Találatok a következő kifejezésre: Hogyan dontsem mennyi (6 db)

Mennyit érdemes egy fiuért feladni? Hogyan döntsek egy ilyen dologban?

A kapcsolatunk gyerek szerelemb?l indúlt.De mára már feln?ttünk eddíg is sokmindent átvészeltünk és mindent megoldottunk megbeszéltünk együtt.De eddíg nem nagyon gondolkoztunk komolyban csak úgy ilyen álmodozás szinten így azt sem vettük figyelembe hogy mások az igényeink más a természetünk és a jöv?képünk is.Én vágyom a másik társaságára,érintésére,szeretgetésére,kimozdulni ide oda,figyelmességre ilyesmikre valamint úgy képzelem el a jöv?met hogy családdal is eljárogatunk majd kirándúlgatni együtt ebédelünk megbeszélünk mindent és együtt neveljük a gyerekeket is.A pénz kevésbé számít nálam mint a szeretet és a kapcsolat köztem és a férjem+gyerekeim között.Ezzel szemben barátom már most éjjel nappal dolgozik,tanul azt élvezi ha otthon egyed?l lehet bent ül a szobájában kevésbé vágyik a szeretgetésre eléggé racionális nem nagyon szeret kimozdúlni és úgy képzeli el a jöv?jét hogy éjjel nappal dolgozik felesége most f?z takarít gyereket nevel kiszolgálja+persze ? is dolgozik és keressen is jól.Nagyon szeretem ?t de nem tudom hogy hogyan oldjam ezt meg hogy feladjam e az én jöv? képemet maradjak vele és igazítsam hozzá a dolgokat valamiféle komprumisszumokkal vagy hogy ez ok a szakításra.Még anyit hogy esküv?ig nagyon sok id?nk lenne még valószín? olyan 5 év és vég?l is késöbb eltudom képzelni majd az életemet így vele de most még úgy vágynék néha a szerelemre a programokra tör?désre még.De mellete meg tudom hogy vele ez nem úgy valósítható meg mint ahogyan én szeretném mással meg nem jó:/és boldogabbá tesz az ha csak ülök és nézem de a közelében vagyok mint hogy azt csinálom amit szeretnék de mással.Nem tudom hogy mit tegyek vele érzem magam igazán jól de bosszant hogy nem tudok vele olyan dolgokat csinálni amiket szeretnék.

Legjobb válasz: Én annyira nem is gondolkodnék a távlatokba, egyenlõre megbeszélném vele az érzéseim, hogy mennyire szeretem, de én ezt-meg ezt igénylem stb, s nekem ez így nem jó. Nem kell rögtön szakítani vkivel, ha ilyen gondok vannak, meg kell próbálni változni, s nemcsak neked neki is. Egy kapcsolathoz mind a 2 félnek hozzá kell adni magát, és semmi sem megy kompromisszumok nélkül, de azért nem érdemes teljesen alárendelned magad. Az butaság is lenne. Amúgy hány évesek vagytok? Elsõ lépésként beszéljétek meg, hogy legalább havonta 1-2szer kimozdultok, nem hiszem hogy vkinek annyit kell dolgozni, hogy erre nem ér rá. Mert ugye mindenkinek arra van ideje amire szán.

