Találatok a következő kifejezésre: Hogyan kezeljem 3 éves (12 db)

Hogyan kezeljem 3 évesem szórakozását?

Mindig igyekszem szeretettel hozzáállni a hisztijeihez, de mostmár kiveri a biztosítékot, hogy napjában vagy 40x adja el? a hülyeségeit. Egyszer?en a hülyéjét járatja velem és már nem tudok vele mit kezdeni. Tudom, hogy a határait próbálgatja és mégis a végén mindig eljutunk oda ahova nem szeretnék. Beviszem a szobájába büntibe, esetleg még rácsapok a fenekére is mert már annyira a végletekig megy el. Egy szimpla szomjas vagyokból indul mindig ki a helyzet. Direkt van neki mindig készítve inni, ezért már amikor azt mondom neki, hogy ott az innid igyál, akkor kezdi az éhes vagyokkal. Aztán mégsem éhes. "nagyon álmos vagyok"vagyok, amikor meg vinném be aludni, akkor kiabál, hogy ? mégis eszik. Hogyha odaülünk az asztalhoz enni, akkor kitalál egy csomó mident. Most inkább pisilne, aludna kakilna csinálna mindig mást mint amit éppen elkezdünk. Kezdek t?le meg?rülni, kezd nagyon idegesíteni amit csinál. Nagyon kiváncsian várom, hogy kinek mivel sikerült esetleg hasonló helyzeteket megoldani.

Legjobb válasz: Mindig légy határozott! Ha például az asztalnál evés helyett szórakozik, nem kell neki könyörögni, párszor esetleg megkérdezed, hogy eszik-e még, ha nem, mehet a dolgára. Például kezet mosni,aztán alvás,ha éppen dél körül van. Utána ha bement, már hiába kiabál kifelé. Lassan rá fog jönni, ha határozottan kiállsz az elveid mellett, hogy nem járathatja a bolondját veled. Csak legyél kitartó.

Mindig légy határozott! Ha például az asztalnál evés helyett szórakozik, nem kell neki könyörögni, párszor esetleg megkérdezed, hogy eszik-e még, ha nem, mehet a dolgára. Például kezet mosni, aztán alvás, ha éppen dél körül van. Utána ha bement, már hiába kiabál kifelé. Lassan rá fog jönni, ha határozottan kiállsz az elveid mellett, hogy nem járathatja a bolondját veled. Csak legyél kitartó.
A kérdező hozzászólása: Nagyon határozott vagyok és kitartó, sajnos úgy tûnik õ sem adja fel. Kb fél éve mûveli ezt és nem változik. Sajnos nem elég a határozottságom :(
Szigorítanék a napirenden, hogy megtanulja mi után mi jön.

Hogy kezeljem 3 éves kisfiamat?

Ma végigb?gtem az utat a bölcsib?l hazafelé, annyira lelkiismeret furdalásom volt :((

Legjobb válasz: Ne foglalkozz vele. Ha úgy csinálsz, mint akit nem érdekel, ha káromkodik, akkor megunja. Ezeket a dolgokat azért csinálja, hogy felhívja magára a figyelmet. Addig is õ van a középpontban, rá figyelsz, tovább vele vagy. Ezt nem feltétlenül azért csinálja, mert nem foglalkozol vele eleget.. Próbáldd meg, hogy amíg õ csapkodja a szekrényajtókat, addig te higgadtan kipakolod a ruhácskáit, és megpróbálod elkezdeni öltöztetni, ha nem hagyja, akkor indulj el kifelé, mintha ott akarnád hagyni. Nyugodtan menj is ki, hogy úgy érezze, hogy ott hagytad. Sokszor ilyen helyzetben ez nálunk beválik. Nem a te hibád, hogy nem tudod fegyelmezni, õ ilyen korszakban van, és te még nem tapasztaltad ki, hogy mi segít. Rengeteg türelemre és kitartásra lesz szükséged, de ne keseredj el! Nagyon jó anyuka lehetsz :)

