Találatok a következő kifejezésre: Hogyan beszéljem a férjem hogy (21 db)

Szégyell engem a férjem? Hogyan beszéljek vele?

2 éve vagyunk házasok, és a múlt évben petefészekrákot diagnosztizáltak nálam. Kemoterápiára járok, amire amikor csak tud, elkísér, ezenkívül mindenben tàmogat és nagyon megért? velem. Sajnos a hajam, szemöldököm, szempilláim nagy része kihullott, és nagyon lesoványodtam a kezelésnek köszönhet?en. Az utóbbi id?ben észrevettem, hogy a párom nem szívesen mutatkozik nyilvános helyen velem, ahol esetleg összefuthatunk a barátaival, ismer?seivel. Egyedül jár el szórakozni is, arra hivatkozva hogy nem akarja, hogy kifárasszam magam. Pedig én nagyon szívesen elmennék vele párszor találkozni a közös barátainkkal. Tudom, hogy így enyhén szólva nem a legkellemesebb látvány vagyok, de ez nagyon rosszul esik.

Legjobb válasz: En is csak remelem, hogy nem szegyen miatt. Nagyon nehéz ez a helyzet mindkettõtoknek. Nem szeretnék találgatni, de ha te is menni akarsz, hát akkor menj el! Biztosan jot fog tenni! Remélem hamar meggyógyulsz és boldogok lesztek!

En is csak remelem, hogy nem szegyen miatt. Nagyon nehéz ez a helyzet mindkettõtoknek. Nem szeretnék találgatni, de ha te is menni akarsz, hát akkor menj el! Biztosan jot fog tenni! Remélem hamar meggyógyulsz és boldogok lesztek!
Egyessel egyetértek.
Jaj, nem szégyell. Tényleg csak óvni akar. Gyógyulj meg! Ma elkaptam egy pillanatot egy anyum által nézett mûsorból, épp egy nõ beszélt arról, hogy a párja otthagyta, amikor kiderült, hogy petefészekrákja van! Na inkább az a szégyellnivaló, az a viselkedés.
Szerintem védeni akar a kíváncsi tekintetektõl, mert ugye, nekünk olyan liberális a társadalmunk, hogy abszolút konzervatív módon eldugja a beteg tagjait, és nem is beszél róluk, mintha nem is lennének. Valószínûleg azt sem akarja, hogy a betegségeden, állapotodon csámcsogjanak, vagy szánakozva nézzenek rátok, mert azért az emberek (sajnos) túlnyomó része mégiscsak ilyen. Szerintem az a mérvadó, ahogy Veled viselkedik, amikor ketten vagytok, abból pedig az tûnik ki, nagyon szeret Téged és melletted áll. Beszéld meg vele, hogy ha Téged nem zavarnának az ilyen pillantások, mégiscsak mozduljatok ki ketten. Lehet, hogy ha látja Rajtad, hogy tényleg nem zavar, akkor õ is másképp áll a dologhoz, megnyugszik, és ebben az esetben szerintem marha büszke is lenne Rád, ha már belátta, miért teszed. Sok-sok erõt kívánok Nektek és mihamarabbi gyógyulást!
Én is mihamarabbi gyógyulást kívánok! A fent felsorolt indokokon kívül még lehet az is, hogy arra gondol a férjed, hogy ha ott lennél, akkor oda lenne a hangulat. Mert tapintatból az emberek komolyabbak lennének, nem lenne kedve senkinek viccelõdni, bulizni, mindenki egy kicsit szomorú lenne.
ezt neki is mondd el, biztos vagyok benne, hogy meg fog nyugtatni a témát illetõen :) mihamarabbi gyógyulást
Nem hinném, hogy ez szégyen. Sokkal inkább azt akarja elkerülni, hogy a betegséged legyen a téma, vagy erre fókuszáljon mindenki.
Szerintem meg kicsit szégyell, mert különben azt tenné, amit te is szeretnél, és vinne magával, ha esetleg elfáradnál, akkor meg haza kísérne. Én is átmentem hasonló dolgon, mint te, de a párommal mentünk közösen mindenhova, ahova tudtam és szerettem volna. Talán nem is a szégyen a megfelelõ kifejezés, hanem nem tudja kezelni a helyzetet. Parókát lehet venni, szemöldököt is ehet festeni, tetováltatni, és van mûszempilla is. Rögtön sokkal csinibben néznél ki.
Lehet hogy szégyell, de nem szándékosan. Fontos, hogy ne hagyd el magad, és igen, hordj parókát, fesd magad! Légy bombázó!
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszönöm a válaszokat, tényleg elég valószínûnek tûnnek, szóval remélem igazatok van. :)
Szerintem csak a helyzet kényelmetlen neki. Nem akarja, hogy mindenki tudomást szerezzen róla, milyen szituációban is vagytok épp. Egy betegség minden családnak a legbelsõbb magánügye, nem tartozik másra. Persze, ha lenne rajtad paróka, szemöldököt rajzolnál, akkor nem is tudná meg senki. Kellemetlenül érezheti magát, hogy olyanok is képben lesznek, ha nincs rajtad paróka, akiknek lehet, hogy soha el sem mondaná, hogy mi van veletek, mert nincs vele olyan bizalmas kapcsolatban. Nem jó, ha ilyen szinten belelát boldog-boldogtalan az életetekbe. Mert nincs közük hozzá. Szóval ezt kéne megoldani, hogy ne látszódjon, amit nem akar másokkal tudatni.
Szerintem félt téged. Ha az én páromnak lenne komoly betegsége, legszívesebben az ágyba vinnék neki mindent, gondoskodnék róla egész nap és nem engedném olyanok közé, akik esetleg bunkón nézik vagy megjegyzést tesznek. Jobbulást kívánok!
nyugodj meg, sztem csak a lesajnáló, szánakozó pillantásoktól próbál megkímélni. a barátokkal való találkozást viszont mindenképp javaslom, hiszen õk tudják mi a helyzet, erõt önthetnek beléd! ezt mondd el a férjednek, meg fogja érteni :) mielõbbi gyógyulást kívánok neked!
Mondd meg neki, hogy néha te is mennél vele és ne hagyd magad lebeszélni.Ha tényleg szeret, akkor a lelki egészségeddel is törõdik. Mielõbbi gyógyulást kívánok!
Õszinte leszek hozzád. Szerintem nem szégyell, csak lelkileg kimerült, és szeretne picit eltávolodni a kezelésektõl, betegségtõl, betegségtudattól. Te nem tudod ezt megtenni, de õ igen, és szüksége is van rá. Amikor kikapcsolódik, nélküled, eltereli errõl a figyelmét, picit lazít, hogy aztán megint teljes erejével melletted lehessen. Fontos vagy a számára, ezért is támogat mindenben, és ebben is azért 30-40%-ban tényleg benne van, hogy ne fáraszd ki magad. De ezen kívül szüksége van egy kis idõre egyedül, emészteni a történteket és kiereszteni a feszültséget, ami felgyülemlik benne. A férfiak szeretik megoldani a felmerülõ problémákat, és ezt nem tudja neked gyorsan és hatékonyan megoldani, ez is plusz feszültséget kelt benne, és persze a tehetetlenség, hogy az, akit szeret, szenved. Az, hogy szégyell, szerintem nem igaz. Én ezekre gondolnék.
Mondd el neki szerintem, hogy úgy érzed, szégyell téged, mert lehet, hogy tényleg féltésbõl teszi amit tesz, de ha neked rosszul esik, akkor szerintem egy jó kapcsolatban azt mindenféleképpen kommunikálni kell. Ha ennyire támogat megérti majd, hogy egy-két dolog érzékenyebben érint téged, de esetleg ezt is elmondhatod neki. Minél hamarabbi gyógyulást kívánok.
Lehet hogy szégyell. Nekem is volt rákos a családomban (apukám), nehéz dolog. Az élet legkegyetlenebb játéka. De az is lehet, hogy meg akar kímélni a sok "jajj szegénykém" sajnálatoktól. Mert ez bizony hiábak edves gesztus, megterhelõ tud lenni.
szerintem csak kicsit tulerzekeny lettel ami nem is csoda, de nem hiszem en sem hogy szegyell. foleg ha amugy tamogat mindenben. beszelj vele errol oszinten. en is kivanom hogy gyogyulj meg. :) sok erot, egeszseget neked :)
Szia ! Hogy vagy ? Remélem a körülményekhez képest minden ok . !

Férjem amerikai, én magyar. USA-ban élünk, angolul beszélünk egymással.3 hét múlva születik a kisfiunk. Hogyan beszéljek vele? Angolul? Magyarul?

Egész nap én leszek vele otthon. Szeretném, ha magyarul is tudna majd és nem csak angolul. Az valóban m?ködik a gyerekeknél, hogy ha az apja angolul, én meg magyarul beszélek hozzá, akkor két nyelvet tanul meg egyszerre?

Legjobb válasz: bizonyított tény, hogy a gyerekek párhuzamosan akár 3 nyelvet is képesek megtanulni! Igenis beszélj hozzá magyarul, énekelj neki, mondókázzatok, olvass neki mesét. Az angol úgyis ragad majd rá a tévébõl, az apukától és a barátoktól (nagyszülõk?), késõbb meg a közösségben úgyis azt hallja majd. Te beszélj csak hozzá magyarul, mert most még könnyen tanulja, ha késõbb szeretnéd tanítani nehezebb lesz. Nem fogja összekeverni a dolgokat, ne félj, max vegyes nyelven fog beszélni. Gratulálok a babához! :)

