Találatok a következő kifejezésre: Hogyan dolgozzam vagy mit (17 db)

16 eves lany vagyok a baratom pedig 17 lesz majusba. Masfel eve jarunk. Az az erzesem h a szulei azert "tarjak" ot hogy dolgozzon. Mit tegyek?

eggeltol estig dolgozik az abc-ben es nem engedik iskolaba (vagy mivel epitenek hazat ott dolgozik)

Legjobb válasz: Ha a barátod nagyon nem akarja a munkát akk szépen bementek a családsegítõbe és elmondjátok h "szüleim nem engedik h tanuljak. és már most dolgoznom kell" am ha nálunk így menne leköpném anyámékat h dolgozzanak õk. miaz h dolgoztatnak.?!

Ha a barátod nagyon nem akarja a munkát akk szépen bementek a családsegítõbe és elmondjátok h "szüleim nem engedik h tanuljak. és már most dolgoznom kell" am ha nálunk így menne leköpném anyámékat h dolgozzanak õk. miaz h dolgoztatnak.?!
egyet ertek az elottem szoloval!
Ha még csak 17 éves, akkor tanköteles. A tankötelezettség alsó határa már 18 év, nem 16.
Az iskolában nem szólnak érte, hogy nem jár be? Mert ha ez van, akkor a sulinak hivatalból intézkedni kéne. Akár ott is szólhattok. Felháborító, hogy egyes szülõk saját tulajdonú ingyenmunkásként tekintenek a gyerekükre.

Mivel lehet őket megfenyegetni, vagy akár lépni is, hogy dolgozzanak rendesen?

Nagymamámmal élek ebben a házban(Erdélyben). Most szereltetjük a központi f?tést, mivel valamilyen szinten kötelez?vé tették. A szerz?dés megvan, el is kezdtek dolgozni. Azt igérték hogy 2 nap alatt, reggelt?l estig dolgoznak és be is fejezik. Csütörtökön kezdték el, annyit haladtak hogy leszedtek pár régi csövet és felforgattak mindent. Pénteken azt mondták, hogy legközelebb hétf?n jönnek. Erre szombat reggel beállitottak s kifurták a lyukakat. Ma visszajöttek, hogy még kikell fúrni pár lyukat. Nem csináltak reggel óta semmit. Folyton elmennek szerzámokért ilyenolyan anyagokért , igérgetik, hogy 10 perc fél óra s itt lesznek, aztán nem látni ?ket másnapig.(igy jártunk pénteken s az az érzésem, hogy ma is ez lessz). Ki volt még hasonló helyzetben ? Felháboritó, hogy egyesek milyen kényelmesen "dolgoznak" mig más tisztességes ember munkát sem talál. Ötletek ? Ti mit tennétek ?

Legjobb válasz: Errõl eszembe jutott egy írás. Túlképzés Orbán Viktor, Magyarország (volt) mi­niszterelnöke sok okosat, valóban elõre­mutatót mondott már eddig - „szélsõsé­ges" nézetek szerint ideje lenne végre cse­lekedni is -, de egy dologban biztos, hogy mellétrafált. Anno (nem tudom a konkrét dátumot) azt nyilatkozta, pontosabban szólva valami olyasfélét mondott (a precíz idézet sem jut eszembe), miszerint el kell azt érni, hogy minden második családban diplomás legyen a gyerek. Ebbõl is látszik, hogy a miniszterelnök úr, bár nemzeti érzelmû, de voltaképp korunk gyermeke. Egy egyszerû paraszt - ki Július Evola szerint az utolsó megmaradt autenti­kus kaszt képviselõje - rögtön látná, hogy a fent említett cél értelmetlen, s ha egyálta­lán megvalósítható, a káoszhoz, a normális létállapotok felborulásához vezet. Javíttattak már meg önök mostanában bármit? Hívtak ki szerelõt? Rendeltek szállítómunkást? Átestek költözésen? Nos, ha igen, úgy bizonyára értik, mirõl is beszélek. A dolgok természetes rendje az lenne - s volt egész a közelmúltig -, hogy én, a megrendelõ vagyok az úr, én fizetek, s a mester kezét-lábát töri, hogy megfelel­jen, hogy a kedvemben járjon, hogy legkö­zelebb is õt hívjam. De hol van már a ter­mészetes rend? Ma a mester kegyet gya­korol, ha elvégzi a munkát, sõt, hogy egyáltalán kijön. S persze olyan árat kér, amilyet akar, tudva, hogy boldog leszek, hogy valaki elvégzi a munkát. Politológus, esztéta, menedzser, dizáj­ner, tanácsadó, médiaszakember, sztáj­liszt. Seregnyi pszeudoszakma és álfoglal­kozás. És közben nincs egyetlen suszter, ács vagy tetõfedõ. Diplomát minden csa­ládba! Hogyne! A burkoló meg szívességet tesz, hogy egyáltalán kijön. Villanyszerelésre volt minap szükségem, így - én kis naiv - kinéztem egy hirdetést. Kilencre ott lesznek - mondották. Vártam. Délben hívtak, hogy egy órát késnek. Én még mindig bíztam. Háromkor tárcsáztam, mire kibökték, ma már nem jönnek, de majd holnap. Másnap ugyanez dettó. Bocsá­natkérés semmi. A telefont kinyomták. A konnektort végül a szomszéd szerel­te meg.

