Találatok a következő kifejezésre: Hogyan alakulhatott hogy a (26 db)

Ha sikerült volna 1848-1849-es szabadságharcot megnyernünk és elszakadnunk Ausztriától, hogy alakulhatott volna a történelmünk?

"HA" kategóriás tudom.

Legjobb válasz: Ha megnyerjük...miért is jöttek volna ide Ivánék? HA megnyerjük úgy az oroszokat is elvertük volna, nem csak a habsburgokat.

Ha megnyerjük...miért is jöttek volna ide Ivánék? HA megnyerjük úgy az oroszokat is elvertük volna, nem csak a habsburgokat.
Én örülök, hogy így alakult a történelem, Magyarországnak "véletlenül" akkor volt a legjobb dolga, amikor Ausztriával egy államszövetségben volt.
Kitudja talán nem lett volna trianon megnyertük volna a világháborúkat és az egyik legerõsebb nemzet lennénk a világon.
Akkor a ruszkikhoz mentünk volna.( Õk jöttek volna)
Szerintem, ha megnyerjük 48-49-et, Trianon 70 évvel korábban következik be. Valószínûleg kevesebb területet vesztettünk volna, de a történelmi Magyarországot egybetartani nem tudtuk volna (gondolj csak a kisebbségek ekkori viselkedésére)
Oroszország ránk teszi a kezét. Onnantól kezdve pedig, hogy a Habsburg ház trónfosztását kimondták, olyan irreális volt az egész, hogy semmi esély sem volt a gyõzelemre.
Utolsó, én kifejezetten örülök, hogy nem az az oldal nyerte a második világháborút, amelyiken mi álltunk. Sõt, az enyhén Jobbik-párti töritanáromnak is ez a véleménye.
Lehet, hogy nem lett volna világháború. Vagy ha mégis, mi a másik oldalon lettünk volna.
Ha megnyerjük 48-49-et...az I.vh-ban valószínûleg nem a németek oldalán lépünk be, ugyanúgy ahogy a 2.-ban se...
Ormos Mária történész professzor asszony mondotta volt, hogy Trianont el lehetett volna kerülni, meg lehetett volna elõzni, méghozzá százötven éve. A fordulópont 1848/49 volt. Ha itt sikerül megegyezni/kiegyezni a tótokkal, oláhokkal, rácokkal és horvátokkal, akkor nincs Trianon. A Habsburgok felbiztatták õket, hogy autonómiát kapnak, ha harcolnak a magyarok ellen, aztán meg még rosszabb lett a soruk, mint annak elõtte... Egyébiránt egy független Magyarországon katonai szempontból esélye sem lett volna a kisebbségeknek a kiszakadásra. A tótok harmatgyengék voltak, a románok se tudtak ütõképes haderõt felmutatni. Ha nincs az orosz megszállás, legyûrjük az osztrákokat, ezt nem én mondom, hanem hadtörténészek. Amúgy az oroszoktól nem kellett tartani, nekik úgy hiányzott Magyarország, mint púp a hátukat. A cári kincstár üres volt, a folyamatos lázadásokat (pl. lengyel) is bajosan tudták elfojtani. A cárt megzsarolták, ezért avatkozott közbe. A trónját féltette.

Hogyan alakulhatott ki a finnugorok nyelvcsaládjának nyelvrokonsága?

Ami kétségeket kelt bennem a finnugor nyelvelméletet illetõen az a finnugor õsnépbõl történõ leválás majd egy késõbbi korban az ugor õsnépbõl történõ leválás teóriája.

Legjobb válasz: kedves kérdezõ! 1. ennek mi köze van a magyar politikához? 2. ne a youtuberól mûvelõdj, hanem szépen iratkozz be egy iskolába törire vagy nyelvészetre és akkor majd megérted

