Találatok a következő kifejezésre: Hogyan kezeljem dolgokat (36 db)

Ez normális? Depressziós lettem ettől? Hogyan kezeljem a dolgot? Mit tanácsoltok? Ti hogyan tettétek?

Gimnázium hallgatója vagyok.15 éves lány!Rengeteget kell tanulni,minden dolgozat el?tt félek,félve megyek az iskolába,ithon pedig síró görcs jön rám a tanulástól,kés?n érek haza.a koránkelés is gondot okoz!Minden nap több mint három-négy órát tanulok!Nem tudok meg birkózni a tanulni valókkal,van hogy egy tantárgyat ki kell hagynom a tanulásból mert arra koncentrálok amib?l írunk.Nem bízok magamban és megrögzött tulajdonságom hogy azzal fárasztom anyut hogy anya ugye jó lesz ugye jó lesz a dolgozat?Ti hogyan tanultok úgy hogy mindent meg tudjatok de ne legyen nagyon sok?Én magolok az a baj,másként nem megy sajnos.hA Írok dolgozatot addig izgulok míg ki nem kapom,mindig szomorúan jövök haza és nem is értékelem úgy a világot ahogyan azt egy Tininek ilyenkor kéne!

Legjobb válasz: "Ez normális?" Egyértelmûen NEM. "Depressziós lettem ettõl?" Még nem,de könnyen az lehetsz ha ez így megy tovább. Egyrészt önbizalomhiányos vagy mert nem bízol magadban hogy jól megtudod tanulni és jó dogát írni,másrészt teljesítménykényszered van hogy jó jegyeket szerezz.Ez állandó feszültséget okoz nálad.Ez pedig már önmagában stressz.A sok stressz pedig nem csak depressziót okoz hanem leépíti az immunrendszered is(ami betegségeket idézhet elõ.És ez alatt nemcsak a náthát értem hanem komoly szervi megbetegedéseket,ami halálos is lehet) De ami még a depressziónál is roszabb hogy elérheted a krónikus kimerültség állapotát is.(és akkor lõttek a sulinak is arra az évre) "Hogyan kezeljem a dolgot? Mit tanácsoltok?" -Eleve sokkal lazább életfelfogást javaslok(akkor a tanulás is könyebben fog menni). -Valahogy próbálj több önbizalomra szert tenni a tanulás terén. Pl:Necsak magolj hanem értelmezd is a dolgokat,próbálj logikus szálakat keresni és akkor könyebben eszedbe is jutnak a dolgok a "magolós tantárgyaknál". Matekból,fizbõl meg oldj annyi feladatot meg,amíg 100%-ra nem leszel biztos abban hogy érted. Ha mindent tutira vágni fogsz akkor lesz önbizalmad ezen a téren... -A teljesítménykényszer nem rossz dolog.De ezt is szabályozd.Nem kell mindenbõl kitünõnek lenni.Válaszd ki azokat a tantárgyakat amik érdekelnek és azokra gyúrj rá nagyon.Ami pedig nem érdekel abból elég a 3-4-es is. Mert pl ha jogász akarsz lenni akkor a humán tantárgyakat nyomd meg,mert oda nem kell matek,akkor felesleges abból 5-ös lenni.Vagy ha gépészmérnök akarsz lenni akkor a matek,fizt nyomd meg és pl akkor irodalomból elég a 3-as. Nem muszály mindenbõl 5-ös lenni,azért mert felesleges,nem ésszerû és energiapocsékló. -Az állandó stressz okozta feszültség elkerülésére,levezetésére pedig gyakoribb testmozgást javaslok(pl:futás,edzés..stb) és próbálj társaságba járni vagy több barátot szerezni(akivel,akikkel megoszthatod a problémáidat)mert ez is jelentõsen csökkenti a feszkót. "Ti hogyan tettétek?" Úgy ahogy elõbb leírtam:) 20/F

