Találatok a következő kifejezésre: Hogyan küzdjem a hirtelen (1 db)

Hogyan küzdjem le a hirtelen haraguságomat?

Az a baj, hogy mindenen hamar felkapom a vizet,akár apróságokon is.

Legjobb válasz: Hát,én is ilyen vagyok...! tényleg elég nehéz megállni,volt már nekem is balhém családban,munkahelyeken...hát én ugy oldottam meg,hogy a sokadik dühkitörés után azt mondtam magamnak,hogy most már elég volt,nem akarok vmi betegséget kapni a stressztõl és ezentúl nem hagyom hogy bárki is feldühitsen! Túl rövid az élet ahhoz hogy mindenen izguljak! mondom ezt 27 évesen...:) szóval próbáld meg ezt,minden apróságnál gondolkozz el azon h érdemes-e emiatt idegeskedni. és rájössz h nem. Az a rivotril nem egy antidepresszáns véletlenül? Mert ha az,NE szedd!akkor tényleg a pszichiátrián kötsz ki! ezek a szerek nagyon veszélyesek! Inkább próbálj ki vmi természetes szert pl. macskagyökér kapszula,tényleg jól nyugtat! és nincs mellékhatása.

Hát, én is ilyen vagyok...! tényleg elég nehéz megállni, volt már nekem is balhém családban, munkahelyeken...hát én ugy oldottam meg, hogy a sokadik dühkitörés után azt mondtam magamnak, hogy most már elég volt, nem akarok vmi betegséget kapni a stressztõl és ezentúl nem hagyom hogy bárki is feldühitsen! Túl rövid az élet ahhoz hogy mindenen izguljak! mondom ezt 27 évesen...:) szóval próbáld meg ezt, minden apróságnál gondolkozz el azon h érdemes-e emiatt idegeskedni. és rájössz h nem. Az a rivotril nem egy antidepresszáns véletlenül? Mert ha az, NE szedd!akkor tényleg a pszichiátrián kötsz ki! ezek a szerek nagyon veszélyesek! Inkább próbálj ki vmi természetes szert pl. macskagyökér kapszula, tényleg jól nyugtat! és nincs mellékhatása.
Talán vezesd le az energiáidat aktív testmozgással, menj el futni, úszni, bicajozni, bokszolni:) Ezen kívül thaichi, jóga, meditáció, ezeket tudom ajánlani, nyilván nem adnak azonnali megoldást mint egy antidepresszáns, de hosszú távon hatásos, mert egyensúlyba kerülsz magaddal. De az hogy ez már tudatosan zavar téged, ahogy reagálsz, akkor mikor odakerülsz, hogy feldühödsz, talán észre tudod venni a jeleket, és megakadályozni az agresszív viselkedést. Gondolj arra, hogy ez neked nem tetszik, vegyél mély levegõt és döntsd el hogy te nem leszel most mérges és agresszív. Azt kellene tudnod, hogy vajon miért kapod fel a vizet minden pici apróságon? Úgy érzed bántanak, ellened vannak, semmi sem jön össze, vagy egyszerûen nincs szabály ezekre? De ha van, ha jobban megvizsgálod a helyzeteket amikbe kerülsz, talán közelebb leszel a megoldáshoz, és csírájában találod a megoldást. A fentieket midenképpen tanácsolom neked (meditáció).
Talán el kellene gondolkodnod és kicsit magadba nézni megéri hogy idegeskedj minden kis hülyeségen??Fölöslegesen hergeled magad.Nincs olyan dolog ami megéri hogy tönkretedd magad!Sok ember nem tudja más szemszögbõl nézni a dolgokat pedig ez az ami segíthet nem dõl össze a világ ha nem úgy alakúlnak a dolgok ahogyan szeretnéd.Lépj át rajta és törõdj magaddal kicsit többet.Egyébként van egy gyógyhatású készítmény a Valeriana drazsé ami feszültség oldó de szerintem gyógyszer nélkül is megoldható a problémád.
a rivotril az nagyon durva!!! nagyon fura orvos aki ezt írja fel elõször, mert ált. a xanaxot szokták, az is kemény és könnyen rá lehet szokni, de a rivotril az még durvább, és képszakadást okoz, meg elég gáz fejed lesz tõle. az elõttem válaszolók királyak voltak, én csak a rivóhoz tettem hozzá
A Rivotril aktiv hatoanyaga a klonazepám.A klonazepám görcsgátlo hatásu készitmény.Én azért mert feszült vagyok, csak azért nem venném be.Biztos Rivotrilt kaptál?Furcsa.Menj másik orvoshoz.
Inkabb ne orvosold magad.Gyogyszereszno vagyok, s bar mind ezeket tanitottak annak idejen, en a nyugtato gorcsoldo tablettakat senkinek nem ajanlom. Mert mindegyik nyugtatonak a mellekhatasa ongyilkossagi hajlam, altalaban irja az informacios papiron is. Ugyh orvendj, ha nem temetobe lyukadsz ki ilyen gyogyszerektol. Elhiszem h azt mondanad h "hat de az orvos irta ki". Igen, de az orvosok ha hiszed ha nem nem torodnek az ilyensmivel es meg sok mas fontos konnyen megoldhato betegseggel sem. Alapozd inklabb pszihologiara olvass pszihologiai onkontrol konyveket, az egeszseges es az eleted is helyrehozhatod, ha csak a gondolkodasmododon valtoztatsz picit:)
Hát én tippet nem tudok adni, de ha rájössz, akkor kérlek szólj, mert barátnõm is hirtelenharagú... De azért nagyon szeretem :)
Én általában mindent magamba fojtok de ez sem megoldás.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Budapesten van ingyenes, vagy legalábbis olcsó pszichológus 18 éves kor alatt?