szia! sajat tapasztalat! mi canadaban elunk es a gyerekunkhoz magyarul beszelunk, de mar a mesebol itt ott tanulja az angol szavakat es ezt is erti meg azt is 2 eves lesz!
Szia én szlovákiai magyar vagyok, igaz magyarul beszélek a babához, mert mindig ez volt az anyanyelvem, de (mivel más nincs)szlovák zenéket is hallgatunk együtt.És ha éneklek neki, elõször kicsit furán néz, de tetszik neki. Szerintem is nyugodtan beszélj csak hozzá magyarul.Pont a minap láttam a tvben, hogy nyel oktatás kezdõdik 3 hónapos kortól..3 nyelven.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a válaszokat!
A nagynéném is az USA-ban él, 3 gyereke született-már felnõttek-és 2 nyelven beszéltek hozzájuk(õ magyarul).Annyira megtanultak magyarul, h a két nagyobb unokatesóm itthon végezte el a gimit...szóval hajrá, neki lesz jó!!!
az elõzõ vagyok - megtaláltam a könyvet errõl: http://mek.oszk.hu/05200/05298/05298.pdf a 181-ik oldalnál kezdõdik a bilingualism - olvasd el, érdemes!
én tanultam errõl a fõsulin, azt ajánlják, hogy te is és az apa is a saját anyanyelvén beszéljetek a gyerkõchöz - õ tökéletesen el fogja tudni különíteni a két nyelvet az zavarná meg, ha ugyanaz a személy hol így, hol úgy beszélne hozzá szerencsés gyerek, anyanyelvi szinten mindkét nyelvet lehetõsége lesz elsajátítani én 32 hetes vagyok, a férjem harmadik országbeli, én ugye magyar, és egymással angolul beszélünk - így remélhetõleg mindhárom nyelvet megtanulja :)
Szia! Saját tapasztalatom nincs, csak a barátnõm gyerekei vannak hasonló helyzetben. (magyar-holland család) Nyugodtan beszélj hozzá magyarul, a gyerekek egészen pici kortól bámulatos természetességgel választják szét a két nyelvet. (azon a nyelven válaszolnak, amilyen nyelven szólnak hozzájuk) Iskolás kortól nagy valószínûséggel úgyis erõsebb lesznek annak a nyelvnek az ismerete, amelyiken tanulnak. Barátnõm gyerekei értik, elfogadhatóan beszélik, de nem igazán tudnak írni olvasni magyarul.
bizonyított tény, hogy a gyerekek párhuzamosan akár 3 nyelvet is képesek megtanulni! Igenis beszélj hozzá magyarul, énekelj neki, mondókázzatok, olvass neki mesét. Az angol úgyis ragad majd rá a tévébõl, az apukától és a barátoktól (nagyszülõk?), késõbb meg a közösségben úgyis azt hallja majd. Te beszélj csak hozzá magyarul, mert most még könnyen tanulja, ha késõbb szeretnéd tanítani nehezebb lesz. Nem fogja összekeverni a dolgokat, ne félj, max vegyes nyelven fog beszélni. Gratulálok a babához! :)
Szia! A hugom mexikóban él. õ magyarul beszél hozzá, a férje spanyolul. Most lesz 3 éves májusban. nem keveri össze a két nyelvet, és mindkettõn nagyon szépen beszél.
Szia! Nekem egy nagyon kedves ismerõsöm volt ebben a helyzetben.Anya amerikai, apa magyar volt.Mindketten a saját anyanyelvükön beszéltek a babához, a kislány 3 évesen folyékonyan beszélte mindkét nyelvet.SÕT!Még olyat is játszott, hogy anya angolul kérdezte, magyarul válaszolt!
Olvasgasd a http://www.ketnyelvugyerek.hu -t. Én magyar vagyok a férjem is, Magyarországon élünk, de jól beszélek angolul. A lányomhoz szinte csak angolul beszélek. Sokat megért már most pedig csak 10 hónapos. Angol nyelvû meséket néz a dvd-n és sokat van angol anyanyelvûekkel egy környezetben is. Szóval nem lesz gond nektek se. Neki lesz a tuti!
Semmiképpen sem ajánlom, hogy mindketten más nyelven beszéljetek vele, mert keverni fogja a szavakat. Te is angolul beszélj vele, mivel arra nagyobb szüksége lesz. Aztán amikor már beszél valamennyire értelmesen, tanítgasd neki a magyart is. Na meg persze azért néha beszélj hozzá magyarul addig is, hogy szokja a hangzást, de ne az legyen az elsõdleges.
Unokahúgom férje amerikai, itt élnek Magyarországon egy angol nyelvû közösségben. Õk is úgy oldották meg, hogy anyuka magyarul beszél a gyerekekhez, apuka pedig angolul. A piciknek ez egyáltalán nem okoz gondot. Észre se veszik sokszor, melyik nyelvet használják. A kislány két és fél évesen gyönyörûen beszéli mindkét nyelvet, a kisfiú még csak egy éves, de õ is megérti mindkettõt. Vicces szokott lenni, amikor a kislány elmond valamit az egyik nyelven és nem reagálnak rá, akkor megismétli ugyanazt a másik nyelven is:) . Akkor nem ajánlják a két nyelven való tanítást, ha egy mû szituációt akarnak a szülõk kialakítani, vagyis ha mindkét szülõ magyar anyanyelvû pl.és az egyik azért hogy a gyerek megtanuljon egy idegen nyelvet azon a nyelven tanítja a babát. Remélem érthetõen fogalmaztam, mert úgy látom, kicsit nyakatekert lett.. bocsi Sok boldogságot a babához! Könnyû szülést!
Sziasztok! Nekem van egy kérdésem bár nem babával kapcsolatos.A férjem nekem is amerikai.Magyarországon házasodtunk össze másfél éve.Õ most visszament Detroit-Michigan államba- és szeretnénk a házasságunkat kint is regisztráltatni.Csatlakozni fog a Navyhez ahol nekem is lenne életbiztositásom. Én még Magyarországon vagyok kb 1 év múlva megyek ki. Van valakinek ebben a témában tapasztalata?Ha kint nincs regisztráltatva a házasságunk attól még Õ általa nekem is lehet életbiztositásom? A válaszokat elõre is köszönöm.

A férjem folyton bántja a nővérem férjét. Hogyan beszéljek vele?

Nekem sem a szívem csücske a srác, igaz nem mondott soha egy rossz szót sem csak egyszerűen más mint a családunk. Egy tipikus nagyvárosi úri gyerek, aki kb semmilyen férfi munkához nem ért, mi pedig egy kis városban nőttünk fel (már majdhogynem falu) vidéki szülőkkel. Az én férjem falun nőtt fel és ez mindenhogy meglátszik. Nem paraszt, csak tudja, hogy mi a munka és normálisan gondolkozik, ellenben a tesóméval, aki szerintem sose végzett fizikai munkát ezért egy kis ropi gyerek, semmi férfiasság nincs benne. Egy kis szerencsétlen fiú. Arról nem is beszélve, hogy kicsit gazdagabb családból származik és ő nem hord márkás dolgokon kívül mást. A férjem szókimondó, őszinte ember és gyakran piszkálja a gyereket, aki nem is mer vissza szólni. Tényleg nem akarom bántani mert egy rossz szava nem volt hozzám soha de ezek tények. A szüleim is így gondolják. A nővéremnek már majdnem 10 éve megvan, nekem meg csak 5 és az én férjemet szinte első perctől kezdve kedvelik a szüleim. Szeretném ha nem piszkálódással telnének az ilyen családi összejövetelek, ezért beszélgettem vele kicsit, hogy próbáljon meg visszavenni de legutóbb is ugyanaz volt. Holnap megint ott lesz mindenki. Mit tegyek?

Legjobb válasz: Pisti, ne piszkald mar allandoana a Sanyit.