Én annyira nem is gondolkodnék a távlatokba, egyenlõre megbeszélném vele az érzéseim, hogy mennyire szeretem, de én ezt-meg ezt igénylem stb, s nekem ez így nem jó. Nem kell rögtön szakítani vkivel, ha ilyen gondok vannak, meg kell próbálni változni, s nemcsak neked neki is. Egy kapcsolathoz mind a 2 félnek hozzá kell adni magát, és semmi sem megy kompromisszumok nélkül, de azért nem érdemes teljesen alárendelned magad. Az butaság is lenne. Amúgy hány évesek vagytok? Elsõ lépésként beszéljétek meg, hogy legalább havonta 1-2szer kimozdultok, nem hiszem hogy vkinek annyit kell dolgozni, hogy erre nem ér rá. Mert ugye mindenkinek arra van ideje amire szán.
A kérdező hozzászólása: én 20 õ 21 és ez már feljött többször is csak elhesegettük legalább is én hogy á majd változik.Igen voltak ilyesmi próbálkozások ebbõl lett az hogy örülünk ha fél évente 1X megyünk valahová ahová én szeretném.Amúgy tényleg nincs ideje hetente 1 nap van azt meg velem tölti.
Szerintem próbáljatok meg egy picit külön lenni. Mondjuk egy hetet vagy kettõt, nem szakítani csak külön lenni, és te is el tudnál menni bulizni a barátaiddal. Ha így kevsebbet vagy vele, vagy legalábbis tudja, hogy nem vagy ott, hamar visszasír, és majd hirtelen több szabadideje lesz rád. hidd el, ha nagyon akarja, lesz szabadideje.
A kérdező hozzászólása: Próbálkoztunk már ilyenekkel is nem sírt vissza örûlt ha jólérzem magam és van közbe egy kis nyugija is.Ha meg gond lett volna tényleg mindíg volt szabad ideje de csak mert félre tette a dolgát mert fontosabb voltam de aztán nem aludt napokat hogy behozza a lemaradását ezt meg nem várhatom el tõle.Hogy csak mert bulizni akarok vele dobjon félre mindent aztán gürizzen.
Mi a munkája? Szereti ezt? Munkamániás õ tulajdonképpen?
A kérdező hozzászólása: imádja a munkáját és mellette tanul is amit szintén nagyon szeret, és igen kicsit talán az
Hát akkor majd attól függ a jövõtök szerintem, hogy mi lesz ha majd tanulni nem fog. Akkor a felszabadult idejét és energiáját a kapcsolatotokra fordítja, vagy azt is beleöli a munkájába. Kompromisszumokon múlik minden. Ha te érte feladod minden elképzelésed, õ meg nem vesz vissza egy kicsit a lendületbõl a munkája terén és csak annak él, akkor te nem leszel boldog. Valószínûleg legalábbis, ha neked másra lenne szükséged. Az én párom is annyit dolgozik mint állat, mondjuk õ vendéglátásban dolgozik, így a turista szezon nekem maga a pokol. Nagyon hiányzik egész nyáron, megértõ vagyok, mert ez a munkája, ez meg sajnos ilyen. De boldog nem vagyok tõle. Viszont engem kárpótol a fõszezonon kívüli idõszak.:) És még így is nehéz elviselni:S

Mennyi idő után mondtad (avagy mondtad-e) párodnak, hogy döntsön?

Pl. abban, összeköti-e veled az életét vagy veled tervezi-e a jöv?t... Ja, és mi történt?

Legjobb válasz: Nem mondtam soha, már elejétöl kezdve tudtuk, hogy együtt akarjuk az életünket leélni.