5

Nagyon depressziós vagyok. Anyukámnak nagyon viszeres a lába és folyton azt képzelem hogy trombözisa lesz. Mit tegyek?

állandóan halál félelmem va.azt képzelem minden nap az utolsó lehet.az egyik lábát műtötték a másikat is kellene de nagyon sokba kerül.a bal lába csúnya de ő azt mondja tudja hogy kell ezzel bánni mozgatni kell stb.

1

Az átlagemberek egy része miért irigykedik, illetve zavarja az, hogy egy sérült ember is lehet sikeresebb mint egy egészséges?

Természetesen rólam van szó. Úton vagyok a diploma felé. Angol szóbeli nyelvvizsgám van (középfok). Alkalmanként diákmunkákat is elvállalok. Sajnos volt már rá példa mikor rendezvényszervezőként dolgoztam,kaptam egy durva beszólást az egyik főiskolai társamtól, hogy biztos a testemmel kerestem a pénzt. Pedig én csak azért tanulok meg azért dolgoztam, mert szerezni akartam egy kis munkatapasztalatot,mert manapság pályakezdőként nehéz munkát találni ebben az országban, sérült embernek meg pláne. Szeretnék értelmes válaszokat kapni a kérdésemre.

4

A fiúk miért csinálják mindig ezt?

Konkrétan a saját esetemben nem értem.. szóval azt tudni kell rólam, hogy egy csúnya, rövid hajú, kis mellű, fiús lány vagyok. Habár vékony vagyok, de a hasam meg nagy (alma-alak gondolom), szóval még az se pozitívum. De mégis amikor találkozok egy fiúval úgy hogy ketten elmegyünk valahova, mindig 'többet' akarnak, szóval kinyilvánítják, ölelgetnek meg puszilgatnak, stb.. És nem értem, tiszta önbizalomhiányos vagyok meg csúnya is, hogy miért van ez? Nem azt mondom hogy sokszor, mert nem vagyok népszerű természetesen a fiúk körében de ha egy-egy elhív valahova akkor én mindig azt gondolom hogy haverkodunk, de a végén ez lesz.

És már több lánytól is hallottam hogy ők csak barátkozni akarnak a fiúkkal de mindig rájuk másznak, mondjuk ez szép lányokkal még érthető is ez igaz. De szóval minden fiú ilyen?? Mindegy milyen csaj, csak csaj legyen??

6

Hogyan lehetnék felszabadultabb?

