényleg lenne munkalehetõséged, kár lenne kihagyni.Az anyós meg utána elmehet ahova akar.E.
...szerintem a férjednek kellene a sarkára állni..."megvédeni" téged...és elrendezni a ház sorsát (pl.albérlõk, amibõl fizethetõ lenne a hitel)
Nem kell eladni. Albérlõt is fogadhattok bele. Lakik benne valaki?
Amíg anyósod támogat titeket pénzel, addig a kezében a hatalom, és ezt ki is használja! Elsõ közben próbáljatok meg nem függeni tõle! Keress munkát, adjatok ki egy szobát, bármi. A lényeg, hogy ne legyen rá szükségetek. A férjed is tûr te is tûrsz. Ha [email protected], már bocsánat, a viselkedését, akkor másba fog kezdeni: pénzmegvonáls. Mint amikor egy kisgyerek hisztizik. "Ha a toporzékolás nem ér célba, földhöz vágom magam". Ha nem veszitek ki a kezébõl a hatalmat, amit TI adtatok neki, rátok fog telepedni, folyton idegeskedtek, majd veszekedtek... Ennek pedig súlyos következményei lehetnek!
A kérdező hozzászólása: Akkor lehet, hogy jó módszer amit teszek, hogy tûrök? Csak nehéz tenni rá, mert annyira rosszul esik, hogy mindenki jó anya a környezetünkben, csak én vagyok a szar. Elvette az önbizalmamat már teljesen a sok beszólása. Hogy lehet tenni arra, ami bánt? Erõsítsem magamban, hogy buta és lehet bolond is?
A kérdező hozzászólása: Nem fejeltem meg:-D A férjem megkergette, azaz elindult felé és kikérte magának, hogy az õ feleségével senki ne viselkedjen így, anyós meg szalad:-D
A kérdező hozzászólása: Na meg a másik, hogy elhiszik az emberek, amit hallanak, mert engem nem ismernek, én nem ott nõttem fel és néznek rám és olyan rossz velük találkozni. Volt mondjuk egy pozitívum, hogy a szomszéd asszony megkérdezte miért van rossz kedvem. Nem mondtam semmit, erre õ azt mondta, hogy tudja milyen az anyósom és nem hiszi el, hogy rossza anya vagyok, mert akkor nem lógna a nyakamon mindig a kisfiam és nem szaladna elém tárt karokkal.
A kérdező hozzászólása: 09:05-ösnek írom. Hát nem kívánom, de talán jobb lenne neki is:-D
A kérdező hozzászólása: Igazad van, de én attól fogok idegösszeroppanást kapni, hogy heti egyszer ocsmány egy pár órára, mert szerencsére nem kell vele élnem. Én akkor halnék bele, ha vele élnénk. Nagyon akarta, hogy költözzünk oda na akkor már nem élnék. Azt is akarta, hogy õ neveli fel a fiam, és már gyámhatósággal is fenyegetõzött, mert rá mertem szólni a fiamra, hogy ne rugdosson. Szóval ne menjek, azt mondod? Vagy szóljak be neki? Melyik? Mert ez a kérdés.
neked aztán kóros megfelelése kényszered lehet:D a bizonytalanságról nem is beszélve. egyszerûen tegyél a véleményére és hanyagold a nyanyát. kit érdekel mit hord össze és kinek? aki ismer és számít az úgysem hiszi el rólad ezeket
A kérdező hozzászólása: Igen, kóros megfelelési kényszerem van.:-)Jól látod. De nem válaszoltál. Menjek és szarjak rá mit mond, vagy menjek és szólogassak vissza, vagy nem menjek és úgy szarjak rá:-)
Ezt te tudod, melyik könnyebb neked, illetve hogy melyik rosszabb neki.
ne menj és úgy tegyél a fejére. minek mennél, ha csak felhúz és megaláz. ha meg nem vagy ott, akkor hiába bánt, úgyse tudsz róla:D
na ha engem köpne le az anyósom utcán, biztos hogy eleresztenék 1-2 pofont, ha kiabálna és csúnyán beszélne akkor én is ne legyél már ilyen tutyi-mutyi, ideje lenni kiállni magadért
igen legyél vele te is kb ilyen mint ö szologas vissza tegyél rá meg jegyzést ha már nagyon piszkál, az nem fog javitani ha te csak nyeled a hüjeségét, sose értetem ez az anyós meny civakodást mi ebbe a jó!na de vissza térve tegyél alá a hárpiának:)

Hogy lehetne kikerülni az "anyóst"? Az rossz, ha próbálom ezek után leredukálni a találkozások számát vele? Kicsit hosszú.

