Találatok a következő kifejezésre: Hogy tudom szüleimet hogy (290 db)

A sulinkban van egy 13 éves lány, aki most szült. Neki kell fölnevelnie a gyereket vagy az anyjának? Egyáltalán, hogy tudja földolgozni hogy anya lett?

Legjobb válasz: Nem tudom egyáltalán felfogja-e hogy mi történik,nemcsak a saját szervezetével,életével,hanem a kis lény jelenlétével is,s ha majd megszületik a baba ,a gyermek el tudja -e látni a gyermekét.Sosem fogom megérteni,fõleg ha magamból indulok ki,hogy 13 évesen hol tartottam,mi érdekelt,mennyire voltam képes felelõsséget vállalni,és mennyire voltam felelõsségre vonható. Az biztos hogy a szüleinek nagyon sokat kell majd bevállalni,mind anyagiakban,mind a mindennapos tennivalókban.És hogy mi lesz nekik a jövõ?Ha szerencséje van és olyanok a szülei,akkor megoldják helyette a gondokat,problémákat,ha nem ,akkor igen hamar kellene ennek a lánynak felnõni a feladathoz.

Nem tudom egyáltalán felfogja-e hogy mi történik, nemcsak a saját szervezetével, életével, hanem a kis lény jelenlétével is, s ha majd megszületik a baba , a gyermek el tudja -e látni a gyermekét.Sosem fogom megérteni, fõleg ha magamból indulok ki, hogy 13 évesen hol tartottam, mi érdekelt, mennyire voltam képes felelõsséget vállalni, és mennyire voltam felelõsségre vonható. Az biztos hogy a szüleinek nagyon sokat kell majd bevállalni, mind anyagiakban, mind a mindennapos tennivalókban.És hogy mi lesz nekik a jövõ?Ha szerencséje van és olyanok a szülei, akkor megoldják helyette a gondokat, problémákat, ha nem , akkor igen hamar kellene ennek a lánynak felnõni a feladathoz.
Szia!Én 14 évesen (majdnem 15) szültem a kisfiamat. Csak a 7. hónapban tudta meg mindenki (az apukáján és rajtam kívül), így elvetetni nem tudtuk már (nem is akartuk). Mindenki gyõzködött, hogy adjuk örökbe, de mi akartuk ezt a babát. Párom (aki azóta a férjem) pont 10 évvel idõsebb, tehát õ most 26. Danit (a gyermekünk) teljesen mi neveljük, külön költöztünk és csak néha találkozunk a nagyikkal. Én itthon vagyok Danival, miközben a gimit magántanulóként folytattam, az apukája pedig egyetemre jár és dolgozik. Egy kicsit sem bántuk meg a döntésünket. Persze ez a ritkább, hisz a legtöbb fiatal elveteti /örökbe adja/ vagy megöli a babáját.. Egyébként csak a lány nem nevelheti, valakinek kell vállalni a pici törvényes képviselését (nálunk ez a férjem). Ha kíváncsi vagy még valamire, írj bátran! Zsófi
Nekem is sok volt évfolyamtársam van, akinek 9. osztály alatt született babája és sajnos az anyai ösztönök nem alakultak ki náluk...pl. végig cigiztek és drogozták a terhességük idõszakát...szóval no comment...
Nagyon jó kérdések. Itt a nevelés azt hiszem kettõs õt neveli az anyja amit a gyereke szükségleteit illeti ( szoptatás) azt a gyerek és a többi valahogy közösen. Hogyan dolgozza fel, hogy anya ? Nehezen szerintem lehet sehogy.
Majd az állam felneveli a mi pénzünkön. Gratulálok!

Nem volt még barátom, de már valami alakul, csak nem tudom, hogy a szüleim hogy reagálnának a korkülönbségre. Mit tegyek?

17/L vagyok és még nem volt barátom (pedig azt mondják nem vagyok csúnya), de nem is evvel van a baj. A szüleim annyira elmaradottak, hogy nem is akarnak elengedni sehová. Most viszont van egy srác(24), aki tetszik, már alakulgat. Csak nem tudom, hogy ?t is elhajtsam, vagy szálljak szembe a szüleimmel? Igazából, azért félek, mert az egyik ismer?sömet elzavarták otthonról, de szerintem a szüleim nem tennének ilyet. Segítselek légyszi!!!