"Ez normális?" Egyértelmûen NEM. "Depressziós lettem ettõl?" Még nem, de könnyen az lehetsz ha ez így megy tovább. Egyrészt önbizalomhiányos vagy mert nem bízol magadban hogy jól megtudod tanulni és jó dogát írni, másrészt teljesítménykényszered van hogy jó jegyeket szerezz.Ez állandó feszültséget okoz nálad.Ez pedig már önmagában stressz.A sok stressz pedig nem csak depressziót okoz hanem leépíti az immunrendszered is(ami betegségeket idézhet elõ.És ez alatt nemcsak a náthát értem hanem komoly szervi megbetegedéseket, ami halálos is lehet) De ami még a depressziónál is roszabb hogy elérheted a krónikus kimerültség állapotát is.(és akkor lõttek a sulinak is arra az évre) "Hogyan kezeljem a dolgot? Mit tanácsoltok?" -Eleve sokkal lazább életfelfogást javaslok(akkor a tanulás is könyebben fog menni). -Valahogy próbálj több önbizalomra szert tenni a tanulás terén. Pl:Necsak magolj hanem értelmezd is a dolgokat, próbálj logikus szálakat keresni és akkor könyebben eszedbe is jutnak a dolgok a "magolós tantárgyaknál". Matekból, fizbõl meg oldj annyi feladatot meg, amíg 100%-ra nem leszel biztos abban hogy érted. Ha mindent tutira vágni fogsz akkor lesz önbizalmad ezen a téren... -A teljesítménykényszer nem rossz dolog.De ezt is szabályozd.Nem kell mindenbõl kitünõnek lenni.Válaszd ki azokat a tantárgyakat amik érdekelnek és azokra gyúrj rá nagyon.Ami pedig nem érdekel abból elég a 3-4-es is. Mert pl ha jogász akarsz lenni akkor a humán tantárgyakat nyomd meg, mert oda nem kell matek, akkor felesleges abból 5-ös lenni.Vagy ha gépészmérnök akarsz lenni akkor a matek, fizt nyomd meg és pl akkor irodalomból elég a 3-as. Nem muszály mindenbõl 5-ös lenni, azért mert felesleges, nem ésszerû és energiapocsékló. -Az állandó stressz okozta feszültség elkerülésére, levezetésére pedig gyakoribb testmozgást javaslok(pl:futás, edzés..stb) és próbálj társaságba járni vagy több barátot szerezni(akivel, akikkel megoszthatod a problémáidat)mert ez is jelentõsen csökkenti a feszkót. "Ti hogyan tettétek?" Úgy ahogy elõbb leírtam:) 20/F
Szia! Én is így vagyok most:( nem tudom mit csináljak:/ 16/L
A kérdező hozzászólása: Ú nagyon szépen köszönöm:) Még senki sem segített meg engem ilyen jól mint te:) Ezer köszönet és hála:) Nem tudom ki vagy de nagyon szépen köszi:) :)
Szívessen! Örülök ha segíthettem vmit ezzel a pár rövid sorral:)

Hiszti kezdődhet 10 hónaposan? Hogy kezeljem, hogy elejét vegyem a dolgoknak? Tudsz jó módszert, hogy ne az legyen, hogy sírással mindent elér?

Kislányomnál szerintem beköszöntött a hiszti. Már reggeli után elkezdi, ha pl. reggelizek, vagy mosogatok, hogy jön oda, húzza a nadrágom és nyüszög, aztán átcsap sírásba, aztán könnyek nélküli sírásba. És ez napjában rengetegszer így van. Ha mindent akkor csinálok, mikor alszik, és ha ébren van, csak vele foglalkozom, azzal elrontom igaz? Ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkozom vele, de 5 percet sem bír ki nélkülem.

Legjobb válasz: szerintem ez inkább a szeparációs szorongás része lehet... az 8-10 hós korban kezdõdik és akár 2 éves korig is elhúzódhat. Mindig magyarázd el neki, hogy mi a dolgod, foglalkozz vele, ha odamegy és hív, õt is bevonhatod a konyhai dolgokba. pl: ha már áll odatehetsz neki a pulthoz egy széket, meg egy mûanyag edényt egy fakanállal, h õ is "dolgozzon vagy ha az eteõszékbe ülteted ugyanígy az is jó vagy ha teregetsz hívd magaddal, kérd meg, hogy segítsen - persze nem tud még, de 1-2 ruhával eljátszhat vagy mi azt is szoktuk, hogy õ kapcsolja be a mosógépet (nálunk ez a nagy kedvenc). imád pakolni, adogatom neki a ruhákat és õ bepakolja, majd együtt tekerjük a mosógép gombját és õ nyomja az indítógombot.

szerintem ez inkább a szeparációs szorongás része lehet... az 8-10 hós korban kezdõdik és akár 2 éves korig is elhúzódhat. Mindig magyarázd el neki, hogy mi a dolgod, foglalkozz vele, ha odamegy és hív, õt is bevonhatod a konyhai dolgokba. pl: ha már áll odatehetsz neki a pulthoz egy széket, meg egy mûanyag edényt egy fakanállal, h õ is "dolgozzon vagy ha az eteõszékbe ülteted ugyanígy az is jó vagy ha teregetsz hívd magaddal, kérd meg, hogy segítsen - persze nem tud még, de 1-2 ruhával eljátszhat vagy mi azt is szoktuk, hogy õ kapcsolja be a mosógépet (nálunk ez a nagy kedvenc). imád pakolni, adogatom neki a ruhákat és õ bepakolja, majd együtt tekerjük a mosógép gombját és õ nyomja az indítógombot.
Ez még közel sem hiszti! Majd ha eljön az igazi hiszti ideje, akkor megtudod mit jelent:) Mi már benne vagyunk egy ideje, hát hol jobb, hol rosszabb. 27 hós a fiam...