Az a helyzet, hogy 5 hónapja vagyunk együtt a barátommal és most találkoztam el?ször az anyjával. Nekem furcsa volt nagyon alig vett észre (gondolom szándékosan) és végig csak a fiához beszélt, hozzám sem szólt. Az elején még üdvözölni sem jött oda, csak vagy 5 perc múlva. Annyit csinált, hogy elémtett egy pár db sütit, hogy egyem meg és mondta "vicceskedve" a barátom, hogy jobb ha megeszem, mert az anyja megsért?dik... Én bevallom ?szintén, el?tte ettem pont egy fél- egy órával, tele volt a hasam és egyáltalán nem kívántam a sütit, ráadásul édes is volt nagyon és nem is nagyon ízlett, és nagy kínok árán, de megettem mindent, hogy nehogy ne legyek szimpatikus esetleg emiatt. De közben magamra hagytak, kimentek a konyhából egy másik szobába valamit megnézni, én meg egyedül ültem a konyhában, és tömtem magamba a süteményt, és szenvedtem vele, próbáltam gyorsan enni, hogy hamarabb meglegyen, alig rágtam, csak nyeltem szinte. Mondjuk itt jó, hogy nem voltak bent és nem látták, hogy eszem... Utána az anyja megkérdezte, milyen (ekkor a barátom nem volt bent) mondtam, hogy nagyon finom, köszönöm. Erre kiment... Ennyi volt. Tehát a lényeg, hogy én tényleg minden t?lem telhet?t megtettem, mégis mióta már látott engem az "anyós", azóta a barátom néha furcsa dolgokat mond, amit eddig nem, mintha az anyja mondott volna valamit rólam és befolyásolná... Pedig nem értem, mi lehet a baja... Amúgy nagyon egy idegesít?, sápítozós, magas hangú, káromkodós, nyers stílusú asszony... Nekem nem szimpatikus, f?leg ezek után nem... De mit tehetnék? Nem tudom, tényleg ? áskálódott-e... Félek, hogy ez csak rosszabb lesz... A barátom az egyetlen gyereke és eléggé rá van szállva, mert ? a "pici" fia... Nekem elment a kedvem még a barátomtól is ezek után... Ti mit tennétek?

Legjobb válasz: Majd idõvel jobb lesz,ha mentek legközelebb próbálj meg vele beszélgetni találéd meg a közös témát.Kérdezd meg a barátodat mit szeret az anyukája mirõl mi a véleménye.Én is így voltam,de minden jóra fordult.Sok sikert!!!!

Majd idõvel jobb lesz, ha mentek legközelebb próbálj meg vele beszélgetni találéd meg a közös témát.Kérdezd meg a barátodat mit szeret az anyukája mirõl mi a véleménye.Én is így voltam, de minden jóra fordult.Sok sikert!!!!
15:16 vagyok. És ezek után annyit volt képes mondani: 'Jó rendben, akkor majd beszélünk!' Én azt hittem, hogy agyhúgykövet kapok...
Hasonló szitu történt meg velem is, bár mi utána szakítottunk. 1 éve lehettünk együtt a sráccal, amikorra nekem nyilvánvalóvá vált, hogy totál az anyja irányítja. Addig csak azért nem szakított velem, mert szeretett. Pedig az édesanyja mióta 'megismert' ellenem volt. Igaz a srácnak volt egy húga is, de õt le se szrta! Volt, mikor ott aludtam náluk és reggel arra ébredtem, hogy az anyja áll az ágy elõtt egy buszmenetrenddel. Pedig tudta jól, hogy aznap a srác nagyszüleihez mentünk volna ki a temetõbe, mivel megkért rá, hogy kísérjem el. Az anyja megkérdezte, hogy mikor óhajtok hazamenni. Mondtam neki, hogy felöltözöm és megyek is. Srác utána 15 perccel hívott, hogy hova tûntem, mire mondtam, hogy haza indultam, mert anyukádat zavartam.
Mivel nem említed az apát, gondolom, el vannak válva, de mindenesetre anyós egyedül él, ugye? Hát ez már önmagában nagy esélyt ad arra, hogy a párod anyuci pici fia. Mivel nincs férfi az anyós életében, párod a mindene, és mindenki egy átokverte szemét, aki el akarja venni tõle. Ez lennél te... Ahogy olvastam, elég kínban lehettél ott, sajnálom. :( Tudnál példát mondani olyanra, amit azóta mond a barátod? Miért érzed, hogy hatna rá? (el tudom képzelni...)
nálunk pont fordítva volt. az elején bájolgás, gyere át kajálni, kiruccanunk külföldre egy napra várost nézni, küldök kaját, küldök ajándékot, meg ami csak kell. aztán fél év múlva valami miatt én lettem a közellenség. azóta finomodott a viszony, de azért érzem, hogy nem én vagyok a kedvenc. pedig normálisan, tisztelettudóan viselkedek, egy rossz szavam nem volt anyukára, mert tisztelem benne a párom anyját. és egyébként sem bántanám meg egyiküket sem, mert annál azért jobb nevelést kaptam. a párom is anyuci egyetlen pici fia, ha hagyná még a popóját is kitörölné. :) na, de az elmúlt évek sokmindent bizonyítottak, nem kell attól félnem, hogy anyós telebeszélni az emberem fejét :)
16:15: Nem tudom, miért lettél leszavazva... Biztos épp erre járt pár anyós. :) Na, de szóval... ez überbrutál, amirõl írsz! Nem tudom eldönteni, hogy az anyós bunkóállat stílusán döbbentem-e le jobban, vagy azon, amit az exed reagált rá... Gondolom nem bánod, hogy megszabadultál ettõl a csõcseléktõl.