Legjobb válasz: Ha úgy gondolod, hogy szeret annyira a srác, akkor szerintem ne azzal foglalkozz, hogy a szüleid mit fognak szólni, nekik meg kell érteni azt is , ha 7 év van köztetek, de akár azt is ha 17 év. Sok szerencsét!

Ha úgy gondolod, hogy szeret annyira a srác, akkor szerintem ne azzal foglalkozz, hogy a szüleid mit fognak szólni, nekik meg kell érteni azt is , ha 7 év van köztetek, de akár azt is ha 17 év. Sok szerencsét!
hát nem is tom van e ide jó tanács :( beszélgess el a szüleiddel, hogy miért csinálják ezt. igy évek múlva már kapcsolatra se lesz esélyed, ha nem hagynak picit élni( ebbe sajnos a barátságok is bele tartoznak) viszont ha meg ezért elküldenek az úgyszint nem jó és azt kell hogy mondjam aki ezt meg teszi, hogy elküld az nem szülõ a koroddal meg szerintem nem lehet baj, az hogy a pasi 24 hát még talán elmegy ha tényleg szereted és ha csak a csalódásoktól féltenek azokon is át kell esni hogy legyen életbeli tapasztalatod, az hogy bezárnak az nem megoldás semmire szerintem beszélgess velük el hogy miért van ez, hogy nem engedik hogy barátod legyen a lényeg nyugodtak legyetek és ne forduljon vitába meg semmi ilyesmibe
Egyik ismerõsömnél is ilyen korfelállás van. Ott szerencsére nem volt baj. Ha ilyenek a szüleid akkor tényleg lassan adagold nekik, és ki tudja, lehet ha találkoznak majd a sráccal megváltozik a véleményük. De ha ellenségesek maradnak...Hát...Nem tudom. Nekem nagyon számított, hogy a barátomat elfogadják. Mert ha sokszor mondják neked hátulról, hogy így meg úgy, akkor egy idõ után szerintem te is eltávolodsz tõle, vagy csak megunod az állandó harcot. Csak rajtad áll. Képes lennél szembeszállni velük vagy sem. De mondom lehet nem is lenne rá szükség :)
egy szülõnek - egy bizonyos határig! - feladata is hogy megprobálja a gyereket a kapcsolattól megóvni, akitõl el tudja tántorítani, azt nem is szereti igazán, valahol ez is biológia és ösztön, ha eléggé szeretik egymást és kitartóak az ifjak akkor nem hátrálnak meg szülõk miatt, akkor valóban szeretik egymást, és így idõvel a szülõk is áldásukat adhatják a dologra. túlzásba vinni persze nem kell, erre figyelhetnének a tulbuzgó apukák és anyukák is :) szoval csak hajrá...
Szerintem nem gáz. Én 19 vagyok, lány, a barátom idén lett 36. Sokkal idõsebb ugyan, de nagyon jól kijövünk, szeretjük egymást. Két éve vagyunk együtt. Ne is filózz azon, hogy sok-e, inkább csak menj, és szeresd :) Nyugodtan szállj szembe. Nem tarthatnak vissza örökké. Elõbb-utóbb csak meg fogják érteni...
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a segítséget!!

Egy bandázst szeretnék magamnak venni már ki is néztem hogy melyiket de nem tudom hogy a szüleimnek hogy mondjam meg hogy én azt nagyon szeretném, anyukámnak már mutattam és fel is hozogattam hogy jó lenne de nem tudom hogy megvenné-e?

(Anyukám rendes, megértő, aranyos. De nem tudom hogy hogy reagálna rá) Hogy-hogy kérdezzem mégis meg?

Legjobb válasz: Mond neki, hogy akkor is edzel, ha nem vesz neked, csak úgy szétmennek az ízületeid, de ha megveszi, úgy teljesen biztonságosan tudod csinálni.

