Találatok a következő kifejezésre: Hogy tudom magam a depresszióból (1 db)

Hogy tudom kigyógyítani magam a depresszióból?

Nem akarok pszihológust, voltam már, de többet ártott mint használt :( De úgy érzem, nem bírom tovább... És a vagdosást is abba kéne hagynom...

Legjobb válasz: Hát igen, a vagdosást mindenképpen abba kéne hagynod, azzal semmit nem oldasz meg. Én is küzdöttem (idõnként most is) depresszióval és sajnos nincs általános recept arra hogyan tudsz kilábalni belõle. Én nem vagyok súlyos eset, át tudok lendülni a holt-pontokon. Nekem segít a zene,a sport, a barátok, a családom. De a te esetedben valószínûleg komolyabb a helyzet és orvosi segítségre van szükséged. Vannak erre gyógyszerek, antidepresszánsok amiktõl jobban érezheted magad. Mindenképpen kérj segítséget valakitõl, akiben megbízol, ne fordulj magadba. Talán nem old meg mindent ha beszélsz róla, de mindenképpen egy lépés a gyógyulás útján. És ne felejtsd el, sosem késõ, nincs reménytelen helyzet, hiába érzed sokszor úgy. Sok sikert és kitartást kívánok Neked!:)

Hát igen, a vagdosást mindenképpen abba kéne hagynod, azzal semmit nem oldasz meg. Én is küzdöttem (idõnként most is) depresszióval és sajnos nincs általános recept arra hogyan tudsz kilábalni belõle. Én nem vagyok súlyos eset, át tudok lendülni a holt-pontokon. Nekem segít a zene, a sport, a barátok, a családom. De a te esetedben valószínûleg komolyabb a helyzet és orvosi segítségre van szükséged. Vannak erre gyógyszerek, antidepresszánsok amiktõl jobban érezheted magad. Mindenképpen kérj segítséget valakitõl, akiben megbízol, ne fordulj magadba. Talán nem old meg mindent ha beszélsz róla, de mindenképpen egy lépés a gyógyulás útján. És ne felejtsd el, sosem késõ, nincs reménytelen helyzet, hiába érzed sokszor úgy. Sok sikert és kitartást kívánok Neked!:)
tisztara hulyek vagytok. de igen menj el pszichologushoz, mert az csak egy ember aki meghallgat es talan valamire valo tanacsot tud adni. ha igazan depresszios vagy, meg olvasni sincs kedved. a depressziot nem lehet meggszuntetni, egyutt kell vele elni, es mire megtanulod kezelni, a dolgok enyhulnek korulotted. az viszont mar teny, hogy valamit csinalni kell mielott meg magadba gyoposodnel baratom(: ja es nem ez az egyetlen elet var meg rad, akar meg is olheted magad, csak igy minek.
http://www.mindensegitseg.ws/altlap4.html Ezt plvasgsd át, ha van rá idõd.
Szerintem ne írj le minden pszichológust, mert találkoztál egy bunkóval, vannak jó szakemberek is, sztem jó lenne ha egy ilyet találnál..a vagdosás nem (csak) a depresszió tünete, vedd komolyan!!
Én egyetértek Veled (a kérdezõvel) és rohadtul idegesít, hogy Te tanácsot kérsz, és mások ismeretlenül belédrúgnak. :( Én tudom, hogy milyen az, mikor valaki depis! Én is az vagyok. Ha nem akarod magad feleslegesen idegesíteni, akkor továbbra SE menj el pszichológushoz, mert nem ér semmit. Ezt is tudom milyen... Tulajdonképpen szívesen beszélgetnék olyanokkal, mint Te, vagyis sorstársaimmal. Én nem tanácsolok Neked semmi hasonlót, mint az elõzõk, csak gondolj arra, hátha jobb lesz idõvel... Sok sikert!
nekem is volt ilyen idõszakom... és mindenki segiteni probált rajtam... aztán eccer jött valaki, aki iszonyatosan leosztott, és az segített... sz'al ne hari, de ezt kell mondjam neked is: asszed mindenki csak téged bánt, és a világ körülötted forog? mindenki a maga szerencséjének a kovácsa! ha akarsz valamit az élettõl, akkor ne csak sajnálgasd magad!!! a családodhoz, barátokhoz fûzõdõ kapcsolat is mindkét félen múlik, tegyél érte, h jobb legyen!az meg h vagdosod magad...iszonyat luzer dolog, nem hiszem h jol esik neked, csak fel akarod hivni a figyelmet.. erre pedig sokkal jobb modszer lenne az (mármint a figyelemfelhivásra) ha végre összekaparnád magad!!
Találj célt magadnak, amit el akarsz kérni. Ha ez nem megy csak úgy magától, olvasd el a Csodalámpa c. könyvet, illetve látogasd meg ezt az oldalt: http://www.csodalampa.buzz.hu - Itt találsz segitséget!
A kérdező hozzászólása: Van oka... a "családom", "barátaim" stb. Szüntessem meg õket?
hasonló helyzetbe vagyok, nekem is volt pszihológus, több is, de csak az agyukat játszották. néha én is vagdosom (vagyis inkább szúrkálom magam)... csak azt tudom ajánlani, hogy próbáld elfoglalni magad, csináld azt amit szeretsz, és nekem a zene is sokat segít... van valami oka hogy ilyen vagy?? mert akkor azt kéne megszüntetni... ne feledd, egy lehetõséged van a földön, ezt kell kihasználnod a bdolgságra...
hát én sem vagyok valami vidám mostanában, de az egyetlen dolog, ami feldob, az az, ha segítek másoknak, mert akkor érzem, hogy van értelme annak, hogy élek... ha látom, hogy jót tettem, akkor én is boldogabb vagyok tõle, mindegy milyen apróság