Errõl eszembe jutott egy írás. Túlképzés Orbán Viktor, Magyarország (volt) mi­niszterelnöke sok okosat, valóban elõre­mutatót mondott már eddig - „szélsõsé­ges" nézetek szerint ideje lenne végre cse­lekedni is -, de egy dologban biztos, hogy mellétrafált. Anno (nem tudom a konkrét dátumot) azt nyilatkozta, pontosabban szólva valami olyasfélét mondott (a precíz idézet sem jut eszembe), miszerint el kell azt érni, hogy minden második családban diplomás legyen a gyerek. Ebbõl is látszik, hogy a miniszterelnök úr, bár nemzeti érzelmû, de voltaképp korunk gyermeke. Egy egyszerû paraszt - ki Július Evola szerint az utolsó megmaradt autenti­kus kaszt képviselõje - rögtön látná, hogy a fent említett cél értelmetlen, s ha egyálta­lán megvalósítható, a káoszhoz, a normális létállapotok felborulásához vezet. Javíttattak már meg önök mostanában bármit? Hívtak ki szerelõt? Rendeltek szállítómunkást? Átestek költözésen? Nos, ha igen, úgy bizonyára értik, mirõl is beszélek. A dolgok természetes rendje az lenne - s volt egész a közelmúltig -, hogy én, a megrendelõ vagyok az úr, én fizetek, s a mester kezét-lábát töri, hogy megfelel­jen, hogy a kedvemben járjon, hogy legkö­zelebb is õt hívjam. De hol van már a ter­mészetes rend? Ma a mester kegyet gya­korol, ha elvégzi a munkát, sõt, hogy egyáltalán kijön. S persze olyan árat kér, amilyet akar, tudva, hogy boldog leszek, hogy valaki elvégzi a munkát. Politológus, esztéta, menedzser, dizáj­ner, tanácsadó, médiaszakember, sztáj­liszt. Seregnyi pszeudoszakma és álfoglal­kozás. És közben nincs egyetlen suszter, ács vagy tetõfedõ. Diplomát minden csa­ládba! Hogyne! A burkoló meg szívességet tesz, hogy egyáltalán kijön. Villanyszerelésre volt minap szükségem, így - én kis naiv - kinéztem egy hirdetést. Kilencre ott lesznek - mondották. Vártam. Délben hívtak, hogy egy órát késnek. Én még mindig bíztam. Háromkor tárcsáztam, mire kibökték, ma már nem jönnek, de majd holnap. Másnap ugyanez dettó. Bocsá­natkérés semmi. A telefont kinyomták. A konnektort végül a szomszéd szerel­te meg.
Mondd meg nekik, hogy vagy kész lesz két nap múlva, vagy mehetnem a francba, persze pénz nélkül, s majd megcsinálja más (akkor is ezt mondd, ha a közelben sincs más, aki meg tudja csinálni)! Sok sikert, csak erélyesen!!
A kérdező hozzászólása: Az a helyzet h igen is csapkodnak, kapkodnak és nálluk az értelmes beszéd az, hogy kiabálnak egymással. Frissen festettünk a nyáron... az ajtó a fügöny a fal, minden minden olajos a fúrótól érdekes, hogy ott is ahol nem kellett furúval dolgozni. A reggel Nagymamám lement az üzletbe, s szólt is nekik. Addig dolguk volt más szomszédnál. Egyszer hallom valaki próbálja nyitni az ajtót. Megyek kinyitom.Az egyik munkás volt az s azt mondja nekem: - Azt hittem nincs itthon senki...
a másik meg az a gond, hogy nem tudhatjuk erdélyben mi a törvény.
ha a munkaidõrõl nem is, de a határidõrõl kell szólnia a szerzõdésnek. nagyjából az a helyzet, hogy ameddig azt a határidõt nem érik el, addig ráérnek jönni-menni és ha nincs kikötve kötbér, akkor nagyjából utána is...
Így van. És ne cseszegesd õket, örülj, hogy nem kapkodnak és csapják össze.
Semmit. A mai rohanó világban örülhetsz hogy van még aki szembe megy az árral. Az ilyen emberek nagyon ritkák.
Tulajdonképpen hamar munka sosem jó. Nem egyszerû meló ez a csõszerelés, ezt el kell ismerni, de azért ennyit nem kell piszmogni vele.
A kérdező hozzászólása: Juteszembe: sajnos a szerzõdésben, nem szerepel egyezség a munkaidõrõl.
A komment megírásának idõpontja: 09-20 15:15 Itt a "megfejtés", - kedves Kérdezõ! Ezek szerint ki is akarnak rámolni Titeket. Jó, ha megszervezed a folyamatos õrzésvédelmet, - mármint hogy mindig legyen valaki a lakásban, amíg nem végeznek. Egyébiránt, nagy bizonyossággal van ezeknek is fõnökük, - és a fõnöküknek is van fõnöke... Próbáld megkeresni és beszélni vele arról, hogy "Mi kerül ezen a fotelon 2747 forintba?!" -Mármint, mi az oka annak, hogy egy ilyen kaliberû munka ennyi ideig tart?

Párom szeretne kommandós lenni, de nem hinném, hogy el tudnám viselni, mivel eléggé aggódós vagyok és nem bocsátanám meg magamnak, ha történne vele valami. Úgy döntöttünk, hogy elválunk, mert mindkettőnek ez a legjobb. Hogy dolgozzam fel?

6 éve vagyunk együtt, és túl hirtelen jött ez a döntés. Valahogy most már nincs olyan ember akiben ennyire megbízhatok, nincs akinek elmondhatnék pár dolgot. Nagyon bánt ez az egész, de nem akarom, hogy miattam ne vigye végbe az álmait.

Legjobb válasz: Magyarországon egy kommandós halálának annyi az esélye, mint, hogy elüt egy autó a zebrán. Nem értem min vagy ennyire elkeseredve, sinálja, ha szeretné! Építkezésen dolgozni sokkal veszélyesebb például.

Magyarországon egy kommandós halálának annyi az esélye, mint, hogy elüt egy autó a zebrán. Nem értem min vagy ennyire elkeseredve, sinálja, ha szeretné! Építkezésen dolgozni sokkal veszélyesebb például.
Most komolyan attól félted a párod, hogy négyévente egyszer a) SÜN pozícióban támad meg békés tüntetõket vagy b) kimegy a Mûegyetemre, mert valakinek sok volt a biokémia és beöltözött Skywalkernek?
Nekem pedig van egy Kázmér nevû meztelencsigám. Nagyon okos kis csiga, tud trükköket is. De tegnap véletlenül beleraktam a mosogatógépbe egy fél órás programra, és azóta állandóan cincog.
:D
Ez olyan ciki, mint egy VHS kazetta a Imax moziban
Sose lesz belõle kommandós!
Látom unatkozol, jobbat is kitalálhattál volna.
ha váltok mit izgat, hogy mit fog csinálni?
Most eszem a vacsorámat, nyam nyam nyam hami hami.
Az egyik ismerõsömnek volt egy ideig kommandós barátja. Lényegében arra ment rá a kapcsolatuk. Többször elõfordult, hogy a srác egyszer csak eltûnt néhány napra, egy hétre, astb., csaj meg azt sem tudta, hogy mi történt, él-e még, vagy baleset érte, stb. Aztán elõkerült, de nem mondhatta meg, hogy hol volt, nem beszélhetett semmirõl. Ezt nagyon nehezen lehet elviselni. Néha meg rémálmai voltak, beszélt álmában, és gyakran felriadt. Soha nem tudta feldolgozni, hogy embert kellett ölnie Afganisztánban, még ha ezzel a barátai életét mentette is. Szóval nem hinném, hogy egy kommandóssal lehet együtt élni, de még egy volt kommandóssal sem.
Ha szereted akkor nem mindegy , hogy elváltok-e vagy sem? Úgy értem, hogyha szereted akkor, akkor is aggódsz érte ha együtt vagytok és akkor is ha nem. Nem tök mindegy, hogyha együtt vagytok és -mittudomén- 1 évig depis vagy, vagy ha külön éltek és 1 évig vagy depis?!?! Ennyi meg egy bambi. Már ha a sztori egyáltalán igaz..


Hogyan dolgozzam fel vagy mit tegyek? Nagyon elvagyok keseredve!