A közeli ismerettségemben van kb. 2-3 ember (inkább 2 az a 3 :D ), akivel jól elvagyok, abszolút felszabadult tudok lenni.
Idegenekkel, de akár már osztálytársakkal más a helyzet. Ha pl kiselőadást kell tartanom az kb olyan, mint ha a hold túloldalára kellene utaznom :S Nagyjából összekapom magam, minimálisan látszik rajtam az izgulás, de kb 120 alá nem megy a pulzusom olyankor, mikor többek előtt kell beszélnem :S
Ott van az idegen lányok felé nyitás. Ha úgy pl. útbaigazítás gyanánt kérdezek valamit egy idegen lánytól, akkor semmi probléma. Ha kamu útbaigazítást kérek, valójában ismerkedési célzattal, akkor már valahogy jön egy láthatatlan fal, egy blokk, egyszerűen a pulzusom az egekben, és csak habogok :/
Másik példa: hobbiból kicsit bűvészkedtem. Egyedül lazán mennek a trükkök, de ha valaki néz akkor simán elbénázom :D Szóval erről a hobbimról elég hamar letettem :)

Amúgy az egész onnan jön szerintem, hogy áltsuliban én voltam az akit cikizni kellett, otthonról is mindig csak negatív kritikát kapok, szóval elég önbizalomhiányosra lettem nevelve, és hiába látom, hogy sokkal több hülyébb, bénább ember van nálam, még így 22 évesen, lassan az egyetem végén is megvan ez a gátlásosság.

Amúgy nem, nem egy kesergő kis szerencsétlenség vagyok, szeretem az életet, csak hát emberek közt jó lenne kicsit lazábbnak lenni.

22/F

0

Zárkózott ember hogyan ismerkedjen, szerezzen barátokat?

Lehet, hogy nem a legjobb kategóriába írtam a kérdést, de nem találtam jobbat. 21 éves lány vagyok, egyetemista. Mindig is zárkózott típus voltam, nem vagyok egy nagy bulizós, társasági alkat, de tinikoromban sokat csalódtam is az emberekben. 15 éves koromig nem igazán voltak igazi barátaim, barátnőim. A középiskolában szerencsére ez változott, ott ismertem meg a legjobb barátnőimet, a mai napig ők azok 3-4-en, akik tényleg igazi barátnők és megosztunk egymással mindent, rendszeresen találkozunk, annak ellenére is, hogy másfél éve teljesen máshol tanulunk. Az egyetemen viszont szinte egyáltalán nincsenek barátaim. Sok mindenkivel, szaktársakkal vagyok úgy jóban, hogy beszélünk pár mondatot ha összefutunk, de olyan nincs, akivel szünetekben együtt, akivel elmehetek ebédelni. Tavaly volt egy csaj, akivel viszonylag sokat együtt voltunk, de ő most teljesen a barátjával van elfoglalva és nem keresi már annyira a társaságom, én meg nem is szeretek felesleges harmadik lenni. Alapjában véve nagyon szeretem az egyetemet, h végre azt tanulhatok amit szeretek, de magányos vagyok így. Nem is járok egyetemi bulikra, mert tényleg nem érdekel ez a téma, ha itthon néha a barátnőimmel beülünk valahova, az nekem teljesen elég. Viszont így meg nem ismerek meg embereket, sokan vannak a szakomon akikkel szinte még egyáltalán nem is beszéltem 1 év alatt. De hogyan lehet így ismerkedni, főleg hogy a többiek már megtalálták egymás társaságát?

2

Mindig kiálltok magatokért?

Velem mindig olyan gyorsan zajlik minden, hogy meg sem tudok szólalni, és ez egyre jobban megvisel. Egyszerüen leblokkolok, csak utána jövök rá, hogy megint kuka voltam és mégis, hogy mit kellett volna mondanom.

7

Van egy fiúbarátom, akibe szerelmes voltam. Mostanra már "csak" jóbarátok vagyunk. Ebbe a barátságba belefér egy puszi, egy ölelés vagy hasonlók a nélkül, hogy azt gondolná, hogy újra szerelmes vagyok belé? (lány vagyok)

2

Az baj ha más vagyok?