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mihez kezdjek magammal? Hogy jöjjek ki a depresszióból? Kapcsolat lehetséges?

30 éves pasi vagyok és egyszerűen nem tudok mit kezdeni magammal. Depressziós vagyok, pánikrohamokkal küzdök és kapcsolat képtelennek érzem magam. 4 éve segíteni próbáltam egy volt kolléganőmnek, aki egy volt kapcsolatából lépett ki, szenvedett tőle, én segíteni akartam neki. Ezt úgy hálálta meg hogy fél év lelki kapcsolat után bepanaszolt a vezetőségnél, hogy zaklatom, sikerült kimagyaráznom magam, de annyi minden történt még emelett és annyira megalázott ezzel, hogy a mai napig meghatároz minden döntésemet és lépésemet. Egy ideig egymástól teljesen függetlenül dolgoztunk, de nagyon rossz volt 3 hónap alatt 30kg-t fogytam miatta. Részben próbáltam hatni rá, de egy idő után már étvágyam sem volt és nem bírtam enni. Mindenki csak arról kérdezett, beteg vagyok-e, annyira megalázónak éreztem a helyzetet, hogy szégyelltem elmondani, mi történt, így nem mondtam semmit. Ami rosszul esett, hogy a családom nagy ívben tojt rám, apán annyit mondott, hogy egyek már valamit, meg sem kérdezte, hogy miért, a barátaim ugyanígy. Egyre jobban fordultam magamba. Aztán tavaly ilyenkor úgy adódott, hogy a lány mellé kellett volna visszamenjek dolgozni, én nem vállaltam és eljöttem, azóta nincs rendes munkám. Még rosszabbul érzem magam. Nem vesznek fel sehova, pedig napi rendszerességgel járok interjúkra. Az évek alatt sorra hagytak el a barátaim, akikkel meg tudtam beszélni a problémáimat, volt, akit én hagytam el, mert önzően viselkedett. Egyre jobban készülök ki, folyamatos pánikrohamaim vannak, depressziós vagyok. A szüleimmel rossz a kapcsolatom, nem tudom velük megbeszélni ezeket. Apám úgy beszél velem, mint egy 5 éves gyerekkel. És ami a legrosszabb, még mindig a megalázottságot érzem. Próbálok ismerkedni, beszélgetni, de folyamatosan pánikrohamszerűen jön elő, hogy újra meg fog történni. Tudom, hogy 30 éves pasiként nem rinyálni kéne, de lassan a maradék életkedvem is elmegy és egyszerűen tanácstalan vagyok, hogy jöjjek ki ebből a helyzetből.

6

Hi! Nektek volt már-e olyan, hogy nem tudom így kimentek az utcára és megöltők pár embert ( vagy állatot)?

5

Úgy hiszem bipoláris zavarban szenvedek. Mi a teendő?

5

Miért nem érzek ilyenkor semmit?

