Találatok a következő kifejezésre: Hogyan közöljem szüleimmel, hogy (15 db)

A konzervatív, vallásos szüleimmel hogyan közöljem, hogy barátom van?

én 16 és 3/4 éves vagyok,a baratom már nagykorú. nem is ez a lényeg,hanem,hogy a családom nagyon hívó,és hisznek a házasságig tartó szuzessegben, h?ség gy?r?ben.

Legjobb válasz: Odaállsz eléjük és megmondod: Anya, apa én tisztában vagyok vele, hogy ti mélyen hívõk vagytok és bizonyos szabályok szerint éltek, és ezt tisztelem is. Én viszont nem vagyok vallásos/nem hiszek istenben, és szeretnék olyan életet élni, ami nekem tetszik. Van egy barátom, akivel nagyon szeretjük egymást, stb., stb. Örülnék, ha ezt el tudnátok fogadni és megismernétek õt! Ha erre mereven reagálnak, akkor ahogy a többiek is mondták: kérdezd meg, az-e a jobb, ha tudnak róla, vagy ha a konzervatív szabályaik miatt hazugságra kényszerítenek? A szexuális életedhez semmi közük, abba ne avasd be õket.

Odaállsz eléjük és megmondod: Anya, apa én tisztában vagyok vele, hogy ti mélyen hívõk vagytok és bizonyos szabályok szerint éltek, és ezt tisztelem is. Én viszont nem vagyok vallásos/nem hiszek istenben, és szeretnék olyan életet élni, ami nekem tetszik. Van egy barátom, akivel nagyon szeretjük egymást, stb., stb. Örülnék, ha ezt el tudnátok fogadni és megismernétek õt! Ha erre mereven reagálnak, akkor ahogy a többiek is mondták: kérdezd meg, az-e a jobb, ha tudnak róla, vagy ha a konzervatív szabályaik miatt hazugságra kényszerítenek? A szexuális életedhez semmi közük, abba ne avasd be õket.
Az a gond, hogy a bigott, fanatikus hívõknél nincs olyan, hogy a gyerek nem követi a vallásuk tanait..
Mondd nekik azt, hogy maga Jézus küldte neked ezt a szerelmet.
a legjobb ha egy óvatlan pillanatban kijelented, hideg zuhany lesz nekik, szólni se fognak tudni :D aztán te azt mondod h örülsz, hogy ennyire megértõek és gyorsan lelépsz:D
ilyen szuloknek csak az igazat! az enyémek is ilyenek voltak velem.azota már van gyermekem.
Õszintén mondd el, hogy van barátod. Ha kiakadnak akkor érdemes azt a kérdést is feltenni, hogy mi a jobb, ha van barátod és tudnak róla, vagy ha van barátod és ennek tetejébe még hazudnod is kell nekik róla? Az õ vallásuk nem a tiéd, a te életed meg nem az övék. Az, hoyg a 16 mellett ott az a 3/4 az megmosolyogtató, de a szüleid szempontjából teljesen lényegtelen apróság.
szülõk úgysem fogják megérteni támogatni mégkevésbé fogják majd szétverik a fejed nem értem, hogy lehet egy ennyire vallásos apának, anyának ilyen szabadelvû lánya?
Na ennek örülök, remélem sikerül majd elfogadniuk a srácot a barátodként is :) Hajrá :)
Az, hogy én utoljára kb 8 évesen mondtam, hogy 8 és háromnegyed éves vagyok :DDD nagyon vicces nekem:D
A kérdező hozzászólása: amúgy befestettem azóta a hajam, eresetileg egyszerû barna, most meg pralines. tehát nem nagy valtozas, de nem akadtak ki rajta. meg vasarnaponkent hirtelen tanulnom kell, es elfogjak ha nem megyek mindig. szóval azt veszem észre, egyre inkább elfogadnak, mint felnott véleményezöt
A kérdező hozzászólása: 12# ezen mi olyan vicces?-.- szanalmas vagy. 13# tegnap megint felhoztam, hogy ma lehet talalkozok egy ismerosommel. es azt akarom eloszor, hogy a legjobb baratomnak beallitsam, utána meg nekik is leesene, hogy fiú-lány és lehet járunk. es tegnap meglepoen jol fogadtak
Na kérdezõ, elmondtad? Hogy ment?
16 éves háromnegyed éves. XDDDDDD SÍROK
Miért kellene elmondani? A te tested. Mondd hogy barátkozol már fiúkkal mert nem vagy kisgyerek. (Mondjuk a szex 16 évesen még nem a legjobb idõzítés, de ezt ti tudjátok.) Ha ellenségesen reagálnak, semmiképp se sértsd meg õket az õ nézetük lenézésével! Szerintem beszélgess el anyukáddal a szexrõl, és a fiúkról, mondd hogy érdekelnek már a srácok, konkrétan egy. Szerintem ne legyen a képben apukád, rá ez fõleg nem tartozik. Anyukád biztosan meghallgat, és ha tanácsokat kérsz tõle biztosan szívesen beszélget majd veled!
A kérdező hozzászólása: nem szeretek hazudozni, bár június óta van benne komoly gyakorlatom. kamu mozi, kamu ottalvos buli baratnoknel. vagy szombat munkanap, de a mi sulinkban szünet volt--> barátommal voltam. vérvétel, 8kor végeztem, de igazolas egész napra..
A kérdező hozzászólása: koszi mindenkinek! foleg utolso
A kérdező hozzászólása: azt akartam kifejezni, hogy nemsokara 17 leszek.. elvileg 1 év, 2 hónap múlva, hivatalosan is jarhatnek vele:D de nem akarok addig így élni fõleg, hogy õ felvallal a szulei elott
A kérdező hozzászólása: 16# koszonom, aranyos vagy:) remelem sikerül elfogadniuk!:) 17# nem akartam 17-et irni, mert az nem igaz. de a 16hoz meg messzebb vagyok. de ezen szerintem lepjunk tul:)

Kis koromtól kezdve tudom, hogy érdekelnek a lányok is, nem csak a fiúk. Mégis hogy közöljem ezt szüleimmel, mire számíthatok?

18/L

Legjobb válasz: Szerintem könnyebb lenne, ha akkor közölnéd a szüleiddel, ha már komoly kapcsolatod van egy lánnyal. Amíg nem tudod hogy kivel jössz össze, addig kár stresszelned magadat ilyennel :)

Szerintem könnyebb lenne, ha akkor közölnéd a szüleiddel, ha már komoly kapcsolatod van egy lánnyal. Amíg nem tudod hogy kivel jössz össze, addig kár stresszelned magadat ilyennel :)
Kérdezõ! Szerintem nem kell nekik elmondani. Fiatal vagy, ki tudja hogyan alakul az életed. Nem kell tudniuk a szüleidnek errõl, ez mindenki magánügye. Ha majd idõsebb leszel és egy nõ mellett kötsz ki még mindig idõben leszel és addig nyugodtan éld az életed. Nem fognak gyanakodni hisz nõ vagy, nyilván lehetnek olyan jó barátnõid akikkel egymásnál alszotok. Sajnos a férfiaknak ezt nehezebb leplezni.
A kérdező hozzászólása: nem... azt biztosan nem teszem meg hogy más hónapok óta ne adj isten már van egy éve is h együtt vagyunk , de anyáék még smemit sem tudnak.... nekem se kell a stressz feleslegesen, inkább kihagyom. szerelmes leszek elmondom.
Én nem biztos, hogy megmondanám nekik, csak ha már komoly a kapcsolat, és akkor sem biztosan. De ez azért van, mert az én szüleim szinte biztosan nem tudnák megemészteni ezt a dolgot. Ajánlom neked, hogy elõször próbálj meg puhatolózni, pl. vesd fel a dolgot, hogy "Hú, apa meg anya, képzeljétek el, XY-ról kiderült, hogy a lányokhoz vonzódik. Vajon mit szólhatnak a szülei?" És ha nagyon ellenségesen fogják fel a dolgot, akkor én inkább nem akarnék õszinte lenni.
Akik azt mondjàk, hogy ràér elmondani akkor, ha lesz párkapcsolata, nekik van olyan a csalàdjàban, akik a sajàt nemükhöz vonzòdnak? Mert nekem igen és pont az ellenkezõjét javaslom. Nem lenne akkora a sokk, ha elõször magàt a tènyt közölnéd, lenne idejük megemészteni. Késõbb, ha làny lesz a pàrod, sokkal könnyebben elfogadjàk. Oké, persze a pakliban benne van, hogy mégis fiúval jössz össze, de ha nem, jobb, ha elõre tudják a dolgot.
"érdekelnek a lányok is, nem csak a fiúk. Mégis hogy közöljem ezt szüleimmel" - Anya, apa, én bárkivel ágyba bújok, ha nõ, ha férfi az illetõ.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az eddigi válaszokat!:) sajnos még nincsen komoly kapcsoaltom, d emos tnagyon felkeltette az érdeklõdésemet egy lány, aki szintén ferdehajlamú mint én. Nem tudom mi lesz belõle de nekem nagyon tetszik, mint kinézetre és a lelke is rendben van:)
leülsz apukáddal vagy anyukáddal kiben jobban megbízol és elkezded mondani milyen érzés meg fognak érteni:) hisz a gyermekük vagy, és nem fognak elitélni
A kérdező hozzászólása: hát értem igazából. nem is szeretem volna még elmondani, csak ezzela lánynal ugy éerztem hogy kmoly lesz, bár semmi sem biztos..addig akkor nem stresszelem õket
Ha már tényleg komolyra fordul, értsd nem pár hónapja vagytok csak együtt, akkor talán kitérhetnél a témára, addig meg minek húzni a család idegeit? Aztán meg lehet, hogy a végén álmaid pasiját találod meg és anyu-apu megnyugodhat, hogy lesz unoka.
A kérdező hozzászólása: 4es válaszoló látom sok intelligenciával rendelkezel...minden ember magából indul ki.

Hogyan közöljem a szüleimmel, hogy babát várok?

sziasztok ! 16 éves vagyok , és a babámat megszeretném tartani . viszont a szüleim válaszától félek és nem tudom hogyan közöljem velük :( kérlek segitsetek

Legjobb válasz: Hát a szüleid biztosan elsõre nem fognak örülni, de szerintem az elsõ ultrahangos kép és a gömbölyödõ pocid meglágyítja õket.Szorítok!Bátor döntés volt! :)

Tényleg jól gondold meg, bár ne érts félre, nem akarlak abortuszra küldeni.De mérlegelj. A hogy mond elt, hát az szülõ függõ. 13 voltam amikor terhes lettem, akkor nem tartottam meg. Apunak nem is szóltunk, anyámnak meg a kezébe nyomtam az orvosi papírt amit kaptam, és kész.Nem reagálta tul szerencsére, elmentünk a korházba meg a családsegítõhöz és elintéztük a dolgokat.Se azokon a napokon, se máskor nem hoszta szóba. 18 évesen (iil még 17) még csak sejtettem hogy mivan, megkézdeztem aput hogy mit szolna hozzá, ha nagypapa lenne, elmondta a véleményét normálisan, azt mondta hogy az én döntésem, azt csinálok amit akarok.Anyunak már akkor mondtam amikor biztos volt, nem örült neki, de neki is az volt a véleménye hogy az én életem. Szóval sokat számit, hogy mienek a szüleid, menyire konzervatívak vagy lazák. Viszont készülj fel lelkiekben, hogy minden nap azt fogod halgatni, hogy vetesd el. A nagyanyám közölte hogy fizeti a legjobb dokit, csak ne tartsam meg, a nagynéném soha nem jött ki hozzám, még felköszönteni sem, na akkor betudott ülni az autóba hogy idejöjjön és meg gyõzzön... szóval ezekre számíts a szüleidtõl fügetlenül. Sok sikert, és boltogságot.
Ilyen helyesírási hibákkal meg is értem, hogy 13 évesen teherbe estél: I.Q. függvénye a dolog. A kérdezõnek: tényleg hagyj idõt a sokkra, ezt nem lehet túl könnyen megemészteni:) ) Egy 16 éves még kislánynak számít, rengeteg dolgot nem tudsz az életrõl, nehezebb is lesz mint a többieknek, de pozitív dolog hogy megtartod, én nagyon abortuszellenes vagyok. A papírmunka is bonyolult lesz, nem tudom, hogy kapsz családi pótlékot a gyerek után, ha még anyukád is kap utánad:) ))) (nem tudom az hány éves korig jár:) ) Arra törekedj hogy fejezd be az iskoláidat. Ami pedig a bejelentést illeti, talán hagyd hogy õk jöjjenek rá: néhány reggeli hányás után le fog esni a tantusz.
én 16 évesen még nem éltem nemi életet, de szerintem ha meg akarod tartani, akkor csak akkor mond mel, mikor már nem lehet elvetetni:és a párod is legyen ott, kettõtök felelõssége!!!És egy életen át az lesz, ha majd megszületik!
Hát a szüleid biztosan elsõre nem fognak örülni, de szerintem az elsõ ultrahangos kép és a gömbölyödõ pocid meglágyítja õket.Szorítok!Bátor döntés volt! :)
Mikor én 16 évesen majdnem terhes lettem, anyukámnak mondtam, és teljesen kiakadt, és igazából sok mindennel törõdött, csak azzal nem, hogy hogy érezem magam. Nem kérdezte, hogy akartam-e az együttlétet, fájt-e, nem bántottak-e. És milyen érzés egyáltalán....azt hiszem nagyon fontos volt neki, hogy mit gondolnak majd mások, és mi lesz az életemmel. Mondd meg, hogy érted, hogy ez is fontos szempont persze, de már megtörtént a dolog, és tele vagy érzelemmel. A baba iránt is érzel. És ezt el szeretnéd mondani. Ki mástól várnál támogatást, ha nem tõlük. Szerintem beszélj az érzelmeidrõl, ha nem kérdezik is fontos nekik.
Kedvesen, de határozottan közöld velük, és hagyj nekik idõt az elsõ sokkra. Ne hagyd magad lebeszélni, se a szüleidnek, se majd az itt megjelenõ "miérttartodmegvetesdel" -hiénáknak sem. Jól teszed, hogy megtartod, gratulálok a döntésedhez, viszont a nagy bejelentés után legyél tisztes távolban a szüleidtõl, nehogy megüssenek.
Az apuka mit szólt? Õ is szeretné a babót? Mert ha igen akkor ketten álljatok oda. Van hol laknod? Vagy anyuékkal akarsz, ha megszöletik a babó, a párod dolgozik? Én sem vagyok az abortusz híve, de mindent gondolj át!!!
ásd el magad
A kérdező hozzászólása: ezek jó ötletek , majd kiderül , hogy s mint lesznek a körülmények ahhoz , hogy elmondjam . körülménytõl függõen fogom tudni , melyik a legjobb választás :) és köszönöm mindenkinek :)
Nos, mi lett azóta? Mesélj, kérdezõ!


Ha anyukám legutóbb öngyilkossággal zsarolt, hogy közöljem a szüleimmel, hogy elköltöznék?

Elég rossz a családi helyzet, anyukám életét az tölti ki, hogy velem foglalkozzon, nagyon durván megpróbál beleszólni a tanulmányaimba, a párkapcsolatomba, öltözködésembe, viselkedésembe, barátaimba, szabadidős tevékenységeimbe, mindenbe. Mindezt úgy, hogy felnőtt ember vagyok, az én véleményem semmiben nem számít, mindig mindent rosszul tudok. Nagyon önbizalomromboló tevékenységet folytat. Évek óta egy messzi egyetemen és szakon akartam tanulni, de nem engedett, mindig sikerült megakadályoznia, fenyegetett, zsarolt (válással, öngyilkossággal pl), hogy mik lesznek ha elköltözöm. Kisebb evészavarom lett, és orvosi segítségre szorultam. Persze ez nem tűnt fel neki. Idén jelentkeztem a tudtuk nélkül az áhított egyetemre, és felvettek. Hogy mondjam el? Félek hogy mik lesznek. Fenyegetnek jó ideje hogyha megteszem kitagadnak itthonról és nem támogatnak semmiben. És nincs pénzem sem (nyárra kötelező egyetemi gyakorlat miatt nem kaptam diákmunkát). Koliba akarok jelentkezni, de mivel papírok kellenek a családról, nem fogok tudni. Papírok ügyében nem segítenének, inkább csak akadályoznak. Pénzem nincs, mert nem adnak, dolgozni év közben el akartam menni, de nem engedtek. Anyukám már mindenkit ellenem hangolt a családból, senkire nem számíthatok. Mindezt azért, mert egy nevesebb egyetemen akarok tanulni. Apukám egy ideig mellettem állt, de már inkább ő is ellenem van, gondolom megunta. Hogy hozzam a tudtukra, hogy elmegyek? Nem bírom itthon tovább. 21/L

Legjobb válasz: Ó, te jó ég... :-( Nagyon sajnállak. Szerintem állj eléjük, és határozottan közöld a szándékodat. Lehet, hogy bepipulnak, akkor meg valahogy próbálj meg elköltözni, esetleg valamelyik rokonhoz, vagy keress munkát a leendõ egyetemed városában. Nehéz helyzet, nem is tudom, hogy mit csinálnék, de biztos hogy elköltöznék, a jövõmrõl lenne szó, amit nem lehet így kezelni. Egyébként van testvéred? És mi a fõ ok, hogy téged marasztalnak?