Huszoneves szuz fiukent hogyan kezeljem a hetkoznapokban a szexualitassal kapcsolatos dolgokat?

26 eves vagyok es eddig meg nem volt baratnom es csak nagyon keves tapasztalatom van szexualis teren. Bevallom, nehezen tudom elfogadni onmagam, kamaszkoromban bebeszeltem magamnak, hogy nem megfelelo az intim meretem, ezert gatlasos, szegyellos es zarkozott lettem, elzarkoztam az ismerkedes elol, nehezen tudok kommunikalni masokkal. Sajnos sokszor gondolnak emiatt melegnek az emberek, pedig errol nincs szo. Hogyan kellene viszonyulnom a szexualitashoz es a szuzessegem tenyehez a hetkoznapokban? Mert ha bekerulok peldaul egy uj kozossegbe, vagy egy uj munkahelyre, elobb-utobb a parkapcsolati temak es a szexualitas (kulonosen a fiuk kozott) elo fog kerulni a beszelgetesekben es ez engem elegge feszelyez, hisz alig van tapasztalatom, nem tudom, mit mondhatok ilyenkor es igazabol nem is nagyon merek beszelgetni, ismerkedni uj emberekkel, nem tudok megnyilni es aktivan reszt venni a beszelgetesekben, mert elore felek, hogy egyszer elojonnek ezek a temak. Tudtok valamilyen tanacsot adni ezzel kapcsolatban? Elore is koszonom es bocsanat, de nincsenek ekezetes betuim!

Legjobb válasz: Nem kell, hogy kibeszéld a szexuális életed, ez mindenkinek a magánügye, sõt aki azt így kezeli, arra szerintem csak felnézni lehet. Nyugodtan ismerkedj, egy lánnyal való összejövetel sem azzal kezdõdik, hogy a kezébe veszi a farkad. Beszélgettek, megismered, aztán egy idõ múlva jobban is megbízol benne, akkor majd meg tudsz nyílni. Nincs ezzel gond, csak hagyni kell fokozatosan felépülni a dolgot.

Nem kell, hogy kibeszéld a szexuális életed, ez mindenkinek a magánügye, sõt aki azt így kezeli, arra szerintem csak felnézni lehet. Nyugodtan ismerkedj, egy lánnyal való összejövetel sem azzal kezdõdik, hogy a kezébe veszi a farkad. Beszélgettek, megismered, aztán egy idõ múlva jobban is megbízol benne, akkor majd meg tudsz nyílni. Nincs ezzel gond, csak hagyni kell fokozatosan felépülni a dolgot.
"Nem kell, hogy kibeszéld a szexuális életed, ez mindenkinek a magánügye, sõt aki azt így kezeli, arra szerintem csak felnézni lehet." Olvasd el még egyszer a kérdést. Nem feltétlen a szexrõl van szó. A kérdezõ már akkor is zavarban érzi magát, ha egyesek a párkapcsolati életükrõl beszélnek. Abban meg mi kivetnivaló van, ha esetleg valaki megemlíti, h "fúú egyszer volt egy párom, aki..." Aztán erre jön mástól a kontra, h "áhh az semmi, nekem olyat csinált, h..."
Úgy, hogy csajozz be és két legyet ütsz egy csapásra.
A kérdező hozzászólása: Igen, itt most foleg tenyleg arra gondoltam, amit az utolso valaszolo irt. Hogy ezek a temak egy munkahelyen, vagy kozossegben elobb-utobb elokerulnek, a fiuk meg kulonosen szeretnek ilyesmiket megbeszelni. En meg elore felek az ilyen temaktol, ezert inkabb elzarkozok, nem tudok beilleszkedni emiatt, nem tudok fesztelenul beszelgetni az emberekkel, es nyilvan azt nem szeretnem 26 evesen elmondani, hogy nem volt meg baratnom, azt meg plane nem, hogy azert, mert az intim meretem miatt alakult ki a gatlasossagom. Az viszont megint nem jo, ha kivulallo maradok, vagy en leszek a kulonc (egy uj munkahelyen peldaul), mert azt nem szeretik az emberek es ossze fognak sugni a hata mogott. Persze kezenfekvo megoldasnak tunik, hogy szerezzek egy baratnot, de ettol egyelore eleg tavol vagyok. Lehet, hogy egy kicsit tulbonyolitom a dolgot es a sajat helyzetemet nehezitettem meg...
Gyere csatlakozz hozzánk van egy csajozós közösségünk, neten is tudunk támogatni, segítséget nyújtani neked, hogy becsajozz végre. Csak facebook elérhetõség kell, írj privátban, ha érdekel és felveszlek egy pillanat alatt.
Mondd azt nyugodtan, hogy régebben volt egy-két barátnõd, teljesen átlagosak, de mostanában annyira nem erõlteted a dolgot. Ennél nagyobbat ne füllents. Ha feljön ez a téma, elõször lapíts és csak ha kérdezik, akkor mondd ezt a keveset. Esetleg menj ki wc-re vagy valami, amíg befejezik ezt a témát, vagy próbáld másfele terelni a szót. Csajozás terén próbálkozz a fiatalabb csajokkal, velük jóval könnyebben fog menni. Sajnos ha õ felhozza ezt a témát, akkor valami frappáns hazugsággal kell elõrukkolnod, próbáld tettetni, hogy nem vagy szûz. Viszont nem lehet sokáig hazugságban maradni, ezért tereld másra a szót, ne firtasd ezt a témát. Ha már hónapok óta együtt vagytok és már szexeltetek, akkor kiderülhet az igazság.

