Találatok a következő kifejezésre: Hogy tudom szüleimet hogy kistestvérem (1 db)

Hogy tudom rávenni szüleimet hogy kistestvérem legyen (12 éves vagyok egyke)?

Legjobb válasz: Nekem 14 évesen született tesóm, pont a szülinapomra kaptam. :P Én korábban nagyon szerettem volna, kb. hat-hét évesen, de akkor nem lehetett az anyagiak miatt. Aztán egy idõ után már nem akartam, csak titokban irigykedtem azokra, akiknek van tesójuk... Néha szörnyen magányos voltam, hiányzott egy tesó... Aztán a suliban az egyik barátnõm közölte velem, hogy tesóm lesz. A suliban. A barátnõm, igen. Merthogy apám kocsmázásának köszönhetõen az egész falu elõbb tudott a dologról, mint én... Persze rohadtul kiakadtam, mert akkor még úgy sem álltunk anyagilag, mint korábban. :P Anyám közölte, hogy nekem semmi, de semmi dolgom nem lesz vele, nem kell majd etetnem, játszanom vele, tisztába tennem, mert õ nem akarja elvenni tõlem a tinikorom... Aztán az történt, hogy anyám az öcsém születése után három héttel visszament dolgozni, mielõtt éhenhalunk. Nem részletezem a dolgokat, a lényeg, hogy az öcsémet gyakorlatilag én neveltem fel. Én etettem, én játszottam vele, én tettem tisztába, én fürdettem, satöbbi, satöbbi. Akkoriban nagyon utáltam, de tényleg. Elegem volt belõle. Aztán öcsém négy éves lett, én meg 18, és elkerültem egyetemre. Nem kellett sok idõ, hogy elkezdjen hiányozni. Õ meg ahogy tanult beszélni, folyamatosan csak azt mondogatta, hogy mennyire szeret engem... :) Õ most már 9 éves, és nagyon bírjuk egymást, tényleg tökjó, hogy van egy tesóm, akivel tudjuk, hogy mindig számíthatuk a másikra. :) De az az igazság, hogy néha, mikor nem figyel oda, még mindig sokszor hív anyunak. :) Hát, ilyen az élet... Szóval szerintem nemolyan fenékig tejfelez a tesó-ügy tizenévesen. Készülj fel te is a rosszabb dolgokra is: pl. hogy a gyerek sokszor fog üvölteni, és nem lesz mindig aranyos és kicsi. Kétévesen elég sok zûrt is csinál, mert elég nagy ahhoz, hogy rosszalkodjon, de túl kicsi ahhoz, hogy megértse, mit miért nem szabad csinálni...