Nem mondtam soha, már elejétöl kezdve tudtuk, hogy együtt akarjuk az életünket leélni.
mit mondott?
Nem mondtam soha, de azt már sokszor mondtuk egymásnak az elejétõl kezdve, hogy "Veled akarom leélni az életem". 3 év után kérte meg a kezem. Tulajdonképpen nem lepett meg a dolog, de meg sem volt beszélve.
Júniusban ismerkedtünk meg. Novemberben séta közben egy ékszerbolt elé irányította a lépteinket, s ott jeggyûrûket kért az eladótól. Tehát nem beszéltünk arról, hogy mi lesz, hogy lesz, bár tudtuk, hogy hosszú távú lesz a kapcsolatunk. Karácsonykor volt az esküvõnk. 1974-ben:) )
Konkrétan sose mondtam, csak célozgattam rá. Aztán amikor 7 év után még mindig össze se költöztünk, otthagytam. :)
Mi nem szoktunk egymásra nyomást gyakorolni és nem is manipuláljuk a másikat. Az õszinteség és a szabad akarat eddig nekünk jobban bevált.
ha nekem valaki azt mondaná, (merné mondani) hogy döntsek, én tudnék dönteni! Végérvényesen!!! 46 nõ
én se mondtam soha, olyan természetesnek vettük a dolgok történését. megismerkedtünk, összeköltöztünk, összeházasodtunk, babánk született :) persze, megbeszéltük, hogy vállaljunk babát, de nem állítottuk egymást választás elé, én mondtam, hogy szeretnék babát, eltelt pár hónap és azzal jött haza, most már õ is szeretne és aznap össze is hoztuk a fiunkat :) az esküvõnk meg hirtelen jött, megbeszéltük házasodjunk össze, másnap elmentünk az önkormányzathoz és máris adtak idõpontot 3 hétre rá :D remélem megtalálod azt a társat akit nem kell választás elé állítanod!
A kérdező hozzászólása: Már többször volt szünet, mindig újra akarta kezdeni.
A kérdező hozzászólása: Bírom az ilyen önérzetes embereket. Vagy döntésképteleneket. Végülis sokkal jobb, ha valaki a végtelenségig vár, mintha döntést kér a másiktól. Hogy miért rosszabb megkérdezni a másiktól, mégis mit akar (az én életemtõl is), mint visszaélni a másik idejétõl, azt nem tudom. Majd te megmondod. Majd gyakorold a postán is a 3. óra várakozás után a nemdöntés iránti toleranciádat.
soha nem mondtam neki, hogy döntsön... a legelsõ pillanattól kezdve biztos volt abban, hogy én vagyok álmai nõje és velem képzeli el az életét...
Én téged bírlak nagyon, kérdezõ... feltettél egy kérdést, amire a kommented elõtt válaszoló azt írta, õ nem így cselekedne... Te meg úgy felhúzod rá az orrod, mintha ez bármi változást okozna a te életedben. Nem gondolod, hogy mindenkinek joga van úgy élni a saját életét, ahogy akarja?
Nem mondtam, nem kértem soha csak ráébresztettem mindig hogy milyen jó is velem...mivel albiztam, igy õ volt nálam...egyre többet...elõször csak egy fogkefét, tusfürdõt kapott, aztán zoknit-boxert..majd fogasokat, polcot.Amikor beszereztem egy kávéfõzõt (én a szagát is utálom) a kedvéért, akkor már csak heti 1x ment hza aludni, többi nálam.aztán csak napközbenre, mert "otthon nem tud aludni".Azóta csak akkor alszik a szüleinél, ha én is..észrevétlenül összeköltöztünk... Amikor erre ráeszmélt, már 2 hónapja egyfolytában itt aludt...
Szerintem ilyen fõbb dolgokat érdemes az elsõ hetekben egyeztetni. Megbeszélni, hogy ki mit akar az élettõl. Ha én tudom, hogy szeretnék családot idõvel, és az akivel randizgatok meg csakis karriert akar, családot nem, akkor kár vesztegetni az idõnket. Arra meg nem lehet alapozni, hogy majd megváltozik. Szóval a fõbb irányokat jó tisztázni a legelején. Mi is így tettünk, már az elsõ randin. Kívánom, hogy találd meg az utad Kérdezõ! Üdv, 22N
Miért van a másikkal? Kényelembõl. Megszokásból. De ugrásra vár, hogy ha jön az IGAZI, akkor lelép. Olvastam valahol, hogy a férfi olyan, mint a majom: csak akkor engedi el egyik kezével a fa ágát, ha a másikkal már biztosan kapaszkodik. Ilyen esetben az segíthet, ha szünetet, szabadságot adnak a kapcsolatban egymásnak, s az idõ eldönti, hogy veszítettek-e valamit.
A kérdező hozzászólása: 21:40 - pontosan hogy vált be nálatok az õszinteség meg szabad akarat? Utolsó: hát, azt én sem tudom. Ráadásul már nem elõszö rmegyünk szét, csak elõször borítottam én. Borzasztóan össze-vissza tud beszélni. Amúgy mi is tervezgettünk már. Ill. az esküvõrõl (milyet szeretne, hol, stb.), gyerekrõl is esett már szó. Viszont az utóbbi idõben annyi pozitív változás történt nála, hogy azt hittem, már csak az utolsó lökésre vár, Elszámítottam magam.
Remélem, nem kell (majd) mondanom... Másfél éve vagyunk együtt, még nem élünk együtt, de szoktunk közös jövõrõl beszélni, és tulajdonképpen egyértelmû tényként kezeljük, hogy szeretnénk együtt maradni és késõbb összeházasodni. Eleinte viccesen utalgatott erre, aztán egyre több részletet megbeszéltünk. A Te esetedre azt tudom mondani, hogy talán jó, hogy mindez kiderült, így tiszta lappal kezdhetsz új kapcsolatot. Csak én azt nem szoktam érteni, hogy ha valaki nem tudja a jövõt elképzelni a másikkal, nem boldog vele, nem szerelmes (mint ezek szerint a párod) - akkor miért van a másikkal...?
Mi 2 éve áprilisban jöttünk össze, akkor még mindketten a szülõi házban laktunk. Én rengeteget voltam náluk, gyakorlatilag 2-3 hónap után összeköltöztem, hetente egyszer jártam haza. De hivatalosan tavaly augusztusban költöztünk össze. Õ elég teszetosza, tehát bármirõl legyen is szó, mindig én döntök. De nem rég egyébként majdnem szakítottam vele, mert pont ezt a teszetoszaságot/lassúságot/döntésképtelenséget untam meg. Akkor mondtam neki, hogy életében elõször döntsön; vagy változik, vagy júniustól kimegyek Olaszországba pincérkedni. Döntött, és jól. Még itt vagyok. :)
nagyobb dolgokban közösen döntünk
A kérdező hozzászólása: Akkor én közel 3, 5 év után nem voltam hiperaktív, hogy mgkérdeztem. Pontosabban közöltem, hogy nekem nem jó a bizonytalanság, döntsön. Hát, nem az lett, amire számítottam.
A kérdező hozzászólása: Hogy nem.
Hát nyilván negatív választ adott...
legalább tudod mi az ábra, ez is valami:) nálunk úgy volt, hogy konkrétan nem mondtam, de céloztam rá, és vette a lapot (vagy nem vette, hanem amúgy is tervezte már akkor a lánykérést, ezt azóta sem tudom).
azt gondoltam h negatívat, de konkrétan mit? meg h?
A kérdező hozzászólása: Pár napot gondolkodott, aztán felhívott, hogy ha ez esetben befejezném (mármint ha nem dönt), akkor õ is. Aztán jöttek az uncsi érvek, hogy nem volt jó a kapcsolat, meg nem boldog velem, stb.
A kérdező hozzászólása: 07:09. Õ is minõsített engem a hozzászólásával, ráadásul nem is a kérdésre válaszolt. Ennek kb. zéró köze van ahhoz, ki hogyan éli az életét - egyébként csak addig vagyunk ilyen elfogadóak, míg a mi életünket nem érinti. Ha még nem tapasztaltad, majd fogod.