6. " - A nyelvi hasonlóságban nem kételkedem, de mégis hogyan jöhetett létre ez a nyelvi hasonlóság ha a genetikai kutatások nem bizonyítják hanem cáfolják az egységes finnugor õsnép létezését? - Újabb kérdés ezekbõl következõen: - Mikor kerülhettek kapcsolatba a magyarok õsei vándorlásuk során a finnugor népek õseivel ami elõidézhette a nyelvi hasonlóság kialakulását? - Mikor szomszédok lettek a magyarok és a finnugorok õsei mennyi ideig tartott az egymás szomszédságában élés? " Ezek teljesen jó kérdések. A dolog egyszerû. Ha nincs genetikai rokonság, akkor együtt kellett éljen valamikor két népcsoport. Így nyilván kereskedtek, beszélgettek stb egymással, átvehettek sok mindent, nyelvi részeket, szavakat, mondásokat, ételeket és még sok egyebet. Ez amúgy teljesen normális dolog ha jól megvannak egymással. :) Csak ilyenkor ne tekintsük tényleges rokonságnak, hanem csak nyelvi egyezésnek és kész. Hogy válaszoljak is a kérdés elsõ részére de csak úgy lényegileg ahogy ez a gyakorlatban történik. Együtt éle két nép, egymáshoz közel és ha jóban vannak (most ezt tételezzük fel) akkor egy idõ után beszélik egymás nyelvét. Viszont erõsen törik is egymásét mert az akcentusunkat midig nehezebb elhagyni, mint megtanulni egy másik nyelvet. Így finnek finn akcentussal beszélték pl a magyart, míg mi meg magyar akcentussal a finnt. Aztán ilyenkor az is kialakul, hogy melyik nyelvet használják gyakrabban a közös érintkezéseknél. A nyelv mélyebbb része nem a szóegyezés hanem a nyelvtani monjuk a azonosságok, pl rag a szó végén és ilyenek. Szóval kialakul egy használtabb nyelv amit az a nép akinek nem sajátja saját akcentusával fog beszélni. Erre jönnek a közös szavak, vegyesen átvéve egymástól. Aztán szétválik a két nép az egyik elvándorol máshová. Akkor meg mindkét népnek az lesz amit amennyire használtak. Abból megint tovább alakul de már nem közös szálon. Kb.
A kérdező hozzászólása: Azt mivel magyarázod, hogy minket magyarokat, hagyományaink, legendáink, regéink, a rovás írás a genetikánk a hajdani lovas nomád népekhez kötnek és nem a finnugorokhoz, míg a nyelvünk viszont hasonlít a finnugor nyelvekre? Ki adott át kinek nyelvi hatást, szóbeli hasonlóságot a finnugorok õsei nekünk vagy a mi magyar õseink a finnugoroknak, hogy nyelvi hasonlóság jött létre? Ki hatott kire?
A kérdező hozzászólása: "Másik érved: az az õsnyelv, amibõl a többi kifejlõdött, amelyiket a legtöbben beszélik. Hát NEM. Ilyen alapon az összes újlatin nyelv õsének a spanyolt kéne tekinteni, pedig ezt tudjuk, hogy nem így van." Én nem állítottam olyat hogy egyetlen õsnyelvbõl fejlõdött ki. Én azt próbáltam bemutatni, hogy kellet legyen egy õsi régi nyelv talán a magyar õse amely elõidézte a dominó hatást a finnugor nyelvek sokaságánál és létere hozta a nyelvrokonságot. Én azt állítom, hogy a finnugor nyelvek már megvoltak csak sokkal kevésbé hasonlítottak akkor egymásra mint most és érte õket egy nyelvi lovas nomád hatás délrõl a múltban a magyarok lovas nomád õseinek és nyelvüknek részérõl mely sokkal szorosabbra fûzte a nyelvrokonságot a finnugor nyelvek és a lovas nomád magyarok õseinek nyelve között. Azt mivel magyarázod, hogy minket magyarokat, hagyományaink, legendáink, regéink, a rovás írás a genetika a hajdani lovas nomád népekhez kötnek és nem a finnugorokhoz?
Magyarul beszélünk, nem kunul. A kun nyelvnek ismert néhány szava, néhány mondata, és annyi köze van a mai magyar nyelvhez, mint az oszmán töröknek: azaz szinte semmi. És vannak nyelvemlékeink a kurucok betelepedését megelõzõ korból: pl. az ómagyar mária siralom, vagy a tihanyi apátság alapítólevele. Hogy akkor mégis miért beszélünk ma magyarul? Mert a lakosságot csak az alföldön írtották ki, a felvidéken nem, valamint a városi lakosság is egész jól átvéselte. Azon kívül a magyar nemességnek sem lett semmi baja. Egyébként az 1700-as években még volt aki beszélt kun nyelven, szóval sokáig bírta a kun nyelv, de mégis a magyar nyert.
A kérdező hozzászólása: "Tatárjárás után 1242-ben annyira kiírtottak minket, hogy be kellett telepíteni a szomszédos népekbõl ezért a geneteikánk már nem az eredeti !!" Ha annyira csúnyán kiirtottak minket a tatárok , hogy alig maradt magyarul beszélõ, akkor hogy hogy nem a betelepülõ külföldiek nyelve lett a domináns nyelv? Vagy lehet, hogy Kun nyelven beszélünk jelenleg a kun betelepítés miatt és azt nevezzük magyarnak? Esetleg a Kun és a Magyar rokon nyelv, hogy a tatárjárás után mégis talpra tudott állni az ország és a magyar nyelv a Kun betelepülõknek köszönhetõen? Vagy milyen nyelven beszélünk egyáltalán?
Kérdezõ még egyszer: az írás eredetének és a nyelv eredetének NINCS KÖZE EGYMÁSHOZ!!!! A latin írás az etruszkból ered, az pedig a görögbõl, az meg a föníciaiból, azonban sem a görögök, sem a latinok nem voltak föníciai eredetûek. Másik érved: az az õsnyelv, amibõl a többi kifejlõdött, amelyiket a legtöbben beszélik. Hát NEM. Ilyen alapon az összes újlatin nyelv õsének a spanyolt kéne tekinteni, pedig ezt tudjuk, hogy nem így van. A mai nyelvek közül egyik sem õsnyelv! A nyelvek folyamatosan változnak, és idõnként egy egységes állapot két vagy több, egyenrangú dialektussá válik, majd a dialektusokból önálló nyelvek fejlõdnek ki. A korábban egységes nyelv pedig kihal, hacsak nincs MESTERSÉGESEN életben tartva. A latin esetében például ez volt: a klasszikus latinból szép lassan dialektusok alakultak ki, ezekbõl pedig a mai újlatin nyelvek (spanyol, francia, román, olasz stb.) alakultak ki. Eközben a klasszikus latin is életben maradt, de már csak mint egy lélegeztetõ géphez kötött nagyapó, hiszen csak az iskolában oktatták, anyanyelvi beszélõje nem volt. A finnugor nyelveknek nincs ilyen életben tartott változata. A mai finnugor nyelvek között az õs-finnugor nyelvet keresni ugyan az, mintha testvérek és unokatestvérek között keresnéd a család õsét. Ez pedig értelmetlen. Olyan meg, hogy egy nyelvcsaládnak gerince lenne nincs, ez egy marhaság és verd ki a fejedbõl.
A kérdező hozzászólása: Már csak azért is a magyar nyelv õse (amit a magyarok õsei beszéltek akik nem azonosak a finnugor népek õseivel, a genetikai ezt bebizonyítja) kellet, hogy létrehozza a finnugor nyelvrokonságot a nyelvi hatásával a szomszédságában élõ finnugor népekre mert a mai napig a magyar nyelvet beszélik a legtöbben több mint 15 millióan, míg a többi nyelvet a nyelvcsaládból sokkal kevesebben beszélik. Sõt ha összehasonlítjuk a magyar nyelvet beszélõkön kívül összes finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélõk számát a magyar nyelven beszélõk számával még akkor is sokkal de sokkal többen beszélik a magyart mint az összes finnugor nyelvet. Tehát értelemszerû, hogy a magyar nyelv õse(lovas nomád nép nyelve) volt a nyelvi hatás hordozója és a nyelvi hasonlóság elõidézõje és a nyelvrokonság kialakítója.
A finnek és az észtek életmódjáról Kr. u. 1. évezredben: "A venedusok sokat átvettek szokásaikból, mert a peucinusok és a fennusok közt vonuló erdõkben és hegyekben rablók módjára portyáznak... A fennusok szörnyen vadak, gyalázatosan szegények: nincs fegyverük, nincs lovuk, nincs otthonuk; élelmük fû, ruhájuk állati bõr, fekvõhelyük a föld. Csak a nyílban bízhatnak, melyet vas híján csontheggyel látnak el, s a férfiak csakúgy vadászatból tengõdnek, mint a nõk. Mert mindenhová elkísérik a férfiakat s részt kérnek a zsákmányból. A vadállatok s viharok elõl még a gyermekeknek is az az egyetlen menedék, hogy holmi vesszõfonadék alá húzódnak: ide térnek meg az ifjak, ez fogadja be az öregeket. De ezt különb boldogságnak tartják, mintha a földeken nyögnének, házakkal veszõdnének, a maguk s mások vagyonát remény s félelem közepette forgatnák: biztonságban az emberektõl, biztonságban az istenektõl, a legnehezebb dolgot érték el, azt, hogy még vágyakozásra sincs szükségük." (Tacitus: Germania, 46) 3.21. Ott pedig másféle népek vannak, a screrefennusok, akik nem gabonaélelmet keresgélnek, hanem vadállatok húsával és madártojásokkal táplálkoznak. Itt a mocsarakban a madarak annyit költenek, hogy az nemcsak fajuk szaporodását biztosítja, hanem e népet is jóllakatja. 3.23. Ezektõl is kijjebb vannak az ostrogothák, a raumaricusok, aeragnaricusok és a nagyon szelíd finnusok, akik Scandza minden lakójánál szelídebbek. 5.36. Az óceán partján pedig, ahol a Vistula folyó árja hármas torkolattal ömlik bele, a vidivariusok laknak, akik különféle néptörzsekbõl sereglettek össze. Mögöttük ugyancsak az óceán partjain telepedtek meg az aestusok, egy teljesen békés emberfajta. 23.116. Ugyanis, amikor a gótok királya Geberich elköltözött a földi világból, bizonyos idõ elteltével az amalus származású igen híres Hermanaricus követte az uralkodásban, aki sok és szerfelett harcias északi népet legyõzött és törvényeinek alávetett. Méltán hasonlították õt néhányan az elõdeink közül Nagy Sándorhoz. Hatalma alatt álltak, minthogy ezeket legyõzte, a golthescytha, thiudos, inaunxis, vasinabronca, merens, mordens, imniscaris, rogas, tadzans, athaul, navego, bubegena, colda [törzsek]. 23.120. Ugyanõ igázta le hasonlóan ésszel és erõvel az aestusok törzsét is, akik a German-óceán igen messzire nyúló partját lakják, és Scythia és Germania minden népén úgy uralkodott, mintha saját alattvalói lennének. (Iordanes: Getica) "A bjarmák sokat meséltek neki mind saját földjükrõl, mind pedig a közeli földekrõl; õ nem tudta, mennyire igazak ezek a mesék, mert õ maga nem látta. Úgy tûnt neki, mintha a bjarmák és a finnek szinte egy [és ugyanazon] nyelven beszélnének. Hamarosan ellátogatott oda, nemcsak azért, hogy lássa ezt a vidéket, hanem rozmárokért, mivel azoknak nagyon jó agyarcsontjuk van - néhány ilyen csontot a királynak is hoztak -, a bõrükbõl nagyon jó kötelet lehet készíteni. Ez a rozmár lényegesen kisebb volt a többinél, nem volt hosszabb hét könyöknél. Hazájában lehet a legjobban rozmárokra vadászni: ott negyvennyolc könyöknyiek, de a legnagyobb ötven könyöknyi. Ott azt mondta, õ volt az egyik aközül a hat közül, akik két nap alatt hatvan rozmárt ejtettek el. Õ nagyon gazdag volt abban, ami náluk a gazdagságot jelenti, vagyis vadállatokban. Továbbá, amint a királynak válaszolta, hatszáz háziasított rénszarvasa volt, amelyeket nem vásárolt. Ezeket a rénszarvasokat õk "harana"-nak, fogatolhatónak nevezik; és volt még neki hat "sztelhrana"-ja, csaliszarvasa, ezeket igen sokra tartják a finnek, mert segítségükkel odacsalogatják a vad rénszarvasokat. Õ ezen ország elsõ emberei közé tartozott, noha mindössze húsz szarvasmarhája és húsz juha és disznaja volt; azt a keveset pedig, amit szántott, lóval szántotta. Azonban jövedelme nagy részét azok az adók tették ki, amit a finnek fizettek neki. Ezek az adók rénszarvasbõrbõl, madarak tollából, rozmár- és fókabõrbõl készített kötélbõl tevõdtek össze. Mindenki származása szerint fizetett. A legelõkelõbbnek tizenöt nyestbõrt és öt fogatolható rénszarvast és egy medvebõrt és tíz mérõ tollat és egy medvebõr vagy vidrabõr bundát és egy-egy rozmárbõrbõl és fókabõrbõl készült, egyenként hatvan könyök hosszúságú kötelet kellett fizetnie." (Haloglandi Ottár) "S ez a két ember az imént említettekrõl még más újságot is el akart mondani, hogy ti. milyen úton-módon járnak elõttük egyes népek, kiket mordvinoknak neveznek; ezek megkülönböztetés nélkül legyilkolnak minden embert, akire csak rátalálnak. E mordvinok egyike sem merészeli felsaruzni a lábait, míg legalább egyetlen embert meg nem ölt. Én hiszem, hogy mind a ferencesek, mind a dominikánusok rendjébõl már többeket õk öltek meg, de õk ölték meg azokat a követeket is, akiket Magyarország királya küldött eléjük." (13. századi püspöki jelentés)