Mond neki, hogy akkor is edzel, ha nem vesz neked, csak úgy szétmennek az ízületeid, de ha megveszi, úgy teljesen biztonságosan tudod csinálni.
Válassz egy olcsóbb fajtát


Hogy tudom elintézni, hogy az apuka fizessen gyermektartást? Mi a szülők jelenlétében aláírtunk egy papírt amiben vállalja, hogy fizet, ezt még sem tartja be. Hova forduljak, van valami esélyem?

Legjobb válasz: Ha hivatalból van megállapítva, akkor természetesen igen. A bíróságra kell menni. Ha csak magatok között intéztétek, akkor is a bíróságra kell menni, hogy hivatalosan megállapítsák, így behajtható legyen.

Ha hivatalból van megállapítva, akkor természetesen igen. A bíróságra kell menni. Ha csak magatok között intéztétek, akkor is a bíróságra kell menni, hogy hivatalosan megállapítsák, így behajtható legyen.
Anyuka beballag a bíróságra és benyújt egy keresetet gyermektartásdíj megállapítása iránt. Ha apukának állandó munkahelye van, az sokban segíti a dolgot. :) A bíróság megkeresi a munkáltatót, megkéri az esetleges környezettanulmányokat, a tárgyaláson meghallgatja a két felet. Ha van ilyen papír, azt is érdemes becsatolni. Ezután a bíró dönt az összegrõl.

Hogyan tudom elérni, hogy a szüleim jobban kimutassák, hogy szeretnek?

Nem vagyok problémás gyerek, de a mi családunkban nem "szokás" azt mondani, hogy szeretlek, hiányoztál.. stb. Látom barátn?met, hogy ?t mennyire szeretik a szülei, türelemmel beszélnek vele, ölelgetik, és ilyenkor szomorú leszek, mert engem nagyon nagyon ritkán ölelnek meg.. egy évben egyszer kb :S Azt meg nem akarom mondani, hogy "Anya, ölelj meg!" mert ha kérem az már nem olyan. Hiányzik a szeretetük nagyon. Én odaszoktam menni, megsimogatom anya kezét, vagy valami, de cikinek érzem néha, hogy nekem szükségem van erre, neki meg nem nagyon... Tudom, hogy szeretnek amúgy, csak nem szokták kifejezni, és ez a rossz

Legjobb válasz: Sajnos sehogy,ha az emberben nincs benne alapból,valószínûleg õk így látták otthon és ezt viszik tovább.Ezért ne várd azt,hogy ha eddig nem ölelgettek és mondtálk akkor változni fog a helyzet.

Sajnos sehogy, ha az emberben nincs benne alapból, valószínûleg õk így látták otthon és ezt viszik tovább.Ezért ne várd azt, hogy ha eddig nem ölelgettek és mondtálk akkor változni fog a helyzet.
Menj oda hozzájuk, és öleled meg õket, amikor úgy érzed vagy adj egy puszit nekik!!! :) Lehet, hogy idõvel õk is mernek majd közeledni, vagy lehet, hogy eddig azért nem tették, mert úgy gondolták, hogy ez téged zavarna...És nyugodtan mondhatsz nekik kedvességeket is, nem hiszem, hogy baj lenne!
Nálam alapból benne van az, hogy a lányomat megölelem és megpuszilom a nejemnek ez nem ment soha sem, ma a lányommal élek.
Jaj, te kis cukorborsó! Küldök neked ismeretlenül is egy nagy-nagy anyai ölelést!
Mi a "kis"lányunkat nagyon sokat ölelgetjük, puszilgatjuk. Így volt ez a kezdetektõl fogva. Most már kamasz, õ nem igényli annyira, csak, amikor õ akarja. :) Nekem borzasztó rossz volt elfogadnom ezt, de kénytelen voltam. Nem lehet már annyit tutujgatni, babusgatni. Én alapvetõen egy ilyen alkat vagyok. Engem is sokat simogatott, ölelgetett az anyukám. De az apja is megöleli, megpuszilja. Ne múlhat úgy el nap. Én is küldök neked nagy ölelést, mert nekem nagyon sok van még. :) 38/N
http://www.eletforma.hu/szemelyiseg/napi_tizenot_oleles_kell.. Beszélj nekik errõl, és jelentsd be, hogy ezentúl ölelésterápiát akarsz folytatni velük. És minden nap öleld meg õket 15x, persze fejenként. :) Egy pár hét múlva érezni fogják a jó hatást, és rászoknak, hogy maguktól kezdeményezzék az öleléseket.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a válaszokat ! Az ölelésektõl, meg nagyon meghatódtam! :) Az ölelésterápia meg jónak tûnik :)