Sziasztok!Szeptemberben megismertem egy fiut az unokatestverem pasijat es nagyon joba lettem vele.Nagyon rosz elete van,senki sem fogadja el.Mindenki lenezni.Aig kap maganak baratnot.Az unokatestverem is csak ugy volt vele hogy mindnki ellen fordult.Valami miatt mindenki lenezi bocsanat de errol sem beszelni nem tudok sem leirni sem szeretnem.Aztan az unokatestverem szakitott vele es akkor nap talalkoztam a fiuval es beszelgettunk.Nagyon elvolt keseredve majdnem sirt.Munkaja nem volt mindenki lenezi az unokatesom otthagyta.Ki voltam keszulve anyira sajnaltam.Nem tudjatok elkebzelni menyire egy kedves rendes szeretheto fiu.Na jo hogy nem olyan szep de na es nem minden ezen mulik.Aztan sms-eztunk.Majd jott az iskolahoz es beszelgettunk.O 21 eves en 12.Es amikor csak arra gondolok hogy neki milyen rosz egyfolytaban csak sirok.Es egy unnepsegen en az unokatestverem es a pasija egyutt voltunk.Es folyton viszaemlekszek hogy akkor milyen boldog volt.De most...... . A multkor is beszeltem vele es mondta hogy dolgozik,baratnoje nincs es nagyon megsajnaltam.Miert pont ot veri igy az elet?Olyan rendes olyan kedves parja nincs es akkor..... Es vannak olyan emberek akik nagyon gonoszak es megis mindenuk megvan.O meg dolgozik rendes es megis..... Jaj Istenem nem tudom mi lesz velem.Most is ugy sirok.. Aztan a mult ejjel is vele almodtam hat egesz nap roszul voltam :-((.A baratommal is egy cseppet oszekaptunk.De csak anyi.Es ott volt a baratom is az a fiu is meg en is jaj osze volt minden zavarodva.En mar nagyon sokat sirok mert nem tudom felfogni hogy miert pont o.En mar probaltam bemagyarazni magamnak hogy ilyen az elet.Barmit teszek nem valtozik.A sorsat nem tudok megvaltoztatni.De nem megy.Ugyanannyit sirok ugyanugy van minden.ES van amikor elojonnek emlekek az unnepsegrol es csak sirok csak sirok es senki sem tudja miert.Olyan ez mintha en hagytam volna ott.Ezt azert mondom mert az unokatestverem hagyta ott.Es nekem ugy tunik mintha en lettem volna,es haragudtam is az uncsimra de hat meg a szuleim meg az o szulei meg mindenki csak tiltotta oket a fiu miatt.Es mondtak hogy milyen kedves rendes fiu csak az az egy hibaja van..... Senkinek sem tudok errol beszelni senkinek.. Vannak barataim de nem tudtam egyiknek sem elmondani.Sem a baratomnak sem a szuleimnek sem senkinek.Csak szenvedek ha ra gondolok es mar csak ez hianyzott vele is almodok :-(. Van valami tanacsotok vagy valami amivel letudnam ezt gyozni mert mar nagyon reg ota tart.Es en megprobaltam megbeszelni ezeket a dolgokat azokkal akik kozel alnak hozzam,de nem ment.Nem tudok rola beszelni.Kerlek segitsetek!Elore is koszonom szepen!:-(

Legjobb válasz: legyél a barátja biztos jólesik neki, akkor is ha csak 12 éves vagy! de ne sírj miatta... azért léteznek az övénél rosszabb sorsok is... én is rettenetesen érzem magam, amikor egy általam szeretett ember szenved, ami nekik fáj, az egyszerûen nekem is, vagy hú ha egy általam szeretett embert megaláznak v lenéznek attól nagyon ki tudok borulni... de ne emészd magad miatta ennyire, te nem hagytad cserben! te csak az exbarátnõjének a 12 éves unokatestvére vagy, és mindenki a saját sorsának a kovácsa/elszenvedõje... 12 évesen úgyse tudnál neki másban segíteni, csak hogy szereted (mint jóbarátot)... és neki ez jól fog esni, akkor is ha csak 12 éves vagy, van akit pl. a kutyája szeretete tart ezen a világon...

