Találatok a következő kifejezésre: Hogyan győzhetem a (34 db)

A halálfélelmet hogy győzhetem le, hogy lehet elfogadni: egyszer meg fogok halni?

Kisgyerek korom óta nem tudom elfogadni hogy egyszer meg fogok halni és ha ebbe belegondolok, hatalmas félelem fog el. Nem szeretek olyan műsorokat hallgatni, ahol arról van szó: mi lesz évmilliók múlva, vagy akár száz év múlva... Rossz belegondolni hogy a XXI. század végére már nem fogok élni. Olvastam a témáról: pszichológusok mondják: aki fél az élettől az fél a haláltól is, aki nem tudja elfogadni hogy egyszer meg fog halni, az élni sem tudja igazán életét... Én konkrétan attól félek, hogy "a halál után a semmi következik" és "olyan félelmetes belegondolni hogy nem fogok magamról tudni semmit soha többet, megszűnök létezni. Nem vagyok vallásos így nem hiszek semmiféle folytatásban. Olyan magyarázatokkal mint "de minden nap lefekszel aludni és akkor se tudsz magadról semmit és attól miért nem félsz" nem tudok mit kezdeni.

Legjobb válasz: Ne gondolj rá kedves kérdezõ. Ha megtörtént úgyse fogod tudni hogy véged. Felesleges rajta idegeskedni. Ez az élet rendje. 50% az esély hogy van ott valami, idejében majd megtudjuk :) Legyen szép életed!