Ó, te jó ég... :-( Nagyon sajnállak. Szerintem állj eléjük, és határozottan közöld a szándékodat. Lehet, hogy bepipulnak, akkor meg valahogy próbálj meg elköltözni, esetleg valamelyik rokonhoz, vagy keress munkát a leendõ egyetemed városában. Nehéz helyzet, nem is tudom, hogy mit csinálnék, de biztos hogy elköltöznék, a jövõmrõl lenne szó, amit nem lehet így kezelni. Egyébként van testvéred? És mi a fõ ok, hogy téged marasztalnak?
Ja, azt elfelejtettem, hogy utolsó pénzszerzési lehetõségként még mindig ott van a diákhitel...
Állj a sarkadra basszus! Ne hagyd magad felnõtt nõ vagy te életed és tegyél azért hogy jó legyen. A szüleid így rombolnak le téged, beszélj a pároddal, barátokkal hogy próbáljanak meg õk segíteni az ilyen ügyintézésekbe legalább, valami csak akad. Anyukádnak meg ne dõlj be úgysem fogja megtenni mert ismerem az ilyet aki öngyilkossággal fenyegetõzik. Én testvérem is ezt csinálta nem akarta hogy elköltözzek és egyedül hagyjam, pedig normális szüleink vannak most sincs velük baj, de nekem meg fontos volt mert én is dolgozni akartam menni és csak messze tasláltam munkát igaz bejárós is lehettem volna de azért másfél óra út nekem kicsit sok volt, plusz a barátnõm is örült volna ha hozzájuk költözöm, mert külön lakrészünk lehetett volna, meg minden és anyagilag sem lettünk volna olyan rosszul. De a húgom többször fenyegetett az öngyilkossággal, nem foglalkoztam vele, eljöttem mindig amikor hazamentem látogatóba úgy 4-5 naponta akkor is ezt csinálta. Persze bekerült a pszichiátriára mert gyógyszereket szedett e és ivott rájuk de félt a haláltól ezt a doki is megmondta. Szóval nem kell ezzel foglalkozni, állj a sarkadra mondd el hogy neked ez a vágyad, diplomát akarsz, dolgozni akarsz, élni akarsz, nem bírod tovább, légy szókimondó, pisztolyt gondolom nem tartanak a fejedhez és nem vernek otthon, apukáddal beszélj legalább biztos megfogja érteni hogy neked ez az álmod. Anyukád meg elfogja viselni mert felnõttél és kirepülnél a fészekbõl. Tudom hogy ez nekik nehéz én szüleimnek sem volt könnyû amikor kijelentettem hogy lelépek otthonról, de megszokták és most minden jó. A tesóm, még most sem bír magával de õ baja ha eltudna menni dolgozni, de sajnos nem talál munkát õ is elköltözhetne vagy jöhetne ide, mert van neki való szoba csak fizetnie is kell mert eltartani nem fogjuk tudni.
Ez szörnyû... nagyon sajnállak.Tényleg muszáj a sarkadra állni, és elmondani lesz ami lesz. Lehet majd fenyegetõzik, de meglátod amint elköltözöl õ fog legelsõnek keresni , hogy jól vagy e... nem tudom mi ez a túlzott féltés. Hiszen a te életedrõl van szó, az ember saját akarattal rendelkezik.A te jövõd a tét, ne hagyd magad...
Nem vagy már kiskorú, nem kötelezhetnek semmire. Elszomorító ez az egész helyzet, de jól tetted, hogy jelentkeztél az egyetemre, és gratulálok, h felvettek. Az a tanácsom, hogy menj be az önkormányzat szociális irodájába (abban a városban, ahol lkaksz és ott is, ahol az egyetem van) és kérdezd meg, hogy milyen lehetõségek vannak, hogyan tudnál támogatást igényelni. A szüleidnek mondd meg, hogy igenis elköltözöl, egyetemre mész és nem szórakozni, igazán megérthetnék. Ha édesanyádnak pszichés gondjai vannak, beszéld rá, h keressen fel egy pszichiátert. Valahogy fel kellene dolgoznia, hogy felnõttél. HA van barátod, az õ segítségét is kérd. Nem költözhetnél esetleg hozzá? Nyugodtan jelentkezz koliba is, töltsd ki helyettük is a papírokat. A többiek tanácsait is fontold meg, sok jó hozzászólást olvastam. Sok sikert!
Neked kell megszabni a határokat, felnõtt vagy. Viszont amíg az õ pénzükbõl élsz nincs mit tenned, azt kell csinálnod, amit mondanak. Menj el dolgozni, aztán majd munka mellett elvégzed a fõsulit.

Hogyan közöljem a barátaimmal, hogy pár hónap múlva elköltözöm a szüleimmel ANGLIÁBA?

Sokszor próbáltam már elmondani hogy mi a szitu de egyszerűen nem tudom hogy kezdjem el hogy el fogok menni. Valami tippet/tippeket tudtok adni mit is mondjak nekik? hogy közöljem hogy el fogok menni?

Legjobb válasz: elõtte nap közlöd, hogy most néhány évtizedig nem találkozunk ugye nem komoly, hogy ehhez is segítséget kérsz

elõtte nap közlöd, hogy most néhány évtizedig nem találkozunk ugye nem komoly, hogy ehhez is segítséget kérsz
A kérdező hozzászólása: Tudod az a nagy gond, hogy nem volt jó idõszakom! Lelkileg szinte roncs vagyok... Azért kértem segítséget mert fogalmam sincs arról hogy ilyenkor mi a teendõ sose költöztem nem voltam kész erre ezért kértem segítséget! Ráadásul nem is akárhova költözöm... Itt nem két városnyira megyek doogról van szó!

Hogyan közöljem a szüleimmel, hogy egy másik gimibe szeretnék járni? Távolabb, ahol kolisnak kell lennem?

A mostani gimit azért nem szeretem, mert az osztálytársaimmal nem jövök ki.. A tanulás jól megy, majdnem hogy kitűnő vagyok. Ez a gimi a közeli városban van, minden reggel busszal megyek be, az út kb 25 perc. Az "új" gimi, amit kinéztem, az messze van (80 km), és ott koliban kell laknom. Ez nekem megfelelne, mert akkor nem kéne reggelente buszoznom, amit már nagyon-nagyon meguntam, hanem minden vasárnap és pénteken a vonattal elmenni. Ezeket már így megnéztem, a kolit, a vasútmenetrendet, stb.. már csak a szüleimnek kéne elmondanom. Már gondolkodtam, hogy először szólok anyukámnak, és majd ő elmondja apukámnak, és majd így döntenek.. Csak attól félek, hogy nem fogják engedni a koli miatt. Habár anyukám tavaly 8.-ban egyszer megkérdezte, hogy szeretnék-e kolis lenni, de akkor nem szerettem volna, meg nem is tűnt olyan komolynak. És mivel érveljek? Hogy nem jövök ki az osztálytársakkal? Szülők! Ti engednétek a lányotoknak? (Nyáron már betöltöm a 16-ot)

Legjobb válasz: sztem ne variálj, mondd meg nekik az igazat. ha rögtön nemet mondanak, az még nem jelenti azt, h ha egyet alszanak rá, akkor is nemet mondanak. én félteném a lányomat nagyon, nem tudom, hogy megengedném -e végül. ez függ attól is, hogy mennyire megbízható a lányom (õ még csak 10 lesz, ezért nem tudok errõl nyilatkozni :))

sztem ne variálj, mondd meg nekik az igazat. ha rögtön nemet mondanak, az még nem jelenti azt, h ha egyet alszanak rá, akkor is nemet mondanak. én félteném a lányomat nagyon, nem tudom, hogy megengedném -e végül. ez függ attól is, hogy mennyire megbízható a lányom (õ még csak 10 lesz, ezért nem tudok errõl nyilatkozni :) )
Elmondom, hogyan közöld velük: odamész hozzájuk, napszaknak megfelelõen köszönsz nekik, majd a következõket mondod nekik: "Kedves édesanyám, édesapám! Át szeretnék menni egy másik gimnáziumba, mert nem jövök ki az osztálytársaimmal! Már kinéztem magamnak egy másik középfokú oktatási intézményt, ami 80 km-re van attól az objektumtól, ahol mi tartózkodunk -, emiatt be is kéne költöznöm az említett oktatási intézmény kollégiumába, ami azért jó, mert nem kéne reggelente busszal közlekednem, hanem csak a vasárnapi és a pénteki napokon kéne vonattal közlekednem."
A kérdező hozzászólása: azon gondolkodom, hogy lehet, hogy megengednék a kolit, mert mondjuk szeptemberben elengednek majd egy 8 napos kirándulásra külföldre, persze a barátnõmmel. De ebbe a városba fog járni az egyik most 8.-os közeli lányismerõsöm, (általánosban 1 évvel alattam járt, mondhatni jóban vagyunk) és így nem lennék teljesen egyedül pl a vonaton, meg a koliban, suliban összebarátkoznék pár lánnyal..:)
Szerintem ne izgulj, nekik az a fontos, hogy jól érezd magad. Ha nem érzed jól magad az osztályban, kifáraszt az utazás, meg fogják érteni. Amúgyis az ilyen kolikban azért szigorú házirend van, hiszen 13-18 éves korosztály van ott. Ne izgulj, csak õszintén beszéljétek meg.
Én anno azzal érveltem, hogy az aktuális iskolámban nem elég magas a színvonal. Mondjuk szerencsém volt, pont utána történt egy ominózus eset, amikor majdnem egy teljes irodalomórán azon vitatkoztunk a tanárnõvel, hogy a szívélyes szót hogy kell írni - ragaszkodott hozzá, hogy j-vel. Ezen anyukám is teljesen kiakadt, mert hát azért egy magyartanártól csak elvárná az ember, hogy tudjon helyesen írni, és maga vitt el a másik iskolába felvételizni. (gimibõl mentem szakközépbe, a szakma miatt kellett a felvételi, ha gimibõl gimibe mész, akkor nem lesz, csak beszélni kell az igazgatóval, hogy vegyenek fel. jó tanulókat mindig felvesznek :) )
Nem anyukád kérdezett rá erre, csak épp az õ szemszögébõl?!
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat, akkor majd megpróbálom megkérdezni:) utolsó: nem valószínû, mivel anyukám még nem is tud róla..
Annyival el kell intézni, hogy eléjük állsz és nyíltan megmondod mit és miért szeretnél. De én a helyedben átgondolnám a dolgot. Én sem jöttem ki jól az osztálytársaimmal középiskolában mégsem csináltam ekkora cécót belõle. Annyi az egész, hogy nem kell foglalkozni velük. Ha beszólnak vagy hasonló el kell intézni egy vállrándítással, vagy visszaszólni nekik. Én tipikusan az a fajta vagyok aki sajnos nagyon sokáig hallgat és tûr, éveken keresztül. De ha visszaszólsz szépen vagy csúnyán akkor azzal hatásosan eléred a célodat. Másrészt gondolkozz el egy más jellegû dolgon is. Az oké, hogy te kinézted a dolgokat magadnak és már megvan a forgatókönyv, de nem mindegy, hogy ez mennyibe kerül. Elég sok cécó és pluszköltség van az ügyintézésben, és a kollégium is plusz költség, és biztos lehetsz abban, hogy nem kicsi. Kicsit gondolj a szüleidre, és gondold át, hogy álltok-e olyan anyagi helyzetben, hogy ezeket a plusz költségeket tudják-e fizetni, és ha tudják akkor nem lesz-e aránytalanul sok. Egy középiskolát nem kellene ilyen nagy dobra verni.

Hogy közöljem a szüleimmel, hogy babát várok?

A párommal 10 hónapja együtt vagyunk,de a szüleim azt sem tudják,hogy van bármilyen kapcsolatom,mert Õ id?sebb nálam... De kiderült,hogy babát várok.Nem terveztük,de én megszeretném tartani és ebben a párom is támogat.Tudom,hogy jó apa,mert már van 2 gyereke az el?z? házasságából(egy 7 éves kisfiú és egy 10 éves lány). Csak azt nem tudom,hogy mondjam el anyáéknak a dolgot.Nem az Õ nyakukra akarom a picit,elköltöznék,ez már biztos.Csak attól félek,hogy ett?l is kiakadnának,mert szinte burokban n?ttem fel,mindig nagyon vigyáztak rám. Valami ötlet,hogy közöljem velük? Gondoltam arra,hogy egy nyilvános helyen mondanám el nekik,mert akkor nem tudnak annyira kiakadni,mintha otthon lennénk. Vagy ti hogy csinálnátok?Esetleg egy nyugodt délutánon?Vagy mikor? Köszönöm a tanácsokat

Legjobb válasz: Nem fair õket nyilvános helyre vinni, hogy ne akadjanak ki, eléjük kell állni, ha már 10 hónapig nem avattad be õket, akkor most legyen benned annyi tartás, hogy elviseled ha kibuknak. Nyugodt körülmények között, de ne idegen terepen mondd el. Nagy levegõ, és mindent õszintén.