legyél a barátja biztos jólesik neki, akkor is ha csak 12 éves vagy! de ne sírj miatta... azért léteznek az övénél rosszabb sorsok is... én is rettenetesen érzem magam, amikor egy általam szeretett ember szenved, ami nekik fáj, az egyszerûen nekem is, vagy hú ha egy általam szeretett embert megaláznak v lenéznek attól nagyon ki tudok borulni... de ne emészd magad miatta ennyire, te nem hagytad cserben! te csak az exbarátnõjének a 12 éves unokatestvére vagy, és mindenki a saját sorsának a kovácsa/elszenvedõje... 12 évesen úgyse tudnál neki másban segíteni, csak hogy szereted (mint jóbarátot)... és neki ez jól fog esni, akkor is ha csak 12 éves vagy, van akit pl. a kutyája szeretete tart ezen a világon...
szerelmes vagy a fiúba, vagy csak sajnálod? bocs, de ez nem esett le.:/
Szerintem te csak hulyited itt az embereket. Nehez elhinni, hogy igaz, amit leirtal. De ha megsem, akkor dobbenetes, hogy egyreszt 12 evesen 'pasid' van - hisz meg gyerek vagy! Masreszt mar ne haragudj, de nem hiszem, hogy egy 21 eves fiu borzaszto nehez sorsan (??) neked kellene sirni es sajnalni ot. Ez beteges. Nem tudom mi a baja ennek a fiunak, amit nem akarsz leirni, de biztos talal majd maganak valakit, aki igy is szeretni fogja. Ha meg nem, akkor sem a te gondod. Annyi sokkal nehezebb sorsu ember van, gondolj rajuk, es maris nem lesz olyan borzaszto ennek a fiunak az elete. Felejtsd mar el es koncentralj az iskolara, csinalj olyan dolgokat, amiket te korodbeli kislanyok szoktak (a pasizast el is hagyhatnad meg par evre).
A kérdező hozzászólása: Atyaisten!Azt mondta nekem valaki hogy bizik bennem erre elkezdtem sirni!Mi van velem?:-(
A kérdező hozzászólása: Tenyleg mindenen sirok mostanaban egy ilyen kerdest is fel szerettem volna tenni hogy miert sirok mindenen?Meg magamon elcsodalkozok hogy miert sirok enyit?Szerintetek?
Ha mindenen sírsz akkor komoly lelki (esetleg szellemi) problémáid vannak. A szüleiddel keressetek fel egy pszichiátert (és fogadjátok meg a tanácsait). Valószínû nem õt sajnálod, hanem saját magaddal, a saját életeddel van bajod. Amúgy meg ha továbbra is így állsz hozzá hogy "márpedig én próbáltam és nem megy" akkor nem is fog menni. Erre szokták mondani, hogy akkor kösd fel magad. Elõször a szándék legyen meg, utána kérj tanácsot. Ha nincs meg a szándék, akkor úgy se fogadod meg.
A kérdező hozzászólása: Koszonom szepen a valaszokat!
Szerintem te nagyon jószívû vagy, de kicsit túl érzékeny. Bár ez ilyen idõs korban elég jellegzetes. Szerintem a srác csak elõhozta ezt benned, de neked lehet, hogy el kéne beszélgetned egy pszcihológussal, õ tudna segíteni, mert nem szabad ennyire érzékenynek lenni. Persze ennek a fiúnak biztos elég rossz élete lehet és jó, hogy a barátja vagy, de ennyire ne vedd a lelkedre.
A kérdező hozzászólása: Nem tudom feldolgozni hiaba mondjatok hogy gondoljak jora hiaba nem fog menni.Ismerem magam, tudom milyen vagyok nem fog menni ebben biztos vagyok.Kosz a valaszokat!
Egy jó tanács: bizonyított, hogy a pozitív gondolkodás igenis hatékony! Mondjanak a realisták amit akarnak. Azonkívül, ha bemész egy könyvvesboltba, és megkeresed azt a könyvet, ami a vízrõl szól, (kísérletek vannak benne, több mindent mondtak "a víznek", mialatt vizsgálták a kristályrácsát, és ebbõl adodóan nagyon érdekes dolgok születtek) megfogsz lepõdni, ugyanis a testünk 80%-a is (azt hiszem) víz. Szóval, a lényeg: Ha így állsz hozzá, hogy nem megy, nem is fog, soha! Tapasztalatból mondom, nálam is nagyon sokszor van, h borúsan látom a dolgokat. És amint erõt tudok magamon venni, és igenis a jó oldalát nézni, és a megoldásra törekedni, valahogy minden jó lesz... ! Higyj nekem. Csak hallgass egyébként a szívedre, és törekedj mindig a legjobb megoldásra!
A kérdező hozzászólása: Tiszta HULYE vagyok meg vagyok bolondulva mar ezen is sirok amien valaszt irtal.Hogy a kutyaja szeretete tartja a vilagon.Hat en nagyon szeretem es szeretnek a baratja lenni kevesszer talalkozunk de amikor talalkozunk egy jo ideig ki vagyok keszulve.Elhiszem nektek hogy semmi ertelme hogy emeszem magam de nem megy.Nagyon meg szeretnem fogadni a tanacsotokat de nem megy.Mas tipp?Koszi szepen valaszokat!:*:*:*
A kérdező hozzászólása: Meg mindig sokat sirok es elhiszem hogy en ezzel nem kel torodjek de nem megy.Nem tudom mi lesz!Koszi a valaszt!
Igazából nem értem mit akarsz megbeszélni másokkal.Attól egy cseppet ledöbbentem, hogy "van pasid"(12 évesen kicsit korai), az hogy "sajnálsz" egy 21 évest ez meg hülyeség.Sajnálhatnál bárkit, valami oknál fogva közel került a szivedhez ez a fiatal ember, de ennyi, lépj rajta túl.Nem normális, ha hozzád megy panaszkodni.A hibáját van aki el fogja fogadni.Lehet, hogy ami neked jó kapcsolatnak tünt az sose volt az(unokatesóddal).Rengeteg olyan kapcsolat van amit tiltanak a szülök, barátok...mégis mûködik.Mindenki megtalálja a maga párját, ne te törd a fejed ezen és fõleg ne sírj, nincs miért, törödj a saját életeddel!!!Ha ez továbbra is így megy jobb lesz ha szakemberhez fordulsz(vagy veled a szüleid).Nem tudom segítettem e valamit, de hogyí jobban látom a helyzetet mint te az biztos.
A kérdező hozzászólása: Segitsetek mar legyszi!:-((
A kérdező hozzászólása: Sajnalom.Hat irtam pasim van es abba vagyok szerelmes!A masik fiut csak sajnlom
A kérdező hozzászólása: Na idefigyelj!Eddig mindenki elhitte amit irtam csak te nem, de nemerdekel.Ez igaz es nem tudod menyire megkeseriti a mindennapjaimat!NEM HULYITEK SENKIT!!!!!!Amugy meg semmi rosz nincs abba hogy 12 evesen pasizom es ha a szulok megengedik neked SEMMI kozod sincs hozza ugyhogy alitsd le magad.Koszi mindenkinek hogy valaszolt!
Mit hazudott?Mit csinált?
Ha Szereted akkor idõvel fel lehet dolgozni üljetek le és beszéljétek meg együtt a dolgokat Mond meg neki , hogy ha õszinte akkor nem fogsz rá haragudni csak mondja el a dolgokat.
A kérdező hozzászólása: Persze, hogy szeretem, éppen ezért fáj ennyire, mert az életemet is rábíztam volna és a sajátomat adnám érte. Pont ezért ért pofonként. De hülye voltam, mert hirtelen haragomban elzavartam.
A kérdező hozzászólása: A volt házasságából van egy fia, akivel ketten elmentek nyaralni vidékre. Mikor a kérdést írtam, akkor tudtam meg, hogy a volt felesége utánuk ment, és ott volt velük pár napig. Nekem az, hogy ezt eltitkolta, egyet jelent.

Hogy dolgozzam fel vagy mit tegyek?

a gyamügy elvette egy eves kisfiamat mert az apjaval összevesztünk es jol meg vert engem de agyerekhez nem nyult! azt mondtak az apja tul veszelyes es hogy en nem tudom egyedül az apjatol a gyereket megvedeni! de en ebbe nem akarok belenyugodni! ennyi es kesz felejtsd el a gyerekedet akit meg csak most szültel? mit tegyek most? meg csak nem is lathatom a gyerekemet!

Legjobb válasz: Az még eszedbe sem jutott,hogy kirúgd az urad,mi?