Pisti, ne piszkald mar allandoana a Sanyit.
Jobb ha tõlem tudod, hogy nem csak a falusi tudja mi az a munka hanem a városi is. Mondom ezt úgy, hogy falusi vagyok.
Szia! Szerintem ferjed sem ferfias csak egy szanalmas feltekeny bolond... Azert mert mas megteheti nem kell beszolni! Nem a ruha teszi az embert... A gyerek lehet megveheti ferjedet kilora amig o kemeny fizikai munkaval van ehberert... Sogorom 195 magas 75 kilo nem ferfias abszolut, de diplomas az eszevel dolgozik.Ot ezert fizetik meg (vastagon) Parom es En fizikai munkasok vagyunk de kemenyen dolgozunk mi is ugyanazert a szintert! Szerintem elmondhatod, hogyamit tesz az inkabb szanalmas mint ferfias! Ha nem bantottak mit piszkalodik? Parom is pesti en falusi... Kokemenyen megtanulta a videki munkat... Nincs benne csalodasa a csaladomnak se! Most a hazunkat epiti alaptol... Semmihez nem hivtunk meg szakembert es a munkaja se ehhez kapcsolodik! Majd a Fiu is ha videk mellett kotelezodik el meg fogja tanulni (favagas begyujtas tetojavitas vetes allatgondozas stb..) ha meg pont nem erdekli akkor pestiek lesznek..
*megtanítaná
Bocs, de tényleg elég bunkó dolog, amit a férjed csinál. Ha a srác ilyen szelíd, félénk gyerek, miért piszkáljátok? Ráadásul nem tett semmi rosszat. Ha a párod olyan normálisan gondolkodna, akkor megtanítani azokra a dolgokra a srácot, amihez nem ért. Mondjuk együtt csinálhatnák. Mit dolgozik a srác, ha szabad tudnom?
Szal 150 kiló és 210 cm magas.
Add elõ, h õ is legalább annyira szánalmas ezzel a piszkálódással. Van egy olyan érzésem, h a férjed is csak a gyengébbel mer köteledni meg csak addig õszinte. Én csak 100 kiló vagyok, de unokatesóm 150 meg 210. Vele valahogy nem szoktak õszinték lenni az emberek....
"A férjem szókimondó, õszinte ember " Igen, minden bunkó ezzel mentegeti magát.
Légy türelmes. Nehéz egy embernek megváltoztatni a viselkedését. Ha nagyon nem tudja abbahagyni, akkor beszélgessetek arról, hogy õt egészen pontosan mi zavarja az illetõben, és hogy mi a véleménye általában arról, ha valaki olyan, mint a kérdéses fiú (mit szólna, ha a fia lenne ilyen, vagy a lánya egy ilyenbe szeretne bele). Másrészt arról is jó lenne beszélgetni, hogy õ helyénvalónak tartja-e, hogy piszkálja az illetõt. Van, aki helyénvalónak tartja, van, aki nem, de nem tudja abbahagyni. Így a férjed fejében is letisztázódik, hogy pontosan mit érez (ami akkor fontos, ha igazából õ sem tartja helyesnek, amit csinál, de mégse tud leállni), és te is mélyebben megismered õt, ami mindig jó. Persze a te férjedet te ismered, én a saját (leendõ) férjemmel így csinálnám.
Az ilyet felénk nem szókimondónak hívják, hanem egy büdös parasztnak, akinek a rendkívül magasröptû véleményére abszolút senki nem kíváncsi. Õ mit tud felmutatni azon kívül, hogy nagyon ügyesen tud kapálni?
Nem csoda, hogy nem szól vissza, egy ilyen buta, bunkó embernek minek? Addig jut el az agya, hogy õ 200 cm és fel tud emelni egy baltát a másik meg nem, úgyhogy lehet piszkálni. Mivel van annyi esze, hogy magára se veszi, nem foglalkozik veletek, még beképzeltnek is tartjátok. Vicces, hogy ti hõbörögtök rajta, õ meg egy legyintéssel elintézi.
Te is olyan bántó dolgokat írsz a srácról, hogy hihetetlen. Tudod, nem csak az dolgozik, akinek fizikai munkája van. Ha eleve te is így vélekedsz a szellemi munkáról, akkor veled is gond van. Egy nyeszlett közgazdász vagy egy vézna programtervezõ informatikus, esetleg egy pocakos ügyvéd/bíró/ügyész már nem is végez igazi munkát? Nyilván nem kellett neki fát vágni, ha nem vidéken nõtt fel, miért is kellene tudnia, hogyan kell? Helyette viszont sok más elõnyös oldala lehet, intelligencia, mûveltség, jószívûség. A férjed meg egy tapló, ha emiatt bánt valakit. Azt sem értem, a pénze hogy jön ide, járjon rongyokban, ha megteheti, hogy márkás holmikat vásároljon? Igencsak beszûkült felfogása van a családodnak, már ne is haragudj. Ha szeretnél tenni vmit az ügy érdekében, akkor világíts rá arra, hogy ez nagyon bunkó, primitív hozzáállás, és hangsúlyozd a srác értékeit. Talán eljut az agyáig.
Hogy hogy beszelj vele? Az a baj, hogy azert nem ersz el semmit a raszolassal, mert te is ezen a velemenyen vagy. O meg a hallgatolagos beleegyezeseddel folytatta idaig is a bunkoskodast. Mert igaza van masoknak, ez az. Minden egyes kommentedben a ferjedet veded, extra infokat adva, hogy a testvered ferje miert nem ferfi a szemebdben. Es ha a testverednek megfelel? Szerinted hogyan esik a noverednek, hogy 10 eve egyutt van a ferjevel es meg nem fogadta el a csalad? Hogy allandoan csak beszol neki a sogora, a testvere hasonlo velemenye van, a csalad nem szereti? Azt irod, rendes ember, csak mas, mint ti. Soha rossz szava nem volt. Akkor kikkel van itt a baj? Veletek! En a novered helyeben mar bizony megmondtam volna a velemenyemet a csaladomnak, es a ferjem melle alltam volna. El akarjatok mellole marni a boldogsagot? Nezzetek mar kicsit magatokba!
Úristen! Megvilágosodtam! Az okos, vicces, érdekes páromat most azonnal el kell hagyni! Hát nem szokott fát vágni bassssszus! Igaz, hogy helyette olvas, ír, rajzol, énekel, táncol (férfi létére :D) és olyan mintha egy fel nem fedezett színésszel laknék, de át ha nem tud kapálni, akkor nem tud kapálni. Van is miért csúfolni az ilyeneket, bizony! Amúgy te is ugyanolyan bunkó vagy mint a férjed, csak nem annyira õszintén. Inkább sunyin. Gondolom ilyen kedves köntösbe bújtatod a sértéseidet ott is. Mit tett az a fiú ellenetek? Nem mindegy milyen, ha BOLDOGGÁ teszi a testvéred?
Olvasd el a 8:30as kommented elso mondatat! Nem tudod miert csinalja ezt masokkal pedig nem bunko, pedig vele elofordul es neha masokkal is paraszt... Nem vagy abszolut ellentmondasos... Konkretan tudod, hogy egy rossz videki taho de valamiert vedeni akarod... Nincs miert! Nem a sogor a gaz hanem a kedves ferjed es en rohadtul szegyellnem, ha nem mehetnek vele tarsasagba mert a kulturalt viselkedes fogalma ismeretlen es olyan paraszt, hogy a kapa kiesik a szajjan mert szepen, emberkent keptelen kezelni az unszimpatikus embereket. Plusz a kisebbel kotekszik... Gyava ember lehet!
Nyugodtan mondd meg neki, h egy igazi falusi bunkó! 1.Visszaél a termetével. 2.Okoskodik, h õ mit tud és h a másik milyen hülye hozzá, de abba nem gondol bele, h a másik lehet tud olyat, amit õ nem. Gratulálok a párodhoz!
A 16-os mindent leirt. Szerintem mutasd meg a válaszokat a férjednek hátha észhez tér. De azért te is vésd az eszedbe hogy ahogy beszéltek róla, ahogy viselkedtek az bunkóság. Õk 10 éve boldogan élnek, ti 5 éve azon ràgodtok hogy milyen a másik ember.... Remélem egy nap a növéred besokal és akkor majd ràjössz hogy neked kellett volna helyrerakni a férjecskédet.
Nagyképû? Én titeket érezlek inkább nagyképûnek, hiszen csak azért nem kedvelitek, mert nem olyan, mint Ti, pedig soha egy rossz szava nem is volt hozzátok... Kiesik a balta a kezébõl? Na és? Feltehetõleg van pénze megfizetni valakit, aki megcsinálja neki ugyanazt, mint a férjed. A végeredmény ugyanaz, nem? A Te férjed meg nyilván sok mindent nem tud megcsinálni, amit õ igen! És ha a nõvérednek, aki vele él, megfelel, akkor nektek mégis mi közötök van a továbbiakban ahhoz, hogy a férje milyen? Valószínûleg a sógorodnak is megvan ennyi piszkálódás után a véleménye a férjedrõl... Ja, csak õ intelligensebb annál, mint hogy õ is neki álljon bunkózni. Mert igen, amit a férjed csinál, az bunkóság! Ahogy valaki már írta is elõtte, a szókimondó, õszinte emberséggel csak a bunkók szoktak takarózni... Egyébként nagyon érdekelne, hogy a férjed mivel foglalkozik.
Akkor meg fõleg, ha 200 cm. Nem tudom h tudod magad egy olyan emberrel biztonságban érezni, aki kötekszik másokkal, persze a jóval kisebbekkel. Lehet idõvel majd te is mehetsz a levesbe. Ez értelmes nõnek inkább kiábrándító....
Mi a tökömért kell egyáltalán "biztonságérzetet" adnia a pasinak? Dzsungelben laktok és óránként jön egy nagymacska, ami rátok vadászik? Ha fegyverrel támad valaki (amire azért nincs nagy esély), bárkit ki tud nyírni. Tényleg nem értem ezt a biztonságmániát... én köszönöm, biztonságban érzem magam mindenféle házigorilla nélkül is.
Figyelj lehet ferjed azt hiszi a szajkarateban es a ki-ha-en-nem viselkedesben rejlik a ferfiassag noveredeknel meg teljesen mashol... Irom ezt ugy hogy Parom megtudja fogni a munkat... Nem ereznef megad biztonsagban vele... Tudod mit? En senkivel... Miota gyerekem van, senki nem ad biztonsagerzetet csak azok a targyak amik korulottem vannak Önvedelmi es foleg csaladvedelmi cellal... En ismerem a habitusom, eloszor utok aztan kerdezek... Parom forditva! O mikor hallottuk, hogy valaki bejott hozzank, O korul akart nezni az udvaron, hogy ki zorog kint, en elengedtem a kutyakat... Ha van ott valaki majd megcsocsaljak ugy gondoltam, aztan majd leszedjuk valahogy Oket a besurranonkrol (vagy nem ha verszagot fognak)... Nem kell hogy 200 legyen es 140 kilo... Minnel nagyobb annal nagyobbat esik... Ha a 70 kilos srac tudja mit kell tenni a biztonsaguk erdekeben akkor az is biztonsagos...
Miért gondolod, hogy a férfiasság és az emberség ismérve az, ha valaki tud baltával vágni ezt-azt?
A kérdező hozzászólása: Persze, tudhatja. Na de neki még a balta is kiesik a kezébõl. Tudom, hogy nem nekem kell, de én nem érezném magam biztonságban mellette.
A kérdező hozzászólása: Egyébként egy rendes ember, tényleg nem szokott bunkó lenni másokkal, de vele ez csinálja meg elõfordul néha, hogy másokkal is. Nem tudom miért nem hagyja õket inkább. Ezt is csak akkor ha olyan a helyzet, hogy beszélgetni kell vagy valami. Õ "csak" 200cm, de mindig meg mer szólalni. Eleinte próbáltak közös témát keresni de nem igazán sikerült, mint ahogy apukámnak sem. Hivatalban dolgozik, nem tudom pontosan, hogy mit. Nekem sose jöttek be az ilyen férfiak, kicsit nagyképû is de megtartom magamnak a véleményemet.
Figyelj, nem kell erõltetni hogy beszélgessenek. Egyébként nem is értem miért kell. Apád olyan mint a férjed. Az én apám is ilyen, megjegyzem gazdat, egyetemet végzett ember, de mai napig a kertben ás, fát vág, befõz, mindent amit kell. És sose bírta az úrigyerek pasijaimat :) volt 1-2, tudtam hogy megvan a véleménye hogy egy szeget nem bír beverni, de hát ez van. Mindig azt mondta, ha nekem tetszik, és ennyi eszem van, hát tegyem... De õket nem piszkálta, mondjuk nem is erõltettem nagyon a kapcsolatottartást kettejük között. A helyzet az, hogy beszélgetni se tudnak mirõl, hiszen ha a férjed mesél neki valamit, nem fogja érteni, és fordítva sem. Egyiket se érdekli a másik élete, dolgai, hiszen nem értik meg egymást hogy melyik mit miért csinál és miért úgy ahogy. Nevetségesek egymás számára. Ez van. És ez nem a pénzrõl szól, hanem mentalitásról. Mondjuk azt mondhatnád a férjednek, hogy miattad vegyen erõt magán, és akármennyire is töketlennek tartja a hapsit legyen kedves nem beszélgetni vele, nem szólni vissza, a TE KEDVEDÉRT mert neked kínos a testvéreddel szemben.

Hogy beszéljem meg a férjemmel, hogy én is szeretnék vezetni?

Bárhová megyünk mindig egyértelmű számára, hogy ő vezet, kivéve persze ha a vendégségben iszik, mert akkor én.. De én is nagyon szeretek vezetni, és szívesen csinálnám is. Akárhányszor felhozakodtam vele mindig azt mondta, hogy az hogy nézne már ki, hogy ő ott ül az anyósülésen, amíg én vezetek. Többször megcsináltam, hogy együtt mentünk ugyan valahova, de én a saját autómmal mentem külön, de ekkor sem kapcsolt. Ti mit tennétek hasonló helyzetben?

Legjobb válasz: Kompromisszum, odafelé vezessen õ, visszafelé meg te, fifti-fifti.

Kompromisszum, odafelé vezessen õ, visszafelé meg te, fifti-fifti.
az meg pláne, hogy bezzeg, ha iszik, elvárja, hogy a nõ vigye haza, akkor érdekes módon nem zavarja az anyóülés. menjen haza taxival, a feleség meg szépen hazavezet:)
Egyszerûen beülsz és Te vezetsz. Hogy alakul az ki hogy õ vezet? Beül és vezet? Akkor tedd Te is azt. Nehogy már akkor jó legyél amikor õ iszik, és ott egy "ingyen sofõr"!!!!!!"hogy az hogy nézne már ki, hogy õ ott ül az anyósülésen, amíg én vezetek" És amikor a vendégségben iszik? Akkor hogy néz ki? Na ne már! Állj a sarkadra!
Ezt nevelték belé hogy a férfi vezet nõ az anyós ülésen kész passz. Én sem láttam soha anyámat vezetni apám helyett, igaz anyám utál vezetni csak akkor vezetett ha nagyon nagyon muszáj volt. Én azért más vagyok, ha arról van szó mindig átengedem barátnõmnek a volánt, kivéve a fõvárosban, ott azért jobb ha én vezetek, mert az még más világ, és a barátnõm sem szeret ott nagyon vezetni. De ha hosszabb útra indulunk fõleg több órásra akkor óránként váltani szoktuk egymást.
Én is akkor érzem magam biztonságban, ha én vezetek, én nõ vagyok. A párom fantasztikusan vezet, de akkor is magamban bízom. Vannak ilyen emberek.
Milyen pitiáner alak. Ennyit nem tesz meg a feleségéért.
hármas, és az miért is egyértelmû, hogy a férj olyan jó sofõr? tudod, a férfiakra sokkal jobban jellemzõ, hogy azt hiszik, hogy szuper sofõrök, pedig a fenét. miért ne vezethetne a nõ, és lehetne utas a férfi? szerintem is csak simán üljön be a nõ vezetni.
Mentek külön. Hímsoviniszta....
Én is szeretek vezetni, de ha vele megyek, inkább nem vezetek, mert zavarja, ha fogom a sebváltót. Úgy meg hogy lehet vezetni, hogy mindig az utolsó pillanatban keresgélem a kezemmel, hogy hol a sebváltó. Igazából nem is akarja, hogy gyakoroljam a vezetést, mert õ szeret vezetni, és nem akarja, hogy én vezessek.
No-no azért óvatosan... Én akkor érzem magam biztonságban ha én vezetek. Ülhetek akár ki mellet. + lehet, hogy a högy sem egy Fittipaldi... mindennek két oldala van.
Azért tanácsolják a válást, mert ezt az egy módszert ismerik. Ennek biztos a kimenetele. Nincs csalódás. Másik embert megismerni, elfogadni. Ez az út macerás, munkával jár. Nehéz.
A kérdező hozzászólása: 17- Igen, nyilván sokkal bölcsebb lenne inkább kiverni a hisztit és rögtön el is válni azért, mert a férjem vezet és nem én.. Nem tudom miért lett ekkora divat minden problémára azt tanácsolni, hogy válj el, hagyd ott, stb, de érdekelne hányan lennének ekkora legények, ha velük történne mindez.Azért ez még nem válóok szerintem
a férjed nagyon önteltnek tûnik. az a típus, aki úgy gondolja, h csak úgy jó valami, ha õ csinálja. ha van saját autód, akkor mondd, h azzal mentek, legalábbis te biztosan. ha megy veled, akkor szívesen viszed, de te vezetsz. állj a sarkadra, és ne lágyulj el ha hisztizik. az én párom is kicsit hisztis típus pasi létére, de mondjuk a vezetés nem kardinális kérdés nálunk. ha vinnyog valamin, akkor elbagatellizálom, és nem tulajdonítok neki nagy jelentõséget. egy idõ után csak megunja :)
Bocsánat, 8-as.
Nyilván ettõl érzi férfinak magát, nem hiszem, hogy meg lehetne gyõzni másról. Off: 7-es, az már régen rossz, ha keresgélned kell a sebváltót vezetés közben.
Nekem errõl csak annyi a véleményem, hpgy ezt csak azzal a nõvel (vagy férfival, de most nõ az illetõ) lehet megcsinálni, aki hagyja. Lehet ezért lepontozni.... 24N
Majd adnék neki egy sallert és majd csöndben maradna
Én ezt nem hívnám egyenlõen kezelésnek. Ha legközelebb okoskodni akar, akkor szépen világosítsd fel. És ha duzzog, mert te vezetsz, akkor szintén magyarázd el neki, hogy te is szeretsz vezetni és ne mások elõtt játsza meg az alfa hímet, hanem vállaljon fel.
"Nálunk meg az van, hogy amióta leraktam a jogsit, egyértelmû, hogy én vezetek mindig. -.- 18/F" tehát már vagy egy éve.... :) )))))
Nem a vezetési képességedrõl hanem a párod hiúságáról szól. Erre kéne megoldást találni és akkor vezethetnél. pl hogy ha melletted ül akkor látják a többiek, hogy milyen jól megtanított vezetni. Valamit adni neki amire büszke lehet.
Nálunk meg az van, hogy amióta leraktam a jogsit, egyértelmû, hogy én vezetek mindig. -.- 18/F
Menjetek gyalog :) Viccet félretéve, igazából szerintem meg kellene tanulnod kezelni a férjed hisztijét (igen a pasik is tudnak hisztizni, de még hogy!)Amikor duzzogni kezd, szépen mondd el neki, hogy most egy három éves gyerek szintjére sikerült lesüllyednie és értse meg, mivel van annyi esze, hogy felfogja amit mondasz, hogy te szeretsz vezetni. Szerezzen neked örömet azzal, hogy hagy vezetni és nem hisztizik. Ha valami neki örömet okozna, azt te is minden bizonnyal hagynád (vagy megtennéd). Ha ennek ellenére sem hagyja, akkor egy tahó.