Ne foglalkozz vele. Ha úgy csinálsz, mint akit nem érdekel, ha káromkodik, akkor megunja. Ezeket a dolgokat azért csinálja, hogy felhívja magára a figyelmet. Addig is õ van a középpontban, rá figyelsz, tovább vele vagy. Ezt nem feltétlenül azért csinálja, mert nem foglalkozol vele eleget.. Próbáldd meg, hogy amíg õ csapkodja a szekrényajtókat, addig te higgadtan kipakolod a ruhácskáit, és megpróbálod elkezdeni öltöztetni, ha nem hagyja, akkor indulj el kifelé, mintha ott akarnád hagyni. Nyugodtan menj is ki, hogy úgy érezze, hogy ott hagytad. Sokszor ilyen helyzetben ez nálunk beválik. Nem a te hibád, hogy nem tudod fegyelmezni, õ ilyen korszakban van, és te még nem tapasztaltad ki, hogy mi segít. Rengeteg türelemre és kitartásra lesz szükséged, de ne keseredj el! Nagyon jó anyuka lehetsz :)
Szia! Ez egy ilyen kor, sajna. Nagyon nehéz, én is küzdök vele. Mi az autóban elõrébb húzzuk ilyenkor az anyósülést, hogy ne rugdalja össze, és öltözködésnél én megfogom. Szorosan magam mellett tartom és határozott mozdulatokkal gyorsan öltöztetem, különben én is kimerülök abban, hogy kergetem a lakásban, vagy csak szólongatom folyamatosan. Valószínûleg te is ki vagy már merülve, leginkább pihenésre lenne szükséged, gyerekmentes órákra, feltöltõdésre. Én egy jó kis felnõttprogram után kenyérre kenhetõ vagyok. :) )
Igaza van az elsõnek és a 2.nak is. Csinálj úgy, mintha nem érdekelne, mert neked produkálja magát és már egy kis "gonoszság" is bennük van, hogy "csakazértis". (Tudom, mert az én fiam is 3 éves és akkor csinálja a legjobban, ha rászólok többször). Illetve próbálj feltöltõdni! Ha elviszi a nagymama nálunk 2 órára a gyerkõcöt már utána tök nyuginak érzem megint magamat, mert pihenhetek kicsit. És még egy jótanács: magne b6. :)
csak figyelem felkeltésbõl csinálja.amikor megint elkezdi ne foglalkozz vele.egy idõ után megunja és abbahagyja.
Szia! Azt szeretném kérdezni, hogy kisfiad figyelmét mennyi idõre lehet lekötni? Mindig ezeket csinálta, (nyitogatás, stb..) vagy csak mostanában lett ilyen? Persze gondolom játszik, csak mellette otthon is csinál ilyeneket? Semmiben nem akarom a frászt Rád hozni, mielõtt valaki ezt gondolná, csak egyszerûen érdekel, mert sok szülõtõl hallom ezt. A káromkodásról tudhatnák a bölcsiben, hogy a gyerek bárhol hallhatja!
A kérdező hozzászólása: Kisfiam eléggé pörgõs gyerek, nem az az elülõs fajta. Persze van mikor leül és legózik v. papírt vagdos, firkál, stb., de csakis ha neki ahhoz van kedve. Én hiába mondom neki, hogy üljünk le rajzolni ha Õ éppen valami más akar csinálni, nem tudom rávenni. A bölcsibe nincs rá panasz ezen a téren, csinálja amit a többi gyerkõc is, de itthon aztán kitör belõle a kisördög. Az ajtócsukogatáskor Õ buszosat játszik. Busszal járunk bölcsibe és azóta csinálja ezt, hogy "nyitódik az ajtó - csukódik az ajtó".
Köszi a választ! Csak azért kérdeztem, mert kisfiam is ilyen, de Õ a vizsgálatok során sem volt hosszabb ideig leköthetõ. Itthon egyébként nincs vele gond, de máshol már nem tud hosszabb ideig figyelni. Figyelem zavarra gyanakszanak és most fogjuk kivizsgáltatni. Ha bölcsiben nincs gond, akkor ez csak a bosszantás része lehet:)
A kérdező hozzászólása: ..... hát, nagyon remélem. Már én is gondoltam minden félére, de aztán mindig arra jutottam, hogy csak a kemény dackorszakot éljük.
A tiltó tanítás nem célravezetõ, tapasztalhattad, az igenlõ az...ne azt mond neki; hogy mit nem csinálhat, inkább azt mi a helyes, igaz szép és jó!:-) Tehát hogy mit csináljon! Pl.: legyél kedves a többiekkel, ha bántanak nem neked szól, viszonozd megértéssel, legyél segítõkész, barátságos, elég egyszerû ez...

Köhögésnek, most fülfájás-hányásnak mi lehet az oka? mIt adjak a gyereknek, hogyan kezeljem? 3 éves Milyen hamar veszik észre ha Bronchitisről van szó?

Tünet kb 1 hónapja köhög, hol száraz hol hurutos. 2x megfázásos orrfolyásos torokfájásos is volt, most meg a fülére panaszkodik és ma megint hányt 2x.

Legjobb válasz: Remélem már megjöttél az ügyeletrõl...

Remélem már megjöttél az ügyeletrõl...
Én mindenképp elvinném dokihoz, ha hányt is. Ráadásul kétszer is.


Hogyan kezeljem 3 és fél éves fiam visszafeleselését?