Miert udvozolt volna O Teged? Te vagy a fiatalabb, az "ujonnan jott", eked kell udvozolni, bevonni egy beszelgetesbe. Ha nem is vagy ehes, sutit illemsegbol meg kell kostolni. Ugy latszik minden bajod van a holggyel, vegul is nem is tudod, hogy mi. Ha elment a kedved, ne szenvedj, ne szenvettesd oket, menj.
Üdv a klubban...
A kérdező hozzászólása: Ki pontozza le ezeket a jó válaszokat de komolyan? Talán tényleg egy-két anyós járt erre.:-)
A kérdező hozzászólása: Olyan dolgokat mondott, mint pl, hogy reméli, azért legalább annyira jól tudok fõzni, mint az anyja... Mert, hogy az ciki lenne, ha el kellene utaznia az anyjához enni... Meg, hogy reméli, tudunk együtt élni, meg, hogy jó lenne, ha keresnék valami jobban fizetõ munkát és elhelyezkednék a szakmámban, stb. Szóval egy csomó olyan dolog, amik eddig fel sem merültek...
A kérdező hozzászólása: Ja, azóta még 2 alkalommal futottunk össze vele, mert messzebb lakik és akkor sem volt valami közvetlen, akkor sem szólt hozzám. A barátomtól nem mertem megkérdezni, miért ilyen. Semmit nem is kérdeztem, azt sem, hogy az anyja mondott-e valamit rólam, mert félek, hogy úgyis hazudna.
A kérdező hozzászólása: Ja és nem volt soha férjnél csak élettársak voltak de már rég külön mentek.

Anyósom azt szeretné, ha ő és apósom is bent lehetnének a szülésemnél. Hogyan értessem meg vele, hogy ezt nem fogom hagyni? !

Engem átlépve közölte mindezt a férjemmel, majd amikor ? nemet mondott, egyenesen a szülészn?mhöz mentek ezzel a kéréssel (régi osztálytársak...), aki csak annyit mondott, hogy "van rá lehet?ség", a másik felét, miszerint "szükséges hozzá a szül? n? beleegyezése, valamint a kórház jóváhagyása" már meg sem hallotta.

Legjobb válasz: Az ötlete mellesleg onnan jött, hogy az egyik munkatársnõje bent volt a lánya szülésénél, De te a menye vagy, nem a lánya. Tökre nincs joga ott lenni, ha te nem akarod. Úristen, ez tényleg durva! De még, hogy õ, de apósod is??? Jézusom! Nem irigyellek. Ha már most ilyen, milyen lesz késõbb? Sok türelmet és kitartást kívánok anyósodhoz!:)

Az ötlete mellesleg onnan jött, hogy az egyik munkatársnõje bent volt a lánya szülésénél, De te a menye vagy, nem a lánya. Tökre nincs joga ott lenni, ha te nem akarod. Úristen, ez tényleg durva! De még, hogy õ, de apósod is??? Jézusom! Nem irigyellek. Ha már most ilyen, milyen lesz késõbb? Sok türelmet és kitartást kívánok anyósodhoz!:)
Te jó ég! Nagy az Isten állatkertje! Az még OK, hogy anyós, de hogy após is! Na nem! Pláne nem pacallal és buktával! Hogy is gondolhatja? Szerintem se engedj ebben a dologban semmiképp, még akkor sem, ha kirobban a családi háború. Bár úgy olvasom ki a szavaidból, hogy eléggé elhatároztad magad. Kitartás hozzá! A szülés nem tartozik rájuk. Basszus, hogy mennyire önzõek birnak lenni emberek. Teljesen elképedtem a sztorin! Majd ird meg kérlek, hogy mi lett a vége, hogyan sikerült leszerelni õket! Nagyon nagyon drukkolok!!!!
Bakker... ez nagyon kemény. Szerintem ezek után megértetni nem nagyon tudod vele, legfeljebb kijelentheted, hogy nem. Én ilyen helyzetben biztosan más kórházat ill. más szülésznõt választanék, ha lenne rá lehetõség, hogy még véletlenül se jelenjenek meg a szülõszobán. Ez biztosan haraghoz vezetne, de ha valaki ennyire erõszakos és öntörvényû, akkor egyébként sem akarnék vele sûrûn találkozni. Egyébként eddig jó volt a viszony köztetek, vagy már "érlelõdött" az összecsapás?
Nem, az sem okés, hogy anyós. Senki, akit a kismama nem akar. Lehet az akárki és képzelheti magát akárminek. Ez az a pont, ahol eldõl, ki parancsol egy családban. Márpedig a ti családotok három emberbõl állt, eddig , most jön a negyedik. Apuka-anyuka - pici lány, és most jöna baba. A többiek fogják be a szájukat. Nekem ez a véleményem, lehet kiakadni rajta, de ha most nem szabod meg a határokat, (amiket már jóóóóval ezelõtt meg kellett volna), akkor nagyon súlyos következményei lesznek ennek! De akkor már nem foglak sajnálni. Ezt most realizáltad, hogy mekkora probléma. Rajtad áll, mit kezdesz vele!