Az még eszedbe sem jutott, hogy kirúgd az urad, mi?
Hagyd ott az apját, válj el tõle. Utána költözz a szüleidhez, máris meg tudjátok védeni tõle. Vagy kérj távoltartást a bíróságtól.
Biztos, hogy ennyi a történet? Kétlem...
Így jár az aki eszetlenül kúratja magát. 24/F
A foghíjas sztorit nem pont úgy értettem, hogy az apa félreértésében verte meg az asszonyt... :) De azért nem veszik el a gyereket az anyjától, mert az apa verekedõs. Akkor jóval több gyerek nevelkedne intézetben. A mit tegyek most? kérdést pedig a gyámügy felé kéne feltenni, õk tudják, hogy milyen feltételekkel adják vissza a gyereket.
Nem azért, de tényleg nem tudnád megvédeni, nem csoda, hogy elvették. Amúgy válásra még nem gondoltál?
Visszaadják, õk is tudják, hogy egy picinek a szülõje mellett a helye. Ha a körülmények rendezettek, visszakapod. De eszedbe ne jusson kibékülni az apjával!
Török vagy és a férjed is az? mert akkor nem csodálkozom. Válj el és egybõl tényleg meg tudod védeni, max megölnek.
szerintem is van még valami, lehet hogy tettél valami kétértelmût, amit a gyermeked apja félreértett, és ezért vert meg. a gyámügynek meg igaza van, ha az apa megint kiborul és megver, nem biztos, hogy meg tudod védeni magad. de az elsõ tipp nagyon jó, szinte ez az egyetlen megoldás. vagy ha nem akarsz a szüleidhez egy barátnõdnél is lakhatsz, amíg pénzt szerzel egy albérletre.
A gyámügy tudja mi a jó a gyereknek, lehet jobb náluk, amúgy miért beszélsz E/3-ban magadról? Tényleg nem vagy még abban az állapotban , hogy gyereket "nevelj"
Nem csoda hogy a szüleid rá se akarnak nézni, gondolom mondták, hogy ne menj férjhez, de persze csak azért is....hisz ilyenkor mindig jobban tudják az emberek...
Ja értem, hát, ha nem az apánál van a gyerek, akkor csakis abban az esetben veszik el a gyereket, ha az anya alkalmatlan arra, hogy nevelje a kicsit. Ez lehet prostitúció, drog használat, vagy ilyesmi. Azért nem veszik el, mert nem tudja megvédeni, ugyan már...szép is lenne.
Ki mondta, hogy az apánál van a gyerek? Elvették, gondolom állami gondozásban van.
Nagyon fura, mert nálunk is pont ez volt, igaz az apa engem nem vert meg, csak fenyegetõzött, de a gyámügynek eszébe sem volt elvenni a gyerekemet. Pedig akkor még a gyermekelhelyezési papír sem volt meg. Azt mondták, az apja túl veszélyes erre odaadják neki a gyereket? Ilyen nincs. Valamit tényleg elhallgatsz, elég jól otthon vagyok a gyámügyes témákban.
De mit segítsünk?? Értsd már meg hogy ilyen szituáció NINCS, kell hogy legyen még valami ami miatt elvették a gyereket, azért mert az apa agresszív, attól nem veszik el a gyereket, hanem távoltartásit határoznak meg, hogy az apa nem közelítheti meg a gyereket és a feleséget, vagy pedig anyaotthonba teszik õket! Akkor veszik el az anyától a gyereket, ha a kiskorú testi-lelki fejlõdését veszélyezteti. Itt vagy együtt vagy még a férjeddel, azért vették el, és nem akarod õt ott hagyni, vagy pedig te követtél el valamit a gyerek ellen, de jogilag ilyen amit te leírsz nem lehetséges! Szóval valami baromi lényeges infót elhallgatsz. Üdv, egy joghallgató.
Kérdezõ. Egyébként én próbálnám megérteni amit itt összehordasz, de olyan értékelhetetlen helyesírásod van, hogy pár sor olvasása után szabályosan megfájdul a fejem. 24/F
Mondd, hogy van állásod és van hol laknod. Így vissza fogják adni. Ha minden rendben van.
Ne haragudj, de az itt leírtak alapján én sem adnám neked vissza a gyereket az õ érdekében....Nem lehet túl jó egy idegbeteg nõ és egy agresszív apa mellett felnõni.
Köszönöm annak aki leszavazta 45%-ra a válaszomat, úgy hogy szakvéleményt adtam.
Pont ezért szavazták le, a pontozáson kiakadsz akkor vajon mennyire hihetõ a "tanácsod" ?
Én nem akadok ki :) A pontozásról egyébként most írtam, elõtte voltam leszavazva. De nekem teljesen mindegy :) Csak senki nem veszi észre hogy kb itt mindenki ugyanazt hajtja, és mindenki le van pontozva. Én meg szakvéleményt adtam mivel én ezt tanulom, és elképedtem némely válaszon milyen sületlenséget írtak le. No de nekem teljesen mindegy, nem az én gyerekem vették el :)
Egyébként a kérdezõ utolsó kommentjét én nem értem. Most együtt él a férjével vagy nem? Mert "...hogy az apja veszelyes oda nem mehet a gyerek az anya pszihis allapota nem beszamithato tovabbra is a gyamügynel marad akicsi " Szóval, a férjeddel élsz, papírod van róla hogy pszichikailag rendben vagy, ennek ellenére a gyámügy azt mondja hogy nem vagy beszámítható?
A gyerek még kicsi ki vigyázna rá napközben ha anyuka dolgozik a nyagyszülök pedig nem vállalják a felügyeletett? Ha anyuka nem dolgozik egyértelmüen nem tudja eltartani a gyereket a nagyszülök nem kötelesek eltartani õket. Ha anyagi gondok lépnek fel anyuka az apához fordul ami életveszélyes, ha anyaotthonba megy csak pár hónapra teheti. A stabil háttér távolról se biztositott ezért viszakozik a gyámügy.
A kérdező hozzászólása: az anya beteg az apa veszelyes elveszik a gyereket amig elrendezödnek a dolgok! ezt annyira nehez elhinni? ahelyett hogy mi volt meg mi nem volt azt kene megirni hogy mi lesz vagy mi jöhet mire szamithat az anya mit kene tennie!
Isztok mindketten azt mért nem írod le?
A kérdező hozzászólása: hat nem ezt vartam masodik es harmadik valaszolo! itt egy ketsegbeesett anya van akinem tanacsra van szüksege 5 eve elek együtt a ferjemmel eddig nem volt gond mar regota babat szerettünk volna legalabbis agyerek születeseig igy gondoltam mikor megszületett kezdödtek a problemak! most elvaltunk anyamhoz költöztem most varom agyamhivatal dönteset hogy a gyereket visszaadjak-e vagy sem!
Jah, hogy elváltál, az más. Kérj távol tartásit, és ha meg is szegi, igaz kicsit meg is ver , legalább le lehet csukatni.
Nézd ez a törököknél teljesen normális, idd meg a levét, miért kellett egy török férfival összejönnöd.
A tanácshoz bizonyos ismeretekre is szükség van, rólatok. Többek között azt sem értem, hogy a gyámügy hogy került képbe. Kórházba kerültél?
Nem értem a sztorit! Azt írod elvették a gyereket, mert összevesztél a pároddal és õ meg is vert. Kétlem, hogy a gyámügy egy agresszív állat kezébe adna egy gyereket, szóval itt valami nagyon sántít.
Itt van még valami más is. Egy ilyen után egy NORMÁLIS nõ segítséget kér a családon belüli erõszakra szakosodott szervektõl, elszállásolják õket anyaotthoba(gyermekkel) és kiokoskodnak valamit, nem elveszik a gyereket.
Ki írta, hogy a kezébe adta? a gyámügynél van a gyerek, nem az apánál.
1 éves gyereket csak akkor vesznek el az édesanyától, ha az alkalmatlan a gyereknevelésére. Ird le inkább az igazat, mint itt kamuzz, hogy lehessen neked segíteni.
Ezért a gyámügy nem vesz el gyereket.Itt valami más van...
Kiderült, hogy prosti vagy, a gyerek apja összevert és elvették a gyereket?
Megpróbálom összefoglalni: 5 éve együtt vagy a férjeddel, minden hepi, aztán megszületik a várva várt kisgyermek is, és elkezdõdnek a problémák. A pici most 1 éves, és ezen idõ alatt sittysutty megromlott a hepi párkapcsolat, vert a férjed, elvette a gyámügy a kicsit tõletek, és "most" el is váltál. Sûrû 1 év volt... Igaz, hogy ezen esetek egyike sem pár napos jogi tortúra, de biztosan úgy van minden, ahogyan leírtad. Kívánom a kisgyermeknek a legjobbakat.
Valas, kulonkoltozes, aztan elinditani a gyermekelhelyezesi pert. Evidens, hogy a gyerek nem kerulhet vissza bantalmazo kornyezetbe.
A kérdező hozzászólása: hat igen ha hiszitek ha nem elvettek az apa veszelyes az anya egyedül van es cukor beteg!azert vettek el mert en beteg vagyok sokat töltök korhazba anyamek meg csak a lakhatasomat segittetek nem akarnak a gyerekre meg csak ranezni sem ez itt a gond rajtam kivül nem vigyazz senki a gyerekre!
De elveszi, mert a gyerek veszelyben van. Tulajdonkeppen az anyat is megbuntethetnek, kiskoru veszelyeztetese miatt.....
A legbiztosabb az hogy nem valószínû hogy ugyan így történt a az eset. Arra alapozom hogy olyan jellegû szakmám van ahol tanultam gyermekvédelmet. Mely során megtanultam, hogy a gyermeket csak abban az esetben ítélik az apának ha az anya veszélyezteti a gyermeket vagy a gyermek érzelmi, testi fejlõdésében nem tud elegendõ segítséget adni. De ez bonyolult. Illetve ha az apa bántalmazott téged nem ítélték volna neki a gyermeket mivel akkor õ szociálisan kétes viselkedésû és fenn állna az esélye annak hogy õt is bántalmazná. Tehát szerintem a legjobb az lenne ha felkeresnéd a körzeti családsegítõ központot ahol elmondják hogy mit kell tenned azért hogy vissza kaphasd a gyereket és írd le ide is a pontos történteket mert egyébként senki sem tud segíteni.