Ha elvesztek valamit/valakit akit szeretek nem érzek semmit, nem sírok, nem sajnálom csak élem tovább az életem. 14 évesen vettem észre először amikor meghalt a cicám, nem éreztem semmit miközben mindenki megsiratta. Most derült ki, hogy anyukám rákos, most se éreztem semmit miért van ez? Lehet, hogy csak elfojtom az érzelmeimet? Vagy nem képes felfogni az agyam a dolgok súlyosságát? Antiszociális vagyok?

8

Fejvakarás ellen mit tegyek?

Nem vagyok tetves, semmi baja nincs a hajamnak/fejbőrömnek. Nem tudom miért de nagyon szeretem vakarni a fejem, nem azért vakarom mert viszket, sőt nem is viszket. Egyszerűen csak amikor nem foglalom le a kezem valamivel pl. ha valamire koncentrálok vagy gondolkozom vagy filmet nézek stb. stb. és egyedül vagyok akkor állandóan a fejbőrömnél van a kezem. addig vakarom amíg ki nem sebesedik, és a sebes részt is lekapargatom. Mert ott a fejbőrnél nem olyan a seb mint pl egy horzsolás a térden. Azt kifejezetten utálnám ha vakargatni kéne (amit tudom hogy amúgy sem szabad) se pattanásokat nem szeretem vakarni. És nem úgy vakarom mintha egy szúnyogcsípést vakarnék, mert nyilván az viszket az ember erősebben, intenzívebben, gyorsabban vakarja meg. Általában csak 1 ujjal finoman csinálom. Valamint még annyit szeretnék mondani, hogy sokszor észre sem veszem magam, hanem csak egy idő után érzem, hogy már megint a fejbőrömet kapargatom.

Ez szerintem valamiféle pótcselekvés akar lenni (olyan ez mint másoknál a körömrágás), és hallottam h a pótcselekvés idegi eredetű, szóval valami stressz okozza? Vagy mástól van? És mit tegyek ellene? Én próbálkozom nem csinálni nem olyan egyszerű. Főleg az elején amikor gyógyuló félben van/regenerálódik, akkor a legnagyobb a kísértés, illetve ahogy már írtam sokszor észre sem veszem magam... :'( Mit tegyek? Mit tanácsoltok? Mi a véleményetek? Illetve mitől van ez? 17/L
Köszönöm előre is a válaszokat!

3

A pszichoterápiának van értelme? Segített már valakin?

8

A múltban élek folytón, hogy változtassak ezzen?

