Találatok a következő kifejezésre: Hogyan kell lelkileg egy (5 db)

Hogyan kell felkészülni lelkileg egy terhességre?

Babát csak kesöbb szerettem volna(még 20vagyok),de megtörtént és nem is gondoltam rá soha hogy elvetessem ,csak valahogy lelkileg felkellene fogjam hogy van.

Legjobb válasz: Szia! Hát...ebben nagy segítségre lehet a párod...beszélgessetek sokat errõl, a kapcsolatotokról, továbbá vannak fórumok, ahol kismamák beszélgetnek egymással örömükrõl, gondjaikról, bánataikról. Van olyan fórum is hogy áprilisi babavárók, májusiak....stb. Sokan csatlakoznak... Próbálj meg beszélgetni emberekkel akik ilyen cipõben járnak. Én is "kezdõ" vagyok, ez lenne az elsõ babánk. Mindig is szerettem volna, de azért bele kell szoknom ebbe az új helyzetbe, a testem változásaiba, meg abba hogy valaki bennem fejlõdik, belõlem él, felelõs vagyok érte már most! Ezekre lelkileg rá kell hangolódni. Sokat olvasok, beszélgetek a témában. És így könnyebb feldolgozni, és örülni is, és észrevenni is, hogy az öröm, a kétely, az izgulás és a félelem érzései másokban is kavarognak fõleg az elején! Fogadd el magad, a tested, relaxálj, van kismamajóga, kismamatorna....stb. próbálj meg ráhangolódni! Sok sikert!

Szia! Hát...ebben nagy segítségre lehet a párod...beszélgessetek sokat errõl, a kapcsolatotokról, továbbá vannak fórumok, ahol kismamák beszélgetnek egymással örömükrõl, gondjaikról, bánataikról. Van olyan fórum is hogy áprilisi babavárók, májusiak....stb. Sokan csatlakoznak... Próbálj meg beszélgetni emberekkel akik ilyen cipõben járnak. Én is "kezdõ" vagyok, ez lenne az elsõ babánk. Mindig is szerettem volna, de azért bele kell szoknom ebbe az új helyzetbe, a testem változásaiba, meg abba hogy valaki bennem fejlõdik, belõlem él, felelõs vagyok érte már most! Ezekre lelkileg rá kell hangolódni. Sokat olvasok, beszélgetek a témában. És így könnyebb feldolgozni, és örülni is, és észrevenni is, hogy az öröm, a kétely, az izgulás és a félelem érzései másokban is kavarognak fõleg az elején! Fogadd el magad, a tested, relaxálj, van kismamajóga, kismamatorna....stb. próbálj meg ráhangolódni! Sok sikert!
Szia! Nekem sem tervezett baba csúszott be 39 héttel ezelõtt. Én 26 voltam akkor és két napig dilemmában voltunk, hogy mi is legyen most. 1 év múlva terveztük mi is párommal. Végül úgy döntöttünk, hogy megtartjuk. Aztán jött az aggódás, hogy minden rendben van -e a kicsivel. Mikor ezen túltettem magam, akkor pedig már nagyon vártam a babát. Jelenleg pedig már nagyon szeretném a kezemben tartani. Párom nagyon sokat segített, és persze az édesanyám. Vele nagyon sokat beszélgettünk, õ megértett. Minden aggódásom és örömöm elmondtam neki ezzel kapcsolatban és mindent õszintén megbeszéltünk. Sok sikert a babához!
A tested sokat fog változni, figyelj oda, hogy a hasadon ne jöjjenek ki terhességi csíkok. Én elszúrtam.
szia enis 20éves kismama vagyok és szerintem nem kell erre semmi specialis felkészules, én sok konyvet olvasok, az interneten kutakodok es probalok minnel tobb dolgot kideriteni a terhességrol, oruljetek egyutt a babanak a paroddal ez már egy jo kezdes!

Hogyan lehet lelkileg felkészülni egy lombikra? Mennyire kell hinni benne? Itt is igaz, hogy aki nagyon akarja, annak kevésbé jön össze? Ha nem jön össze, az olyan érzés (lelkileg), mint amikor megjön a hónap végén, vagy rosszabb?

azokat kérdezem, akiknek van tapasztalata... és az is érdekelne, hogy mi az a lelkiállapot, ami segít meghozni egy ilyen döntést, hogy akkor vágjunk bele.

Legjobb válasz: Nekünk inszem. volt, a várakozás itt is ugyanolyan.Én azt tapasztaltam, hogy nagyon akartam, hittem a sikerben és tényleg sikerült is, elsõre:)Amint megvolt a beavatkozás,anyának képzeltem magam, ami 2 hét múlva be is igazolódott!Úgyhogy pozitívan!!!Nekem bejött!

