Találatok a következő kifejezésre: Hogy mondjam anyósomnak, hogy ne (9 db)

Mit mondjak anyóséknak, hogy ne hozzanak cukros, édesítő-tartósítószeres lötyiket a gyereknek?

Egyfolytában ilyeneket vesznek, pedig egy 3 dl-es árából kijönne egy 100%-os almalé pl. Vagy bármi más, kevésbé "káros". Egyszer már próbáltam mondani, de ugyanúgy hozták tovább. Mindig a férjem issza meg. Szóval "egyenes" úton nem megy, hogy tudnám lebeszélni ?ket err?l? Nincs sok pénzük, ne költsék tök fölösleges dolgokra. Valami "durva" magyarázat kellene, mert a férjem nem hajlandó megmondani, nehogy megsértse "érzékeny" lelküket. Meg persze ez legyen a legnagyobb probléma, de azért ha tudtok, írjatok már valami okosat! :)

Legjobb válasz: jól teszitek, hogy nem sértitek meg õket. Próbáld azt mondani, hogy nem szereti a gyerek, nem issza meg. Az talán használ. Reméljük, nem azt mondják rá, hogy dehogynem. :(

jól teszitek, hogy nem sértitek meg õket. Próbáld azt mondani, hogy nem szereti a gyerek, nem issza meg. Az talán használ. Reméljük, nem azt mondják rá, hogy dehogynem. :(
2. variáció: "Jajj, hát mégis ezt hoztátok (--szomorú arc--)? Megtennéd, hogy visszacseréled egy másik fajtára? Tudod, arra amelyiket múltkor kértem (x, y, z), ezt nem tudom sajnos a kicsinek adni. Nagyon hálás lennék!" Ez talán bejön. :)
Vagy megmondod valahogy egyenesen, de kedvesen így: "Kérlek ne hozzatok cukros, édesítõ-tartósítószeres üdítõket a gyereknek, mert egyrészt nagyon drága, másrészt rengeteg káros anyag van benne, amivel nem szeretném tömni. Nagyon aranyosak vagytok, hogy gondoltok rá, de kérlek, inkább hozzatok - almát, banánt, túrórudit, ilyenolyan márkájú üdítõt, stb...." Vagy elfogadod a helyzetet, és továbbra is a férjed issza meg az üdítõket.
Én kerek-perec megmondtam anyósomnak, persze normális emberi körülmények között, hogy mit ne vegyenek mert úgysem adom neki oda, azóta nem vesznek olyat ami nem kell.
Most miért nem tudja a férjed továbbra is meginni? A kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Nem kell a rokoni eszmecsere higgy nekem!
Már megint az anyós... Persze, ha a saját édesanyád vinne bármi ilyesmit, akkor az már nem lenne gáz igaz???
A kérdező hozzászólása: 1. ! Ez sajnos nem jó, a gyerek bármit megeszik-megiszik :S Kerek-perec meg nem lehet megmondani, mert nem értik, hozzák továbbra is. Meg a férjem családjában inkább bármit elnéznek bárkinek a "béke" kedvéért.Még ennyivel sem "bántják meg" a másikat. Brrrr... Na, én meg jó kis "olaszos" családban nõttem fel, nekem természetes lenne szóvátenni, és nem lenne a következmény sértõdés. Továbbá nekünk sincs sok pénzünk, mégiscsak jó lenne, ha hasznosabb dolgot hoznának. A férjem meg fogja inni továbbra is, de csak azért, hogy ne borítsuk ki. Nem jó érzés.
A kérdező hozzászólása: Köszi szépen, de az 1. variáció pont úgy történt, ahogy leírtad! De mondom, hogy nem ment át az infó, pedig túl is magyaráztam, konkrét márkát is megneveztem, minden.. Legközelebb mégis ugyanazt hozták. Na, mindegy. Majd kitalálok valamit unalmas perceimben :)
Ez jó ötlet! Ha ezt sem veszi, tényleg reménytelen eset. :) Akkor még mindig ott van a "Köszönöm, ezt nem kérjük!" és egyszerûen visszaadod neki. :)
Kedves utolsó, ez nagyon színvonalas és hasznos válasz volt! A "pöttyös lett a gyerek" nálunk bejött! :) ))
A kérdező hozzászólása: :) )) Nem lenne gáz, mert megmondanám neki, hogy anya, ez tele van tartósítószerrel meg fiszemfaszom káros anyagokkal, ezt még odaadom, ha már elhoztad neki, de legközelebb, ha hozol valamit, akkor inkább ilyet- és ilyet hozz légyszi. És legközelebb nem hozna. Eeeeennyi. De mint lentebb (fentebb) kifejtettem, ez éppen anyóséknál nem mûködik, mert az egyenes beszéd náluk sértõdéshez vezet, ezért trükköznöm kell, drága utolsó elõtti. És mivel õk az égegyadta világom semmibe, de semmibe nem szólnak bele (mert ez náluk egyenlõ a sértegetéssel) , ezért én sem teszem. Nem tudom, vili-e... :)
Szerintem nem kell sem balhézni, sem annyiban hagyni. Az alkalmat kell jól megválasztani, mikor szóvá teszed. Lehetõleg legyetek kettesben anyósoddal, hogy ne érezze leégetésnek, [email protected]ásnak, lealázásnak. Amikor kicsit normálisabban, értelmesen el tudsz vele beszélgetni vmirõl, akkor hoz elõ kedvesen, hogy régóta szeretnél valamit kérni, de féltél, nehogy megbántsd stb stb, hivatkozz arra, hogy nektek sincs sok és sokat segítene, ha tényleg olyasmit venne, amire szükség van, illetve az õ pénze sem menne kárba. Ha ez nem válik be, inkább vidd el a Vörökereszthez a lötyiket, akkor legalább lesz valami haszna is a dolognak.

