Találatok a következő kifejezésre: Hogyan alakulhatott hogy (38 db)

Miért nem csináltam ma semmit, és hogyan alakulhatott volna ez másképp?

Délben, egy 12 órás alvás után felébredtem. Ezután megreggeliztem, majd órákig honfoglalóztam. Ebéd előtt elmosogattam, megebédeltem, folytattam az értelmetlen netezést. Aztán beültem a tv elé ahol elaludtam. Semmi hasznosat nem tettem ma, pedig lenne dolog, diplomamunka stb. 24/F

Legjobb válasz: Azért alakult így mert ilyenre alakítottad a napodat.Lusta voltál.Úgy alakulhatott volna másképp hogy másképp alakítod.. :-)

Azért alakult így mert ilyenre alakítottad a napodat.Lusta voltál.Úgy alakulhatott volna másképp hogy másképp alakítod.. :-)
A kérdező hozzászólása: Igen, de ez elég régi gondom. Kíváncsi vagyok, másnak is van-e, volt-e ilyen, és hogy sikerült-e leküzdeni.
Igen, elég idegesítõ tud lenni, ha értelmetlenül töltöd el a napodat.Semmihez nincs kedved, pedig jólenne valamit csinálni, aztán a nap végén rájössz, hogy semmit nem csináltál.
Akkor csúszott félre minden, amikor leültél honfoglalózni. Úgy alakulhatott volna másként a nap, ha mondjuk azzal az elhatározással keltél volna fel, hogy felkelés után 10 percig a diplomamunkádat írod. Azért 10 perc, mert ez még nem annyira fájdalmas, hogy ne tudd megcsinálni. Na most az elsõ 10 perc után belerázódsz a dologba és órákon át is tudod csinálni. Mindig elkezdeni nagyon nehéz mindent. És aki halogatós típus, az ha hoz egy rossz döntést, azzal gyakran az egész napját elcseszi.
19:52 "Kíváncsi vagyok, másnak is van-e, volt-e ilyen" Szerintem az emberiség kb. 100%-ának.
A kérdező hozzászólása: 22:34-nek: ez nagyon jó, holnap kipróbálom! köszi mindenkinek
Nagy ritkán elõfordul velem ilyen, de csak azért mert sajnos elõfordul, hogy nincs motivációm (nincs állásom sajnos), de van gyerekem és a lakást azt mindenképpen pedánsan rendbe tartom, vezetem a háztartást, amire kényes vagyok és ezért nem engedem meg magamnak az esztelen lustálkodást, meg nincs is rá igényem, engem az ilyen lustálkodós napok inkább fárasztanak, betegnek érzem magam utána.Nos, ha van napirended és próbálod ahhoz tartani magad, akkor nem száll el a napod feleslegesen.Néha nem árt egy -egy ilyen lusta nap, csak ne váljon szokássá, az a lényeg.
nekem évek óta minden napom szinte ilyen
A kérdező hozzászólása: A 10 perces módszert ajánlani tudom, nagyon jó! Én már hetekkel ezelõtt elhatároztam, hogy van 6-7 dolog amivel minden nap foglalkozni kéne. Ha másra nem is, de arra rá tudom magam venni, hogy az egyikkel foglalkozzak 10 percet. Aztán általában többet töltök vele, jön a következõ, azzal is, és így tovább. Egész hasznos napot csaptam múltkor is. Ha napirendem lenne, megõrülnék, sajnos ez van. Nekem az jön be, hogy valamit elkezdek, és csinálom amíg csak kilátok a szememen, aztán folytatás, amíg kell nyomom az ipart. Aztán óriási lazulások!

Ha Franciaország és Anglia a Szovjetuniónak is hadat üzent volna akkor, hogy alakulhatott volna a háború?

Vagyis, hogy nemcsak Németországnak üzennek hadat Lengyelo megtámadásánál hanem a Szovjeteknek is!

Legjobb válasz: Lehet, csak semmi értelme. Okosabb nem leszel tõle. A történelem minden egyes pillanatában több választási lehetõség áll az emberek elõtt. Ha elég komolyan foglalkoztak anno egy opcióval, akkor annak fel lehet tárni, hogy mi lett volna a következménye. Pl. ha az USA nem Sztálinnal, hanem Hitlerrel szövetkezik. (Errõl született A Führer-nap címû könyv és a belõle készült Fatherland címû film.) Bár ezekben az esetekben is elég homályos a kép, de tanulni lehet belõle. Vagy azt, hogy legközelebb ilyen helyzetben azt érdemesebb megpróbálni, vagy azt, hogy legközelebb azt már élbõl el kell vetni. Ha viszont fel se merült ötletként, akkor az egész puszta fikció, ami sehova sem vezet. Arról is lehet filozofálni, hogy mi lett volna, ha leszáll egy UFO és az idegenek felcsinálják az elsõ nõnemû õsembert, csak épp semmi értelme nincs. Angliának és Franciaországnak már a kezdet kezdetén is az volt a célja, hogy megakadályozzák a német-szovjet szövetséget a háborúban. Ezzel eleinte azt akarták elérni, hogy Sztálin maradjon ki. Az csak plusz meglepi volt, hogy aztán mellettük lépett be. Az fel se merült, hogy a Hitler elleni háború lezárta elõtt õket is megtámadják. Öngyilkosság lett volna. Ha nagyon muszáj, én azt mondom, hogy a háború talán valamilyen status quo szerint ért volna véget. Mint pl. Koreában a koreai háború, vagy Vietnámban a II. világháború. Franciaország és talán Anglia is háború sújtotta övezet lett volna még évtizedekig, az USA meg csak a távolból próbálna valamit [email protected] A probléma viszont az, hogy Hitler nem bízott Sztálinban és Sztálinnak is csak arra kellett Hitler, hogy általa az imperialista kapitalizmus meggyengítse a liberális kapitalizmust és végül mindkettõ átadja helyét a szocializmusnak. Vagyis elõbb, vagy utóbb így is úgy is elérkezett volna az az idõ, amikor Hitler úgy érzi, hogy nyugaton már nyert ügye van és a gyõzelem csak idõ kérdése, ezért Sztálin ellen fordul (ahogy tette azt igazából is), vagy Sztálin úgy ítéli, hogy a liberális kapitalisták (értsd: Anglia és Franciaország, esetleg már az USA is) eléggé meggyengültek és az imperialisták (értsd: a nácik) is már kimerültek és a relatíve friss Vörös Hadsereggel támadást indít. Ekkor már az USÁ-nak mindenképp döntenie kellett volna, hogy ki mellé áll a két diktátor közül. Ha Hitler mellé, hogy megakadályozza a Szovjetunió térnyerését, akkor Angliának és Franciaországnak befellegzett. (Legalábbis egy idõre. Úgy, ahogy a kelet-közép-európai országoknak a vh után.) Ha pedig a szovjetek mellé áll, hogy Hitlert elintézze, akkor ugyanaz történik, mint igazából történt, csak Franciaország és Anglia jobban megsínyli. De ez csak puszta fantáziálás. Mivel a szovjetek elleni háború a németek elleni lezárása elõtt fel sem merült, a valószínûsége minimális.