általunk nem befolyásolható dolgok miatti hiszti. Hogy kezeljem?

Nem is igazán hiszti, inkább nyüszögés, hogy pl a kádban kiázott a keze és "nem akarom, hogy kiázzon a kezem!" mondja, miután már ugye ez megtörtént. Okos gyerek, szokta érteni amit magyarázok neki, de ezek kifognak rajtam. Vagy mondjuk holnap délben megyünk a mamához, most nem lehet, mert nincs még otthon, erre ?: holnap dél legyen most! Szóval ilyesmik.

Legjobb válasz: Jaj, nálunk is vannak ilyenek 2 éves fiammal. Õ azért szokott hisztizni, hogy pocsolyában akar ugrálni, de hát nincs pocsolya, mert napok óta nem esett. Vagy hogy az utcai lámpákat kapcsoljuk fel, vagy éppen le ha égnek. Próbálom neki magyarázni, hogy hát ezek olyan dolgok, amiket nem tudunk befolyásolni, meg kell várni mindennek az idejét. Nem tudom mennyire érti, elõbb-utóbb abbahagyja a sírást.

Jaj, nálunk is vannak ilyenek 2 éves fiammal. Õ azért szokott hisztizni, hogy pocsolyában akar ugrálni, de hát nincs pocsolya, mert napok óta nem esett. Vagy hogy az utcai lámpákat kapcsoljuk fel, vagy éppen le ha égnek. Próbálom neki magyarázni, hogy hát ezek olyan dolgok, amiket nem tudunk befolyásolni, meg kell várni mindennek az idejét. Nem tudom mennyire érti, elõbb-utóbb abbahagyja a sírást.
Szerintem kerd ki szakember segitseget a temaban
A kérdező hozzászólása: ez most komoly?????

Hogyan kezeljem a dolgokat hogy minden a regi legyen?

10 honapja vagyok a baratommal...nagyon nagyon szeretjuk egymast...es ez mar tobb holmi diakszerelemnel, hiszen O az eletem, es jobban feltjuk egymast mint onmagunkat, vagy barmi mast a vilagon...csakhogy hetek ota kicsit "mas" lett minden...a megbeszelt idopontokra 15-30 perces kesesekkel jon el(mindig kivan magyarazva miert) voltunk satorozni es akkor sem beszelgettunk ugy mint maskor...szinte minden masodik nap sirni tudnek valamiert...kerdeztem ma h mi a baj, azt mondta semmi es hogy tul reagalom...de en nem igy erzem, ugy erzem ujabban mar azt hiszi mar nem kell megtennie a regi kedves dolgokat nekem...vagy nem is tudom...pedig szeret, csak most nem olyan mint regen...mit tegyek?

Legjobb válasz: Már semmi nem lesz olyan mint régen, én biztos nem kezdtem volna újra a régi pasimmal, mert megvolt az oka hogy miért szakítottunk. A dolgok soha sem a jó irányba változnak (ilyenkor). De azért remélem, h meg tudjátok beszélni, mi is a gond tul.képpen.

Már semmi nem lesz olyan mint régen, én biztos nem kezdtem volna újra a régi pasimmal, mert megvolt az oka hogy miért szakítottunk. A dolgok soha sem a jó irányba változnak (ilyenkor). De azért remélem, h meg tudjátok beszélni, mi is a gond tul.képpen.
10 hónap után már kezd néha elmúlni a "rózsaszín köd", és utána is nagyon jó tud lenni a kapcsolat, de nem feltétlen kell várni azt a rajongást a másikért, ami az elsõ pár hónapban megvolt. Mindenkét fél átesik ezen a ponton a kapcsolatban, mikor már nem "annyira" rajong a párjáért, de szereti, tiszteli, és nagyon jól megvannak még együtt. Általában a pároknak ez nem ugyanakkor következik be, a fiúknak korábban szokott. Lehet, hogy tényleg picit túlreagálod, nem lehet x évig frissszerelmesnek maradni. :) De ha félreértettem a problémát, és a barátod tényleg megváltozott, annak ezer másik oka is lehet...
A kérdező hozzászólása: NEM SZAKITOTTUNK!!!!!! sosem gondoltam ra...es nem is akarok! csak szeretnem megoldani a dolgokat...
Ne kiabálj. Tudod nagybetû=kiabálás.
A kérdező hozzászólása: bocsi...nem akartam kiabalni es igen a 3. kommentelonek talan igaza van:) koszi

Hogyan kezeljem ezt a dolgot?