Hagyd rá, izgul. Majd koppan egyet, amikor nem engedik be a szülésznõk, mivel te azt kérd. Ezen ne idegesítsd magad, úgyis te döntesz. A saját anyámat sem engedném be oda, nemhogy anyóst-apóst. Hihetetlen... Persze biztos van, akinek ez jó, és beleegyezik, de nincs annál rosszabb ötlet, mint hogy egy szülõ nõre valaki ráerõszakoljon olyasmit, amit nem akar (és nem indokolt). Sokan még a nagyszülõket sem engedik 6 hétig a baba közelébe, örüljön, hogy vele lehet. Menjen be, várjon kint, lesz még elég ideje babázni. A nagylánynál is voltak ilyen kívánságai?
Ezek az anyósok viccesek :) :) :) Náluk volt róla szó ha a:férjem, barátnõm, anyukám nem ér rá akkor talán anyósom bejöhetne, mert nem akartam egyedül jönni(szerencsére a férjem itthon volt).Amúgy após mit szól ehhez hisz akkoriba ez még nem volt divat, hogy bár ki bemenjen hát a õ letudja beszélni anyós pajtást:) ez hogy mit fõzõn a szülésre nagyon kemény érdekes lenne ha õt lakmározna....mondjuk én nem szólnék neki, hogy szülök csak ha már meg van a baba, addig meg had õrüljön....
Ez nem opció. Azt mondom, hogy NEM. Pont. Ennyi. Nem kell megértetni semmit. Elé állsz és azt mondod: Az én szülésem, az én gyerekem, én döntök, ki jöhet be és ki nem. És TI NEM. Ennyi. Milyen anya leszel, ha még erre sem vagy képes? Gondolkodj el rajta!
Figyelj, te megmondtad, hogy nem és kész , ne idegesíts többet magad ezen. Szülés elõtt finoman közöld a kórházban a dolgozókkal, hogy mi a helyzet és hogy ha csak a szülõszoba közelébe engedik anyósékat, annak jogi következményei lesznek. Ennyi. Ha eddig nem értették meg anyósodék, hogy mi a szitu, ezután sem fogják, ne húzd fel magad ezen!
Úristen!Mintha csak egy eszköz lennél .Nehogy megtiltsd hogy lássa megszületni az unokáját?!?!Az nem számít hogy ott leszel kiterítve , kint lesz a melled stb?A te jogaid?Én a városból is elköltöznék ha megszületik a pici.
Anyósod semmibõl sem ért. Szerintem panaszkodj elõre a rokonoknak errõl, meg esetleg te is elsírhatod magad a postán meg a zöldségesnél...
..
De basszus ez így nem mehet a végtelenségig!! Azért az, hogy õ akarja elvágni a köldökzsinórt minden határon túlmegy!!!! Hogy képzeli? Valahogy le kell állítani, de nem csak ebben a szituban, hanem amúgy is!!!!! Mi lesz még? Kólát egy egyévesnek? Szerintem ez a nõ nem tiszta..
Õrület, hogy mik vannak. A dokival is beszéld meg és a szülésznõvel is, hogy nehogy beengedjék õket!!!!!!
jah, amúgy meg ha borsodiak lennétek esküszöm felajánlanám, hogy vigyázok addig a gyerekre! :)
Jézusom! Ez valami nagyon idegesítõ így leírva is. Kérlek írj majd, hogy ezt hogy kerülted ki. Eszméletlen egy nõ az anyósod, atyaég......
Így ismeretlenül is felidegesített az anyósod... A féljed miért nem küldte már el a fenébe? Pl. a telefonbeszélgetés is... nemsokára szülsz, pont erre van szükséged, hogy még idegeskedj... A férjednek kellene ezt elintézni, az Õ anyja!!!
együttérzek minden ponton! az én anyósom már most azt találgatja, hogy õ hogyan fogja szólítani a gyereket, mert meg van róla gyõzõdve, hogy mi valami idióta nevet fogunk választani (jelezném, hogy a Mátyás vagy a Boldizsár nekem nem tûnik idióta névnek...) sõt! miután a saját gyerekei fogát már kirohasztotta a napi 2 tábla csoki és egy balaton szelet/fõ elfogyasztatásával, vígan hangoztatja, hogy az õ dolga a kényeztetés, édességek, cukrosz-szénsavas üdítõ meg miegymás, "a gyereknek mindent lehet"-elv szigorú követése, az én dolgom meg h szenvedjek a kölökkel, mikor már õ nem vigyáz rá... hát lesheti mikor hagyom vele egyedül a gyereket!!! (ja, mellesleg olyan fa*fej, hogy az UH képeket nem hajlandó megnézni, mert "Fújjj, olyan átlátszóak rajta...") hát dö gö l jön meg akkor! ha most nem kíváncsi az unokára, késõbb se legyen! fel a fejjel és kitartás!
NA már most mindenki leírta elõttem amit gondolok így látatlanban...... Esetleg Én azt tanácsolom, hogy "lopd" el a kórházi cuccot amit vettek:D Anélkül be se lehet menni..... Nálam még anyám se akart bejönni, nem azért mert nem engedtem, hanem azért mert nem akart így látni....
Megkérdezted már tõle, hogy nem akarja-e helyetted megszülni a babát? Te meg ehetnéd addig a buktát.
Kérdés írója, gondolom pici megvan :D Gratula, gyere és mesélj mi lett anyósékkal.