Legjobb válasz: ez a megjátszott elszomorodás nem hajazik a lelki terrorra? annál már az üvöltözés is jobb!

ez a megjátszott elszomorodás nem hajazik a lelki terrorra? annál már az üvöltözés is jobb!
Mond neki, hogy most szomorú vagy emiatt, aztán engedd a füled mellett, ha még folytatja.
Csendben türelmesen, mert ha erõszakkal, kiabálva utasítod vissza, akkor megszokja és mindíg így marad, de ha türelmes vagy kinövi, ha most még nem is ezt érzed.
Legjobb, ha a fejedet a falba vered !
érdekes egy keresztény ember, aki a humánus eszközök ellen agitál
kedves kérdezõ, nem azért írtál, mert a humánus eszközeid valahogy mégsem mûködnek?
Ismétlem magam, itt egy 3, 5 éves gyerekrõl van szó, aki felesel (nem ölt meg senkit, csak felesel). Szóval a testi fenyítést hagyjuk meg azoknak, akiknek nincsen más eszközük.
Leforditom nektek, mert a csökött agyatok biztosan nem képes követni saveme brilliáns megoldását. Tehát saveme magyarra forditva annyit mond hogy a bibliával kell ütni a 3 éves gyereket, ettõl biztosan tiszteséges felnõtté válik.
Abban igazad van, hogy ezt a problémát kezelni kell, és igzán feleõs szülõ vagy, hogy nem hanyagolod ezt a kérdést, mint oly sokan. De látatlanban nehéz jó tanácsot adni. Ami nálam leginkább bevált, az, hogy a gyerek tetteinek, szavainak következménye van. a fentebb leírt példánál maradva, ha beküld, mondd azt neki: Oké, kicsim, de a szobában nem tudok sütit sütni, pedig épp most akartam. De legyen, ahogy te akarod. És bemégy, leülsz egy könyvvel, és rá se hederítesz, akármit is csinál. Persze nem biztos, h mindenkinél beválik...
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! Látjátok, mennyire nem vagyunk egyformák? A hipós dologgal nem értek egyet, sajnos a szép szó nálunk sem mindig használ. volt már, hogy "elszomorodtam", egyszer hatott, utána nem. Bizony, volt már hasonló párbeszéd nálunk, hogy pl. "Beküldelek a szobádba, ha nem fogadsz szót!!" a Gyerek válasza: "Majd beküldelek én téged!" Meg pl. "Majd én elõször elmondom, amit akarok! "Szóval ezekre, ilyenekre gondoltam. Nálunk a NEM az NEM, igyekszünk következetesek lenni mégis hiba csúszott a rendszerbe, hogy visszadumál.Szigorúak vagyunk, de rengeteg szeretetet kap.Sajna ezzel azonban nehéz mit kezdeni.
Azért gondoljunk már bele kicsit, itt egy 3, 5 éves gyerekrõl van szó! Biztos, hogy 3, 5 éves korodban csapkodta apukád az asztalt? Viszont azzal sem értek egyet, aki szerint csak akkor kell rászólni, ha hipót iszik. Én tartom magam ahhoz, hogy egy gyerek nem szólhat rá a felnõttre, nem kitizálhatja, nem kiabálhat rá. Ebben nagyon szigorú vagyok, mert a pofátlanságot (ami nem 3, 5 évesekre értendõ, de késõbb kialakul) mérthetetlenül utálom. Én még ma is úgy gondolom, hogy kijár a gyerekek részérõl a felnõttek felé a tisztelet. Tudom, hogy 3, 5 évesen ezt még senki sem fogja fel, de azért az elvárásnak már most ott kell lenni. És mellette a türelemnek persze.
A szép szó szerintem nem használ. Nálunk legalábbis nem vált be az a módszer, úgy értem, amikor engem neveltek a szüleim. Azt sosem tudtam komolyan venni, mert úgy éreztem miatta, hogy mindent elnéznek nekem, és bármit megtehetek. Nos, ezért nem szabad ezt csinálni. Az apám viszont rendesen megnevelt, ha kellett, jó nagyot csapott az asztalra, hogy megijedjek, és kérdõre vonta a viselkedésem. Utána vagy kiküldött a szobából, vagy magamtól rohantam ki sírva. Végül hagyták, hogy lenyugodjak egyedül, aztán megbeszélték velem a dolgot.
Nem hiszem hogy kezelni kéne, mivel nála ez nem olyan értékrend szerint zajlik mint a te fejedben. Örülj neki hogy dumcsizik. Ha 220-ba akar nyúlni vagy hipót inni akkor megállitod, de ez nem egy kategória azzal mikor nem-et mond. Nem tudom elképzelni egy 3 éves feleselését, irj le egy sztorit mit is értesz feleselés alatt.
A kérdező hozzászólása: Saveme, én még nem kommenteltem, most fogok! Köszönöm mindenkinek! A bibliai fordítást az arra reagálónak külön, mert jót nevettem rajta! :) Mindent megpróbálok, szerintem sem megoldás szemet hunyni fölötte, sem agyon verni érte, mert akkor, ha megütöm, utána ez lesz a mérce és addig fogja csinálni, amíg újból meg nem csapkodom...Ez nem megoldás. Nagyon köszönöm, mindenkinek! Már inkább példákat várok, mint a "könyvolvasós".

3 éves kisfiam viselkedése miatt aggódom, sajnos nem tudom mi az oka a viselkedésének, és hogyan kezeljem?