Szóval hát elér rosszul nőttem fel. (Szülők) de ezt most nem szeretném részletezni majd később. Humorom az van, mivel örököltem. 1 éve az a hír járta rólam, hogy Pornót nézek. Nem lehet tudni ki találta ki de a szülők körében elterjedt és ezért nem nagyon mehettem át a barátaimhoz mert a szüleik féltek.

Kicsit igazságtalan, mivel én nem vagyok az a perverz fajta, max viccelődni szoktam az ilyen jellegű témákkal. 2 osztálytársam viszont azok (nevezzük Bélának és Pistának őket)

Bélát részletezném most. Nem zavartatja magát, erdei suliban is maszturbált a szobában, úgy hogy összesen 4-en tartózkodtunk ott.. amikor valamelyikőnk rászólt azt mondta csak vakarja.

A lényeg hogy valaki (szerintem Béla) elkezdte terjeszteni rólam h pornót nézek, vagy szülői értekezleten valaki.

(miért pont én, miért nem Béláról találták ezt ki?!)

Emiatt ugye nem mehettem át senkihez, nem is tisztázhattam az ügyet és emiatt félénk lettem.

Pistával jó haverságban voltunk, de egy idő után leesett hogy milyen egy alak ő, miatta kerültem sokszor bajba.

Az osztály egy életre megutált.

Majd most, nem zavarok senkit, nem csinálok semmi rosszat (nehogy félreértsetek, vannak barátaim még az osztályból, nem húzódok annyira félre), de próbálok most bizonyítani hogy igenis tudok jó lenni.

Az osztályban alakult egy csapat ahova csak a menők kerülhetnek be, mindig együtt mennek mindenhova jól el vannak, lányok fiúk vegyesen: legszebb lányok és legbunkóbb felnyalt hajú b*zigyerekek. Õk azok akik mindenkit kibeszélnek, egymás háta mögött. Akik nem olyanok mint ők azok már paraszt nyomorékok, ezt gondolják rólunk a többiekről.

"Ez kövér, szóval hülye" így gondolkodnak.

A csoportban lévő lányok utálnak engem elvileg mivel "humoros vagyok" és mindenen nevetek.

Másfelől a többiekkel jóban vagyok.

És elég sz*rul érzem magam...

Egy kicsit szüleimről mesélek:

Apámat rosszul nevelte az ő anyja és ezért keveset törődött velünk. (Ezért is nem leszek az a tipikus apa felnőttkoromban és ezértsem tudok focizni
Anyám ha kicsit is iszik már olyan tüneteket produkál mint ha belenne rúgva, megváltozik a személyisége teljesen olyankor. Depressziós elvileg, régen tört zúzott, de másfelől nagyon rendes anya, sokat gondolkodik, visszahúzódó. Apám gyermekded ha mindenigaz, és anyám ezt sokszor próbálta kezelni, de apám sértésnek vette ha rászóltak akármi miatt is és ettől vitáztak és ettől lett anyám depis.

Szóval nem az a tipikus "normál" gyerek vagyok, de nagyon sokat gondolkodok én is, filozofálok akármiről.

Túl sokat írtam tudom, de ezek amiket itt olvastok csak egy nagyon nagyon morzsányi töredéke az életemből, nagyon sok megrázó dolog történt velem.

A kérdésem az lenne, hogy szerintetek baj ha ilyen vagyok? Ezért már el kell ítélni? :/

15/F Debrecen

4

Az ismerőseitek között van olyan aki lenéz titeket és amikor csak teheti rosszindulatú megjegyzéseket tesz? Hogyan kezelitek?

Nekem ilyen a gépjárművezető oktatom. 4 hónapja nincs munkám, ez magában is kikészít. Minden óra után nulla önbizalommal térek haza. Állandóan kiabál, sérteget, sőt még a nevemen sem szólít, mindig valahogy másképp, pl fiú, haver, öcsi. Látom rajta, hogy lenéz, már-már megvet, de én soha nem mondtam neki egy rossz szót, talán mert zöld vagyok vezetésből, az átlagosnál nehezebben érzek rá a dolgokra.

Oktatót sajnos nem válthatok komplikáltabb okok miatt. Eddig tűrtem, soha nem szóltam semmit, de már semmi kedvem sincs a vezetéshez...csak a pénzt sajnálom amit kifizettem.

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!