Lehet, csak semmi értelme. Okosabb nem leszel tõle. A történelem minden egyes pillanatában több választási lehetõség áll az emberek elõtt. Ha elég komolyan foglalkoztak anno egy opcióval, akkor annak fel lehet tárni, hogy mi lett volna a következménye. Pl. ha az USA nem Sztálinnal, hanem Hitlerrel szövetkezik. (Errõl született A Führer-nap címû könyv és a belõle készült Fatherland címû film.) Bár ezekben az esetekben is elég homályos a kép, de tanulni lehet belõle. Vagy azt, hogy legközelebb ilyen helyzetben azt érdemesebb megpróbálni, vagy azt, hogy legközelebb azt már élbõl el kell vetni. Ha viszont fel se merült ötletként, akkor az egész puszta fikció, ami sehova sem vezet. Arról is lehet filozofálni, hogy mi lett volna, ha leszáll egy UFO és az idegenek felcsinálják az elsõ nõnemû õsembert, csak épp semmi értelme nincs. Angliának és Franciaországnak már a kezdet kezdetén is az volt a célja, hogy megakadályozzák a német-szovjet szövetséget a háborúban. Ezzel eleinte azt akarták elérni, hogy Sztálin maradjon ki. Az csak plusz meglepi volt, hogy aztán mellettük lépett be. Az fel se merült, hogy a Hitler elleni háború lezárta elõtt õket is megtámadják. Öngyilkosság lett volna. Ha nagyon muszáj, én azt mondom, hogy a háború talán valamilyen status quo szerint ért volna véget. Mint pl. Koreában a koreai háború, vagy Vietnámban a II. világháború. Franciaország és talán Anglia is háború sújtotta övezet lett volna még évtizedekig, az USA meg csak a távolból próbálna valamit [email protected] A probléma viszont az, hogy Hitler nem bízott Sztálinban és Sztálinnak is csak arra kellett Hitler, hogy általa az imperialista kapitalizmus meggyengítse a liberális kapitalizmust és végül mindkettõ átadja helyét a szocializmusnak. Vagyis elõbb, vagy utóbb így is úgy is elérkezett volna az az idõ, amikor Hitler úgy érzi, hogy nyugaton már nyert ügye van és a gyõzelem csak idõ kérdése, ezért Sztálin ellen fordul (ahogy tette azt igazából is), vagy Sztálin úgy ítéli, hogy a liberális kapitalisták (értsd: Anglia és Franciaország, esetleg már az USA is) eléggé meggyengültek és az imperialisták (értsd: a nácik) is már kimerültek és a relatíve friss Vörös Hadsereggel támadást indít. Ekkor már az USÁ-nak mindenképp döntenie kellett volna, hogy ki mellé áll a két diktátor közül. Ha Hitler mellé, hogy megakadályozza a Szovjetunió térnyerését, akkor Angliának és Franciaországnak befellegzett. (Legalábbis egy idõre. Úgy, ahogy a kelet-közép-európai országoknak a vh után.) Ha pedig a szovjetek mellé áll, hogy Hitlert elintézze, akkor ugyanaz történik, mint igazából történt, csak Franciaország és Anglia jobban megsínyli. De ez csak puszta fantáziálás. Mivel a szovjetek elleni háború a németek elleni lezárása elõtt fel sem merült, a valószínûsége minimális.
Eszük ágában se volt, odalökték eléjük Kelet-Európát, aztán ki voltak fizetve a ruszkik.
Ha hadat üzentek volna a szovjeteknek, a legnagyobb ostobaságot követték volna el, amit egy politikus elkövethet.
A történelemben nincs ha. Abban az esetben, hogyha akár minimális esély is lett volna rá, lehet következtetni, de az is nagyon plasztikus. Viszont ez fel sem merült. Az USA hezitált, hogy Hitlerrel, vagy Sztálinnal paktáljon le, de tudni lehetett, hogy utána a másikkal jön a hidegháború és ebbõl a szempontból Hitlert veszélyesebbnek ítélték, ezért Joe bácsit választották. De Anglia és Franciaország már eleve abból indult ki, hogy vagy szimplán szovjet-német háború, vagy német-angol-francia háború a szovjetek kihagyásával, vagy angol-francia-szovjet szövetség Hitler ellen. Az fel se merült, hogy egyszerre mindkettõnek nekimenjenek.
"Hát nem támadták meg szeptember 17-én Lengyeloszágot? Mert én ezt olvastam mindenhol!" Lengyelország 1939.09.17-én már nem létezett, mivel a kormánya Romániába menekült, ahol internálták, vagyis megszûnt funkcionálni. Ezzel a lengyel állam megszûnt. A SZU csapatai bevonultak a volt Lengyelo. területére, de ezzel nem kerültek hadiállapotba senkivel. Ha nem így lett volna, akkor Lengyelország, Anglia és Franciao. hadat üzent volna a SZU-nak, a Népszövetség pedig kizárta volna soraiból a SZU-t. Ez azonban nem történt meg, mert valójában nem volt szovjet-lengyel háború, bármit is írjanak egyes elfogult történelemkönyvek.
ma 13:05 A lengyel kormány nem hívta be a SZU csapatait, és nem is üzent hadat a SZU-nak. A szovjet bevonulás idõpontjában a lengyel kormány már nem is mûködött.
A kérdező hozzászólása: Ja azért mert a kormány elmenekült akkor Lengyelország már nem létezett? Érdekes!
Szerintem Hitler és Sztálin félre téve az ellentéteket együtt indultak volna meg. A franciák fele annyi ideig se tudták volna kihúzni, Anglia pedig a szovjet támogatással az Oroszlánfóka hadmûvelet keretében szintúgy feladta volna.
14:54 A lengyel állam nem létezett jogilag. Ez közismert tény.
A kérdező hozzászólása: Azért az kicsit nem erõs állítás, hogy mítosz?
"Szerintem Hitler és Sztálin félre téve az ellentéteket együtt indultak volna meg." Egyet értek. Ahogy az USA is félretette az ellenérzéseit a Szovjetunióval szemben, amíg Hitler nagyobb fenyegetés volt. Amint azonban nyertek, így is úgy is kikaparták volna egymás szemét.
"A lengyel állam megszûnt abban a pillanatban, amikor a kormányát internálták, vagyis szept. 17-én." A lengyel kormány szeptember 18-án lépte át a lengyel-román határt. A többi Grover Furr meséjéhez tartozik.
Akkor most oroszul beszélgetnénk.
A kérdező hozzászólása: "A SZU a közhiedelemmel ellentétben nem támadta meg Lengyelországot, így nem volt alapja egy brit és francia hadüzenetnek." Mi? Hogyhogy? Hát nem támadták meg szeptember 17-én Lengyeloszágot? Mert én ezt olvastam mindenhol! Vagy ez átverés?
"A SZU a közhiedelemmel ellentétben nem támadta meg Lengyelországot, ..." Nem rémlik, hogy a lengyel kormány hívta volna be a Vörös Hadsereget Kelet-Lengyelországba.
A kérdező hozzászólása: Tudom, hogy nincs HA, de fejtegetni attl még lehet szerintem.
A kérdező hozzászólása: Ismerem szóval kösz nem! A kérdésekre várom a válaszokat.
Parancsolsz? Mit ismersz? Az elõbb válaszoltam a kérdésre, bár értelmét továbbra sem látom.
A kérdező hozzászólása: "Parancsolsz? Mit ismersz? Az elõbb válaszoltam a kérdésre, bár értelmét továbbra sem látom." Nem neked írtam hanem az elõtted írónak!
Ja, akkor bocsi
"Hitler volt az, aki hadat üzent az Egyesült Államoknak és nem fordítva." Pontosan. De azért, mert az USA elõzõleg már egyértelmûen szembe helyezkedett vele a háborúban és az akkor már ellenséges Szovjetuniót támogatta. Ad egy: Számos eset van a történelemben, amikor egy állam nem maga üzen hadat, hanem, különbözõ megfontolások alapján, az ellenfélbõl provokálja ki a hadüzenetet. Ad kettõ: Azt egy szóval sem állítottam, hogy az USA hadat akart viselni a náci Németország ellen. Csak azt mondom, hogy a szovjeteket támogatta. A kettõ nem ugyanaz. Az, hogy a szovjeteket támogatja a háborúban, jelentheti pusztán azt is, hogy fegyvereket, tanácsadókat ad Moszkvának, miközben diplomáciai nyomást gyakorol Berlinre. Erre persze Hitler válasza a hadüzenet volt, de ez már egy másik kérdés.
"Ha Franciaország és Anglia a Szovjetuniónak is hadat üzent volna" Miért üzent volna hadat? Ez elképzelhetetlen. A SZU a közhiedelemmel ellentétben nem támadta meg Lengyelországot, így nem volt alapja egy brit és francia hadüzenetnek.
Teljesen értelmetlen kérdés. A történelemben nincs ha, csak tények vannak.
"Ha nem így lett volna, akkor Lengyelország, Anglia és Franciao. hadat üzent volna a SZU-nak, a Népszövetség pedig kizárta volna soraiból a SZU-t. Ez azonban nem történt meg, mert valójában nem volt szovjet-lengyel háború, bármit is írjanak egyes elfogult történelemkönyvek." Már bocsánat, hogy beleszólok, de mikor a SzU megtámadta Finnországot mint agresszor, akkor kizárták a Népszövetségbõl. Igaz, hogy nem volt szovjet-lengyel háború, de mégis megtámadták a lengyeleket a németekkel megállapodva a Molotov-Ribbentrop paktum alapján, ha jól tudom a Visztula folyó volt megállapítva határnak.

Hogyan alakulhatott ki az élettelenből (szaporodásra képes! ) élő? Tud erre valaki tudományos modellt mutatni?

Legjobb válasz: "Szerintem ez tudományosan(!!!) képtelenség! " És az hogy valaki intett egyet és egy egész ember csak úgy lett az mi? Miért van az embernek úszóhártya maradvány az ujjai között ha õsei nem a vízbõl jöttek? Miért van az embernek farokcsontja ha õsei között nem voltak farokkal rendelkezõk? Meg kellene dolgokat tanulni és megérteni ahhoz hogy a tudományról ilyet mondj! A számítógépedet se az atyaúristen teremtette! Leírták világosan hogy a föld bizonyos idõszakában olyan légköri viszonyok voltak ahol az elemek katalitikus reakcióba léptek egymással! Az élõ szervezeteket ugyanazok az elemek alkotják mint a nem élõt! Az hogy te nem fogsz fel valamit az nem azt jelenti hogy nincs vagy nem úgy van!