Nekem 14 évesen született tesóm, pont a szülinapomra kaptam. :P Én korábban nagyon szerettem volna, kb. hat-hét évesen, de akkor nem lehetett az anyagiak miatt. Aztán egy idõ után már nem akartam, csak titokban irigykedtem azokra, akiknek van tesójuk... Néha szörnyen magányos voltam, hiányzott egy tesó... Aztán a suliban az egyik barátnõm közölte velem, hogy tesóm lesz. A suliban. A barátnõm, igen. Merthogy apám kocsmázásának köszönhetõen az egész falu elõbb tudott a dologról, mint én... Persze rohadtul kiakadtam, mert akkor még úgy sem álltunk anyagilag, mint korábban. :P Anyám közölte, hogy nekem semmi, de semmi dolgom nem lesz vele, nem kell majd etetnem, játszanom vele, tisztába tennem, mert õ nem akarja elvenni tõlem a tinikorom... Aztán az történt, hogy anyám az öcsém születése után három héttel visszament dolgozni, mielõtt éhenhalunk. Nem részletezem a dolgokat, a lényeg, hogy az öcsémet gyakorlatilag én neveltem fel. Én etettem, én játszottam vele, én tettem tisztába, én fürdettem, satöbbi, satöbbi. Akkoriban nagyon utáltam, de tényleg. Elegem volt belõle. Aztán öcsém négy éves lett, én meg 18, és elkerültem egyetemre. Nem kellett sok idõ, hogy elkezdjen hiányozni. Õ meg ahogy tanult beszélni, folyamatosan csak azt mondogatta, hogy mennyire szeret engem... :) Õ most már 9 éves, és nagyon bírjuk egymást, tényleg tökjó, hogy van egy tesóm, akivel tudjuk, hogy mindig számíthatuk a másikra. :) De az az igazság, hogy néha, mikor nem figyel oda, még mindig sokszor hív anyunak. :) Hát, ilyen az élet... Szóval szerintem nemolyan fenékig tejfelez a tesó-ügy tizenévesen. Készülj fel te is a rosszabb dolgokra is: pl. hogy a gyerek sokszor fog üvölteni, és nem lesz mindig aranyos és kicsi. Kétévesen elég sok zûrt is csinál, mert elég nagy ahhoz, hogy rosszalkodjon, de túl kicsi ahhoz, hogy megértse, mit miért nem szabad csinálni...
sehogy. szerintem nem véletlen hogy egyke vagy. ez a kistestvér dolog 12évesen még nem poén, lassan felnõsz, és nem is nõttök föl együtt. most azért hogy a szüleid egész nap a gyerekkel szenvedjenek, hogy te néha az öledbe vehesd... meg hát nagyobb leszel, mennél pasizni, de nem lehet mert vigyázni kell kistesóra. inkább kérjél karácsonyra egy baby born babát, ha azt megunod, a társadalom nem nézi rossz szemmel :)
Azért túl nagy reményeket ne fûzz hozzá... Ennyi idõsen én is mindig kistesóért nyúztam a szüleimet, de nem lett. Nem értettem, miért nem tudom õket meggyõzni. Most, hogy nekem is gyerekem van, tudom, hogy nem csak az számít a döntésben, hogy szeretném-e. Mert én szeretnék mégegy gyereket igazából, de nem vagyok benne biztos, hogy most erre meg is lenne minden energiám, illetve hogy anyagilag bírnánk-e.
Szia! Azon kívül, amit mások mondtak, esetleg rajzolgass mindenhova babákat (persze ne okozz kárt, tehát ne a tapétára :D). Bizonyára aranyosnak fogják találni és elõbb-utóbb leesik nekik a tantusz. A szó az értelemre hat, de pl. a rajz érzéseket kelt. Ha eszükbe jut az érzés, hogy milyen jó volt Veled babázni, az talán többet ér ezer szónál is. Emellett persze mondhatod is.
Beszéld megvelük. Ha sokat mondod, akkor talán sikerül. De csak rajtuk múlik. Ha már nem akarnak gyereket (vagy éppenséggel már nem lehet), akkor nem tehetsz semmit. Mondogasd sokat, de szerintem ha akartak volna utánad másikat, akkor már lenne tesód. Azt is lehet, hogy akartak, de nem sikerült.
Szerintem az is jo otlet lehet ha van olyan ismerosod aki a szuleiddel kapcsolatban van es mereszebben mersz vele beszelni, megkered hogy finoman beszeljen el a szuleiddel egy kavezgatas soran hogy a kislanyod, (kisfiad?)szeretne kistestvert..vagy egyszeruen mond el nekik.En is mondtam a szuleimnek csak sokkal kesobb erre meg azt mondta hogy nekem van itt az idom a gyerekvallalasra...
Az én fiam most volt 12 éves, és neki is most született kistestvére. Õ nekem mindig azt hajtogatta, hogy neki nem kell, egészen tavaly nyárig. akkor minden pici babánál megállt és megnézte, sõt unszolt engem is, hogy nézzem meg. Na persze nem azért nem volt mert õ nem akart, mert úgy jött össze. De nagyon imádják egymást! Anyukádra próbálj meg hatni, hogy te már nagy vagy nem sokára kirepülsz mi lesz velük fiatalon ha ketten maradnak? Engem a hideg rázott ennek a gondolatától. Sok sikert neked!
17:54-es vagyok. , , Ha anyukád elmúlt 36 akkor már sajnos nem lehet tenni semmit... " Ez hülyeség, nekem ezért nincs most húgom. A hülye statisztikák miatt, mert hogy akkor anyukám már 36 volt, és ezért tuti hogy beteg lesz a gyerek, és vegyünk mintát, hajrá... -.- Csak meg kéne tanulni célozni.
Nekem enyum a hugomat 38 évesen szülte! Teljesen egészséges aranyos babuci! Anyum és tesója között 12 év van. Közöttem és hugom között 8 év. Én 1 évig gyõzködtem és bejött! Csak minden nap mondd el 3-szor és sikerülxD.
Nemtudom kivolt az a vadbarom /már bocsánat/ aki sorba lepontozott mindenkit, gratulálok Neki, sok minden leleht ám pontozni egy ilyen kérdésben :O
Ha anyukád elmúlt 36 akkor már sajnos nem lehet tenni semmit... Max lombikprogrammal de az meg egy vagyon!!
A jelenlegi gazdasági hejzetben sehogy.De gondolkozz mik lehetnek a hátrányai : te fürdeted, vigyázhatsz rá mozi helyett, Késõbb vigyázhattok rá a pároddal együtt, stb...
Én kilenc éves voltam, amikor anyukám terhes lett egy kislánnyal. Nagyon örültem neki, de 3-4 hónap múlva különbözõ okok miatt nem meghalt a baba, így nincs kistestvérem a mai napig, pedig nagyon szeretnék. De pont azért nem mondom itthon, és tudom, hogy semmi értelme nincsen. Idõközben született két unokatestvérem, három illetve egy évesek. Leggyakrabban hetente egyszer látom õket, de olyanok, mintha a testvéreim lennének. Nem ugyanaz... de egy kicsit pótolják. Most 14 éves vagyok. Nem hiszem, hogy érdemes próbálkoznod, de hátha neked sikerül. Szurkolok neked :)
Az, hogy szüleid hogyan viszonyulnak egymáshoz, mindennél fontosabb. Ha szeretik egymást /te ezt meg tudod ítélni, hiszen a közelükben vagy/, talán teljesítik a kívánságodat. Ebben az esetben mondd el édesanyádnak, hogy meg fog újulni a házasságuk és milyen nagyszerû lesz, ha nem lesznek egyedül, mikor te már kirepülsz. Az is lehet, hogy anyagi okok miatt nem jöühet szóba a testvér. Mindezeket a kérdséeket édesanyáddal próbáld tisztázni. Sõt: akár egészségügyi okai is lehetnek az elzárkózásának.
bocs nem láttam hány éves anyukád mert lehet hogy már nem lehet babája:(
A kérdező hozzászólása: Köszi hogy válaszoltatok! Amúgy lány vagyok. Légyszi valami bíztatót!!
A kérdező hozzászólása: szia köszi a választ minig azt kérdezgeti mindenki tõlem hogy olyan jól bánok az egyik ismerõsünk pici fiával hogy nem akarok tesót én ilyenkor mindig(nem tudom miért)rávágom hogy nem (ezen kéne változtatni?), s elvonulok (megkönnyezem)aztán már mindenki elfelejtette az elõbbi kérdést. Valki segítsen!!!!!!
Sikerült végül, és lett tesód, vagy egyke maradtál? :)