Ne gondolj rá kedves kérdezõ. Ha megtörtént úgyse fogod tudni hogy véged. Felesleges rajta idegeskedni. Ez az élet rendje. 50% az esély hogy van ott valami, idejében majd megtudjuk :) Legyen szép életed!
Napi görög filozófia: Szókratész: " Hiszen senki sem tud a halálról semmit, még azt sem, hogy nem éppen a legnagyobb jótétemény-e mindenekelõtt az ember számára - és mégis úgy félnek tõle, mintha bizonyosan tudnák, hogy a legnagyobb baj. Hogyne volna hát ez tudatlanság, méghozzá a legszégyenletesebb: azt hinni, hogy tudjuk, amit nem tudunk?" "De hogy valóban erõsen remélhetjük, hogy a halál valami jó, azt megérthetjük a következõkbõl is. Mert két dolog közül egyvalami a halál: vagy abból áll, hogy a megholt semmivé lesz és egyáltalán semmit sem érzékel már, vagy pedig - ahogyan mondogatni szokták - abból, hogy a lélek itteni helyét egy más hellyel váltja fel és máshová költözik. És ha semmi érzékelése sincs, hanem olyan, mint az álom, amelyben alvás közben még álomképeket sem látni, hiszen akkor csodálatos nyereség a halál. Mert úgy hiszem, ha valakinek ki kellene választania azt az éjszakát, amelyben úgy aludt, hogy még álomképet sem látott, azután élete többi éjszakáját és napját e mellé az éjszaka mellé állítva meg kellene fontolnia és meg kellene mondania, hány napot és éjt töltött már el életében kellemesebben és jobban, mint ezt az éjszakát - akkor, úgy gondolom, nemcsak valamely közönséges ember, hanem maga a nagy király is úgy találná, hogy a többihez képest nagyon könnyen meg lehet azokat a napokat és éjeket számlálni. Ha tehát ilyen a halál, én bizony nyereségnek mondom; mert így egész ideje nem tûnik többnek, mint egyetlen éjszakának. Ha pedig a halál valamiféle elköltözés innen egy másik helyre, és igaz, amit mondanak, hogy ott vannak mind a megholtak, akkor mi lehetne ennél nagyobb jó, " Nekem segített.
Hány éves vagy?Ezt kérem vissza kommentben.
Meg tudlak érteni abból a szempontból, hogy én is félek a haláltól és nem tudom elfogadni, hogy egyszer csak a nagy semmi lesz.Azt azért ne felejtsd el, hogy akármennyire félsz is ettõl, nem tudsz a halál ellen semmi tenni(mint ahogy jelenleg senki más se:D).Úgyhogy mondhatjuk, hogy nincs értelme félni, hiszen ha nem félsz akkor is ugyan az lesz a vége, de mégis élvezhetõbb, félelem nélküli élet után. Persze arra a kérdésre, hogy hogyan éljünk a haláltól való félelem nélkül megint csak nem tudok kielégítõ választ adni.
fogad el, szeresd ez az élet része vagy meditálhatsz is segít egy új életfelfogásba :)
A haláltól mindenki fél, még az is, aki azt mondja/azt hiszi, hogy nem. Egyébként jól mondod: a halál után megszûnsz létezni. Mi emberek is csupán olyan élõlények vagyunk mint pl. egy kutya, vagy egy macska. Elpusztulunk - elszárad a testünk - és vége. Ennyi.
A kérdező hozzászólása: Jaaa és sajnos a halálközeli élményekrõl is bebizonyosodott, hogy az agyi oxigénhiány okozza: kísérlettel bebizonyították... Tehát ebbõl sem következik, hogy "a másik oldalon vár valami".
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat. Arrra a válaszra: "hogy lehet olyantól félni amit nem is ismersz" azt tudom mondani, hogy szerintem az emberek többsége fél az ismeretlentõl. Egyébként a halál kapcsán én nem az ismeretlentõl félek, hanem - mivel nem hiszek semmiben - attól félek hogy mbeszûnik a tudatom és az örökkévalóság vár, soha többet nem lesz tudatom. Tudom hogy abban a pillanatban amit a tudat megszûnik, ez már nem fog zavarni többet, csak így fájdalmas belegondolni hogy soha többet nem fogok magamról tudni. Az ezoterikus hit is egyfajta hitvilág (ami a válaszok közt volt a lefokozott tudatállapotról meg a halhatatlanságról, stb).
A Csillogas cimu dokumentum filmet ajanlanam neked (youtubeon fenn van). Hatha elindit benned vmit, vagy megnyugodsz.
Uristen hogy lehet valami olyasmitol felnin amit nem is ismersz ha nem ma akkor holnap halsz meg nem mindegy 1-2 nap ?
Halihó, ha megismernéd az igazságot akkor jót nevetnél magadon mert az élet félelmetesebb a halálnál. Itt most lefokozott tudattal élsz (ez látszik is a kérdésedbõl) míg odaát tudod hogy halhatatlan vagy és az élet csak egy teszt volt és még sok minden mást. Viszont a halál már ideát is egész jól megismerhetõ, ismerd meg és elvész félelmetesnek lenni :) T.
Általában az emberek 50 százaléka legalább 80 évig él, vagy többig. Ha most te tizen, huszon, harminc éves vagy akkor gondolj arra (legalábbis én arra szoktam gondolni), hogy még több idõ van az életembõl amit eddig leéltem. És soha sem szabad azt mondani, hogy hamar megfogok halni, hamar megfogok halni, hamar megfogok halni... Minig azt kell mondani, hogy még sokáig fogok élni, még sokáig fogok élni, még sokáig fogok élni...

Hogyan győzhető le a munkahely/munkakör-undor?

Lassan 3 éve dolgozom itt. A közvetlen kollégám egy buta lusta, csakdolgozninekelljen ember. Folyton helyette kell megoldanom a problémákat. Emellett 2 kezd?t kell betanítanom. A f?nökök szarnak mindenre. Irányítás nulla, de balhét bezzeg mindig elverik rajtam. A fizetésem egyre kevesebb. Túlvagyok egy lefokozáson is (egyszer?en megszüntették a munkaköröm). Semmi motiváció nincs. Ki tudja hanyadik munkakörben dolgozom már, folyton változtatgatják. Gy?lölöm azt csinálni, ami a munkaköröm. Nem elég kreatív. Belepusztulok, úgy érzem elbutulok, idegesítenek a kollégák is. Frusztrál, hogy hiába küzdök, végzem jól a munkám, mindent határid?re megcsinálok, mégis mindig a legkevesebb bérrel jutalmaznak a többiekhez képest. A túlórát sem fizetik ki, több tízezerrel lógnak, pedig már 1 évvel ezel?tt ígéretet kaptam a kifizetésére...