Jelenleg bölcs?débe jár, szeptemberben kezdi az ovit. A bölcs?dében jó magaviselet?, aranyos gyerekként jellemzik. Otthon minden rendben van, nagy szeretetben neveljük az apukájával. Az utóbbi id?ben a n?kkel szembeni viselkedése miatt aggódom. A kislányokkal szeret játszani, a bölcsiben már van egy „szerelme” (természetesen kislány), a feln?tt n?kkel szemben viszont hihetetlenül elutasító. Minden szavával ellenkezik velük, és ha teheti, meg is üti ?ket. Ez sajnos a két nagymamára is igaz, akik nagyon szeretik, mégis ha csak teheti a kisfiam, bántja ?ket mind szóval, mind tettel. Sajnos nem tudom mi a helyes kezelése ennek a problémának, és félek, hogy valakit nagyon meg bántani. Mi tegyünk?

Legjobb válasz: Szia! Nem lehet, hogy azért van gondja épp a „felnõtt nõkkel”, mert helyetted mindig õk vigyáznak rá (nagymamák, bölcsõdei dolgozók), és õ valójában azt szeretné, hogy te legyél vele? Bár azt írod, a bölcsõdében nincs vele ilyen gond… Veled sem csinálja? Hogyan reagáltok, mikor bánt valakit? 3 évesen már elég értelmes, hogy megfogd a kezét (hogy mondjuk ne tudjon ütni), és megkérdezd, miért mérges.

Szia! Nem lehet, hogy azért van gondja épp a „felnõtt nõkkel”, mert helyetted mindig õk vigyáznak rá (nagymamák, bölcsõdei dolgozók), és õ valójában azt szeretné, hogy te legyél vele? Bár azt írod, a bölcsõdében nincs vele ilyen gond… Veled sem csinálja? Hogyan reagáltok, mikor bánt valakit? 3 évesen már elég értelmes, hogy megfogd a kezét (hogy mondjuk ne tudjon ütni), és megkérdezd, miért mérges.
A kérdező hozzászólása: 1 éve bölcsis, napközben ott van, az estéket és a hétvégéket viszont mindig velünk tölti. Ha beteg, mindig Én maradok vele, és még soha nem aludt a nagymamáknál. Ha így viselkedik, megfogom a kezét és elmondom Neki, hogy szomorú vagyok, amiért bántja a nagymamáját, szomszéd nénit, stb. Soha fizikailag nem bántottuk. Amikor megkérdezem, hogy mi a baja a mamáival, azt mondja, hogy nem szereti Õket, nem szereti ha megpuszilják. Ha kérem, hogy ne bántsa Õket, néhány percig visszafogja magát, majd amikor elfeledkezik magáról, újra úgy viselkedik.
Beszélgess vele az õ szintjén, vagy játszatok babákkal, ahol van fiú és lány baba, ilyen szerepjáték szerût. Nem lehet, hogy csak féltékeny rád, ha ott vannak a nagymamák, vagy mások?

Majdnem 3 éves kisfiamat játszóházba kezdtem hordani 1, 5 hete álláskeresés, állásinterjúk miatt, azzal a céllal, hogy egy idő után ottmaradjon, mint egy bölcsiben vagy oviban. Hogyan kezeljem az elszakadás miatti dühkitörését?

Az els? hét nagyon jól telt, fokozatosan kés?bb mentem érte, szeretett ott lenni.Ezen a héten viszont már tudatosult benne, hogy ez szinte egész napra szól és már reggel, a játszóházba érkezésünkkor ordít, hogy maradjak én is vagy elmegy velem.A gondozó azt mondta menjek el nyugodtan, pár perc és megnyugszik, de nem így lett.Állítólag több mint fél órát ordított, dobálta a játékokat, semmit nem tudtak vele csinálni:(((Tapasztalat, ötlet, kinél mi vált be?

Legjobb válasz: Mi az ovival vagyunk ugyanígy. Elsõ héten mikor még csak 3-4 órát volt bent a kislányom jól elszórakozott, de a hétre leesett neki hogy ez bizony mindennapos és nem csak akkor megyünk, mikor neki is kedve van. Nálunk is megy az ordítás reggel, egész úton cipelni kell és bent is rákezd. Tõlem elveszik az ovónõk és akkor ott kell hagyni, bár mennyire is fáj a szívem hogy zokogva hagyom ott. Ezen csak az idõ segíthet, majd megszokja.

Mi az ovival vagyunk ugyanígy. Elsõ héten mikor még csak 3-4 órát volt bent a kislányom jól elszórakozott, de a hétre leesett neki hogy ez bizony mindennapos és nem csak akkor megyünk, mikor neki is kedve van. Nálunk is megy az ordítás reggel, egész úton cipelni kell és bent is rákezd. Tõlem elveszik az ovónõk és akkor ott kell hagyni, bár mennyire is fáj a szívem hogy zokogva hagyom ott. Ezen csak az idõ segíthet, majd megszokja.

Hogyan kezeljem ha közel 3 éves gyerekem nem szereti a gyerektársaságot?