Nem fair õket nyilvános helyre vinni, hogy ne akadjanak ki, eléjük kell állni, ha már 10 hónapig nem avattad be õket, akkor most legyen benned annyi tartás, hogy elviseled ha kibuknak. Nyugodt körülmények között, de ne idegen terepen mondd el. Nagy levegõ, és mindent õszintén.
Hát pedig had akadjanak ki. Jobb mint visszafogni az érzelmeket. Ha úgy fogják föl a dolgot akkor elõbb-utóbb úgyis leordítják a fejedet. És nem tudhatod, hogy nyilvános helyen nem teszik meg. Add elõ úgy a dolgot, hogy egyértelmû legyen, hogy akarjátok a babát és, hogy a párod támogat.
Szerintem mindenképp otthon mond el a szüleidnek a nagy hírt. Otthon jobban át tudjátok majd beszélni a dolgokat, hogyan is tovább stb... És ha már babát vársz nem ártana ha bemutatnád a gyermeked apját is, annak ellenére, hogy idõsebb nálad, mivel be csúszott egy baki. Amúgy hány éves vagy?
Van apja, szeretnéd, elköltözöl, felnevelitek. Ennek csak örülhetnek, bár biztos meg fognak lepõdni. Hány éves vagy?
a nyilvános hely jó ötletnek tûnik, és ne körits szerintem, elhivod õt/õket és egyenes elmondod mivan.. és hogy egy 'tapasztaltabb fiutól' akivel már rég együttvagy, szóval ne megyéjszakásból történt, és hát ennyi.:S máshogy nagyon nem tudod..:) sok sikert.!
Hány éves vagy?
Hány éves vagy?
Hány éves vagy?
Hány éves vagy?
Csak nem te vagy az a pár nappal ezelõtti kérdezõ, aki a fõnökétõl terhes?
Kedves Kérdezõ, a szüleid beletörõdnek, majd elkezdenek aggódni, minden rendben legyen, majd veszkõdni, hogy láthassák az édes kicsi babát. Ne csinálj semmit. Így lesz. Figyelj az áldott állapotra: nagyon érdekes!! Mikor majd elõször mocorog, mikor hallod a szívét. De - sok nehézség ellenére- valóban különleges élmény horodzni egy kis életkét.
A kérdező hozzászólása: 10 hetes vagyok, de már nagyon várjuk a babát. Tudom, hogy rengeteg idõm van, de már azon gondolkozom, hogy miket kell majd vennünk neki meg hogy milyen színû legyen a szobája... Most már szinte az egész ismeretségi körünk tudja, hogy lesz egy közös gyerekünk a párommal, így szinte mindennap vagy felhív valaki vagy meglátogat, szóval nem unatkozom... Ha van egy pici idõ, amikor egyedül vagyok, akkor rögtön elkezdek azon gondolkodni, hogy mit kéne kezdenem a szüleimmel, ezért igyekszem lefoglalni magam, hogy ne legyen sok idõm ezen filózni.
Szerintem is inkább a szüleiddel való békülés a fontosabb mint fõzõcskézni a konyhában egész nap! Lesz idõd tanulni nem holnapra szülsz meg! :D FÚÚÚÚ.... Ezzel a tükörtojás fordítgatással ne is idegesíts... Párom mániája... De tényleg finomabb úgy! Ügyes vagy, hogy próbálkozol! Gratulálok hozzá :D Így tovább! Ha már megtudod fordítani úgy hogy nem folyatod ki a sárgáját (nekem sokszor kellett kísérletezni) akkor meglepheted párodat is! Hány hetes terhes vagy?
Gratulálok! Tudom magamról, hogy ez milyen nagy dolog. És mivel nem álltok rosszul anyagilag megteheted majd, hogy nagyon jó minõségû és különleges alapanyagokkal dolgozz, még az is meglehet, hogy élvezni fogod. Való igaz, nem kapsz ezért kitüntetést, de a kedvesed elismerõ pillantása egy általad készített vacsi után felér azzal. Vagy ha együtt röhögtök egy ehetetlen kaján. :D
:) hàt halàli vagy, én a tükörtojàst nem szoktam megforditani, hanem szépen az olajàból csepegtetek kanàllal a tetejére és igy àtsül. Làtod mégis csak hatunk ràd.:)
A kérdező hozzászólása: Amúgy haladok, már nem megveszem a reggelimet, hanem próbálom én megcsinálni...Még szerencse, hogy a barátom 9-kor már nincs itthon, különben tuti, hogy hülyének nézne, miközben éppen a tükörtojást akarom megfordítani a serpenyõben. De remélem ebbe is belejövök egyszer.
A kérdező hozzászólása: Persze, megtanulok, de az nem megy rögtön.Elhatároztam, hogy majd a nyaralásunk után megtanulok fõzni, addig próbálom rendezni az anyámmal a kapcsolatunkat, pihenek, vásárolgatok és recepteket keresek, amik nem olyan nehezek.
Az igaz, hogy eleve ezzel is különbnek tartana mint az elõzõ feleségét! Ebbe igaza van a többieknek! De mi történt? tegnapelõtt (vagy mikor) azt írtad megtanulsz fõzni csak ki ne gyújtsd a lakást... :D
Pont azért mert a volt felesége nem volt egy konyhatündér, te lehetnél! Akkor gondolná magában a párod hogy na ez a csaj legalább megtanult fõzni nem úgy mint az elõzõ.
egyszerûen csak éretlen vagy, ennyi az egész, remélem, belejössz...
Ne haragudjàl, eddig végig kiàlltam melletted. Nem is probléma, hogy most nem tudsz semmilyen hàztartàst vezetni. Komolyan mondd most a pàrodtól megkérdezed, hogy "nem baj, ha nem tudok fõzni"?Milyen vàlaszt vàrsz rà?Majd azt mondja neked, hogy igen zavar, hogy nem tudsz fõzni. Most még nem tudod felfogni igazàn a dolgaidat én ùgy veszem észre. Hidd el, ha meg lesz a baba, teljesen màsképpen fogsz mindenhez hozzààllni. En a terhességem vége felé egyszerûen kezdtem tigrissé vàlni.En sem tudtam fõzni, takartiàshoz meg nem kell sok ész, de akaratom az volt a csalàdom érdekében és persze lenéztem volna magamat, ha nincs bennem nõiesség a csalàdom felé. Egy kicsit én ùgy veszem észre, hogy nem vagy igazàn ébren. Ja és én is 20 évesen estem teherbe.
A kérdező hozzászólása: Nem fog elhagyni emiatt, nyugi.Kb. 20-szor megkérdeztem tõle, hogy zavarja-e.ha nem fõzök és mindannyiszor az volt a válasz, hogy "Nem." Megmondaná, ha zavarná, ezt tudom. Nem leszek én ettõl se több, se kevesebb.Amúgy az elõzõ felesége is csak tükörtojást, rántottát, palacsintát és pizzát tudott csinálni, szóval annyira én sem vagyok le maradva.
"A kérdező hozzászólása: És hogyha (még) nem tudok fõzni, takarítani, akkor mi van? Itthon leszek legalább 4 évig, csak sikerül megtanulnom, vagy ha nem akkor sem dõl össze a ház." Valszeg így lesz. A ház nem fog összedõlni, pedig az elõzõ asszony lehet, tudott, azt mégis elhajtotta a jó apa. Viszont hamar visszafogad majd anyukád.
És hogyha a párodat "rejtegeted" akkor nem lesz balhé? Elõbb-utóbb oda kell állnotok a szüleid elé, és minél tovább húzod, annál nehezebb lesz, plusz anyukád így még gyáva, gerinctelen embernek fogja elkönyvelni a párodat... Erre vársz?
uhh Kemény az anyud! Le kell állítani elsõ percben! Megmondod, hogy: "a gyerekem apjával beszélsz és nem tûröm ezt a hangot az Õ nevében sem!" (és felállsz és eljöttök! Ezzel tudatosítod bennük, hogy innentõl minden másképp van és lesz!) Te már elsõsorban a párodhoz tartozol! Ha balhé lenne köztük nem lavírozhatsz két part között, mert esetleg párodban olyan tüskéket okozol amit nem szeretnél! Ha erre kerülne a sor! De reméljük, hogy nem! Én inkább az elsõ találkozást náluk ejteném meg mert ha valami rosszul alakul felállsz és jöttök, de ha nálatok vagytok kilökdösni nem lehet az ajtón...
A párod szüleit ismered?
A kérdező hozzászólása: Az anyukájával már találkoztam, de az apukájával még nem, mert vele nem olyan jó a párom kapcsolata és nem is belföldön él, hanem Svájcban, ha jól tudom.
A kérdező hozzászólása: Miért, mégis hogy gondolkozom?! Nem hinném, hogy akkora gond lenne a gondolkodásommal, csak azért, mert nem akarok megölni egy pici, ártatlan babát.
Saját magamat látom. Már a gondolkodásra értem... 16 éves koromban.. Szerencsére nem csináltattam fel magam... mennyire naiv voltam én akkor...
Drágaságom ha neked bejárónõd van, se fõzni, se takarítanod nem kell (még sztem bébiszitteretek is lesz) akkor simán lefogod tenni azt a nyelvvizsgát, ahogyan az egyik válaszoló barátnõje is tette csak neki nem volt így kinyalva a segge és ráadásul még a pasija is elhagyta. Tényleg elég szomorú ahogyan az anyádról írsz, fogsz te még nagyot koppani és fogsz te még bõgve a karjaiba hullani amikor már nem lesz ilyen tökéletes minden. Gyerekes vagy de nem azért mert az alap háztartási dolgokat nem tudod( az a legjobb hogy takarítani nem tudsz nem tudom mondjuk mi a nehéz abban hogy letöröld a polcot vagy megfogd a seprût és balra-jobra mozgatni a földön) hanem mert így gondolkozol.
Álom, álom, édes álom... Elkényeztette, naiv kis fruska vagy... Minden hozzászólásodból ez derül ki. Azt hiszed, a szerelem örökké tart? Bár tartana, de nem szokott. A szeretet igen, lehet, de azért meg kell "dolgozni", tenni is kell érte valamit. Gyerekesen gondolkozol még nagyon sok mindenrõl. Gyereknevelés, szüleiddel való kapcsolat, a párod örök szerelem, stb... És 4 év múlva mégis mihez fogsz kezdeni? Addigra kb elillan a rózsaszín köd mindkettõtök! részérõl. Nehogy addigra úgy álljatok egymáshoz, mint a volt feleségével (akivel egyébként egy idõ után "agyba fõbe csalták egymást"). Amikor az õ kapcsolatuk volt 10 hónapos, szerinted nem "dúlt a láv"? Hiszen utána született még gyerekük/gyerekeik... Kicsit kapjál már észebe, és ne írj ilyen butaságokat. Szedd össze magad, örülj, hogy most minden okés köztetek, tegyél meg mindent azért, hogy a szüleiddel is rendben legyél, legyetek (sürgõsen mutasd be a születendõ gyereked apját nekik). Nõj fel a feladatra, hogy anya leszel, és társa valakinek! Tedd mindezt úgy, hogy akkor is meg tudj állni a saját lábadon, ha egyszer mégis arra kerül a sor, hogy x év után úgy mint a feleségére, rád is ráun a "kedves". (Akirõl egyébként továbbra is az a véleményem, hogy egy gerinctelen, beszari alak, aki nem mer odaállni a szüleid elé. Hiába mondta, gondolom nem erõsködött azon, hogy találkozzon velük, és megismerje a szerelme szüleit, akik eddig egyébként sajnos burokban neveltek téged.)
tegnap 19:23 MINDEN SZAVADDAL MÉLYSÉGESEN EGYETÉRTEK !! ...és irigylem a párodat :) )
10 hónap után könnyû azt mondani, hogy szeret a párod és ez meg ez nem zavarja és nem is fogja. A rózsaszín köd egy két évig még megvan egy kapcsolatban, de egyik pillanatról a másikra elmúlik. Gyerek mellett még hamarabb. Nem azt mondom, hogy lehetetlen, hogy együtt maradjatok, de azért ne legyél ilyen nyugodt.
19:23as nem gonoszkodásból írta, ez a színtiszta valóság és nagyon jó a meglátása.
Nem jósolgatni kell, de értsük már meg, hogy alapvetõen egy elb.aszott helyzetben van a kérdezõ! 10 hónapig titkolta a pasiját, majd bejelenti, hogy terhes tõle, elcuccol a párjához, ahol nem tud magával mit kezdeni, mert nem ért a háztartáshoz, mindezt 19 évesen. Ebbõl persze akár jó is kisülhet, de azért érezzük, hogy ez egy nem normális állapot, és sok benne a buktató! Egyébként komolyan kérdezem, mivel telnek a mindennapjaid? Dolgozol, vagy tanulsz, vagy mi? Nem piszkálásnak, komolyan érdekel.
Na persze... Én is fiatalabb voltam a barátomnál (16 évvel), jobb voltam mint a volt felesége. Tanultabb, csinosabb, okosabb és még fõzni és takarítani is tudtam. Mégis más volt a fontos nálam, holott 10 hónap után még belém is halálosan szerelmes volt. És nálunk is folyton babát emlegetett és esküvõt, csak nekem volt annyi eszem, hogy nem kapom be a legyet két szép szempár kedvéért. Buta vagy ha azt hiszed, azért mert most azt mondja "nem cicám ne takaríts, ne fõzz csak pihenj" pár év után nem vágja a fejedhez, hogy egy lusta dög vagy és eltartatod magad vele. Ha eszed lenne épp most tanulnál meg fõzni, vagy valami olyan szakmát tanulnál amit bírnál a baba mellett is. Barátnõm gyerek mellett végezte el a jogi egyetemet. Ráadásul neki párja sem volt, mert lelécelt a gyerek születése elõtt pár nappal(!!!). Szóval majd ha 10 év múlva is együtt vagytok, akkor talán elhiszem, hogy õ tényleg a tökéletes pasi fehér lovon, addig pedig csak egy naiv buta kislánynak tartalak, aki elcseszte az életét. És nem vagyok sokkal idõsebb nálad, 23 vagyok, de a helyedbe lennék nem gondolkodtam volna anyukám ajánlatán. Mellesleg meg anyukádat a háttérbe szorítani csak azért mert nem tetszik a véleménye, na ez a szomorú. Ha majd õ okoz neked ekkora fájdalmat, akkor rinyálni fogsz, hogy milyen anya, holott eszedbe juthatna, hog te milyen lánya vagy.
A kérdező hozzászólása: Mégis meddig akartok még azon lovagolni, hogy nem tudok se fõzni, se takarítani?! Nem unalmas még? Mert én már kezdem egy kicsit unni...Alig tudtok rólam/rólunk valamit, de írjátok, hogy így elhagy meg úgy elhagy majd a párom késõbb. Nem fog elhagyni, mivel sokkal jobb vagyok hozzá, mint az elõzõ felesége és szeret engem, én is Õt.
Kedves kérdezõ! Úgy egyébként mivel telnek a hétköznapjaik? Tanulsz? Dolgozol? Vagy hogy sikerült magad olyan elfoglalttá tenni, hogy még sem partvist, sem serpenyõt nem láttál?
Én borítékolom, hogy ha pár hónap esetleg év múlva beírja, hogy mit tegyek, szétmentünk, se munkám se iskolám, a gyerektartás meg semmire sem elég, akkor azok is itt fogják bégetni, hogy minek szültél egy ilyen kapcsolatba, akik szerint ez most tök jó.
"Amúgy az elõzõ felesége is csak tükörtojást, rántottát, palacsintát és pizzát tudott csinálni" Az elõzõ sem tudott fõzi, meg te sem tudsz! A szerencsétlen pasi, meg majd feldobja a talpát a sok sz*r kajától. Ennyi debil nõ után már csak talál egy normálisat is majd!!
", pihenek, vásárolgatok és recepteket keresek, amik nem olyan nehezek." Igen igen. Ne is kapkod el a dolgot. Eddig annyit gürcöltél, hogy agyilag kifáradtál. Elõbb a pihenés... Hadd kérdjem meg: legalább érettségiztél?
Anyukád csak félt, én se örülnék egy ilyen hírnek, majd megnyugszik, ha már látja, hogy komolyan gondolod és megtartod. De készülj fel, a barátnõid lemorzsolódnak szép lassan, az életed 180 fokos fordulatot vesz. Fõznöd a picinek mindenképp kell, de abba hamar belerázódsz.Egy jó tanács, van egy ismerõsöm, neki se kellett fõzni, mosni, takarítani, volt bejárónõ, dada, most a válásnál a férje mégis azzal az indokkal lépett ki, hogy nem volt házias, nem teremtett otthont, ezért keresett mást.
A kérdező hozzászólása: Nem ezen pörgök, csak azért egy picit zavar, hogy attól kell rettegnem, hogy az anyám mikor megy neki a nagy késsel a páromnak(mert kitelik tõle).
én a helyedben áthívnám a szüleimet oda, ahol laktok. szerintem ez lenne a legjobb amit most tehetsz.
Kedves utolsó nagyon jó a meglátásod, értelmesebb ember vagy itt mint bármelyik kötekedõs hülye! Megnézném ezt a sok okost hogy nekik mennyire tökéletes az életük!
jó, most itt senki nem azt mondta, hogy na nem tud valaki fõzni akkor abortusz. Csak a kérdezõ ne lepõdjön meg, ha kedves apuka veszi a kalapot meg a kabátot, mert egy idõ után együtt élve rá fog jönni, hogy egy gyereket vett a nyakába, aki még szül is egyet neki. Végül is mint a mellékelt ábra mutatja, egy két gyerekes házasság sem volt elég ahhoz, hogy együtt maradjanak, akkor nem biztos, hogy egy semmihez nem értõ terhes gyereklány az igazi, akivel semmi baj nem lesz és örökké élnek együtt élnek majd a rózsaszín ködben.
19:51 sírok a röhögéstõl! Mintha a fiamat írták volna le a cikkben! Apa mellkas szõre, anya nyaka, mellbimbó kapaszkodás, sunyi mosoly... kész!!
bizony! ismered azt a viccet, amikor az újdonsült asszonyka a férje elé teszi a meglepetés-vacsorát -Hm, nahát!de finom!- mondja az újdonsült férj. -Milyen jó , hogy két ételt legalább megtanultam anyukámtól, a tökfõzeléket és a vaniliapudingot!- mosolyog az asszonyka. -És ez most melyik volt? - kérdezi a férj. ****** Apuka játszik a bébivel és a fontos okiratokkal: http://www.youtube.com/watch?v=RP4abiHdQpc&feature=fvsr
ja! És ne kérdezd, hanem csináld! Ne kérdezd meg, hogy kitakaríts-e, vagy csinálj-e valami finomat vacsira! Próbálj olyan dolgokat amit nem ronthatsz el! Rántott hús, pörkölt (abból már csak 1 lépés a rizseshús) Levesek.. Pofon egyszerû! Menni fog! Ne gyújtsd meg a házat :D Vegyetek füst érzékelõt! 3-4000 forint! És az igyekezeted biztos leveszi a lábáról! Mindennap egy kis kedveskedés és rendben lesztek! (na nem nyalni a se.ggét, hanem csak annyit kedveskedni amit elvársz Te is mindennap! Azt ne felejtsd el hogy a férfi mindig abba a nyugodt, békés környezetbe akar hazajönni amit te teremtesz meg! És ha vannak kis meglepik akkor feldobja az Õ napját is! )
Hány hetes terhes vagy? fiú vagy lány?
19:51nek igaza van! Fekvõ helyzetben nyakig szaros lesz :D Majd rájössz amikor hallod hogy rotyog a pelus és felveszed az ágyból hogy kicseréld neki, és csak azt látod hogy valamiért tiszta sz@r az ágy, aztán még a kezed is.. Az anyatejes kaki olyan mint a víz, mintha 3 decit egyben öntenél a pelusra... Rögtön úgyse szívja fel! Amit meg nem szív fel az kifolyik... :S Vegyél gumi aljú lepedõt majd (nagyobb gyerekeknek szokták venni amikor még éjjel bepisilnek), úgy nem lesz olyan a matrac!:D Sok sikert ha van kérdésed írj nyugodtan, de szerintem már nem fognak cseszegetni! Most már úgyis a normálisabbak jöttek vissza!
nincs olyan hogy valaki nem tud takarítani!:) 14 éves vagyok, nem tanultam a takarítást, lepakolsz az asztalrol, letörlöd, visszapakolsz.ebbe mi a nehéz? és kaját is neten mindent leírnak, nem azt mondom hogy mindíg fõzz.de legalább gyakorolhatnál, még ha a párod azt is mondta hogy Nem kell...attól még lehet, terhes leszel és egész nap ülsz, gépezel, tévézel? :) 2x takarítónõ megy, és akkor a másik 5 nap állni fog nálatok a por, meg a mosogató tele? megfogjátok unni az éttermi kaját mindíg..szerintem kicsit gyakorolhatnál.nem rossz indulatból mondom!:)
"A szándék pedig bennem van" Akkor viszont bocsánat. Viszont azt jó ha tudod, hogy nem csak azokat a dolgokat kell megtenned amire kérnek. Kicsit önállóbbnak kell lenned, pláne baba mellett. Az embernek jólesik ha néha meglepik. az csak a javadra válhat, ha heti 1x-2x inkább te fõzöl. Megjegyzés: A baba pedig a legtutibb nyakig érõ pelusban is tarkón tudja magát f*sni. Tessék, itt egy remek összefoglaló: http://www.anyalettem.hu/amit-addig-nem-tudsz-amig-nincs-gye..
:D NEM EGÉSZEN!!! AZ anyatejes kaki olyan mint a víz! Azt a pelenka sehogy sem szedi össze... Mind kifolyik:D :S Akár napi háromszor is viheted fürdetni.. teljesen igazad van minden másban!!!
A kérdező hozzászólása: 18:55 Köszi, lehet, hogy megpróbálkozom a takarítással és a fõzéssel, amíg itthon leszek, bár eléggé félek attól, hogy magunkra gyújtom a házat vagy hasonlók :D A szándék pedig bennem van/volt, de amikor kérdeztem a barátomat, hogy megcsináljam-e ezeket, azt mondta, hogy nem szükséges...Így inkább beletörõdtem. De azt viszont nem értem, hogy miért lenne vállig kakis a pici...Nem azért van rajta a pelus, hogy ezt megelõzze? A többieknek pedig üzenném: Attól, mert nem vagyok egy házitündér, attól még lehetek jó anya és jó barátnõ/feleség.A kisbabák tudtommal nem az elsõ naptól fogva 4 fogásos kajákat esznek, amihez akkora fõzõtudás kell.Nem attól lesz valaki jó ember és anya, mert tud fõzni vagy takarítani.
nem õ lesz az elsõ... Ettem olyannak a fõztjébõl aki azt mondta tud fõzni... hááát nem!!! Ha bejárónõ jön akkor hajrá, ha kaját hozatnak étterembõl (mondjuk napi menüt) öregek is csinálnak ilyet... mi van akkor?
Nem azzal van a gond, hogy nem tudja. Én se tudok fõzni, apránként tanulom. Itt azzal van a baj, hogy még a szándék sincsen meg benne, hogy valaha is megtanulja.
ja és ha segíteni akartok adhatnátok normális tanácsot nem ge.iskedni kéne szegénnyel! Senki nem születik úgy, hogy mindent tud! Én 9 hónapja voltam párommal mikor terhes lettem.. együtt vagyunk és tervezzük a következõket is :D
A kérdező hozzászólása: Mégis miért hagyna el csak azért, mert nem fõzök és nem takarítok vagy mert egyesek szerint gyerek vagyok? Ha 10 hónapon keresztül képes volt elviselni engem, úgy, ahogy vagyok(mert azért elég sokat voltam nála, tudta már akkor is, hogy nem tudok fõzni és takarítani), akkor ezután is képes lesz rá. A házassága pedig azért ment tönkre, mert "kihûlt", szinte csak éltek egymás mellett és össze-vissza csalták egymást.Nem a barátom adta be végül a válópert, hanem a felesége. Hagyjuk már ezt, hogy azért elhagy, mert nem fõzök/takarítok.Rengetegen nem csinálják ezeket, mégis van párkapcsolatuk.Ha nem szeretne, akkor nem mondta volna, hogy költözzek hozzá, hanem simán dobott volna, amikor kiderült, hogy babát várok.