A párom 30/F bejelentette,hogy májusban 2 olyan hétvége is lesz,amikor nem szándékozik itthon maradni. Hó elején a kollégáival horgászbuli lesz , hó végén pedig 1-2 napos foci a már nyugdíjas és a jelenlegi munkatársakkal.

Legjobb válasz: Én erõsen végiggondolnám a kapcsolatunkat, aztán vele közösen beszélném meg, hogy van e értelme folytatni. Az nem jó, nem értelmes emberek páros léte, hogy csak az egyik akarata érvényesül. Kettõtök boldogságáról van szó: nem élhettek egyoldalú kompromisszumokkal.

Én erõsen végiggondolnám a kapcsolatunkat, aztán vele közösen beszélném meg, hogy van e értelme folytatni. Az nem jó, nem értelmes emberek páros léte, hogy csak az egyik akarata érvényesül. Kettõtök boldogságáról van szó: nem élhettek egyoldalú kompromisszumokkal.
Minél messzebbre engedem a kutyát, annál inkább vágyik rá, hogy visszajöjjön hozzám. Mindig megérzi minden mozzanatomból, h mennyire vagyok biztos magamban. Ez pszichológia. Meg is fordíthatod. Ha Te mászkálsz el többet elõle, akkor õ fog üldözni Téged.
Nem értem, h mi a probléma. Nálunk én is, meg a párom is el szoktunk járni külön s bulizni. Ez szükséges, amúgy se lehetünk mindig egymás nyakán. Sõõõõõt, még apukám is el szokott menni a céges bulira, ahogy anyukám is. Sõõõõt, a nagytatám is szokott kanbulizni, és a nagymamá is találkozik a régi tanítónõ-kollégákkal... Akkor mi is a gond?
A probléma két részbõl áll. Ha jól értem amúgy is ritkán találkoztok. A probléma valójában EZ! Az, hogy egy évben 1-2x a barátokkal, kollégákkal, stb... valami alkalmi összeröffenésre elmegy az a LEGKEVÉSBÉ sem az. Ezt tiltani, ezen ellenkezni kapcsolati öngyilkosság. A lemondások sorozataként éli meg, ami idõvel a kapcsolatot fogja eredményezni. Azt jól látja, hogy ebbe az elejétõl fogva nem megy bele. Jól teszi. Természtes, normális, rendes kapcsolatban fel sem merülhet, hogy az egyén szabadáságt behatároljuk, fõleg nem kitüntetetteb események kihagyásával. (nyilvánvalóan nem arra értendõ ha elüt a hajókötél és a korházban kell téged látogatnia) Tehát ez igy rendben van. Ami nincsen rendben (nagyon nincsen) az a ritka találkozás, kevés együtt töltött idõvel függetlenül a ettõl az eseménytõl. Idõvel ez is szétdarálja a kapcsolatot. Hadd menjen, érezze jól magát, te pedig a barátnõkkel ruccanj ki közben. Viszont megoldandó probléma a több együtt töltött idõ.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! Nagyon hasznosak voltak. :) #1 : Azért ennyire nem tragikus a helyzet, nyilván õ is hoz kompromisszumokat, de ez nem a kérdéshez tartozott, jelenleg nekem most ez a szívfájdalmam, de szakítás már csak ne legyen belõle! :) De azért köszi Valóban az idõhiány a legnagyobb problémám és hogy õ nem érzékeli, hogy nekem ez mennyire fontos lenne, hogyha máskor nem, legalább azon a 2 napon együtt tudnánk lenni, amikor õ tök jól érzi magát én meg azon õrlõdök, hogy vajon feldereng e még az arca, mert elég ritkán töltünk együtt minõségi idõt. Ez viszont úgy érzem már régen nem rajtam múlik, én rengetegszer elmondtam , igyekeztem programokat szervezni, de neki elmondása szerint az is elég mikor együtt alszunk vagy egymás mellett tv-t nézünk. Valószínûleg emiatt visel meg ennyire, hogy most hirtelen nagy szabadságvágya van, de nem fogom visszatartani.

Hogyan kezeljem ezt az érzést? Mit tennétek a helyemben? A párom még várna a házvételig a babával! Részletezem a dolgokat lent!