Legjobb válasz: Ha nem veszed komolyan, nem dolgozol annyira lelkiismeretesen, akkor nem fog zavarni, hogy mások lazulnak munka helyett. Vagy nem tudsz máshová menni?

Ha nem veszed komolyan, nem dolgozol annyira lelkiismeretesen, akkor nem fog zavarni, hogy mások lazulnak munka helyett. Vagy nem tudsz máshová menni?
Sajnos ez csak munkahelyváltással oldódik meg.
A kérdező hozzászólása: Túl maximalista vagyok. Küzdök a lelkiismeretemmel. Nehezen megy a leszarás. Még rosszabbul érzem magam, ha nem csinálok meg mindent azonnal, mert zavar, hogy gyûlnek a feladatok.
Látod én az ilyeneket nem értem mint te, sz*r helyen van egy sz*r munkád, sz*r fizetésért, sz*r emberek közt. Minek vagy még ott egyáltalán? Nekem is volt ilyen munkám 2-3 ilyen is, kb 1 hónapig tûrtem, utána otthagytam és kerestem egy másikat és addig kerestem amíg végre találtam valami jót, ahol jól érzem magam. Nem kell a sz*r helyzetbe beletörõdni.
A kérdező hozzászólása: Sajnos nem olyan egyszerû másik munkát találni egy Isten háta mögötti kisvárosban és környékén...

Hogyan győzhető le a kisebbségi-rendűség érzete?

Sziasztok! Nagyon régóta ilyen-olyan kisebbségi-komplexusaim vannak, és akárhogy próbálok szabadulni tőle, végérvényesen mindig visszatérnek hozzám! Hogyan szabadulhatnék tőle? Előre is köszönöm a válaszokat!

Legjobb válasz: Tulajdonképpen sehogy, csak valahogy mindig visszatér, de ilyenkor úrrá kell lenni felette. Menj gyakran emberek közé, barátkozz, járj el egyesületekbe, keress egy hobbit, amit ûzhetsz és sok ember vesz körül. Én például elmentem eladónak, mert ott aztán rengeteg emberrel találkoztam, és minden nap kihívás volt számomra, hogy legyõzzem ezt az érzésemet (szociális fóbiám is van)

Tulajdonképpen sehogy, csak valahogy mindig visszatér, de ilyenkor úrrá kell lenni felette. Menj gyakran emberek közé, barátkozz, járj el egyesületekbe, keress egy hobbit, amit ûzhetsz és sok ember vesz körül. Én például elmentem eladónak, mert ott aztán rengeteg emberrel találkoztam, és minden nap kihívás volt számomra, hogy legyõzzem ezt az érzésemet (szociális fóbiám is van)
Azt mondják szórakozással és sporttal, meg barátokkal.A szórakozás tényleg jó, az nekem is bevált.Meg ha bírod a piát akkor az alkohol is lehet alkalmanként megoldás.
Az alkohol rossz.Értem?


Hogy győzhetem le a tériszonyt?

Legjobb válasz: Kapaszkodással! :) Mindig keress olyan helyeket ahol biztonságban érzed magad!

Kapaszkodással! :) Mindig keress olyan helyeket ahol biztonságban érzed magad!
Szerintem pont, hogy erõltetni kellene. Építs kis pályát magadnak, az elején kb 10 centire a földtõl, szûk pallót.. aztán lehet szépen emelgetni a magasságot.

Hogyan győzhető le ez a keserű irigység?

Tudom, hogy az irigység és féltékenység az egyik leggonoszabb érzelem a világon, megkeseríti az ember életét és gátolja az előrehaladásban. De mégis olyan nehéz legyőzni! Volt régen egy hobbim, évekig űztem boldogan. Aztán hirtelen valami elpattant, megtörtem. Azóta nagy zuhanásba kezdett az életem, de minden érzelem közül ez az irigység az, ami a legjobban felzaklat: ha látom a többieket, akik ugyanazt a hobbit csinálják mint én anno, látom milyen sikeresek és jók benne, akkor egyszerűen összeugrik a gyomrom, összeszorul a torkom és alig bírom visszafojtani a sírást. Szívesen belevágnék megint abba a bizonyos hobbiba, de mikor meglátom a többi embert egyszerűen semminek érzem magam hozzájuk képest, és elmegy a kedvem az egésztől. Mindig az jár a fejemben hogy úgysem érhetnék még a közelükbe sem és csak lejáratnám magam; annak ellenére hogy régen azért sikeresnek mondhattam magam a hobbim terén. Raádásul ez épp egy olyan dolog, aminek a jókedvről kéne szólnia, nem a versengésről. Van olyan közületek, akinek sikerült legyőznie ezt az irigységet? A féltékenységet mások sikerére? Milyen hatásos módszer van erre? Egyszerűen képtelen vagyok kiírtani a lelkemből ezt az érzést és ez megkeseríti a mindennapjaim. Előre is köszönöm a segítséget! 22/L