Azért írtam ezt a kérdést mert ugy gondolom változtatni kéne ezzen amit csinálók mindig. Szóval nagy részt itthon üllök a múltban éllek 5 éve van szorongásom a tovább tanulás óta és a szorongásal rá fél évvel lett depresszióm is.A Szorongás elsőnek csak bizonyos Szituációkba lépett fell,például iskolában a Gipsyk miatt, mert egésznap szorongtam meg féltem hogy belém kőtnek! Órán is izzadt végig a kezzem , alig vártam hogy kijöjjek a teremből. Ez volt 2008 Szeptembertől -2009 Júniusig. Ilyenkor volt az hogy elkezdtem logni is mert nem bírtam iskólába se lenni.
2009 Nyarát végig otthon ültem ,durván 2X-szer voltam odakint. Utána Jött Szeptember ilyenkor mentem átt egy Szakiskolába Pincér szakmára és Szeptembertől megint jött ez a szorongás itt is nagyon sok volt a gipsy .Első hónapja be se jártam mert folyton szorongtam és orvosnál voltam ilyenkor októbertől novemberig jártam pszihologushoz írtak fell prozacot meg frontint akkor szedtem. De elfogyott és anyu nem vitt vissza mert megunt vellem messzira járkálni. 2009 decemberébe felhúztak és belevágtam a falba az öklömel és eltört az V. Metacarpus csontom. Akkor 1 hónapig folyamatosan otthon űltem ismét.
És Igy telt az ídő nagy nehezzen kibirtam Utána jött a 2010-es ídőszak nagy nehezzen kibirtam jött a nyár. Ami aránylag tűrhető volt jobb volt de szeptembertől megint jött ez az egész . Új osztálytárs Ez a Béla nagyon Kötekedös mindenkit bántott terrorizált és 2011 Elején felhúzottt és belevágtam 3-szor a padba teljes erőböl. És a tanár meg se szóllat mikor 3x-szor hátba rúgott. Utána Gabi osztálytársam apja feljellentette mert az ő fiátt is zaklatta és egyűtt mentűnk bee az apjával feljelentést tenni. Kirugták és akkor is odajöttek reggel a gipok fenyegetni hogy ha kimegyek a sulibol össze-vissza vernek. Ilyenkor is erős szorongás tört rám. Szóval Ebből nem lett végül semmi . Utána 2011 Február elején beleszerettem az egyik osztálytársam Jenniba öö aranyos kedves lány volt akit folyton bántottak ebbe a suliba a (Gipsyk) vagy a Gipsykel egy szinten lévők. 2011 február 22-én Egyik srác kötekedett vele én nekem és kérdezgette tőle hogy hogy járna -e vellem meg szórakozott vele. Utána beszóltam nekem megint rám tört ez a dűhkitörés és szétvertem egy ajtót. Utána engem vittek biróságra garázdaságért. 2011. Február 24-én Végül összejöttem Jennivel ö volt az első barátnőm. Bár a suliba az volt a gondom hogy mikor Jennit ölelgettem folyon zaklattak minket a Gipsyik szóval még több szorongásom lett mert folyton ugy éreztem ött is meg kell védenem. Nagy nehezzen kibirtuk Júniusig utána jött a nyár ami aránylag jól telt de én már féltem előre mi lesz szeptemberbe mert én mindenkép Jennivel akkartam maradni nagyon féltettem. Jött Szeptember 2011-ben szóval én pincér , ő cukrász kevesset
2011 Szeptember 25én volt nállam utoljára az volt vasárnap. Szóval utána jövöhéten elaludt és jött át hozzám onnastól amugyis megromlott valami közöttünk és mikor sebezzhető volt ezzek a Gipsy osztálytársak ellenem forditótták akkor éreztem elsőnek hogy kezd engem hanyagolni. Szóval októberban minden reggel mentem a korai busszal csak hogy láthassam de ö mondta ne jöjjek elé és ez nagyon rosszul esett. Oktober 24-én volt a szűlinapja
és Oda meghívtak de én nem mentem átt mert sok lett volna a tömeg + a szűlei jellenléte amugy a szorongást váltott ki. És Jennit megvártam a tancukrászdánál és 27-én szakitot vellem egy csűtörtöki napon. Szóval ilyenkor probáltam elfelejteni de mikor Jennit újraláttam folyton rám tört honapokon átt a szorongás. Ez elég hosszú ideig tartott még 2012 Szeptemberében is rám tört. Szóval a suliban is gondok voltak mert ott a tanétteremben is rám tört a szorongás. 2012 Agusztusában megismerkedtem haverom Imi úkokahugával Napsugáral ő egy aranyós lány volt nagyon :)
Vele ismerkedtem De ő Budapesti volt szóval ismerkedtünk találkoztunk őllegettünk egymást de utána Novemberben vele is vége volt és ő miatta is magam allá estem. De legalább utána nem voltam anyira beleesve Jennibe. Szóval 2 Lányban voltam idáig nagyon szerelmes. Telt az ídő és 2012 szeptemberétől egy gonosz tanár volt a gyakorlatis tanáróm. Az osztálytársaim 90 % és Pattkkánykodótt végig szóval. Folyon vellem fóglalkoztak a lányok meg Bea is. Mikor tanárnő leégetett az osztály (Az egész tanétterem előtt)
akkor az nagyon feldűhitett , olyanokat kérdezgetett hogy mi volt Jennivel mondjad már, meg hogy szoktam -e őnkielégiteni. Meg hogy Én még szűz vagyok, meg minden fajta dolgót mondod. Mikor Elmondtam az osztályfőnöknek ö azt mondta hogy kérdezzem meg tőle mi baja ? + Az osztályfőnök mondta az a gond hogy nagyon halk vagyok , ö mondta hogyha itt ugy alakúl akkor elkell küldeni az embert a ku:va anyába. Szóval ilyenkor is anyira erős volt a szorongás hogy egyszer túladdagoltam a Xanaxot és ugy mentem suliba. És nem emlékeztem semmire se. Állitólag lassitótt felvétel voltam. Szóval A tanárnak hála megbuktam mert egész évben zaklatótt elérte a célját.
+ Na meg a többieknek. Szóval 2013 ban összeismerkedtem márciásban egy másik lányal Gyöngyivel , Ö hip-hop táncos volt. Vele volt közös témánk de kicsit fiatal volt hozzám . De ö nagyon vondozott szóval Jól elvoltunk :) Én 20 vagyok most ö volt 15. Szóval utána a szűlei nem engedték mert állitólag én szorongós vagyok meg ilyenek szóval ennek az egésznek és vége lett. Szóval Most 2013 Agusztusa van . Több mint 2 hónapja gyógyszermentes vagyok De nem javúltam semmit otthon üllös vagyok. És A Jennis emlékeim miatt Jenniék fele kicsit szoktam sétálni.
Apu 10 évesen volt Öngyilkos , bár egyedül is elvagyok. Probáltam már sok minden szoktam sétálni mert állitólag az emeli a szerotirin szintet az agyban. Anyira szeretnék egy új barátnőt bár most azon a szinten állok hogy semmi önbizalmam szóval az ismerkedésre se vagyok képes! Szeretnék boldog lenni. 2 Napja jött meg az Omega 3 amit rendeltem 2011 novemberében az sokkat segített szóval ezzel probálok javitani a dolgokat Magnéziúmot is szeddek Napi 290 mg-ot ! Egy Felnőtt férfi szűkséglette 350 mg átlagban de ha hozzáadom a szorongást akkor szerintem mehetne be 400 mg-m is! Szóval B-6 vitamint is szedtem elleinte segitett de mióta ebben az évben szedtem a Xanaxot azóta nem segit! Menyi ídő amig a szorongás oldó teljesen kiürül belőlem! ?
Szóval még a gond ez mellet hogy állomvilágban éllek nagy részt. Szóval nagyon össze vagyok + Számitógépfüggö.