Nem jár közösségbe, de játszótérre nap mint nap és van, hogy elmenekül ha közelednek felé.

Legjobb válasz: Lehet, hogy ilyen a habitusa. Esetleg érte õt valami rossz élmény?

Lehet, hogy ilyen a habitusa. Esetleg érte õt valami rossz élmény?
Az én lányom is ilyen, pedig õ már oviba is jár, 4 éves lesz. Van két barátnõje az oviban, meg itthon az utcában pár gyerek, és ennyi, õket nagyon szereti, de más gyerektõl szinte fél. Én már próbáltam összebarátkoztatni idegen gyerekekkel játszótéren, játszóházban, de õ nem akarta, azt mondta, hogy neki itt nincs barátja, nem is akar, csak az oviban van az a kettõ. Nekem azt mondták, akiknek hasonló természetû gyerekük van és már nagyobb, hogy ne erõltessem, idõvel picit bátrabb lesz, de sosem lesz belõle az a vagány barátkozós típus.
Meg sokat változhat! Mire ovis lesz, lehet, hogy sokkal erdeklodobb lesz.
Szerintem azzal, hogy viszed játszótérre, te megteszed, amit lehet. Erõltetni nem lehet, hogy barátkozzon. Én fiam is visszahúzódóbb volt, ha mentünk valahova mindig idõ kellet, hogy feloldódjon, ezt mondjuk én mindig meg is vártam. Párszor voltunk játszóházban, rossz volt látnom, hogy ha odament egy másik gyerek, õ eljött onnan, ha el akarták venni, amivel épp játszott, szó nélkül hagyta és odébb menekült. Kicsit aggódtam mi lesz így az oviban...? Aztán nem volt semmi probléma. Eleinte persze furcsa volt neki a tömeg meg a zaj, fõleg amikor egyszerre sokan lerohanták és simogatták, de simán ment a beszoktatás. Szépen megszokta, hogy sokan vannak, egybõl lettek barátai és nem olyan kis mimóza, mint volt. Az alap énje persze nem változott, most is látszik, hogy a nagy tömeget nem igazán szereti és nem szereti, ha lerohanják, de teljesen jól szocializálódott, mint bármelyik gyerek.
Temperamentum függõ. Különösen 4 éves kor alatt gyakori a gyermekedhez hasonló hozzáállás, minél fiatalabb 4 év alatti gyermekrõl beszélünk, annál nagyobb arányban figyelhetõ meg. természetes dolog, életkori sajátosság. Az erõltetés kért okozhat a pszichéjében. Egyszerûen csak biztosíts számára a megfelelõ környezeti ingereket, tehát vidd le naponta játszótérre, LEGYÉL MELLETTE állandóan, amikor csak lehet. Közösségbe elegendõ 4 éves kortól járni, sõt, ideális, szakemberként mondom, tapasztalataim alapján is.
"kért", úgy értem: kárt.
Elnézést az elírásokért. "Biztosíts" helyett biztosítsd.

Hogyan kezeljem kiabálós, erőszakos 3 éves fiamat? Másé is ilyen akaratos?

Alapvet?en egy angyal, de ezentúl nagyon önálló, akaratos, er?szakos gyerek kezd lenni.

Legjobb válasz: csak téged utánoz (kiabál és üt) Mondd neki egyszer-kétszer, hogy nem,nincs mese, aztán ignoráld. Kiabálhat, hisztizhet, nem reagálsz rá. De ne kiabálj vele, vagy akkor ne csodálkozz, ha õ is kiabál.