"Szerintem ez tudományosan(!!!) képtelenség! " És az hogy valaki intett egyet és egy egész ember csak úgy lett az mi? Miért van az embernek úszóhártya maradvány az ujjai között ha õsei nem a vízbõl jöttek? Miért van az embernek farokcsontja ha õsei között nem voltak farokkal rendelkezõk? Meg kellene dolgokat tanulni és megérteni ahhoz hogy a tudományról ilyet mondj! A számítógépedet se az atyaúristen teremtette! Leírták világosan hogy a föld bizonyos idõszakában olyan légköri viszonyok voltak ahol az elemek katalitikus reakcióba léptek egymással! Az élõ szervezeteket ugyanazok az elemek alkotják mint a nem élõt! Az hogy te nem fogsz fel valamit az nem azt jelenti hogy nincs vagy nem úgy van!
"egyszer csak összeáll, majd magától létrejön egy élõlény. " Eleve az alapfelfogásoddal van baj! Senki ilyet nem mondott! A fokozatos fejlõdést tanítják minden iskolában legalábbis amit iskolának lehet nevezni. A számítógépet se csak úgy egyszer összerakta valaki hanem fokozatosan fejlesztették amíg lehetõvé vált a fejlõdés fokai után a megépítése.
"Ugyanolyan hit mind a kettõ." Ha utána néztél volna csak annak a két dolognak, amit mutattam neked, már tudnád, hogy alaptalanul állítod ezt. Többet törni nem fogom magam, mert felesleges, mert téged nem érdekelnek a magyarázatok, te nem azért jöttél ide és tetted fel a kérdést, hogy választ kapj, hanem hogy kotekedj, és ez az eddigi kommentjeidbõl nyilvánvaló.
A kérdező hozzászólása: Ami számításos példát küldtem az kb egy 30 szóból álló értelmes magyar szavakat tartalmazó mondat véletlenszerû kialakulásának valószínûsége. Ez kb egy 30 összetettebb molekula kialakulásának felel meg. Bár nem volt pontos az "értelmes molekula" definícióm, ebbe azért bele lehet kötni. De sokat nem változtat a dolgon, a 30 szó helyett akkor nézzük a 3 milliárd szavas DNS-t (amit állítólag az evolúció hozott létre kevesebb mint 4 milliárd év alatt), az biztosan kompenzálja az ebbõl fakadó pontatlanságot.
A kérdező hozzászólása: Ha matematikai bizonyítást vársz, akkor meg kell fogalmazni a feladatot a matematika nyelvén. A karakterek az egyszerûbb molekulákat jelképezik, a szavak a bonyolultabbakat, végül a mondat a kész reprodukcióra képes rendszert. Csak lefordítottam a kémiai dolgokat a matematika nyelvére - legalábbis kísérletet tettem erre. Ennyi köze van az ábécének a biológiához. És ez a példa, amit mutattam, sokkal egyszerûbb és kevesebb elembõl áll, mint egy valós életbeli szaporodni képes rendszer. És ennek az egyszerûbb matematikai példának a véletlenszerû kialakulásának valószínûségét próbáltam meg megbecsülni. Egy bonyolultabb rendszer esetén ennél nyilván jóval kisebb értéket kell, hogy kapjunk. De mondom, megpróbálom még majd a definícióimat pontosítani.
A kérdező hozzászólása: Kár volt ezt a DNS-es dolgot belekutyulnom, mert annak létrejötte egy elég sokadik lépése az evolúció elméletének. De hadd térjek most kicsit vissza a probléma gyökéréhez! Megpróbálnám lehámozni az evolúció elméletérõl a tudományos burkot és egy olyan modellt mutatni, ami a laikusok számára is világossá teszi, hogy mit is állít az evolúció. Ezek a lépések, amiket most leírok nagyon általánosak, és azért próbálom megfogalmazni ilyen módon, mert szerintem a tudományosnak tûnõ magyarázatok elfedik az egésznek a logikáját, ebbõl a leírásból viszont látszik ez. Az evolúció elméletének lépéseit nagyon egyszerû módon így írnám le. (A számoknak, amiket használni fogok, nincs nagy jelentõségük, csupán a példák azért, hogy kicsit kézzel foghatóbbak legyenek a definíciók. A nagybetûvel írt szavakkal pedig nem kiabálni akarok, csak kiemelem õket.) 1. Kezdetben voltak a kémiai elemeink, ezek az alap építõkövek. 2. Ezek a kémiai elemek találkoznak és reakcióba lépnek egymással, így létrejönnek a molekulák. Nevezzük ezeket EGYSZERÛEKNEK, ha mondjuk legfeljebb 20 kémiai elem alkotja õket. 3. Az EGYSZERÛ molekuláink szintén reakcióba lépnek egymással, így létrejönnek az összetettebb molekulák. Nevezzük ezeket ALKATRÉSZNEK, ha maximum 20 EGYSZERÛ molekula kapcsolódásából jönnek létre, illetve ha egy egyszerû molekula 20-nál több elemûvé bõvül. 4. Ezek az ALKATRÉSZNEK további kémiai reakciókkal módosulnak, fejlõdnek, illetve ”rájönnek”, hogy kapcsolatba tudnak kerülni más ALKATRÉSZEKKEL. Ezért elkezdenek együttmûködni, kapcsolódni egymáshoz. A legalább 5 kapcsolódó ALKATRÉSZBÕL álló rendszert nevezzük GÉPEKNEK. 5. Persze ezek a GÉPEK további kémiai reakciók következtében változnak, módosulnak, bõvülnek más ALKATRÉSZEKKEL, elkezdhetnek más GÉPEKKEL együttmûködni. De gyakorlatilag csak annyit tudunk róluk mondani, hogy „csinálnak valamit”. 6. Nevezzük az olyan GÉPEKET vagy GÉPEK rendszerét GYÁRAKNAK, amelyek képesek az ALKATRÉSZEKET „összeilleszteni” és újabb GÉPEKET készíteni belõlük. 7. A GYÁRAK persze tovább fejlõdnek, vagy olyan GYÁRAK jönnek létre, melyek képesek újabb GYÁRAKAT létrehozni. Az ilyen GYÁRAKAT nevezzük (jobb név nem jutott eszembe) GYÁRGYÁRNAK. 8. Ezek a GYÁRGYÁRAK egy idõ után elkezdenek olyan GYÁRAKAT létrehozni, amelyek szintén GYÁRGYÁRAK. Na ezeket nevezzük ÉLÕ SZERVEZETNEK, mert már képesek szaporodni/osztódni. Körülbelül azt állítja az evolúció, hogy egy ilyen rendszer véletlenszerûen létre tudott jönni. Persze rá lehet húzni a tudományos szakzsargont, de a logikája akkor is ez. Az elsõ 4-5 lépést még elfogadhatónak tartom, csakhogy a végeredmény egy ”valamit csináló alkatrészrendszer” minden tervezettség nélkül. Itt még szelekcióról nincs értelme beszélni, hiszen nincs szaporodás. Csak véletlenszerûen létrejönnek ”GÉPEK”, amik valamit csinálnak – és hogy mit, az véletlenszerûen minden tervezettség nélkül jött létre. A 7. és 8. lépés külön-külön önmagában abszurdum, ha nincs mögötte tervezettség. A 30 szavas számításom ennél azért jóval egyszerûbb esetet írt le.
A kérdező hozzászólása: A 2. pontnál a 20 elemet darabszámra értettem, tehát lehet benne például 5 oxigén.
Mi vagy te? Molekuláris biológus? Genetikus? Fizikusprofesszor? Miért volna a te véleményed a helytálló? Azért, mert TE nem hiszed, hogy elyen folyamatok végbemehetnek irányítottság nélkül, már így is lesz? Ha lehetséges elemek reakciója, miért lehetetlen összetettebb vegyületeké? Eddig azon kívül, hogy nem tartod valószínûnek, semmi mást nem hoztál fel ellene.
A kérdező hozzászólása: Csakhogy ez nem molekuláris biológia probléma, hanem matematikai. A lecsupaszított evolúció modellem mutatja, hogy matematikailag képtelenség az egész elmélet. A 30 szavas példámban nagyságrendekkel egyszerûbb feladatra végeztem el a számítást.
A valószínûségre alapozó cáfolatok egytõl-egyig csúsztatáson alapulnak!!!! Ennek a következõ az oka: Cáfolat: van egy 100 aminosavas kis fehérje, azaz van 100 pozíció, minden pozícióban lehet 20 féle aminosav, azaz a kombinációk száma 20^100, ami kb több, mint az összes elemi részecske az univerzumban, ez nem jöhet össze véletlenül, isten van, õ termtett mindent QED. Nade, pontosan minek a valószínûsége, a 20^100? Annak, hogy az adott fehérje szekvenciája mekkora vszg-gel jön létre magától. De az ki a francot érdekel??? Honnan tudod, hogy hány olyan szekvencia van, ami ugyanazt a funkciót képes ellátni? Majd, ha ezzel le tudod normálni a számításaidat, akkor gyere a matematikával!
A kérdező hozzászólása: A 7. pontban a GYÁR csak GÉPEKET tud összeilleszteni az alkatrészekbõl. Ha kettéosztódik például egy külsõ behatásra azt még ne hívjuk GYÁRGYÁRNAK. Egy kettéosztódó GYÁR szinte biztosan csak 2 GÉP lesz. A természetes kiválasztódásról a 8. pont elõtt(a szaporodás elõtt) ne beszéljünk, mert szaporodás nélkül nincs értelme! Egészen odáig minden a véletlenek játéka. A 9. pontot még nem is említettem: A GYÁRGYÁRNAK nem csak GYÁRGYÁRAT kell létrehoznia, hanem önmagát kell lényegében lemásolnia - innentõl kezdve lehet már a szelekciót alkalmazni.
A kérdező hozzászólása: Re: döncike Elég nehéz konkrét számításokat végezni, de a 9 pontos modellem mutatja az egész folyamat bonyolultságát.
A kérdező hozzászólása: Még mindig áll a 10000 Ft-os ajánlatom azoknak, akik mutatnak egy mûködõ logikai modellt (akár az én 9 pontos leírásom alapján)!
És a abc-nek mi köze a biológiában bármihez is? Segítek semmi. Miért nem a lottoszámokkal számolsz épp ennyi köze lenne hozzá, vagy egy hangyakolónia egyedszámával, szintén nem modellezi a biológiai kérdésedet, simán egy statisztikai modell számokkal, aminek a világon semmi köze a reprodukcióhoz.
A kérdező hozzászólása: Mert a 26 betûs angol ábécével számoltam.
Miért pont 26?
A DNS nem szavakból áll , hanem molekulákból. A cikk foglalkozik a DNS replikációval és annak kialakulásával is. Amúgy a "szaporodás" szó (ha már ez a vesszóparipád) csak akkor értelmes, ha a betûk ebben a sorrendben vannak. A DNS és a proteinek nem ilyenek. Több egymástól jelentõsen eltéró protein is betöltheti ugyan azt a funkciót és több egymástól eltérõ gén is kódolhatja ugyan azt a tulajdonságot. Ez olyan, mintha a "szaporodás" mellett térelmes szó volna a "szporadosá", "drapszosoá", "parodáoszs" is. Márpedig, ha ezek a szavak is értelmesnnek számítanak, akkor a számításod egy lyukas garast nem ér.
A kérdező hozzászólása: Ha jobb definíciót mutatnál nekem az "értelmes szavakra", szívesen kiszámolom neked arra is.
A kérdező hozzászólása: De fogok gondolkozni egy kicsit precízebb definíción és számításon én is.
A számításból rengeteg faktort, feltételt kihagysz, ami a biológiában megvan, nem tud minden mindennel reakcióba lépni, nem tud minden mindenhez kapcsolódni és nem minden DNS lánc olyan hosszú, mint az embereké.
A kérdező hozzászólása: "A számításból rengeteg faktort, feltételt kihagysz, ami a biológiában megvan, nem tud minden mindennel reakcióba lépni, nem tud minden mindenhez kapcsolódni és nem minden DNS lánc olyan hosszú, mint az embereké." Igen, pont ezért írtam, hogy akkor vegyünk több alapmolekulát (1000-et mondjuk), hogy legyen 26 féle lehetõségünk a molekula bõvítésére.
De ez nem így megy, hogy oké vegyünk ennyi meg annyit ebbõl meg abból. Pontos eredményhez nem hasra-ütés kell, hanem pontos kiindulási adatok, hogy pontos eredményre juss.
A kérdező hozzászólása: Jó, akkor ha neked tetszik, vegyünk 10.000 db alapmolekulát.
De nem érted? Az hogy vegyünk ennyi meg annyit az nem pontos! Lehet hogy 10 ezer kell hozzá lehet hogy csak 100 és ezeknek a molekuláknak a kölcsönhatását nem is veszed figyelembe, a koncentrációjukat a külsõ nyomást semmit csak számolgatsz mintha almák vagy színes labdák lennének.