A kérdező hozzászólása: Nem ellenzem a finnugor nyelvrokonságot! Csak azt próbálom fejtegetni melyik lehet az a nyelv vagy holt nyelv melynek nyelvi, történelmi, kulturális hatására létrejött. Tehát úgy mint a latin hatás a neo-latin nyelvcsaládnál. Azt próbálnám megtalálni, hogy melyik nyelv hatására jött létre a finnugor nyelvrokonság. Következtetésem: A finnugor nyelvek és a magyar nyelv közötti nyelvrokonság a magyar nyelv vagy õsének(nevezzük mondjuk ómagyarnak) a hatására jött létre. Ezért szerintem ezt a finnugor nyelvcsaládot illene Magyar-finn-ugor nyelvcsaládnak nevezni mert a magyar nyelv vagy õse az ómagyar képezi a nyelvcsalád gerincét úgy mint ahogy neolatin nyelveknél a holt latin nyelv képezi a nyelvcsalád gerincét. Onnan lehet látni, kikövetkeztetni hogy a magyar nyelv õse hatott a finnugor nyelvekre és hozta létre a nyelvrokonságot, hogy jelenleg is genetikailag különbözünk viszont nyelvileg hasonlítunk a finnugorokhoz. Hogyan is jött létre a nyelvrokonság? Úgy, hogy délrõl a sztyeppérõl minden bizonnyal olyan nép került szomszédságba a finnugor népekkel amely ROVÁSSAL "írt", ez a nép kellet legyen a magyarok õse mivel a magyarok is Rovással írtak réges régen (székely-magyar rovás írás). Csak is úgy kerülhetett a rovás a magyarokhoz, vagy õseikhez hogy õk hozták délrõl a sztyeppérõl ugyanis a sztyepvidéken ez az írás volt jellemzõ: [link] Azt, hogy a magyarok vagy õseik délebrõl származtak el északabbra a finnugor népek szomszédságába azt a magyarok és finnugor népek genetikai különbözõsége jól bizonyítja. Tehát a nyelvrokonságot, nyelvi hasonlóságot a magyarok és finnugor népek között a magyarok õsei és õsi nyelvük hozta létre, kulturális és nyelvi ráhatása nyomán a finnugor nyelvekre amikor szomszédságban éltek jó hosszú ideig. A magyarok õseinek nyelve volt a fejlettebb nyelv amit délrõl hoztak és az hatott a finnugor nyelvekre létrehozva a nyelvrokonságot. A MAGYAROK sztyeppei lovas nép voltak Rovással írtak és nem hasonlítottak, hasonlítanak a mai napig genetikailag a FINNUGOROKRA mégis nyelv rokonok minden finnugor néppel.=> A Magyarok õsei akik lovas nomádok voltak akik genetikai õseink is és a magyar nyelv õsén beszéltek idézték elõ a nyelvrokonságunkat, nyelvi hatásukkal, a szomszédságukban élõ északi finnugor népekkel.
Hát te teljesen kész vagy! A magyarok eleve nem voltak egységesek a honfoglaláskor, nyelvészeti adatok alapján ma az a legvalószínûbb, hogy a hét törzsbõl legfeljebb ha 3 volt finnugor eredetû, a többi török: tessék, itt a válasz a genetikai kérdésre. Egy biztos: a vezértörzs (megyer) finnugor eredetû volt. Azon kívül rengeteg török eredetû népcsoport (ld: kabarok) is költöztek velünk. A kabarok tkp az "egyéb, futottak még" kategóriát jelentik. Viszont mivel a vezértörzs finnugor eredetû volt, ennek a nyelve lett az általános nyelv a magyarság körében. Innen a különbség genetikailag és a hasonlóság nyelvileg. A mai magyaroknak meg még a sztyeppei népekhez sincs köze, genetikailag a széávokra hajazunk, leginkább a lengyelekre. Olyan meg nincs, hogy a magyar nyelv hatására vált a többi, entitásként mûködõ nyelv egymáshoz hasonlóvá és lettek nyelvrokonok. Egy nyelv vagy közös õstõl származik a többivel, vagy nem. Bocsi hogy ezt kell mondanom, de a magyarság csak a honfoglalást megelõzõ 1-2 évszázadban alakult ki, korábban pedig a hét törzs ugyanolyan szedett vetett sztyeppei barbár volt, mint bármely más nomád nép. Arra kéne büszkének lennünk, hogy ez a hét barbár nép sikeresen kiemelkedett a többi barbár közül, és mára a finnugorok legsikeresebb képviselõivé váltak. Nem kell itt többnek mutatni a régi barbárokat annál, amik voltak. Nem vagyunk sem atlantisziak, sem délrõl érkezõ felsõbbrendû hatás. Általában a legegyszerûbb magyarázat az igaz, célszerû ezt elfogadni.
A kérdező hozzászólása: "Egy biztos: a vezértörzs (megyer) finnugor eredetû volt." Soha nem volt a vezér törzs finnugor eredetû, Árpád SZABÍRNAK VALLOTTA MAGÁT és övéit ami nem finnugor eredetre utal hanem türk, török sõt HUN eredetet mutat. A Szabir pedig azt jelent valójában, hogy Csabir tehát Csaba Hun királyfi nemzetségébõl való vagyis Szabir! Árpád és népe szabir volt ahogy maga Álmos is ezt jegyezd meg! Mindenhol így említik. Ezt, hogy nem tudtad?
A kérdező hozzászólása: "Soha nem volt a vezér törzs finnugor eredetû, Árpád SZABÍRNAK VALLOTTA MAGÁT és övéit ami nem finnugor eredetre utal hanem türk, török sõt HUN eredetet mutat. A Szabir pedig azt jelent valójában, hogy Csabir tehát Csaba Hun királyfi nemzetségébõl való vagyis Szabir! Árpád és népe szabir volt ahogy maga Álmos is ezt jegyezd meg! Mindenhol így említik. " Tessék, itt a válasz a genetikai kérdésre.
***paleoszibériai mongolidokkal keveredtek vogulok. bocsi.
Félreértelmeztél kicsit pár dolgot. A finnugor õsnép az az a feltételezett populáció volt amely a rekonstruált finnugor õsnyelvet beszélte. Ez a definíciója, mint látszik köze sincs a genetikához, a genetika ezt sem megcáfolni sem megerõsíteni nem tudja. A finnugor õsnép létét az cáfolja meg majd ha találnánk kelet európa síkságain olyan nyelvemlékeket amelyek teljesen más fonetikai s nyelvtani alakokról tanuskodnak mint a finnugor rekonstruált õsnyelv, ám a finnugor népek nyelvének egy része legalább olyan meggyõzõen levezethetõ lenne belõle mint a finnugor õsnyelvbõl, míg a fgr nyelvek másik része sokkal nehezebben. Ez így teljesen más elmlet kialakítását tenné szükségessé. Ha a finnugor nyelvekrõl beszélünk fölösleges egyáltalán behozni a genetikát a képbe, a mi cigányaink is magyarul beszélnek, mégis távol vagyunk tõlük genetikailag. ugyanez a helyzet az amerikai feketékkel, kiknek szinte 100%-uk angol nyelvû. A perzsák és a németek is az indoeurópai nyelvcsaládba tartoznak, kettejük genetikáját ne is említsük. Azért a genetikai módszertannal is nagyon nincseek tisztábAn az emberek. Nem olyan mint a nyelvrokonság, ahol ha 1 nyelvcsaládba tartozik 2 nyelv akkor rokonok, ha nem nem. Genetikailag mindenki mindenkivel rokon, a kérdés itt az hogy mennyire. Ezt genetikai távolságban mérik. És ez bonyolultabb mint gondolnánk, hadd éljek egy hasonlattal. Képzeljük el hogy holnap egész magyarország kitelepül, 5 millió megy angliába, és a másik 5 kínába, letelepednek és elkezdenek keveredni a helyiekkel. 100 év múlva mondjuk az angliai magyarok génállományának 30%-a fog az angoloktól származni, kínában szintén a kinai magyarok génállománya 30%-ban lesz kínai eredetû. Ezt összefoglalva mind2 csoport megtartja magyar géneinek 70%-át. És most mérjük le a genetikai távolságukat egymástól és a 21.századi magyarságtól. A mai magyarok és a fiktív jövõbeli angliai magyarok viszonylag közel lesznek 1máshoz. A maiak és a jövõbeli kínai magyarok már sokkal távolabb. A jövõ beli kínai magyarok és angliai magyarok közti távolság pedig már gigantikus lesz. Miért? 1. 1 nép 2é válik és mások fele keveredik az a genetikai távolságot meglehetõsen szemléletesen növeli, még akár annak ellenére is , hogy mind a kettõ megõrizte génjei zömét. 2. A különbözõ emberfajok közti genetikai távolság többszöröse az egy-egy rasszon belüli népcsoportok közti távolságnak, tehát ha mi kínaiakkal keveredünk, akkor sokkal távolabb kerülünk õseinktõl genetikailag mintha ezt valamelyik európai fajtával tennénk. Az europid rasszon belüli populációk is viszonylag széles skálát mutatnak az egymástól való genetikai távolságuk tekintetében. Magyarán a mai genetikai kutatásokba nem csak az játszik bele hogy keveredtünk e hanem a) kikkel keveredtünk b)és hogy a többi fgr nép keveredett-e c)és ha igen kikkel , d) valamint mennyire. (A voguloktól való távolságunkon senkinek nem kell csodálkoznia, mivel õk épp pont paleoszibériai mongolokkal keveredtek.) Még egy dolog a genetikával kapcsolatban Nincs objektív genetikai-távolság számítási mód. Például okvastam hogy mai magyarokkal vetették össze a honfoglalók genetikáját. Egyik számítási módszerrel az jött ki hogy a tõlük való távolságunk hosszú (jobbikos nyelvre fordítva:NEM VAGYUNK ROKONOK) míg a másik módszerrel számítva ez a távolság rövid (lefordítva : JA MÉGISCSAK ROKONOK VAGYUNK). Czeizel Endre is könyvében (Magyarság Genetikája) 2 számítási módszert nevesít (Hummel valamint Nei módszere). A könyv elejében több mai néppel veti össze a magyarság valamennyi néprajzi csoportját genetikai távolság szerint, feltüntetve az értéket mind két számítási módszerrel, mindezt egy táblázatban. Hummel módszerével a néprajzi csoportjaink többsége az "iránihoz" áll legközelebb. Lámlám, Nei módszere szerint a legtöbb csoport viszont a finnekhez. Nem az irániakhoz, nem a németekhez, szlávokhoz stb... Azt hogy melyik módszer a "helyes" szerintem még a genetikusok sem tudják eldönteni. A másik ami megtéveszthet: a vizsgált csoport létszáma miatti szóródás. Végeztek például egy átfogó genetikai vizsgálatot az európai népesség származásáról. Röviden bemutatva azt találták hogy 1edül mináluk magyaroknál 60%-unkban megvan egy eu19 nevû "gén". Jöttek is a az ujságcikkek hogy milyen egységes nemzet vagyunk. Csak egy volt a bibi, kevés embertõl vették a mintát, ami pontatlansághoz vezet. Késõbb másik vizsgálat keretében ránztek ugyanerre a génre, csak több embertõl vették a mintát. Õk már csak 25%-ban mutatták ki az eu19-es halpocsoportot. Összegezve ezeket, úgy gondolom hogy a genetika ebben az évtizedben még nem elég kiforrott arra hogy biztos választkapjunk tõle kérdéseinkre.
Eddig nem avatkoztam bele a témába, de most megteszem. Azért a finnugor rokonítás bár más nyelvekkel szemben nyelvészetileg, ismétlem nyelvészetileg meggyõzõbb, de nem annyira egyértelmû történetileg, mint aminek bemutatják. Az se valami meggyõzõ, hogy Bíborbanszületettnek a De adminstrando imperio címû görög szöveg alapján rekonstruált "Hetumoger" törzsneveket bárki is finnugor szavakkal párhuzamba hozza, mert az akkori középgörög kiejtés miatt a görög átírás még a latinnál is rosszabb volt. Aki komolyabban, ismétlem komolyabban elmélyedett a nyelvészetben, az nem is dilettáns, de nem is kéjeleg a "nagy" tudásában, mert az nem matematika, hiába próbálják azzá tenni. Sokszor a legértelmetlenebb tûnõ etimológia az igazi, mert ismerjük az abból fejlõdõ nyelvet. Ne éljük bele abba a tévhitbe, hogy a nyelvészek olyan zsenik, mint a matematikusok feltalálók: az átlagembernél annyival okosabbak, hogy ismerik az általános nyelvtant és a tárgyi tudásuk az átlagembernél sokkal tágabb. És nagyon képlékeny bizonyítású tudomány, mert még a geocentrikus világképnek is nagyobb evidenciája van, mint annak, hogy mi a beszéd szavunkat a szlovák besedából kölcsönöztük volna, és abból azt a nyelvújítók igévé faragták vissza, és nem fordítva. Rengeteg ilyen "szláv" szavunk van. Mert nyelvet aztán csinálni lehet. Igen, nagy tudás kell, 20 nyelv szókincsét és nyelvtanát ismerni, hatalmas filológiai indexeket csinálni a szövegemlékekbõl, és azokat egyenként összehasonlítani, de ettõl mégcsak az, amit mondunk, nem lesz több, mint "valószínû", nem pedig "biztos". Mert lehet, hogyha még többet tudunk meg a nyelv körülményeirõl, teljesen kitágul a tér. A matematikai alapmûveletek biztos igazsága nem fognak változni googolplexnyi idõ múlva sem, mert minden körülményt ismerünk, és teljes indukcióval le lehet vezetni mindent. De ez csak a matematikánál van, és még a természettudományokra sem terjed ki a hatálya. Nem hiszem, hogy, ha nem lenne a latinról nyelvemlékünk, a Grimm-törvényekbõl a cousin-t visszalehetne vezetni a latin consobrinus-ra, vagy a karriert a rómaiak lovaskocsijára, vagy a méhkast a vizsgára. De ez csak két kiragadott példa. Több komoly tanulmány készült arról, hogy sokszor, pl. Julianus és Caprini esetében félrebeszélnek, csúsztatnak, mert hát az ember úgy se néz utána. Tehát nem fehér-fekete ez a kérdés, de nem is fekete-fehér.
Hát azt nem tudtam, hogy idõutazónak tetszik lenni, ha már azt is tudni tetszik, hogy Árpád minek vallotta magát:D De most komolyan: honnan tudod, hogy Árpád Szabirnak vallotta magát? Szabir=Csabir XDXDXD LOL XDXD Ilyet a világ nem bszott!!!! Megkérdezhetem, hogy hány éves vagy? Ja egyébként azt tudtad, hogy Magyarország az valójában Agyarország volt, mert az õsmagyarok agyart tudtak növeszteni :DXDXD Az ó-francia nyelv pedig nem a gallból alakult ki, ahogy az ó-román sem a trákból. Mindkét nyelv a latin helyi, vulgáris változatából alakult ki. Mégpedig úgy, hogy az adott római provinciában (például Galliában) a közigazgatás nyelve a latin volt, így a helyi lakosságnak fel kellett adnia korábbi nyelvét, és a latinra kellett váltania. Legfeljebb egy-két szó maradt meg a régi nyelvbõl. Ugyanez történt pár évszázada a spanyollal is: az indiánok feladták saját nyelvüket, és áttértek a spanyolra pl. mexikóban, Venezuelában, Peruban stb. Az inka nyelv sem vált hasonlóvá a latinhoz, hanem az inkák átvették a spanyolt 100%-ban. Youtube-videó? Komoly ember elvbõl nem tájékozódik youtube-videók alapján. Komolyan: hány éves vagy?
A kérdező hozzászólása: Már a nagynevû László Gyula is megmondta a tutit a finnugor nyelvrokonság és a nyelvcsalád kialakulását illetõen a magyarság õseire nézve: http://www.youtube.com/watch?v=tf_dqdRlZSU Érdemes megszívlelni a gondolatait.
A kérdező hozzászólása: Videó a finnugor nyelvek rokonságról és a finnugor népekkel kapcsolatba kerülõ magas kultúrát képviselõ õsnéprõl (a magyarság elõdeirõl) amely nyelvének, nyelvi hatására létrejött a finnugor nyelvrokonság: http://www.youtube.com/watch?v=yQR1EBxidmM http://www.youtube.com/watch?v=bye06eOagVo http://www.youtube.com/watch?v=_S_FCpBmyWU
A kérdező hozzászólása: *Illír-Trákból pedig Ó-román