Hogy mondjam meg anyósomnak, hogy ne sajátítsa ki magának hamarosan megszülető kislányomat?

Még meg sem született a kislányom (holnapra vagyok kiírva), de úgy érzem, hogy anyósom ki akarja sajátítani magának a picurt. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy az els? héten szeretném, ha senki nem "zavarna", vagy jönne látogatóba, (persze a kórházba nyugodtan jöhet bárki) de erre az volt a válasza, hogy nehogymár ne láthassa az unokáját!

Legjobb válasz: Az én párom folyton ezt mondja,márpedig nem hagyom magamat.Én az anyósomat a kisbaba érdeki miatt(de másokat se)4 hétig nem engedtem ide a lakásba.Azt mondtam ha látni akarja lent megnézheti a babakocsiban.Az arcához és kezéhez semmiképp nem engedtem,hogy nyúljanak.Tégy belátásod szerint,mert ha lenyeled a békát nagyon rossz érzés lesz a gyermekeddel kapcsolatban ne engedj beleszólást saját anyai érzéseidet kövesd.Az én anyósom rájött,ha beleszól tönkremegy a házasságunk és ha elválunk nagyon keveset látná a kislányt.Most várom 2.babámat és próbálkozik,de hiába!!

Az én párom folyton ezt mondja, márpedig nem hagyom magamat.Én az anyósomat a kisbaba érdeki miatt(de másokat se)4 hétig nem engedtem ide a lakásba.Azt mondtam ha látni akarja lent megnézheti a babakocsiban.Az arcához és kezéhez semmiképp nem engedtem, hogy nyúljanak.Tégy belátásod szerint, mert ha lenyeled a békát nagyon rossz érzés lesz a gyermekeddel kapcsolatban ne engedj beleszólást saját anyai érzéseidet kövesd.Az én anyósom rájött, ha beleszól tönkremegy a házasságunk és ha elválunk nagyon keveset látná a kislányt.Most várom 2.babámat és próbálkozik, de hiába!!
Az elsõ válaszadó válaszát én el is mondanám az anyósomnak, s ha nem érti meg, az az õ baja, de ez a ti életetek a saját szabályaitokkal, s õ már csak - bocsánat a szóért, de - másodrendû családtag! Lehet ezt udvariasan is tálalni, nem feltétlenül harapósan! A pároddal is érdemes lenne tisztázni, hogy nem anyósutálatban szenvedsz, hanem önállóságban. A beszélgetés esetében nem így hívják, hanem elszakadás, saját önálló családi élet kialakításnak, ahova a nagyi már csak látogatni jár. Ugyanaz, de szolídabb formában, s mindjárt nem sértõ!
Azt hiszem ez az anyós nem akar rosszat és örülj hogy van valaki a közelben. sógornöm is mondta nem kell neki senki az elsö héten de mikor már 2 napja a gyerek csak bögött pedig ö mindent megtett akkor azért kiborult , még jó hogy anyukám ott volt. és aztán igen jól esett neki amikor az anyukája az elsö hetet végig segítette neki. aztá majd késöbb milyen jó lesz hogy ott van az anyós, elviszi a gyereket pár órára vagy vigyáz rá, stb. persze ha túl sok mond meg neki, de ne utasítsd el teljesen. meg miért ne látogathatná meg az elsö héten az unokáját. azért már egy fiut felnevelt és gondolom elég jól ha te beleszerettél. anyukád sem mehet fel az elsö héten? nekem anyósom 600km-re az anyukám 1000 km-re lakik senkink sincs itt, és tökre örülnék ha lenne egy családtag aki segítene néha.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm, hogy válaszoltatok! A 3. válaszolónak írnám: A baj kezdete, hogy nem élünk külön az anyóstól. Az a helyzet nálunk, hogy a páromék tanyán laknak, és én a picurt nem szeretném az elején oda kivinni. Mivel Szegeden szülök, és az összes rokonom Szegeden él, és anyukámék is, így a bébit oda visszük haza anyukámékhoz, és õ tud nekem segíteni, nem lennék egyedül. Azért köszi neked is!:)