Gondok vannak az anyósom gondolkodásával, ezért keresgéltem anyós témában, így jutottam el kérdésedhez. Remélem minden rendben volt a szüléssel és olyan volt ahogy te szeretted volna. Ha lesz egy kis idõd, kérünk egy kis beszámolót! :)
Halihó :D Meg van a picibaba?
Mi lett veletek azóta? Megszületett a pici? :)
Nem tudom, mikorra vagy kiírva, de majd írd már meg, hogy mi lett a szüléseddel!!!!
Hát nem irigyellek az anyósod miatt.
Hát ez vicces...persze nem szó szerint értem, ennél idegesítõbb dolog talán nincs is a világon, mint egy ilyen anyós. Hogy lehet ennyire érthetetlen valaki, nem semmi... Elképzeltem ahogy anyós megsüti a lekváros buktát, aztán mikor beindul a szülés, beöltöznek mindenféle hacukába, fogja anyósod a kis kosarát tele buktával, beülnek premier plánba eléd, és a lábad közét feszülten bámulva majszolják a buktát, mint a moziba a pattogatott kukoricát. Te meg ott kínlódsz, aztán mikor már kint a gyerek, elkezd onnan telefonálgatni és ujjongani, hogy felsírt a gyerek, hallgassák...komolyan ez az egész egy vicc, ahogy õ ezt kigondolta. :) Na de viccet félre téve, szerintem se foglalkozz azzal, hogy megsértõdik-e, vagy sem. Õ baja, ti megmondtátok neki értelmesen, ha nem értenek belõle, az az õ problémájuk. Ha meg elkezd panaszkodni mindenkinek, te is nyugodtan panaszkodj, hogy nem értették meg, hogy nem szeretnétek ha bent lennének, és meséld el nyugodtan az egész sztorit, hogy pacalt meg buktát akart bent zabálni meg hasonlók. Hidd el, nem a te szégyened lesz, hanem az övé, aztán ha majd mindenki rajta röhög, majd visszavesz magából (remélhetõleg). Majd írd meg tényleg, hogy mi lett a végkifejlet, nagyon kíváncsiak vagyunk rá szerintem itt sokan. :) Sok sikert, és könnyû szülést! :)
Mondd meg neki kerek perec, hogy Ti vigyáztok a nagyra, én addig megszülök.S az én szülésem nem a ti dolgokok.Fõleg hogy ott akar lakomát csapni.
Kedves kérdezõ! Nagyon sajnálom, h az az idõ aminek a legszebbnek kellene lennie az nálad idegességgel telik. Sajnos amin most átmész, az késõbb sem lesz jobb. Mindig mindenbe bele fog az anyós avatkozni, mindent jobban fog tudni! Ez nem kérdés, már eldöntötted azt amit el kellett, máshogy nem is lehetne.A szülés csak rád és párodra tartozik.Ennyi. Neked inkább az a bajod most, h félsz attól, h mit szólnak az emberek, mit szól anyóspajti. Ne érdekeljen mit szólnak mások! Jó anya vagy, elvezz ki minden percet. Ha anyós hív, ne is vedd fel a telefon, hiszen csak felidegesít, ami nem tesz jót neked és a babának sem. Ha bemegy a kórházba, nem fogják beengedni, meg fog sértõdni......Na és????? panaszkodni fog... na és???? Te életed, te szülésed, te babád! Sajnos a te anyósod.....vagy megbékél azzal, h te diktálsz, vagy duzzog.legrosszabb az, h pár napig nem néz feléd.Kívánhatsz ennél jobb dolgot?????
Én ezen többet nem problémáznék, elmondtad, hogy nem, nem fogta fel, ezután sem fogja. Orvosnak, szülésznek megtiltani, hogy beengedjék, ha ô beszél a szülésrôl, füled mellett elengedni. Aztán lehet megsértôdni, de te megmondtad, hogy nem. ( könnyû így tanácsot osztogatni, de valszeg nekem is a fülemen habzana ki az ideg egy ilyen anyóstól)
Így ismeretlenül is felidegesítettek engem is az anyósodék:-). Mi az, hogy nincs jogod kitiltani õket? Dehogynem. Nem is tudnék ennél intimebb dolgot mondani, mint a szülés. Megmondanám nekik, hogy márpedig ha tetszik nekik, ha nem, akkor sem lesznek benn és ez nem vitatéma. Ha ez nem lenne hatásos, megkérdezném anyóst, hogy õ mennyire örült volna annak, ha anyósa és az apósa végignézi, ahogy õ szül.
Szerintem a kislányodnak keríts valakit aki vigyáz rá. Akár ovistárs (ha ovis) anyukát, vagy ismerõst. A szülés után gondolom apuka lesz vele. Ha beindul a szülés, ne szólj anyósnak. Ha haza mentek és menni akar, de te nem akarod, zárd be az ajtót. Én már tuti elküldtem volna melegebb éghajlatra ha így mer beszélni velem!