A kérdező hozzászólása: "Olyan meg nincs, hogy a magyar nyelv hatására vált a többi, entitásként mûködõ nyelv egymáshoz hasonlóvá és lettek nyelvrokonok." Evvel a buta állításoddal csak a neo-latin nyelvek rokonságát kérdõjelezed meg! Gondolkozz már el légyszíves. Mintha ezt írtad volna: Olyan meg nincs, hogy a latin nyelv hatására vált a többi, entitásként mûködõ nyelv egymáshoz hasonlóvá és lettek nyelvrokonok. => DE IGEN VAN és EZ A MAGYARRA vagy az Ó-MAGYARRA is UGYANÚGY IGEN LEHET MINT A LATINRA VAGY MÁS NYELVRE! A latin hatás pont jó példa nyelvrokonság kialakulására olyan nyelvek között amelyek a latin hatás elõtt egyáltalán nem voltak nyelv rokonok. A Gall a Trákkal nem volt rokon nyelv a latin hatásig. Latin hatás után nagyon leegyszerûsítve lett a Gallból Ó-francia a Trákból pedig Ó-román így két olyan nyelv alakult át rokon nyelvvé latin hatásra melyek annak elõtte nem volta azok. Így kell elképzeli a finnugor nyelvrokonság kialakulását is. Mint ahogy a finnugor-nyelvek sem voltak teljesen rokon nyelvek az õsmagyar hatás elõtt! Errõl ennyit.
Tatárjárás után 1242-ben annyira kiírtottak minket, hogy be kellett telepíteni a szomszédos népekbõl ezért a geneteikánk már nem az eredeti !!
A finnugor nyelvrokonság, mint minden más nyelvrokonság bizonyítékai között egyaránt vannak hangtaniak (fonetikai és fonológiai bizonyítékok), szótaniak (morfológiai bizonyítékok), jelentéstaniak (szemantikaiak) és mondattaniak. A rokon szavak hasonlóságaiból összeálló hangmegfelelések, illetve a közös õsnyelvi szóalakból való levezethetõség tehát a közös õsnyelvbõl származásnak csak egyik vetületét képezik. A nyelvrokonság további, külsõ megerõsítését, bizonyítékát képezi a finnugor népek kultúráinak rokonsága, mely azonban, akár az anyagi kultúra, akár a zene vagy az irodalom oldaláról nézzük, önmagában sokkal kevesebb bizonyítékot õrzött meg, mint a nyelvek. A nyelvrokonságot pillanatnyilag sem cáfolni, sem megerõsíteni nem képes a genetikai rokonítás eszköztára akkor sem, ha a honfoglalók csontjainak tanúsága szerint õseik vezetõ rétege (a teljes kárpátmedencei populációra kivetítve talán 15%-a) finnugor eredetû lehetett. A mai magyar populációban ez az arány talán 1% körül van. A nyelvrokonság tényét az összehasonlító nyelvtudomány a szabályos eltérésekben látja pl.: a magyar szókezdõ „h” hang az összes többiben „k”. A finnugor nyelvek jellemzõi: nagyszámú toldalék használata, vagyis agglutináció számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több eset használatos, a magyarban például 18) magánhangzó-harmónia (hangrend) az õsi szavaknál nincs nyelvtani nem a jelzõ megelõzi a jelzett szót a jelzõ nincs egyeztetve a jelzett szóval, például gyönyörû kuvaszokat és nem *gyönyörûeket kuvaszokat (egyes balti-finn nyelveknél van egyeztetés, de a kutatások szerint ez késõbbi fejlemény) számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem *sok emberek) a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például édesapám tanár, nem *édesapám van tanár birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.) a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például nekem van lovam, nem *én birtoklok lovat) tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben Ezek hasonlítanak egymásra : Finn-magyar[forrásszöveg szerkesztése] Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat.Jég alatt télen eleven halak úszkálnak.Kivistä verinen oli vävyn käsi.Kövektõl véres volt veje keze.Orvon silmä kyyneliä täynnä.Árva szeme könnyel tele.Kuka meni meidän edessämme?Ki ment mielõttünk?Miniäni antoi voita.Menyem adott vajat
A kérdező hozzászólása: "Kérdezõ, te tudatosan ignorálod, hogy a genetikai rokonság NEM EGYENLÕ a nyelvrokonsággal?" Nem ignorálom. Azt próbálnám kideríteni, hogy hogyan jöhetett létre a nyelvrokonságunk.
Az osztrákokat azért szívesen letagadnám.
Kérdezõ, te tudatosan ignorálod, hogy a genetikai rokonság NEM EGYENLÕ a nyelvrokonsággal? Genetikailag a legközelebbi rokonaink a szlovákok, lengyelek és osztrákok. Nyelvileg egyikhez sincs közünk.
A kérdező hozzászólása: Kérdéseim ugyanazok: Hogyan alakulhatott ki a finnugorok nyelvcsaládjának nyelvrokonsága? (A legújabb genetikai vizsgálatok alapján a múltban a magyarok õsei nem élhettek ugyanazon a területen ahol most az úgynevezett finnugor népek élnek és ahol ezen finnugor népek õsei élhettek, tény viszont, hogy valamikor a múltban a közelükbe kerültek és nyelvi hasonlóság alakult ki.) A nyelvi hasonlóságban nem kételkedem, de mégis hogyan jöhetett létre ez a nyelvi hasonlóság ha a genetikai kutatások nem bizonyítják hanem cáfolják az egységes finnugor õsnép létezését? Újabb kérdés ezekbõl következõen: Mikor kerülhettek kapcsolatba a magyarok õsei vándorlásuk során a finnugor népek õseivel ami elõidézhette a nyelvi hasonlóság kialakulását? Mikor szomszédok lettek a magyarok és a finnugorok õsei mennyi ideig tartott az egymás szomszédságában élés?
"1. ennek mi köze van a magyar politikához? " Annyi mint neked az értelmes emberekhez.
Sehogyan. Népvándorlásunk során kapcsolatba kerültünk ugyan más népekkel és néhány szót átvettek a magyar nyelvbõl, de semminemû más rokonság nem áll fenn.
Összevissza kalandoztunk, meg kerestük az õshazát, közben más népekkel elegyedtünk genetikailag és nyelvileg átvettünk tõlük dolgokat, meg õk is tõlünk, így már egy idõ után mindenkire hasonlítunk. Valószínû, mi valóban finnugoroktól származunk, ennek ellenére egy sumér törzs belénkolvadhatott, így levezethetõ mindkét elmélet.
"nem ezt az eredményt mutatják a legújabb genetikai vizsgálatok. " Nyelvrokonság =/= genetikai rokonság.
A kérdező hozzászólása: "Azt próbálnám kideríteni, hogy hogyan jöhetett létre a nyelvrokonságunk." A szóban forgó nyelvcsaládon belül. " Hogyan alakulhatott ki ez a nyelvrokonság? " => Ti nem gondolkoztatok még el ezen a kérdésen mikét jöhetett létre?
Még a Kr. e. 3. ezredtõl kezdve dokumentált indoeurópai nyelvcsaládnak is rengeteg osztályozása van, bár a mi finnugor nyelvészeink a 300 éves dokumentumokból mindent tudnak, a pontos évszámoktól az õshazáig mindent, és abba bele se gondolnak, hogy lehettek olyan népcsoportok/nyelvcsaládok is, amelyek kihaltak. És itt ez a gond. Géntérkép elég képlékeny dolog úgy általában: a tibetiek-kínaiak és a mongolok-koreaiak-japánok mind mongoloidok, de a nyelvük szerkezetében, hangtanilag, alaktanilag és mondattanilag teljesen mások.
A kérdező hozzászólása: "Ti nem gondolkoztatok még el ezen a kérdésen miként jöhetett létre?" Ti meg elégedtek annyival, hogy pif-puf így van, ez tény nincs mit firtatni rajta? Tudva azt, hogy genetikailag nem vagyunk, és múltban a történelmi idõkben sem voltunk rokonok, nem voltak közös vér szerinti, genetikai õseink. Ha valaki állít valamit azt általában illik meg megmagyarázni, hogy mi az ami alapján létrejött ez az állítás. Történetesen ha valaki állít valamit pl. azt hogy finnugor nyelvcsaládba tartozik a nyelvünk és hasonló nyelvet beszélünk az ezen nyelvcsaládba tartozó nyelvekkel akkor a minimum az lenne, hogy megmagyarázzák, hogy hogyan jött létre ez a nyelvcsalád a történelmi idõben, (mi közük egymáshoz ezeknek a népeknek, milyen kapcsolatban voltak különbözõ történelmi idõkben) mint például az újlatin nyelvcsalád, vagy a szláv nyelvcsalád, vagy a germán nyelvcsalád stb. esetében és nem csak a jelen tényeit vágják hozzánk. Elismerem ezt a nyelvrokonságot de a kialakulásáról a történelemben, kialakulásának hátterérõl semmit nem tudunk és ez ami nem hagy nyugodni és kifejezetten bosszant a dolog.
"Hogyan alakulhatott ki a finnugorok nyelvcsaládjának nyelvrokonsága? " Úgy, hogy egy csomó szognifikás azonos értelmû szavak kezdõbetûje ugyanaz !!
Kérdezõ: A nyelvrokonságot NEM az írásból vezetik le. Vagy szerinted ma a fél világ a latinok leszármazottja? Egy írásrendszert ugyan úgy át lehetett venni akkor, mint ma. Az, hogy találnak egy rovásírással írt emléket, még nem jelenti azt, hogy a magyarokhoz kötõdik az az adott emlék. A linket amit küldtem legalább elolvastad?
Igen. De ahhoz kutatni is kéne azokat. Ha lenne egy épkézláb emlékünk a hun/avar vagy más magyarral rokonított nyelvrõl, akkor tudnánk igaz/hamis véleményt mondani.
A kérdező hozzászólása: De ROVÁS volt! Vagyis minden bizonnyal kelet lennie, lehetett! [link] Ha a magyar székely-ROVÁSSAL is "írt" akkor kell lennie egy ó-nyelvnek(kihalt vagy élõ nyelvnek) amely a finnugor nyelvcsalád gerincét alkotja és szintén ROVÁSSAL "írt" vagyis rót. Tehát az a nép (népek) akik elõször róttak (írtak) a sztyepén, õk lehettek azok akik hasonló nyelvet beszéltek mint mi tehát az õ õs-nyelvük kell képezze a finnugor nyelvrokonság gerincét, õk jöttek délrõl, õk kellet elõidézzék a nyelvrokonságot, tehát a mi õseink kellet elõidézzék a nyelvrokonság létrejöttét, ROVÁS délrõl jött, genetikailag különbözünk más finnugor népektõl, tehát délrõl jöttünk a genetika ezt mutatja, tehát a magyar nyelv õse hozta létre a finnugor nyelvek rokonságát. Amelybe a magyar ROVÁSSAL írt tehát a magyar áll legközelebb ahhoz a nyelvhez amely a nyelvcsalád gerincét alkotja, úgyis mondhatnánk, hogy az ó-magyar hozta létre a finnugor nyelvrokonságot. Tehát a magyar nyelv leszármazottja kell legyen egy olyan õs-nyelvnek amely szintén rovással "írt".
"Melyik az az "ó-nyelv"(rég kihat vagy élõ nyelv) amely a finnugor nyelvcsalád gerincét alkotja?" Erre nincs válasz, mégpedig azért, mert a sztyeppén nem volt annak idején írásbeliség, fõleg olyan nem, amit el tudnánk olvasni. A kérdéses területrõl legfeljebb közvetett információink vannak olyanoktól, akik nem is jártak a környéken (pl. görögöktõl, akik a területet Szkítiának nevezték, és azon a több százezer km^2-nyi területen élõ összes népet szkítának hívták, függetlenül attól, hogy mi volt a tényleges etnikumuk. Ez ugyan az, minthogy ma hajlamosak vagyunk minden fekete afrikai népet négernek nevezni, holott a néger nem egy nép).
Kérdezõ! Igen is vannak bizonyítékok, de ezt itt egy kommentben leírni igen hosszú lenne. Kb ugyan az, mintha azt kéne leírni, hogy hogyan kell egy okostelefont megtervezni, mert nem érted hogy mûködik. Ha én az okostelefon tervezését akarnám neked leírni, több ezer oldalt kellene gépelnem. Itt is ez a helyzet: a magyar nyelv finnugor voltát ttöbb ezer oldalnyi könyv és tanulmány formájában már leírták, ami a mai tankönyvekbe belekerül az legfeljebb egy figyelemfelkeltõ prospektusnak felel meg, néhány az átlagember számára könnyen emészthetõ példával. A tudományos bizonyítását a témának nem véletlenül tanítják egyetemen. Ha komolyan érdekel a téma, akkor a legjobb ha beiratkozol egy egyetemre. Ugyanakkor a ha csak mint laikust érdekel, akkor tudok ajánlani neked egy oldalt, ahol gyakran jó cikkek vannak: [link] Ezen az oldalon több hasonló cikk is van, érdemes bogarászgatnod. A fenti cikkben a magyar õstörténet is érintve van, de csak érintõlegesen!
Alapból az a hazugság okozza a problémát, hogy azt feltételezik, hogy mindig mindenhol minden körülmények között csak és kizárólag a magyar vett át szavakat, kultúrelemeket másoktól, és soha se adott át sajátot másoknak. Mindig csak átvevõ, sosem átadó volt. Ez alapjaiban kérdõjelezi meg a magyarság létét is. Létezhet-e egyáltalán olyan nép, aminek nincsenek saját szavai, kultúrája? Európa pusztáin élõ hatalmas, íjfeszítõ néptömegek (amibe a magyarság, illetve népünk elei is beletartoztak) nyelve hatással volt a tõle északra élõkre. A kicsiny, marginális etnikumok, mint a finnek, vogulok, osztyákok stb. vettek át szavakat, nyelvi elemeket tõlünk. Innen van a hasonlóság. Õk hasonlítanak ránk és nem mi õrájuk. A nyilat meg kell fordítani.
A kérdező hozzászólása: latin, neolatin nyelvcsalád - tudják hogyan jött létre, egészen az elejétõl a mostani nyelvekig amik a családot alkotják germán nyelvcsalád - lehet tudni hogyan jött létre, egészen az elejétõl a mostani nyelvekig amik a családot alkotják szláv nyelvcsalád - lehet tudni hogyan jött létre, egészen az elejétõl a mostani nyelvekig amik a családot alkotják finnugor nyelvcsalád - a történelmi kialakulásáról semmit nem tudunk, csak a jelenlegi állapot a nyelvek közötti hasonlóság ténye megállapított, "õs" nyelv amelyre alapozzák a nyelvcsaládot nincs kimutatva nem találták meg még azt a nyelvet amely a nyelvcsalád gerincét alkotja, mit a fent említetteknél: a neo-latin nyelveknél a latin alkotja a nyelvcsalád gerincét, a neo-germán nyelveknél a ó-germán alkotja a nyelvcsalád gerincét, a neo-szláv nyelveknél az ó-szláv. Kérdés : Melyik az az "ó-nyelv"(rég kihat vagy élõ nyelv) amely a finnugor nyelvcsalád gerincét alkotja?
kedves kérdezõ! 1. ennek mi köze van a magyar politikához? 2. ne a youtuberól mûvelõdj, hanem szépen iratkozz be egy iskolába törire vagy nyelvészetre és akkor majd megérted