csak téged utánoz (kiabál és üt) Mondd neki egyszer-kétszer, hogy nem, nincs mese, aztán ignoráld. Kiabálhat, hisztizhet, nem reagálsz rá. De ne kiabálj vele, vagy akkor ne csodálkozz, ha õ is kiabál.
A kérdező hozzászólása: Én is büszke vagyok ám a fiamra, mert piszok önálló és talpraesett gyerek. Nagyon könnyen barátkozik, feloldja a visszafogottabb gyerekeket is, vagy éppenséggel a 8-9 éves fiúkkal játszik együtt. Hogy hogy veszi rá õket, hogy homokozzanak vele, nem tudom, de megtörténik idõnként. szóval azért ez felnõttként nagy kincs lesz. Hát sok sikert nekünk, hogy okosan tudjuk õket terelgetni az útjukon! :)
Hát nem bizony. És látod, nem véletlen a csillagjegy tényleg, mert az én lányom vízöntõ, de ha nem indítják meg a szülés 2 héttel elõbb, akkor halak lenne :) Tudod, mire szoktam gondolni, miközben ég a fejem mások elõtt a gyerek viselkedése miatt? Arra, hogy majd ha felnõ, milyen jól elboldogul az öntörvényû gondolkodásával, önállóságával, függetlenségével, nem akar majd minden jöttmentnek megfelelni, mint az anyja! Igaz, addigra egy szál hajam se lesz :)
A kérdező hozzászólása: 13-as üzenem, hogy teljesen hasonló gondolatokra jutottam, mint te. Még a módszereken csiszolnom kell, de azt hiszem, te már elõrébb jutottál nálam, megpróbálom majd a beszélgetõs, érvelgetõs módon megbeszélni vele a dolgokat. Bár, nekünk a beszédfejlõdésünk picit lassabb a kelleténél, úgyhogy ez még nehézkes. A fiam Halak jegyû, de minden bolygója szinte a Vízöntõben van, és az Ascendense Bika. Én hiszek ezekben a dolgokban. Sõt, a Holdja, amit gyermekeknél nézni szoktak, az az Oroszlánban van. Most azt csinálom még újabban, hogy nem szállok be vele a vitába és az is mûködik. Nem pörög fel annyira. A büntetõsarkok és társaik nálunk nem mûködnek, nem is érti, mit akarok ezzel. Totál hatástalan. Ma pld. kitépett egy lapot a kedvenc mesekönyvébõl, majd eldobta a könyvet. Megkérdeztem, miért, és persze erõteljes hangnemben, és befogta a fülét, hogy ne halljon. Akármit mondtam, ú gy tûnt, nem hatja meg. De bántani most már többet akkor nem, és igyekszem a kiabálást is elkerülni, illetve nem feszülten kiabálni, hanem higgadtan, de erélyesen mûködni. Pfú, nem könnyû anyának lenni! :)
Nem olvastam a válaszokat, de tisztára mintha a hároméves lányomról lenne szó. Szerintem hibát követsz el a szájra csapással (nem mintha én nem szoktam volna idõnként). Az én lányom is végsõkig akaratos, kiabálós, mostanában ráadásul a kicsiket csakpkodja, lökdösi, na nem igazán, csak jelzésértékkel, de akkor is. Sok szülõ nehezen érti meg, hogy a gyerek akaratossága nem feltétlenül, vagy nemcsak a nevelés hibája, hanem alkati adottság is. Õk erõs személyiségek, nem akarnak megfelelni az elvárásoknak, nem hat rájuk ösztönzõleg, hogy mások kimondott-kimondatlan elvárásainak megfeleljenek, így nehéz rájuk hatni. Én régen híve voltam a tekintélyelvû nevelésnek, de be kell látnom, semmire nem megyek vele. Csak is a magyarázattal és a pozitív megerõsítéssel ("büszke vagyok rád, nagyon okosan viselkedtél Keresztapáéknál") lehet bármit elérni. És azzal, ha a szabályokat mindig elõre tisztázzuk: hazafele menet megbeszéljük, hogy ma csak egy mese van, mert késõn érünk haza stb. Ha összemérjük az akaraterõnket, az csak jobban felbõszíti. Milyen hónapban született a kisfiad, mi a csillagjegye? Hülye kérdésnek tûnik, nem sokkal ezelõttig egyáltalán nem hittem az ilyesmiben.
Az én fiam 3, 5 éves és ugyan ilyen mentalitású.Ha valami nem úgy van ahogy õ akarja akkor "drukker stílusban" örjöng.Én elmondom neki, hogy most azért nem lehet mert... majd késöbb vagy majd holnap.Tudja, hogy ez nem nemet jelent hanem halasztást!Ebbe általában beletörõdik, ha mégsem akkor 2x-3x elmagyarázom neki, hogy most miért nem és vázolom a sorsát, hogy mi lesz ha nem fejezi be!(általában sarokba állítás vagy hideg zuhany, utóbbi csak ha nagyon örjöng!)Van amikor a szép szó hatástalan mert olyan makacs, hogy mindenképpen õ akar irányítani.Megy az erõfelmérés.Persze lehet hagyni, hogy dühöngjön de egy idõ után az ember nem bírja cérnával.Nálunk a verekedést, meg a dobálózást csírájában elfojtottuk.Nem szabad hagyni, szerintem.És ha mégis megteszi (nem szokta), akkor azonnal bünti és utána kérjen bocsánatot.Volt, hogy a játszótéren verekedett, rögtön hazajöttünk és büntibõl nem volt se mese, se túrórudi, csak mesekönyv.Párszor bepróbálkozott de elmagyaráztattam VELE, hogy miért van a bünti és felfogta!Nem mondom, hogy mintagyerek de meg lehet vele beszélni a dolgokat.