A kérdező hozzászólása: Az a baj, hogy õk az egyetlenek a közelben, akikre rá tudnám bízni a kicsit - anyukám három hete törte el a lábát, barátnõim akikre rábíznám nincsenek, pedig vagy dolgoznak, vagy suliznak-fõsuliznak. Még 2 hetem van a szülésig, szóval addig megpróbálunk kieszelni egy B-tervet. Bár az is lehet, hogy kapásból átugrom anyóst, és kerítek valaki mást, aki vigyázna a lánykámra, mert nem hiányzik, hogy a gyerek órákig azt hallgassa, hogy milyen szemét anyja van, amiért megfosztotta a mamát meg a papát ettõl az élménytõl.
Nekem nem tetszik az a megoldás, hogy nem szólnak nekik. Szerintem ez gyávaság. Nem sutyiban kell elmenni gyereket szülni, és így megelõzni anyós pajtás erõszakoskodását! Nyílt konfrontációval lehet egyértelmûsíteni az erõviszonyokat. Nem kell itt sunnyogni szerintem. Tiszta lap. A legcélravezetõbb.
En arra gondoltam, hogy ha a ferjed melletted all es a nagyobbik lanyodat masra is ra tudnad bizni, akkor siman ne hivjatok fel amikor beindul a szules. Irany a krohaz aztan felhivni oket, hogy megszuletett a picur es anyuka meg a baba is jol vannak. Aztan akkor el lehet nekik szepen magyarazni, hogy az eroszakoskodas miatt tortent igy a dolog, mert nem ertettek meg, hogy nem szeretned ha ott lennenek. Tudom nem szep amit irtam es lehet nem a legtisztesegesebb ut, de ha ok sem nezik a te/ti erzeseiteket.
Eszem megáll.nem hiszem el hogy ilyen emberek vannak.úgyis te döntöd el ki legyen ott, egyszerûen közlöd hogy NEM. Ha ebbõl nem élet akkor úgy kell neki.
Hát mondjátok meg neki, hogy milyen sütit süssön, de tegyétek hozzá, hogy legkorábban a szülés utáni napon viheti be. Nem kell ezt az egészet túlragozni. A lányodnak meg nyilván érdemes lenne egy tartalék pesztrát keríteni (rokon, barátnõ), ha túl nagy a sértõdés, és nem vállalja, ne legyetek bajban. De szerintem vállalni fogja.
A kérdező hozzászólása: Persze, egyértelmû, hogy nem fogom hagyni, hogy bent legyenek, már beszéltem az orvosommal, nyugtázta is, ettõl függetlenül anyós továbbra is készül. Felhívja a férjem, hogy milyen sütit süssön, férjem elmondja, hogy értse már meg, hogy nem fogják beengedni oda, mire anyós elmagyarázza, hogy mibe mennyi liszt kell. Ráadásul most így lövésem sincs, hogy kire bízzam addig a nagylányom.
A kérdező hozzászólása: "Azért felmerül a kérdés, hogy a fia mit tesz ilyenkor, de gondolom túl elnézõ, mert az anyukája" Nem elnézõ õ sem, csak már belefáradt az egészbe. Átlag hetente van valamilyen hülyeség, amit kitalálnak, szóval nem is csodálom, hogy öt év alatt, mióta együtt vagyunk, belefásult. Az a baj, hogy após meg teljesen partner anyós marhaságaiban, szóval még az az opció sincs, hogy legalább vele normálisan lehetne beszélni.
Anyóssal nem tudsz mit kezdeni. De a szülésznõvel és az orvossal beszélj, mond meg határozottan, vagy inkább add írásba hogy csak te és a párod lehettek ott. Ha úgy tûnik, nem értik meg, nyugodtan mond meg hogy bepereled õket, ha bárki mást beengednek.
Hát igen. Ez újra és újra elismételt hatalmi harc köztetek. Tarts ki, és MINDIG legyen az, amit TE akarsz! Ez a legfontosabb! Nem modnom, hogy õ nevelhetõ. Egyáltalán nem hiszek ebben. Sajnálatos, hogy nem veszi észre magát. (Azért felmerül a kérdés, hogy a fia mit tesz ilyenkor, de gondolom túl elnézõ, mert az anyukája). De kitartást neked!
A kérdező hozzászólása: Nem azt én sem komálnám, ha így kéne megkerülnöm a helyzetet (plusz mi a biztosíték, hogy nem tudja meg mástól, hogy bementünk? Alig van valaki a kórházban, akit ne ismerne). Valahogy tudatosítani kell benne, hogy NEM LESZ OTT, mert azt sem szeretném, hogy megint én legyek a világ rossza, hogy anyuka mennyit készült, mi meg hogy kiszúrtunk vele. (Volt már ebbõl is gond, sokszor hallgattam a rokonok/barátok/ismerõsök panaszát, hogy jajj, szegény mamácskával miért csináltunk ilyet. Aztán persze fel lettek világosítva a helyzetrõl, rögtön megvilágosodtak õk is.)
Nem látom át a párbeszédet. Azt mondod, nem lehetsz bent. Õ meg azt, hogy DE. Mondod, hogy NEM. Õ meg azt, hogy DE ??? Miért nem állsz meg, állsz elé, nézel a szemébe és kérdezed meg, hogy HOL akadt el az információ? Mert szerintem ezt igenis meg lehet mondani úgy, hogy megértse. Sajnos, ha nem teljesen ép, akkor is meg kell neki mondnai, hogy NEM. Úgy hogy megértse. Igen, sértõdés lesz belõle. De muszáj. A pici lánynak kerítenék mást, akár egy hivatásos bébiszittert, óvónõt, ismerõst, akárkit, de nem adnám anyósnak, hogy tényleg téged szidjon neki órákon át. Ez a veszély pedig fennáll, ilyen mentális állapot mellett.