A kérdező hozzászólása: Azért kell a sok alapmolekula, hogy az elkezdett (amúgy nem hosszú, csak néhány alapmolekulából álló) molekulaláncot nagy valószínûséggel folytatni tudjuk legalább 26 féle módon. Ha például molekulaláncunk adott természetes fizikai környezetében "odaviszünk" neki egy molekulát az alapmolekuláink közül, legyen legalább 26 olyan eset, amikor e két molekula egyesülni tud. Tudom, ez nem teljesen precíz leírás, de megpróbálom majd pontosítani a definícióimat.
A kérdező hozzászólása: "Honnan tudod, hogy hány olyan szekvencia van, ami ugyanazt a funkciót képes ellátni? Majd, ha ezzel le tudod normálni a számításaidat, akkor gyere a matematikával!" Ezt hasonlítottam ahhoz, hogy a véletlenszerû betûkbõl egy értelmes szó keletkezik - tudom nem precíz megfeleltetés, viszont a legegyszerûbb élõ sejteknél jóval egyszerûbb példát írtam fel.
Már mondtam, hogy egy kreacionistának nem lehet bizonyítani semmit. Már más is mondta, hogy a matematikai modelled alapvetõen hibás. "Csakhogy ez nem molekuláris biológia probléma, hanem matematikai." Ez sajnos nem így mûködik. Ilyen számolgatással bármit ki lehet hozni, de nagyszerûen figyelmen kívül hagytad, hogy az elemek, molekulák NEM szavak vagy betûk, azoknak fizikai tulajdonságaik vannak, a szavaknak, betüknek, ilyenek nincsenek, és bármilyen hasonlóságot próbálsz megjelölni, az vélemény marad, nem tény. Fizikai, kémiai jelenségeket nem lehet szemantikával vizsgálni.
A kérdező hozzászólása: "Már más is mondta, hogy a matematikai modelled alapvetõen hibás." A számolásos példámnak én is látom a hiányosságait, de ezt beláttam korábban. Ezért mutattam ezt a 9 pontos modellt. Ebben hol a hiba? És azért matematikai/logikai problémáról van szó, mert elméleti szinten se tudsz ilyen rendszert összerakni. Csak próbálj meg olyan számítógépes programot vagy algoritmust csinálni, ami véletlenszerûen fejlõdik és a végén egy önmaga lemásolására képes valami lesz belõle. Ebbõl a 9 pontos modellbõl pedig látszik, hogy ez ezzel egyenértékû feladat (csupán az egész logikáját nézve).
A kérdező hozzászólása: A GYÁRGYÁRAK önmaguk lemásolási képességét neveztem szaporodásnak.
"Ha egy GYÁRAT ketté szedünk, nagyon kicsi az esélye annak, hogy megõrzi a funkcionalitását és továbbra is 2 GYÁRKÉNT fog tovább mûködni." Ismertetnéd azt a kísérletet, amibõl erre a következtetésre jutottál? Vagy csak a levegõbe beszélsz?
A kérdező hozzászólása: "gyár minden gyártósorát többszörös mennyiségben lemásolja" Túlságosan könnyelmûen dobálózol ilyen kifejezésekkel. Gondold már végig, hogy milyen összetett dologról van szó!
A kérdező hozzászólása: ""Ha egy GYÁRAT ketté szedünk, nagyon kicsi az esélye annak, hogy megõrzi a funkcionalitását és továbbra is 2 GYÁRKÉNT fog tovább mûködni." Ismertetnéd azt a kísérletet, amibõl erre a következtetésre jutottál? Vagy csak a levegõbe beszélsz?" Nagyon speciálisak azok a rendszerek, amelyeket minden további nélkül ketté lehetne szedni két ugyanolyan funkciót ellátó rendszerré! Ennek belátásához nem kell kísérlet, elég a józan paraszti ész.
"Túlságosan könnyelmûen dobálózol ilyen kifejezésekkel. Gondold már végig, hogy milyen összetett dologról van szó!" De tudtam, hogy ez lesz a reakció.... Nem baj, megérdemeljük.
A kérdező hozzászólása: Persze, hogy tudtad, mert te is nagyon jól tudod az érvelésed hiányosságait.
"Nagyon speciálisak azok a rendszerek, amelyeket minden további nélkül ketté lehetne szedni két ugyanolyan funkciót ellátó rendszerré! Ennek belátásához nem kell kísérlet, elég a józan paraszti ész." Elég lett volna annyi is, hogy "Igen, a levegõbe beszélek".
„Túlságosan könnyelmûen dobálózol ilyen kifejezésekkel. Gondold már végig, hogy milyen összetett dologról van szó!” Inkább az lenne a furcsa, ha egy sejtben nem lenne valamibõl egynél több másolat. Egyszerûen túl kicsi az esélye annak, hogy egy enzimbõl csak egy molekulányi alakuljon kiadott környezetben. Ha a feltételek és az alapanyagok adottak, miért csak egy molekulányi lenne belõle? Nem biztos, hogy az életnek ennyire a kezdetén kifejezetten bonyolult dolgokról lenne szó. Tegyük fel, hogy egy helyen van triptofán, metionin és glicin, illetve más aminosavakból elhanyagolhatóan kevés. Tegyük fel, hogy egy bizonyos feladatú enzim aktív centrum szekvenciája „Trp-Gly-Gly-Met” Most számold ki azt, hogy valójában mekkora az esélye annak, hogy ez a szekvencia részlet létre jöjjön. Minden keletkezõ fehérjelánc legyen 350 aminosav hosszúságú, keletkezzen egymillió molekula. Hány olyan fehérjemolekula keletkezik, amelyik legalább egy aktív centrumot tartalmaz? Ha az „õs-sejt” környezetében (vagy benne) ilyen fehérjék nagy mennyiségben kialakulnak, nem hiszem el, hogy csak egyetlen egyet hasznosítana belõlük. „Nagyon speciálisak azok a rendszerek, amelyeket minden további nélkül ketté lehetne szedni két ugyanolyan funkciót ellátó rendszerré! Ennek belátásához nem kell kísérlet, elég a józan paraszti ész.” Akkor szerinted egy koacervátum az egy nagyon speciális rendszer? Megint szeretném feltenni a kérdést: MIT JELENT SZÁMODRA A SZAPORODÓKÉPES FOGALMA? Ha ezt nem definiálod mindenek elõtt, hogy akarsz értelmes választ? Beszélhetünk itt az egyik folyamatról, és nem értjük, hogy miért nem érted, te meg a másikra gondolsz és nem érted, hogy miért nem tudunk a kérésednek eleget tenni. Ennek elkerülésére kérlek, definiáld, mire is vagy kíváncsi konkrétan. Illetve szeretném azt is, hogy a 9 pontos hasonlatodat konkretizáld, ugyan ilyen megfontolásból. Mert akár hiszed, akár nem, engem foglalkoztat a problémád, és megpróbálok értelmes választ adni a kérdésedre, de ennek megvannak a feltételei. Feltételezem csak átsiklottál a már 2-3-szor feltett kérdéseimen, és nem azért nem felelsz, mert nem tudsz.
Mi az élõ? Mi az élettelen? Mibõl gondolod hogy az "élõ" az "élettelenbõl" alakult ki? egy csontváz
A kérdező hozzászólása: "Már miért lenne csak 2 GÉP? Ha van egy kosarad, amiben van mondjuk 10 alma, 10 körte, 10 banán és 10 narancs, és ebbõl a gyümölcsöket véletlenszerûen két kisebb kosárba pakolod át, akkor az miért lenne kevesebb (nem mennyiségileg, hanem minõségileg)? Te azt állítod, hogy ha én ezt a 40 gyümölcsöt ketté veszem, akkor kapok külön egy banánt és külön egy narancsot mondjuk. A többi dolog meg eltûnik? Vagy hogy gondoltad?" Az a különbség a GÉP és a GYÁR között, hogy a GYÁR képes GÉPEKET elõállítani "kívülrõl begyûjtött" alkatrészekbõl. Ha egy GYÁRAT ketté szedünk, nagyon kicsi az esélye annak, hogy megõrzi a funkcionalitását és továbbra is 2 GYÁRKÉNT fog tovább mûködni. Itt nem almák, körték, banánok és narancsok halmazáról van szó, hanem együttmûködõ GÉPEKRÕL. Próbálj meg egy autógyárat "kettévágni", megnézném hogyan fog autót gyártani utána a két része. A GÉPEKNEK ahhoz, hogy GYÁRRÁ fejlõdjenek, elõször is kívülrõl be kell gyûjteniük ALKATRÉSZEKET, ezekbõl le kell másolniuk és össze kell rakniuk a GYÁRBAN már meglévõ GÉPEKET, majd ha mindenbõl megvan a dupla mennyiség, az egészet értelmes módon ketté kell választani (pontosabban, ha már ezt csinálja, azt GYÁRGYÁRNAK neveztem)!
A kérdező hozzászólása: Úgy látom, elbeszélünk egymás mellett. Nem azt várom, hogy bárki részletekbe menõen megmutassa, hogy hogyan jött létre az élet. A 9 pontomban, amit korábban leírtam, felvázoltam az evolúciónak egy nagyon leegyszerûsített modelljét, s ez kicsit kibõvítve egy algoritmizálható folyamattá tehetõ. Azt állítottam, hogy a szaporodás létrejötte ezzel logikailag egyenértékû, vagy legalábbis legalább ilyen nehéz feladat. Ezt közületek még senki se cáfolta meg. És a véleményem szerint (ezt nem muszáj elfogadni) egy ilyen önreprodukáló rendszer a véletlenek sorozatával nem tud létrejönni.
"Ezen a laikusoknak fenntartott fórumon mégis vannak olyanok, akik tudják, hogy alakult ki az élet!" Ilyet itt szerintem senki nem mondott rajtad kívül, már ne is haragudj.
"Még mindig áll a 10000 Ft-os ajánlatom azoknak, akik mutatnak egy mûködõ logikai modellt (akár az én 9 pontos leírásom alapján)!" A kérdezõ ajánlatának dupláját, húszezer konvertibilis jómagyar forint jutalmat ajánlok annak, aki számítógépes szimulációval alátámasztott logikai modellt mutat nekem a kreacinista elméletek alátámasztására!
A kérdező hozzászólása: Re: döncike Ezek szerint kifogytál az értelmes érvekbõl, amik alátámasztják a hitedet? Már korábban mondtam valakinek, hogy Isten létezését nem kell és nem is lehet tudományosan bizonyítani, mert nem a tudomány hatáskörébe tartozik. Nem nekem kell tudományosan megvédeni a hitemet, hanem az evolúció-hívõknek, mert ugyebár azt mondják, hogy a hitük az tudományos.
A kérdező hozzászólása: Egyébként megfogalmazhattad volna a pályázati kiírásodat kicsit tudományosabb módon is (például a mindenható Istent nem kihagyva belõle).
"Egyébként megfogalmazhattad volna a pályázati kiírásodat kicsit tudományosabb módon is (például a mindenható Istent nem kihagyva belõle)." Neked tudományosságot reklamálni olyan, mint rosszlánynak a erkölcsösséget.
"És azért matematikai/logikai problémáról van szó, mert elméleti szinten se tudsz ilyen rendszert összerakni." Egy cikk formájában (Csermely Péter) már kaptál egy modellt egy ilyen rendszerre, ami számos kísérletre hivatkozik, amely az állításai alátámasztására szolgálnak. Olyan programot írni, ami ezt mûveli, szerintem nem lehet, mivel a számítógépen tárolt adatok is teljesen mások, mint a génekben kódoltak, mert míg a valóságban önmagukban is tulajdonságokkal rendelkezõ elemek és molekulák játszanak szerepet, egy számítógépbe nem tudsz "beletölteni" csak úgy egy halom bitet, ami majd csinál valamit. Az már inkább lehetséges, hogy egy fizikai modellt készítsünk, de egy ekkora vállalkozásra (kellõ pontossággal felépíteni a Föld 4 milliárd évvel ezelõtti állapotát, majd modellezni egy akár több százmillió évig tartó folyamatot) szerintem nincs meg a szükséges számítási kapacitásunk. Egy felhõkarcoló megtervezése is nagyon erõforrás igényes. Ezért támaszkodunk kémiai kísérletekre számítógépes modellek helyett. döncike A kreacionistáktól bizonyítást várni viszont tényleg hülyeség volt. Õk maguk is állítják, hogy az állításuk nem bizonyítható, nem is végeznek kísérletet. Ugyan milyen kísérletet lehetne kieszelni a teremtésre? Kirakni egy üres lezárt üveget benne vákummal, és várni, hogy mikor teremtõdik bele valami? A kreacionista (ál)todósok annyit szoktak csinálni, hogy tervezettség nyomait keresik (sikertelenül). Úgy tûnik a legújabb kiszemelt a prebiotikus replikáció tagadása.