Hogy beszéljem rá a férjem, hogy legyen még egy babánk?

Nem okoztam neki meglepetést, hiszen tudta, hogy legalább két gyereket szeretnék. Lassan 1 éves a kislányunk és én nagyon szeretnék egy testvért, de a férjem hallani sem akar róla. 3 szobás lakásban élünk, tehát lenne hely, igaz, át kéne alakítani néhány dolgot. A lányunkkal elég problémás volt a terhességem, az elején sokat véreztem, a cukrom sem volt rendben, úgyhogy hosszú szexmentes id?szak volt. Rákérdeztem, hogy ett?l tart-e, de nem. Azt mondja, hogy neki b?ven elég egy gyerek, nem kell a szeretetét és a figyelmét megosztania, több jut egynek mint kett?nek. Eléggé el vagyok ken?dve, mert 34 éves vagyok és nincs túl sok id? ezen gondolkodni.

Legjobb válasz: Hát ha gyõzködni kell, sajnos nincs mit tenni. Meg vannak az indokai, nem fogja azt mondani, hogy jaaaaj, de mégis meg akarom osztani a szeretetem. Erre szoktak rámenni a házasságok sajnos... Ha Te többet akarsz, Õ csak egyet, és ezt már az elején tudtátok, talán rosszul választottatok párt...

Hát ha gyõzködni kell, sajnos nincs mit tenni. Meg vannak az indokai, nem fogja azt mondani, hogy jaaaaj, de mégis meg akarom osztani a szeretetem. Erre szoktak rámenni a házasságok sajnos... Ha Te többet akarsz, Õ csak egyet, és ezt már az elején tudtátok, talán rosszul választottatok párt...
Ki szedi nálatok a fogamzásgátlót?
Persze... verje át a férjét. Ez a jó házasság alapja!
18:17! Anya vagyok én is, de szerintem az aljas, önzõ és felelõtlen dolog, ha egy nõ úgy esik teherbe, hogy simán elhagyja a fogamzásgátlót a férje/párja tudta nélkül, aki ráadásul nem is szeretne gyereket. Kedves Kérdezõ! Ha a párod nem akar még gyereket, akkor nem akar. Nem tudsz mit csinálni, csak várni és nevelgetni a gyereketeket. És a legrosszabb, ha állandóan ezzel nyaggatod.
Utolsó vagyok. Ja, és egy gyerek is gyerek.

Hogyan beszeljem ra a ferjemet, hogy akarjon gyereket?

10 eve hazasodtunk. Akkor megbeszeltuk, h ha anyagilag rendben leszink johet a gyerek. Egyetemre jartunk, epitkeztunk, megcsinaltuk a cegunket, kifizettunk minden adossagunkat es most kozolte, o meggondolta magat es mar oregnek erzi magat a gyerekhez. Ha ez nekem nem tetszik, valjak el, mert o nem fogja meggondolni magat. Nagyon sokat dolgoztunk, h ezt a szintet elerjuk. Mindenunk megvan. Azert hajtottam, hogy majd a gyerekemnek mindent megadhassak. Es most o mar nem akar gyereket. Atverve erzem magam. Rengeteget sirok. Nagyon vagyom egy gyerekre es most valjak el es mindent hagyjsk ott. 10 evi kemeny munka van mogottunk. En 37, ferjem 45.

Legjobb válasz: És 10 évig nem beszéltetek errõl? Akkor itt alapvetõ kommunikációs (és értékrendbeli) különbségek vannak ebben a kapcsolatban... Szóval igen, ebben az esetben a válás az egyedüli megoldás. Rábeszélni nem fogod tudni.