Gondoltam, hogy lepontozod, tiszta dedós vagy! Remélem akinek szól, az tudja!
én meg pont azt néztem hogy az a kérdés mért lett lepontozva...ne aggodj én felpontoztam neked! :D szeritnem itt az a gond hogy leht hogy az anyos ha már most olyan késöbb is beleszolna a kislány velelésbe, hogy mit hogy csinálj, kritizálna hogy ne ugy csináld és õ akarn megmondani hogy hogy neveld a gyerekedet, szerintem még idejében lekéne állitani amig nem szokik rá és nem nyom el teljesen. mond meg neki határozottan ha beleakar szlni a dolgokban, hogy ez a te gyereked és ugy neveled ahogy te akarod és ha továbbra sem hagyja abba akkor eltiltod a gyerektöl, lehet ez hatni fog rá egy darabig, ha nem akkor addig kell neki mondani amig felnem fogja.
Szia! szerintem a legjobb az õszinteség. Én teljesen meg tudom érteni az érzéseidet. Amikor megszületett a kisfiam anyósom a kórházban úgy vette magához mintha a saját kisfia született volna. Nekem meg mintha a szivemet tépték volna ki a helyérõl. három napig voltam a kórházban kétszer jöttek. És minden kérdés nélkül kijelentették, hogy holnap jönnek látogatóba és innentõl fogva minden héten kétszer jöttek. Pont hátköznap este amikor már szerettünk volna párommal kicsit együtt lenni mint új család... Sehogy nem tudtuk megoldani a helyzetet. Nekünk (fõleg nekem) ez nagyon terhes volt. szerettem volna legalább az eslõ hónapban én és a párom nyugodtan ismerkedhettünk volna a kisfiúnkkal. Elvileg a szülõk már átestek ezen a csodán.... Nekem nem sikerült tisztáznom vele és mivel én elég konfliktus kerülõ vagyok, igyekeztem sosem szóbahozni hanem mindig jó képet vágni az egészhez. Az eredmény az lett, hogy kb 6 hónap múlva kiosztott és elmondott mindennek. én meg még védeni is alig tudtam maga! szóval amit én javasolnék, hogy mond meg neki, hogy aggódós anyuka vagy. és szeretnéd ha az elsõ hetekben még nem látogatná senki a picit. utána meg annyit lehet amennyit csak belefér. a kisbaba sokáig itt lesz, mi az az egy-két hét a "mi" életünkben, de ha õ elkap valami kis vírust, az neki hónapokig tartó szenvedés lehet! (kisfiam súlyosan megfázott és kb 6 héten keresztül kezeltük. persze nem nagyszülõk hozták a vírust, mert õk nem betegek, mondták). Ez az idõszak rólad és a kislányodról kell, hogy szóljon, és nem arról, hogy rajtatok élje ki bárki az ösztöneit, és szeretethiányát. Szerintem ezt mindenkinek tisztában kell tudnia tartani. probléma mentes szülést!! :)
A kérdező hozzászólása: Sziasztok, köszönöm a válaszokat, sok hasznos dolgot mondtatok:) Azóta megszületett kicsi lánykám, persze anyós nem bírta ki és minden nap bejött a kórházba, és még akkor is ott "kellett" lennie, amikor hoztuk haza a kórházból:( Most 3 napja nyugiba van:) Még egyszer köszi:) 1 hetes kisbaba anyukája
Ne aggódj, szerintem ezt a nõk nagy többsége megéli.Te leszel az anyukája annak a bébinek az anyósod pedig a nagymamája/ez is egy szerep ami kell a baba életébe/ akinek a párodat köszönheted.Ne idegeskedj olyan problémán ami nincs.Úgyis te diktálsz a babával kapcsolatban csak csináld jól, úgyhogy közben ne bánts meg senkit, mert bizony nem tudhatod mit hoz a sors.Miért kell ehhez a férjed bevonni, azért hogy õ se legyen nyugodt?Ne barikádozd el a kis tüneményt/ne legyél irigy/ aki mindenkinek boldogságot hoz, engedd hogy szeretõ emberek vegyék körül.A lényeg hogy ha ügyes vagy te fogsz irányítani anélkül, hogy bárki észre venné.Egyébként két fiam van és a tapasztalat beszél belõlem.