Hogyan dontsem el mennyi titokzatossagot kell vinni egy kapcsolatba?

Majdnem szakitottunk egy ev utan,tobbek kozott mert a baratom soha nem tudtam mi a bajom, s sztem ezt megunta, feltekeny volt, nem bizott bennem stb. Pedig en csak enm akartam h unalmassa valjon a kapcsolatom.Tudom h kell a no felol titokzatossag, mertt a ferfiak azt szeretik. De mennyi kell? s kb mennyi ido utan? Tapasztalt noknek mi a sikeruk egy jo kapcsolathoz illyen teren?

Legjobb válasz: ez hülyeség. én például utálom a célzásokat, utalásokat. ha valamit akarsz, mondd meg! a titokzatosság pedig elég közel áll a titkolódzáshoz. ami pedig utálatos dolog, és rámehet a kapcsolat. ugyanis az alap a bizalom, amibe nem fér bele a titkolódzás. egyszerûen üti egymást a kettõ. de ha ezt akarod csinálni, csináld. nem lesz unalmas a kapcsolatod. egyik sem, mert nem maradnak meg melletted sokáig így. én otthagytalak volna egy év után. ismerd meg a párodat, ne itt kérdezõsködj. itt senki nem ismer titeket, csak mindenfélét jól megmondanak, ami nem tuti, hogy jó. sõt. nincs két egyforma ember, de típusok vannak. azt javaslom, ne feszítsd túl a húrt. egy pasi