En csak azert irtam azt az otletet, hogy jobb neki nemszollni mert ha az a fontos, hogy ne legyen ott semmikeppen akkor ez jo megoldas lehet. Tudom, hogy nem tiszteseges. De ha mar arra is kell koncentralni, hogy jaj lelkileg magbantodnak, jaj a rokonok mit fognak gondolni, jaj nem fognak szeretni es a lelki vilaguknak annyi lesz akkor az otletem mar elhalt problema mert a fontossagi sorrend bomlik. Az anyos is mondhatja azt, hogy ok feladom nem megyek es ha megjelenik??? Akkor hianyzik az, hogy ott toporzekoljon, hogy engedjek be amig te szulsz es ugy kelljen elhasogani. Hat en ugy vagyok vele, hogy seruljon a lelki vilaga annak aki nem ert a szep szobol, minthogy a szulesemet es az egyik legboldogabb pillanatot az eletemben tonkre tegye. En sem szeretek sunnyogni de van egy pont amig elmegyek aztan ha az ember nem ert a szepszobol akkor a sajat magam es afejem erdekeben bevetem e vegso fegyvert: a pofatlansagot.
Sajnállak, ez a nõ nehéz eset:S Sokan jókat írtak, beleegyezés kell, hogy te kit engedsz be és ott tõled meg is kérdezik.Hidd el anyós akkor már senkit nem fog érdekelni, mert te szülsz nem õ.Lehet csúnyát írok, de én tájékoztatnám róla, hogy vagy elfogadja ezt a helyzetet, hogy te meg a férjed mentek be a szülõszobába, vagy nem kell látogatni a babát.Ti egy család vagytok, ezt vagy tiszteletben tartja, vagy elmehet a búsba! Az én anyósom is tapadt rám, én szépen elkezdtem leépíteni, hogy majd mi eldöntjük, hogy mi a jó a picinek.Azóta mindenbe megkérdez.Igaz nem is sokszor találkozunk :) Azért majd írj szülés után.Próbálj meg ne idegeskedni!Tudom nehéz:(
ne idegesitsd magad. nem kell nekik szolni mikor indul a szules. aztan ha mar megvan a baba akkor hivhatjatok oket. de ilyen anyost en tuti nem szeretnek az elso ket napban latni.
Majd légy szíves írd meg, miután megszületett a pici, hogy sikerült-e meggyõzni. Könnyû szülést kívánok!
Szia! Egész egyszerûen lépj át anyósodon. A baba a te és a párod gyermeke, nehogy már egy 2. fokú rokon mondja meg, hogy te kinek a társaságában vagy köteles szülni. Ne szóljatok neki, sõt az orvos sem mondhatja el, vagy nõvér vagy akárki. Ha a kórházból valaki telefonál neki, mert akkora ismeretsége van, akkor mondjátok meg, hogy bírósági ügy lesz belõle. Amúgy a helyedben megkérdezném tõle, hogy miért nem akart ott lenni, mikor a babát "összehoztátok"? Mert akkor ezek szerint neki, ahhoz is joga van? A pofám leszakad egyes anyósoktól....Sok sikert az anyósodhoz, háborítatlan békés szülést kívánok neked.
Csak egy gyors kérdés: Anyósod milyen kapcsolatban volt az Õ anyósával? Mert ha Õt is irányítani próbálták annak idején, akkor arról is beszélgethetsz vele, hogy ez neki is milyen rossz lehetett.
menj másik kórházba szülni, neki meg nem kell tudnia róla. Ez egy kretén, már bocs...