semmiképp sem beszélném rá, semmiképp sem szülnék a kapcsolat jelenlegi állapotában. vagy nem szeret már úgy, mint eddig vagy valójában tényleg arról van szó, h most, h minden megvan, csak beletelepedne kényelmesen és élne, mint hal a vízben. ha már régóta tudta, tervezte, h ezt fogja majd tenni a döntõ pillanatban (számodra váratlanul kijelenti, h meggondolta magát), akkor joggal érzed úgy, h átvert. de akárhogy is, ez most nem alkalmas pillanat a gyerekvállalásra válással fenyegetõzni mindenképp a kapcsolat iránt érzett közönyre vall. az, h békén hagyd ezzel a "gyerek-üggyel", számára fontosabb, mint te, vagy a házassága. ezen elgondolkodnék...
És 10 évig nem beszéltetek errõl? Akkor itt alapvetõ kommunikációs (és értékrendbeli) különbségek vannak ebben a kapcsolatban... Szóval igen, ebben az esetben a válás az egyedüli megoldás. Rábeszélni nem fogod tudni.
Sehogy nem fogod rábeszélni szerintem. Te döntésed hogy mit teszel, de nekem már az sem tetszene ha a férjem olyat mondana hogyha nem tetszik akkor váljak el. Mintha nem is érdekelné ha elváltok. Ez nem normális. Szerintem azért is nem akar már gyereket, valami nagyon nem jó a kapcsolatotokban.
ugyanígy járt az egyik nagynéném is. õ nem vált el, hanem elfogadta hogy neki soha nem lesznek gyerekei, mert a férje nem akar. ma már nyugdíjas, és megözvegyült. egyedül van. nagyon megbánta a döntését.
Ha elválik, mi lesz? 37 éves, már nem sok ideje van, mire jut el oda egy másik férfival, hogy gyereket vállaljon?
És õ hogy beszéljen le róla?? Sehogy! Ez a válasz a te kérdésedre is.
És ez miért nem mondjuk 5 éve jutott eszetekbe?Akkor még nagy hiteletek volt, vagy mi volt a probléma?Hisz 35 év felett már azért nagyobb kockázattal jár gyermeket várni :/ Sajnálom, hogy eddig vártál, és úgy érzed hitegetett a férjed....Még nincs késõ, próbáld még egyszer megbeszélni, hátha összejön még az a baba!
NEharagudj, de egy pici gyermeknek nincs szuksege luxusra pl. Most mar valoban neked kell eldontened, hogyan tovabb, hiszen a te eletedrol van szo! A "mindent" ellehet felezni is pl.
Én a helyedben elválnék tõle, most, gyorsan.
Mi ebbõl a tanulság? Nem szabad kitolni a gyermekvállalást a "majd ha meglesz mindenünk" idõszakig. Sajnos a hajadra kenheted a saját céget és a házat is. Sajnálom.
Álltalában hûlyeség ha egy nõ csak azért is teherbe esik, holott tudja h a pasi nem akar. De nálatok más helyzet. Ess teherbe valahogyan, "véletlenül" majd megszereti a gondolator és várni is fogja majd a jövevényt. Nem vagytok mèg öregek.
utolsónak tök igaza van. ahogy neked sem kell feláldoznod a gyerek utáni vágyad, úgy a férjednek sem a nem-vágyát. szépen váljatok el és keressétek meg azt a valakit aki pont azt akarja amit ti is. még effektív fiatal vagy, ne add fel a vágyad h babád legyen.
Az átverõs témához: Ha téged nem zavar, és tiszta marad tõle a lelkiismereted (azzal együtt, hogy nagy eséllyel nem lesz hiteles apaképe a gyereknek, kivéve, ha még korán találsz valaki mást, aki szeretni fogja), akkor (a te szempontodból) nincs elvi akadálya.
#61-nek: Mégis milyen problémákról beszélsz? :) Ha nincs férj, nincs semmiféle probléma. Itt a remélem leendõ anya már 37 éves, nem kellene úgy kezelni, mint egy hülye kiscsajt, akinek most olyan hepaja van, hogy éppen gyereket akar.
T. almeida, azért ezt az oldalt gyerekvállalás elõtt állók is olvassák! Ne akarj már senkit megetetni azzal a szöveggel, h ha majd a gyereked rádnéz, mindent elfelejtesz, semmi se számít! Nem így van! A problémákat lehet, h elfedi egy idõre az öröm, de nem szünteti meg!
Olvasom a sok okostóni tanácsát. nehogy már a kérdezõ legyen önzõ disznó, mert egy gyermek az álma, ezért és nem magáért gürcölt és kuporgatott eddig.
Sajnos nem tudod rábeszélni! Ez olyan, mintha õ azt kérdezné, hogy hogy tudna téged lebeszélni. Mondjuk ez elég undorító volt tõle, mert jóformán becsapott téged. Miatta vártál eddig, most meg nem akar... Nem túl szép! Én elgondolkodnék a váláson. Ha gyereket akarsz, és a férjedtõl nem lesz, nagyon boldogtalan leszel. Mástól meg lehet, hogy lenne gyereked. Ez a dolog úgyis meg fogja mérgezni a kapcsolatotokat.
Én a Te helyedben elgondolkodnék a váláson.Nem tetszik az a beszólása, ha nem tetszik, akkor elválhatsz.Nem is igazán érdekled ezek szerint. Én nagyon vágyom egy gyerekre, páromnak már van, beszéltünk már róla, mondtam neki, mondja meg akar e egyáltalán gyereket még, mert én igen..azt mondta, hogy pár év múlva igen, és többször felhozom neki a témát, ha meg megváltozik a véleménye, akkor jobb ha külön megyünk.De az, hogy "titokba"essek teherbe..na azt nem. Most lehet le leszek pontozva a gondolkodásom miatt...
Aki azt javasolja, hogy essen teherbe a férje tudta nélkül, az félre tudná tenni az önzését és gondolni a GYEREKRE???? Persze mindegy, ott van, anyuka boldog, apuka 45 évesen hirtelen teljes fordulatot vesz és minden vágya lesz apának lenni és máris kész a boldog család! Vagy apuka lelép, anyuka mégsem lesz boldog, a gyerek meg szív. Hát gratulálok. Ilyen önzõ ember mi a f.szért akar gyereket???? Hogy öreg korában ne legyen egyedül? Pont az ilyen szülõktõl menekülnek a híd alá a 18-20 évesek.
42 vagyok. Aki lepontozott az talán jobban tudja? Volt már ilyen helyzetben? Mert én pontosan ugyanabban a helyzetben voltam, mint a kérdezõ. Ha a volt férjemre várok, még mai napig ott élnék az exanyósommal egy házban, kiidegelt volna már biztos, a volt férjem meg járna futni, szaunázni, dolgozni, akárhová én meg rohadnék boldogtalanul az exanyóssal a nyakamon. És nem úgy kezdtünk neki a közös életünknek, hogy õ nem akar gyereket. Mivel nekem fontos volt a gyerek, valószínûleg ilyen kezdéssel hozzá se mentem volna, hanem még elõtte elváltak volna útjaink. Nem csak a gyerek miatt váltunk el, de nagyban belejátszott az is. És milyen jól tettem, gyakorlatilag életem egyik legjobb döntésének tartom, mert ha ez nincs, akkor nem ismerem meg a második férjemet és nem születik meg a lányom sem! A kérdezõ lényegesen nehezebb helyzetben van ugyan, mint én voltam, mert ebben a korban 5 év az sok, de ezt neki kell tudnia, hogy melyik a fontos, lehetõség egy gyerekre valaki olyan oldalán, akinek fontos a család vagy a férjével kettesben leélni az életüket. Persze ebben benne van, hogy pár év múlva szétmennek mégis valami miatt, benne van, hogy mondjuk a férje korán meghal és ott marad egyedül. Szóval lepontozóka mi nem tetszett a válaszomban?
Sok választ elolvastam, ami alapján nagyjából nekem is lett egy véleményem. Szerintem gondolj a mesterséges megtermékenyítésre is, mint lehetõség, így a férjednek nem lenne köze a gyerekhez. Próbáld meg felvetni ezt az ötletet, mondd el, hogy ha tõle nem lehet gyereked, akkor kész vagy elmenni egy spermabankba. Ha õ ezek után is elzárkózik a dolog elõl, akkor még mindig ott van, hogy te egyedül elmenj és megcsináltasd a megtermékenyítést. De azt hiszem, hogy a kapcsolatotok és a gyerek nagyon nem összeegyeztethetõ. Választanod kéne. Vagy pedig örökbe fogadni egy idõsebb gyereket, aki már nem csecsemõ, aki nem visít a nap 24 órájában. Ezt is felvethetnéd a férjednek.
#50! #46 vagyok és 25 éves.
46-os, nagyon kíváncsi lennék, hány éves vagy. Meg aztán nem vagyunk egyformák. Van, aki csak gyerekkel érzi magát teljesnek, van, aki anélkül is boldog.
Ja, és még azt szeretném hozzátenni, hogyha esetleg komolyan válni akarnál, és a férjed látná rajtad, hogy elhatároztad magad, akkor lehet, hogy észbe kapna, és nem zárkózna el a gyerek témától. Féltékeny lenne, hogy elveszít és mástól lesz gyereked. Én azt mondom, hogy gondold meg, hogy elhagyod, mert gondolom "véletlenül" ne akarnál terhes lenni, gyerek nélkül nem tudsz élni, ami érthetõ, úgyhogy nincs nagyon keresnivalód már ebben a kapcsolatban. Az, hogy szereted a férjed, az oké, de nem lehet egy életen át egymással foglalkozni, meg dolgozni, hajtani, anya akarsz lenni, ami teljesen érthetõ. Vesd fel a válás gondolatát! Meg fogod látni, hogy mit lép!
Én mondjuk nõ létemre kötelezném ezeket a nõket, hogy oké, átvágták a "párjukat" (azért idézõjeles, mert jó érzésû ember pont a párjával nem tesz ilyen disznóságot..), akkor most bizony mondjanak le a gyerektartásról, a kéthetente levõ látogatásokról, a közös felügyeletrõl, a gyermek segítésérõl mert a férfi nem akarta, a nõ pedig durván félrevezette õt!! Leszarnám a gyereket, nekem nem kell és a nõ ezt nagyon jól tudta. Ha olyan tökös volt, hogy bevállalta, csinálja csak- de se a segítségemre, se a pénzemre ne számítson, a gyerekrõl meg nem vennék tudomást.
Részben igazad van 69-es, de részben nincs. Az oké, hogy anyukát büntetjük, ezzel teljes mértékben egyetértek. De gondolj bele, annak a gyereknek hogy esik, hogy a saját édesapja nem kíváncsi rá. Nem gondolnám, hogy ez jó megoldás emiatt.
Azt meg lehet kérdezni, hogy mi történt, hogyan döntöttél?
Nem tudom, hogy mit nem lehet ezen megérteni! Azoknak mondom, akik értetlenkednek, hogy "Miért lett a nõ megkárosítva?" Igenis meg lett károsítva, mert a férje MEGÍGÉRTE neki, hogy ha az egzisztencia meg lesz teremtve, akkor jöhet a gyerek. A nõ hitt neki, eddig várt, mert gondolom, elõbb is akart gyereket, de várt a FÉRJE MIATT, aki most visszakozik, és jóformán becsapta. Ennyi ez a történet, a Kérdezõ nagyon csúnyán meg lett vezetve és át lett vágva. Ne gyertek azzal, hogy a nõ a nagymama kor felé közelít, nem 1950-ben vagyunk, hanem 2012-ben, nagyon sokan szülnek 35 fölött, a Kérdezõ nincs elkésve semmivel!!! A férje meg szemét volt. Kérdezõ! Ha a férjed nem gondolja meg magát, akkor hagyd el a francba, válj el, megvan az egzisztenciád, gondolom csinos vagy, helyes vagy, hagyd a bánatba ezt a férfit, és kezdj ismerkedni. Neten keresztül akár, vagy bárhol, nagyon sok olyan férfi van, aki 35 körüli, és alig várja, hogy legyen családja egy normális, családcentrikus nõvel. Én drukkolok neked, a gyerek vágyát ne add fel semmiképp!!!!
Akárhonnan nézzük, a nõ nem lett megkárosítva. Õ is azt akarta, hogy elõször legyen meg egy bizonyos egzisztencia. Ha annyira fontos lett volna a gyerek, nem vár 37 éves koráig- céget gyerek mellett is lehet vezetni.. A férj már erõteljesen a nagypapa kor felé közelít és lassan már a nõ is. Valaki racionálisabban gondolkodik annál, hogy "Jaj! Nekem most azonnal kell egy gyerek!! Nem érdekel, hogy mire 18 éves lesz én már legalább 55 éves leszek!!"
#72 a lehetõségtõl fosztotta meg te mit lépnél ha ennyi idõn keresztül dolgoznál egy álomért és a végén a másik az arcodba csapja h na nem azt nem kapod meg miközben tisztában vagy vele h a másiknak teljesültek az álmai és te ebben komoly szerepet vállaltál nem éreznéd magad becsapva, megalázva ? nem éreznéd azt h 10 év kemény munkája volt hiába ? nem úgy lett volna fair ha mind a ketten megkapjátok az álmaitokat? mind a ketten megdolgoztak érte .....
Mindig az egyenes út a helyes! Válj el. Megtalálhatod még azt aki veled szeretne gyereket. Ez a legjobb megoldás, íy mindenki boldog lesz!
A 10év alatt egyszer sem hozta fel a férjed a gyerektémát?
70-es vagyok. Gratulálok a felfogásáért, aki lepontozott. Biztosan nem egy önzõ "ember", aki csak azzal törõdik, hogy a másikat megleckéztesse és az már nem érdekli, hogy a gyerek ezzel hogy jár.... Igen, biztosan!
akik a mesterséges megtermékenyítést ajánlgatják, azok belegondolnak, hogy jogilag ott is a férj lenne az apa, ha nem válnak el? arra biztatjátok ezzel, hogy csalja meg a férjét...
69-es Latod en pont igy ajanlottam a titkos teherbeesest! Tehat megfelelek az altalad buntetesul szant dolognak. En a gyerekem apjat a gyerek 1 eves koraban elhagytam. Se gyerektartast nem kertem se nem engedtem hogy lathassa a gyereket! Tehat tovabbra is azt mondom ha akar egyedul gyereket nevelni tegyen erte nyugodt szivvel.
Dehogy nincs joga! Ilyen elven a nõnek sincs joga elválni, még akkor sem, ha rosszul bánnak vele. Mibõl gondolod, hogy ez csupán arról szól, hogy a férfi nem akar? Régebben akart. Ezek szerint az elmúlt 10 év alatt valami megváltozott a házasságban, ami miatt már nem akar. Ne legyetek elfogultak a kérdezõvel és a nõkkel szemben csak mert ti is nõk vagytok!
Nem értetted meg a lényeget utolsó! Ahhoz nincs joga, hogy 10 éven át hitegesse, majd beintsen neki, mikor már majdnem kifut az idõbõl. Ez a nem fair. Meggondolta magát. Oké, de akkor amikor az õ vágyai már teljesültek? Gyakorlatilag ketten húzták az igát, majd mikor a nõ álmai kerültek sorra a férj él a jogával és meggondolja magát! Érted a problémát? Gondolja meg akkor amikor a nõnek még van esélye változtatni.
A férjnek nincs JOGA MEGFOSZTANI a gyerektõl? Hm. Megfosztani csak úgy lehetne, ha már van, de mivel nincs, így errõl sincs szó. Miért? Talán a férfinek nincs joga megváltoztatnia a véleményét úgy a nagypapa kor hajnalán? Csak a nõnek vannak jogai? Ha annyira akar gyereket, menjen spermabankba vagy akárhova- de a nõnek NINCS JOGA ráerõszakolni magát és a gyereket a férfira. Ha annyira kell neki egy, ott az ajtó, keressen valakit aki szintén akar.
Hiába nem tehet róla, nem akarták/nem akarják. Csak az anyjának köszönheti.
Durva, h itt mennyien ajánlgatják neki, h b.ssza át a férjét, mert õt is átb.szták és akkor 1-1. Én azt mondom, mostmár mindegy, hamarabb kellett volna a gyerekvállalásról beszélgetni. Igen, sokszor. hogy legyen idõ mindkét fél véleményének formálódni, legyen idõ átgondolni. Nem 10 év után egyszer csak felhozni és kiverni a dilit, ha a másik már idõközben megöregedettnek érzi magát. 37 évesen másik pasit nem találsz, aki gyereket akarna, mert a korodbeli pasiknak általában már van ebben a korban. Meg hát ha találsz is, kell 1-2 év "járás", összeköltözés, stb. Nem szülhetsz neki rögtön. Hülye voltál, h hagytad magad ennyi ideig hitegetni. Édes istenem! Szerintem egy 45 éves pasit te már nem fogsz tudni rábeszélni egy kisbabára. azért én várnék egy kicsit, hátha megenyhül és belátja, kimarad valamibõl, ha nem vállal gyereket. Vagy valami ilyesmi. 29N
