Találatok a következő kifejezésre: Hogy szoktassam a babámat és magamat (2 db)

Hogy szoktassam át a babámat (és magamat) arra, hogy a saját ágyában aludjon?

Már 4 hónapos. A születése óta mindig mellettem alszik, egyszer kétszer kipróbáltuk, hogy a sajátjába aludjon, és ha 5 óra eltelt a következ? etetésig, akkor 5 órán át forgolódtam, figyeltem mit csinál, minden egyes mozdulatára felriadtam. Egyszer?en nem tudok nélküle aludni, pedig már lassan lehet jobb lenne. Napközben egyedül alszik, de ilyenkor is sokszor fekszem mellé, és úgy hamarabb megy neki. Tudom, hogy ezen nem most kellene elgondolkodni... Olyan tanácsot légyszi ne adjatok, amit ha megfogadnék tuti sírna a kislányom, mert ilyet biztos nem fogadok meg. Pl "fektesd le, had sírjon, majd elalszik". Szerintem ez nem túl humánus... El?re is köszi a válaszokat!

Legjobb válasz: Csak arra figyelj,h ne kényeztesd el nagyon,mert kamaszkorban te látod kárát! Ah látom nem is a babának a nagy gond a másik ágy, hanem inkább neked.H õ könyebben megmaradjon,fogj egy pólót,ami egész nap rajtad volt,így jó anyaszagú,és terítsd a kiságyba.(Én egy macit érlelek az ágyunkban,eleinte kabalám volt,most meg szándékosan csinálom,h legyen majd a kiságyban valami anya és apaszagú.)Ugye sötétben õ sem lát és érzi az illatodat.Napközben is jó lenne ha a kiságyban aludna,és ne feküdj mellé!Simogatni szabad elalvásig,de ha ennyire magadhoz láncolod,az majd neked fog nagyon fájni felnövés közben.Anya sosem kötött nagyon magához,de mégis eléggé nehezen ment neki az elengedésem,és annak megértése,h felnõtt nõ lett a kislánya.Mi lesz veled?!Ha meg a szereteteddel bebörtönzöd az meg neki sem jó,és fölös vitákat szül.Hugom 11éves koráig anya mellett aludt,és így gyakorlatilag az éjszakai házaséletük megszünt.