Helotok. Szeretnék kiadni egy könyvet, meg van a szöveg, minden, de Word-ben vagy bárhol máshol hogy dolgozzak, azt nem tudom, én ugyanis majdhogynem tiszta antitalent vagyok a számítógépekhez. Szerintetek mit tegyek?

Ki tudna segíteni?

Legjobb válasz: Ha ezt a kérdést sikerült kiírni, akkor a többivel sem lesz gond. Begépeled, formázni úgysem kell (az nem a szerzõ dolga). Ne felejtsd el elmenteni a végén.

Ha ezt a kérdést sikerült kiírni, akkor a többivel sem lesz gond. Begépeled, formázni úgysem kell (az nem a szerzõ dolga). Ne felejtsd el elmenteni a végén.
Gépeld be és kész. Most komolyan, azért a Word összes funkcióját senki nem fogja itt neked leírni. De lehet kapni hozzá könyvet például.

Mit tegyek? Hogy kényszerítsem vagy vegyem rá hogy dolgozzon?

A párom nem akar elmenni dolgozni, egyáltalán nem keres melót. Nagyon sz?kösen élünk az én fizetésemb?l hárman. Nem bírom már sokáig ezt a helyzetet.

Legjobb válasz: És mióta nem dolgozik? Mert ha csak 1 vagy két hónap, hidd el megfogja unni, szerintem ha nagyon strapás volt az elõzõ melója (értsd: szoros munkarend, állandó határidõk, cseszegetõs fõnök) , egy "kis szabi akkor mindenkinek jól jön". Viszont, ha már több mint 2 hónap eltelt, mondd meg neki, hogy akkor itt és most szerepcsere: õ mosogasson, fõzzön, takarítson, menjen a gyerekért, fürdesse...stb és végezzen ezekkel addig amíg te hazaérsz... mert Te nem érsz rá ilyenekkel foglalkozni -még hétvégén sem, és õ meg különben otthon van...hidd el, ha olyan, akkor hamar rá fog unni ezekre a dolgokra, és inkább melót keres majd, mintsem nõi munkákat végezzen... amúgy lehet egyszerûbb lenne rákérdezni az okára... persze normális hangnemben, lehet hogy van valami oka...