Ha Franciaország és Anglia a Szovjetuniónak is hadat üzent volna akkor, hogy alakulhatott volna a háború?

Vagyis, hogy nemcsak Németországnak üzennek hadat Lengyelo megtámadásánál hanem a Szovjeteknek is!

Legjobb válasz: Lehet, csak semmi értelme. Okosabb nem leszel tõle. A történelem minden egyes pillanatában több választási lehetõség áll az emberek elõtt. Ha elég komolyan foglalkoztak anno egy opcióval, akkor annak fel lehet tárni, hogy mi lett volna a következménye. Pl. ha az USA nem Sztálinnal, hanem Hitlerrel szövetkezik. (Errõl született A Führer-nap címû könyv és a belõle készült Fatherland címû film.) Bár ezekben az esetekben is elég homályos a kép, de tanulni lehet belõle. Vagy azt, hogy legközelebb ilyen helyzetben azt érdemesebb megpróbálni, vagy azt, hogy legközelebb azt már élbõl el kell vetni. Ha viszont fel se merült ötletként, akkor az egész puszta fikció, ami sehova sem vezet. Arról is lehet filozofálni, hogy mi lett volna, ha leszáll egy UFO és az idegenek felcsinálják az elsõ nõnemû õsembert, csak épp semmi értelme nincs. Angliának és Franciaországnak már a kezdet kezdetén is az volt a célja, hogy megakadályozzák a német-szovjet szövetséget a háborúban. Ezzel eleinte azt akarták elérni, hogy Sztálin maradjon ki. Az csak plusz meglepi volt, hogy aztán mellettük lépett be. Az fel se merült, hogy a Hitler elleni háború lezárta elõtt õket is megtámadják. Öngyilkosság lett volna. Ha nagyon muszáj, én azt mondom, hogy a háború talán valamilyen status quo szerint ért volna véget. Mint pl. Koreában a koreai háború, vagy Vietnámban a II. világháború. Franciaország és talán Anglia is háború sújtotta övezet lett volna még évtizedekig, az USA meg csak a távolból próbálna valamit [email protected] A probléma viszont az, hogy Hitler nem bízott Sztálinban és Sztálinnak is csak arra kellett Hitler, hogy általa az imperialista kapitalizmus meggyengítse a liberális kapitalizmust és végül mindkettõ átadja helyét a szocializmusnak. Vagyis elõbb, vagy utóbb így is úgy is elérkezett volna az az idõ, amikor Hitler úgy érzi, hogy nyugaton már nyert ügye van és a gyõzelem csak idõ kérdése, ezért Sztálin ellen fordul (ahogy tette azt igazából is), vagy Sztálin úgy ítéli, hogy a liberális kapitalisták (értsd: Anglia és Franciaország, esetleg már az USA is) eléggé meggyengültek és az imperialisták (értsd: a nácik) is már kimerültek és a relatíve friss Vörös Hadsereggel támadást indít. Ekkor már az USÁ-nak mindenképp döntenie kellett volna, hogy ki mellé áll a két diktátor közül. Ha Hitler mellé, hogy megakadályozza a Szovjetunió térnyerését, akkor Angliának és Franciaországnak befellegzett. (Legalábbis egy idõre. Úgy, ahogy a kelet-közép-európai országoknak a vh után.) Ha pedig a szovjetek mellé áll, hogy Hitlert elintézze, akkor ugyanaz történik, mint igazából történt, csak Franciaország és Anglia jobban megsínyli. De ez csak puszta fantáziálás. Mivel a szovjetek elleni háború a németek elleni lezárása elõtt fel sem merült, a valószínûsége minimális.