A kérdező hozzászólása: "Nem látom át a párbeszédet. Azt mondod, nem lehetsz bent. Õ meg azt, hogy DE. Mondod, hogy NEM. Õ meg azt, hogy DE ??? Miért nem állsz meg, állsz elé, nézel a szemébe és kérdezed meg, hogy HOL akadt el az információ? Mert szerintem ezt igenis meg lehet mondani úgy, hogy megértse. " Kérlek, hidd el, hogy ezt teszem! Határozottan, keményen! A párbeszéd kb. így zajlik (ez a telefonbeszélgetés épp tegnap történt közöttünk): - Szervusz csillagom, azon gondolkoztunk a papával, hogy elég lesz-e zacskót húzni a lábunkra, vagy kell az a védõháló is? - Csókolom anyuka. Tessék elhinni, egyik sem fog kelleni, mint már megbeszéltük, csak a Dani lesz ott velem, nem szeretném, ha más is bejönne. - Jajj, már hogyne mennénk, hiszen megbeszéltük! - Anyuka, kérem, értse meg és vegye figyelembe, hogy nem szeretném, ha ott lenne bárki is rajtam és Danin kívül. - Azt nem tudod, melyik szobában leszel? - Nem, nem tudom, de mint mondtam... - És megvan már, hogy milyen ruhát visztek be a kicsikének? Mert én is mostam ki párat azok közül, amiket vettem, hogy majd rá tudjam adni a szülés után. - Tessék már megérteni Róza néni, hogy nem akarom, hogy ott legyenek, és nem is lesznek! Én, a Dani, a szülésznõ és az orvos! Senki más. - Már hogyne lennék ott, te kis taknyos, nehogy már megtiltsd nekem, hogy lássam megszületni az unokámat, felneveltem két gyerek, pontosan tudom, hogy zajlik egy szülés! Még szép, hogy ott leszek! - Nem, nem lesz ott! - De igen! - Róza néni, nem! Nem engedem én, nem engedi Dani, és nem engedi az orvos sem! Kb. 3 másodperc néma csönd a telefon túlsó végén. Majd: - És telefont be lehet oda vinni? Mert a Henikééket fel akarom hívni, amikor felsír a pici. Na, ez kb. az a pont, amikor rácsapom a telefonkagylót, és elgondolkodom, hogy két hét elég-e arra, hogy új életet kezdjünk a családommal Izlandon. Mondhatjuk úgy is, hogy anyós alkalmi süket: azt hallja, amit szeretne. Ezért is írtam, hogy õ olyan, mintha a falnak akarnád bebeszélni, hogy csillár. Tudom én, tudja a férjem, tudja az orvosom, hogy nem lesz ott, de õ nem vesz róla tudomást. Mondjuk nem az a típus, aki odajön és kiveri a balhét, inkább világfájdalmas jeleneteket rendez városszerte. Komolyan. Amikor nem Zsófia Zsuzsanna lett az elsõszülött lányom, úton-útfélen elsírta magát, mindig a legjobb helyeken: a zöldségesnél, a bankban, a postán. Hetekig úgy néztek rám mindenütt, mint a véres rongyra. És öt év alatt ebbõl baromira elegem lett.
Hát, nem irigyellek. :/ Nagyon nem egyszerû a helyzet. Elõttem szólok között jónéhányan azt tanácsolták neked, hogy állj ki a véleményedért, és igenis, és akkoris, de ilyet semmiképpen ne csinálj, hogy nem szólsz nekik, hogy mész szülni... Háth, ebbe úgy amúgy belegondoltatok?? Amíg anyuka vajjúdik bent a szülõszobán, addig kint megy az anyád, tied, övé?? Ne vicceljünk már! Én azt gondolom, hogy ha egy nõ babát vár, akkor mindenkinek, aki õt körülveszi annak kell(ene) lennie a fõ szempontnak, hogy a kismama nyugodt legyen. Ne idegeskedjen feleslegesen, tehát egy boldog 9 hónapot éljen át, miközben ott növekszik benne az a kis élet. DE(!!!) semmiképpen nem az, hogy anyóssal, apóssal küzdjön, hogy márpedig nem, de igen, de mégsem...és így tovább! Én azt mondom, hogy ha beszéltél már az orvosoddal, illetve a szülésznõvel, hogy azt szeretnéd, hogy csak a férjed legyen ott a szülésnél, és ezt õk tudomásul is vették, akkor no para. Ismeretlenül elég neház jó tanácsokat osztogatni, mivel az anyósodékat te ismered, hogy milyenek, de én azt gondolom, hogy a te és a baba egészsége a legfontosabb, a te nyugalmad, lelki állapotod, és ha el tudod képzelni, hogy anyósodék nekiálljanak patáriázni ( :(((( ) odakint, akkor tényleg jobban teszed, hogyha nem szólsz nekik, amikor mentek szülni. Csak a babád egészségére kell gondolnod, sértõdés ide, vagy oda! :)
Én írtam neked a 14-es választ, és egy kicsit átgondoltam a dolgot. Eddig a kemény vonalat képviseltétek, és úgy néz ki, ez nem jött be. Próbálj meg vele beszélni, mint nõ a nõvel. Mondd el, hogy úgy érzed, a jelenlétük feszélyezne, nem tudnál a szülésre koncentrálni, rosszul éreznéd magad. Elmondhatod, hogy nem csak velük vagy így, de mondjuk a saját szüleidet, barátnõdet sem tudnád ott elképzelni. Ajánlj fel valamit cserébe, például, hogy szülés után rögtön megnézhetik, akár kézbe vehetik a babát. Lehet, hogy ezt megalázkodásnak érzed, de talán így hatni lehetne rájuk.
A kérdező hozzászólása: Kedves elsõ! íköszi az együttérzést! Kedves második! Neked is köszi a.... mit is? Most komolyan azt hiszed, hogy a fentiekhez még arra van szükségem, hogy egy nevenincs ismeretlen a képembe vágja, hogy sz*r vagyok, mert még ennyit sem tudok megtenni? Gondolod, hogy viccbõl szórakozom itt? Mint említettem, megtettem, megmondtam egyszer-kétszer-ötször-tízszer, hogy NEM, de õk engem kikerülve mókáznak tovább. Lepaktáltak a szülésznõvel, lepaktáltak az orvosommal, elintézettnek tekintik. Ez kb. olyan, hogy most megkérlek szépen, állj oda a fal elé, és mondogasd neki, hogy õ egy csillár.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!