a barátnõm is a "RÁZÁROM AZ AJTÓT"alkalmazza és ha a gyerek szó szerint hányt a sírástól akkor sem ment be hozzá.mondván ez csak hiszti.Milyen anya az ilyen?Elítélendõ!!!!Ha hisztizik annak oka van.szeretne valamit, és nem biztos hogy a mese miatt hisztizik már, épp csak azért hogy addig is vele foglalkozz.Õk így mûködnek :)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az együttérzést és a tanácsot is nektek. Mentek a zöld kezecskék.
próbáld meg ha kiabál és rossz kézenfogod és beviszed a szobályába, rácsukod az ajátót és azt mondod akkor jöhet ki ha nem kiabál.ha kijön visszaviszed egy szó és hang nélkül, elöbb utobb megtanulja hogy jobban jár ha csendben marad, ha lehiggadt utána megbeszélhetitek, hogy már nézett mesét most már nincs több, játszatok valami mással, válasszon valami mást.nálunk is agresszívebb lesz ha rá kiabálok, még indulatosabb lesz tõle, nekünk a szó nélküli bünti segített, ma már ha visit megfogom a kezét már mondja is nem kiabál, szót fogad.egy próbát megér.
Kislányom 3 éves és Õ is "bepróbálkozik ezzel" a viselkedéssel néha.Soha nem csapok rá még véletlenül sem.Azzal csak annyit érnél el hogy félelembõl viselkedik jobban.Ha türelmesnek és nyugodtnak mutatod magad Õ is lenyugszik majd.Olyankor inkább valami érdekességet próbálj neki mutatni vagy ha szeret építõzni, akkor építsetek.Nekünk ilyesmi mindig beválik.És csak türelem.Hamar kinövi majd.3 lányom van :) 33/N
"Meg közben azt gondoltam ki, hogy több közös tevékenységet dobok be neki napközben" Nálunk mindig beválik, ha szólok, hogy indulunk sétálni, kerékpározni, kirándulni, ha nem kénytelen ingerszegényen végigszenvedni a napot unatkozva , akkor a viselkedése is sokkal kiegyensúlyozottabb . A kisfiamnak a mennyország, ha a szabadban mozoghat, fõleg, ha gyerekekkel játszhat is eközben.
A kérdező hozzászólása: Igen, azt hiszem igazad van. Azt én is érzem, hogy agresszióra még nagyobb agresszióval reagál. Igyekszem akkor a higgadt technikát bedobni, újra megpróbálni. Meg közben azt gondoltam ki, hogy több közös tevékenységet dobok be neki napközben. Lehet az is, hogy keveset foglalkozom vele. Szeptemberben ovi, az jó lesz neki, m ár nagyon hiányolja a társaságot.
A kisfiam is ilyen volt ennyi idõsen. Nálunk ami bevált az a higgadtság, határozottság, türelem. Agresszióval, türelmetlenséggel nem oldódik meg a helyzet, csak egyre mélyül majd a makacssága , ellenállása. Próbálj erõs lenni, ne érezze rajtad a kétségbeesést, tehetetlenséget , néhány dologban belefér a rugalmasság és a kedvéért egy picit te is engedhetsz, csak néhány olyan dolog legyen amiben minden áron kitartassz és nagyon következetes maradsz bármi áron El kell fogadni , hogy ez egy csapásra nem fog elmúlni, érnie kell még ahoz, hogy nagyobb önfegyelme legyen, jobban átlássa a dolgokat . Az én fiam egyébként mint utólag kiderült a figyelemzavar amiatt is viselkedett úgy , azóta sokat javult. Ha hetente 4-5 x fordul ez elõ, akkor valóban egy angyalról van szó, a fiam naponta 100 X mindig és mindenért sírt, ordított 3 évesen. Az is nagyon jó, hogy egyre inkább szabálykövetõ, ezek az idegrendszeri éréssel együtt alakulnak.
A kérdező hozzászólása: Az elsõ hozzászóló mondatait én is írhattam volna 1 évvel ezelõtt, de ma már látom, hogy ez nem egészen van így. Bizonyára van benne igazság, de ez a játék nem úgy kezdõdött, hogy én kiabáltam és ütöttem és õ visszakiabált. Fordítva: õ dobálózik, kiabál egy éve lassan, s én nem tudom már ezt kezelni, s elõbb-utóbb mindenfélét kipróbálok, hátha bejön. De még nem volt olyan módszer, ami mûködött volna. A 2 éves kori hisztinél bevált a leguggolok hozzá, megölelgetem, megnyugtatom módszer, hamar túl is voltunk rajta. Aztán csend, majd újra elkezdõdött a dacos korszak újabb állomása, dobálta a játékait, csapkodja az ajtókat. Ettõl is égnek állt a hajam, de elõbb-utóbb megtaláltam a megoldást, többet kellett vele foglalkozni, több irányított programot kellett neki kitalálni. Aztán nyugis idõszak jött, majd most egy ideje újra itt az erõszakos viselkedés, kiabálás, verekedés. Nem mondom, mi is elég makacs emberek vagyunk alapból, szeretünk mindent a magunk feje után csinálni, de nem üvöltözünk, és nem verekszünk ész nélkül.
A kérdező hozzászólása: Azt vettem észre, hogy az ütés még hevesebb agressziót vált ki belõle, és õ simán visszaüt olyankor. :( Erõsebben meg nem akarom bántani.
Ha nem akarod hogy a fejetekre nõjön egy kicsit csípõsebbet a popójára kell ütni. Én is ellenne voltam, mindent próbáltunk, de ha egyszer felidegesít véletlenül is rácsaphatsz. Azóta elég rászolni egyszer. Persze lelkiismeret furdalásom volt, de az ha mindketten kivagytok idegileg a gyerek meg te az se jobb. És ez azért távol áll a veréstõl.
Még az jutott eszembe, milyen érdekes, hogy nálunk is voltak/vannak beszédgondok... Késõn kezdett beszélni, aztán nehezen érthetõ (volt) a beszéde. Már alakul. Sok sikert, sok türelmet Neked!