Nekünk inszem. volt, a várakozás itt is ugyanolyan.Én azt tapasztaltam, hogy nagyon akartam, hittem a sikerben és tényleg sikerült is, elsõre:) Amint megvolt a beavatkozás, anyának képzeltem magam, ami 2 hét múlva be is igazolódott!Úgyhogy pozitívan!!!Nekem bejött!
Örülj neki, hogy eljutottál idáig végre! Így készülj rá! Szerintem csaknem mindegy, hogy hiszel-e benne, meg hogy mennyire akarod... Azért rosszabb érzés a sima hóvéginél, mert a hormonok játszanak veled és nehezebben viseled, téged is nehezebb elviselni! Figyelj a párodra is, ne csak magadra!
Nekem már két sikertelen lombikom volt.Az elsõnél nagyon bíztam hogy sikerülni fog, és amikor negativ lett a teszt azt hittem megõrülök.Borzasztó érzés!És ugye a sok hormontól a szervezetem nem tudta hogy mi van.Még hetekig terhesnek éreztem magam(haspuffadás fáradság...)A másodiknál még jobban hittem a sikerben, de a negativ teszt most nem annyira viselt meg mint az elsõnél!De ha valakinek csak igy lehet babája, akkor mindent meg fog tenni annak érdekében hogy végre pozitiv tesztje legyen és kilenc honap mulva karjába vehesse a babáját.Úgy kell belevágni a lombikba hogy sok pozitiv energiád legyen , legyél kitartó és ha csalodnod kell akkor is tudj talpra állni és továbbmenni!Sok sikert kivánok neked!

Mit értsek az alatt mikor azt mondják, hogy lelkileg rendbe kell jonnom egy vetélés utan? Mikor érezhetem azt hogy készen állok a kovetkezore?

Legjobb válasz: Bármikor érezheted, akár azonnal is, hogy készen állsz, ez nem idõ kérdése. Számomra nagyon nehéz volt elveszíteni az elsõ lurkót, de hamar elfogadtam, hogy ez van, változtatni nem tudok rajta. Õ úgy döntött visszafordul, nekem pedig ezt tiszteletben kell tartanom. A mûtét után volt még pár nehéz napom, de aztán elkezdtem nagyon várni, hogy leteljen végre a 3 hónap, és próbálkozhassunk. Nekem segített, hogy beszéltem róla, nem kezeltem tabuként - és a mai napig sem. Nem felejtettem el, de nem úgy gondolok rá, mint egy tragikus dologra. Szeretettel emlékezem arra a kis életre, aki megfogant, de nem született meg, aki csak 11 hétig élt, de szeretnem azért továbbra is szabad.

Bármikor érezheted, akár azonnal is, hogy készen állsz, ez nem idõ kérdése. Számomra nagyon nehéz volt elveszíteni az elsõ lurkót, de hamar elfogadtam, hogy ez van, változtatni nem tudok rajta. Õ úgy döntött visszafordul, nekem pedig ezt tiszteletben kell tartanom. A mûtét után volt még pár nehéz napom, de aztán elkezdtem nagyon várni, hogy leteljen végre a 3 hónap, és próbálkozhassunk. Nekem segített, hogy beszéltem róla, nem kezeltem tabuként - és a mai napig sem. Nem felejtettem el, de nem úgy gondolok rá, mint egy tragikus dologra. Szeretettel emlékezem arra a kis életre, aki megfogant, de nem született meg, aki csak 11 hétig élt, de szeretnem azért továbbra is szabad.
Én azt gondolom, hogy nem kell ezt túllelkizni. Nekem is volt elhalt terhességem, 1 évet vártunk rá, borzasztó volt, megmûtöttek, utána kellett 1-2 hét, hogy rendbejöjjek lelkileg. Tudtuk, hogy gyereket szeretnénk, úgyhogy neki is vágtunk újból és 4 hónap múlva megfogant a kisbabánk. Nem értek azzal egyet, hogy hónapokig kell az embernek sajnálni magát. Amit az orvos mond kihagyási idõt, azt tartsátok be, aztán hajrá!
Amikor már elfogadtad azt, hogy elveszítetted azt a babát éd bizalommal mered várni az új terhességet.
Nekem hónapok kellettek, hogy túl tegyem magam a vetélésen, de még mindig nem tartok ott, hogy próbálkozzunk újra! Ezt fel kell dolgozni lelkileg!
Én akkor éreztem magam késznek egy újabb terhességre, amikor már sírás nélkül tudtam gondolni az elveszített babára.
A kérdező hozzászólása: Koszonom a valaszokat! Igazabol ha a dologra gondolok mar nem zokogok és az eletkedvem is visszajott. A 6 honap realis amit az orvos varakozasi idonek ajanl? Missed ab-m volt, 9 hetesen:(
Nekünk csak 3 hónapot kellett várni, missed ab 11 hetesen.
Szia! Szerintem a 6 hónap túl sok. Nekem is annyit mondtak, de az én mûtétem problémás volt. Sima, jól sikerült mûtét után szerintem 3 hónapot elég védekezni.