Hogy mondjam meg az érintetteknek (pl. anyósnak), hogy nem szeretném, hogy olyan gyakran jöjjenek látogatóba? Hogy csináljam, hogy ne legyen belőle sértődés?

Itthon vagyok a 3 hónapos kislányommal, és néha tehernek érzek egy-egy látogatót, de ha szólni merek, minden nagyszül?t?l ezt kapom: "hogy merem én megszabni, hogy mikor jöhetnek, mikor láthatják az unokájukat???"

Legjobb válasz: anyósnak férjed mondja meg, én is megkértem megmondta nem is lett sértõdés...ha lett volna az se érdekelt volna, az én gyerekem én hadd döntsek felõle. Volt olyan sõt mindig h nem szóltak h jönnek csak beállítottak vagy vártak minket du a ház elõtt már...nehéz idõszak volt

anyósnak férjed mondja meg, én is megkértem megmondta nem is lett sértõdés...ha lett volna az se érdekelt volna, az én gyerekem én hadd döntsek felõle. Volt olyan sõt mindig h nem szóltak h jönnek csak beállítottak vagy vártak minket du a ház elõtt már...nehéz idõszak volt
Nálunk is megsértõdött, bár õ meg mindig az esti fürdetéshez jött, és maradt, míg a gyerek el nem aludt (volna). Aztán hozta egyszer a sógornõmet is, és már 4-en álltunk fürdetésnél és hárman nézték, ahogy szoptatok, persze a gyereknek se tetszett. Na akkor már nem szépen kiosztottam õket (elõtte jó párszor apának is mondtam, hogy nem kellenek ide minden héten 4-5szor, pláne este fürdetésnél, nem volt semmi látszata), na azóta a fürdetés elõtt mindenki lelép.
Én nekem a saját anyukám is néha terhesen sokszor akar jönni. Néhányszor volt kissebb sértõdés mikor mondtam mondjuk, hogy fáradt vagyok és aludnék, vagy mást csinálnék, de aztán a viharok elülte után kialakult egy rend és már nem hív napi 5-ször. Szerintem mond meg kerek perec, amit gondolsz errõl, ha elég jóban vagytok (én anyóssal nem vagyok olyan jóban, vele mindig a párom beszél), ha nem, akkor kérd meg a párod. 1-2 hét és elül a balhé (minden csoda 3 napig tart), aztán mindenkinek jobb lesz.
Én abszolút megértelek.A mi kisfiunk 7 hónapos, és most értem el azt, hogy nem állít be az anyós minden nap. Finoman a tudtára adtam, hogy van saját magánéletünk, szeretném azt úgy élni, ahogy nekünk jó, és nem az õ szája íze szerint. Egy kicsit rosszul esett neki, és néha még elszalad vele a ló, de olyankor finoman teszek valami célzást. Ha intelligens az anyósod, akkor csak megérti, de ha nem, akkor le kell ülni és megbeszélni, mert hosszú távon ez így nem mûködik.
Hát akkor nem vagy egyszerû helyzetben:-( szerintem is csak azt tudod tenni, hogy megkéred a párod, hogy beszéljen az anyukájával. Bár tényleg nehéz, és biztos, hogy lesz is belõle sértõdés, de azért mégsem normális az, ha anyós akkor ugrik át hozzátok, amikor kedved van. Vagy pedig még azt tudod tenni, hogy amikor felhív, hogy jöhet-e, mond azt, hogy pihenni készülsz.Vagy jön hozzátok valaki, vagy ti mentek valahova. Talán ha párszor kapna olyan választ, hogy majd te hívod amikor ráértek, meglehet, hogy észre venné magát. De tényleg nehéz, mert elég erõszakosak és sértõdékenyek tudnak lenni:-( Szerintem viszont jeleznetek kell, hogy nektek van családi életetek, és nem vagytok mindig kíváncsiak rájuk.