A kérdező hozzászólása: És hogyha (még) nem tudok fõzni, takarítani, akkor mi van? Itthon leszek legalább 4 évig, csak sikerül megtanulnom, vagy ha nem akkor sem dõl össze a ház.
Te még most is azon pörögsz, lesz-e balhé a szüleid, és a párod között?
Na jó, de ezt anyádnak nem lehet megmagyarázni, õ csak azt látja, hogy jézusom még mindig rejtegeted, hát mi a jó isten baj lehet vele, ha már gyereket is csinált neked, de még mindig nem mertek együtt eléjük állni. Azt nem fogod tudni neki megmagyarázni, hogy egy tökéletes férfi, meg õ akar is jönni, de te inkább nem akarod, mert kiabálni fognak. Amúgy meg tapasztalatból mondom, hogy csak addig nagy a szájuk, amíg nincs ott. Az enyémek is ezt csinálták, bunkó hülye vén senki, össze fog verni, meg se tudok jelenni vele sehol stb stb. Aztán mikor találkoztak vele, akkor mindkettõ kussban volt most meg már attól rettegnek, hogy elhagyom ezt a "jó fogást".
A kérdező hozzászólása: Nem az, hogy szégyellem, hanem félek attól, hogy anya leordítja a fejét vagy még rosszabb...Nem akarom, hogy már az elsõ találkozásuknál is balhé legyen.
12.00 vagyok. Ezzel nem azt mondom, hogy el kell vetetni, te dolgod, mit csinálsz, de az õ szemszögébõl így áll a helyzet, nem csoda, hogy szegény azt ajánlja, hogy "mentsd ami menthetõ".
Anyád azért ajánlja az abortuszt, mert a legjobbat akarja neked. Mi olyan nehéz azon, hogy felfogd, a pasidat életükben nem látták és elég nehéz elhinni, hogy egy felnõtt férfi ember majd egy éven keresztül nem áll eléjük, pedig komolyan gondolja (?), aztán mikor felcsinál még akkor sem képes melletted eléjük állni. Nem épp ilyet képzel el senki a gyerekének. És õszintén szólva nem is látszik tényleg olyan jó fogásnak. Elvált, két gyerekkel, hónapokig dugdossátok egymást, nem tervezitek, de véletlen összehoztok egy gyereket, amit amúgy egyedül kell elmondanod, anyádéknak, mert õ oda se jön. Persze, persze, te mondtad, hogy ne jöjjön, de hát nem tudom ilyet hogy lehet hagyni, meg anyád úgyis csak azt látja, hogy valami tényleg lehet azzal a faszival, ha még most is szégyelled.
18:41 Kérdezõ, majd kérdezd meg anyukád, amikor te jelentkeztél a földi életre, akkor is felmerült benne a likvidálás? Ezt jó tudni.
Értem én, de anyukád részérõl azt hiszem ez a reakció természetes. Az én anyukám sem repdesett, amikor megtudta, hogy terhes vagyok. Õ is felajánlotta az abortuszt, de vagyunk olyan kapcsolatban, hogy higgadtan, kulturáltan meg tudtuk beszélni, hogy nem szeretném - jelzem a párom 42 éves, szóval hasonló a szituáció, mégsem titkoltam a szüleim elõtt egy percig sem. Az egyetemet folytatom, együtt élünk, takarítok, fõzök is, 2 naponta be is vásárolok, és mellette neveljük közösen a kislányunkat, nem lehetetlen feladat. 19/L
A kérdező hozzászólása: Tudom, hogy sokak szerint így mindenem megvan, de... Annyira rossz, hogy pont a saját anyám akar(t) rávenni arra, hogy elvetessem a babát. Lehet, hogy kívülrõl tökéletesnek tûnik az életem, de szerintem az anyámmal sosem lesz többet olyan a kapcsolatom, mint volt.Persze, tudom, hogy majd ha megszületik a pici, akkor meg fog majd Õ is változni, de akkor is...
Ugyan, mi itt a gond? Lesz egy gyereked, a párod eltart, se fõznöd, se takarítanod nem kell, (se dolgoznod...) mégis mit vársz még? Teljesen korrekt életed lehet.
A válasz írója 75%-ban hasznos válaszokat ad. A válasz megírásának idõpontja: ma 12:30 Köszi :D A saját nyûgjüket verik le itt! de ha az anyukája meggyõzte volna az abortuszról akkor már mindenféle büdös k.... lenne!!! Megnézném én is, hogy miért szegény kismamán töltik ki a bajukat (a nyomorult életüket le kell verni valakin esetleg?)! vagy fogjuk inkább arra, hogy Lehet régen volt szex! Ezektõl az "okos tanácsadóktól" mindenki csak értelmesebb lehet!
KOmolyan mondom teljesen az jön, le egyes válaszadóktól, hogy irigyek. Emberek, ez a lány szerencsés, hogy nem KELL neki takarítani, fõzni miközben majd üvölt a gyerek. Szerintem nagyon sokan sokat adtunk volna egy bejárónõért meg egy hozatott kajáért mikor kicsi volt a gyerek! Még most is! Kérdezõ! Örülj, mert szerencsés ember vagy. Hidd el sokkal több kedved lesz így fõzni, hogy nem muszáj. Így még talán élvezni is fogod. Lényeg, hogy próbáld meg, a párod pedig mivel szeret, a legpocsékabb kajádhoz is jó képet fog vágni, és majd együtt nevettek. A takarítás sem bonyolult, tényleg csak idõbeosztás kérdése az egész, ahogy írták is. Ajánlom a flylady programot, nem leszel mintaháziasszony tõle, de érdemes szemezgetni. Keress rá. A károgókkal meg ne törõdj! Lesz meló a babával is és? Akkor mi van? Eleve úgy kéne hozzáállnod milyen nehéz is lesz? Akkor meg azért küldenének abortuszra! Vicc.
A kérdező hozzászólása: Azért a pelenkázás meg mondjuk a fõzés egy kicsit külön kategóriába tartozik, már ne is haragudj...Attól, mert nem fõznék, senkinek nem lenne semmi baja.De ha nem pelenkáznám át a picit, fertõzéseket is elkaphat, szóval inkább ne említsük ezeket egy lapon.
féltékeny vagy rá, hogy megengedhetik majd a késöbbiekben is?
Pelenkázni is vagy megtanulsz vagy sem, ennyi erõvel... A hozzáállásoddal vannak gondok, eddig a szüleid szolgáltak ki, eztán majd a pasid tart el, bejárónõstül, éttermestül, gyerekestül...
Én nem azért mondom, de ha ráadásul már egy idõsebb elvált pasi két gyerekkel, akármennyire is elvált az asszonytól, ha akarja, ha nem de biztos eszébe fog jutni egy párszor, hogy atya isten ez a kislány tényleg semmit nem tud megcsinálni bezzeg az asszony legalább. Egy huszonévest még lehet etetni azzal, hogy jó ez így nekünk, hogy te életképtelen vagy, bár az okosabbja egy idõ után elkezdi felfedezni, hogy érdekes anyám bezzeg...
Nem tudom kérdezõ mégis mi a fenére számítottál. Azt se tudták hogy van pasid, (ráadásul hány éves stb.) azt meg pláne nem hogy terhes is vagy. 2x hidegzuhany. És még te vagy felháborodva? A párod egy beszari alak, hogy alig mert a szüleid elé állni, ha te nem mondod, vagyis ha a szüleid nem hívnak meg titeket, a híres párod a kisujját sem mozdította volna hogy megismerje õket. Micsoda úriember, igazi "fõnyeremény."
Igen, nagyon örülünk a hosszadalmas sirálmaidnak, de anyádnak nem azért lett szar az élete mert megházasodott, hanem azért, mert szarul választott párt. Neked meg nem azért jobb, mert nem házasodtál meg. A házasság bármit is csinálsz egy jó dolog, mind jogilag mind érzelmileg, ez van. A legrosszabb érved amúgy az volt, hogy pénzszórás, mert ma Magyarországon csinradatta nélkül két felnõtt embernek teljesen ingyenes a házasságkötés. Amiket te fent leírtál, az kb. olyan, mintha most mindenki a párkapcsolatok meg az együtt járás ellen kezdene kampányolni, mert a nagy részének úgy is szakítás a vége!!!!
ja azt magyarázza már el valaki miért volt olyan jó hogy házasok voltak? Kijöttek a rendõrök és széttett kézzel visszaültek a kocsiba mondván hogy családon belüli jelenteni kell és majd intézkednek... Vetessen látleletet anyum... Ezt hozzátették... Nem úgy indultak Õk se az életbe hogy fater olyan volt már... Idõközben lett agresszív állat... Anyum azt hitte majd jobb lesz Õ erõs nõ és majd megoldja, nem kell válni... Öcsémtõl fél évvel fiatalabb a mostoha öcsém... Anyum 8 hónapos volt mikor fater lelökte a lépcsõn... Mert hogy Õ ezt a gyereket nem akarja... Köszi... Feleségként annyi haszna volt mindenbõl hogy becsukhatta a rendõrök után az ajtót... Mert ha csak élettárs lett volna elviszik fateromat... De családi viszályokba nem szólnak bele.. Nem értem hogy miért kéne bíróságra mászkálni amikor eldöntöttem, hogy én azt az embert már soha nem akarom látni! 1 percre sem.. És megyek a bíróságra békítõ tárgyalásra... Vicc ez az egész elkötelezettség! Semmit nem ér csak felesleges fájdalmakat okoz ha válásra kerül a sor! Én szakítok szépen csendben más meg a legnagyobb verések közepette válik! Én ha rendõrt hívnékk elvinnék az párom legalább éjszakára (sose forduljon elõ velem!), amikor anyum rendõrt hívott néztek hülyén a rendõrök hogy el kell válni ami alaphangon 1 év... 1 évig olyan emberrel élsz egy házban akivel nem akarsz közös levegõt szívni sem és azt csinál veled amit akar továbbra is! Ha erõszakol akkor azt ha ver akkor meg vetess látleletet... Jó példa van elõttem! Én nem állok be ebbe a sorba!
Mikor elmondtam neki, hogy apa mit mondott, akkor meg szerintem megijedt egy picit, bár próbálta leplezni.. Oké, igazad van, egy igazi, belevaló karakán ember a párod. Megijedt picit? konkrétan majd beszart, úgy megrémült, hogy vállalnia kell magát a szüleid elõtt, erre mérget vehetsz. Na, jól van, további szép álmokat királylány:)
ja és fater körülbelül a házból mindennel együtt kimentett magának 8 millió forintot! Hol volt itt az igazság, meg az a kib@szott nagy joga mindenhez??? Nesztek feleség... Anyámtól jobb Nõt míg él nem fog találni, mégis verte, csalta másnak csinált gyereket (öcsém keresztanyjának aki történetesen az anyum bátyjának a felesége volt) meg még ki tudja kiknek...! Vicc... Nesztek biztonság... 13 voltam mikor szétköltöztek 16-17 mikor kimondták a válásukat! 23 vagyok! Nem hiszek az esküvõben, se a házasságban, se ebben az egész f@szságban...
ma 14:53-milyen igazságot fogalmaztál meg. Így látom én is. A lányok, nõk természetének lényegi vonása a család, a gyerek utáni vágy, egy egész-séges kis sejtje a társadalomnak - mélyen elnyomva a csak kalandozni, szórakozni vágyó férfiak elõl, mert kigúnyolják, kiröhögik és otthagyják érte, lefojtja hát. Azonkívül a liberális politikának is van egy ilyen család-sejt romoboló hatása a médián keresztül - letaposni a hagyományos értékeket - de ez már messzire vezet. A nõknek pedig mindezek ellenére õrizni kell az értékeket. "Õrzõk, vigyázzatok a strázsán, Az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi szépet" /Ady http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/a..
Anyumék elváltak 7 éve! Mindenbõl kiforgatta fater õt hónapokkal a szétköltözés elõtt! Ugye a válás egy folyamat vége... A folyamat meg észre vehetõ mindenkinél! ÍGY MINDENKI KIFORGATHATÓ A VAGYONÁBÓL! A számlájukról levette a pénzt az aranyait eldugta... Mikor elköltöztünk anyu rá pár hétre vissza akart menni tv-ért, dvd-ért ezt azt el akarta hozni a lényeg az hogy fater zárat cserélt nem tudtunk bemenni a házba... Anyum rátelefonált megbeszélték a hétvégét! Hétvégére fater csinált egy önbetörést! Rendõrség kiment lehelyszínelték, hogy kirabolták a házat összes értékébõl fater azzal a papírral elment a bíróságra és már nem is kellett felezgetni... Anyumnak majd' 20 évért járt 3.500.000 forint a házból... Ennyi! Méghogy nem lehet valakit kiforgatni mindenébõl mert házas! Dehogynem!!! Itt a példa! 13 éves voltam, fater annyira lesz@rta hogy nincs semmink, se pénzünk se ruhánk se semmink hogy azt mondta ha vissza hozzá nem megyünk majd elvitet a gyámhatósággal minket... Ugyanis nem érdekelte hogy velünk mi lesz! Annyi volt a lényeg hogy anyunak a házasságából semmije (még Mi se) maradjunk meg neki! Az Önbetörés meg úgy derült ki hogy fater egy részeg pillanatában elugatta a faluban... Mindenkit ki lehet forgatni mindenébõl! Anyum példáján okulva nem fogok így járni! Ezért kötünk párommal ilyen megállapodásokat! Minden a miénk! Nem az Enyém vagy az Övé!!
Képzeld csak élettársak vagyunk, van egy gyerekünk, mindenünket közös névre vettük, a párom nem él vissza, hogy nem vagyunk házasok és nem csal meg, ellenben a barátnõm házas és csalják. Ne próbáljátok bemagyarázni már senkinek, hogy mire vágyik. A párom többször megkérdezte, hogy akarok e esküvõt, nem akartam, nem érzem, hogy feleség akarok lenni.
Titokban, magában a legtöbb nõ házasságban szeretne élni. Hogy egy idõ után, amit együtt éltek le, és dolgoztak, neki is lehessen valamije. Hogy ne lehessen kidobni csak úgy a közösbõl, ha újra kell kezdenie, ne a semmirõl induljon. A gyereknek anya kell és apa kell. Vér szerinti is, és törvényes is. Hogy onnan se lehessen kitúrni az egyik felet. Mekkora divat most a családfa-kutatás Meg milyen jogon várok el hûséget, és hogyan kérjem számon? A férfiak 90 % a visszaél a helyzetével, a nõk meg némán tûrik, csak hogy legyen valakijük.
Ez a válasz 74%-ban hasznosnak tûnik. A válasz írója 82%-ban hasznos válaszokat ad. A válasz megírásának idõpontja: tegnap 21:25 "Tudod van ám aki szereti a szûk családi körét, és van olyan önzetlen hogy szívesen meghívja õket egy vacsorára, és késõbbre csúsztatja miatta a jordániai utat:) " Én is Szeretem a családomat, de ha választhatok hogy hárman menjünk egy felejthetetlent nyaralni vagy (számomra) baromságokra sz@rjuk el a pénzt akkor inkább legyen az álomnyaralásom! :D
életünkbõl számûzetett a Jóisten. Kár. Kérném Isten áldását a család boldogságára. Ez volt az esküvõi szertartás lényege -és ma is az. Az a másik oldal, ha valaki ezt nem hiszi, az Isten létét és az áldás fontosságát nem érinti. * nna, mindent jól megvitattunk itt, de Kérdezõ, hogy sikerült a gyerek érettségije?
Házasság pártolás ide vagy oda, csak egy papír, ez tény (meg 2 gyûrû), de jogilag nagyon más élettársaknak lenni, mint házasoknak :)
JÓÓÓÓ.... Tudod, ha valami történne párommal az Isten nem állítana meg ha látni akarnám, nem egy orvos de szerintem ezzel nem csak én vagyok így! Amúgy meg Kizártnak tartom, hogy X éve a Párom, együtt élünk közös gyerekünk van, és nem engednének be! Az apaságit sem kell ám lobogtatni :D Ugyanannyira kell mint a házasságit... Ugyanis a szülésre vagy az egyiket vagy a másikat de vinni kell! Nem csak apasági mellett lehet bizonygatni, hogy kié a gyerek! :D Házasságban ez ugyanúgy megkérdõjelezhetõ marad! Vagy nem? Ugyanannyira kell bizonygatnom Nekem mint Neked, vagy másoknak! Lobogtatni kell meg, hogy higgyék el hogy én tudom kié a gyerek :D Ez jó! De tényleg! Hidd el nem volt még olyan, hogy ne adtak volna ide valamit! Pedig jön csomag, ajánlott levél, hivatalos levél és pénz is és nálunk sajnos sûrûn váltakoznak a postások... Annyiból "bonyolultabb" a dolog, hogy megkérdezi én kije vagyok xy-nak megmondom, hogy az élettársa "ixel" egyet valamelyik kis rubrikában és kész... Tényleg sokkal bonyolultabb a dolog! Ha meghal valamelyikünk... Igen ez szar dolog de erre is gondoltunk ám... Közös a számla, valamelyikünkkel történne valami a másik besétál a bankba és kiveszi a pénzt bármilyen szar is még aznap míg nem zárolja a gyámhatóság is... Mert a gyerek védelmében rögtön ugrálnának. Amúgy minden más kettõnk nevén van gyés lesz is majd a késõbbiekben! Szeretnénk házat venni amin a gyerek lenne a haszonélvezõ, mi meg a tulajdonosok. Ha valami meg ne adj' isten történne köztünk az marad a gyerekkel a házban akinek a gyereket "ítélték"... Nálunk ebben sincs vita! Ennyire egyszerû!
"Miért vagy Te jobb helyzetben attól aki nem fogadott hûséget az oltár elõtt??? ERRE NEM TUDJA MEGADNI SENKI A VÁLASZT!!! ERRE KÉNE CSAK VÁLASZOLNI!!! " Ömmm... a jogról hallottál már? Hogy ha intenzíven van a másik bemehetsz hozzá, mert nem a senkije vagy? Ha szülsz, nem kell apaságit lobogtatni, hogy higgyék el, te tudod ki csinált fel és el is ismeri? Ha szétmentek, vagy ne adj isten valamelyikõtök meghal, mennyivel tisztább a helyzet vagyoni szempontból is? Hogy mondjuk nem csak az ismerõs postás adja oda, amit neki küldenek, hanem a helyettesítõ is? és így tovább.
A válasz írója 78%-ban hasznos válaszokat ad. A válasz megírásának idõpontja: ma 18:59 Tudod van ám aki szereti a szûk családi körét, és van olyan önzetlen hogy szívesen meghívja õket egy vacsorára, és késõbbre csúsztatja miatta a jordániai utat:)
Ja a sorról, meg amibe nem állsz be, csak annyit, hogy érdekes, az élettársról miért egy csomó mindenkinek a kékfény jut eszébe? Ennyi erõvel az élettársaddal is beálltál a sorba, mert azok közt is annyi görény, meg erõszakos van, hogy csak na.
Kérdezõ! Nagyon elkalandoztak a többiek a témától. Igaz? Mesélj mi lett, javult valamit a helyzet? Érdekelnek a fejlemények. 22/N
Ok, csak ez komoly dolog ahhoz, hogy verekedéssel oldja meg.
A kérdező hozzászólása: Dehogy vagyunk.Csak azért már azon is kiakadt, amikor megtudta, hogy terhes vagyok.Nem tudtam, hogy fog reagálni, érthetõ, hogy aggódtam.
Milyen családból származol te, hogy ilyen dolognál apád verekszik. Cigányok vagytok?
A kérdező hozzászólása: Nem zsaroltam meg senkit, én csak elmondtam nekik, hogy ha az apám megmeri ütni a páromat, akkor ne sok jóra számítsanak a jövõben. Talán hagynom kellett volna, hogy megverje vagy mi?!
Azért ügyes vagy kedves kérdezõ. Mert így, hogy kibékültél a szüleiddel, és kidob majd a jó apa, lesz hova visszamenned. Mert megzsarolod a szüleidet, hogy nem léthatják többé az unokájukat, meg téged sem. Ha elég ügyes vagy, el is tartathatod magatokat velük. Jut eszembe: ha meg lesz a baba, kinek a nevét fogja viselni? Egyébként szabad tõled megkérdezni, hogy tulképpen mi a te végzettséged? Már ha szükséged lenne rá...
És ez a nagyon jó apa, a te talpig férfit, mit mondott rólatok? (Mármint azon túl, hogy XY vagyok, és én tömöm a lányukat titokban már lassan egy éve...)
A kérdező hozzászólása: Nem szabtam feltételt, csak elmondtam anyának, hogy ha verekedés lesz, akkor ne számítson sok jóra a jövõben.
Áh, szóval még azzal kapcsolatban is feltételt szabtál, apukád hogyan reagálja le a dolgot, még ebben sem hagytál szabad döntést édesapádnak... A ragtapasszal meg nem tudom, mire mentél volna, hogyha apukád fasírtot csinál a párodból (mert az enyém csinált volna) :) Annyira naiv ez a hozzáállás, hogy "majd te megoldod a dolgot" nem gondolod, hogy a szüleid jót akarnak, és féltenek?!?!
A kérdező hozzászólása: Nem volt bunyó, mert elõre szóltam anyának, hogyha apa megmeri ütni a páromat, akkor minden kapcsolatot megszakítok velük(de azért volt a táskámban sebtapasz). Igazából elég jól ment, bár én már alig vártam, hogy elszabaduljunk onnan. Voltak a szokásos kérdések, hogy mégis hogy akarok én gyereket nevelni meg hogy a gyereket nem tudom felrakni a polcra ha megunom, stb, de az ilyenekre nem annyira figyeltem oda. Nem lett rögtön ugyanolyan a kapcsolatunk, de nem is ezt akartam.
Remélem, lesz bunyó! Anyukád nem fogja megállni szó nélkül ennek a jó apának a ganéságát. Hacsak be nem bizonyítja, hogy nem tudta, hogy mitõl lesz a gyerek.
Szia! Majd mesélj mi volt szüleidnél:)
A kérdező hozzászólása: Végül csak elfogadtuk a vacsorameghívást, csak reménykedni tudok, hogy nem lesz semmi gond.
"Õ azt mondja, hogy kibírná miattam, de én viszont félek" Ezt el is hiszem, kedves kérdezõ. A bátor és jó apa, meg kibírná éretted, de inkább nem teszi, mert még az is lehet, hogy apukád vérmesebb természetû, és esetleg párszor jól pofán vágná a leánya megmentõjét. Én speciel megtenném, igaz, én nem vagyok jó apa.
nem fognak rosszalkodni a szüleid, nyugodtan menjetek - szemtõl-szembe másképp beszélnek az emberek.. ez a békejobb nyújtás - ne utasítsátok vissza. evés: hát erre valóban vigyázni kell! nem kell többet enni - de sokkal jobban figyelni a minõségre. Most szerencsére rengeteg finom gyümölcs van. Mindennap egyél és sajtot is. (az fõleg az ut. 3 hónapban) a calcium miatt. Jó a mák(pite, sütemény) abbban is sok a jól beépülõ calcium. Kenyeret, tésztát, krumlit, fehér rizst nagyon keveset. Semmi édes szénsavas ital! borzalamas sok üres kalória. (ezt utána is tartsd meg) A teába, kávéba (ne legyen erõs, keveset)ne tegyél cukrot, inkább kis mézet, ha nem birod úgy inni. Ásványvíz, saját magad által facsart friss gyümölcslé (vegyél egy gyümölcslékészítõt) Szia, jó éjszakát!
A kérdező hozzászólása: Ha megkérné a kezemet, akkor nem mondanék rá nemet, de egyébként nem akarom nagyon a házasságot, nem errõl álmodozom. Nem kell sajnálni, mivel teljesen jól megvagyunk a párommal.Attól, mert nem állt oda a szüleim elé simán lehet jó ember.Mikor elmondtam neki, hogy apa mit mondott, akkor meg szerintem megijedt egy picit, bár próbálta leplezni...