Legjobb válasz: milyen hobbiról van szó?

milyen hobbiról van szó?
A kérdező hozzászólása: Hát, elsõre nem akartam leírni, mert sokan elítélik ezt a hobbit, de nekem nagyon sokat jelent. Viszont ha már így rákérdeztél, elárulom hogy a cosplayrõl van szó. :) Régen sok jelmezt csináltam, egyikkel még helyezett is lettem, de most pár évet kihagytam és egyszerûen félek újrakezdeni. :S Tudom, semmiségnek hangzik meg butaságnak, de hát, mindenkinek más a fontos, nekem épp ez. De elnézve a mai cosplayereket egyszerûen úgy érzem, biztos lebõgnék mellettük, pedig nem voltak sose igénytelen vagy gagyi jelmezeim. Mégis így érzek és borzasztó. Saját magamat fosztom meg néhány jó élménytõl, és attól, hogy megint a kedvenc hobbimmal foglalkozzak. :(
én nem ítélem el a cosplayt, szerintem jó dolog :) igaz még nem cosplayeltem, de majd lehet fogok, amúgy rengeteg tutorial van a neten, hogy hogyan lehet jó cosplayt csinálni, és nem muszály egyedül csinálnod, ismerõseid segítségét is kérheted, egyik barátomnak pl egy ismerõse csinálta meg a cosplayét, és persze tanácsokat is kérhetsz más cosplayerektõl, tanácsot kérni nem szégyen, segít hogy jobb legyél
A kérdező hozzászólása: Az a baj, hogy itt igazán nem a jelmezzel van a probléma. Jól meg tudom csinálni, van varrónõ ismerõsöm is, aki segít, ha elakadok. A cosplayeim mindig is jók voltak. Sajnos magamat nem érzem már hozzá elég szépnek, csinosnak, magabiztosnak. És ott ez az érzés, hogy akármilyen jó lehet a jelmezem, ha a többiek mégis jobbnak tûnnek. Fõleg hogy sajnos az évek alatt elkoptak mellõlem a barátok, pedig könnyebb lenne, ha nem lennék ilyen egyedül. :/ De hát ez már más kérdés.
figyelj, fogadd el magad olyannak amilyen vagy, én is látok olyan cosplayereket akiknek az arca vagy a testalkata nem illik igazán az adott karakterhez de mégis megnézem hogy milyen jó a cosplaye, a másik dolog meg az hogy cosplayelhetsz "arctalan" karaktereket, itt olyanokra gondolok hogy pl az arca nagy részét, vagy egészét maszk vagy valalami más eltakarja, erre egy jó példa Halibel a bleachbõl

Van egy lány akit szeretek. és nem merem neki belvallani. Eddig ezért nem jött ösze sose mert nem mertem bevallani senkinek. Mit tegyek/hogy győzhetem le ezt a félelmet?

a visszautasítástól félek és attól h suliban piszkálni fognak mert egyszer próbálkoztam már ilyesmivel csak egész évben id?sebb lányok piszkáltak :(((

Legjobb válasz: próba szerencse:)

próba szerencse:)
Én is így voltam. Féltem a visszautasítástól. Aztán rájöttem a visszautasítás nem szar! Kiszûri az olyan csajokat, akikkel nem jön össze :D Mi lesz ha elutasítanak? Semmi! Pár semmi után összejön úgyis és akkor majd mindenki ámul, mert a többiek még mindig csak néznek, de nem csinálnak semmit.
A kérdező hozzászólása: második válaszolónak nagyon köszönöm meg az elsõnek is mert abban is van valami ;)

Hogyan győzhető le a túlzott "konzervativizmus"?

