Találatok a következő kifejezésre: Hogyan lehet kiszámolni, (317 db)

Ilyen ciklus mellett hogy lehet kiszámolni, hogy mikor van a peteérésem?

Az utóbbi 6 hónapban figyelem igazán a ciklusaim napját, amely így néz ki: 30, 29, 33, 31, 29, 33.

Legjobb válasz: Pontosan nem lehet kiszámolni. Nagyjából a 15. és 19. nap között lehet. Pontosan csak hõmérõzéssel lehet megállapítani, vagy sorozat UH-val.

Pontosan nem lehet kiszámolni. Nagyjából a 15. és 19. nap között lehet. Pontosan csak hõmérõzéssel lehet megállapítani, vagy sorozat UH-val.
Nekem 36-40 naposak a ciklusaim és álltalában a 28-29-ik napon volt pém! De én az ovulációs fálydalmat figyeltem és az 5-ik hónapban most összejött a baba!
Nyugodtan próbálkozhattok a 14. naptól! nekem is ilyen volt a ciklusom, aztán a 15. napon sexeltünk, és 3 nap múlva olyan rosszul lettem azt hittem beteg vagyok. Szerintem akkor termékenyültem meg. Az ondó jó két napig még eluszkál a petevezetékben, várja, hogy a petesejt kiszabadúljon. Én ajánlanám 2-3 naponta sexelni a 14. naptól. Mi ezt tettük, a lányom 3 éves lesz lassan. Most a 2. babára koncentrálunk és remélem sikerült, olyan izgi ez a várakozás :-) Sok sikert neked!
Ezek nem olyan vészes eltérések szerintem. Ha gondolod regisztrálj ciklus.hu-ra és jelölgesd be ott a menzeszedet, és az alapján jelöli a termékenyebb napjaidat, nekem bevált. EGY alkalomból meglett a kisfiunk, pedig nekem sem volt napra pontos soha a ciklusom :-)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! :-) Igazából még csak két hónapja, hogy nem védekezünk és egyelõre próbálok nem rágörcsölni a témára, de azért nem árt ha figyelem magam! Amúgy tegnap este megjött a mensim... most 27 napra. Szerintetek számít valamit, hogy aktívan motorozom? Rázkódás, feszítés, adrenalin... ilyenekre gondolok!
ameddig, nem vagy terhes nem számit a motorozás, de ha egyszer pozit tesztelsz akkor hagyd abba!
A kérdező hozzászólása: Természetesen, ha pozit tesztelek, akkor nem ülök fel motorra! De én itt inkább arra irányítottam volna a kérdést, hogy pl. a beágyazódás idõszakában lehet-e kedvezõtlen hatással a motorozás, rázkódás, stb.?

Hogyan lehet kiszámolna a különböző asztrológia időpontokat?

pl. amikor a Hold vagy a Nap jegyet vált, amikor a Jupiter domináns, amikor két bolygó energiája er?síti egymást, stb.

Legjobb válasz: Az egyes bolygók jegyváltásait az efemeridákból (bolygóállások táblázata) tudod kiszámolni, vagy szerezz be egy megbízható asztrológiai programot (ami szintén az efemeridákból számol). Neten is megnézheted a bolygóállásokat, magyar honlapokat nem ajánlok, mert nem láttam még megbízhatót, külföldiek közül az astro.com viszont nagyon pontos, és egyébként is remek oldal. Azt, hogy mikor melyik bolygó domináns, a dignitások (=méltóságok) döntik el, vagyis az, hogy melyik bolygó "hogy érzi magát" az adott jegyben, amelyikben éppen áll. Ezek alapján lehet otthon/uralomban (=domicil), erõben (=exaltál), számûzetésben (=exil) vagy esésben (=fall). Pl. a Nap az Oroszlánban uralomban van, hiszen a saját jegyében áll, a Kosban erõben van, lévén szintén tüzes jegy, a Vízöntõben (Oroszlánnal épp szemben álló jegy) exilben, a Mérlegben esésben. Ugyanígy minden bolygónak megvannak a maguk "kedvelt" és "kevésbé kedvelt" helyzetei. A dignitásokon kívül vannak még olyan helyek, ahol bizonyos bolygók nem állnak jó helyzetben: pl. a Hold a Via Combustán (Mérleg 15 foktól Skorpió 15 fokáig) nem szerencsés, stb.