Tök mulatságos, hogy a kérdezõ idõvel megszül majd, ti meg közben már tõle teljesen függetlenül, jól elbeszélgettek itt a "Hogy közöljem a szüleimmel, hogy babát várok?" kérdés alatt egymással. Amúgy valahol az elején elmondta a szüleinek a nagy hírt. Már ha ez érdekel még egyáltalán valakit :-))))
Nem, nem vágyom esküvõre! És õszintén válaszoltam! Vágyom még egy babára egy szép házra békés családi életre! Esküvõre nem! Párom az apját kérdezte meg hogy ezt, hogy szokás csinálni? Mármint a lánykérést! Elmondtam az öregnek hogy ettõl feleslegesebb dologra nem is tudnánk költeni a pénzt... Úgyhogy az öreg szólt neki, hogy ezt szerinte nem biztos, hogy kéne erõltetni! Párom rá fél évre mondta el hogy anno az apja miért faggatott... Rossz érzés volt, hogy megbánthattam de azóta belátta, hogy inkább menjünk nyaralni jordániába 500.000 ért minthogy akárcsak egy vacsi erejéig is megvendégeljük a szûk családot...
A kérdező hozzászólása: Utolsó Nem is ismersz se engem, se a páromat, szóval elég bátor lehetsz, hogy látatlanból elmondod, hogy milyen a jelleme meg hogy el fog hagyni. Nem tudon, hogy meddig fogjátok még ezt fújni, hogy elhagy...Imádjuk egymást, napközben legalább 2 óránként beszélünk egymással és mindent megbeszélünk. Nem értem, hogy lehet megítélni valakit úgy, hogy nem is ismerik az illetõt....
Kedves kérdezõ! Szép álom, kár hogy majd berreg a vekker, és akkor véget ér. Az ilyen remek apák nem állnak meg 2 asszonynál, és 3 gyereknél. Megkérdezném, a jelen helyzetben mi neked a státusod? Feleség, pár, élettárs, egyéb. Majd a helyes választ jelöld be x-el.
GYES csak 3 évig jár, de gondolom ez lényegtelen. Szóval 4 évet otthon vagy a picivel, plusz még alaphangon 3 év a fõsuli, szóval 7 évig tervezel otthon maradni háztartásbeliként, úgy, hogy nem vezetsz háztartást :) Most egy kicsit irigy vagyok :D
A kérdező hozzászólása: Legalább 4 évig itthon szeretnék lenni a picivel, utána elvégezni egy fõiskolát vagy egyetemet.De amíg itthon leszek a babával, addig nem szeretnék semmi komolyabba belefogni, mert nem tõle akarom majd a késõbbiekben elvenni az idõt.
Kedves Kérdezõ! Én ugyan nem cafkázlak le, de amit az utolsó a továbbiakban írt, azzal teljesen egyetértek! Tessék magad összekapni, egy igazi nõ, társ élete nem abból áll, hogy elflangáljuk az idõt, meg pihengetünk. A terhesség nem betegség, persze van, hogy indokolt a fokozott pihenés, de semmi ilyenrõl nem írtál. Ha sokáig meg szeretnéd tartani a párodat, akkor igenis vezess háztartást, tanulj meg fõzni, a takarításhoz sem kell se diploma, se különösebb tehetség. Az jó, ha (jelenleg) van pénz a kiszolgáló személyzetre, de eljöhet az idõ, amikor a párod tõled várná el mindezeket. Ha rájön, hogy semmi ilyenre nem vagy alkalmas, elõbb utóbb keres olyat, aki nemcsak az ágyban jó. Aztán: 19 éves vagy, gondolom jó esetben van egy érettségid. Sokan tanulnak terhesség, gyed idején, nézz körül, ha jól tudom, mostanában vannak a pótfelvételik a fõiskolákon. Hidd el, nem olyan nagy dolog gyerek mellett sem megszerezni egy diplomát, már több ezer nõnek sikerült, neked miért ne? Párod bizonyára támogatna, sõt örülne, hogy vannak ambícióid, gondolom õ sem a 8 általánossal szerezte azt, amije van. Fõleg ha anyagilag momnetán megengedhetitek magatoknak, hogy a babára bébiszitter vigyázzon, ha te suliban vagy. (Bár gondolom addigra és ilyen indok miatt a nagyi is boldogan ott terem a kicsi mellett.) Nagyon lazán veszed a dolgokat, ne legyél kitartott/eltartott/elkényeztetett úri kisasszony, mert most "hopp", de utána jöhet még "kopp" is.
Kedves kérdezõ! Azt elárulod nekem, mik a terveid a jövõre nézve? Otthon leszel a gyerekkel, tiszta sor, de meddig? És utána mit szeretnél? Dolgozni? Vagy tanulni? Tényleg, mi a szakmád (ha van)? Fogsz találni munkát (nem tudom, merre laksz)? Értem én, hogy most minden szép és jó, de mi lesz pár év múlva? Most nem arra célzok, amit sokan leírtak, hogy "majd a pasi így meg úgy elhagy" de tényleg, VELED mi lesz eztán?
(voltam már családszétdúló krva, hazug dög, pénzéhes ribi és még sorolhatnám). " Pedig nem is. Csak egy buta, megesett lány vagy, akit elcsábított egy jó apa. A filmekben õ a tenisztréner, vagy a nõorvos. Jelen esetben vajjon micsoda? Vezérigazgató?
"Nem a pici tehet róla, hogy a nagyanyjába alig szorultak érzelmek...." Ha a te lányod igyekszik, akkor 37 évesen te is megtudod majd. Vagy még elõbb. Kívánom neked.
"féltenek, de engedjék, hogy ha hibát követsz el tanulj belõle. " Kedves válaszoló! Ha ez hiba, akkor a tányér leejtése micsoda?
Érett felnõtt, komoly gondolkodású vagy, Kérdezõ. Nem kell a szüleid gyilkos tanácsa. - tényleg, azt nem vetették fel, hogy egész életedre megnyomorodhatsz? és egy élõlény elpusztításanak lelki terhe nyomna? Fölötted is így ordibáltak egymás közt, vagy a õ szüleik közt, hogy engedjenek-e megszületni? érdekes, hogy ez nem lenne náluk probléma? ÚJ családod van - és szépen készüljetek a fogadásra. Szerintem most még belefér: minden nap tanulj 3 órát a választott nyelvbõl (ne hagyj ki napot, a napi ritmus fontos! )- fél év alatt megvan a nyelvvizsga. Határozd el, midennap, lehetõleg ua. idõpontban. Mint egy sportoló az edzést. Sikerülni fog!! Drukkolok neked!
bocs: mondd meg, hogy érted
Figyelj én mindig melletted voltam, de most légy õszinte! Te mit gondolnál egy olyan 19 éves lányról aki összejön egy nála jóval idõsebb pasival, se nem fõz se nem takarít, ellenben vásárolgat, teniszezik, kozmetikázik stb. És nem mellékesen terhes. Hülye helyzet, mert konkrétan ez valóban általában a pénzéhes k.rva definíciója. Viszont mivel nem ismerjük 100%osan a helyzeted nem szabad ítélkeznünk, fõleg, hogy valóban nem ez volt a kérdés. Nyugodj meg, beszélgess a szüleiddel, mondd meg fog megérted, hogy féltenek, de engedjék, hogy ha hibát követsz el tanulj belõle. Ja és ha némileg jobb külsõ megítélést szeretnél, akkor jobb ha megtanulsz fõzni, és takarítani. Nem baj, ha van segítséged, ennek mindenki nagyon örülne, de szerintem az a legjobb megoldás, ha azt valóban segítségnek fogod fel, és nem úgy, hogy akkor neked nem kell. Nyilván te döntesz, de szerintem/ kívülálló szemével nézve érdemes lenne.
A kérdező hozzászólása: De amúgy elég vicces, hogy a kérdés lényege az volt, hogy mondjam el a szüleimnek azt, hogy terhes vagyok...Most pedig itt írják a válaszadók, hogy majd elhagy meg hogy fogom én ellátni a picit, ha fõzni nem tudok.... A 9. oldalon kb. megírtam, hogy elmondtam a szüleimnek, hogy mi a helyzet, azóta pedig kapom a "kellemes" válaszokat, hogy hogyan fogok én ellátni egy gyereket meg elhagy majd a párom, stb...
Ez a történet már olyan hosszú, és szép, mint egy brazil szappanopera.:-)) 19 éves lány megesik az érett férfitõl, aki szerelmes, elvált, gazdag, és boldog attól, hogy lesz egy új gyereke. A lány szülei magukba roskadnak, mert meg sem fordult a fejükben, hogy a lányuk átveri õket, és hogy a vejük majdnem egyidõs lesz velük. 19 éves lány boldog, mert a takarítónõ takarít helyette, õ meg vásárolgat, vendégeket fogad, és teniszezik. Viszont tud már tükörtojást sütni. Boldogok lesznek életük végéig, ahogy ez általában ilyen történetekben törvényszerû. Vége, stáblista...:-)))
Én sem ismerlek téged, sem a párodat, de az alapján, amit leírtál, eléggé álomvilágban élhetsz.
A kérdező hozzászólása: Nem élek álomvilágban, elmondtam már a barátomnak is, hogy mit tervezek a jövõre nézve és Õ azt mondta, hogy Õ mindenben támogat.
A pasi jellemérõl mindent elárul, hogy nem áll ki határozottan amellett, hogy igenis találkozni akar a szüleiddel és megvédeni a te és a születendõ gyerek becsületét. Nagyon fogsz még puffanni kérdezõ, sajnállak, komolyan:(
Nekem van egy gyerekem már, de nem fontos a házasság. A párom néha kérdezi, hogy nem e akarom. Nem, maximum kettesben egy szép szigeten kimondva, de ott is az utazás érdekelne. Nem értem miért kell valakibe belemagyarázni, hogy igenis ez a titkos vágya. Nem, még legbelül se érzek késztetést, ha ti boldogok vagytok házason, én is hagy legyek boldog így.
16:39 Köszönöm a gratulàciót. Nem vagyok még 55 éves, 52- iket töltöttem be. Ami azt jelenti, hogy fiatalon hàzasodtunk, és fiatalon is szültem. Tény te, mint fodràsz sok mindent hallasz a vendégeidtõl. Hiszen a fodràsznàl sok minden ki van beszélve. Nekem a hùgom él élettàrsi viszonyban, tudom titkon mire vàgyik. Dehàt ez mindenkinek a sajàt dolga, hogy mit vàr az élettõl.
Véleményem szeint is, ha a kérdezõt megkéri a pàrja, boldogan veszi fel a habos ruhàt. Hànyan vannak olyanok, akik több éve élnek élettàrsi viszonyban, és a nõ reménykedve vàr, arra a napra, hogy feleségül kérjék. Aki élettàrsi viszonyban él, tegye mindenki nyugodtan a szivére a kezét és õszintén feleljen önmagànak, hogy titkon nem vàgyik-e ilyesmire.
Meg ne egyétek egymást, kinek a pap, kinek a papné. A kérdezõ szempontjából teljesen mindegy. Lehet élete végéig boldogok lesznek, lehet 5 év múlva szétmennek. Senki nem láthat a jövõbe. '9 éves, persze, hogy nem kész háziasszony. Mikor megszületett a babám néztem elõször úgy a konyhára, mint ahol fõzni lehet, mégis belejöttem, a párom nem a háziasságom miatt volt velem.
"De a hàzassàgok 15-20 évnél ritkàn hùznak többet" 32-ik hàzzassàgban élünk, férj és feleségként, talàn a ritkasàgok közé tartozunk????? Szerintem még sokan vagyunk igy!
Miért kiabálsz? Nem vagyok jobb helyzetben, egy szóval nem mondtam. Nekem fontos a házasság, neked nem. Mi ezzel a probléma? Amit megfogadtam akkor, komolyan gondoltam, férjem is. Nem mások kedvéért tettem, nem kényszerített rá senki. Ha nem adnak róla papírt, akkor is megteszem. Igaz, nem garancia semmire. És akkor mi van? Valódi statisztikát ugyan nem ismerek, és igaz, hogy egyre több az élettársi együttélés (ami válás esetén macerásabb, mint a házasság esetén), de azért én azt hiszem, hogy még mindig több gyerek születik házasságon belül, mint azon kívül. Mindenki maga tudja, neki mi a fontos. Az egymás elõtti õszinte eskü, a papír, vagy csak szimplán az összeköltözés. Eldöntheti ma már mindenki, mit akar, de ne nevezd már begyöpösödöttnek azt, aki ragaszkodik a házassághoz, és ne legyen már civilizáltabb az, aki meg nem. Ennyire egyszerû, csak te jól felfújtad a dolgot! (Még annyit, hogy szerény véleményem szerint, ha a kérdezõt a párja megkérte volna, vagy megkéri, boldogan vonul vele hófehér ruhában az anyakönyvezetõ vagy a pap elé... Vagy nem így lenne Kérdezõ???)
Utolsó! Elõször nem tudtam, hogy kiakadjak a kioktatásodon, vagy nevessek, de maradok inkább az utóbbinál. A házasság még a mai kor szerint sem felesleges baromság. Szerinted az, és még sokak szerint, de a többség még mindig ragaszkodik hozzá, és nem csak azért, hogy igazoltan dughassanak (zárójelben csak, mi szerelmeskedni szoktunk a férjemmel). Ezért aztán ne túlozz, nem MINDENKI felfogása változott, csak a társadalom egy részéé. Nem ettõl civilizáltabb valaki, te meg fõleg nem lettél tõle civilizáltabb, mint azok, akik még az oltár elé vonulnak, és nemcsak megszokásból és nemcsak a papír kedvéért, de hûséget fogadnak egymásnak. (egy "begyöpösödött" agyú korábbi válaszoló, aki nem baszogatta a kérdezõt, csak felvilágosította jószándékúan, mert úgy tûnik, sok mindennel nem egészen van tisztában az emberi kapcsolatok terén. Nem hiszem, hogy irigykednék rá, elég jó dolgom van nekem is, még ha fõzök, takarítok, és nem járok teniszezni akkor is.)
A kérdező hozzászólása: Az élettársa vagyok, feleség (még)nem szeretnék lenni. Az anyám pedig 45 éves.
Kedves kérdezõ! Tudod, mindig a hírvivõnek, vagy az igazat szólónak csapják le e fejét. De én nem akartalak bántani csak kérdeztem, hogy te ebben a kapcsolatban milyen szerepet játszol? 1. feleség 2. élettárs 3. pár 4. egyéb Tegyél egy x-et. Ez csak nem sértõ. Hadd kérdjem meg, te most vagy 19 éves. Anyukád hány évesen lesz nagymama?
Az jó! Legyél szorgalmas, kitartó, napi ritmusban tanulj! Az többet ér, ha mindennap 1/2 órát tanulsz, mintha hetenete 1x 8 órát!
A kérdező hozzászólása: A nyelvvizsgát mindenképpen megcsinálom, mert most teljesen rákattantam az olasz nyelvre :D
javítás: a ma10:24-esemet
a 10: 26 -os hsz-t jól lepontoztátok -belátom, az hogy "hányévesvagy?" sokkal , de sokkal jobb válasz. Na mindegy. Kedves Kérdezõ: azért egy nyelvvizsga belefér ám! ahhoz mit szólsz, amit a 10:26 -ban írtam? gondold át, a nyelv fontos, sok mindenre tudod majd használni, és ha fõiskolára mész, oda is kell, dipl. nincs már nyelvvizsga nélkül. Jó éjt! :)
Egyet nem értek, hogy a pasid hogy-hogy nem fogja meg a kezedet és azt mondja, gyere dràgàm most megyünk az anyudhoz és mindent rendbeteszünk. Hiszen felnõtt férfi ezt csinàlja, ha ennyire szeret téged, hogy ne veszitsd el a szüleidet.Igy talàn màr az anyud is elfelejtené az abortuszt. tehàt nem valami tiszta ez az ügy az õ részérõl. Miért nem kérte tõled soha, hogy mutass be a szüleidnek?
ma 12:30 vagyok azért a válaszodban érezzük azt a bizonyos hárítást, hogy ez szerinted sem egy normális állapot, nemde? ha még életedben nem fõztél, és takarítottál, érdekes kihívás lesz számodra egy gyerek ellátása....
A kérdező hozzászólása: *csinálna
Állj a szüleid elé és mond azt, hogy van egy rossz és egy jó hírem. A rossz hír, hogy gyerekem lesz! A jó hír, hogy van már két mostohatestvére is a gyereknek...
burokban nõttem fel, mindig nagyon vigyáztak rám. EZEK SZERINT NEM , HA MÉGIS TERHES LETTÉL...
Hát én 23 vagyok de nekem sincs túl jó vagyis inkább szoros szülõ-gyerek viszonyom a szüleimmel..Sosem volt. Én sem tudnám hogyan mondjam meg nekik. pedig már évek óta nem élek velük. Szóval nem mindenkinek megy ez könnyen. Én a helyedben nem várnék, bemutatod, elmondod, hogy nem terveztétek, de nem szeretnéd elvetetni, stb.. Azt úgyis csak akkor tudod meg mit reagálnak. lehet hogy elõször dühösek lesznek ami valójában nem düh szerintem csak jót akarnak neked, hogy esetleg nehogy pórul járj és fiatalon egyedülálló anya legyél.(tudom sok ilyen van de van aki elfogadja örül neki van aki nem). Ha eleinte "dühösek" is lesznek Rád, idõvel biztos hogy elfogadják. Fõleg ha megszületik. Viszont ezt jól gondold át, hogy valóban mûködne-e hosszútávon ez a dolog.Mert 10hónap nem sok. Fõleg hogy még együtt sem laktatok. (mielõtt összeköltöztem volna a pasimmal én is hülyeségnek tartottam ezt a lakva ismeri meg egymást az ember dolgot, de tényleg így van). Szóval jól gondold át.. Jah és szerintem mindenképp otthon mond el. Nincs esetleg idõsebb testvéred aki tud segíteni ebben?
Kedves Kérdezõ, állj a szüleid elé és mond el! Légy bátor ahoz hogy késõbb boldog lehess! Az életben vannak nehéz feladatok de meg kell õket oldani! :) Szurkolok neked! A sok hülye elõítéleteseknek pedig üzenném, hogy foglalkozzanak csak a saját dolgukkal és ne azzal hogy másokat elítélnek mert ennyi meg ennyi a korkülönbség közöttük. Mégis mi a jó franc közötök van hozzá? És mit zavar ez titeket? Árt ezzel nektek ezzel hogy ennyi idõs a pasija? Nem. Nem tudtok aludni emiatt? Gondolom ugyanúgy tudtok. Akkor meg mit pattogtok itt? Foglalkozzatok a saját életetekkel! Az úgy is biztosan annyira tökéletes! Aki elvált az már egy szar ember? Behalok egyes barmokon komolyan. Az én párom is elvált már vagy 5 éve és mégis boldog párkapcsolatban él velem már 2 éve. Neki nem jár egy másik szerelem vagy mi??? Sok irigy idióta aki nehezen tudja feldolgozni hogy másnak is kijár a boldogság. Kérdezõ, neked meg sok szerencsét!
Na akkor ennyi. Nem szó nélkül kell menni, ha úgyis férfi, vigye csak el a hátán a dolgot, ha esetleg problémáznak. Nekem is idõsebb a võlegényem, mindig ha valami gond van, egybõl ajánlja, hogy viszi õ a balhét anyáméknál, ha én betoji vagyok. Néha igénybe is veszem. :)
A kérdező hozzászólása: Nagyon szeretne Õ is összeköltözni velem, napközben szinte csak nála vagyok.
Nem egy szó nélkül. Leírták, bemutatod, összeköltöztök és majd utána bejelentitek a jó hírt. Ennyi. Vagy nem akar összeköltözni? Amúgy az kicsit vicces, hogy egyesek szerint neked plüss állat való, ha nem tudod hogy mondd meg. Basszus 23 éves vagyok, külön élek évek óta, megyek férjhez és még most sem tudnám, hogy mit mondjak, ha teherbe esnék. Most mondjam, ebéd közben hogy hé anya terhes vagyok? Vagy hogy szokták ezt mondani? Azért nem egy zokni vásárlásról van szó, hogy csak így benyögd, hogy csá unokád lesz, de azért nem filmet forgatunk, hogy csöpögõs meglepetést készítsünk elõ. Ha valaki nem olyan juj de jó barátnõm anyukám viszonyban van az anyukájával, az ám szokott rajta agyalni, hogy most mégis hogy kéne bejelenteni? Mi van, ha kiakad, hogy minek az és elrontja az ember kedvét? Szóval te jelentsd be, hogy van egy csodálatos párod, akivel összeköltöztök, aztán késõbb meg a gyereket, majd csak kitalálsz valami szöveget, de azon én sem csodálkoznék, ha úgy lennének vele ebben a helyzetben, hogy kúrogat egy jóval idõsebb pasi, aztán unokát csinál neked az õ nyakukra.
A kérdező hozzászólása: Tényleg nem akarok velük most összeveszni ezen, emiatt nem tudom, hogyan közöljem. Azért nem költöztem még oda a páromhoz, mert anyáékat nem akarom itt hagyni egy szó nélkül.
Egy gyermek vállalása, és egy összeköltözés is felnõtt dolog. Ideje lenne felnõttként beszélned a szüleiddel, nem? Egyébként pedig igen, amint tudsz, költözz el a pasidhoz!
nem hiszem h retteg a szüleitõl, hanem szeretne boldog légkört maga körül, ezért keresi a megoldásokat. ami jó. hajrá!!!
Ne haragudj, de amíg attól rettegsz, miként állj a szüleid elé azzal, hogy terhes vagy, neked tényleg plüssállat való. Nekem is volt egy terhességem, szintén nem tervezett, nem is akartuk megtartani, de apám elé álltam, és közöltem a tényeket. Pedig apám aztán tényleg nem egyszerû eset.
Kitartást kívánok neked! Nem lesz egyszerû elfogadtatni a szüleiddel a helyzetet, de nem is lesz lehetetlen.
anyukád nagyon negatív.. sajnállak.. sztem szépen költözz el, ennek fényében én egyelõre tuti nem mondanám el csak ha már muszáj, mert látszik. miért nem mész még el a párodhoz?? mire vártok?
A kérdező hozzászólása: Tegnap voltunk vendégségben a szüleimmel és ott volt egy pici baba.Mondtam anyának, hogy "de jó lenne, ha nekem is lenne egy." erre meg azt mondta, hogy én még egy szobanövényt sem tudok életben tartani pár napnál tovább, nemhogy egy gyereket... Nem tudom, hogy ezek után mit is várjak tõle.
A kérdező hozzászólása: Aki nem tud normális választ írni, az minek ír egyáltalán?! Amúgy meg nem a mostoha testvérei lesznek, hanem a féltestvérei, de mindegy...
A kérdező hozzászólása: Az utolsó kommentemet az utolsó 2 válaszolónak küldtem természetesen, nem azoknak, akik normális választ adtam.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat és a támogatást! Még nem mondtam el nekik, mert elõször próbálok megnyugodni...A párom nincs itt, mert attól félek, hogy apa olyat csinálni, amit késõbb megbánna. Nem akarom, hogy anyáék neveljék fel, nem szorulok az anyagi támogatásukra. Tudom, hogy sokan lesznek, akik majd nem nézik jó szemmel, hogy mi együtt vagyunk(köztünk a párom húga is, aki ahogy megismert, az elsõ 10 perc után közölte a barátommal, hogy én csak a pénze miatt szeretem...az ilyen emberekrõl is megvan a véleményem). Gondolkoztam azon is, hogy talán holnapra kéne halasztanom ezt a beszélgetést, de már annyira ideges vagyok, hogy szinte remeg a kezem és a lábam.
én is gyakorló szülõ vagyok-16.28-as-és pont azért írtam ezeket, mert elképzeltem a szitut. és tudjátok-akik azon csámcsognak h 36 a pasi-csak annyit:inkább egy 36 évestõl legyen a lányom majd terhes, mint egy vele egykorútol, ha esetleg ilyen helyzetbe kerül. én maximálisan családcentrikus vagyok, szóval nem esnék kétségbe, sõt. és miért kéne arra gondolni rögtön, h nekem kell majd felnevelnem amikor apja anyja van?? kedves kérdezõ! kedvesen, határozottan, bizalommal, szeretettel. akkor anyudék elolvadnak és biztos nem lesz gond!! én drukkolok és jó egészséget kívánok! nekem 2 gyerekem van, tudom mekkora öröm egy baba. ha örömmel várod, ha tisztában vagy a felelõsséggel, korántsem lesz olyan fárasztó a dolog mint ahogy azt az ellenzõk mondják