A 7O5030-as járat ma felszállt Budapestről, de hogy tudom megnézni hogy Zakynthos-on leszállt-e? Megérkeztek-e egyáltalán a szüleim. (A Zakhynthos Nemzetközi reptér honlapján nem ismertem ki magamat)

Igen nagyon aggódok értük, de jelenleg nem tudom őket telefonon elérni.

Legjobb válasz: http://www.flightstats.com/ Próbáld meg ezen a linken, ha ismered a "flight numbert". :) Remélem segíthettem!

http://www.flightstats.com/ Próbáld meg ezen a linken, ha ismered a "flight numbert". :) Remélem segíthettem!
Ne aggódj. Ha felszállt akkor biztosan le is szállt. Iszonyatosan ritka, hogy bármi baleset történne Európán belül repülõgépekkel. Ha véletlen mégis megesne akkor teljesen biztos, hogy mindenhol címlapon foglalkoznának az üggyel, pláne a magyar lapok ha egy magyar indulású géprõl van szó. Szóval ha semmi ilyesmi rossz hírt nem látsz az index.hu és egyéb online lapok címlapján akkor nyugodj meg, semmi okod pánikolni.
a flightradaron minden gépet, a teljes útvonalával visszanézhetsz. Az érkeési reptérre rákeresve meglátod, melyik gép mikor érkezett az arrivals fület keresd.
http://www.flightradar24.com/ a pontos cím amire szerintem az elõzõ válaszoló gondolt és valóban a gépek többségét itt megtalálod. De akkor se ess kétségbe ha épp nem találod! Bár Európai járatok ritkán szoktak róla hiányozni.

Aki külföldön szült és ott is neveli a gyerekét, hogyan tudja biztosítani, hogy a magyar szókincse, helyesírása jól fejlődjön?

Mármint a gyereké, nem a szül?é :)

Legjobb válasz: Én sokat olvasok neki mesét meg énekelek!

Én sokat olvasok neki mesét meg énekelek!
Elsõ vagyok a kollégáméknál 2, 5 éves a pici anyu szlovák , apu magyar, tirolban élnek eleve 2 nyelv olasz -német!A kislány beszél szlovákul, magyarul meg németül is.Az olaszt meg érti a bölcs miatt.
En szuletese ota csak magyarul beszelek vele, az apja pedig spanyolul. OLvasok en is meset, enekelek is, van par magyar mese dvd is. En is gondolkodtam mar ezen , hogy a szokincset majd ugy a legjobb fejleszteni ha mar tud olvasni, akkor sok magyar konyvet kell majd beszerezni neki. A helyesirast meg muszaj leszek majd en megtanitani, persze az is segit sokat ha o maga olvas majd magyarul.
A kérdező hozzászólása: Olyan országba készülünk költözni, ahol még csak nem is latin abc-t használnak. Elképzelhetõ, hogy ott vállalunk gyereket. Emiatt gondolkodtam el, hogy miként lehet a magyar nyelvet fejleszteni majd.
Lanyom 3 mult, nagyon jol beszel magyarul. En csak magyarul olvasok neki, ha kettesben vagyunk, magyarul beszelek + dvd-k is sokat segitenek. Nalunk sem a latin abc-t hasznaljak, ezert a magyar helyesirast sokkal kesobb fogom elkezdeni tanitani (kb 8 evesen).
A kérdező hozzászólása: Megkérdezhetem, melyik országban éltek?
Mindegy, melyik országba mentek, a latin abc ma már szinte mindenhol alapkövetelmény a globalizáció miatt, az ország saját írásrendszere mellett. Szóval ne aggódj, valami alapot biztosan fog kapni a gyereked az iskolában az olvasáshoz.
kb 15-20 at.
A kérdező hozzászólása: Ja és ha a pinkdániók milyen gyakran szülnek, és mennyi kishalat egyszerre?
A kérdező hozzászólása: Huh. Ez gyors válasz volt!
A dániók nem szülnek, õk ikráznak és a társas aksiban soha nem fog megtörténni. Lágy víz kell, a piciknek pedig nagyon apró élõ eleség. De ne vágott tubifexre gondolj! Amúgy náluk egy idõ után látni lehet a nõstények hatalmas hasát, ami ugye tele van ikrával, a hímek viszont természetesen szép karcsúak maradnak.
A kérdező hozzászólása: De honnan tudom hogy melyik a nõstény pin dánió, és melyik a hím?