Lehet, csak semmi értelme. Okosabb nem leszel tõle. A történelem minden egyes pillanatában több választási lehetõség áll az emberek elõtt. Ha elég komolyan foglalkoztak anno egy opcióval, akkor annak fel lehet tárni, hogy mi lett volna a következménye. Pl. ha az USA nem Sztálinnal, hanem Hitlerrel szövetkezik. (Errõl született A Führer-nap címû könyv és a belõle készült Fatherland címû film.) Bár ezekben az esetekben is elég homályos a kép, de tanulni lehet belõle. Vagy azt, hogy legközelebb ilyen helyzetben azt érdemesebb megpróbálni, vagy azt, hogy legközelebb azt már élbõl el kell vetni. Ha viszont fel se merült ötletként, akkor az egész puszta fikció, ami sehova sem vezet. Arról is lehet filozofálni, hogy mi lett volna, ha leszáll egy UFO és az idegenek felcsinálják az elsõ nõnemû õsembert, csak épp semmi értelme nincs. Angliának és Franciaországnak már a kezdet kezdetén is az volt a célja, hogy megakadályozzák a német-szovjet szövetséget a háborúban. Ezzel eleinte azt akarták elérni, hogy Sztálin maradjon ki. Az csak plusz meglepi volt, hogy aztán mellettük lépett be. Az fel se merült, hogy a Hitler elleni háború lezárta elõtt õket is megtámadják. Öngyilkosság lett volna. Ha nagyon muszáj, én azt mondom, hogy a háború talán valamilyen status quo szerint ért volna véget. Mint pl. Koreában a koreai háború, vagy Vietnámban a II. világháború. Franciaország és talán Anglia is háború sújtotta övezet lett volna még évtizedekig, az USA meg csak a távolból próbálna valamit [email protected] A probléma viszont az, hogy Hitler nem bízott Sztálinban és Sztálinnak is csak arra kellett Hitler, hogy általa az imperialista kapitalizmus meggyengítse a liberális kapitalizmust és végül mindkettõ átadja helyét a szocializmusnak. Vagyis elõbb, vagy utóbb így is úgy is elérkezett volna az az idõ, amikor Hitler úgy érzi, hogy nyugaton már nyert ügye van és a gyõzelem csak idõ kérdése, ezért Sztálin ellen fordul (ahogy tette azt igazából is), vagy Sztálin úgy ítéli, hogy a liberális kapitalisták (értsd: Anglia és Franciaország, esetleg már az USA is) eléggé meggyengültek és az imperialisták (értsd: a nácik) is már kimerültek és a relatíve friss Vörös Hadsereggel támadást indít. Ekkor már az USÁ-nak mindenképp döntenie kellett volna, hogy ki mellé áll a két diktátor közül. Ha Hitler mellé, hogy megakadályozza a Szovjetunió térnyerését, akkor Angliának és Franciaországnak befellegzett. (Legalábbis egy idõre. Úgy, ahogy a kelet-közép-európai országoknak a vh után.) Ha pedig a szovjetek mellé áll, hogy Hitlert elintézze, akkor ugyanaz történik, mint igazából történt, csak Franciaország és Anglia jobban megsínyli. De ez csak puszta fantáziálás. Mivel a szovjetek elleni háború a németek elleni lezárása elõtt fel sem merült, a valószínûsége minimális.
Eszük ágában se volt, odalökték eléjük Kelet-Európát, aztán ki voltak fizetve a ruszkik.
Ha hadat üzentek volna a szovjeteknek, a legnagyobb ostobaságot követték volna el, amit egy politikus elkövethet.
A történelemben nincs ha. Abban az esetben, hogyha akár minimális esély is lett volna rá, lehet következtetni, de az is nagyon plasztikus. Viszont ez fel sem merült. Az USA hezitált, hogy Hitlerrel, vagy Sztálinnal paktáljon le, de tudni lehetett, hogy utána a másikkal jön a hidegháború és ebbõl a szempontból Hitlert veszélyesebbnek ítélték, ezért Joe bácsit választották. De Anglia és Franciaország már eleve abból indult ki, hogy vagy szimplán szovjet-német háború, vagy német-angol-francia háború a szovjetek kihagyásával, vagy angol-francia-szovjet szövetség Hitler ellen. Az fel se merült, hogy egyszerre mindkettõnek nekimenjenek.
"Hát nem támadták meg szeptember 17-én Lengyeloszágot? Mert én ezt olvastam mindenhol!" Lengyelország 1939.09.17-én már nem létezett, mivel a kormánya Romániába menekült, ahol internálták, vagyis megszûnt funkcionálni. Ezzel a lengyel állam megszûnt. A SZU csapatai bevonultak a volt Lengyelo. területére, de ezzel nem kerültek hadiállapotba senkivel. Ha nem így lett volna, akkor Lengyelország, Anglia és Franciao. hadat üzent volna a SZU-nak, a Népszövetség pedig kizárta volna soraiból a SZU-t. Ez azonban nem történt meg, mert valójában nem volt szovjet-lengyel háború, bármit is írjanak egyes elfogult történelemkönyvek.
ma 13:05 A lengyel kormány nem hívta be a SZU csapatait, és nem is üzent hadat a SZU-nak. A szovjet bevonulás idõpontjában a lengyel kormány már nem is mûködött.
A kérdező hozzászólása: Ja azért mert a kormány elmenekült akkor Lengyelország már nem létezett? Érdekes!
Szerintem Hitler és Sztálin félre téve az ellentéteket együtt indultak volna meg. A franciák fele annyi ideig se tudták volna kihúzni, Anglia pedig a szovjet támogatással az Oroszlánfóka hadmûvelet keretében szintúgy feladta volna.
14:54 A lengyel állam nem létezett jogilag. Ez közismert tény.
A kérdező hozzászólása: Azért az kicsit nem erõs állítás, hogy mítosz?
"Szerintem Hitler és Sztálin félre téve az ellentéteket együtt indultak volna meg." Egyet értek. Ahogy az USA is félretette az ellenérzéseit a Szovjetunióval szemben, amíg Hitler nagyobb fenyegetés volt. Amint azonban nyertek, így is úgy is kikaparták volna egymás szemét.
"A lengyel állam megszûnt abban a pillanatban, amikor a kormányát internálták, vagyis szept. 17-én." A lengyel kormány szeptember 18-án lépte át a lengyel-román határt. A többi Grover Furr meséjéhez tartozik.
Akkor most oroszul beszélgetnénk.
A kérdező hozzászólása: "A SZU a közhiedelemmel ellentétben nem támadta meg Lengyelországot, így nem volt alapja egy brit és francia hadüzenetnek." Mi? Hogyhogy? Hát nem támadták meg szeptember 17-én Lengyeloszágot? Mert én ezt olvastam mindenhol! Vagy ez átverés?
"A SZU a közhiedelemmel ellentétben nem támadta meg Lengyelországot, ..." Nem rémlik, hogy a lengyel kormány hívta volna be a Vörös Hadsereget Kelet-Lengyelországba.
A kérdező hozzászólása: Tudom, hogy nincs HA, de fejtegetni attl még lehet szerintem.
A kérdező hozzászólása: Ismerem szóval kösz nem! A kérdésekre várom a válaszokat.
Parancsolsz? Mit ismersz? Az elõbb válaszoltam a kérdésre, bár értelmét továbbra sem látom.
A kérdező hozzászólása: "Parancsolsz? Mit ismersz? Az elõbb válaszoltam a kérdésre, bár értelmét továbbra sem látom." Nem neked írtam hanem az elõtted írónak!
Ja, akkor bocsi
"Hitler volt az, aki hadat üzent az Egyesült Államoknak és nem fordítva." Pontosan. De azért, mert az USA elõzõleg már egyértelmûen szembe helyezkedett vele a háborúban és az akkor már ellenséges Szovjetuniót támogatta. Ad egy: Számos eset van a történelemben, amikor egy állam nem maga üzen hadat, hanem, különbözõ megfontolások alapján, az ellenfélbõl provokálja ki a hadüzenetet. Ad kettõ: Azt egy szóval sem állítottam, hogy az USA hadat akart viselni a náci Németország ellen. Csak azt mondom, hogy a szovjeteket támogatta. A kettõ nem ugyanaz. Az, hogy a szovjeteket támogatja a háborúban, jelentheti pusztán azt is, hogy fegyvereket, tanácsadókat ad Moszkvának, miközben diplomáciai nyomást gyakorol Berlinre. Erre persze Hitler válasza a hadüzenet volt, de ez már egy másik kérdés.
"Ha Franciaország és Anglia a Szovjetuniónak is hadat üzent volna" Miért üzent volna hadat? Ez elképzelhetetlen. A SZU a közhiedelemmel ellentétben nem támadta meg Lengyelországot, így nem volt alapja egy brit és francia hadüzenetnek.
Teljesen értelmetlen kérdés. A történelemben nincs ha, csak tények vannak.
"Ha nem így lett volna, akkor Lengyelország, Anglia és Franciao. hadat üzent volna a SZU-nak, a Népszövetség pedig kizárta volna soraiból a SZU-t. Ez azonban nem történt meg, mert valójában nem volt szovjet-lengyel háború, bármit is írjanak egyes elfogult történelemkönyvek." Már bocsánat, hogy beleszólok, de mikor a SzU megtámadta Finnországot mint agresszor, akkor kizárták a Népszövetségbõl. Igaz, hogy nem volt szovjet-lengyel háború, de mégis megtámadták a lengyeleket a németekkel megállapodva a Molotov-Ribbentrop paktum alapján, ha jól tudom a Visztula folyó volt megállapítva határnak.