Szia! Remélem mindenképpen megírod, h-h reagáltak. Légy erõs!! A negatív hozzászólásokkal ne foglalkozz, ha valóban õ lesz a párod, akkor idõvel elfogadja mindenki a helyzetet, aki meg nem az így járt. A saját és a párod boldogsága a lényeg. Az én párom is jóval idõsebb nálam. Én is a fejemhez kaptam azokat amiket te mivel 17 éves kis "csitri" voltam amikor egymásba szerettünk. Azóta a férjem, és a szüleim a barátaim egyaránt nagyon szeretik A szüleid sem fognak kímélni, de idõvel már természetes lesz mindenkinek, hogy ti összetartoztok. Ennek ellenére biztos hogy mindig lesznek olyan kedves idegenek, akik megszólnak titeket, azokat nem szabad meghallani. Ja még annyi, hogy szerintem is a pároddal együtt kellene a szüleid elé állni. Sok sikert!
Én mint gyakorló szülô igy reagálnék: Elgondolkodnék rajta vajon miért nem mondta el eddig a lányom, hogy van valakije??? Hibáztam-e ebben? Miért egy jóval idôsebb férfivel kezd aki majdnem az apja lehetne, sôt két gyereke már van is? Egy 19 éves lány még álltalában kis csitri, fogalma sincs mivel jár egy gyermek felnevelése, egy komoly párkapcsolat. 99% hogy azt a gyereket nekem kellene felnevelnem, vagy támogatnom a lányomat a felnevelésében. A pasinak meg az lenne a legjobb ha nem találkozna velem, mert katéteres lenne további életében az tuti.
Pároddal együtt kéne elmondani! Lássák, hogy melletted van, és nem egyedül kell kiállnod értetek Hármótokért! Ez egy pozitívum lenne mindenképpen (nekem mint anyukádnak!)! Ne nyilvános helyen mert mi van ha berágnak és nem érdekli õket hogy cukrászdában vagytok, vagy kávézóban! Az hogy nem bírtál egy szobanövényt életben tartani nem mérvadó... Biztos anyudnak is száradtak el virágai, mégis felnevelt! 23 vagyok 16 hónapos a fiam és 1 nyomorult kaktusz se tud nekem megmaradni mert havonta 1szer is elfelejtem meglocsolni Õket! A fiam egészséges, nagyobb és erõsebb mint a kórtársai... Nekem is mondta anyám hogy: gyereknek gyereket? címû mondatot?! (csúszkáltam a jégen decemberben nagy hassal) "Na hááát ezért! -mondom neki- Hát lesz Tõlem jobb játszótársa a gyerekemnek?" sose lenne!
Ha én teherbe esnék várnék a 12. hétig. Bármi történhet még addig, nem szeretem a dolgokat elõre elkiabálni. Párod addig természetesen mutasd be, költözzetek össze. De én várnék a 12. hétig. 22/N
Nagyon szurkolok Neked, hogy a szüleid jól fogadják a nagy hírt! :-) Biztos vagyok benne, hogy minden rendben lesz, meg fognak érteni! Ne izgulj (bár tudom, könnyû mondani annak, aki még nem volt ilyen helyzetben), csak bátran! :-)
szerintem 16.28-as a leghasznosabb válasz! Készülj fel rá hogy padlót fognak, de aztán bízz a legjobbakban! Majd meséld el hogy ment, sok sikert!:)
A kérdező hozzászólása: Még csak 9 hetes vagyok, szóval nem tudjuk a pici nemét, de én kislányt szeretnék. Szerintem vagy ma este vagy holnap elmondom a szüleimnek, csak ki kell találnom, hogyan...
Szia! Valóban a pároddal együtt lenne célszerû közölni a szüleiddel a hírt. 17 év korkülönbség szerintem nem olyan sok. Ne aggódj, minden rendben lesz! Sok boldogságot a kicsihez! Egyébként kisfiú lesz vagy kislány, vagy még nagyon az elején vagy? Ha gondolod, majd írd meg, hogy mi volt a szüleiddel, illetve hogy fejlõdik a baba:) 19L
Persze, hogy nem vén, de gondolkozz már a szülei fejével! Õk csak azt látják, hogy itt van ez a pasas, azt se tudtuk eddig kicsoda, jóval idõsebb is, a gyerek épphogy leérettségizett, éldegél a kis gyerekszobájában, aztán most jön, hogy terhes ettõl a faszitól. Mi mást gondolhatnának, ha csak így elmondja nekik, de nem kezdenek együtt rendesen új életet?
Ja a második lehetõség, a vagy elköltözöl és utána mondod meg.
Szerintem tényleg két választásod van. Vagy így maradnak a dolgok és megmondod így, és akkor nem csodálkozol, ha kiakadnak, hogy fel sem vállaltátok egymást, apád lehetne, felcsinál, aztán ha valami nem jön össze ott marad a 19 éves lányuk egy gyerekkel a nyakukon, míg a pasas tovább libben, max. dob egy tízest gyerektartásra. Mert most mi mást gondoljanak? Az egész kapcsolatotokban kívülrõl csak a terhesség komoly, más meg nem.
Egyszerûen közlöd a tényeket, felnõtt vagy, a te életed. Azért én megértem, ha kiakadnak, mi ugrik be rögtön errõl a helyzetrõl a szülõknek? Kapuzárási pánikos pali felcsinálta a tini lányomat. Ritka ez alól a kivétel ebben a felállásban!És tényleg furcsa, ha egy többgyerekes 36 éves egy 18 éves tinit szed fel, és még a gyereket is hagyja becsúszni. Lehet, hogy vannak kivételek, legyen szerencséd, de normális ember a saját korosztályában keresgél, ennek így kapuzárási pánik szaga van. Újra lazulni vágyó apuka, aki belefáradt a gyereknevelésbe. Friss pipi.Mindegy, talán 40-en felül sikerül neki, csak hát szegény elõzõk...
A kérdező hozzászólása: Ha még mindig a feleségével élne és össze-vissza csalná, akkor az jobb lenne? Nem hinném...már a kapcsolatuk tönkre ment, a gyerekek is csak a veszekedéseket hallgatták otthon.
attól még, mert valaki egyszer elvált, nem kéne eltemetni...
"utolsó 2 irigy kutyával ne törõdj. attól még lehet igenis jó apa valaki h nem élnek együtt. én is családcentrikus vagyok, de 1000 oka lehet amiért 2 ember szétmegy. és mint írta, már elvált, nem a szeretõje." Kedves családcentrikus, többszörösen elvált, megértõ stb. stb. Ezeket a dumákat add be az apa, vagy anya nélkül felnevelt gyerekeknek, Mert õk szívják meg a felelõtlen, tehetetlen szüleik balf.aszságát.
Nem lesz könnyû, az biztos, én nem mutogatnék senkinek semmit, egy az egyben odaállnék eléjük s elmondanám. Megmondanám azt is, hogy meg akarjuk tartani. Ha kérdeznék, hogy miért nem tudnak az apukáról, akkor elmondanám az igazat. Semmi értelme kevergeti a dolgokat, minél egyszerûbben kell tálalni s kész. Ez van, neked ez jó, te ezt szereted. (Bátor ember vagy olyannak szülni aki kettõ után még gyerektartást kell fizessen, de ez ugyanúgy a te dolgod). Jó babázást.
A kérdező hozzászólása: Elvált már 1 éve kb.
Szerintem is odaàllsz a pàroddal aszüleid elé és bejelented az örömhirt. Bztos, hogy kifognak akadni erre szàmitsàl, mert eleve gyermekei vannak a baràtodnak és valljuk be a korkülönbség sem kevés, amely nem mindig szàmit, de a szüleid talàn nem erre szàmitottak. A baràtod elvàlt?
ha attól félsz h nagyon kiakadnak, sztem elõbb mutasd be a párod, aki ott helyben kérjen is meg. nem kell rögtön házasság, csak h szeretitek egymást és szeretnétek végre összeköltözni. ez mondjuk inkább kijelentés legyen. szépen költözz el és amikor már min 3hós terhes vagy, akkor egy szép délután együtt mondjátok el. és aki azt mondja h felelõtlen vagy, meg túl fiatal stb, annak ne higgy! értelmes, komoly lány vagy, ez látszik, és h valóban szeretitek egymást. te pedig biztos nagyon jó anyuka leszel! ne hagyd magad, sztem csodálatos dolog ha az ember már egész fiatalon megtalálja az igazit!
Csináld két lépésben. Elõször mutasd be a szülõknek a párod, virág, bonbon, drága bor, minden legyen, kell az elsõ benyomás. Ha ez megvolt, két hét múlva bejelentitek, hogy jó híretek van. Nem fognak úgy kiakadni, mint most.
Mindenképp, mikor nyugisak, mondanám el.
Az "OFF-olóknak": Nem tök mindegy, hogy hány éves a kérdezõ, vagy a párja? Nem ez volt a kérdés. Kedves kérdezõ. Én is azokkal értek egyet, akik szerint a pároddal állj oda a szüleid elé és mondjátok el az örömhírt. Gratulálok a babához és sok boldogságot!
A kérdező hozzászólása: Igen, tudja, de csak Õ és még pár közeli barátunk. Elõször Õ is meglepõdött, ahogyan én, de örül neki.
A párod tudja már?
A kérdező hozzászólása: 36...Tudom, hogy sokaknak az az elsõ gondolata ilyenkor, hogy biztos csak a pénze miatt szeretem(sajnos tapasztalat, sokan ezt gondolják és mondják), de ez nem igaz.Ha szegény lenne, én akkor is ugyanígy szeretném. Simán letagadhatna jó pár évet, sportos(szinte minden nap sportol) és ügyel a külsejére. És a gyerekivel is nagyon jól kijövök(igaz, Õk még nem tudják, hogy együtt vagyok az apukájukkal, csak azt tudják, hogy jóban vagyunk és néha elmegyek én is velük ide-oda, a kislánnyal elég jól megértjük egymást), ezért bízom abban, hogy egy babával is eltudnék bánni.
pároddal menjetek el a szülõkhöz. a párod vigyen valamit-virág, bor/ mutasd be nekik. és aztán hajrá! biztos kiakadnak, de ne ezzel törõdj. én már a páromról is beszélnék, mert ha már majd 1 éve együtt vagytok.. bár sztem egyik szülõ se hülye, csak észrevették h van valakid
Hány éves az apuka?
A kérdező hozzászólása: Látom, sok mindenkit foglalkoztat a korom, ezért elárulom:19 vagyok. Tudom, hogy fiatal vagyok még, de elvetetni nem tudnám, nem lenne szívem hozzá. És nem, nem a fõnököm a párom, nem én írtam ki a kérdést.
Legyen ott az apuka is
A kérdező hozzászólása: De a gyerekek nem vele élnek, hanem az exfeleségével, csak hétvégente vannak ott, néha-néha ott is alszanak.
20:54: Nem tökmindegy, mert az rohadtul számít, hogy 16 éves vagy 24... Mert csak azt tudjuk, hogy nagyon fiatal még és a szüleivel él, ez azért elég sok minden lehet.
NEGATÍV KRITIKA, hogy 3 darab félinformáció alapján elítélsz? hagy gratuláljak... nincs jobb dolgod, mint itt mocskolódni? úgy örülök a hozzád hasonló, jövõbe látó, mindent tudó, tökéletes embereknek! 14:55 voltam
Mellesleg nem kértem 14:55 hogy magyarázkodj. Ez egy vélemény volt. Tudni kell a negatív kritikákat fogadni. Errõl ennyit!
14.51-re írtam h genyó!!!!! nem rád 14.55!!!
te mekkora genyó vagy utolsó! nagybátyám és a 2. felesége között is 20 év van, õ most 70, a felesége 50, mindketten egészségesek, fittek, és boldogok!!! nem az a jó házasság mércéje h ki hány éves! egy 42 éves pasi fiatal, akár 40-50 évet is leélhetnek együtt! nagymamám 88 évig élt pl. ha meg a tesója úgy gondolkodik mint te, akkor meg si értem h a nem kíváncsi rá a lány. egy szerelmet támogatni kell nem aláásni, még akkor is ha az ember nem ért vele egyet. ilyen az igazi család, az igazi szeretet
14:51 Eléggé paraszt a megnyilvánulásod, mit tudsz te az életemrõl? mi közöd hozzá, hogy 20 éve rosszban vagyok a tesómmal? 16 éves korom óta dolgozom, nemsokára elvégzem az egyetemet, és nem a szüleim nyakán élek, nem mintha ehhez is bármi közöd lenne... Amúgy olyan hihetetlen, hogy szeretem a páromat, ezért szülök neki gyereket? És hogy mindketten nagyon várjuk a babát? Nem vagyunk milliárdosok, de mindenünk megvan, ami kell, nekem ennyi elég... ááááá, hihetetlen, hogy egy vad idegennek magyarázkodom, aki ítélõtáblának képzeli magát! Ez a fenti komment Téged minõsít, nem engem.... szégyelld magad!!!!
14:12 hát gratulálok. 22 év különbséggel gyereket szülni egy olyan férfinek aki az apád lehetne. Nem csodálom tesód reakcióját, de azt nem értem, hogy fontosabb egy férfi neked mint a családod? Majd akkor siránkozhatsz a tesódnak ha elhagy a pasi, mert biztos elfog, vagy meghal. Majd leszel özvegy, de lényegében õk is kapnak juttatást, majd megélsz belõle.
20 éves vagyok, párom 42, szintén babatéma van, a szülõk szépen lassan megemésztették, akik meg nem (pl a tesóm) azoknak nincs helye az életemben ezek után! Akinek fontos vagyok, úgyis velem fog örülni, nem? Én neked drukkolok :) 22 hetes
A kérdező hozzászólása: Pár alkalommal nem védekeztünk...
"Persze, hogy meglepõdtünk, hiszen nem terveztünk még babát." Akkor hogy sikerült összehozni? Nem védekeztetek, vagy csak "elfelejtetted" bevenni a tablettát?
Anyu, apu! összeköltözünk a barátommal. 2-3 hó múlva: anyu-apu, meglepi lesz 6 hó múlva. sokat nem tudsz tenni. ha nem mondod, majd észre veszik, de mindenképp költözzetek össze.
A kérdező hozzászólása: Õ is neveli a gyerekeit, rendesen fizeti a gyerektartást, a különóráikat és a többi dolgaikat.Attól, mert elváltak, jó apa.Miért, az jobb lenne, ha még mindig a feleségével élne és a gyerekeknek a mindennapos vitát kéne hallgatni? Nem hinném... Nincs 4 szeretõje mellettem, csak 2 gyereke van(hamarosan 3). Persze, hogy meglepõdtünk, hiszen nem terveztünk még babát.
utolsó 2 irigy kutyával ne törõdj. attól még lehet igenis jó apa valaki h nem élnek együtt. én is családcentrikus vagyok, de 1000 oka lehet amiért 2 ember szétmegy. és mint írta, már elvált, nem a szeretõje.
Jut eszembe: a szomszédom volt ilyen jó apa. 4 különbözõ nõnek csinált 8 gyereket, míg végre 48 évesen hirtelen meghalt. Ügylatszik a jó apák hamar halnak. Csak gyereket nevelniük ne kelljen. Egyébként írtad, hogy meglepõdtetek az örömhírt megtudván! Hát egyikõtök sem tudtam hogy mit csináltok? Legalább a jó apa sejthette volna...
"Tudom, hogy jó apa, mert már van 2 gyereke az elõzõ házasságából(egy 7 éves kisfiú és egy 10 éves lány)." Kedves kérdezõ! A jó apák felnevelik a gyermekeiket, és közben nem csinálnak másikat egy kislánynak.
Elõször is mutasd be a párod a szüleidnek, utána álljatok oda ketten és jelentsétek be az örömhírt.
"Õ is tudja, hogy se fõzni nem tudok, se takarítani, mégis szeret" Hát persze, mivel nem élt még együtt veled. Még jó, hogy nem zavarja. Szegény pasi...
Azt meg nem értem, hogy miért rúgna ki a párom?! Azért édesem, mert az életben semmire nincs garancia. Én is azt hittem, meg a párom is úgy gondolta, hogy mi örökké együtt maradunk. Esküvõ, gyerektervezés, minden volt. Mégis az egész kártyavárként omlott össze röpke pár óra alatt. Jelenleg legszívesebben meghalnék, enni sem tudok, egy zombi vagyok. Tudod, mit mondott a barátnõm, mikor tegnap éjjel a telefonba zokogtam neki? Ezt: örülj, Drágám, hogy nem gyerekkel hagyott ott...
Szia!Szerintem is beszéljétek meg (nyugodtan! ) a helyzetet!De szerintem te is gondold át, valóban jó döntés-e ha most megtartjátok a babát.Anyukaként irom ezeket a sorokat, családcentrikus vagyok, imádom a gyerekeket, de ha én a helyedben lennék, bizony fontolóra venném a terhesség megszakitást. nem vagy még lemaradva semmirõl, ha a mostani kedveseddel 2- 3 év múlva is együtt lesztek még, akkor vállaljatok gyereket.Addigra anyukádék is megismernék, biztos meg is kedvelnék a kedvesedet (ha tényleg jó ember ;) ), és mellettetek lennének, nem ellenetek !:) Én természetesen csak a saját véleményemet irtam le, ti tudjátok, mit csináltok.Mindenesetre sok sikert , bárhogy is döntötök !
A kérdező hozzászólása: Lehet, hogy anya megnyugodott picit, mert most azt szeretné, hogy találkozzunk és "beszéljük meg a dolgokat". Nem tudom, hogy ez egy újabb próbálkozás lenne arra, hogy abortuszom legyen vagy tényleg kulturáltan, üvöltözés nélkül akar beszélni... Bár kétlem, hogy alig 2 nap alatt át tudta gondolni normálisan a dolgokat, de azért megpróbálok vele beszélni.
A kérdező hozzászólása: Már ideköltöztem/költöztünk tegnap, csak még a ruháim eléggé szanaszét vannak. A nevén még nem gondolkoztunk, bár ha fiú lesz, akkor vagy Levente vagy Bence vagy Dani lesz...Ha lány akkor vagy Réka, Noémi vagy Dorci. Tudom, hogy el kellett volna mondanom már hamarabb a szüleimnek, csak attól féltem, hogy kiborulnak a korkülönbség miatt...Hát így most azzal nem annyira foglalkoztak... Azt meg nem értem, hogy miért rúgna ki a párom?!
Szia! Elköltöztél a párodhoz? Hogy viseled a terhességet? Gondolkoztok már rajta, hogy mi legyen a kicsi neve? Sok boldogságot, erõt, egészséget a kicsinek, neked és a párodnak is! :)
én azon buktam volna ki, hogy harminc pluszos érett férfi és nincs pofája elénk állni.
Ne haragudj, hogy én is ezt mondom, de ez egy teljesen normális reakció volt a szüleidtõl!!! Azt hiszem az én szüleim is meg ha nekem egyerekem lenne én is elõször sikítanék ebben a helyzetben. Nem mondta el a lányom, hogy pasija van? Gondold el. A szüleid azt hitték, hogy a hajadon/egyedül vagy! Bulizol vagy akármi! Nem tudták, hogy párod van és csodálkozol ha kibuknak, hogy várandós vagy? Ez egy sokkos meglepetés volt. Mert ha ismerték volna, vagy legalább tudtak volna a pasiról már nem kiabáltak volna. Gondolkozz el ezen! Nagyon hülyén jött ez ki! 22/N
A) terv: Dacból elköltözöl a szüleidtõl, akik eddig mindent megadtak neked!! B) terv: Ha a pasi (esetleg) kirúg, visszasírod magad a szüleidhez, mert egyedül életképtelen vagy !!
Adjàl a szüleidnek idõt, hogy felfogjàk. Majd meglàtod nagyon fognak örûlni a babànak. Meg kell értened õket is, hiszen bàrhogyan is, mégiscsak fiatal vagy a mai vilàgban(régebben ez volt a normàlis) Viszont nekik is el kell fogadniuk a te döntésedet. Vigyàzzàl magadra és a babàra, azért ha lehet ne idegeskedjél sokat.
Sok boldogságot, jó egészséget a kis családnak! Szeressétek egymást, figyeljetek egymásra! Minden más másodlagos, nem kell aggódni.
Kár, hogy a barátodban nem volt annyi becsület, tisztesség, magyarul tökösség, hogy oda merjen állni a szüleid elé. "Én vagyok xy, a lányuk barátja már 10 hónapja, szeretjük egymást, babát várunk. Vállalom a babát, családot szeretnék alapítani a lányukkal." Õ idõsebb, elvileg érettebb is lehetne nálad, de nem... (Egyébként még mindig nem értem, miért titkoltátok a kapcsolatot 10 hónapig.)
A kérdező hozzászólása: Mikor kiderült, hogy terhes vagyok Õ mondta, hogy költözzek ide. Örül annak, hogy végre tényleg egy család leszünk.
Kedves kérdezõ! A drága jó apával már megbeszélted, hogy hozzáköltözöl a babával együtt? Kiváncsian várom, mit szól ehhez?
Hány évesek? Mert kicsiként még okés, de hidd el egy gimnáziumba már nem így lesz. Oké, hogy most így van, de ez változhat a barátok hatására, a környezetre ahova belecsöppennek. Szerintem csak te akarod így látni a dolgot.
Kedves utolsó, azért mert te így jártál nem biztos hogy õ is így fog. Tudod az emberek nem egyformák...
Kedves kérdezõ! Ha ez a drága jó Apa tudja a kötelességét, eljár dolgozni rendesen, fizeti a gyerektartást az elõzõ gyerekeinek, meg marad rátok is, meg a lakásra is meg kajára ia meg pelusra is, és Te meg drága kérdezõ tisztán tartod a babát, a lakást, gondoskodsz mindenrõl, amit egy háziasszonynak kell, meg amit egy asszonynak kell, akkor bizony ti lesztek az ideális pár. Kívánom neked, hogy így legyen....
ma 11:52 vagyok, majd kialakul, mit-hogyan kell tenni - én is így voltam. Tényleg mellékes, ahhoz képest, hogy miyen szépen és tisztán , természetesen fogadod a kis életet! Örül ennek a kicsi a szíved alatt, és boldogabb, harmonikusabb ember lesz majd, mint akinek magzati korban veszekednek a feje fölött, hogy likvidálják-e vagy sem. (A pszichológusok tudnak errõl, nem mindegy a kis életnek, hogy milyen indulatok várják, hogy szeretettel várják vagy nyügként kezelik...)
A kérdező hozzászólása: Jaj, szálljunk már le errõl a témáról.Nem is kapcsolódik a kérdéshez, hogy tudok-e fõzni és takarítani, vagy nem. A párom mondta, hogy ha nem szeretném, akkor nem muszáj megcsinálnom ezeket. Nem értem, hogy ez miért olyan nagy probléma.
Hogyha a párom eltart, meg a gyereket is, akkor az a minimum, hogy igyekszem a kedvében járni, így megspórolni neki a bejárónõ díját, (sem porszívóhoz, sem a felmosóhoz nem kell szakképzettség) és megtanulok fõzni, hogy mindig finom, meleg étellel várjam haza (ez sem nagy kunszt a XXI. században, ahol van internet, ilyen-olyan szakácskönyv, fõzõtanfolyam, miegyéb). És késõbb majd a gyerek mit fog látni, ha anya senem fõz, senem takarít? Példát kell majd mutatnod!
A kérdező hozzászólása: Nem tudom, hogy csinálják, talán ügyesebbek nálam. Már vigyáztam párszor az unokahúgomra születésétõl fogva és én egy pici baba mellett nem tudnék még háztartást is vezetni, de ez már a mi dolgunk.
Attól még, hogy takarítónõ jár és étteremben vacsoráztok, jó lesz ha sürgõsen megtanulod ezeket a dolgokat, mert elhiheted, hogy nem fogod ebben az álomvilágban leélni az életedet. Az elõzõ feleségével is örökre terveztek mindent, ahogyan veled is. És egyszer csak ott leszel kiszolgáltatva, szakma és munka, illetve életösztön nélkül, mert világ életeben a s*gged alá tettek mindent. A szerelem nem tart örökké.