ez hülyeség. én például utálom a célzásokat, utalásokat. ha valamit akarsz, mondd meg! a titokzatosság pedig elég közel áll a titkolódzáshoz. ami pedig utálatos dolog, és rámehet a kapcsolat. ugyanis az alap a bizalom, amibe nem fér bele a titkolódzás. egyszerûen üti egymást a kettõ. de ha ezt akarod csinálni, csináld. nem lesz unalmas a kapcsolatod. egyik sem, mert nem maradnak meg melletted sokáig így. én otthagytalak volna egy év után. ismerd meg a párodat, ne itt kérdezõsködj. itt senki nem ismer titeket, csak mindenfélét jól megmondanak, ami nem tuti, hogy jó. sõt. nincs két egyforma ember, de típusok vannak. azt javaslom, ne feszítsd túl a húrt. egy pasi
A kérdező hozzászólása: azert nem kell igy vnni, mert mondtam h toibbek kozott...azaz o is csinalt egy csomo mindent, ami engem is tonkretett. adtunk egy masik esleyt, s csak tanacsot szeretnek, h masok kb miket csinaltak, es mennyire szeretik a pasik a titokzatossagot. az en baratom tudom h szereti, mert mondta
Szia! El vagy kicsit tévedve nem titokzatosság kell hanem intimitás. A kettõ nagyon más mondj el mindent a barátodnak õ is elfog mondani mindent.Nem attol válik egy kapcsolat izgalmassá hogy nem mondasz el soha semmit a párodnak.Mérlegeld magadban hogy te szeretnél-e errõl a dologról tudni ha forditott helyzetbe lennél és eszerint dönts mit mondasz el vagy mit nem. A kapcsolatot nem az öli meg hogy a párod tud rólad mindent az egy biztonságos érzés amelyben jól fogjátok érezni magatokat.Az ilyen praktikákba amit te is írtál szoktunk mi nõk belebukni. Ne taktikázz érezd jól magad. :)
Hahooo! Emberek! A titokzatosság nem egyenlõ a titkolózással! A titokzatosság (ami sztem egy kicsi kell is) olyan, mint pl.: "ma elviszlek vhová" de nem mondod meg a konkrétat! Vagy: "már tudom mit kapsz tõlem szülinapodra" így mondasz is vmit, de mégsem konkrétan... ezek kis apró meglepetések, ilyesmi a titokzatosság... Szerintem!!!
A kérdező hozzászólása: na ezt kerdeztem!!! koszonom:D meg irhattok
Hat en nem is tudom miert kell annyira titokzatosnak lenni.... Nekem mindig az oszinte nyitottsag jott be. Valahogy a megerinthetetlen csak egy ideig izgalmas. Inkabb izgalomra es erdekessegre van szukseg, hogy jo legyen egy kapcsolat. Az nagyon rossz, ha -pl. itt sokszor olvasom- nem tudnak mit mondani a felek egymasnak vagy zarkozott az egyik fel a masik (altalaban a nok) vergodik a szeretetlensegben. Nekem mint "tapasztalt" nonek nagyon jo kapcsolatom van a ferjemmel. Hasonlo az erdeklodesi korunk de mindkettonknek megvan a maga apro kis elete is. Szertunk egyutt logni es meg nem untunk egymasra. Gondolom azert is, mert a veszkedeseinket ateljuk, kimondjuk ami zavar lehetoleg jokor, jo idoben. Nem kenyszeritjuk a masikat olyanra amit az nem akar. Nem titkolozunk es orulunk egymas sikereinek. Batoritjuk egymast es nyitottan beszelunk mindenrol. Szerintem ezek nagyon fontosak egy jo kapcsolathoz. S ne feledjuk semmi sem tokeletes.
Sok keveredés van itt. Egyrészt õszintének kell lenni, és minden FONTOS dologról beszélni. Másrészt tényleg nem jó, ha a másik egy nyitott könyv, vagy üvegablak :-( Különösen a lányok nem szeretik... a fiúk jobban bírják, mert a legtöbb nem nagyon szeret találgatni és megérzése sincs sok. És mindenkinek kell önálló élet IS. Az élete egy része akkor is az övé ha párja is van. Meg kell találni az összhangot.
Ez mindenkinek az egyéniségétõl függ. Ha úgy érzed, szívesen osztod meg a pároddal minden gondolatod, tegyél úgy. Ezt nem lehet az "aktuális trendhez" igazítani. Mindenkinek másra van szüksége.


Mennyi időre van szüksége egy nőnek, hogy döntsön, akar-e kapcsolatot, vagy sem?

Majdnem egy éve mentünk szét, és nagyon hiányzik a volt barátnőm. Tudom, hogy gyengeség, de minden este könnyes szemmel alszom el, jó lenne, tudni, hogy meddig tart még ez a lelki gyötrelem. Előre is köszi a válaszokat! 25/f

Legjobb válasz: Ne szégyenkezz!!! Én is sírtam már nõ után. Sajnos ez csak lassan múlik el. Járjál társaságba, bulizni, sörözni a haverokkal, stb... Ezzel elõsegíted a minél hamarabbi "gyógyulásodat". 44/F

Ne szégyenkezz!!! Én is sírtam már nõ után. Sajnos ez csak lassan múlik el. Járjál társaságba, bulizni, sörözni a haverokkal, stb... Ezzel elõsegíted a minél hamarabbi "gyógyulásodat". 44/F
Hívd fel, mondd neki hogy találkozhatnátok egy fagyira-kávéra-italra. Ne éreztesd vele hogy ki vagy borulva még mindig, csupán érdekel hogy mi van vele. Ha nemet mond, fogadd el, mond neki hogy rendben. Ilyenkor csak várhatod hogy hátha meggondolja magát. Sok sikert!
Ha te fiú vagy és ki vagy borulva miért a nõi ciklusok érdekelnek? Szakítottatok, nem véletlenül. Ne keseregj és ne álmodozz. Lépj tovább, sport, barátok, ismerkedés. Majd elmúlik
1000év Sose tudják igazából mit akarnak. Legalábbis akikkel én találkozok, azok nem.