6

Mi lehet ez? Vajon orvoshoz kellene fordulnom?

Szoval 16 éves srac vagyok.Az utobbi idoben megvaltoztam nagyon.A csaladommal allandoan veszekszem es azt mondom nekik hagyjanak beken mert csendre van szuksegem.Mindig csak egyedul akarok lenni es sokat szoktam a csenre vagyom.Mikor pedig egyedul vagyok azert sirok mert nem keres a barataim kozul senki de a csaladommal akkor sem akarok egyutt lenni es a temetobe is sokat szoktam jarni.Nem tudom miert lehet ez

4

Mi van velem? Nem vagyok normalis ugye

14 eves vagyok, sose ereztem meg fiu irant igazi szerelmet. Viszont idosebb noknel (20-30 eves korosztaly) nemtudom..van valami ami nem normalis. Neha jon egy ilyen no es, ha kedves, megerto velem akkor elkezdek 'rajongani' erte es olyan, mintha szerelem lenne. De pl. Egyutt elni vele vagy megcsokolni nem tudnam. Egyszeruen azt akarom, hogy nagyon jo/legjobb baratnom legyen. Sokszor nezem a facebookjat, ha irok neki tobbszor atolvasom, hogy ne irjak hulyeseget, szeretek vele beszelni, megbizok benne, ha talalkozunk mindig ideges vagyok, hogy megfeleljek neki es ne nezzen idegesito kislanynak. Sokat nezem a kepeit, de nem azert, hogy bejon, hanem inkabb azert, mert olyan akarok lenni, mint o. Sokat gondolok ra. De csokolozni meg kesobb egyuttelni ugy erzem, hogy csak fiuval tudnek. Most akkor nem vagyok normalis? Vagy mi ez? Ugye nem vagyok leszbikus?
14L

3

Segítene nekem valaki?

Sziasztok! Ha valaki olyan embernek tartja magát, aki türelmes, szívesen meghallgatja mások problémáit, és ált. jó tanácsokat is ad( esetleg van valamilyen pszichológiai tapasztalata), az írna nekem egy privát üzenetet? Olyan témáról van szó, amit nem szeretnék így nyilvánosan kiírni, még név nélkül sem. Tudom, hogy inkább egy online lelkisegély szolgálathoz kellett volna fordulnom, de azt gondolom egyelőre az is elég lenne, ha itt tudnék beszélni valakivel. Kérem, csak olyan írjon, aki komolyan gondolja, és inkább lányok/nők. Előre is köszönöm. 20/L

1

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!