Az egyes bolygók jegyváltásait az efemeridákból (bolygóállások táblázata) tudod kiszámolni, vagy szerezz be egy megbízható asztrológiai programot (ami szintén az efemeridákból számol). Neten is megnézheted a bolygóállásokat, magyar honlapokat nem ajánlok, mert nem láttam még megbízhatót, külföldiek közül az astro.com viszont nagyon pontos, és egyébként is remek oldal. Azt, hogy mikor melyik bolygó domináns, a dignitások (=méltóságok) döntik el, vagyis az, hogy melyik bolygó "hogy érzi magát" az adott jegyben, amelyikben éppen áll. Ezek alapján lehet otthon/uralomban (=domicil), erõben (=exaltál), számûzetésben (=exil) vagy esésben (=fall). Pl. a Nap az Oroszlánban uralomban van, hiszen a saját jegyében áll, a Kosban erõben van, lévén szintén tüzes jegy, a Vízöntõben (Oroszlánnal épp szemben álló jegy) exilben, a Mérlegben esésben. Ugyanígy minden bolygónak megvannak a maguk "kedvelt" és "kevésbé kedvelt" helyzetei. A dignitásokon kívül vannak még olyan helyek, ahol bizonyos bolygók nem állnak jó helyzetben: pl. a Hold a Via Combustán (Mérleg 15 foktól Skorpió 15 fokáig) nem szerencsés, stb.
A kérdező hozzászólása: köszönöm :) sokat segítettél

Hogy lehet kiszámolni hogy mikor fog meg jönni a menstruáció?

Minden hónapban össze-vissza jön meg. Barátn?m mondta, hogy ki lehet számolni, hogy mikor fog megjönni, de azt nem tudja, hogy hogyan. Igaz ez? Ha igaz, akkor tudja valaki, hogy hogyan kell? 15/L

Legjobb válasz: Hogyha össze vissza jön meg, akkor nem lehet kiszámolni.

Hogyha össze vissza jön meg, akkor nem lehet kiszámolni.
Hát ha össze vissza jön meg akkor nem lehet. ha viszont megjön jún.20-án akkor aug.18-19-20-21-én kell megjönnie am álltalában 28 naponként jön meg
utólsó vagyOok: m ezt a bioszkönyvbe is megtalálod
Ha rendszertelen, akkor nem tudod kiszmáolni. Normálisan pedig úgy kellene, hogy mindig feljegyeznéd az elsõ napot. 1. nap a menzesz elsõ napja, utána elkezded számozni a napokat. Következõ menzesz elsõ napja megint 1-es számot kap. Megnézed, hogy hány nap telt el a ketttõ között, az a ciklusod hossza. (A normális 25-35 napos) Így a következõt is ki tudod már számolni.

Ha egy víztartály alul össze van kötve egy hosszú csővel, amin azonos távolságokra lyukak vannak, hogy lehet kiszámolni, hogy melyik lyukon mekkora nyomással folyik ki a víz?

Minden szükséges adat mérhet?. Tehát a tartály térfogata, cs? hossz, átmér?, lyukátmér?.

Legjobb válasz: akkora nyomáson folyik ki mint amekkora a felette levõ vízoszlop magassága, pascal-ba nem tudom most kiszámolni de biztos ki lehet

akkora nyomáson folyik ki mint amekkora a felette levõ vízoszlop magassága, pascal-ba nem tudom most kiszámolni de biztos ki lehet
10 méteres vízoszlop megközelítõleg 1 atmoszféra nyomásnak felel meg.

Valaki megtudná mondani hogy egy 2002 es yamaha jog rr lcnek mekkora a teljesítménye? Vagy hogyan lehet kiszámolni?

A gyári papírokban minden le van írva de teljesítményt nem találtam

Legjobb válasz: Kiszámolni sehogy. Ráteszed egy mérõpadra, és leméred. Amúgy 7 paci körül lehet gyárilag.

Kiszámolni sehogy. Ráteszed egy mérõpadra, és leméred. Amúgy 7 paci körül lehet gyárilag.

Protonszámból hogy lehet kiszámolni az atom tömegét?

Például adott, hogy a Cl protonjainak száma 1*10^23. Milyen képlettel vagy módszerrel tudom kiszámolni az atom tömegét?

Legjobb válasz: ha csak a p+ szám van megadva akkor sehogyan nem tudod kiszámolni de ha tudod,hogy hány mol Cl-od van és a feladat megadja,hogy mennyi p+ van benne, neked pedig ki kell számolni a tömegét,akkor olyan van

ha csak a p+ szám van megadva akkor sehogyan nem tudod kiszámolni de ha tudod, hogy hány mol Cl-od van és a feladat megadja, hogy mennyi p+ van benne, neked pedig ki kell számolni a tömegét, akkor olyan van

58g N2 gáznak standard állapotban mekkora a térfogata? Nem kiszámolni kell, hanem megértetni velem, hogy hogy lehet kiszámolni ezt.

ne írjátok le légyszives a számolást, az magam szeretném, csak azt írjátok, hogy mit csináljak.