Egyetértek a 45-el. Én meg azt se értem a válaszokban, miért írják szegénynek, hogy a kapcsolata nem stimmel. A kérdésben csak annyi van, hogy a pasi azt mondta, hogy "váljon, ha nem tetszik". De honnan tudjuk, ez milyen kontextusban hangzott el? És ha a pali csak dühében mondta? Én is mondok ilyeneket a férjemnek, meg õ is nekem, valójában azonban szeretjük egymást. És igen, én is amellett vagyok, hogy akár titokban is teherbe esni... Amikor majd a férjecske meglátja a kisbabát - az õ vérét, mindjárt másként fogja látni a helyzetet... Még az is lehet, hogy boldog lesz.
Úgy látom nagy lepontozásokat kaptak, akik a titokban ess teherbe verziót támogatják. Pedig ebben az esetben az egyetlen épp eszû megoldás, ha valaki józanul belegondol! Én is ezt csinálnám! Valóban igaz, hogy a karriert nem szabad a család, gyerek elé állítani, de ezt a tanácsot már cseszheti szegény.
"Ha ez nekem nem tetszik, valjak el" Ha valaki képes ezt mondani a párjának, ott komoly gond van. Mivel valóban nemm vagy már 20 éves (nyugi, én is 36 vagyok), villámgyorsan kell döntened. Egyik barátnõm megtette, elhagyta a gyereket nem akaró párját. Pár nap múlva szül, és nagyon boldog a (jelenlegi) férjével. Én nem tudom azt mondani, hogy tedd ezt Te is, de nagyon alaposan mérlegelni kell. Ha vele maradsz, majd a mexikói meg ausztrál nyaralásokon fogsz sóvárogni az útitársak gyerekei után???
Mondd azt hogy neki hozzá se kell majd szólnia a gyerekhez, majd te felneveled
Na nehogy már a kérdezõ legyen a s.ar itt egyesek szerint, mert gyereket akar. Annyira tudnak itt mindig okoskodni olyanok, akik sose akartak gyereket, mert nem vágytak rá, vagy nemizgatta õket különösképpen lesz -e, hogy mi egy gyerek... Itt a kérdezõ nagyon vágyik rá, ahogy irta ezért gürcölt. A férj meg valószinüleg hitegette a kérdezõt, h majd késõbb-aztán 10év után kinyögi, hogy bocsi még se.10év alatt egyszer se jutott eszébe, hogy megmondja, meggondolta magát, várt, hagyta, hogy beleélje magát, 37 éves koráig!(ugyebár a nõknek ketyeg a biológiai órájuk), aztán közöl egy ilyet.Jaa aztán azt is hozzáteszi, hogy nyugodtan elválhat ha nem tetszik neki. Hogyne, egy ilyen "kapcsolat" miatt biztos megéri lemondani a kérdezõnek a legnagyobb vágyáról.(mert minek az)... Szóval nem csodálom, hogy átvágva érzed magad kérdezõ, sajnos át is lettél iszonyat csúnyán. =(
Nana! Nem a férfi hagyná ott a feleségét mert nem akar gyereket de a nõ igen. A nõ akar még többet, ami a másiknak már nem fér bele. A nõ akarja elhagyni, mert ha nem lehet MINDEN az övé, akkor nem kell SEMMI.
Igen lesúlytó véleménnyel lehetsz a férfiakról, ha nálad törvényszerû, hogy a férj lelép valaki mással.. Meg mi az, hogy feláldozza az életét? Gyerek nélkül nem is él az ember és inkább dögöljön meg? Valaki csak úgy élhet teljes életet, ha szült? Esetleg lenézed azokat, akiknek nincs vagy nem akarnak?? Visszatérve az eredeti gondolathoz, attól még van élete, hogy nincs gyerek. Átvágni meg nem kéne a partnert-sokkal inkább újra közeledni egymás felé. Ki tudja, talán még megjöhet a férj kedve a gyerekhez, ha látja, hogy nem donorként tekintenek rá?! Valamiért úgy érzem, a kérdezõ unja a házasságát és babázni akar, hogy lefoglalja magát. Ne kérdezzétek, miért-valahogy ez a benyomásom.
18: "Eldobnád a közös életeteket egy gyerekért?" Én nem hiszek abban, hogy az egyik félnek fel kell magát áldoznia, mert abból jó nem sül ki soha. Semmi garancia nincs arra, hogy két év múlva a férjecske nem hülyül meg és kezd ki egy kisgyerekes 30 évessel, aki hopp, véletlenül teherbe esik, a férj meg lelép, mert rájön, hogy mégis apuka akar lenni... Tudok hasonló történetet... nem éri meg. Én abban hiszek, hogy olyan kompromisszumokat kell kötni, hogy mind a két fél boldog legyen. A kérdezõ így viszont nem lesz soha az.. Néha sajnos jobb lépni és olyat társat keresni, akivel egy irányba visz az utunk. Na és miért nem a férfitól kérdeznéd meg, hogy eldobná a közös életet, mert nem akar gyereket?
Eldobnád a közös életeteket egy gyerekért?
A ferjed, szexualis eletet eltek, nem kell vedekezned pl. erre lehetoseged volt es van, anyagilag tudsz a gyerekrol gondoskodni, mit kell ezen ennyit varialni?
13: "10 éven át nem volt annyira fontos, hogy megbeszéljék, most meg már egyszerre valóok. " Olvasd el a kérdést. Akkoriban megbeszéltek valamit, a nõ ebben a hitben élt, mellette maradt, hogy majd kis család lesznek. A férfi másította meg a korábbi döntését. Most mégis mit csináljon a nõ? Maradjon mellette, áldozza fel az életét, a vágyait valaki miatt, aki lehet, hogy pár év múlva lelép egy másik nõ miatt, vagy történik vele valami? Vagy palizza be egy gyerekkel, hogy jééé, nem vettem észre, hogy nem szedtem be a fogamzásgátlót 2 hónapja, jééé hogy lehet terhes vagyok?
12: Szakítás elõtt már egy évig voltunk se veled, se nélküled kapcsolatban. Szóval nem bánkódtam a szakítás miatt, bõgtem miatta eleget korábban (nem gyerek témában). Az utolsó évben már nem is emlegettem ezt a témát, mert láttam, hogy nem biztos, hogy jó ötlet lenne. Akkoriban már alakulgatott valami a késõbbi férjemmel, és amikor jött az "ajánlat" már tudott meghatni. Õ azt hitte, nekem csak ez kell, megcsinálja a kispurdét, oszt' jóvan, befogom a pofámat. Csak elszámolta magát, mert nekem társ és a gyerekeivel törõdõ apa kellett, nem egy spermadonor.
Meggyözödésem hogy itt jövök képbe én. Vállj el, nagyon komolyan kezdj bele a procedurába. Ugysem fog elvállni, utolsó pillanatban rá fog jönni mit veszit és elkezd pedálozni. 10 év nem múlik el nyomtalanul. Egyébként 37 évesen már izgulós kezd lenni a dolog, szóval sietned kell. Vörös vagy?
Elgondolkodtató, hogy milyen emberek járnak erre. A nõnek kell a gyerek, a férjnek már nem és ezért inkább dobja el a kapcsolatot is. 10 éven át nem volt annyira fontos, hogy megbeszéljék, most meg már egyszerre valóok. Azokat sem értem, akik szerint a férjet rá kell beszélni, de a nõ még véletlenül sem másítsa meg a véleményét mert a férfi csak ne beszélje le róla. Ha a nem létezõ gyereked annyival fontosabb a még létezõ házasságodnál, inkább válj el és fogadj örökbe egy gyereket mert fiatalabb már te sem leszel..
11. pár hét után volt más? te se sokat bánkódtál a pasi után ahhoz képest, h elõtte még gyereket is akartál tõle
Nagyon meg fogsz lepodni amit tanacsolok de adott szituban a sajat lanyomnak is ezt tanacsolnam: mond neki hogy vedekezel es kozben ne szedj gyogyszert. Ha osszejon a baba mindenkeppen tartsd meg o pedig eldontheti marad vagy megy. Szerintem nincs idod uj kapcsolatot keresni a szuleshez, viszont ne hagyd ki a gyerek projektet.. megbannad. Meg egyedul is boldogabb leszel egy gyerekkel, mint gyerek nelkul ebben a hazassagban maradni!
A férjed alaposan átvert, mert te 10 évig abban a hiszemben voltál, hogy mikor egyenesbe jöttök, utána gyereketek lesz! Én a helyedben nem gyõzködném, nem erõltetném : FOGADD EL A DÖNTÉSÉT! Azonban azt megteheted, hogy ezután nem szedsz fogamzásgátlót (nem kell ezt a férjednek tudnia) és addig együtt élsz vele, míg terhes nem leszel. Akkor meg szépen bejelented : megszülöd a gyereket, õt semmire nem kötelezed, szépen elváltok, õ élhet egyedül kedve szerint!... A vagyont szépen elfelezitek, nem kell ott hagynod semmit, a fele a tiéd! Amúgy nem vagyok a híve, hogy egy nõ a férfi tudta és beleegyezése nélkül teherbe ejtse magát, de a ti esetetek kivétel. Ha a te férjed 10 év után így át tudott téged verni, ennyit te is megengedhetsz magadnak! Arról nem is beszélve, hogy ha most becsületesen elválsz és 37 évesen kezdesz párt keresni, már esélyed sem lesz gyerekszülésre. Semmi értelme az életünknek gyerek nélkül, ne add fel az álmodat, nem csodálkoznék, ha a férjed megváltoztatná a véleményét, ha meglátná a gyerekét!
Sehogy nem fogod rábeszélni, ez nem olyan dolog, amit erõszakból kell csinálni. Annak nem lenne jó vége. Döntsd el, mi a fontosabb: a férjed, vagy, hogy legyen gyereked. De ne erõltesd rá az akaratodat, mert nem lesz benne köszönet.
Nagyon át kell gondolnod, hogy te mit szeretnél.Nem tudom mit tennék hasonló helyzetben, de én nagyon vágynék egy gyerekre (van is szerencsére).Nehéz helyzetben vagy:(
válás. itt nem csak arról van szó h nem akar gyereket, téged sem akar ha simán kijelenti h váljatok el ha nem tetszik neked a dolog. nem kell mindent otthagynod, mindennek a fele a tiéd. én rögtön otthagytam volna
Elõzõ vagyok, 36 éves. Csak most nézem, miket írnak a többiek. Nos, ahhoz a generációhoz tartozom, amihez Te is: igez, hogy nekem van két gyermekem, de én az egyetemista barátaimhoz képest korán, 26 évesen szültem. A BARÁTNÕIM MÉG CSAK MOST SZÜLNEK, KI A MÁSODIKAT, KI A HARMADIKAT, KI AZ ELSÕT!!! ÉS EGYIK BABÁNAK SINCS SEMMI BAJA.
34-esnek: A fejlõdés elsõ szakaszában fontos a tesztoszteron szint. Ha nagyob kevés, akkor lehet a gyermek homokos (nõies agya marad - a férfiak kb 15-20%-ának nõies agya van sé ebbõl 1-2% meleg). A kor elõrehaladtával a nõnek is csökken a tesztoszteron szintje (a mellékvesében termelõdik a nõknél). Na ezért nagyobb a kockázata annak, hogy meleg lesz a gyerek. (Mint a második világháború idején. Megnõtt a melegek születésének száma a nõk stresszelése miatt, ami természetesen azóta visszaszorult az eredeti szintre. A természet még mindig törekszik minden téren az egyensúlyra.)
Én nem válnék el. Ez nem olyan egyszerû, hogy lépek egyet, és kész. Minden lehetséges módon megpróbálnám õt rábeszélni, és mindent megtennék, hogy teherbe essek. Pl abbahagynám a gyógyszert, stb. Ha nem jön össze, nem jön össze. Ne vádold magad, így alakult - így akarták fönt. Attól még lehet szép életed. Én is ismerek egy ilyen párt - ma hetven fölött vannak, idén lesz az ötvenedik házassági évfordulójuk, és ma is imádják egymást. OLyanok, mintha a második szüleim lennének... Szóval vannak pótmegoldások... Nem biztos, hogy attól lenne csodaszép az életed, ha lenne gyereked. Mégis tégy meg érte mindent, hogy késõbb aztán ne vádold magad.
1. beletörõdsz 2. elválsz és keresel mást aki akar gyereket 3. terhes leszel a férjedtõl és meglátod mi történik vagy elválik tõled vagy mikor meglesz a gyerek beleszeret :-) az utóbbi volt velem is igaz még a fejemhez vágja de a lánya a mindene :-) és együtt maradtunk
A férjed egy képzett ember, azért kiváncsi lennék mire számított, mi lesz a vágyad még 40 éves korod elött? Ez a vágy ilyen villámcsapásként érte? Kizártnak tartom hogy ezzel ne lenne tisztában. Két dolgot tudok elképzelni ami miatt ezt mondhatta ebben a helyzetben. Az egyik hogy ezzel rázná fel az állóvizet mert vágyik a régi érzelmi magaslatokra. A másik hogy egy komolyra forduló viszony zajlik a háttérben. Mindkét esetben az a válaszod hogy bejelented vállsz, az elsõ esetben biztosan visszakozni fog az utolsó pillanatban, a másodikban pedig a jó ég tudja.
Én alapvetõen nagyon gyerekpárti vagyok, de a férjed helyében én is nagyon elgondolkodnék. 30 feletti elsõ szülésnél a legtöbb születési betegségnek már óriási kockázata van, Te viszont már a 40-hez közelebb vagy, mint a 30-hoz. Aztán véleményem szerint ha egy mód van rá nem szabad megállni két gyerek alatt, mert a gyereknek fontos, hogy ne egyedül nõjön fel, a következõ gyereknél már közel 40 lennél legjobb esetben is. No meg így mire a gyereketek eléri a 20 éves kort (azt a kort amikor elkezdhet önellátóvá válni) a férjed már 65 éves (vagy több lesz, hiszen nem 5 perc alatt jön össze a gyerek, fõleg ebben a korban), akkor viszont már könnyen összejöhetnek komolyabb egészségügyi problémák... Korábban kellett volna gondolkodnotok úgy 5-10 évvel minimum!
Hát ha tényleg beszéltetek gyerekrõl, akkor gyakorlatilag átvert, hitegetett. Vagy pedig akarna gyereket, csak talán rájött, hogy a kapcsolatotok megromlott, nem olyan vagy te sem, amilyen eleinte, és neki is hiányzik valami. Viszont ebben az esetben már neki is lépni kellett volna, korábban szakítani, vagy bármi. Hát ennyi leírásból nem tudhatjuk, hogy hogy is áll hozzád, és milyen is vagy vele te. De egy biztos: Ha nem akar gyereket, akkor nem jó az, ha erõlteted, és végül úgy megy bele, hogy nem akarja. Nem biztos, hogy úgy fog elsülni, hogy megörül a picinek és megváltozik... Sokkal valószínûbb, hogy jönnek majd a nagy balhék, és majd õ válik, te meg ott maradsz a gyerekkel. Az pedig a gyerekkel való kiszúrás, ha nincs igazi családja! Legjobb, ha elválsz és keresel mást. Az anyagiak felezhetõk. Mást meg fogsz találni, ha nem vagy bányarém, ez biztos!
A helyedben abbahagynám a gyógyszer szedését, szólnák a férjemnek.A kezébe adnám a döntést, ha nem akar igy együtt lenni vagy védekezik akkor gondolkodnék a továbblépésen. Titokban abbahagyni a gyógyszert hülyeség, mert bár átvert téged azért mégis más lenne a te átverésed.
Ne haragudj! Az elsõ válaszolónak van igaza, még, ha le is pontozták. Nem szabad az anyagiak miatt így kitolni a gyerekvállalást, kivéve, ha a lakásban nincs víz és fûtés, nektek pedig hatvan ezer a havi vevételetek. Na, akkor lehet a dolgot halogatni, de itt szerintem nem errõl volt szó... Mindenesetre szurkolok, hogy sikerüljön. Valaki írta, hogy nem kell védekezni. Igaza van, csúnya dolog, hgy a férjed átvert, mert átvert, akkor ezt Te is megteheted vele. Én azt mondom, ha elválsz és most állsz neki párt keresni az egy procedúra, fõleg mire eljuttok a gyerekkérdésig. Ha minden klappolna, 39-40 leszel. Biztos ez lenne a legjobb megoldás?
Nincs sok idõd ha gyereket szeretnél.felejts el védekezni, aztán ha összejön, férjed majd eldönti, megy vagy marad. Nem éppen tisztességes megoldás, de uj pár keresésére sincs idõd.. Ha a gyerek miatt lelép, menjen. Másik párt még taláhatsz, de a gyerek egy bizonyos kor után már csak elveszett álom marad...
Legyetek egy kicsit külön, gondoljátok át. Valamelyikõtök nem tudna elköltözni 1-2 hónapra? Ez alatt kiderül, hogy tudtok-e egymás nélkül élni, neki mi a fontos. Nekem is volt ilyen párom, bár mi nem éltünk együtt. Kérdezgettem, hogy mik a tervei. Neki már egy korábbi kapcsolatából volt gyereke, mondta, hogy többet nem akar, mindenki idióta aki erre a világra szül. Én meg akartam gyereket, de nem a másikat átverve, leléptem. Pár hét után szólt, hogy jó, akkor legyen egy gyerek... Én meg mondtam, hogy szívességbõl ne csináljon senki nekem gyereket (különben is én kettõt akartam mindig), és különben is már van más....