Egy körülbelül két éves gyerek fel tudja fogni, hogy meghaltak a szülei?

Miként reagál erre? Esetleg tudtok olyan tanulmányt/cikket/könyvet ajánlani, ami erről szól? Egy készülő írásomhoz lenne szükségem az információra.

Legjobb válasz: Egy két éves gyerek gyakorlatilag ezeket nem tudja még feldolgozni, még egy 6-8 éves gyereknek is nehéz, bár igaz hogy jobban megértené a dolgokat, de még nem egészen. Én javaslom hogy egy pszichológussal beszélj inkább errõl, mert ugye õk kimondottan erre képzettek és a többségüknek már biztos volt dolguk hasonlóval. Így könyvet meg egyéb cikkeket nem tudok ajánlani, de ezen kívül még érdemes lenne felkeresned ilyen gyermek otthonokat, ott a nevelõktõl érdemes kérdezõsködni hogy õk mit tudnak ezekrõl. mert nyilván õket is erre specializálták hogy bármikor bekerülhet oda egy olyan kisgyerek akinek meghaltak a szülei és nincs más rokona. Ilyen is lehet meg már volt is. Szerintem ezekre alapozz inkább, mert itt nem csak a könyv meg a szakértõi vélemények a fontosak, hanem azok is akik már tapasztaltak ilyeneket. Mert az is sokat számít.

Egy két éves gyerek gyakorlatilag ezeket nem tudja még feldolgozni, még egy 6-8 éves gyereknek is nehéz, bár igaz hogy jobban megértené a dolgokat, de még nem egészen. Én javaslom hogy egy pszichológussal beszélj inkább errõl, mert ugye õk kimondottan erre képzettek és a többségüknek már biztos volt dolguk hasonlóval. Így könyvet meg egyéb cikkeket nem tudok ajánlani, de ezen kívül még érdemes lenne felkeresned ilyen gyermek otthonokat, ott a nevelõktõl érdemes kérdezõsködni hogy õk mit tudnak ezekrõl. mert nyilván õket is erre specializálták hogy bármikor bekerülhet oda egy olyan kisgyerek akinek meghaltak a szülei és nincs más rokona. Ilyen is lehet meg már volt is. Szerintem ezekre alapozz inkább, mert itt nem csak a könyv meg a szakértõi vélemények a fontosak, hanem azok is akik már tapasztaltak ilyeneket. Mert az is sokat számít.
Sokat nem fog fel, csak annyit, hogy eltüntek a szülök, de hogy hová, vagy miért, azt nem.
Nem ugyanaz, de elmesélem én hogy viselkedtem, amikor 2 éves koromban elvesztettem a nagypapám. Amikor rákérdeztem, megmondták kereken, hogy már nem jön vissza, rákos volt. Nem tudtam mi az a rák, úgy képzeltem el, hogy valakinek a hasában van egy rák, erre emlékszem tisztán. Utána egyszer kivittek a temetõbe, még virágok voltak rajta, ott mondták, hogy a teste a sírba van, a lelke felszállt az égbe. Én beleugrottam a virágokba és dúrtam lefele. Ezeket csak mesélték nekem, arra viszont tisztán emlékszem, hogy milyen volt, amikor megkérdeztem, hogy hol van nagyapa. Mamával sétáltunk éppen, amikor megkérdeztem és ilyen tök letaglózó érzés volt, de utána csak azon képzelegtem, milyen ha az embernek rák van a hasában.
Egy jó ideig keresné a mamáját! Bele se bírok gondolni, írjál valami vidámabb sztorit!
A kérdező hozzászólása: köszönöm szépen! én is hasonló következtetésre jutottam, de azt hiszem, hogy bõvebben belevetem magam a témába és megkeresem egyik volt tanáromat, hátha tud valami könyvet ajánlani, hogy a késõbbiekre ez milyen hatást fog gyakorolni. Köszi még egyszer! :)
két éves korban még az anya a világ közepe, az egyetlen megnyugtató dolog sokáig az anyai szív hangja, ha ez eltûnik biztossan hiányzik és hatással lesz az érzelmi fejlõdésre, persze egy pótmama pótolhatja részben.
Szia! 2 éves volt a kisfiam, mikor elveszítette édesapját :( Fél év távlatából is rengeteg emléke van, és a mai napig beszél róla! Ha van kérdésed írj nyugodtan!