Legjobb válasz: Mivel megtanultad (?), hogy a standard állapot 25°C-ot és 0,101 MPa-t jelent és azt is megtanultad (?), hogy standard állapotban van egy állandó, ami 24,5 dm3/mol. A periódusos rendszerbe megnézed, mennyi a nitrogén moláris tömege, ezt beszorzod kettõvel, mert N2. A megadott tömeget elosztod az N2 moláris tömegével, ekkor megkapod az anyagmennyiséget. Ezután nincs más dolgod, mint beszorozni a 24,5 dm3/mol-t a az anyagmennyiséggel, így megkapod a kívánt térfogatot dm3-ben.

Mivel megtanultad (?), hogy a standard állapot 25°C-ot és 0, 101 MPa-t jelent és azt is megtanultad (?), hogy standard állapotban van egy állandó, ami 24, 5 dm3/mol. A periódusos rendszerbe megnézed, mennyi a nitrogén moláris tömege, ezt beszorzod kettõvel, mert N2. A megadott tömeget elosztod az N2 moláris tömegével, ekkor megkapod az anyagmennyiséget. Ezután nincs más dolgod, mint beszorozni a 24, 5 dm3/mol-t a az anyagmennyiséggel, így megkapod a kívánt térfogatot dm3-ben.
A kérdező hozzászólása: köszi, értem! :) sõõt, sikerült jól megírnom a dolgozatomat is. :) örök hála.

Hogy lehet kiszámolni körkondenzátor kapacitását?

Legjobb válasz: Ha elárulod, milyen is az a körkondenzátor (vagy mit értesz ezen kifejezés alatt), akkor megpróbálom neked kiszámolni-levezetni a kapacitását.

Ha elárulod, milyen is az a körkondenzátor (vagy mit értesz ezen kifejezés alatt), akkor megpróbálom neked kiszámolni-levezetni a kapacitását.
Kulcsszavak: szex Ez jó volt. Tudom, azért írtad, mert sokan ezt nézik, de akkor is akkorát nevettem rajta.:) Feldobtad a napomat.:D
A kérdező hozzászólása: Örülök, hogy feldobtam a napodat :) Amúgy rájöttem, hogy nem "körkondenzátor", hanem hengerkondenzátor, így néz ki: http://vili.pmmf.hu/jegyzet/elektrom/Image357.gif . Nem tudtam, hogy hogy hívják, mert feladatba volt.
A kérdező hozzászólása: http://fizika.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1112412 itt van a képlet az oldal alja felé, csak nem tudom, hogy miért így kell.
Azért így kell, mert nem egyforma a belsõ és a külsõ fegyverzet felülete. Így a töltéseloszlás és a fluxus sem egyforma, ezért nem lehet szimplán felülettel és távolsággal számolni.

Hogyan lehet kiszámolni az árfolyamot?

Világos, hogyha n? a kereslet, akkor n? az árfolyam. De hogyan lehet ezt kiszámolni pontosan? F?leg azt nem értem, hogy végeredménybe mindig annyi eladás van, mint amennyi vétel, azaz a kett? mindig egyenl?, akkor mib?l lehet számolni?

Legjobb válasz: Az árfolyamot nem kell kiszámolni, az a kereslet és a kínálat "találkozási pontja" vagyis legmagasabb vételi ajánlat és a legalacsonyabb eladási ajánlat ha ez a kettõ összeér.