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Milyen az igazi családapa? Kinek milyen a felállás otthon?

én 26 vagyok párom 28.van 2 gyerkőc.és 9 éve vagyunk együtt.és sokszor elgondolkozom a váláson hiába szeretem mert azt gondolom nem vagyunk egy hullámhosszon és ezért sok a veszek.ő haverozik sokat éás menni velüik az éjszakába (amit nem engedek meg)pia (néha)és munka után vagy tv vagy számitogép velünk meg nem törödik. szabad idejét pedig a horgásszatal tölti.szerintetek???és ezen nem hajlando változtatni! és még azt mondja én fogom nagyon öt!!

0

Ebben a helyzetben jobb lemondani a gyerekvállalásról?

Azon gondolkodtam, ha úgy tölteném be a 29. életévemet, hogy még nincs gyerekem, sőt útban sincs, akkor már egyáltalán nem vállalnánk.
Párom 5 évvel idősebb, addigra ő is 34 lenne. Tudom, hogy manapság kitolódik a gyerekvállalás, de szerintem a gyereknek az a jó, ha viszonylag fiatalok a szülei.
Az én apám elég későn nősült, a saját és a húgom példáján tapasztalhattam, miért rossz, ha 30 felett vállalnak gyereket (húgom esetében apám már 40 fölött volt).
Meg magamról is úgy érzem, már nem akarnék 30 fölött kisbabázni... Ehhez hozzátartozik, hogy idősebbnek érzem magam a koromnál. (Tudom, hogy minden tizen- és huszonéves ezt állítja magáról, a különbség az, hogy engem rendszeresen 30-as nőnek gondolnak, ha beszélgetnek velem)

Ugyanakkor a bökkenő ott van, hogy ez mindössze 5 év, és jelenlegi helyzetünkből kifolyólag biztosan nem leszünk sokkal előbbre anyagilag... Pl. fogalmam sincs, mikor jutunk el oda, hogy egyáltalán lakást vehessünk? Most ugyan a szüleimnél élünk, és mindketten dolgozunk, innen minél hamarabb el akarunk menni (Már éltünk külön, aztán visszakényszerültünk ide, de képtelenség velük egy fedél alatt megmaradni), viszont ilyen horribilis albérletárak mellett a mi fizetésünkből (kettőnké max 180 ezer) alig lesz mit félrerakni, annyit biztosan nem, hogy 10 éven belül lakást vehessünk.