Barátn?m nem igazán kezdeményez? alkat, régebben próbáltam sokáig, de mostanában már én sem szívesen vesz?dök vele, mert úgy érzem nem javul a helyzet. Fiatalok vagyunk, én szeretném ha a szex változatos, játékos, akár vicces, de mindenképpen izgató lenne, ? viszont tökéletesen megelégszik a pár perces el?játék + misszionárius póz kombóval, ami élvezetes, de nekem nem elég. Régebben volt, hogy 5-6x is egymásnak estünk egyhuzamban, mára ez igen lecsökkent.

Legjobb válasz: Vezesd rá ügyesen vagy ha szereted elfogadod így, hátha változik vagy, ha megelégeled és nem mûködik, elhagyod.

Vezesd rá ügyesen vagy ha szereted elfogadod így, hátha változik vagy, ha megelégeled és nem mûködik, elhagyod.
A szex csak úgy jó ha változatos .Egy kapcsolatba megérdemli a nõ és férfi hogy kielégítsék szexuális vágyait ha nem beszélitek meg nem lesz hosszú távú kapcsolat.Ui nõ létemre ezt tanácsolom.

Hogy győzhető le a "zöld szemű szörny"?

Saját magamon akadok lassan már ki, nem tudom elviselni,ha a barátom bárhova megy, rögtön féltékeny vagyok, mondogatom neki, és elrontja az egész napomat,nem tudok másra koncentrálni.Ha együtt vagyunk,és megnéz valakit, állítása szerint direkt,a reakcióim miatt, elkezdem ütögetni, olyan szinten felidegesít vele, f?leg jön a nyár, a lengébb ölt?zet? n?k...kisebbségi komplexusom van ilyenkor, pedig tudom hülyeség,hisz velem van.Pár perc múlva viszont teljesen lenyugszok,azonban képes vagyok egy nap többször cirkuszolni.Mondta,ha így folytatom elhagy, ezt nem bírja ?. Nem tudom mit tudnék csinálni, hogy fogjam vissza magam.Tudom nincs olyan, hogy egy férfi senkit ne nézzem meg,de azért mégis...Hogyan lehetne mindezt orvosolni?

Legjobb válasz: bizz magadban és benne is

bizz magadban és benne is
Ezt magaddal kell megbeszélned, hogy bízol benne. Ha nem megy, és el fog hagyni, jobb lesz? Nem...Akkor?
enis ugyanigy vagyok ezzel :-<
A kérdező hozzászólása: :) csak én már látom rajta, hogy tényleg elege van ebbõl, hogy miért nem fogom fel , hogy nem csal, nem is fog.Az egész napunk innentõl el van rontva ilyenkor, benne nyomot hagy, és mondja is nem tetszik neki a viselkedésem.
Egy szó: ÖNKONTROLL!!! Illetve pozitív visszacsatolás. Hadd magyarázzam meg. Tudom mirõl beszélek, mert pontosan ugyanilyen helyzetben voltam, mint te. Kifogtam egy olyan pasit, akinek hatalmas szabadságvágya van, jól esik neki ha megnézik, és igenis teljesen normális, ha õ is megnéz más nõket, hiszen nem vakult meg. Folyton hisztériáztam, nyaggattam, mindenért kiakadtam, de jelenetet soha nem rendeztem. Világossá tette nekem, hogy nagyon nagyon szeret, de képtelen elviselni, hogy egy nõ ennyire birtokolni akarja. Azt mondta nekem, hogy ha nem vagyok képes megbízni benne, akkor egyáltalán nincs is mire építeni, és hogy ha nem fejezem be, rá is szolgál, hogy legyen okom féltékenykedni. Ez talán durvának hangzik, de észhez térített. Nem fenyegetés volt, hanem tények, mert ha folytattam volna, az azt jelenti, hogy tönkremegy a kapcsolat, akkor pedig miért maradt volna velem? Szóval onnantól kezdve visszafogtam magam, ha hirtelen mérges lettem valamiért, nem szóltam róla, hagytam magam megnyugodni. Utánagondoltam, és rájöttem, hogy ha én kellek neki, akkor nem hagy el valakiért, akit megnéz az utcán, ha meg mégis szembejön valaki, aki szellemi szinten is többet tud nyújt nálam, úgyis mindegy. A hisztéria csak ront a helyzeten. Szóval az én receptem az volt, hogy nyugton maradtam, SOHA nem rendeztem jelenetet mások elõtt, és aludtam egyet a dologra. Ha másnap (vagy órák múlva) is idegesített a dolog, akkor megemlítettem, de nem hõbörögve, "ütlegelve", vagy hasonló heves módon. Normális hangnemben, ahogy az felnõttekhez illik. Az elején nagyon keserves volt, mert az ember hajlamos azt hinni, hogy féltékenykedés nélkül a párja majd elkanászodik, pedig pont hogy nem így van. Kb egy hónap után rájöttem, hogy a kapcsolatunk sokkal békésebb, harmonikusabb lett, és most már eszembe sem jut úgy viselkedni, mint régen. Szóval ha fontos neked a pasi, akkor uralkodj magadon, meglátod, megéri.