Szerintem nyugodtan mondd meg nekik ha tehernek érzed ha gyakran ott vannak. Ezért most nem kell nekik megsértõdni. Maguktól is le eshetne nekik. Egy kisgyerekkel rengeteg kell foglalkozni, mellett ott a háztartás, fõzni, mosni, takarítani. Érthetõ ha nincs energiád még a látogatóknak is jó pofizni. De szerintem ez annyira egyértelmû, hogy csodálom, hogy az anyósodnak még nem tûnt fel, hogy tehernek érzed a jelenlétét... Szerintem is beszélj a pároddal, abból baj nem lehet. Minden jót!
Miert nem szereted, ha mennek hozzatok? Elfoglalt vagy, hazimunka? Mert ha igen, akkor mondd meg amikor mennek hozzatok, hogy neked bizony sutni fozni takaritani vasalni...stb. KELL! Nem tudsz leulni beszelgetni veluk. Ha igy jo nekik, akkor jojjenek csak, aztan vigyazhatnak a babara. Ha olyan egyszeruek, ugysem ertik ezt meg, ugyis megsertodnek. Esetleg oltoztesd fel a babat, vigyek el setalni, te addig tudod a dolgodat otthon tenni.
utolós válaszoló, én elsõ vagyok, sztem nem ez a gondja a kédezõnek hanem egyáltalán nem szereti ha ott legyeskednek gyerkõc körül, õ szeretne még vele lenne, nem h más babusgassa felvegye mikor nem kéne, tanácsot osszon stb...sztem tuti nem adja oda h levigyék sétálni, én se engedtem...vannak ilyen típusú anyák::) ha tévedek kedves kérdezõ akkor bocsika
Arra is kell figyelni, hogy a párod ne legyen mérges, anyósodra gondolok.... Õ is nehezményezi hogy túl gyakran jönnek a szülei? Mert ha nem és neki jó így akkor vigyázz, mert tényleg nagy lehet a sértõdés még köztetek is. Sok mama nem is foglalkozik az unokával, ilyen szemszögbõl nézve szerencsés vagy hogy sûrûn jönnek, biztos szeretnek téged is meg a picit is. Ha a szomszéd vagy a haverok jönnek még emellé sûrûn, az már tényleg sok lehet. Szerintem finoman ezt a témát nem lehet közölni, tuti rosszul veszi ki magát. Nehéz téma, de szerintem családtagot engedj bármikor magatokhoz , sosem tudod, mikor lesz még anyósodra is nagy szükséged!
A kérdező hozzászólása: Azt elfelejtettem, hogy majdnem szemben lakik velünk a párom anyukája....tehát amikor telefonál, hogy jönne, nem hazudhatom azt, hogy éppen nem vagyunk otthon...
A kérdező hozzászólása: 14:00-ás válaszoló, igazad van, én is ilyen vagyok. Nem szeretem, ha fogdossák, és az anyósommal tuti nem fogom elengedni sétálni a babát. Örülök neki, hogy szereti, csak az a gond, hogy engem nem szeret, márpedig engem kikerülve senki sem "juthat" az unokájához közel.