Az árfolyamot nem kell kiszámolni, az a kereslet és a kínálat "találkozási pontja" vagyis legmagasabb vételi ajánlat és a legalacsonyabb eladási ajánlat ha ez a kettõ összeér.
09:44 Számít, csak nem úgy. 8:58 hsz-ével összhangban nézzünk egy primitív példát. Ha egy befektetési alapban szerepel a MOL részvény (szignifikáns súllyal) és a MOL részvény ára elkezd emelkedni bármilyen okból (míg a portfólió többi részének lényegében nem változik az árfolyama, akkor a befektetési alap értéke fölmegy. A MOl részvény árváltozásának oka lehet a kereslet növekedése függetlenül attól, hogy direkt a MOL iránt vagy MOL-t tartalmazó BA-k iránt nõtt meg a kereslet (általában egyszerre történnek meg ezek). Tehát a BA iránti kereslet-kínálat változás hatással van az árra, hiszen ez pont a teljes portfólió iránt jelenik meg, csak éppen ez a hatás elenyészõ lehet. Az egyes értékpapírok forgalmának kis része bonyolítódik lényegében bármely konkrét BA-n keresztül. Ha az összes BA-t egyben nézzük, akkor már más a helyzet, de ez más téma.
Az alap csak egy , , portfoliót" állít össze meghatározott fejlõdõ piaci részvényekbõl. Mivel sok részvényt fog össze különbözõ súllyal, így valamilyen szinten hat az árfolyamokra ha mindenki pont ezt az alapot veszi meg (ez nehezen hihetõ, mivel Mo-n ha egy alapban van 10 Milliárd Ft tõke az igen jónak mondható), minél nagyobb súllyal szerepel benne valamilyen értékpapír annál inkább hat az árfolyamára. De pont e miatt nem jelentõs a bef.alapok súllya, mivel nem egy adott értékpapírba helyezi a teljes eszközállományt hanem többe, így megoszlik. Pl. a Pioneer alapkezelõ kínai alapjában legnagyobb súllyal szereplõ értékpapír a China Construction Bank 6.5-7%-al szerepel, tehát a bef. alapban lévõ tõke ennyi %-a hat a China Construction Bank árfolyamára. Üdv,
A kérdező hozzászólása: Azt mondod hogy nem számít, hogy mindenki azt akar venni, akkor is ugyanannyiba fog kerülni?
A befektetési alapok hozama nem a kereslet-kínálat viszonyából tevõdik össze, hanem a mögöttes eszközök (pl.részvények, kötvények) teljesítményétõl. A kérdéses bef. alap feltörekvõ országok részvényeit tartalmazza. Üdv,
A kérdező hozzászólása: Nem feltétlenül a tõzsdére gondoltam, bár érdekelne a tõzsdei árkalkuláció matematikája is. Azt értem, hogy mondjuk a zöldségpiacon a zöldségesek körülnéznek és érzésre lövik be az árat attól függõen, hogy mellettük mik az árak, és mekkora sorok vannak. De az érdekel, hogy miként kalkulálják automatikusan az árat az elektronikus rendszerek. A tõzsdén gyorsan mozognak az árak, és nagy a pénzforgalom, tehát még ott is érteni vélem esetleg. De mi van mondjuk a befektetési jegyekkel. Mondjuk egy CIB feltörekfõ részvénypiaci alappal? Ez mindig eladható vagy vehetõ az aznapi árfolyammal, ha jól tudom. Vagy itt egyszerûen az történik, hogy a bank garanciát vállal az aktuális árfolyamra akkor is, ha épp nincs aki meg szeretné venni? És már csak a másnapi vagy következõ árfolyam kalkulációba számítja be a kereslet változását?
ma 23:18 Formálisan igazad lehet, és elõre is elnézést, hogy nem a szakzsargont használom. Természetesen a keresletfüggvény minden x-hez egy f(x) számot rendel, és ha x-et rögzítjük valahol (például 0-án, de lehet máshol is), akkor már egy konkrét számot kapunk, csak ebbõl nem lehet kiszámolni az árfolyamot (bár sok egyéb adat ismeretében létezhetnek klassz becslések). Viszont a kérdezõ - akirõl fogalmam sincs, hogy mikroökonómia vizsgára készül-e; laikus érdeklõdõ; vagy valamilyen üzleti döntést akar hozni, és abban tanácstalan - reményeim szerint (a tévedés jogát fenntartom) a 22:44-es válaszomból értheti meg, hogy az árfolyam kiszámításához milyen információk kellenek. Persze, ez is csak egy sokrésztvevõs kvázi homogén piacon mûködik jól.
A kereslet az bizony egy konkrét szám, amit Te írtál az a keresleti függvény. Egyébként szerintem a kérdezõ nem a közgazdaságtani összefüggésekre gondolt, hanem pl. a tõzsdei kereskedésre, ahol kissé mások az összefüggések és ennek a Marshall-keresztnek nincs is értelme, mert ellentétel folyamatok vannak. Pl. ha egy részvényre nagy a kereslet, akkor az az árakat felfelé hajtja.
A kereslet nem egy szám, hanem az ár függvénye (és még sok egyéb körülményé, de ezeket most tekintsük állandónak). Ha x az ár, akkor a piacon jelenlévõ szereplõk összesen f(x) darabot vennének meg adot pillanatban. Ez nyilván egy monoton csökkenõ függvény. Ugyanígy a kínálat is egy függvény. Ha x az ár, akkor a piacon jelenlévõ szereplõk összesen g(x) darabot adnának el (termelnének meg, állítanának elõ, nyújtják a szolgáltatást - terméktípustól függõen) adot pillanatban. Ez pedig monoton nõvõ függvény. Két extrém esetet leszámítva van egy pont (vagy egy intervallum), ahol f(x)=g(x). Ez határozza meg a piaci árat (árfolyamot). Elnézést, hogy nem a tudományos jelöléseket használtam.
A kérdező hozzászólása: Az alap árfolyama tehát mindig a benne lévõ részvények árfolyama súlyozva? Illetve ha van osztalék, akkor az hozzáadódik az alap tõkéjéhez?

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!