A kérdező hozzászólása: "Olyan programot írni, ami ezt mûveli, szerintem nem lehet, mivel a számítógépen tárolt adatok is teljesen mások, mint a génekben kódoltak, mert míg a valóságban önmagukban is tulajdonságokkal rendelkezõ elemek és molekulák játszanak szerepet, egy számítógépbe nem tudsz "beletölteni" csak úgy egy halom bitet, ami majd csinál valamit."
A kérdező hozzászólása: Ez azért nem egészen így van. Nézd meg például a mai szimulátor programokat, vagy számítógépes játékokat. Abba a néhány bitbe elég sok minden belefér, nagyon jól lehet számítógéppel modellezni dolgokat. És az egy egzakt tudományos modell.
A kérdező hozzászólása: "Az csak a bajom velük, hogy nyilván nem véletlenül, többnyire ilyen laikusoknak fenntartott fórumokon tobzódnak, ahol a szakmában kevésbé járatos olvasók fordulnak meg." Ezen a laikusoknak fenntartott fórumon mégis vannak olyanok, akik tudják, hogy alakult ki az élet!
Most komolyan. Hány éves vagy? Tényleg összehasonlítod a professzionális 3D modellezõ programokat a videójátékokkal? A komolyabb programoknak már Opteron vagy Xeon proci kell, meg direkt erre tervezett kártya. Még a játékokat is sokszor több éven keresztül írják, pedig azoknál nem cél egy folyamat részletes modellezése. Eddig is biztos voltam benne, hogy fogalmad sincs, hogy mirõl beszélsz, de ez már tényleg csúcs.
A válasz a kérdésedre az, hogy sehogy sem. Isten teremtette az egész világot, mindennel együtt ami rajta van. Matematikailag/logikailag lehetetlen az evolúció. Az olyan tudósok akiknek olyan nagy tudásuk van, hogy tisztában vannak az egész világ mûködésével és annak "csodáival" és egy átlátható képet kapnak ezáltal a világról, és ennek ellenére evolucionisták, azok szégyellhetik magukat, mert megtévesztik az embereket.
A kérdező hozzászólása: És a DNS-sel mi a helyzet? 3 milliárd szóból álló "program"!
Úgy h Isten gondolt egyet és megteremtette.
A wikipediát, de fõleg a magyar wikipediát nem nevezném tudományosan hitelesnek. Bárki beleszerkeszthet aki regisztrál, komolyabb ismeretek nélkül. Tessék lektorált lapokban kutatni. "Egy számítógépes primitív program, ami fokozatosan fejlõdik, majd egy idõ után vírus lesz belõle, ami képes megfertõzni más gépeket. Mert kb ezzel egyenértékû dologról, ha nem bonyolultabbról van szó." Kérésed parancs: http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/12/30/Az_eg.. Na menj, és imádd tovább a hézagok istenét.
Követelõzni azért nem kell. Néhányan elmondták a véleményüket, mutattak neked írásokat, amiket hitelesnek tartottak. Ha te ezzel nem vagy elégedett, akkor nézz utána te magad a témának. Én sajnos nem vagyok elég tájékozott, de mostanában kicsit bele kellett merülnöm a biokémiába. Olyan precízen megtervezettnek tûnik az összes folyamat, amelyek ráadásul egymással is tökéletes összhangban mûködnek. Engem ez teljesen lenyûgözött. Csak az egycsapásra megteremtésben nem tudok hinni és a teljes véletlenszerûségben. A kettõ között minden elmélet érdekes lehet.
A Wikipedia mióta tudományos? Oda bárki bármit felírhat, mehetek és csinálhatok egy cikket mondjuk a kutyákról, amibe leírom hogy tudnak beszélni és akkor ott lesz ez a baromság fenn a wikipedián (amíg valaki nem jelzi, hogy idiótaság, amit írtam), de attól még nem igaz. Ha valóban választ akarsz a kérdésedre, amit nem hiszek akkor referált tudományos folyóiratokból tájékozódj ne a google elsõ 3 találatából.
"Na menj, és imádd tovább a hézagok istenét." Darwin tudományos elmélete az élet sok területén, elsõsorban az informatikában jól használható. És mûködik is, számítógépen, elõre megtervezett programokkal, mesterséges élet-szimulációkban, mesterséges tanuláshoz, például. Bár a személyes véleményem az, hogy teljes mértékben soha nem lesz érdemes használni, inkább korrekciókra jó ez, meg persze lehet érdekes, látványos dolgokat lehet csinálni, pl: http://www.youtube.com/watch?v=oCXzcPNsqGA DE! Ennek nem tudom mi köze van Istenhez, nevetséges a stílusod...
Egyértelmûen csak provokál, semmi nyitottsága nincs a másik fél felé. Az ilyeneket hagyni kell:)
A kérdező hozzászólása: A criticalbiomass-os cikket már olvastam. Ez ihlette meg bennem ezt a kérdést :) Az Avida program egy jó modell az egyszerûsíthetetlenül összetett rendszerek kialakulására, de az az "aprócska" probléma vele, hogy feltételezi a szaporodás képességét!!! A kérdésem pedig erre irányult, és le is írtam, hogy lehetetlennek tartom azt, hogy egy primitív program olyan programmá fejlõdik, ami képes lemásolni önmagát, mint a számítógépes vírusok. Szerintem elméleti szinten se fognak tudni ilyet csinálni. Ha valaki hozzá akar kezdeni, az elsõ házi feladatom hozzá a következõ: Írjon olyan számítógépes programot bármilyen programozási nyelven, ami semmilyen módon nem fér hozzá a saját forráskódjához, mégis az outputja a saját forráskódja! Ez egy logikai modellje a szaporodásnak, mert a program képes "elõállítani saját magát". És nem egy triviális dolog ilyet írni. Ha ez megvan, akkor a második házi feladatom, hogy modellezze egy ilyen program létrejöttét egyszerûbb utasítások fejlõdésével. Kb ilyen nehézségû az élet létrejöttét logikai szinten modellezni! De várom ennek vagy hasonlónak a konkrét megvalósítását.
A kérdező hozzászólása: A lényeg az, hogy logikai modellt várok! Az, hogy "valahogy kifejlõdött" valami, az nem nevezhetõ tudományosnak. Fõleg úgy, hogy még logikai szinten is képtelenséget állít (amikor a szaporodás létrejöttérõl van szó). De várom a nem érzelmekbõl fakadó tudományos cáfolatokat!
Na jó. Tudjuk, hogy miként alakultak ki az élethez elengedhetetlen szerves vegyületek. Tudunk kész alkatrészekbõl DNS-t építeni, amit egy megtisztított baktériumba építve életképes, szaporodó baktériumot hoztak létre. http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/05/20/Szint.. Egyébként az élõlények "hozzáférnek a saját forráskódjukhoz", máskülönben nem lennének képesek a DNS replikációra. Ez a szint már nem olyan egyszerû, mit az evolúció felismerése volt, a témában még rengeteg munka van, de az már jól látható, hogy az élet létrejöttét sem a természetfelettiben kell keresni, ahogy a fejlõdését sem.
Miért tõlünk vársz magyarázatot? Menj fel a science direktre vagy ilyen helyekre ahol tudósok értekeznek mindenfélérõl és szerezd be neked érdekes cikkeket. Aztán levelezgess velük, akiknek ez a szakterületük.
A kérdező hozzászólása: Vajon miért nem csináltak még ilyet az evolucionista tudósok? Pedig bizonyítani tudnák vele az elméletüket! Vagy esetleg lehetetlen? Szerintem igen, kb annyira, mint az, hogy az élettelenbõl élõ jön létre. És nem Istenrõl beszélek, hanem matematikai logikáról és valószínûségszámításról! De cáfoljátok meg tudományosan.
A kérdező hozzászólása: És ez még csak a szaporodás.
A kérdező hozzászólása: Pl Egy számítógépes primitív program, ami fokozatosan fejlõdik, majd egy idõ után vírus lesz belõle, ami képes megfertõzni más gépeket. Mert kb ezzel egyenértékû dologról, ha nem bonyolultabbról van szó.
A kérdező hozzászólása: Már azt is elég nehéz elhinni, hogy néhány vegyület egyszer csak összeáll, majd magától létrejön egy élõlény. De ha még létre is jönne, vajon mekkora annak az esélye, hogy az szaporodni fog tudni? Mert ugyebár egybõl ilyennek kellett volna létrejönnie. Szerintem ez tudományosan(!!!) képtelenség! Aki mégis ebben hisz, hogy ez történt, tudna rá egy mûködõ elméleti modellt mutatni?
A kérdező hozzászólása: "Leírták világosan hogy a föld bizonyos idõszakában olyan légköri viszonyok voltak ahol az elemek katalitikus reakcióba léptek egymással! Az élõ szervezeteket ugyanazok az elemek alkotják mint a nem élõt!" Ez ugyanolyan tudománytalan, mint, ahogyan te tudománytalannak tartod bármelyik vallást.
Elõbb voltak önmaguk reprodukciójára képes molekulák, mint élõ szervezetek. Ajánlom nézz utána a prebiotikus replikációnak és a Miller-Urey kísérletnek. "Már azt is elég nehéz elhinni, hogy néhány vegyület egyszer csak összeáll, majd magától létrejön egy élõlény." De az tök hihetõ, hogy valaki (nevezzük például Istennek) nagy örökkévalóságában egyszer csak úgy dönt, hogy na én akkor teremtek egy világot és megtöltöm élettel. "Ez ugyanolyan tudománytalan, mint, ahogyan te tudománytalannak tartod bármelyik vallást." Nyilván ezt indokolni is tudod.
A kérdező hozzászólása: Fokozatos fejlõdés? Hogyan jön létre fokozatos fejlõdéssel a szaporodás képessége? Tudományos elméleti modellt mutass erre!
A kérdező hozzászólása: "Már azt is elég nehéz elhinni, hogy néhány vegyület egyszer csak összeáll, majd magától létrejön egy élõlény." "De az tök hihetõ, hogy valaki (nevezzük például Istennek) nagy örökkévalóságában egyszer csak úgy dönt, hogy na én akkor teremtek egy világot és megtöltöm élettel." Ugyanolyan hit mind a kettõ.
A kérdező hozzászólása: Utánanézek annak, amit küldtél, de amit elkezdtem olvasni (wikipédián) az egy szép mesének tûnik tudományos ruhába öltöztetve.
Gondolom te fizikaórán sem hitted el a tanárnak hogy a víz száz fokon forr, és nem is voltál hajlandó kipróbálni...
A kérdező hozzászólása: Ezt olvastam el : http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%A9let_keletkez%C3%A9se (Az önmagát szervezõ anyag részt.) Kicsit túl sok benne a "talán", "feltehetõleg", "valahogyan", stb. Ezt hogyan nevezheti valaki tudományos elméletnek??? Én egy elméleti logikai(!) modellt várok, hogy a szaporodás hogyan jöhetett létre.
A kérdező hozzászólása: "Egyébként az élõlények "hozzáférnek a saját forráskódjukhoz", máskülönben nem lennének képesek a DNS replikációra. " Ezt a kritériumot azért tettem bele a modellembe, mert alap esetben egy program bent van valahol a memóriában, és ezt viszonylag egyszerûen ki lehet másolni. Kb olyan, mint ha egy sejt látna egy másik külsõ sejtet és azt másolná le, amikor osztódik. A sejtosztódás egy zárt rendszeren belül történik, ezért a programnak is a saját kódján belül kellene elõállítania önmagát. De ez csak egy példa és a szaporodás bonyolultságát akartam vele szemléltetni.
A kérdező hozzászólása: http://www.youtube.com/watch?v=RKenLPdHs_Q&NR=1
Arról nem is beszélve, hogy ha már minden válaszolónak nekiugrasz amiért nem neked tetszõ választ ad, akkor azt kétirányú kommunikációnak hívják. Onnantól kérdés, hanem megvitatás... amivel nem is lenne baj egészen addig, amik a sok követelõzés mellett te is tudnál valamit letenni az asztalra, a saját szavaiddal, nem linkek odanyomorgatásával. Ha valamirõl van véleményed, nehogy ne tudj már egy épkézláb mondatot írni róla.