És mióta nem dolgozik? Mert ha csak 1 vagy két hónap, hidd el megfogja unni, szerintem ha nagyon strapás volt az elõzõ melója (értsd: szoros munkarend, állandó határidõk, cseszegetõs fõnök) , egy "kis szabi akkor mindenkinek jól jön". Viszont, ha már több mint 2 hónap eltelt, mondd meg neki, hogy akkor itt és most szerepcsere: õ mosogasson, fõzzön, takarítson, menjen a gyerekért, fürdesse...stb és végezzen ezekkel addig amíg te hazaérsz... mert Te nem érsz rá ilyenekkel foglalkozni -még hétvégén sem, és õ meg különben otthon van...hidd el, ha olyan, akkor hamar rá fog unni ezekre a dolgokra, és inkább melót keres majd, mintsem nõi munkákat végezzen... amúgy lehet egyszerûbb lenne rákérdezni az okára... persze normális hangnemben, lehet hogy van valami oka...
Szia, ultimátumot adsz neki, én is ezt tettem, vagy elmegy vagy össze csomagolod a dolgaitokat-övét.Nekem bevált.
Mond neki, hogy legalább alkalmi melókat vállaljon, vagy intézze el az álláskeresési, munkanélküli segélyét!! Az is átmeneti megoldás...
és miért vagy vele még mindíg?
ne adj neki pénzt meg kaját...
Mondtad már neki, hogy keressen melót? Mi volt az indoka, miért nem teszi?
Nem muszáj dolgoznia, de akkor találjon ki valamit, amivel pénzt/ételt szerezhet, felnõtt emberként meg kell hogy tudjon élni. De nem muszáj, hogy ez reguláris munka legyen. Mondd meg neki, hogy mivel te ebben a helyzetben eddig kiszolgáltad õt és ezt nem szeretnéd, ezért mostantól õ nem kap enni.
Felelõtlen, felhõtt! Kényszerizsd rá azzal, hogy nem adsz neki enni, vagy cigit, kávét stb. Gondoljon arra az idõre is, hogy gyorsan szállnak az évek, és bedolgozott ideje sem lesz. Ha most felnõtt fejjel igy gondolkodik, ne kinlódj vele, hisz Te fogsz tönkremenni. Próbáld esetleg a szüleit bevonni a meggyõzésbe, vagy két apai nem ártana neki, hogy észhez térjen. Nem resteli magát?
apám nem volt hajlandó elmenni dolgozni.... fél év után válás volt (a munka is ok volt anyámnak, hogy elváljon tõle), gyerektartást jókérdés mióta nem fizetett.... az apám akkoris, de egy rohadt ingyenélõ
hagyd el a lusta ingyenélõ disznót.
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszönöm. Elgondolkodtattál...de úgy igazán. Hálás vagyok neked, mert egy olyan oldalról közelítettél a problémámhoz ami nekem eszembe sem jutott.
OK, de szóltam elõre. Döntsd el, hogy mi a célod. Ki akarsz lépni a kapcsolatból, csak gyengének érzed magad hozzá, és megerõsítést akarsz? Ha ez a helyzet, sürgõsen lépj túl rajta, és merd felvállalni a döntésed. Mindketten (sõt mindhárman) jóljártok, ha nem idegelitek tovább egymást. Ha viszont vele képzeled el a jövõt, akkor a te hozzáállásodon éppúgy változtatnod kell, mint neki az övén. Sõt elõször neked kell változtatnod, mert te vagy az, aki érzékeli a problémát. Az alapján, amilyen helyzetet felvázoltál, a párodnál komoly baj van, hiszen épp a világ és a saját felelõssége elõl menekült el. Felejtsd el azonnal azt a kérdéstm hogy "Hogy kényszerítsem vagy vegyem rá hogy dolgozzon"! Helyette javaslom, próbáld megtalálni a választ olyan kérdésekre, mint pl. "Mivel tehetném jobá a kapcsolatunkat?" "Hogy érhetném el, hogy jobban bízzon bennem?" "Mit tehetnék, hogy megoldjam a családunk anaygi problémáját?" Lehet, hogy igazságtalannak találod, hogy nem úgy fogalmaztam, hogy "rávegyem, hogy megoldja", de nem is úgy, hogy "megoldjuk". Igazad van, nem is igazságos, de ez az egyetlen megoldás. A kérés néha mûködik, de a ti esetetekben pont nem. A fenyegetõzés sosem mûködik. A könyörgés sosem mûködik. A példa mûködik, de az is lehet, hogy csak nagyon lassan. Felnõtt csaj vagy. Egy 3 személyes háztartást egy ember el tud tartani, ha a kiadásokat is szigorúan kezeli. Nézz szét , mik a feltétlenül szükséges kiadások, és hogy tudnád elõteremteni a bevételt, majd cselekedj mindkét fronton. A pároddal nem kell egyeztetned üzleti döntésekben sem, hiszen õ egyelõre nem kíván résztvenni a tevékenységben. Majd fölébred egyszer, de ne várj rá. Egy üzleti konferencián hallottam egyszer egy jó gondolatot: - Mi a feleség dolga az üzletben? - Amit a férje nem hajlandó megcsinálni. - ... és mi a férj dolga? - Amit a felesége nem hajlandó megcsinálni. A megoldás ilyen egyszerû. Ha akarod a kapcsolatot, akkor most nálad a labda.
A kérdező hozzászólása: Miért utálnálak? Mondd csak el amit gondolsz, azért kérdeztem.
Szivesen adnék neked komoly segítséget, csak utálni fogsz a válaszért, ezért inkább hagyjuk.
Pff...2 éve??? (Lemaradtam errõl) Azt hittem hogy csak két HÓNAPJA...de így ez tényleg már túlzás...
Mar irta a kerdezo, hogy 2 eve nem dolgozik. A szamitogep es internetfuggoseg betegseg es a parod iszonyat lusta is. Es en elhagynam. Volt ideje gondolkodni. Majd ha elhagyod, lehet, hogy eszbe kapna es akkor valtozna meg...Azert birom, hogy az ilyeneknek a feje folul a hazat is elvihetnek, akkor sem mozdulnanak meg. Ra kell ijeszteni, hogy rajojjon, mi a fontos neki az eletben. El kell hagyni, ha meg nem is keres, nem valtozik, mutatja, hogy nem szeret.
Azt még nem írtad, hogy mióta nincs állása...?
Mondd le a netet, hátha unalmában csinál valami hasznosat.
A kérdező hozzászólása: Éppen én is ezt csinálom , hogy keresek neki munkát...ha nem vállalja el akkor ennyi volt...igen nekem nehezebb a gyerek miatt, ha nem lenne már elhagytam volna rég...pedig szeretem õt :(
Az én párom ugyanezt csinálta. Informatikusként Budapesten "nem talált munkát".Végül én néztem utána és egy hónapon belül lett munkája. Igaz, segédmunkásként dolgozik egy építkezésen, de magára vessen, ha talált volna rendes állást, akkor azt csinálhatná. De már látom, hogy mindig ilyen link alak lesz. Gondolkozom is, hogy el kéne hagyni, szerencsére nekünk még nincs gyerekünk...
A kérdező hozzászólása: Arra a kérdésre hogy mit csinál otthon egész nap, , a válaszom : ül a számítógép elõtt és internetezik. Én meg már idegroncs vagyok attól hogy holnap mit eszünk, mibõl fizetünk rezsit, mibõl megy a kisfiam iskolába. Azt a legkönnyebb rámondania mindenre hogy látod hogy itt a környéken nincs munka....pedig lenne csak meg se próbálja. Jól elvan otthon már két éve. Nem lesz ennek jó vége én is tudom ...és igazatok van abban is hogy elrepül az életem és semmi értelme nem lesz, mert minden napon csak idegeskedek egy ingyenélõ miatt, sajnos ki kell mondanom hogy õ az...már idáig jutottam hogy ezt mondom rá....sírok :((((
Ne szurd el az eletedet. Aki lusta ilyenre, marmint hogy a sajat csaladjat eltartsa, az nem erdemel meg es nem szeret igazan. Mert ha szeretne, nem lenne neki budos a munka. En a helyedben valnek es lehet, hogy ez drasztikusan hangzik, de ennel csak egyre rosszabb lesz a helyzeted, a vegen pedig azt veszed eszre, hogy megoregedtel es az eletedben egy celt, almot sem tudtal megvalositani egy ingyenelo miatt, raadasul a kapcsolatod sem volt soha jo emiatt. Ha nem csinal semmit, ha mar beszeltel vele sokszor errol es nincs valtozas, nincs mit tenni. En is sok valasrol tudok ebbol az okbol (ferfi novel akarta eltartatni magat). Mas megoldas nincs. Nem szeret, mert ha szeretne, nem igy viselkednie. Igerni, mondani barmit lehet. Tenni kell. Ultimatumot adj neki, hogy ne csak a szaja jarjon, hanem dolgozzon is, akarmit, nem lehet egyboltop pozicioban kezdeni. Megis mit csinal otthon egesz nap? Ismerek par ilyen ferfit...az ilyen link alakok sosem valtoznak! Menekulj, amig tudsz.
Ne szolgáld ki, legyen az õ gondja, hogy mibõl él meg.
sorry, de pi.csába az élõsködõvel!! Véletlen nem balázsnak hívják és csepelen laktok??
És egyébként meg közöld vele, hogy mostantól te osztod be az õ pénzét is, amíg nem lesz munkahelye!! Nehogy az legyen, hogy elkezdi kapni a segélyt aztán elkezd belõle zülleni..
Ha van elég ledolgozott ideje, és viszonylag jobb segélyt kap és sokáig jogosult, akkor talán részletfizetéssel el tud végezni egy új szaktanfolyamot (pl hegesztõ, vagy vagyonõr) amivel van esélye egy új szakmunka végzésére amivel jobban kereshet... Vagy kénytelen lesz tovább tanulni felsõbb oktatásban, ha alkalmas rá, meg ha az anyagi részét elõ tudja teremteni, és legalább odáig sikerül eljutnia, hogy leérettségizzen és felvegyék egy levelezõ szakra..
Kedves kérdezõ! Örülök, ha bármiben tudtam segíteni. Ha van valami további fejlemény, amit szivesen megosztasz velem, vagy bármi további kérdésed, fogom olvasni az ehhez a kérdéshez írt kommentjeid, és ha privátot írsz, akkor is számíthatsz a segítségemre. Érdekel, hogy hogy tudod megoldani a helyzetet.