Nem tudok dönteni, hogy au-pair, vagy babysitter lenne-e nekünk jobb? Kisgyerekes szülők, mit gondoltok?

Németországban él? magyar pár vagyunk, 2 éves múlt a kislányunk. Sajnos olyan munkánk van, hogy délel?tt és este dolgozunk,(ugyanaz a munkahelyünk a férjemmel) délel?tt fél2ig bölcsi van, esténként meg babysitter szokott járni hozzánk. (7napból 5x) 2 lány is van, de mégis többször szívunk, mikor épp egyik sem ér rá valami miatt, ilyenkor kínomban beteget jelentek a munkahelyemen, ami ugye nem túl szerencsés dolog...

Legjobb válasz: Az au-pair jobb, de olyat kéne választani, aki reggel jön, elviszi a gyereket, otthon takarítgat fõz, majd elhizza a gyereket és vele van, este pedig haza megy! Dolgoztam 3 évet au- pair ként, hát nem csak a családmak, nekem is fura volt idegrneknél lakni, alkalmazkodni a szokásaikhoz külföldön, csak angolul tudtam velük beszélni, a gyerekek pedig csak héberül tudtak, így nyelvet is kellett tanulnom. A szülõk reggeggeltõl estig dolgoztak, én neveltem tanítgattam a gyerekeket. A szülõk teljesen rámbízták mit engedem mit nem, egy kérés volt, a kicsi 2 éves volt rossz evõ, egyek mindig hátha a kicsi is megkívánja és eszik velem :D jól meg is híztam! Mint szülõ ha nézem, az a rossz oldal, az au-pairt jobbban szereti egy idõ után a gyerek mint az anyukát, mert õ van vele mindig, õ ad neki enni inni játszik vele, ha elesik õ vígasztalja stb.