A kérdező hozzászólása: Egyébként van egy 250.000 USD-s kiírás is annak, aki be tudja bizonyítani a darwini evolúciót. Ha jól tudom, még nem vitte el senki... Pedig, ha tényleg bizonyított lenne az darwinizmus, egy ilyen összegért már pert lehetne indítani és a bíróság elõtt jogilag lehetne bizonyítani azt!
A kérdező hozzászólása: Természetesen csak az elsõ helyes megoldást fogadom el.
"Darwint sajnos nem tudom már megkérdezni, de a híveit igen." Annak idején valószínûleg Darwin is megindokolta, hogy miért gondolja úgy a dolgokat. Azok az indoklások ma is léteznek valahol leírva. Tényleg felesleges itt errõl szövegelni. Ha ez a téma valóban érdekelne, és nem csak provokálni meg pattogni járnál ide, akkor a szakirodalmat bújnád a neten vagy könyvtárban.
Írj már fel egy valószínûségi egyenletet, amivel bizonyítod, hogy egy ilyen bonyolultságú dolog, mint a reprodukció nem jöhetett létre végtelen számú véletlenek során? Amúgy te mivel magyarázod az élet kialakulását?
Szóval a gravitáció csak annak van, aki hisz benne? Ez nem így mûködik a fizika, kémia, matematika és a biológia nem hit kérdése. Ha valamit tudományosan alá tudnak támasztani, mint ahogy az evolúcióra is rengeteg tény áll az emberek rendelkezésére (de téged ez valószínûleg nem hat meg, mert én pont nem tudom õket felsorolni, attól persze még léteznek ezek a tények) akkor annak úgy kell lennie kisebb nagyobb tévedésekkel, de úgy kell lennie. Mivel ma is alakulnak ki új fajok feltételezzük, hogy tegnap és 1000 évvel ezelõtt sõt több millió évvel ezelõtt is alakultak ki fajok, akik nem bírtak alkalmazkodni a környezeti feltételekhez puff meghaltak, aki igen az élt tovább (természetes szelekció - na ezt írta le Darwin többek között) és ez is mind, mind az evolúció bizonyítéka. Az is lehet, hogy ebben a szent pillanatban MÉG nincs bebizonyítva a reprodukció kialakulása modellel, de attól még ki kellett alakulnia, hisz most is létezik, lehet, hogy 1 év múlva valaki majd publikálja a Nature-ben vagy máshol. A tudomány nem teológia nem hit kérdése, van mûködik és létezik ennyi, ha elhiszi az ember ha nem. Látszik, hogy fogalmad sincs semmirõl és nem is érdekel, ha így lenne lekövetnéd a cikkeket, ha az adott belinkelt cikkbe nem találnád meg amit kerestél végignéznéd a forrásokat és ott keresgélnél nem pedig a google elsõ találatai alapján magyaráznál. Én nem vagyok evolúció kutató biológus tehát én nem dolgozom ilyennel, tehát én nem tudok modellt mutatni, de ha fogod magad és írsz egy levelet az ELTE-re vagy Szegedi Tud egyetemre, vagy Pécsre az evolúció kutatóknak biztos küldenek neked modelleket, amik választ adnak neked, vagy írj az MTA-ra, ne a gyakori kérdésekre.
Vallásos/hívõ huszonéves tele frusztrációval és provokálási hajlammal. Szomorú.
A kérdező hozzászólása: Csermely Péter cikkét el fogom olvasni.
Mit értesz amúgy reprodukció alatt? Ivartalan vagy ivaros szaporodást?
A kérdező hozzászólása: Megelégszem az osztódással is - másolja le magát, ez a lényeg. Az ivaros szaporodás kicsit összetettebb.
A kérdező hozzászólása: Hogy legyen egy kis tétje a kérdésemnek: FELAJÁNLOK EGY JELKÉPES ÖSSZEGET, 10.000 FT-OT ANNAK, AKI MUTAT NEKEM EGY ALGORITMIZÁLHATÓ MÛKÖDÕKÉPES LOGIKAI MODELLT A SZAPORODÁS KÉPESSÉGÉNEK A KELETKEZÉSÉRE!!! Magyar vagy angol nyelven várom privátban a legfeljebb 8 oldalas (A4-es oldal, 10-es betûmérettel) algoritmus leírásokat!
A Valódi tudományos produktumokat nem adják ingyen, egy-egy cikk évek kemény munkája, nem képzeled, hogy ingyen le lehet tölteni?! Ha ennyire érdekel a téma akkor igenis vedd meg a cikket, ha nem akkor meg ne hisztizzél.
Azért figyelitek, hogy lazán átugorja azokat a válaszokat amire képtelen épkézláb reagálást adni?
Ha szerinted nem lehetséges az élet kialakulása spontán, véletlenszerûen akkor mutass példát az ellenkezõjére mutasd meg "logikai modellel" ahogy te mondanád, hogy teremtette Isten az életet?
"Oparin a koacervációt az élet felé vezetõ folyamat egyik lépésének tartotta. Mesterségesen, de élõ sejtbõl kivett nukleinsavakból és fehérjékbõl elõállított koacervátumai felvették az oldatba adott foszforiláz enzimet, majd a glükóz-1 foszfát molekulákat is, ezekbõl az enzim hatására keményítõ alakult ki, a foszforsav pedig visszajutott az oldatba. A cseppek mérete egyre növekedett, majd két vagy több cseppre váltak szét. Mindez bizonyos sejtmûködések (táplálkozás, növekedés, szaporodás) modellezését jelentette. Más kísérletekben még a fotoszintézis részfolyamatait is sikerült modellezni." (Fazekas Gy., Szerényi G.: Biológia c. könyv) Mások kísérletei alapján valóban az õsi Földön is kialakulhattak ezek, vagy ezekhez (a koacervátumot alkotó molekulákhoz) hasonló molekulák. Olyan fehérjék, melyek akár már enzimként is funkcionálhattak. Így létrejöhetett ez a koacervátum-szerû "õs-sejt" is. Ha ez adott, szerintem jó alap már a lassú evolúcióhoz, a lépésrõl-lépésre haladáshoz. Egyre több molekula fûzõdött egy reakciósorozatra. Mivel ez "jobban alkalmazkodott" a környezethez, mint a többi "õs-sejt". Hiszen minél több enzim van benne, annál több dolgot tud "megemészteni", annál nagyobb lesz, annál többször esik részeire, annál több "utódja" lesz. Ahogy a rendszerek bonyolódtak, az egyes enzimeknek és egyéb molekuláknak egyre behatároltabb szerepük alakulhatott ki. Így hierarchia jöhetett létre az egyes molekulák közt. Egyes elméletek szerint a fehérjéket RNS-ek elõzték meg, melyek mind információhordozóként, mind pedig örökítõanyagként is funkcionáltak. Csak késõbb vette át az enzim szerepet a fehérje és az örökítõanyagét a stabilabb szerkezetû DNS. Szóval nem úgy történt, hogy volt egy DNS darab, és a semmibõl elõállítódott róla egy fehérje... Én eddigi tanulmányaim alapján így képzelem el. Bár tudom, nem vagyok konkrét és nem tudom felsorolni a folyamatban részt vevõ molekulákat... De szerintem ez így elképzelhetõ és logikus.
Ez már a negyedik ilyen téma rövid idõ alatt, ahol a kérdezõ felvet egy látszólag megválaszolásra váró tudományos kérdést - aztán kiderül, hogy a téma kizárólagosan a vallás terjesztésérõl szól. Szerintem szégyen, hogy a vallás ilyen alattomos, sundabunda utat kell hogy válasszon a terjedéséhez.
Te most azt hiszed, hogy egy kifejezetten ezzel a témával foglalkozó ember fog neked választ adni itt? Még máig is rengeteg vita van arról, hogyan alakult ki az élet. Tudom, hogy a szaporodásra kérdezel, de ameddig azt se tudják, hogy "az RNS volt-e elõbb, vagy a fehérje", addig nem fogják tudni megválaszolni azt se, amit te kérdezel. Mintha azt követelnéd egy csillagásztól, hogy bizonyítsa be az õsrobbanást tárgyi bizonyítékokkal, mert az elmélete nem logikus. Olvass szaklapokat, ha molekulák kialakulására és összeállására vagy kíváncsi. Tárgyi bizonyítékot nyilván nem fogsz kapni soha senkitõl, mert azok a bizonyos "elsõ fehérjék2 már elég régen lebomlottak, de kísérleteket mutathatunk. Ha ezt nem fogadod el, akkor hiába töri magát mindenki, úgyse fogod másként gondolni. http://www.termeszetvilaga.hu/tv9701/csermely.html Egyébként a koacervátumos kísérlet szerintem kellõen logikus magyarázat az elsõ szaporodó "õssejtekre". Te mit nem tudsz elfogadni benne?
Emberek!! Mit strapáljátok magatokat???!! Nem látjátok, hogy ez egy troll!!!
Hányszor írjuk még le, te nagyon értelmes, hogy a wikipedia egy csõd egy nulla egy semmi egy tudománytalan cucc, amin néha megjegyzem néha találni valami értelmeset, de amúgy józsik meg petik írogatják akik gimis tankönyvbõl másolgatják fel a baromságokat. Tudományos folyóiratokat olvas, biztos találsz valamilyen tudós embertõl valamit, aki pont a te nagy kérdéseddel foglalkozik 20 éve és van valami logikus alátámasztott véleménye a dologról.
A kérdező hozzászólása: A wikipédiás cikket a szimuláció definíciója miatt linkeltem be, hogy érthetõ legyen mit értek logikai modell alatt. A cikk, amit küldtél érdekelne, de 38$-t azért nem fizetnék ki érte.
A kérdező hozzászólása: Ezen az oldalon találtam meg: http://www.sciencedirect.com de ez fizetõs.
"Egyébként miért ne várhatnám el azt, hogy ha valaki tudományosan állít valamit, akkor azt be is bizonyítsa tudományosan?" Ezt annak mondjad, aki ELÕSZÖR kijelentette azt a bizonyos dolgot. A kutatónak, aki megfogalmazta az elméletet. Mi itt "csak" laikus érdeklõdõk vagyunk maximum (kinek szakterülete, kinek nem). A kutatók pedig ha kijelentenek valamit, akkor azt megfelelõen alá is támasztják, különben csak körberöhögik a kollégák. Keress szakcikkeket, ne hisztizzél itt.
A kérdező hozzászólása: Nem indokoltam még meg, hogy ez a példa miért egyszerûbb, mint egy szaporodásra képes rendszer. Térjünk vissza a kémiához (bár nem értek hozzá). A példánkban szereplõ betûk jelöljenek 26 féle egyszerûbb molekulát, a szavak ezek kapcsolódásait egymáshoz. Egy "abcd" szó jelölje azt, hogy az "a" molekulánk kapcsolódik a "b"-hez, a "b" a "c"-hez és a "c" a "d"-hez így szekvenciálisan. Lehet, hogyha elkezdünk összerakni egy molekulát így, a 26 féle közül nem tudunk mindig 26 félével folytatni. De ha mondjuk 1000 alapmolekulából indulunk ki, biztosan lesz mindig legalább 26 féle folytatás. (Ha nem szekvenciálisan rakjuk össze õket, akkor tegyük fel, hogy gráfelméleti értelemben fát alkotnak. Az n pontú ilyen fák számának nagyságrendje csak nagyon kicsit tér el 26^n-tõl, ez a lényegen nem sokat változat. Ha pedig nem fát építünk, hanem megengedünk kört is ebben a gráfban, az csak szaporítja az esetek számát.) Így például egy 6 betûbõl álló szóra körülbelül 26^6 féle lehetõségünk lesz, úgy mint az ábécé betûibõl összerakott karaktersorozat esetén. Ezeket az összetettebb molekuláinkat nevezzük szavaknak. Tartsunk értelmesnek egy így definiált szót akkor, ha a szaporodásra képes rendszerünkben egy értelmes funkciót képes ellátni. Tudom, ez nem egy pontos definíció, de ha össze akarunk rakni egy szaporodásra képes rendszert, igen csak korlátozott, hogy milyen elemekbõl építkezhetünk. A szavak egymásutánisága pedig egyszerûen jelentse azt, hogy az egymás utáni A és B molekula egyáltalán bármit csinál közösen, ekkor A után írjuk a B-t. (Itt szintén érvényes az, hogy az így szekvenciálisan épített mondatok számának nagyságrendje kb akkora, mint ezekbõl a szavakból álló gráfok száma). A 30 egymás mögé írt értelmes szóval most tartunk kb ott, hogy van egy 30 összetettebb molekulánkból álló "valamit csináló" rendszerünk. És a szaporodás feltételérõl még nem is beszéltünk. Ráadásul még csak max pár száz molekulát használtunk fel. A legegyszerûbb önreprodukáló rendszerek ennél azért jóval bonyolultabbak és több elembõl állnak, a véletlenszerû kialakulásuk pedig matematikailag képtelenség.