Miért és hogyan alakulhatott ki a nők elnyomása?

Gondolok arra,hogy szinte mindenhol férfiuralom volt,a n?knek kevesebb joguk volt,szigorúbb ítéletek érték ?ket,és ami a legszörny?bb,hogy egyes helyeken szégyenletes dolog volt lány gyermeket szülni.Egy n?nek más feladata nem is volt,csak a gyereknevelés és a háztartás.Na és ha egy n? medd? volt és nem lehetett gyereke?? Nagyon örülök neki,hogy én már nem egy ilyen világba születtem... De mégis miért alakult ki ez a szemléletmód a n?kr?l szerte a világban?Egy n? miért ér kevesebbet,mint egy férfi??

Legjobb válasz: Azért, mert a korábbi korokban a fizikai erõ meghatározó volt, a nõk pedig gyengébbek, mint a férfiak így nem voltak oly hasznosak. Képzelj el egy 50 kg-s nõt csatapáncélban másfélméteres pallost pörgetve. "Egy nõnek más feladata nem is volt, csak a gyereknevelés..." Oltári hülyeségnek tartom azt, hogy ezt egyesek degradálónak találják. Elfogadom, ha valakinek nem ez az életcélja, meg nem értem, de elfogadom. De ez akkor is a világ legnehezebb foglalkozása, jó embert faragni egy gyerekbõl. Tiszteletem azoknak a nõknek, akik felmerik vállalni a mai elb*szott világban, hogy ennek élnek (nem annak, hogy beleszülnek 8 gyereket a világba, hanem annak, hogy ahányat szülnek azt becsülettel felnevelik). A másik része persze a keresztény vallás, vagy talán még pontosabban az egyházi tanok férfiközpontúsága, ugye Éva csábította Ádámot az almára, stb. Persze az ezzel szemben kialakult szélsõséges feminizmus is undorító.

Azért, mert a korábbi korokban a fizikai erõ meghatározó volt, a nõk pedig gyengébbek, mint a férfiak így nem voltak oly hasznosak. Képzelj el egy 50 kg-s nõt csatapáncélban másfélméteres pallost pörgetve. "Egy nõnek más feladata nem is volt, csak a gyereknevelés..." Oltári hülyeségnek tartom azt, hogy ezt egyesek degradálónak találják. Elfogadom, ha valakinek nem ez az életcélja, meg nem értem, de elfogadom. De ez akkor is a világ legnehezebb foglalkozása, jó embert faragni egy gyerekbõl. Tiszteletem azoknak a nõknek, akik felmerik vállalni a mai elb*szott világban, hogy ennek élnek (nem annak, hogy beleszülnek 8 gyereket a világba, hanem annak, hogy ahányat szülnek azt becsülettel felnevelik). A másik része persze a keresztény vallás, vagy talán még pontosabban az egyházi tanok férfiközpontúsága, ugye Éva csábította Ádámot az almára, stb. Persze az ezzel szemben kialakult szélsõséges feminizmus is undorító.
"Egy nõnek más feladata nem is volt, csak a gyereknevelés és a háztartás." Ami egy 24 oras munka pici gyerek mellett, nem 8-10 ora, ami utan azt mondhatod, hogy oke, mara leteszem a lantot... A no nem er kevesebbet, mint a ferfi, csak mas a szerepe. Attol, hogy nem o az iranyito, meg nem kevesbe lenyeges a szerepe. Egy no sokkal tobbfele feladatot ellat a klasszikus csaladmodellben, mint egy ferfi, csak nem lehet lemerni penzben. Ezert a siker fokmerojevel (a penzzel) a ferfi munkassagat jobban le lehet merni, de a hazimunkat, gyereknevelest nem lehet penzze tenni.
Általában azt mondják a történészek, hogy a vadászatra és az aktívabb vándorlásra való átálláskor (az õsközösségekben) szûnt meg a matriarchálás társadalom, és alakult át a mai patriarchálissá. Ez a történelmi gyökere, viszont a jobb országokban - pl. Svédország, Dánia - ez a probléma (vagy akár hívhatnám deformációnak is) kezd helyreállni, és egyenjogúsodik a társadalom.
Kedves 23:53-as! Annyiban igazad van, hogy a kereszténység is pl. tulajdonít olyan dolgokat a nõknek, ami miatt elítélhetõk, de azt ne felejtsd el, hogy a kereszténység alapvetõen egyenlõséget hirdet, szemben a régi politeista görög-római világgal, ahol a nõk gyakorlatilag nem voltak többek háziállatoknál. A házba bezárva éltek, a külvilággal nem érintkeztek, férfiak között nem mutatkozhattak. Kvázi gyerekszülõ és -nevelõ gépnek tartották õket. Ez alól csak a rabszolganõk és a kurtizánok voltak kivételek, akiket ennek megfelelõen meg is vetettek. Nem beszélsz hülyeségeket, de a kép sokkal árnyaltabb, mint ahogy lefestetted. "Egy no sokkal tobbfele feladatot ellat a klasszikus csaladmodellben, mint egy ferfi, csak nem lehet lemerni penzben. " Erre had mondjak egy kis "történetet". Az ókori görögöknél falun a férfi mûvelte a földet, vetett, szántott, aratott, vadászott, legeltetett. A nõ közben benn volt a házban és szõtt, font, vart, feldolgozta a terményeket, sütött, plusz nevelte a gyerekeket. Mai felfogás szerint mindkettõ munka. Viszont! A görögök felfogásában csak az volt munka, amivel valamit termelünk és beviszünk a házba. A nõ nem jött ki a házból. Amit a férfi bevitt, azt alakította át. Ez a korabeli felfogás szerint nem munka. Emiatt sokszor érte a nõket az a vád, hogy nem dolgoznak, mégis sokat esznek. Igazságtalan a dolog, de tükröz egy mentalitást, ami mentén érthetõ. Az erõs és erõszakosabb természetû férfi számára a "pepecselõ" szövés-fonás, fõzés és a gyengéd, "szentimentális", érzelmes gyereknevelés a gyengeség jele, nem... nem igazi munka. Nem is tudom hogyan fejezzem ki. Ezzel szemben pedig a nõ nem tudja megvédeni magát, mert ugye egészen a legutóbbi korokig a fõ hangsúly a fizikai erõn volt. Na már most, egy vasággyal együtt 50 kilós, 160 centis nõ hogy száll szembe egy 2 méter 20 centis, 120 kiló tömör izom, agya semmi kolosszussal? Tanácsosabb volt befogni a szájukat, ami a férfiak tévképzeteit még meg is erõsítette.
Kedves 00:35! Ellat - szandekosan jelen idoben; max. a kozel multra vonatkoztathato, nem az okorra. Nyilvan a mai helyzet szamit, nem az okor, mert akkor a puszta ero alapjan iteltek meg az embereket, mara azert mar nem itt tartunk.
Mára már a nõk jogilag teljesen emancipálódtak. Ahol meg nem, vagy a hímsovinizmus alacsonyabbrendûnek tekinti õket, annak oka a megszokás, a hagyomány, a több ezer éves múlt. Ezért írtam én errõl.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a hasznos válaszokat! Én nagyon jól tudom, hogy a gyereknevelés egy nagyon nehéz és tisztelendõ feladat...De régen nem is volt más választása egy nõnek.Ma viszont minden nõ eldöntheti, hogy mit akar kezdeni az életével, nincs elõírva neki semmi!!Tehát szabadabbak vagyunk.
Kedves 00:35-ös, ha újra nekifutsz, annak amit írtam, akkor látni fogod, hogy a vallás mellett (ami a korszellembõl kifolyólag bizonyos szinten férfiközpontú, de nem is ez a fontos), kiemeltem az egyházi tanokat. Az egyház pedig a középkorban igen erõsen férfiközpontú volt, aki ezt tagadja, azt pedig... mindenki fantáziájára bízom.

Hogyan alakulhatott ki ez a félelmem? Bővebben lent.

Mondjuk úgy, hogy eddig semmi bajom nem volt a t?vel... Ha voltam vérvételen, vagy oltást kaptam, nem azt mondom, hogy "örültem" neki (mert hallottam már olyanról, hogy vki azt várja, hogy megszúrják t?vel, vagy ha lehet választani, hogy pl fájdalomcsillapítót vénásan, vagy szájon keresztül gyógyszer formájában kapja meg, akkor a vénásat választja...) szóval semmi bajom nem volt, nem féltem, jól elvoltam közbe... Egyik éjszaka azt álmodtam, hogy vérvételen voltam és összevissza szúrkáltak meg ömlött a vér meg ilyenek:D Felébredve jót röhögtem rajta...:) Nem sokkal ezután be kellett mennem vérvételre, és mikor megláttam a t?t, elkezdtem remegni kicsit, meg nagyon nagyon nagy félelem jött rám, olyan ideges voltam, meg görcsbe rándultam... Miközben vették a vért, alig bírtam ki, azt vártam mikor lesz vége... Utána rájöttem, hogy valószín?leg ez az álom miatt lehetett... (Ugyanis el?tte tényleg semmi bajom nem volt ilyen dolgokkal...) Nem tudom mit tehetnék, hogy ezt a félelmemet leküzdjem, de nagyon szeretném... Szerintetek lehet ilyen tényleg az álom miatt? Hogy tudnám újra elviselni a t?t? (Sokszor járok vérvételre, úgyhogy valahogy muszáj lesz, de am attól nem javul a dolog, hogy egyre többet járok, ugyanúgy félek meg görcsbe rándulok...)

Legjobb válasz: Szia! Nagyon sajnálom,hogy ilyen "betegségben" szenvedsz.Én szintén.Sírok,amikor beadják az oltást...De nem remegek,s hasonló.Pszihológussal próbálkoztál?Hátha segít :S!