Évekkel ezelőtt voltam már hasonló helyzetben,csak én küzdöttem a babáért.Most is hasonló érzésem van,olyan mintha a párom húzná az időt!Állítólag az őszi ház vételig akar csak várni,de napról napra kevesebb az esély rá,nem akar rendeződni a dolog a ház körül! Én már nem vagyok egészséges nő,fél oldalam nincs meg,voltak már kisebb nőgyógyászati műtéteim. Úgy érzem,nem fog simán összejönni a baba és én nem akarok orvostól orvosig járkálni,lelkileg már nem bírnám a vizsgálatokat,a gyógyszereket!

Legjobb válasz: A problémáid kapcsán az orvosi konzultációk, esetleges vizsgálatok és gyógyszerek adottak, azon nem változtat a tény, hogy nyáron vagy õsszel álltok neki a próbálkozásnak. Hogy türelmetlen vagy már, megértem. Ha a párod szerint ezen a 3 hónapon múlik valami, akkor én elfogadnám a helyedben, de éveket már nem várnék. A házvásárlás szép dolog, de teljesen lutri jelen piaci helyzetben, hogy hogy és mikor sikerül. Babával is lehet költözni, csak több szervezést igényel. De meg lehet oldani. Beszélj vele errõl õszintén, és kössetek kompromisszumot!

A problémáid kapcsán az orvosi konzultációk, esetleges vizsgálatok és gyógyszerek adottak, azon nem változtat a tény, hogy nyáron vagy õsszel álltok neki a próbálkozásnak. Hogy türelmetlen vagy már, megértem. Ha a párod szerint ezen a 3 hónapon múlik valami, akkor én elfogadnám a helyedben, de éveket már nem várnék. A házvásárlás szép dolog, de teljesen lutri jelen piaci helyzetben, hogy hogy és mikor sikerül. Babával is lehet költözni, csak több szervezést igényel. De meg lehet oldani. Beszélj vele errõl õszintén, és kössetek kompromisszumot!
3 hónapon már tényleg nem múlik semmit, ne erõltesd lehet azért ilyet meg.
A kérdező hozzászólása: Nem erõltetem, nyelek egyet amikor óvszer után nyúl! Már beszéltem vele, nem hallotta vagy nem akarta meghallani az érveimet! Magamban õrlõdök, amikor a környezetemben most pár hónap leforgása alatt három baba is született vagy ha ismerõseim bejelentik, hogy babát várnak! Ha tévében babás mûsor megy már kapcsolom is el! Csak azt nem értem, az én véleményem miért nem számít!
Mennyi idõs vagy illetve a párod? Hát ezen már tényleg nem múlik semmi õszig. Igen is meg kéne hallgatni a téged? Akar egyáltalán babát? Melleted kéne lennie lelkileg ezek után hogy ennyi vizsgálaton mentél keresztül.
Ezeket tényleg meg kéne beszélni le ülni. És tényleg hallgasson meg hogy te mit érzel. Mert így neked sem jó. Se lelkileg se testileg és így megy a biológiai órád de neki nem õ 90 éves korában is tud gyereket csinálni. Férjedet állítsad tények elé, mond meg a véleményed. Ne hagyd magadat.
Sajnalom, hogy ebben a szituban vagy! Ha a párod nem akar babát, akkor ne erõltesd, mert egy gyerek inkább próbára teszi a kapcsolatot és nem megerõsíti! Várj addig, amíg tudsz, de ha nem akarja, akkor gondolkodj el a kapcsolatotokról! A legjobb lenne egy nagy õszinte beszélgetés, bár tudom, hogy sok férfinál ez nagyon nehéz! Szorítok, hogy megoldódjon a baba-dolog!
Nálunk fordítva volt, én ragaszkodtam hozzá, hogy elõször legyen házunk utána jöjjön a baba (szülõi házban laktunk) aztán amikor elkezdtük nézni a házakat belementem a dologba, azonnal terhes is lettem, de hiába vettük meg a házat annyi felújítani való volt, hogy kénytelenek voltunk az elsõ telet a babával a szülõnél tölteni, ha újra kezdhetném várnék egy kicsit, mert külön sokkal jobb! De ha ti külön laktok akkor ilyen probléma nincs, meg lehet érteni õt is és téged is!