A farkasból hogy alakulhatott ki pár száz év alatt a pincsi kutya?

Ugye tudjuk, hogy a kutyák régi ősei a farkasok. De mégis hogy változhatott így át pár száz év alatt egy farkas, hogy pincsiformájú lett? így néz ki egy farkas:

Legjobb válasz: A kutyát nem pár száz éve kezdték háziasítani, hanem pár ezer, a wikipédia szerint i.e. 15000-rõl már vannak adatok háziasított kutyáról. Ebbõl a háziasított kutyából kezdték el a kutyafajtákat kitenyészteni, nem farkasokból. Ez azt jelenti, hogy eleve már a jó pár ezer év alatt, amíg elkezdték a mai fajtákat kitenyészteni a 19. században, nagyon sokat adaptálódott a kutya az emberhez. Tenyésztés során pedig- amilyen célra szeretnék a kutyát- kiválasztják a leginkább olyan tulajdonságokkal rendelkezõket, és õket szaporítják tovább, hogy generációkon keresztül felerõsödjön az adott és kívánt tulajdonság.

A kutyát nem pár száz éve kezdték háziasítani, hanem pár ezer, a wikipédia szerint i.e. 15000-rõl már vannak adatok háziasított kutyáról. Ebbõl a háziasított kutyából kezdték el a kutyafajtákat kitenyészteni, nem farkasokból. Ez azt jelenti, hogy eleve már a jó pár ezer év alatt, amíg elkezdték a mai fajtákat kitenyészteni a 19. században, nagyon sokat adaptálódott a kutya az emberhez. Tenyésztés során pedig- amilyen célra szeretnék a kutyát- kiválasztják a leginkább olyan tulajdonságokkal rendelkezõket, és õket szaporítják tovább, hogy generációkon keresztül felerõsödjön az adott és kívánt tulajdonság.
Tudatos szelekcióval és tenyésztéssel. Magától soha nem alakult volna. De tegyük hozzá, bernáthegyi vagy bulldog sem:)
A mesterséges tenyésztés nagyságrendekkel gyorsabb a természetes szelekciónál, hiszen sokkal jobb a hatásfoka.
Ráadásul mivel elég gyorsan lesznek ivarérettek így kb évente lehet a kívánt változtasoknak megfelelõen válogatni a következõ példányokat. Tehát száz év alatt akár 99generáció is lehetséges ilyen kis kutyáknál. Ami elég nagy "segítség" ilyen szempontból nekünk.
Szerintem, inkább közös õs volt és nem a farkas az õse a kutyának bár ez is csak egy teória mint a többi. Kérdezhetnénk azt is, hogy a majomból, hogy alakulhatott ki az ember. Ott is csak inkább közös õs volt. Ha pedig Isten teremtésében hiszel, akkor megteremtette a farkast és a pincsit is.
Én úgy tudom, hogy a kutyák valódi õsei, már rég kihaltak. Ma élõ legközelebbi rokona a farkas. Amúgy wikipédián beírod, hogy kutya, és olvashatsz errõl valahol, vagy keress rá részletesen. Csak ne hülyeséget olvass, hanem megbízható forrásból származó információt. :)

Miért és hogyan alakulhatott ki a nők elnyomása?

Gondolok arra,hogy szinte mindenhol férfiuralom volt,a n?knek kevesebb joguk volt,szigorúbb ítéletek érték ?ket,és ami a legszörny?bb,hogy egyes helyeken szégyenletes dolog volt lány gyermeket szülni.Egy n?nek más feladata nem is volt,csak a gyereknevelés és a háztartás.Na és ha egy n? medd? volt és nem lehetett gyereke?? Nagyon örülök neki,hogy én már nem egy ilyen világba születtem... De mégis miért alakult ki ez a szemléletmód a n?kr?l szerte a világban?Egy n? miért ér kevesebbet,mint egy férfi??

Legjobb válasz: Azért, mert a korábbi korokban a fizikai erõ meghatározó volt, a nõk pedig gyengébbek, mint a férfiak így nem voltak oly hasznosak. Képzelj el egy 50 kg-s nõt csatapáncélban másfélméteres pallost pörgetve. "Egy nõnek más feladata nem is volt, csak a gyereknevelés..." Oltári hülyeségnek tartom azt, hogy ezt egyesek degradálónak találják. Elfogadom, ha valakinek nem ez az életcélja, meg nem értem, de elfogadom. De ez akkor is a világ legnehezebb foglalkozása, jó embert faragni egy gyerekbõl. Tiszteletem azoknak a nõknek, akik felmerik vállalni a mai elb*szott világban, hogy ennek élnek (nem annak, hogy beleszülnek 8 gyereket a világba, hanem annak, hogy ahányat szülnek azt becsülettel felnevelik). A másik része persze a keresztény vallás, vagy talán még pontosabban az egyházi tanok férfiközpontúsága, ugye Éva csábította Ádámot az almára, stb. Persze az ezzel szemben kialakult szélsõséges feminizmus is undorító.

Azért, mert a korábbi korokban a fizikai erõ meghatározó volt, a nõk pedig gyengébbek, mint a férfiak így nem voltak oly hasznosak. Képzelj el egy 50 kg-s nõt csatapáncélban másfélméteres pallost pörgetve. "Egy nõnek más feladata nem is volt, csak a gyereknevelés..." Oltári hülyeségnek tartom azt, hogy ezt egyesek degradálónak találják. Elfogadom, ha valakinek nem ez az életcélja, meg nem értem, de elfogadom. De ez akkor is a világ legnehezebb foglalkozása, jó embert faragni egy gyerekbõl. Tiszteletem azoknak a nõknek, akik felmerik vállalni a mai elb*szott világban, hogy ennek élnek (nem annak, hogy beleszülnek 8 gyereket a világba, hanem annak, hogy ahányat szülnek azt becsülettel felnevelik). A másik része persze a keresztény vallás, vagy talán még pontosabban az egyházi tanok férfiközpontúsága, ugye Éva csábította Ádámot az almára, stb. Persze az ezzel szemben kialakult szélsõséges feminizmus is undorító.
"Egy nõnek más feladata nem is volt, csak a gyereknevelés és a háztartás." Ami egy 24 oras munka pici gyerek mellett, nem 8-10 ora, ami utan azt mondhatod, hogy oke, mara leteszem a lantot... A no nem er kevesebbet, mint a ferfi, csak mas a szerepe. Attol, hogy nem o az iranyito, meg nem kevesbe lenyeges a szerepe. Egy no sokkal tobbfele feladatot ellat a klasszikus csaladmodellben, mint egy ferfi, csak nem lehet lemerni penzben. Ezert a siker fokmerojevel (a penzzel) a ferfi munkassagat jobban le lehet merni, de a hazimunkat, gyereknevelest nem lehet penzze tenni.
Általában azt mondják a történészek, hogy a vadászatra és az aktívabb vándorlásra való átálláskor (az õsközösségekben) szûnt meg a matriarchálás társadalom, és alakult át a mai patriarchálissá. Ez a történelmi gyökere, viszont a jobb országokban - pl. Svédország, Dánia - ez a probléma (vagy akár hívhatnám deformációnak is) kezd helyreállni, és egyenjogúsodik a társadalom.
Kedves 23:53-as! Annyiban igazad van, hogy a kereszténység is pl. tulajdonít olyan dolgokat a nõknek, ami miatt elítélhetõk, de azt ne felejtsd el, hogy a kereszténység alapvetõen egyenlõséget hirdet, szemben a régi politeista görög-római világgal, ahol a nõk gyakorlatilag nem voltak többek háziállatoknál. A házba bezárva éltek, a külvilággal nem érintkeztek, férfiak között nem mutatkozhattak. Kvázi gyerekszülõ és -nevelõ gépnek tartották õket. Ez alól csak a rabszolganõk és a kurtizánok voltak kivételek, akiket ennek megfelelõen meg is vetettek. Nem beszélsz hülyeségeket, de a kép sokkal árnyaltabb, mint ahogy lefestetted. "Egy no sokkal tobbfele feladatot ellat a klasszikus csaladmodellben, mint egy ferfi, csak nem lehet lemerni penzben. " Erre had mondjak egy kis "történetet". Az ókori görögöknél falun a férfi mûvelte a földet, vetett, szántott, aratott, vadászott, legeltetett. A nõ közben benn volt a házban és szõtt, font, vart, feldolgozta a terményeket, sütött, plusz nevelte a gyerekeket. Mai felfogás szerint mindkettõ munka. Viszont! A görögök felfogásában csak az volt munka, amivel valamit termelünk és beviszünk a házba. A nõ nem jött ki a házból. Amit a férfi bevitt, azt alakította át. Ez a korabeli felfogás szerint nem munka. Emiatt sokszor érte a nõket az a vád, hogy nem dolgoznak, mégis sokat esznek. Igazságtalan a dolog, de tükröz egy mentalitást, ami mentén érthetõ. Az erõs és erõszakosabb természetû férfi számára a "pepecselõ" szövés-fonás, fõzés és a gyengéd, "szentimentális", érzelmes gyereknevelés a gyengeség jele, nem... nem igazi munka. Nem is tudom hogyan fejezzem ki. Ezzel szemben pedig a nõ nem tudja megvédeni magát, mert ugye egészen a legutóbbi korokig a fõ hangsúly a fizikai erõn volt. Na már most, egy vasággyal együtt 50 kilós, 160 centis nõ hogy száll szembe egy 2 méter 20 centis, 120 kiló tömör izom, agya semmi kolosszussal? Tanácsosabb volt befogni a szájukat, ami a férfiak tévképzeteit még meg is erõsítette.
Kedves 00:35! Ellat - szandekosan jelen idoben; max. a kozel multra vonatkoztathato, nem az okorra. Nyilvan a mai helyzet szamit, nem az okor, mert akkor a puszta ero alapjan iteltek meg az embereket, mara azert mar nem itt tartunk.
Mára már a nõk jogilag teljesen emancipálódtak. Ahol meg nem, vagy a hímsovinizmus alacsonyabbrendûnek tekinti õket, annak oka a megszokás, a hagyomány, a több ezer éves múlt. Ezért írtam én errõl.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a hasznos válaszokat! Én nagyon jól tudom, hogy a gyereknevelés egy nagyon nehéz és tisztelendõ feladat...De régen nem is volt más választása egy nõnek.Ma viszont minden nõ eldöntheti, hogy mit akar kezdeni az életével, nincs elõírva neki semmi!!Tehát szabadabbak vagyunk.
Kedves 00:35-ös, ha újra nekifutsz, annak amit írtam, akkor látni fogod, hogy a vallás mellett (ami a korszellembõl kifolyólag bizonyos szinten férfiközpontú, de nem is ez a fontos), kiemeltem az egyházi tanokat. Az egyház pedig a középkorban igen erõsen férfiközpontú volt, aki ezt tagadja, azt pedig... mindenki fantáziájára bízom.