Hogyan győzhető le a Candida fertőzés?

Régebben diétáztam sokáig, úgy nézett ki, hogy használ, de amint visszatértem a régi étkezéshez, újra kialakult. Lehet, hogy emiatt hullik a hajam. Meg lehet t?le szabadulni anélkül, hogy az ember évekig diétázzon?

Legjobb válasz: Én beszedtem egy doboz Nizoral tablattát 6 éve, azóta semmi bajom.

Én beszedtem egy doboz Nizoral tablattát 6 éve, azóta semmi bajom.
A Candida nem okoz hajhullást.
De okozhat hajhullást! Nagyon sok tünete lehet. sajnos:( nekem is úgy néz ki az van...és hullik már a hajam egy jó ideje.
nekem a nizoral tabletta nem hasznalt
A kérdező hozzászólása: Ez csak vényre kapható? Van mellékhatása?
Ez gombaölõ gyógyszer, nekem a párom íratta fel. Százvalahány Ft volt akkoriban, tehát nagyon olcsó. Érdemes megpróbálni. Nálam nem volt semmilyen mellékhatása, csak a Candidától szabadultam meg.

Hogyan győzhető le így a kisebbségi komplexus?

Próbáltam azt, hogy csak arra koncentrálok, amiben jó vagyok, csak sajnos nem megy, mert a közvetlen környezetemben mindenben van olyan ember, aki jobb nálam, így tulajdonképpen mindig jelen van valaki, aki jobb.

Legjobb válasz: Sehogy nem gyõzhetõ le,és arra nem is gondoltál,hogy valóban kisebb "rendû" vagy,és tényleg kevesebbet érsz másoknál,és nincs is semmiféle komplexusod,csak reálisan látod a dolgokat?:D

Sehogy nem gyõzhetõ le, és arra nem is gondoltál, hogy valóban kisebb "rendû" vagy, és tényleg kevesebbet érsz másoknál, és nincs is semmiféle komplexusod, csak reálisan látod a dolgokat?:D
Nekem is ez a bajom :// Mindenki szebb nálam meg jobb, én legalábbis így érzem. Hiába dicsérnek ... én is néha megdicsérem azt is aki nem olyan szép így azt érzem hogy nekem is csak szánalomból mondják...
15:56-ra ne hallgass, rengeteg olyan ember van aki jobbnak mutatja magát, pedig nem az, neked is ezt kell tenned és a többség majd elhiszi
A kérdező hozzászólása: Amúgy meg nem gondolom magamról, hogy szar vagyok, csak nagyon sokan jobbak nálam, és egy egészséges embernél úgy kéne lennie, hogy azt gondolja õ ha nem is a legjobb, de eléggé jó. Egyébként ez nálam leginkább abban nyilvánul meg, hogy pl. szeretek focizni, de az osztályban vannak jobbak, kondizok, de az osztályban egy gyerek jobb, okos vagyok, de az osztályban vannak okosabbak, és így úgy érzem, hogy soha nem tudok érvényesülni, mert mindig vannak/ lesznek jobbak nálam és akkor akármilyen helyzetben miért pont én lennék az elsõ, akit választanak?


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!