A pici mellett idõd sem lesz ilyenekre, mint a takarítás, a tisztaság?! Ne haragudj de szerinted más anyák hogy csinálták? Mert hidd el, az hogy hozzátok takarítónõ jár, elég nagy luxus, amit nem mindenki engedhet meg...
Hát igen, csak hogy õ férfi. És bármilyen nehéz is lenyelnünk a békát: A takarítás, az otthon rendben tartása a nõ feladata. 22L
A kérdező hozzászólása: Õ is tudja, hogy se fõzni nem tudok, se takarítani, mégis szeret. A kapcsolatunk tökéletes, mindent megbeszélünk egymással. Nem vagyok már gyerek, a pici mellett pedig idõm sem lesz ezekre.
A kérdező hozzászólása: Nem vagyok életképtelen ettõl. A párom mondta, hogy ha nem akarom, akkor nem muszáj megcsinálnom ezeket, Õ sem teszi(ezért jár a takarítónõ heti 2 alkalommal, az ételt pedig rendeljük vagy étteremben eszünk, bár pár alapételt megtudok csinálni, de nem vagyok egy konyhatündér). Ha rajta múlt volna, hogy ki legyen nála takarítva és hogy fõzzön, akkor szerintem már régen belefulladt volna a koszba vagy éhen halt volna.
Hallod, ez a szegény pasi is jól beleválasztott veled!:-)) A meglévõ gyerekei mellé kap még egyet, aki még ráadásul gyereket is szül majd neki. Mi az, hogy családalapításra készülsz (sõt már benne is vagy nyakig) de se fõzni, se takarítani nem tudsz?? Téged eddig védõfólia alatt neveltek? Hát mit tudsz kedves? A gyerekcsinálás technikáján kívül? Iskolába nyilván nem jársz, vagy ha igen, annak most lõttek. Szakmád nincs, vagy ha mégis, abban sem fogsz sok vizet zavarni. Dolgozni a korod miatt nem nagyon dolgozhattál még egy percet sem. Egy évet nem adok, és anyádék konyhájában fogsz pityeregni a gyerekkel, hogy fogadjanak vissza, mert állandó balhé van, hogy egy vajaskenyeret sem tudsz megkenni... Igaza van a szüleidnek; életképtelen vagy még a saját ellátásodra is. Csak most helyettük egy másik ember nyakába varrod, hogy kiszolgáljon.
bizony, jól érzed, hozzátok tartozik a kisbaba..:) ) a fõzés, takarítás meg amikor kell fog menni, én is úgy jöttem bele, közben.. anyukád meg nagyon fog örülni, ha már ott van a kisbaba, és gyönyörködhet benne. Úgy van ez, egy ember érkezésekor több születik: egy új ember, egy Anya, egy Apa, és két Nagymama, két Nagypapa is.
Alakulnak a dolgok az anyukàddal, majd még jobb is lesz. Takaritani meg fõzni meg fogsz tanulni, ha nagyon akarod. Mindent meg lehet tanulni csak akarni kell.
Kérdezõ, ezt írod: "...A babával leszek egész nap, (mivel fõzni és takarítani nem tudok...)" Ezt, hogy kell érteni?? NEM TUDSZ FÕZNI ÉS TAKARÍTANI SEM ??? Hazajön a párod a munkából és megfõz, meg kitakarít majd éjszaka helyetted??!! Te tényleg életképtelen vagy, akinek egy játékbaba sem való!!!
A kérdező hozzászólása: Igen, fizeti a gyerektartást+a gyerekek különóráit és mindig kapnak valamit, ha itt vannak.Ránk is marad pénze, mivel nen keres rosszul. A babával leszek egész nap, (mivel fõzni és takarítani nem tudok) csak sikerül majd ellátnom az igényeit a picinek... Elvetetni nem szeretném a picit, mert lehet, hogy õrültség, de már most olyan, mintha hozzánk tartozna... Tegnap végül is anyával sikerült normálisan beszélnünk(apa nem volt ott), de azért a végén még megjegyezte, hogyha mégsem szeretnénk a babát, az abortusz lehetõsége ott van...Nagyon remélem, hogy meg fog változni az álláspontja.
és ha kérnek valamit az szinte mindig program, és nem tárgy
Utolsó elõtt ez mind szép és jó csakhogy nem minden gyerek gondolkodik így. Van igazság abban amit az utolsó írt.
Utolsó! Az éhes gyerekek nem szeretetet esznek! Már várom, h a gyerekeid belázadjanak 15 évesen, hogy csórók vagytok és egy normális cuccuk sincs, nem tudnak szórakozni menni (egy moziba sem) és mindenki a szép lánnyal meg a csini fiúval akar járni akik nem õk lesznek! Minek 3 gyerek unod magad? Gondolom a szociális juttatások érdekében is... Mindenetek hitelbõl van, úsztok a az adósságban? NORMÁLIS VAGY?
na mesélj mi lett?
Nagyjából végigolvastam a válaszokat, kíváncsian vároma fejleményeket. Egyébként szerintem is elsõ a barát bemutatása, utána a baba bejelentése (vagy egyedül, vagy a leendõ apával együtt, ezt neked kell tudni, melyik a jobb.) Én a szüleid helyében nagyobb sokkot kapnék, ha még életemben nem láttam volna azt az embert, akitõl a lányom terhes.
Nálunk a 2.gyereket nem tudtuk, hogy hogy mondjuk el anyósomnak, (mert, hogy a mai világban elég 1 gyerek-szerinte)aztán egyszer voltunk valahol és hazahozott minket, mi már fel mentünk a nagyobb lányommal és a fia egyszerûen így vált el tõle:"mellesleg anyuka, a Mónika terhes"és adott neki 2 puszit és ott hagyta.Kb.két hétig nem láttuk, de amióta megszületett ugyan úgy rajong érte, mint az elsõért.
Sok sikert kivánok neked!Légy erõs és kitartó!Ha tényleg szeretitek egymást, együtt minden akadályt átvészelhettek.Én 24 voltam amikor a kislányom megszületett, akkor voltunk együtt majdnem 3 éve a párommal.Nálunk a gond az volt, hogy anyám nem akarta elfogadni a páromat (csak mert nem tehetõs családba született, nem pénzes stb, mindegy hosszú....), annyira elmérgesedett anyámmal akkoriban a viszony, hogy 6 hónapos terhes voltam amikor megmondtam, hogy unokája lesz.(Mi Bp.-en éltünk, õ egy vidéki városban, elég ritkán találkoztunk, pont az állandó vita miatt.Mondanom se kell, hogy nagyon kiborult amikor megtudta, hogy unokája lesz, egyáltalán nem dobta föl a hir !!!!De mikor megszületett minden megváltozott.A párommal azóta sincsenek jóban, de az unokáját imádja anyám :) !!!!!
na mivolt?
Az egyik barátnõméknél is hasonló volt a szitu, csak õ nem jelentette be, csak amikor már naaaagyon látszott kb 6 hónaposan (nem tudom, h addig milyen ruhákban járt)az anyja rákérdezett, h "nem vagy te terhes?! Hát... de, nna, lett is nagy meglepetés (20 éves volt a lány) volt barátja, akit valamennyire ismertek, de nem éltek együtt. Mire mindent elõkészítettek 3 hónap alatt az nem volt semmi, de a babát követte nem sokkal utána a tesó és nem lehet õket kiszedni a nagyi kezébõl, imádja õket és a agypapa is!
Ha valóban együtt vállaljátok, akkor együtt is álljatok a szüleid elé, és együtt mondjátok el, hogy babát vártok. Nincs az a nagyszülõ, aki ilyenkor elõbb, vagy utóbb nem örülne az unokájának! Mindegy hány éves vagy, az a fõ, hogy a párod melletted áll, és kiáll értetek a szüleid elõtt is! A szüleid is melléd fognak állni, ha nem is azonnal!
Szerintem ne mondj a szüleidnek semmit. Abból nem lehet sem baj, sem vita, sem idegeskedés. Nem kell a pasidat bemutatni, nem kell elnézést kérned, amiért 10 hónapja átvered õket, nem kell tudniuk, hogy hirtelenjében "nõ" 2 db fél unokájuk egy valódi mellé. Az a lényeg, hogy szépen, békében éljetek egymás mellett, senki ne akadjon ki semmin. Õrizgessétek azt a "burkot", amiben ilyen klassz, önálló, õszinte, okos lányt sikerült felnevelniük. Tekintettel arra, hogy repülõ a levegõben, és gyerek az anyja hasában még nem maradt, elõbb utóbb, majd rájönnek mi az ábra. Esetleg amikor szülni mész, nyugtasd meg õket, hogy vakbélgyulladásod van, attól fáj a hasad. Aztán a gyerekkel a karodon, közölheted velük, hogy bocsi, tévedtél... Az agyamat dobom el az ilyen kérdéseken.
én is azt javasolnám, amit már elõttem is írt valaki, hogy elõször mutasd be a párodat, majd pár héttel késõbb számoljatok be az örömhírrõl. azért azt elismerheted, hogy nem kellett volna csodálkoznotok, hogy jön a baba, ha egyszer pár alkalommal nem védekeztetek, nem is értem, mi okozott meglepetést? talán nem tudtátok mi kell ahhoz, hogy gyerek szülessen?
Ha 10 hónapig nem vették észre a szüleid, hogy jársz valakivel, az nem csak a Te hibád. Egy jól mûködõ, egymással törõdõ családban ezer jel mutatja, ha valaki titkol valamit. Lehet, hogy nem is teljesen vakok, biztos látják, milyen ideges vagy. Ha nem, akkor sajnos nem olyan jó köztetek a kapcsolat, de akkor legalább a hír sem lesz nekik olyan sokkoló. Szerintem tök jó fej vagy, hogy a mai ijesztgetõ, gyerekellenes világban nem akarod elvetetni a gyermeked. A barátodat viszont valahogy rá kellene venned, hogy mutatkozzon be a szüleidnek. Sajnos az nem túl jó jel, hogy belement ebbe a 10 hónapig nem mondom el otthon játékba. Õ már apa, és hát õ a férfi, neki kellett volna erõltetni, hogy mutasd már be otthon. Azért drukkolok Nektek, és szerintem is minél hamarabb mondd el otthon vagy bárhol a szüleidnek, egy kismamával kinek van szíve ordibálni. :)
18:51-es nekem is tetszik! Kössz! sz. étteremben:(én is így mondtam el apukámnak, bár mi már házasok voltunk): jön egy vendég hozzánk, egy kicsi vendég..Meglepõdött, mikor rájött.. R.Tagore "pici koldusként2 írja az érkezõt. "A gyermek úgy jön a világra, mint egy koldus, pedig mennyi aranya és gyöngye van. Nagy oka van, hogy álruhában érkezik. Icipici csupasz koldus, aki tökéletesen tehetetlennek tetteti magát – így koldulja a mérhetetlen anyai szerelem gazdagságát." http://babamamablog.com/rabindranath-tagore-valasztas/
18:51-es válasza nagyon jó és igaz! :)
Nyugi csajszi, biztos nem fognak örömükben a nyakadba ugrani de napról napra jobban elsimulnak majd a dolgok! ;)
Huh kicsit bután írtam. Tehát 25 éves vagyok, van 2 kislányom, és a férjem 38 éves.
Nem tudom beszéltél-e már a szüleiddel, de nyugi! Igaz, nem ismerem a szüleidet. Viszont azt látom, hogy fiatal, de FELNÕTT EMBER vagy! Ha szeretitek egymást a barátoddal, együtt fogtok élni, nem fogsz függeni anyagilag a szüleidtõl, akkor nincs félnivalód! Attól, mert eddig "egy virágot sem tudtál nevelni" attól még jó anya leszel, ne aggódj! A kommentjeidbõl látom, hogy értelmes, komoly lány vagy a korod ellenére. Egy dologra figyelj oda! Nem tudom, van-e szakmád vagy suliba jársz-e, de ha a baba elkezd majd bölcsibe, oviba járni, akkor ne a párodra bízd magad, hanem keress munkát és dolgozz! Sosem lehet tudni, mi lesz évek múlva, kell, hogy legyen tapasztalatod a munkában, ha ne adj isten egyedül kellene nevelni a gyerekedet. Nem ijesztgetni akarlak, de elõre nem látunk. Sok boldogságot a picihez, öröm, hogy fel sem merült benned az abortusz gondolata!
A kérdező hozzászólása: Elég nagy veszekedés lett az egészbõl, anya olyan idegesnek tûnt, mint még soha.Próbált arra rábeszélni, hogy vetessem el, de nem érti, hogy ez az én életem és ehhez neki most már tényleg semmi köze nincs. Apa elõször szerintem fel sem fogta, csak utána 5 perccel eshetett le neki. Anya természetesen jött a megszokott szövegével, hogy én magamról sem tudok gondoskodni meg hasonlók, de már nem is annyira érdekel.Reggel is próbálkozott rábeszélni az abortuszra meg mondta, hogy milyen nehéz egy gyerekkel. Én többet nem maradok ebben a házban, a ruháimat meg a szükségesebb dolgaimat átvitetem ma a párom házába. Nem tudom, hogy milyen nagymama lesz az anyámból, ha már ahogy meghallja, hogy unokája lesz, meg akarja öletni...
csak szerinted az anyagiak határozzák meg h valaki szül vagy sem. csak annak határozza meg ez, aki alapból anyagias. mint írtam: fokozatosan is meg lehet teremteni a gyerekeknek ami kell nekik. mi is 0-ról indultunk, most se jobb a helyzet, adósságból van mindenünk. de mégis szülni akarok még a 2 mellé. és mindent megkapnak. szeretet, törõdést. egy gyereknek tökmindegy, h 5000ft-os használt, vagy 100.000.- ft-os új babakocsiban tolod-e. és az se számít, h állami, vagy méregdrága magánovba adod-e. egy gyereknek mindenhol csak a szeretet kell. ilyen egyszerû. és aki így nõ fel, az késõbb se kerül sokba, mert nem az anyagiakban méri majd a dolgokat. tojni fog rá h a másik csajnak milyen a cipõje. mert más lesz az értékrendje. kérdezõnek: sok boldogságot nektek, és ne foglalkozz a rosszakarókkal, a fanyalgókkal és az irigyekkel! a szüleid majd megbékélnek, valóban nem szükséges most erõltetni a találkozásokat. ti már egy család vagytok a pároddal, a babával, egy külön család, már hozzájuk tartozol, nem a szülõkhöz, most már neki akarj megfelelni-meg persze magadnak! sok boldogságot!!!
A kérdező hozzászólása: Akkor is megtartottam volna, ha a párom nem keresne jól és nem élnénk jó körülmények között. Még nem ismerik a barátomat, de addig nem is fogják, amíg apának olyan a hozzáállása hogy "ha megtalálom azt s szemetet, én megölöm."...Mert ez felnõttes viselkedés.... Eddig azért nem mutattam be nekik, mert tudtam, hogy kiakadnának a korkülönbség miatt. Nem akartam terhes lenni 19 évesen, nem így terveztük. De a picivel együtt is tudunk világot látni, utazgatni.Nem akarom csak azért elhanyagolni és elhagyni magam, mert lett egy gyerekem. Köszönöm a válaszokat!
Kedves utolsó! Ha milliomos lennék, akkor se szülnék több gyereket!!(már 2 van)
elõzõ Nem pasi vagyok, hanem nõ. Egy kisbaba nem kerül sokba, azonban, ahogy nõ, annál többe kerül. A legfõbb ok pedig az anyagiak hiánya, ha egy nõ elveteti a gyerekét. Ahol megvan a biztos háttér, a legritkább esetben kerül sor az abortuszra. Akkor lenne az én szememben nagy dolog, hogy bevállalja a gyereket, ha minden anyagi nehézség ellenére megtartja. Így könnyû rá igent mondani.
bármiért is szül valaki, az nagy érdem. te nyilván pasi vagy. egyébként meg nem a pénz számít ha az ember gyereket akar. egy kisbabához alig kell pénz. fokozatosan pedig meg lehet neki teremteni mindent. persze kinek mit jelent a minden ugyebár... sztem jól tette amit tett. a pasi meg sztem nem gyáva, hanem így látták jónak. amikor a férjem bejelettette h összeházasodunk, én se voltam ott mert az anyja majd szívbajt kapott, eléggé heves természet és nem volt kedvem a pocskondiázását hallgatni, a férjem meg ezt elrendezte.
Szia! A legfontosabb úgyis most a nyugalmad lesz és nem biztos hogy ezt tényleg pont otthon fogod megtalálni! Adj nekik egy kis idõt! Párodat sem ismerték fel sem lehettek készülve semmi hasonlóra:D Elhiszem hogy olyan volt nekik mintha a nyakukba öntötted volna a forró vizet! :D Kitartást, nyugalmat egészsége és szép babát kívánok Nektek!
12:24 Egyetértek veled, azonban könnyû úgy megtartani egy gyereket, ha van pénz felnevelni. Ebben az esetben a legtöbb nõ megtartja, tehát nem egy nagy érdem.
Hát lehet nekem vannak túlzott elvárásaim a férfiakkal szemben, de azért egy normális felnõtt férfitól én elvártam volna, hogy álljon már mellettem, mikor egy ilyet bejelentek ebben a helyzetben. Azt is elvártam volna, hogy ne hagyja magát lerázni... Érdekes egy pasid van.
nagyon bátor voltál! jól tetted azt is, h elmentél tõlük! ne legyen azért örök harag, ami a fontos, h végre belássák, h nem vagy már kislány! felnõtt érett nõ vagy, önálló élettel. gondolom azért borultak ki mert hirtelen szakadt a nyakukba a dolog. a férjem pl 3 év langyosvíz kapcsolat után 1 héten belül jelentette be a következõket: anyu, szakítottam x-el. mert beleszerettem y-ba. és hozzáköltözöm. anyukája majd elájult. de megbékélt mert látta h a fia boldog, h végre felnõtt, megházasodott, családot alapított. csak hitrtelen sok volt neki. a babára tekintettel sztem kicsit most hanyagold a szüleiddel való beszélgetést. ha betöltöd a 12.hetet, csináltass egy 4d babafotót, és küld el nekik egy levélke kíséretében, amit a babátok "ír" pl: drága mama, papa! hát itt vagyok! nagyon szeretlek benneteket! vigyázzatok anyára és apára, h õk vigyázhassanak rám, mert nagyon szeretnek engem és én is õket! ha ettõl se hatódnak meg akkor meg hagyni kell nekik idõt, h megemésszék. nagyon jól döntöttél, nagyon talpraesett és érett vagy!! gratulálok!!!!!! :) )))))
A nehezén túl vagy, innentõl már csak jobb lehet :) A szüleid is lehiggadnak pár héten belül, amikor majd látják, hogy komolyan gondolod, és a párod is. Kitartást!
11:34 Egyáltalán nem azt írtam, hogy az anyjának kell megfelenie, hanem hogy valószínûleg ezért akadt ki az anyja. Te biztos a plafonig ugrálnál örömödbe ha a 19 éves lányod zéró tudással (mert az érettségi ma már édes kevés) bejelentené, hogy terhes. Ne mond nekem, hogy te ráhagynád, "persze lányom, tégy amit akarsz, szülj gyereket, mire megszüleik 20 éves vagy, mire ovis lesz 23. A munkához épp elég idõs, viszont felvenni normális helyre nem fognak, mert van gyereked (van olyan mhely ahol ez már kizáró ok) zéró képesítésed és tapasztalatod." és megveregetnéd a buksiját, hogy így kell ezt csinálni. Egyáltalán nem azt írtam, hogy nem drukkolok a kérdezõnek, de akkos is felelõtlenség haragból dönteni és felégetni magam mögött mindent mert az anyja húzta a száját. Friss még nekik az élmény, ennyi. A kérdezõnek volt ideje hozzászokni, az anyjának meg még 24 órája sincs, hogy bejelentették, hogy nagymama lesz.
"Te pedig áthúztad képzeletét, és egybõl a gyerekeknél kötöttél ki." Miért az anyjának kéne netalán megfelelnie? Az anyjának az élete az õ élete? Hagyjuk már... Kérdezõ gondolhattad hogy nem fognak örülni neki, de mint korábban írtam ezen is túl kell esni egy ideig biztos mondani fogják neked az abortuszt, de majd abbahagyják fõleg mikor majd eljön az ideje hogy nem lehet elvetetni. Meglátod minden rendben lesz én drukkolok neked és ha gondolod majd írj hogy hogyan alakulnak a dolgok de soha ne add fel!!!
Sajnálom, hogy veszekedés lett belõle. :( Biztosan megbékélnek a szüleid elõbb-utóbb! Ha majd megszületik a gyerkõc, anyukád elfelejt mindent, amit most mondott. Most ideges, hirtelen jött neki, félt, hogy egy elvált, gyermekes apával fogsz együtt élni. Nem küldhet abortuszra, ha nem szeretnéd, felnõtt nõ vagy! Próbáld meg türelmesen kezelni a dolgot, biztosan lehiggadnak, de ha belegondolsz nekik sem egyszerû most! A legjobbakat!
Szegénykém nem lehet könnyû. De szerintem elõbb utóbb csak megbékélnek. Menj el ez a legjobb, így lesz idejük kicsit gondolkozni és lenyugodni. Szorítok érted.
Essél túl rajta, mert az idegeskedéssel sokat árthatsz a kis tündérnek a pocakodban! Drukkolok és izgulok érted! Szorítok egy 25 éves 2 kislány anyukája egy 38 éves férjjel voltam :D
Egyszerûen megmondod, h van barátod=D Bemutatod nekik és kész=Dén is ezt tettem=) 15/L
hát igen :D a barátom megoldota:D csak kicsit meglepödtem mikor haza értem:) de lehet igy jobb:D
A kérdező hozzászólása: de legalább nem kellett azon gondolkoznod hogy hogyan mond meg neki :D
adnék neked szivesen tanácsot:) csak az a baj h nekem meg ö az elsö barátom és igy én még nem közöltem anyumal ilyet soha mert ez közölte saját magát anyummal:D
A kérdező hozzászólása: igen, már rájöttem hogy a facebookos ötlet nem jó :S nem igazán szoktam velük ilyenekrõl beszélni ezért nem tudom hogy hogyan álljak eléjük.
a 17éves lány vagyok szerintem ne a facebookal akard anyukáddal közölni:) de aszem ne is akarj ugyjárni h esetleg valaki mástol tugya meg ugy bizti nem örülne neki:) tapasztalat a barátom miatt anyum eléggé kiakadt h töle tudta meg nem tölem:D
A kérdező hozzászólása: uhh. az úgy durva. már gondoltam arra is hogy facebookra kirakom azt hogy kapcsolatban és majd megtudja akkor ha fellép és meglátja az állapotomat... :D de lehet kicsit kiakadna hogy miért nem mondtam el...
Meséld el a szüleidnek egy beszélgetés közben, hogy megismertél egy rendes, kedves srácot, és úgy néz ki, hogy együtt fogtok járni. nem kell ezt túlbonyolítani. Normális szülõ örül az ilyeminek.
nekem a barátom mondta el anyumnak h együtt vagyunk:D véletlen mondta el:) én is anyum is meg a barátom is szoktunk egy oldalon pokerezni.egyik nap csak anyum meg a barátom voltt fent pokeren én nem voltam itthon. és a barátom meg nem tudom miért azt hitte h anyum már tud rola h mi együtt vagyunk és megszolalt anyumnak: mit tetszik hozá szolni h együtt vagyok a lányával:D mikor haza jötem anyum megszolalt h erröl mikor akartam neki szolni h együtt vagyunkk_:D 17/L
A kérdező hozzászólása: köszönöm. még mindig várom a tippeiteket :) )
A kérdező hozzászólása: hát igen megoldotta :) elhiszem hogy meglepõdtél, de szerintem anyukádnak nagyobb meglepetést okoztatok :D