Szerintetek, mennyire normális az ha 17 éves lányt tilt az apja, és nem engedi hogy ő döntsön a kapcsolatáról, a barátairól. Mindent helyette akar meghatározni? Egész nyáron sehol nem voltam. Itthon feküdtem csak. Szerintetek is jó nyári program?

Legjobb válasz: Nem... Nem jó program.. Közöld az apáddal, hogy egy kibszott nagy lúzer, mert még arra sem képes, hogy elmenjen veled biciklizni, vagy tollasozni, vagy görkorizni. Ezek nem olyan õrültnagy vagyont igénylõ dolgok. Csupán figyelmesség, és szeretet, a másik társaságának igénye..

Nem... Nem jó program.. Közöld az apáddal, hogy egy kibszott nagy lúzer, mert még arra sem képes, hogy elmenjen veled biciklizni, vagy tollasozni, vagy görkorizni. Ezek nem olyan õrültnagy vagyont igénylõ dolgok. Csupán figyelmesség, és szeretet, a másik társaságának igénye..
ha valami kis borsodi faluban vagytok az egyetlen fehér család, nem is csodálom, hogy félt.
Nem normális, de én is részrehajló vagyok, mert még soha nem féltettem senkit, és kétlem, hogy képes vagyok rá. Egyébként meg ha felelnem kellene valakiért, károsabbnak tartanám az állandó bezártságot és annak következményeit minden más lehetséges veszélyforrásnál.
Nem normális, én nem is hagynám, azaz nem is hagytam. Engem sem engedtek volna soha sehova, ettõl még elmentem. Hozzászoktak, mást nem tehettek. Határozottabbnak kéne neked is lenned és nem csak beletörõdni hogy szinte börtönbe zár.
Normális, bár én részrehajló vagyok mert én is így vagyok a lányommal. :)
Õ felel érted még, addig úgy táncolsz ahogy fütyül, ez van. Szülõ függõ sajnos, ki hogy áll hozzá.
Nem enged szakítani? Ne nevettess már, mondanám neki hogy akkor járjál te vele apuci... A te kapcsolatodnak akkor vetsz véget amikor te akarsz, semmi köze hozzá akkor sem ha az apád. Azért csinálja ezt veled mert hagyod. Kicsit állj már a saját talpadra és közöld vele a véleményed, meg hogy teszel rá mit akar, nem az õ élete, hanem a tiéd. Ha hagyod magad akkor még 30 évesen is itt fogtok tartani.
Értelmes lány vagy, ha hiszed ha nem ebben a szüleid is közrejátszottak, megtanulod értékelni a dolgokat.
A kérdező hozzászólása: Köszöntöm a dícséretet "faszrahúznak" stb. ezek szánalmas megjegyzések, kettõ éve kapcsolatom van, nem enged szakítani, mellesleg azóta csinálja ezt mióta bejelentettem hogy dobni akarom a páromat, azelõtt mehettem akárhova..és elég komoly vagyok, nem drogozok, nem vagyok alkoholista és nem csavargok össze vissza, megfontolt vagyok, és önálló.
Mellesleg kérdezõ, apád azért tilt a kapcsolatodtól, mert valszeg azt látja rajtad, hogy kis hülye vagy, akit seperc alatt behúznak a csõbe, vagy [email protected]úznak elõlrõl hátulról, anélkül hogy valóban akarnád..
ma 21:13 Te pont az a típusú ember vagy aki még a szomszéd utcában sem járt, nemhogy borsodban. Huhogtak nekem állandóan, hogy újpest ekkora gettó meg akkora blabla bla. Most itt lakom és simán kimegyek az utcára este 9 kor, 11 kor, de még éjjel 2 kor is. A kutya nem foglalkozik a másikkal.
A mai 16-1 éveseket elnézve azt kell mondjam, normális. Amúgy meg legyen már egy kis eszed, ha megmondod 4szemközt a pasidnak, hogy bocs, vége, akkor apád mit csinál...? És ennyire sík vagy, hogy nem tudsz kitalálni valamit...? Mondd meg apádnak, hogy a Béla, vagy Dani vagy mittomén erõszakos veled, jó-e az neki, ha felcsinál téged, miközben te nem akarod? Ha még ezután is erõlteti a dolgot, akkor élj inkább az utcán és kész.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!