Hogyan beszéljem rá a férjem hogy elmenjen sperma vizsgálatra?

5 hónap próbálkozás után a doki irt beutalót a férjemnek ,de ö hallani sem akar róla.Elégé meg sértett vele mert én azt gondoltam hogy természetes dolognak fogja venni.Mi tévö legyek ?Bár mit mondok neki csak az a válasza hogy ,MAJD ÖSSZE JÖN.

Legjobb válasz: Mivel közösen akarjátok a babát, szerintem most ebbe egy ideig nyugodj bele. Sõt az is lehet, hogy a párodnak igaza van és õ is rendben van, egyszerûen csak még eddig nem jött össze. Egyáltalán nem biztos hogy nem jön össze a baba. Sok párról hallottam, akiknek semmi bajuk sem volt és összejött egy éven belül. Lehet már a következõben babás leszel, vagy a msotaniban, úgyhogy próbáld most ez elfogandi. Szerintem legalábbis. (Addig is lehet venni spermatesztet, ezt talán a párod játékként is venné) Szorítok nektek!

Mivel közösen akarjátok a babát, szerintem most ebbe egy ideig nyugodj bele. Sõt az is lehet, hogy a párodnak igaza van és õ is rendben van, egyszerûen csak még eddig nem jött össze. Egyáltalán nem biztos hogy nem jön össze a baba. Sok párról hallottam, akiknek semmi bajuk sem volt és összejött egy éven belül. Lehet már a következõben babás leszel, vagy a msotaniban, úgyhogy próbáld most ez elfogandi. Szerintem legalábbis. (Addig is lehet venni spermatesztet, ezt talán a párod játékként is venné) Szorítok nektek!
Próbálf meg azzal, hogymenjen el, mert ha valami baj van mégis, akor derüljöün ki, gyógyítsák meg és akkor nem kell várni, hanem azonnal jöhet, lehet hogy nincs is semmi, és csak tippet adnak, hogy mit csináljatok másképp. Jah és mondd meg hogy neked ez nagyon fontos, mert mindíg csak reménykedsz, hogy most talán..., és mégsem, és megnyugatana, ha elmenne, mert éreznéd, hogy õ is ugy akarja, mint te. Sok sikert, majd írd meg h hogy sikerült...
Én is így voltam a párommal eleinte. De amikor leültünk megbeszélni és látta rajtam hogy mennyire fontos nekem akkor beleegyezett. Szerintem ne add fel próbáld rávenni hogy menjen el mert ha ráhagyod õ nem fogja szóba hozni.
A kérdező hozzászólása: Köszi csajok! Most is épp a mensi elött vagyok két nappal és ilyenkor fog a pánik most is azt érzem hogy meg fog jönni és el vagyok keseredve.
mi ma voltunk pont írj privit. Nekünk lehetett vinni mintát és nem ott kellett.... Nagyon szimpi helyen voltunk.
Nyugtasd meg, hogy a vizsgálat eredményétõl függetlenül imádod õt. És hogy a legtöbb pasigondon tudnak segíteni.És az se baj ha nem, csak akkor nem éled bele minden hónapban feleslegesen magad. Meg azt is elmondhatod, azért õt vizsgálják hamarabb, mert egyszerûbb vizsgálni. De utána sorra kerülsz te is, nem maradsz ki a jóból.

Apósom kórházba került és anyósom azt kérte, látogassuk meg az unokákkal. Hogyan beszéljem erre rá a férjemet? Egyáltalán beszéljem rá?

Apósom elég agresszív, iszákos ember volt régen. Mostanra már csak iszákos és kötekedő de a fizikai ereje eléggé hanyatlóban van. A hétvégén kórházba került, anyósom szeretné, ha meglátogatnánk. A férjem erre annyit reagált, hogy megérdemli a sorsát, ő majd csak a temetésére megy, akkor is csak ünnepelni. Egyrészt megértem a férjemet, mert számtalan testi és lelki sérülést okozott neki és a testvéreinek az apjuk, de ugyanakkor lehet, hogy később megbánná, ha most nem mennénk. Mit csináljak?

Legjobb válasz: Semmit,hagyd békén,felnõtt ember,el tudja dönteni be akar-e menni. Hasonló biológiai apám volt,megcsinálni meg tudott,meg inni,ütni.Elmenekültem amint tudtam.Temetésére csak azért mentem el,hogy lássam,tényleg nem rontja tovább a levegõt.Nekem megnyugtató volt hallani amint lapátolják rá a földet,percig se bántam,hogy nem mentem meglátogatni a korházban. Hagyd a férjed.