Hogyan közöljem a szüleimmel, hogy van barátnőm és be szeretném nekik mutatni?

nem vagyunk valami jó beszélőviszonyban..... 19/F

Legjobb válasz: akkor minek mutatnád be?

akkor minek mutatnád be?
háát attól függ hány éves vagy és a szüleid hogy vannak ezzel a témával (hogy szerelem ) ...
Most mi köze van a kérdéshez, hogy a szüleikkel él vagy sem? Figyelj, nem kötelezõ bemutatni, ha szeretnéd egyszer a képlet: Anya, Apa beszeretném nektek mutatni a barátnõmet, áthívhatnám vasárnap ebédre? És kész!
Szüleidnél laksz? Ök tartanak el, vagy önállo vagy?
de a barátnõ igazából fiu ezért cink a dolog !!!!!
Miért kéne bemutatni ? De ha nagyon be akarod mutatni akkor egyszerû eléjük állsz: Anya bemutatom a barátnõmet x, y-t csak hogy tudjátok õ az én barátnõm. Ennyi
Érthetõen, jól artikulálva. És fõleg köntörfalazás nélkül, lényegre törõen, hogy minél hamarabb vége legyen a beszélgetésnek.
Pont így: Anya, Apa, megismerkedtem egy lánnyal és mit szólnátok ha elhoznám és bemutatnám nektek. ;)
nem kötelezõ bemutatni... :)
Azóta megtörtént? Ha nem, akkor szerintem egyszerûen. Szoktatok együtt enni? Leültök és amikor csend van : van barátnõm és szeretném bemutatni nektek is, nem gond? Apukák nem szoktak ellenkezni hogy megismerjék az új lányt. Anyukák semlegesek általában amíg nem látják. Lányos apukának nehezebb kihívás volt bemutatnom a barátom, fõleg hogy az exem kezet emelt rám...

Hogyan közöljem a szüleimmel, hogy bukásra állok?

Most lettem 9-es, és bukásra állok bioszból, és lehet, hogy matekból is. Még lesz matekból 1tz és pár kis doga, bioszból 2kis doga, 1tz. Kiszeretném javítani, hogy legalább 2-esem legyen. De nem biztos, hogy sikerülni fog. Nagyon félek, hogy mi lesz a reakciójuk.

Legjobb válasz: Anyu, Apu, üljetek le, vagy kapaszkodjatok meg, BUKÁSRA ÁLLOK! Ennyi......

Anyu, Apu, üljetek le, vagy kapaszkodjatok meg, BUKÁSRA ÁLLOK! Ennyi......
Anyu, Apu, emlékeztek mikor azt mondtátok, egészen addig eltartotok, amíg nem bukok meg semmibõl? Nos, hamarosan elköltözöm... hehe... Valahogy így :D


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!