Nekem lenne!
Nekem. Akár Facebookon is közös beszélgetésbe pár emberrel tarthatjuk a kapcsolatot.
Nekem is lenne :)
Az összes fogyókúrás kérdésnek-válasznak ez a lényege.Minek hozzá külön partner. Itt százat találsz egyszerre.
A kérdező hozzászólása: Ez a fogyi verseny nagyon inspirálóan hangzik! :) Aki beszálna írjon nekem privin és mindenkit megkeresek emailben! :)
nekem is:)

4 napra a kutyamat egy ismerosomnel kell hagynom. Hogy eli ezt meg? Lelkileg? Megviseli majd? Mi a velemenyetek? Nagyon aggodom.

Legjobb válasz: Ha aggódsz, akkor igen, meg fogja viselni, mert õ is elkezd aggódni (egy percig se gondold, hogy nem veszi észre rajtad) és traumaként éli majd meg. Próbálj természetesen viselkedni, ne is nagyon búcsúzz el, egyszerûen csak hagyd ott. Tudom, hogy emberként ez furcsa, és fontos a búcsú, meg az ajnározás, de ilyen esetben tekintettel kell rá lenni, és az õ igényeit nézni. Ezért jobb, ha csak se szó se beszéd otthagyod. Könnyebb neki. Hagyj az ismerõsödnél a ruháidból 1-2 használt darabot, hogy érezze a szagod, az megnyugtatja. Valószínûleg fog keresni pár napig, nem fog tudni magával mit kezdeni. Meg ki fog ugrani a bõrébõl örömében, ha visszajössz. :)

Ha aggódsz, akkor igen, meg fogja viselni, mert õ is elkezd aggódni (egy percig se gondold, hogy nem veszi észre rajtad) és traumaként éli majd meg. Próbálj természetesen viselkedni, ne is nagyon búcsúzz el, egyszerûen csak hagyd ott. Tudom, hogy emberként ez furcsa, és fontos a búcsú, meg az ajnározás, de ilyen esetben tekintettel kell rá lenni, és az õ igényeit nézni. Ezért jobb, ha csak se szó se beszéd otthagyod. Könnyebb neki. Hagyj az ismerõsödnél a ruháidból 1-2 használt darabot, hogy érezze a szagod, az megnyugtatja. Valószínûleg fog keresni pár napig, nem fog tudni magával mit kezdeni. Meg ki fog ugrani a bõrébõl örömében, ha visszajössz. :)
gondolom olyanhoz viszed, ahol már volt, ismeri, és szereti a kutya. Semmi baja nem lesz az égvilágon:) ))
Mi már pár éve nyáron pár napra max egy hétre hagyjuk isminknél a kutyát, mindig viszem a kosarát benne a pokróccal, mindig mondja ismim, hogy kb 5-10 percig fel alá járkál, nyüszög, de aztán már nem..én oda viszem és ott már megse simogattam, nem bucsúzkodok , a szemébe se nézek..amikor pedig megyünk érte akkor nagyon boldog :) nem lesz gond nyugi, szerintem a kutya hamarabb túl teszi magát ezen, mint te :)
Én is 1 évbe talán 2x elszoktam vinni anyósomékhoz a kutyám mert mondjuk olyan helyre utazok ahová nem tudom vinni. Napközbe semmi baja nem szokott lenni, imádják Lüszit úgyhogy jó dolga van, este szokták mondani hogy lefekszik olyan kedvetlenül ilyenkor semmi se érdekli.Gondolom rájön ilyenkor hogy ma se jön haza a gazdi:) De nem fogja amúgy megviselni ha jó helyre viszed, ahol szeretik és elterelik a gondolataid. Mivel kutyahûség felülmúlhatatlan hiányozni fogsz neki, de simán kibírja ezt az idõt, ne aggódj azt tényleg megérzi!
A kérdező hozzászólása: Rendben...majd a fent irtak szerint cselekszem. Majd aggodom miutan ott hagytam:( Igen, majd at viszem a fekhelyet, jatekait, kajajat ( altalam hasznalt ruhara nem gondoltam! De nagyon jo otlet! koszonom , ugyhogy az is meg lesz:) ) Egyebkent a 4 nap delutanjan haza erek...szoval harom es fel nap:) az biztos sokat fogok ra gondolni majd ez alatt a par nap alatt, alig varom, hogy ujra nalam legyen majd...szerintem tukkon ulok majd az utolso orakban:)


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!