Szia! Nagyon sajnálom, hogy ilyen "betegségben" szenvedsz.Én szintén.Sírok, amikor beadják az oltást...De nem remegek, s hasonló.Pszihológussal próbálkoztál?Hátha segít :S!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszod! És sajnálom, hogy neked is van ilyen félelmed:S Nem még nem próbálkoztam pszichológussal, a környezetem (pl anyum) nem vesz komolyan úgy van vele, hogy biztos ez csak hiszti.. De nem az, ugyanis mint mondtam az ég világon ezelõtt semmi bajom nem volt a tûvel, vérvétellel, majdhogynem szerettem... Úgyhogy így nehéz, de lehet pszichológus lesz ebbõl a végén... Ez nyilván tripanofóbia, de fogalmam sem volt róla, hogy így egy álom után kialakulhat:S
hat sajnos van amikor nem veszik komolyan az ilyen dolgokat. sztem mindenfelekeppen probalj beszelni valakivel, megha nem is pszichologus.
Nyugodj meg, egy idõ után valószínûleg alábbhagy. Persze ehhez lehet, hatékonyabb lenne, hogy egy darabig ne menj vérvételre, de úgy látszik, ezt nem teheted meg. Nekem a nõgyógyászati vizsgálat kapcsán volt egy durva tapasztalatom egy bunkó orvossal, utána a legrendesebb nõi orvosnál is remegett a lábam és alig bírtam ki a fájdalmatlan vizsgálatot is. Meg is mondtam a doktornõnek, hogy nem tehetek róla, elnézést, haladjunk... Aztán eltelt egy kis idõ és legutóbb már nem tapasztaltam ezt a problémát.
Ha ezzel álmodsz, akkor arra a napra biztos hogy kihat, de lehet hogy az elkövetkezõ 2-3-4 napra is. Nekem is voltak ilyen gondjaim cask nem tûvel, de elmúltak. Gondolkozz el rajta, hogy miért is félsz tõle? Semmi olyan dolog nincs benne. Teljesen tseril, és ráadásul a te érdekedben csinálják. Én a fogorvossal vagyok így.Leszarom ha fáj.Nem érdekel a fájdalom.
v ki hipnotizál!

Mi okozhatja a hűvelygyuladást, hogy alakulhatott ki?

Legjobb válasz: Valami fertõzés

Valami fertõzés

Hogy alakulhatott ki Magyarországon hogy több a nyugdíjas mint a bejelentet dolgozó?

Legjobb válasz: És még csak ezután jön a Ratkó korszak.

És még csak ezután jön a Ratkó korszak.
"(egyébként nem rossz elképzelés), mert el tudod képzelni, hogy fustos képu polgártársaink még ennél is jobban elkezdenek szaporodni???" Olvasd át még egyszer mit is írt! A kölöknek nem elég csak megszületni!
Sok az ingyenélõ a fiatalok vonulna ki külföldre mert rájönnek h kint élhetõbb világ van senki nem fizet adót stb.Sz van a placsintába én már nem is számítok nyugdíjra pedik aktív dolgozó vagyok.
Úgy, hogy a rendszerváltás óta egyre kevesebb a munkahely, a fiatalok ezért nem tudnak dolgozni. A nyugdíjasok pedig anno mind dolgozott, akár 30-40 évet is.
Második! "hogy a dolgozó gyerekek számával arányosan nõljön a nyugdíj" Vagyis ha majd amikor te nyugdíjas leszel, és netalántán valami oknál fogva nem lesz munkahelye az akkori fiataloknak, akkor te ezt normálisnak veszed, hogy nem kapsz majd nyugdíjat, holott te egész életedben dolgoztál! Te egyszerûen hülye vagy! És az ilyeneknek meg azt kívánom, hogy nyugdíjba lépés után egy nappal egyszerûen üsse el a villamos!
"Hogy alakulhatott ki Magyarországon hogy több a nyugdíjas mint a bejelentet dolgozó?" A nyugdíjasok túl késõn halnak, túl jó (!) az egészségi állapot, a fiatalok meg nem szülnek gyereket, nincs utánpótlás. Más kérdés, hogy amúgy se nagyon lenne elég munkahely.
Második: más torvényeket is módosítani kellene egy ilyen esetében (egyébként nem rossz elképzelés), mert el tudod képzelni, hogy fustos képu polgártársaink még ennél is jobban elkezdenek szaporodni???
Úgy, hogy az embereknek JOGUK van kihalni. Én úgy alakítanám ki a nyugdíjrendszert, hogy a dolgozó gyerekek számával arányosan nõljön a nyugdíj. (önhibán kívüli gyermektelenség kivétel) Így akik a saját "függetlenségüket" tartják életcéluknak, majd éljenek meg a karrierjükbõl idõskorukban, vagy haljanak éhen. Ha már fiatalon nem gazdagították gyerekkel a társadalmat, öregen ne vegyék el mások gyerekeinek a pénzét. Hamar kihalnának az önzõk. Mondjuk így is(csak még egy-két generáció) Ez egy VÉLEMÉNY. Ha egyet értesz, ha nem ne pontozgass, hanem érvelj. Én is vettem a fáradtságot.
(második vagyok) Természetesen ez nem a teljes kép, az sokkal összetettebb. Ez csak egy ok a sok közül. Az elsõ egy másik okot mondott.
# 7 Rendben van, jogos. De akkor sem lenne elég egy ilyen torvény, mert ha nincs munkahely, hát az is belekotorhat a dolgok igazságos menetébe.

Miért van jobb meg bal kezünk? Miért nem tudjuk egyformán jól használni a kezünket, ez hogy alakulhatott ki?

Legjobb válasz: Hát, én nagyrészt egyformán tudom használni a kezemet :D Egyébként meg: vadásszál egy kézzel :) Sok sikert! :)

Hát, én nagyrészt egyformán tudom használni a kezemet :D Egyébként meg: vadásszál egy kézzel :) Sok sikert! :)
Hmm, visszavonom az elõzõt. Elnézést, teljesen félreértelmeztem :D Na, szóval, válaszolva: általában a bal kezed erõsebb, míg a jobb a finomabb mozgásokat tudja. Egyikkel pontosan tudod irányítani a dolgokat, a másik durvább, viszont nagyobb erõkifejtésre alkalmas. Az agy is hasonló szinten oszlik két részre, és ebbõl jön a két kéz különbsége.
Mert az egyik kezed gyarkrabban használod, úgyesebb, erõsebb, minek következtében azt mégjobban szereted használni, és így tovább, ez egy öngerjesztõ folyamat. Ezen túl az embernél külön van egy valamely oldali dominancia, ami az agyterületek munkameosztásának következménye, és úgy néz ki valamilyen szinten öröklõdik is. De a legtöbb fejlett állatnál ettõl függetleül van valamilyen oldali dominancia (agyifélteki dominancia nélkül) okát lásd fent.
Volt egy olyan elmélet is, hogy kisbabás nõknél volt fontos. A gyereket bal kézben tartották, hogy megnyugtassa az anya szívverésének hangja. Vszont közben a nõ tudta csinálni a dolgát a jobb kezével. De ez az állatok "kezességét" nem magyarázza. Pedig náluk is van.

Mi lehet ez a képződmény a holdon? Hogyan alakulhatott ki? (Videó)

http://www.youtube.com/watch?v=DwYHsfxdRuM

Legjobb válasz: ez egy puszta törésvonal is lehet.

ez egy puszta törésvonal is lehet.
Egy törésvonal nem alkot olyan pontos hibátlan oldaltörések nélküli mélyedést. Mint látszik vannak benne meteor nyomok amik valószinû késõbb alakult ki. Amm jó ha tudjátok a Hold másik oldalán titkos bázisok vannak ami manipulálva van az emberek számára, hogy ne lásd és régebben 6 nagy város volt a marson ezt be is bizonyitották egynek megtalálták a maradványát és egy halott ufonauta nõt. A Hold másik oldala amit senki se lát lakott.
20:13-as vok még azt szeretném hogy onnan is lehet látni, hogy manipulálva van, hogy a vidibe kb 1:07 percnél a föld tiszta krátermentes és sima és elvan homályositva.
20:13, 14-es vagyok még azt szeretném mert megkerestem a google földbe, hogy valószinüleg, hogy az a nagy becsapódó meteor kráter miatt tünt el onnan a viz mert a izzó meteor egy szempillanás alatt eltünteti a vizet fõleg olyan nagy meteor. Bizonyitott tény, hogy a holdon is található viz. Holdváros volt a Jackson, Ohm, Kepler, Copernicus, Tycho, Stevinus. Ezek közül a Tycho volt a legnagyobb olyan fõváros féle (megjegyezném a Tycho krátérében csontvázat is lehet látni. (ebbe most nemenjünk bele nehéz megtalálni)
Jah és a Tycho krátere sok érdekességet rejt csak szétkell nézni.
Légyszíves írd már le, hogy hol lehet a marsi városok bizonyításáról olvasni.... Elég sok ufó-s filmet nézhettél gyerekkorodba... Majd biztos városok vannak, halott ufók, és mi emberek ott tartunk, hogy egy olajkútra nem tudunk egy sapkát tenni 2 hónapja....Na hagyjuk már az egészet... Amúgy szerintem valami kiszáradt folyó lehet..

A Mars és a Jupiter között levő, aszteroidamező hogyan alakulhatott ki?

Az egyik legenda szerint, az egy, felrobbantott bolygó.

Legjobb válasz: Egy elmélet: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisbolyg%C3%B3%C3%B6v Persze 8 általánossal rendelkezõ UFO hívõk szerint idegenek pusztítottak el ott egy bolygót.

Egy elmélet: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisbolyg%C3%B3%C3%B6v Persze 8 általánossal rendelkezõ UFO hívõk szerint idegenek pusztítottak el ott egy bolygót.
Az egy olyan zóna, ahol fõleg a Jupiter gravitációja miatt gyûlnek a törmelékek, amik viszont ugyanezen okból nem tudnak bolygóvá összeállni. De ha inkább a természettudományok témakörbe teszed fel, akkor ennél pontosabb választ is kapsz. Nem is értem, itt mire számítottál. Hogy "igen, a reptoidok robantották fel"? :DD
Felrobbantott bolygó? És kik robbantották fel? :)
sok volt a meteor a Mars meg a Jupiter között és a Mars földbiztos polgártársak meg a Jupiteri föld mozgatok kivágták az ûrbe hogy szép egyenletesen legyen szét b*szva a 2 bolygó között így érted már?
kutakodj a tudomány oldalán, vagy mélyedj el csillagászati könyvben
a bolygó amit a halálcsillag felrobbantott annak a maradványai. ajj már oda repültek a 2 bolygó között meg biztos van valami erõ ami ott tartja õket azt ennyi.
A kérdező hozzászólása: Direkt nem írtam, hogy komoly válaszokat kérek, de nem ilyen, 1 mp-s marhaságokról legyenek szó.
"a bolygó amit a halálcsillag felrobbantott annak a maradványai." Meg is jött az elsõ megfejtés. :DD
Mért fizetek én akkor a sóderemért?? :D


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!