Ma reggelre iszonyat érzékeny lett a fogam. Nem tudom mi történt, hogy egyik napról a másikra, hogyan alakulhatott ki. Mit tegyek?

A bal a lasó egyes fogamat kb. két hete tömték át, és most eszméletlen érzékeny. Ma reggel úgy keltem fel, hogy ahogy leveg?t vettem, belenyilalt a h?különbségt?l a fogam. Majd ez a reggelinél a kenyér harapásánál is nehézséget okozott. Mit tegyek? Nagyon kellemetlen. (lehet, hogy tegnap sok szénsavas ásványvízet ittam az okozhatta?)

Legjobb válasz: Vékony a zománcréteg a fogadon, ami azzal jár, hogy ha savas étet-italt (gyümölcsök is, pl. eper, megy) fogyasztasz, akkor érzékennyé válik. Nekem segít ilyenkor a szenzitív fogakra kifejlesztett fogkrém.

Vékony a zománcréteg a fogadon, ami azzal jár, hogy ha savas étet-italt (gyümölcsök is, pl. eper, megy) fogyasztasz, akkor érzékennyé válik. Nekem segít ilyenkor a szenzitív fogakra kifejlesztett fogkrém.
A kérdező hozzászólása: ó jaj, akkor a szénsavas ásványvizet ezek szerint elfelejthetem :( Van olyan fogkrém, ami tuti használna?
az én fogorvosom mindig a sensodyne-t ajánlja. nézd meg, hogy nem jött-e ki a tömés, mert ha kijött, akkor el kell menned a fogorvoshoz, de ha nem, akkor elég, ha ilyennel mosol fogat, vagy beszerzel valami öblögetõs cuccot, ami egy picit erõsíti a zománcot. nekem is szokott ilyen lenni néha, hogy 1-2 napig érzékenyebbek a fogaim, de akkor öblögetek, és elmúlik:)
A kérdező hozzászólása: köszönöm a gyors válaszokat. Ma veszek fogkrémet, és ha nem változik egy héten belül, elmegyek a fogorvosomhoz.

Hogy lehet az, hogy Ázsiából jöttünk, körülöttünk mind vágott szeműekkel, és mi mégsem vagyunk azok? Hogy alakulhatott ki egy ilyen nép?

Legjobb válasz: 1. Nem minden ázsiai vágottszemû. 2. Nagyon kevés a magyarokban az ázsiai eredetû gén. 3. A magyarokban azért kevés az ázsiai gén, mert sokat keveredtek a körülöttük lévõ európai népekkel, akik mellesleg ázsiai eredetûek. 4. Van egy arctípus, ami néhol elõfordul Magyarországon (az a tányérarcú), amelyik néha egészen ázsiainak néz ki.

1. Nem minden ázsiai vágottszemû. 2. Nagyon kevés a magyarokban az ázsiai eredetû gén. 3. A magyarokban azért kevés az ázsiai gén, mert sokat keveredtek a körülöttük lévõ európai népekkel, akik mellesleg ázsiai eredetûek. 4. Van egy arctípus, ami néhol elõfordul Magyarországon (az a tányérarcú), amelyik néha egészen ázsiainak néz ki.
Úgy, hogy kb. 10%-ra tippelném a magyar vért a mai magyarokban. Ugye szokták mondogatni, hogy mi vagyunk Európa "olvasztótégelye", itt olyan sok nép keveredett egymással a századok során, hogy ez lett belõle. Amúgy az uráli jellegbõl megõriztünk ám valamit! Az európai rassz elvileg szõke, nagyon fehér bõrû, és kék, vagy világos szemû (ebbe az olaszok meg spanyolok nincsenek benne, õk mediterrán népek). A magyarokra viszont tipikusan a nagyon fehér bõr, de sötétbarna haj és sötétbarna szem jellemzõ.
Ezen kívül Ázsia nem csak a kínaiakat jelenti. Ott vannak ugye a különbözõ arab, török és egyéb népek. Nekünk a törökökhöz van (vagy inklább volt) a legtöbb közünk rokonságilag, akik pedig nem a vágott szemû ázsiai népek.
A kérdező hozzászólása: Igen, de az osztyákok, meg a mellettünk lakó(akkor) népek akkoris azok... akkor délebbrõl jöttünk a törököktõl? mert nem a törökök mellett éltünk, az biztos. jó oké, keveredtünk, de 1000év alatt ez nem tûnhetett el. lehetséges h anno vágottabb szemünk volt?
Úgy, hogy Belsõ-Ázsia népessége nem mongoloid hanem europid volt (nem indoeurópai, de europid). A mongolok csak Dzsingisz kán után terjedtek el ennyire nyugatabbra is, elõtte nem. Az irániak sem arabok, hanem árja perzásk utódai. Az ókorban és az õskorban az etnikai viszonyok nem olyanok voltak mint ma, a mai etnikai határok csak a középkorban alakultak ki, de van ahol csak az újkorban.

Hogyan alakulhatott ki, hogy a lepényhalak szeme átmozdul a másik oldalukra?

Legjobb válasz: A bal szem a lárvánál átvándorol a száj fölött, megközelítve a jobb szemet, így az állat mindig a bal oldalán fekszik. Néha fordított példányok is elõfordulnak. Hogy miért van ez és hoyan lakult ki nem tudom

A bal szem a lárvánál átvándorol a száj fölött, megközelítve a jobb szemet, így az állat mindig a bal oldalán fekszik. Néha fordított példányok is elõfordulnak. Hogy miért van ez és hoyan lakult ki nem tudom

Evolúció! Hogy alakulhatott ki?

Arra gondolok, h az rendben van, h fejlődés meg bla bla bla. De h lehet az, h van egy élőlény, akinek nincs szeme, nem lát. Honnan tudta, h egyáltalán van fény?honnan tudta, h neki szem kell, h lásson?h az h épül fel?h ha látni fog neki jobb lesz?

Legjobb válasz: Valójában ez a dolog sokkal régebbi. A szemedben olyan fényérzékelõ molekula van amit még fotoszintetizáló baktériumok fejlesztettek ki, valamikor kora egysejtû korunkban. Azóta egy fényérzékelés egy hasznos dolog, nem csak ha energiát szerzel belõle, hanem egyszerûen azért is hogy érzékeld merre van melegebb/hidegebb, vagy amikor már többsejtû nagy élõlényeknél tartottunk, merre van zsákmány/ragadozó.

Valójában ez a dolog sokkal régebbi. A szemedben olyan fényérzékelõ molekula van amit még fotoszintetizáló baktériumok fejlesztettek ki, valamikor kora egysejtû korunkban. Azóta egy fényérzékelés egy hasznos dolog, nem csak ha energiát szerzel belõle, hanem egyszerûen azért is hogy érzékeld merre van melegebb/hidegebb, vagy amikor már többsejtû nagy élõlényeknél tartottunk, merre van zsákmány/ragadozó.
Az evolúciót Isten teremtette :)
Ja elsõnek igaza van, meg nem csak ilyen 'evolúció' létezik, ott van még az a tény is, hogy egyes állatok (pl akik mérgeskígyókkal osztoznak a területen) megtanulnak védekezni adott kígyófajok ellen :) Pl a kígyó a hõt érzékeli asszem a szemével és van olyan prédája amely megtanulta ezt a látást kicselezni :D
Az evolúciónak van egy gyorsabb folyamata is, amit mostanában egyre több figyelmet kap. Ez pedig a vírusok által okozott hirtelen DNS állomány változás. Állítólag a mi dns-ünk is tele van olyan beépült DNS darabbal, amit nem használunk, de van olyan is, amit igen. http://www.origo.hu/tudomany/20070801-virusbetores-a-koalak-..

Hogy alakulhatott ki Magyarországon hogy több a nyugdíjas mint a bejelentet dolgozó?

Legjobb válasz: És még csak ezután jön a Ratkó korszak.

És még csak ezután jön a Ratkó korszak.
"(egyébként nem rossz elképzelés), mert el tudod képzelni, hogy fustos képu polgártársaink még ennél is jobban elkezdenek szaporodni???" Olvasd át még egyszer mit is írt! A kölöknek nem elég csak megszületni!
Sok az ingyenélõ a fiatalok vonulna ki külföldre mert rájönnek h kint élhetõbb világ van senki nem fizet adót stb.Sz van a placsintába én már nem is számítok nyugdíjra pedik aktív dolgozó vagyok.
Úgy, hogy a rendszerváltás óta egyre kevesebb a munkahely, a fiatalok ezért nem tudnak dolgozni. A nyugdíjasok pedig anno mind dolgozott, akár 30-40 évet is.
Második! "hogy a dolgozó gyerekek számával arányosan nõljön a nyugdíj" Vagyis ha majd amikor te nyugdíjas leszel, és netalántán valami oknál fogva nem lesz munkahelye az akkori fiataloknak, akkor te ezt normálisnak veszed, hogy nem kapsz majd nyugdíjat, holott te egész életedben dolgoztál! Te egyszerûen hülye vagy! És az ilyeneknek meg azt kívánom, hogy nyugdíjba lépés után egy nappal egyszerûen üsse el a villamos!
"Hogy alakulhatott ki Magyarországon hogy több a nyugdíjas mint a bejelentet dolgozó?" A nyugdíjasok túl késõn halnak, túl jó (!) az egészségi állapot, a fiatalok meg nem szülnek gyereket, nincs utánpótlás. Más kérdés, hogy amúgy se nagyon lenne elég munkahely.
Második: más torvényeket is módosítani kellene egy ilyen esetében (egyébként nem rossz elképzelés), mert el tudod képzelni, hogy fustos képu polgártársaink még ennél is jobban elkezdenek szaporodni???
Úgy, hogy az embereknek JOGUK van kihalni. Én úgy alakítanám ki a nyugdíjrendszert, hogy a dolgozó gyerekek számával arányosan nõljön a nyugdíj. (önhibán kívüli gyermektelenség kivétel) Így akik a saját "függetlenségüket" tartják életcéluknak, majd éljenek meg a karrierjükbõl idõskorukban, vagy haljanak éhen. Ha már fiatalon nem gazdagították gyerekkel a társadalmat, öregen ne vegyék el mások gyerekeinek a pénzét. Hamar kihalnának az önzõk. Mondjuk így is(csak még egy-két generáció) Ez egy VÉLEMÉNY. Ha egyet értesz, ha nem ne pontozgass, hanem érvelj. Én is vettem a fáradtságot.
(második vagyok) Természetesen ez nem a teljes kép, az sokkal összetettebb. Ez csak egy ok a sok közül. Az elsõ egy másik okot mondott.
# 7 Rendben van, jogos. De akkor sem lenne elég egy ilyen torvény, mert ha nincs munkahely, hát az is belekotorhat a dolgok igazságos menetébe.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!