Mit tennétek a helyemben? Hogyan dolgozzam fel? Tanácstalan vagyok. Részletek lent!

2 éve próbálkozunk,Tavaly el?tt novemberben volt egy méh tisztításom,tavaly három clostis hónapom,cickafark-palástf? tea,decemberben laparoszkópiás m?tétem lett volna petefészek cysta miatt,de sajnos a jobb oldali petefészkemet és a petevezetéket el kellett távolítani,a cysta tele volt véres-barnás folyadékkal,össze-vissza daraboltak,hányingerem van magamtól és már nem érzem n?nek magam és még hogy tet?zzem a dolgokat a párom semmilyen vizsgálatra nem óhajt menni,pedig állítólag ? is szeretne babát.

Legjobb válasz: a bartánõm is íy járt és mot mára második gyermeküket várják és spontán lett mind a kettõ, a párodat egy kicsit hagyjad békén és majd magától is elmegy csak egy kicsit had pihenjen ne beszélj a babáról egyfolytában mert már szerintem besokkalhatott belõle inkább menjetek el kirándulgatni vagy ha tehtitek nyaralni de ne a babáról szóljon az egész napotok mert ez is közrejátszik hgoy nem siekrül pihenjetek és hidd el jönni fog a babuci

a bartánõm is íy járt és mot mára második gyermeküket várják és spontán lett mind a kettõ, a párodat egy kicsit hagyjad békén és majd magától is elmegy csak egy kicsit had pihenjen ne beszélj a babáról egyfolytában mert már szerintem besokkalhatott belõle inkább menjetek el kirándulgatni vagy ha tehtitek nyaralni de ne a babáról szóljon az egész napotok mert ez is közrejátszik hgoy nem siekrül pihenjetek és hidd el jönni fog a babuci

Harmadéves főiskolás vagyok és eldöntöttem, hogy mindenféle képen szeretnék teljes idejű munkát vállalni, mert anyagilag nagyon meg vagyok szorulva. Mit javasoltok, mennyek át levelezős tagozatra és mellette dolgozzak? Vagy halasszak pár évet?

Legjobb válasz: Ha tényleg nem tudod kisegíteni magad diákmunkákkal suli mellett (én így csinálom), akkor szerintem úgy jársz a legjobban, ha átmész levelezõ szakra. Nincs értelme halasztani, sokkal jobban jársz a levelezõ tagozattal.

Ha tényleg nem tudod kisegíteni magad diákmunkákkal suli mellett (én így csinálom), akkor szerintem úgy jársz a legjobban, ha átmész levelezõ szakra. Nincs értelme halasztani, sokkal jobban jársz a levelezõ tagozattal.
A kérdező hozzászólása: Itt nappalin kötelezõ a szakmai gyakorlat a diplomához, levelezõn is kötelezõ? (csak mert ha elhelyezkedek, akkor nem a "leendõ" szakmámba tudok, sajnos)
diákhitel+diákmunka nem elég? És akkor maradhatnál nappalin. Munkaadók azt jobban szeretik.Mármint a leendõ munkaadó jobban preferálja a nappalin végzetteket.
Levelezõn is kötelezõ a gyakorlat, persze, hisz a cél az, hogy a nappalival egyenértékû diplomát adjanak.
A kérdező hozzászólása: Csak sajnos nem találok számomra megfelelõ diákmunkát, pakolna és leveleket csomagolni nem szeretnék, mert egyáltalán nem kapcsolódik a szakmámhoz. A szakmai gyakorlatért pedig sehol sem fizetnek egy vasat sem!
Az elsõ kommentelõ vagyok. Az a baj, hogy ilyenkor diákmunkásként abszolút nem lehetsz válogatós. Szociális munkásnak tanulok és voltam már nyomdában, konzervgyárban stb, szóval el kell döntened, hogy kell e a pénz, vagy nem. Az tényleg igaz, hogy a nappalin végzett tanulók valamilyen részben elõnyt élveznek, legalábbis én is ezt hallottam. A gyakorlattal kapcsolatban, nálunk úgy mûködik, hogy nappalisoknak 1/2 év, levelezõsöknek 2 hét. Azért, mert a levelezõs azért levelezõs, mert dolgozik vagy kisbabával van otthon. A gyakorlat szerintem kötelezõ a levelezõsöknek is, csak rövidebb a tartama.
Egy fontosat kihagytam. A diákhitelt NEM ajánlom. Személyesen nem próbáltam, de csupa rosszat hallottam róla, így nem is fogok élni ezzel a lehetõséggel.
elõzõnek: és ha semmi, de semmi pénze nincs az illetõnek? Nem mindenkit tudnak a szülõk támogatni, még havi 20-al se.Semennyivel. És mondjuk nappalin szeretné végezni a sulit, az elhelyezkedési esélyek miatt. Akkor csak emiatt menjen levelezõre, pedig lenne lehetõség? Én felvettem és nem bántam meg. Mellette heti két alkalommal diákmunkázok, több nem fér bele és nagyon jól megvagyok. Törlesztésnél pedig nem hal bele abba a havi 3-4000 ft-ba.
A kérdező hozzászólása: A szüleim kvázi egy vasat sem tudnak adni, ezért keresek/keresnék munkát. Diákhitelben egyáltalán nem gondolkozom.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!