Semmit, hagyd békén, felnõtt ember, el tudja dönteni be akar-e menni. Hasonló biológiai apám volt, megcsinálni meg tudott, meg inni, ütni.Elmenekültem amint tudtam.Temetésére csak azért mentem el, hogy lássam, tényleg nem rontja tovább a levegõt.Nekem megnyugtató volt hallani amint lapátolják rá a földet, percig se bántam, hogy nem mentem meglátogatni a korházban. Hagyd a férjed.
Ha nem élted át, nem fogod megérteni, hagyd békén, el tudja dönteni mit akar. Kívülállóként lehet nehéz megérteni. Nekem is mondták hogy megbánom, hogy nem mentem el apám temetésére. Nem bántam meg, csak azért hogy a rokonok ne szóljanak meg, képmutatásból nem álltam oda, mikor inkább pezsgõt bontottam volna. Már lezártam a dolgot magamban, nem utálom, de soha nem fogom megbánni, hogy nem láttam az utolsó majdnem 10 évében, és nem voltam ott a temetésén.
Én anno nem tudtam rábeszélni a páromat, hogy menjen be a haldokló anyjához. Nagyon-nagyon megbánta, hogy nem ment be.
Én sem voltam apám temetésén. Egyrészt, szinte semmilyen kapcsolatban nem voltunk, másrészt engem ne bámuljanak az ismerõsök, hogy : néd! a xxx lánya! A családhoz nem akartam állni - nekem õk nem a családom.

Hogyan beszéljem rá a férjemet a 4D-re?

Már voltunk egyszer 19 hetesen, de én mégegyszer szeretnék menni 28-29 hetesen, mert akkor már sokkal aranyosabb. A férjem szerint felesleges pénzkidobás.

Legjobb válasz: "Menj el egyedül, ha a férjed nem akar elmenni. (Én biztos mennék a helyedben.)" Ugyanezt akartam írni, de látom megelõztek! :) Nem értem a férjed, az én férjem alig várta, hogy menjünk 4D-re. Háromszor voltunk, és mindig nagy élmény volt. Szerintem ami jó érzéssel tölti el az embert, az nem pénzkidobás.

Nem a kötekedés kedvéért, de ez tényleg nem igaz. Nem egyformák a babák egyáltalán. Én ezt tapasztalatból is mondom. Sõt, késõbb egy baba arcán nemcsak az látszik, hogy az apukájára vagy anyukájára hasonlít inkább, de az is, hogy fiú vagy lány baba, elég egyértelmûen. nem tudom, miért kell ezt írni, de nem igaz. Különben nem is lenne semmi sikere a 4D-nek, ha egyformák lennének a babák.
elfogadják az eü.kártyát?
Nincs egyikõtöknek sem eü. kártyája? Mert arra el lehet számolni. Amúgy szerintem sem felesleges, bár én csak egyszer voltam (25 hetesen), és tök szépen látszódott már akkor mindene, így én ennyivel is beértem, de ettõl még én is szívesen elmentem volna még egyszer.
14:59 Nem tudom, honnan veszed, hogy ugyanúgy néznek ki rajta a babák. Hogy mondhatsz ilyet, ha nem is voltál? Ez egyáltalán nem igaz. Sõt, egy bizonyos kor után már látszanak a vonásai. Látszik, hogy kire hasonlít jobban, stb. Én még most állok szülés elõtt, de ismerõsöknél, akik voltak 4D-n és azóta megszületett a babájuk, hasonlít is a 4D-es felvételekre. Még ilyet... Ezzel az erõvel mondhattad volna, hogy minden újszülött egyforma....
"Menj el egyedül, ha a férjed nem akar elmenni. (Én biztos mennék a helyedben.)" Ugyanezt akartam írni, de látom megelõztek! :) Nem értem a férjed, az én férjem alig várta, hogy menjünk 4D-re. Háromszor voltunk, és mindig nagy élmény volt. Szerintem ami jó érzéssel tölti el az embert, az nem pénzkidobás.
16.26 te is azt mondod, hogy egy bizonyos kor után...Én egyébként
bocs, hamar elment... szóval én pl arra alapozom, hogy mindegyik baba egyformának látszik rajta, h beírod, youtubera, hogy x hetes 4d és kb mindegyiken ugyanazt látod... ja, nem 14.59-es voltam, de én is azt írtam, h mindegyik ugyanolyan...
Szerintem nem felesleges, mindig egy nagyon nagy élmény. Más kérdés, ha valakinek nincs rá pénze vagy nem akar költeni. Nálunk az elsõ 4D után a férjem sem akart menni, 12. hét után a 18. héten akartam elõször, és mondta, hogy most voltunk, majd késõbb, mert felesleges pénzkidobás. Erre én azt mondtam neki, hogy rendben van, én megyek, csak nem szólok neki, akar jönni vagy menjek a tudta nélkül. Erre persze egybõl akart jönni:) Összesen 5ször voltunk, ha lehet ilyet mondani, "függõ" lettem:) Mivel anyagilag megengedhetjük, így ez nem számított, viszont nagyon nagy élmény volt minden egyes alkalommal. Azokon a napokon hihetetlenül jó kedvem volt, leírhatatlan érzés:)
Másodszor én sem mennék szerintem is felesleges. Egyszer fogunk menni, mikor 29 hetes leszek, saját dokim csinálja. Korábban akartuk, csak valahogy mindig elbeszéltünk egymás mellett, Karácsonyra kaptunk a dokitól egy szép képet róla(pont azon a héten volt esedékes a vizsgálatom).Akkor 22 hetes voltam, cuki meg minden, de ahogy korábban írták, minden baba egyforma rajta. Utána mondtam is a férjemnek, hogy "kell ez nekünk?", végül barátok, rokonok meggyõztek, hogyha már lehetõségünk van, akkor miért ne, meg különben is, elsõ bébi...Így majd megyünk, lehet, hogy engem azért nem mozgat meg különösebben, mert van egy képem már, meg ha megyünk vizsgálatra, akkor mindig átnyomja a dokim 4d-re is.Egyébként, míg terhes vagy, addig talán megnézed párszor, anyuval, apuval, legjobb barátnõvel, de szerintem utána le sem kerül majd a polcról. Szóval nekem felesleges lenne több dvd róla, 10-15 ezerért...Ahogy írta szintén korábban valaki, az a jó érzés, ha rugdal.:D
Mi nem mentünk 4d-re mert felesleges pénzkidobásnak éreztem volna. Orvosilag semmi értelme nincs és szinte teljesen ugyanúgy néznek ki a babák rajta. Nekem az volt a legnagyobb öröm ha éreztem ahogy mozog :-) Az annyira klassz, napokig nem tudtam a szülés után hozzászokni, hogy már kint mozog :-) Más: esett más is abba a csapdába, hogy ismerõs/barát UH videóját kellett végignézni és érdeklõsédt mutatni? Én 2szer szenvedtem végig, jajjjj. 'Most mindjárt csuklik, most majd ugrik egyet, most emneli a kezét...' Imádom a babákat, de erre nem vagyok kíváncsi.
Még az elõzõ vagyok. A kérdésedre válaszként, én azt csináltam, hogy közöltem vele kerek-perec h eljön a rendelõintézetbe velem UH-ra. Hozzátettem, hogy oda a legtöbb nõ a férjével megy, és én is szeretnék a férjemmel menni.
Én is úgy jártam, hogy el szerettem volna menni, mert elsõ baba, egy élmény, meg megvizslatni, hogy tényleg mindene megvan-e. De a férjemet a kollegái lebeszélték, hogy felesleges pénzkidobás, és úgyis meglátja elõbb-utóbb. Ez eléggé letört :-( rosszul esett h õ nem kíváncsi, hogy mi van bennem... Egyedül nem mentem volna el, mert végigbõgtem volna az egészet (önsajnálat)... Így elintéztem, hogy egy rendelõintézetes UH-ra bejöjjön velem, hogy lássa, hátha megjelennek az érzelmei. Na és ott kértem egy 3D-s fotót (kaptam ingyen, igaz fekete-fehér). Úgyhogy legalább van egy fotóm :-)))
szerintem is felesleges foleg ugy hogy mar voltal egyszer. az elso babavalen is mentem 28 hetesen de ha osszejon a 2. vele tuti hogy nem fogok menni
megoszlik a vélemény kinek mennyit ér ez a látvány.Nekem nem felesleges pénzkidobás..de persze ez az én véleményem mert nekem megér annyit, hogy láthassam amíg fogni nem foghatom.
Nekem az orvosom csinál 4D babamozit, és Õ is azt mondta, hogy felesleges pénzkidobás
Nekem elfogadták! (Nekem K&H-s eü pénztári kártyám van, de többnél el lehet számolni!)
Hát én bizti elmennék nélküle is talán mond meg neki, hogy ha õ nem akarja és te pedig nagyon akkor elmész egyedül.Úgyis veled akar majd menni ha tényleg van rá pénzetek:) De tény, hogy azt a pénzt másra fogod elkölteni és lehet, hogy az nem is lesz olyan érdemes dolog.Szerintem sem pénz kidobás ez, szerintem ezzel elégítheted ki a várakozást a terhesség alatt, így sokkal jobb várni sztem, hogy kicsit belelátsz a pocakodba.Én is alig várom hogy menjünk:) Bár én is 2x mennék, de mivel van egy másik picim is ezért csak egyszer megyünk, kell máshova is, de ha lenne keret rá tuti mennék mégegyszer:) 20 hetes kismama:)
Mi egyszer voltunk.20hetesen. a ferjem is igy velekedik mint a tied igy nem mentunk vissza masodszor, en elfogadtam.ha nagyon akartam volna menni elmentem volna egyedul.
Szerintem nem felesleges, egy nagyon jó élmény. Ha van rá 10-12ezer ft, akkor miért ne lehetne elmenni? Ennél sokkal nagyobb hülyeségekre tud az ember pénzt kiadni. Mi is voltunk 19 hetesen is és 27 hetesen is (mindkét babánál), pedig nem álltunk olyan jól anyagilag (fõleg a másodiknál). Menj el egyedül, ha a férjed nem akar elmenni. (Én biztos mennék a helyedben.)
szerintem is felesleges, bõ 2 hónap és meg is születhet! én 24 hetesen voltam, elbújt, egyetlen jó képünk van róla, és kb 10 perces moziért 10 ezret kértek...nem egy jó üzlet, bár egyszer mindenképp megéri elmenni, ha más nem a rendellenességek kizárása végett. rábeszélni, ha mégis menni szeretnél, azzal lehet esetleg, hogy tutira megmondanák a nemét. (ha eddig is tudtátok, akkor is "hátha tévednek" alapon :) )

Ha bármi aggaszt, legyen az ő családjával kapcsolatos, legyen a baráti körrel kapcsolatos, mindig elmondom neki, hogy mi az ami zavar. Mi tegyek, hogy ne beszéljek annyit a férjemnek?

Az én családomról nincs mit mondjak mert azt megmondom nekik egyb?l és vitatkozom velük, de anyósomékkal pl.nem vitakozhatok.

Legjobb válasz: Szerintem inkább jó, hogy ilyen vagy, és nem kell változnod! Alap, hogy egy házasságban meg kell beszélni a problémákat is. Attól, hogy õ nem túl beszédes, te csak beszélj. Ha meg konkrétan nem szeret beszélgetni veled, az már régen rossz.

Szerintem inkább jó, hogy ilyen vagy, és nem kell változnod! Alap, hogy egy házasságban meg kell beszélni a problémákat is. Attól, hogy õ nem túl beszédes, te csak beszélj. Ha meg konkrétan nem szeret beszélgetni veled, az már régen rossz.
Szerintem is jól csinálod, csak egy kicsit változtass: - elõször is, nézd meg, nem túl fáradt-e? Vagy, ha közben kiderül, állj le. - gondold meg, hogy FONTOS-E az adott probléma? Ha nem, inkább csak 2 szót szólj róla. Majd kérdez, ha érdekli. - végül: MINDENKÉPPEN kérd meg, beszéljen õ is többet a problémáiról. Nem jó, ha csak gyûjti.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!