Bennem van a hiba? Hogyan kezeljem a dolgokat?

a következő a problémám.. a barátomnak pár hete eléggé rosszak a napjai,az hogy mi a baja nem hajlandó elmondani,mert tipikus válasz a "nincs semmi baj" ne aggódjam túl a dolgokat.. de viszont egy két hónapja felbukkant az első szerelme,találkozgattak dumáltak,az egyik közösségi oldalon át beszéltek egy egész napot,miközbe velem volt nyomkodta a telefont.. hát,mit ne mondjak nem esett a legjobban :S én értem hogy első szerelem,de én is itt vagyok és velem van nem azzal a lánnyal..neki se esne jól ha én csináltam volna ezt.. de én értsem meg őt..! oké,úgy voltam vele hogy nincs ebbe semmi bízok benne meg nem csal..:) és most a héten mint akit újra kicseréltek.. bunkó velem,alig akar beszélni.. mintha kerülne,azt se mondja hogy szeret.. persze nem kell a nap 24órájában mondania,de jól esne.. és minden nap talált valami hibát bennem,amin változtassak.. szülinapjára is meg akartam beszélni,hogy mire van szüksége,ne olyasmit adjak neki ami csak porfogó erre azt mondta nem kell,ne akarjak tyúk anyó lenni..! szerintetek? mi a baj velem? mit csináljak máshogy ? előre is köszönöm a választ:)

Legjobb válasz: Nehéz értelmesen beszélni azzal, aki erre nem hajlandó. Én alapvetõen mindig annak a híve vagyok, hogy mindig, mindent meg kell beszélni, tisztázni és elrendezni, de ha õ nem hajlandó kommunikálni, akkor ez valóban nem egyszerû. Mindenesetre próbáld meg egyszer megfelelõ körülmények között (csend, nyugi, csak ti ketten) leültetni és addig ne engedd felállni, amíg tövirõl hegyire át nem beszéltétek, hogy mégis mi a fene van most vele. Legvégsõ (és tényleg csak abszolút legvégsõ) esetben, ha már tényleg minden más kudarcot vallott, azt is mondhatod neki, hogy ha õ nem hajlandó kommunikálni, akkor a magad részérõl te sem látod túl sok értelmét a kapcsolatotok további folytatásának. De ezt tényleg CSAK ÉS KIZÁRÓLAG akkor, ha TÉNYLEG így is gondolod, és ha tényleg teljesen hajthatatlan és nem hajlandó beszélni.

Nehéz értelmesen beszélni azzal, aki erre nem hajlandó. Én alapvetõen mindig annak a híve vagyok, hogy mindig, mindent meg kell beszélni, tisztázni és elrendezni, de ha õ nem hajlandó kommunikálni, akkor ez valóban nem egyszerû. Mindenesetre próbáld meg egyszer megfelelõ körülmények között (csend, nyugi, csak ti ketten) leültetni és addig ne engedd felállni, amíg tövirõl hegyire át nem beszéltétek, hogy mégis mi a fene van most vele. Legvégsõ (és tényleg csak abszolút legvégsõ) esetben, ha már tényleg minden más kudarcot vallott, azt is mondhatod neki, hogy ha õ nem hajlandó kommunikálni, akkor a magad részérõl te sem látod túl sok értelmét a kapcsolatotok további folytatásának. De ezt tényleg CSAK ÉS KIZÁRÓLAG akkor, ha TÉNYLEG így is gondolod, és ha tényleg teljesen hajthatatlan és nem hajlandó beszélni.
Ezzel hitegetheted magad még egy darabig, de a valóság az, hogy nem fog kidobni mert gyáva vagy mert még formálódik a másik viszony és még nem látja elég érettnek a helyzetet, hogy lépjen. Azért bunkó most veled mert arra játszik, hogy kiadod az útját és akkor áldozatként tud beszédülni az ex-karjába. Nem tudom a korotokat, ezt úgy 14-18 között hajlamos az ember eljátszani, de van aki késõbb sem nõ ki belõle.
Már búcsúzik tõled, szerintem kár a szülinapi ajándékra költened.
1! igaza van ne várj fejezd be és zárd le, mert egyre megalázóbb lesz így Neked N
A kérdező hozzászólása: Szakításról szó nincs.. õ közölte velem hogy nem fog kidobni, nem akar..! õ szeret.. csak van amikor kicsit már sokak vagyunk egymás számára, és kicsit hagyjam levegõhöz jutni..
Az 5.-ik válaszolót már leírta a lényeget. Ugyanez fogalmazódott meg bennem is. Szerintem lépj amíg nem késõ. Nincs mire várnod, ez így nem kapcsolat és nem egyenrangú viszony, ha neked az ilyeneket nyelned kell.

Ex a szomszédban!? Hogy kezeljem ezt a dolgot?

Lassan 1 éve lakom együtt barátnőmmel egy albérletben. Az exe pár házzal arrébb lakik tőlünk. Én tudtam elejétől kezdve, hogy itt lakik. De most jött ki rajtam, hogy iszonyatosan zavar. És nem tudom legyőzni a féltékenységemet. A barátnőm nem akar elköltözni. Azt mondja, hogy miért 1 év után jövök rá, hogy zavar, amikor ő még az elején megkérdezte, hogy biztos ide akarok e költözni, nem e lesz probléma? Eddig nem is volt, de mostanában többet látom, direkt a ház előtt bicajozik a gyerekeivel. Nem tudom mi ütött belém, de a barátnőm nem ért meg. Jó, igaz, hogy ő még az összeköltözés előtt mondta, hogy szerinte nem jó ötlet ide költözni, de én ragaszkodtam hozzá, mert a szülei is itt laknak a szomszédba és nagyon szeretem őket. Hogyan győzzem meg, hogy költözzünk el?