Csak arra figyelj, h ne kényeztesd el nagyon, mert kamaszkorban te látod kárát! Ah látom nem is a babának a nagy gond a másik ágy, hanem inkább neked.H õ könyebben megmaradjon, fogj egy pólót, ami egész nap rajtad volt, így jó anyaszagú, és terítsd a kiságyba.(Én egy macit érlelek az ágyunkban, eleinte kabalám volt, most meg szándékosan csinálom, h legyen majd a kiságyban valami anya és apaszagú.)Ugye sötétben õ sem lát és érzi az illatodat.Napközben is jó lenne ha a kiságyban aludna, és ne feküdj mellé!Simogatni szabad elalvásig, de ha ennyire magadhoz láncolod, az majd neked fog nagyon fájni felnövés közben.Anya sosem kötött nagyon magához, de mégis eléggé nehezen ment neki az elengedésem, és annak megértése, h felnõtt nõ lett a kislánya.Mi lesz veled?!Ha meg a szereteteddel bebörtönzöd az meg neki sem jó, és fölös vitákat szül.Hugom 11éves koráig anya mellett aludt, és így gyakorlatilag az éjszakai házaséletük megszünt.
Az én véleményem errõl az, hogy amíg igénylitek mind a ketten, addig maradjon így! Az én fiam 15 hónapos és velem alszik. A kamaszkori problémákat nemhogy elõidézed azzal, ha kicsi korában kielégíted a lelki igényeit is, hanem éppenhogy megelõzöd! Ugyanis valahol nagyon mélyen rögzül benne, hogy mindig bízhat benned. Anélkül, hogy tudatosan tudná, kialakul benne az az érzés, hogy ha igénye van rád, ott vagy, bármi problémája van, ha segíteni épp nem is tudsz, de hozzádbújhat, szereted. Kamaszkorában ezt bizony meghálálhatja azzal, hogy (hacsak közben nem történik bizalomrombolás valamiért) akkor is bízni fog benned. Amíg Neked is jó így, aludjatok csak együtt! Itt van egy szoprtatási szakértõ (ne zavarjon, hogy nem a szoptatással van gondod), én nagyon adok a véleményére, ha gondolod, kérdezd meg, sok jó tanácsot adott az alvással kapcsolatban is: http://www.nlcafe.hu/index.php?id=192&page=1&orderby=0&func=..
Szia. pedig sírás ne´lkül nemfogod a saját á´gyába szoktatni.Nem kellett volna eleve a nagyágyba szoktatni.Most még csak 4 hónapos.Késöb még nehezebb lessz. Nektek sem lessz mindeggy, hogy ott alszik veletek, vagy csak etten vagytok az ágyban.és mi lssz, ha jön egy kistesó esetleg??majd mind ketten eletek alszanak???
Szia Nekem mind a kettõ gyerekem köztünk aludt, sõt még sokszor most is elõfordul, h a 3 éves lányom éjjel átjön a mi ágyunkba. Mi úgy oldottuk meg hogy kb 6-7 hónapig köztünk aludt mind kettõ majd a kiságyukat oda tettem az én oldalam mellé. Kivettünk az oldalából 4-5 rácsot h kényelmesen ki be tudjon mászni, és ha akart ki jött ha nem akkor csak fogtam a kezét éjjel és így nekem is könnyebbek voltak az éjjelek mert ha keresett ott voltam a közelben nem kellett az éjszaka kellõs közepén a sötétben botorkálni a másik szobába, nekem is megnyugtató volt h ott van mellettem. Én azt mondom probáld ki ezt a kiságyas dolgot és majd idõvel 2-2, 5 évesen ugyis majd a saját ágyába ill. kis kuckójába át fog szokni. Én soha nem erõltettem semmit és nem hinném h ebbõl nekik v.milyen problémájuk is származna. Hiszen nekik az a fontos h mindig a közelükben legyünk. Nem így van?
A fiam születésekor a védõnõ azt mondta, hogy kb 2 hónapos korában már nyugodtan tegyem át a saját kis ágyába(addig mellettem aludt egy mózeskosárban), mert a baba ekkortól már megszokja, ismeri a saját kis helyét és nyugodtan fog ott aludni. Igaza volt. Mégis sokszor délutánonként csak úgy aludt el, ha Anya ott volt mellette.Meg is bántam késõbb, mert született egy hugicája, akit "leraktam, picit sírt, de elaludt egyedül", míg a báttyónak, volt, hogy a kezét kellett fogni a délutáni alvásnál, mert annyira kisajátította Anyát. A történetnek nincsen vége, mert ma már ovis (2. éve járja), az elsõ évben nem volt az alvás körül gubanc, hiszen amikor itthon aludt, hát Anya is vele volt a szobájában ez sokkal kényelmesebb volt nekem is. A gondok a 2. évben kezdõdtek el: Az egész csoport nem tudott aludni, sõt egy mellettük lévõ sem, mert egy másik óvónéni volt náluk és õt nem ismerte ezért aztán csak sírt, de vigasztalhatatlanul!!! Az óvónénivel beszéltem, aki azt kérdezte, hogy én a gyerkõccel alszok- e még. Tudnillik az Anyai énképet kívetítette rájuk és nem türt ezen változást. Most már a hugicával egy szobában délután szépen Anya nélkül alszanak. Éjjel mind a kettõ a saját ágyában alszik, de ha valamiért átjönnek, utána mindig visszakísérem õket az ágyikójukba és jóéjt puszit is kapnak.Remélem segítettem egy kicsit neked, sok kitartást a változtatáshoz!!!!!!

Majdnem 4 hós babám az utóbbi 2-3 hétben rászokott, hogy karban legyen és most már néhány perc után irtóra sír, ha magára hagyom, hogy játsszon egyedül a kiságyában, pihenőszékében. Hogy szoktassam vissza arra, hogy ellegyen magában is?

Legjobb válasz: Nálunk is ugyanez a helyzet. Õ max 10 percet van el a kiságyban, de csak a reggeli szopi után. Utána csak kézben lenne, ha lehetne. Én a hordozóban viszem magammal mindenhova, konyhába, fürdõszobába, vagy ahol dolgom van, és közben beszélgetünk, énekelünk. Ha megunja, megyünk a szobába, és a földön játszunk, amit nagyon szeret. Én úgy gondolom, legalábbis az én babám valószínû nagyon unatkozik, ha egyedül hagyom.

Nálunk is ugyanez a helyzet. Õ max 10 percet van el a kiságyban, de csak a reggeli szopi után. Utána csak kézben lenne, ha lehetne. Én a hordozóban viszem magammal mindenhova, konyhába, fürdõszobába, vagy ahol dolgom van, és közben beszélgetünk, énekelünk. Ha megunja, megyünk a szobába, és a földön játszunk, amit nagyon szeret. Én úgy gondolom, legalábbis az én babám valószínû nagyon unatkozik, ha egyedül hagyom.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!