Hogyan kezeljem ha 3 éves kislányom minden rosszaságot kiprovokál otthon?

Szétrámol a szobájában, fürdésnél nem hajlandó kij?nni a kádból, kifr?csk?lli az ?sszes vizet, a játszótéren verekszik a gyerekekkel, a kertben szándékosan t?bbsz?ri figyelmeztetésre is belehempereg a sárba, a hintán feláll én pedig mindig félek, hogy kiessik, és volt, hogy azt motyogta: anya ha nem haggysz békén kiugrok! úgy érzem szándékosan rossz kislány. Igyekszem rá nagyon vigyázni! Mit tennétek???

Legjobb válasz: Sajnos a jó megoldást nem tudom,csak annyit tudok tanácsolni,hogy mindenképpen legyél vele következetes.Szerintem a dackorszakát éli,probálgatja a határait,meddig mehet el a "rosszaságban".Szinte biztos,hogy elmúlik nála hamarosan.(A hamarosan,hónapokat is jelenthet)

Sajnos a jó megoldást nem tudom, csak annyit tudok tanácsolni, hogy mindenképpen legyél vele következetes.Szerintem a dackorszakát éli, probálgatja a határait, meddig mehet el a "rosszaságban".Szinte biztos, hogy elmúlik nála hamarosan.(A hamarosan, hónapokat is jelenthet)
Nemrég olvastam a haragról egy nagyon jó könyvet, a szerzõ maga is 4 gyermekes édesapa, pszichológus. A gyerek haragjának oka lehet, ha nem érzi szülei szeretetét, ennek persze nincs tudatában, viszont a fent leírt módokon kitörhet belõle. Erre a szülõ persze ideges lesz, ami olaj a tûzre, vagyis 2 dolgot lehet tenni. 1. Mutasd ki a szeretetedet, öleld át sokat, simogasd, legyél vele testkontaktusban; ha a szemébe náézel, tekinteted is kedves, szeretetteli legyen, tölts vele minél több idõt, amikor kikapcsolod a telefont, TV-t stb. 2. Amikor rosszalkodik, vágj pókerarcot, vagy próbáld felnõtt módra kifejezni az indulatodat: kedvesen mondd el, hogy most haragszol rá, próbáld vele megbeszélni a dolgot. Remélem, segítettem, egy 3 gyerekes anyuka

Hogy kezeljem, reagáljam le azt amikor a közel 3 éves kisfiam a fütyijét "felpiszkálja" miközben a bilin ül?

Tetszik neki és nevet rajta miközben játszik a fütyijével. Nem szidom le érte tudom nem szabad de mégis mit mondjak neki? Mert ugye pisilni kakilni ültetem a bilire nem azért hogy játszon magával ott lent. :)

Legjobb válasz: szólítsd fel pisilésre, de ne szólj rá a kukizásért. Õ nem úgy érti ezt még, mint mi. Fedezi fel a részeit... :) 23N

szólítsd fel pisilésre, de ne szólj rá a kukizásért. Õ nem úgy érti ezt még, mint mi. Fedezi fel a részeit... :) 23N
Tereld el a figyelmét..le fog szokni róla.Még most fedezi fel testrészeit stb..ezért érdekes számára..
csapj a kezére hogy nem szabad ... nem durván és kész punktum ... vagy nézzed hogy hogy csinálja -.-
Az elsõ válaszoló a lehetõ legrosszabb megoldást írta!!!
Én oda szoktam menni hozzá, és mondom, hogy a kukit most dugjuk be a bilibe, hogy a pisi oda csorogjon. Ennyi. Nem ragozom túl.
soha nem szidnám és szidtam le. Most 2, 5 éves. Az elsõ válaszolónak gratulálok a gyerekhez!!! Csak így tovább!!! Milyen szülõk vannak??? Kész téboly! Szóval amikor pisil, õ is játszik a kukijával, vagyis beledugja a bilibe és már kis érintéstõl is ugyebár feláll... Én annyit mondok mindíg neki, hogy Ne kukizz már! :) A gyerekem meg csak nevet.. De a lényeg, hogy játékosan tereld el a figyelmét ne agresszíven.
Az én 3 évesem nem pisilésnél, hanem csak úgy húzogatja és azt mondja, hogy milyen jó neki:DDDD Én azt mondtam, hogy jó, de utcán nem szabad csinálni és mások elõtt sem. Eddig mûködik, csak néha látom, hogy csinálja elõttem.
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat! :)


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!