Legjobb válasz: Szerintem ne akard meggyõzni hogy költözzetek el, igaza van, õ megkérdezte az elején. Inkább adj egy kis idõt magadnak hogy megnyugodj, hidd el, õ nem véletlenül az EX, te meg nem véletlenül élsz együtt vele.

Szerintem ne akard meggyõzni hogy költözzetek el, igaza van, õ megkérdezte az elején. Inkább adj egy kis idõt magadnak hogy megnyugodj, hidd el, õ nem véletlenül az EX, te meg nem véletlenül élsz együtt vele.
Hiszen már családos ember! Ráadásul nem hiába nincsenek már együtt. Ne görcsölj ezen, felesleges. Kérõbb akár haveri kapcsolat is lehet belõle. Emiatt én sem költöznék, az biztos.
Nàlam ugyanez a helyzet. 4 ève jàrok a baràtommal az exem pedig szemben a szomszèd hàzban lakik.Eleinte nagyon nehèz volt, mivel valódi ellensèg a pasim szemében, viszont mindig azzal nyugtatom hogy ha ôtet szeretném akkor vele lennèk ès így a probléma màr nem olyan nagy, de azért zavaró a helyzet. A baràtom nemsokàra ideköltözik de minél jobban èreztetem vele h az a szemèly szàmomra szomszèdon kìvül senki, de azèrt mindenkinek jobb lenne ha jóba lennének.
Neked saját magaddal van problémád, ez egyértelmû. Tedd helyre az önbizalmad! Ki lenne az az idióta, aki ezek után újra akarná kezdeni a pasival? Furcsa, hogy ilyet feltételezel a barátnõdrõl? Mit gondolsz róla, miért tenné?
Az en exem aki meg a kezemet is megkerte par honapja koltozott a mellettunk levo lepcsohazba.Talalkoztam vele a haz elott, beszelgettunk kicsit.Aztan mikor felertem a lakasba ezt elmondtam a ferjemnek.O csak annyit kerdezett, hogy nyomult?En meg mondtam, hogy nem.Es ennyi, nincs feltekenykedes pedig sokat dolgozik, alig van itthon megse feltetelez rolam rosszat.Ez a bizalom.
ha az exének van élettársa-párja, akkor ezzel nyugtasd inkább magad
A kérdező hozzászólása: A férfi nõs. Amikor a barátnõm vele volt, akkor is nõs volt. Csak azt hazudta a barátnõmnek, hogy már válásban vannak, és hogy a feleségének is van már valakije. 3 hónapig voltak együtt, aztán barátnõm rájött, hogy a férfi egyáltalán nincs válófélben a feleségével, és szakított vele. A feleség tudta, hogy õk találkozgatnak, de nem érdekelte ezek szerint. Így könnyû volt elhitetni a barátnõmmel, hogy már válnak és ezért van ez a nemtörõdömség a feleség részérõl.
Nálunk meg a szomszédom a nagymamája az exemnek, s itt játsza a menõfiút s lesi szembõl az ablakunk a szomszédban a hasonlóan alpári stilusu haverjaival míg én a kertben vagyok s gumimedencézik a kislányom. Már nagyon régen volt, elmúlt azaz inkább kinõttem õt, én felnõttem s családom lett õ meg...maradt egy hülye gyerek. Idegesít de legalább jó ellenpéldának a mostani párom mellé. Ha meglátom nem vágyakozom, hanem azt érzem hû de jó, hogy a mostani ilyen kedves, jó ember s véletlenül se olyan mint õ. Szóval te se kombinálj, ha biciglizik a gyerekeivel hát tegye, te már nyertél, nem kell marcangolva védened a jussod. Még jobban meg is becsül a lány, ha látja te jobb vagy ennél.
Hogy érted, hogy hogyan kezeld?
óvszerrel csináljátok, elõtte és utána alaposan tisztálkodj és tegyél magad alá szex közben törölközõt.
a fogínyed nem fog vérezni....
Te mondjuk elégítsd ki szájjal vagy kézzel, õ meg a bugyin át is hozzáfér a csiklódhoz és úgy el is tudsz élvezni. Tapasztalat, én csináltam ezt barátnõmmel. Szerintem szeretkezni így nem érdemes, de ti tudjátok...
Gyógyszertárban soft tampon, vagy tengeri szivacs.Felrakod, ha megtelt ki birod venni.
igyál sok citromlevet, úgy késleltetni tudod pár napig. :) nem vicc, nekem bevált!

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!