Te mit tudnál tanácsolni ebben a helyzetben?

8

Barátnők, feleségek! Ti mennyire nézitek meg a férfiakat? Utcán, filmben, neten. Akárhol?

Munkahelyemen rengeteg pasas van, fele külföldi és egyszerűen irtó jól néznek ki. De bunkók és nagyképűek is, max nézni jó őket, sosem cserélném le a barátom. Szerintetek gáz,hogy néha-néha rájuk pillantok, vagy ezt csak a férfiaknál lehet elnézni, mikor nőket bámulnak?

8

Miért baj, ha valaki különleges nevet ad a gyermekének?

Nemrègiben volt egy kèrdès, ahol "apuka" felsorolt nèhány szèp irodalmi-mitologikus nevet: pèldául Ariadnè vagy Parszifál
A többsèg azonnal nekirontott, hogy milyen idióta, mindenki csúfolni fogja a gyerekeit (bár ezt az èrvet sosem èrtettem), ès hogy lèteznek-e egyátalán ilyen nevek ( ez meg max. a válaszolók müveletlensègèt tükrözi).

Termèszetesen nem azt mondom, hogy mindenfèle nevet meg kellene engedni, de szerintem van különbsèg aközött, ha valaki egy irodalmi alakról nevezi el a gyerekèt (irodalomszeretetböl) vagy az aktuális brazil szappanopera szereplöiröl ( mert feltünèsi viszketegsège van). Az egyik èrtèket hordoz, a màsiknak pejoratív tartalma van.

25

Lehet, hogy ez egy bántalmazó kapcsolat? Vagy csak igazságtalan vagyok vele?

Soha nem vert meg a férjem, sőt mindent neki köszönhetek. Anyagi biztonságot, munkát. Viszont nincs saját életem. A legapróbb dolgokat is ő irányítja, az öltözködéstől a fontos döntésekig. Mindenhol ott van, ellenőrizget, de az mondja, csak az én érdekemben teszi. Társaságunk közös, az én barátaim elfogytak mellölük. A munkában is ő a fönököm, állandóan együtt vagyunk.
Azt hiszem, egyáltalán nem érdekli, hogy én mit szeretnék, mindennek úgy kell lennie ahogy ő akarja.
Mit tegyek? Keressek egy pszichológust?

8

Miért várnak el a nőktől sokkal több mindent a háztartással kapcsolatban?

Mindkét fél dolgozik(hasonló munkakör, nem kemény fizikai), mégis a férfit kímélik.

13

Melyik a szebb név?

Adél, Méda, Lívia

Boros a vezetéknév

23

A férfiak többsége miért nem törődik a családjával?

Amikor megtörténik a házasság és a terhesség, megszületik a gyerek, akkor a legtöbb házasságban nem is foglalkozik az apa a gyerekkel, nem segít a feleségnek, csak dolgozni jár és ennyi a felelőssége. Ha a nő meg meg akarja beszélni, akkor ráragasztják, hogy hisztizik. Van egyáltalán normális férfi ezen a földön, aki nem gyerekes és hatalom centrikus? Mert én a legtöbb házasságban ezt látom. És egy cikkben olvastam, hogy emiatt van a legtöbb válás is, mármint a házasságon belüli igazságtalan munkamegosztás miatt. Van normális férfi, aki nem hazudik a kapcsolat elején és nem azt mondja, amit hallani akarok?

24

Amerikai női nevek?

Sziasztok! Tudnátok nekem írni szép, amerikai neveket? Igazából olyanokat keresek, aminek megfelelője is van. Mint például: Faith - Hit. Hope - Remény. Ilyenekre gondolok.:) De a normális amerikai nevek is jók! :) Nagyon megköszönném.

4

Fontos kérdés! Tudnátok segíteni?

A szüleim, elváltak, húgommal mindketten apámnál élünk, a testvérem 13 éves, én idén töltöm a 18. életévet. Szeretném elrendezni, hogy ha apámmal bármi is történik, akkor a húgom nálam lehessen és ne az anyámnál, és lényegében hogy a gondviselője lehessek. Van erre lehetőség?

6

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!