Az au-pair jobb, de olyat kéne választani, aki reggel jön, elviszi a gyereket, otthon takarítgat fõz, majd elhizza a gyereket és vele van, este pedig haza megy! Dolgoztam 3 évet au- pair ként, hát nem csak a családmak, nekem is fura volt idegrneknél lakni, alkalmazkodni a szokásaikhoz külföldön, csak angolul tudtam velük beszélni, a gyerekek pedig csak héberül tudtak, így nyelvet is kellett tanulnom. A szülõk reggeggeltõl estig dolgoztak, én neveltem tanítgattam a gyerekeket. A szülõk teljesen rámbízták mit engedem mit nem, egy kérés volt, a kicsi 2 éves volt rossz evõ, egyek mindig hátha a kicsi is megkívánja és eszik velem :D jól meg is híztam! Mint szülõ ha nézem, az a rossz oldal, az au-pairt jobbban szereti egy idõ után a gyerek mint az anyukát, mert õ van vele mindig, õ ad neki enni inni játszik vele, ha elesik õ vígasztalja stb.
Nem a saját gyerekeim melletti tapasztalat a 6 év, hanem mint profi képzett nevelõszülõ:-) 35 éves
A kérdező hozzászólása: Tavasszal velünk lakott 3 hónapig párom unokahuga, munkát akart itt keresni, ezidõben õ volt a kislányunkkal, jóban voltak, de nem kellett attól tartanom ahogy észrevettem, hogy jobban kedvelné mint miket. A nevelést meg mégis kedves utolsó válaszoló hogyan lehet kikerülni? A mi babysitterünk pl azon sértõdött be, mert megkértem, hogy ne engedje már a gyereknek, hogy 3 órán át a mesét nézze a tvben, de így is megengedte. Meg ne hagyja, hogy behozzon a nappaliba egy joghurtot, amivel összekeni a bûtorokat...ilyesmik...ezt értem nevelés alatt. Vagy mindezt el kell viselnünk, mert a babysitter nem nevel? Az au-pair meg épp annyit lenne a gyerekünkkel mint a babysitter, mert hiába lakik itt, ha itthon vagyok, én vagyok a kislányommal meg a férjem, nem passzolom le, csak mert itt van.
Mind a kettõnek van elõnye. Egyrészt az au-pair valóban ad egy állandóságot a gyereknek, de viszont a baby-sitter(ek) pedig két féle nézõpontot ad a gyereknek és két különbözõ benyomást. Én voltam mind a kettõ és au-pairnek jobb volt lenni. Én nem éreztem magam kényelmetlenül, mert amikor nem voltak otthon nem voltunk egymásnak útjában, amikor meg hazajöttek eleinte bementem a szobámba és tévéztem az idõ elteltével pedig olyankorra mindig volt programom, vagy tanultam, így a kötelezõ együtt étkezésen kívül nem volt kapcsolatunk. Az anyuka imádta ezt a felállást, mert olyan voltam mint egy kishúg, akit lehet használni, de nincs rá gond, viszont ha szomorú voltam mindig fordulhattam hozzá. Sõt sokszor õk ajánlottak nekem programot, ami szerintük érdekelt.
Au-pair..szerintem ez egyértelmû. Nemhiszem, hogy gáz lenne, persze tuti szokatlan lesz fõleg az elején, hogy kerülgetni kell egy másik embert, de jobban járna a gyerek is és ti is hidd el. Nem is muszáj fiatal lány, ha ettõl tartanál:) Én mondjuk szívesen mennék ha beszélnék németül :) )
Én szivesen vállalnám, hogy odaköltözzek, alapfokon beszélem a német nyelvet, de sajnos nekem is van 2 gyerekem. A nagyobbik lány már 12 éves és sokat segít nekem a kicsi pedig 9 hónapos.1 éves kora után én is bölcsibe adnám. 6 éves multom van a gyereknevelésben:-) 35 éves vagyok.
a baby-sitter igazat mondott, nem az õ dolga a nevelés. Nem tudom miért gondolják egyesek, hogy a nevelés más dolga (legyen az óvónõ, baby-sitter, tanító nõ, nagymama) a nevelés a szülõ dolga. De szerintem is jobb lenne a gyereknek, ha lenne valaki állandó mellette. Keressetek egy au-pairt, aki arra is hajlandó, hogy nevelje a gyerekedet. Viszont ezzel meg az a baj, ha nagyon meggszereti a gyerek, ne adj isten anyának szólítja és annak tekinti, akkor nehéz lesz tõle megválni. Egy bébiszitter, aki ráadásul mindig változik, nem okozhat ilyen gondot.
Hogy lehet 6 éves múltad a nevelésben, ha a nagyobbik gyereked 12 éves?
NEm tudom pontosan, mi az Au-pair, de nem vennék egy idegent a lakásomba... Nekem már az is sok, ha 4 napot itt vannak anyámék látogatóba, vagy nyáron egy hetet barátnõm... Szörnyen kell alkalmazkodni mindenben, és az már nem a saját élet, hanem valami "csinált" csak. (pl nem mehetek meztelenül a fürdõbõl a szobámba...) nekem nem jön be...
A kérdező hozzászólása: köszi a válaszokat! az elõbbi kommentemben az utolsó válaszolót még a 14.47esnek értettem. Nálunk épp az az elõny, hogy nem kell tudni jól németül, nálunk nem kell németül beszélni itthon, de nyelvtanfolyamra lehet járni. Hátrány viszont ez annak az au-pairnek, aki jobban tud németül, és hasznára válna ha családon belül is használhatná a nyelvet.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!