Hogy mondjam meg anyósomnak, hogy ne mondjon már ilyeneket?

4 hónapos a fiunk! Anyósom szomszédjában van két család (az egyik asszony speciel a legjobb barátnője),ahol nem jön az unoka, pedig már a 40-hez közelítenek a gyerekek. Nem egyszer hallottam már olyan beszólasokat tőle,hogy hát bele kellene már húzniuk, meg vegyék le a mintát a mi gyerekünkről, holott tudja,hogy az egyik pár már vagy 6 éve próbálkozik. Komolyan mondom nekem fájnak ezek a mondatok! Nem vagyunk valami hú de jóban mostanában (pont azért, mert nekem is beszól néha,hogy mit kéne csinálnom a gyerekemmel), de szólni akarok neki, amíg valakit alaposabban meg nem sért!

Legjobb válasz: "jaj anyuka ne tessék már szegényeket bántani, majd jön az a baba ha akar. Inkább örüljön, hogy magának már van unokája!"

"jaj anyuka ne tessék már szegényeket bántani, majd jön az a baba ha akar. Inkább örüljön, hogy magának már van unokája!"
Szerintem Te sehogy, mondd el a párodnak, és szóljon neki Õ, mégis csak az Õ anyukája. Hidd el egy anyós-meny vitából csak te jöhetsz ki rosszul.
Jó munkához idõ kell. Ennyi.

4 éves lesz a lányom mire megszületik a kistesó. Anyosom azt mondta elviszi 1 honapra hogy ne zavarjon. Hogy mondjam meg neki hogy ezt nem akarom hogy ne sértődjön meg?

Azt mondta azért mert igy nem lesz féltékeny a lányom a tesora de szerintem pont igy lesz féltékeny..én egyánltalán nem akarom..már probáltam mondani neki de lehurrog..(( Szerintetek is jo ötlet hogy elvigye?Vagy én reagálom tul? köszi a válaszokat... Én ezt ugy gondoltam hazajövünk a korházbol és az első perctől fogva együtt vannak lányom segit a picinél vele is sokat foglalkoznék igy nem lenne féltékeny..vagy rosszul gondolom?

Legjobb válasz: Abból lenne a féltékenység. Így mondd meg, ahogy ide leírtad. Nem adnám oda semmi pénzért még ha jóba is vagytok akkor sem szabad mert az olyan érzés mintha lepasszolnád...

Abból lenne a féltékenység. Így mondd meg, ahogy ide leírtad. Nem adnám oda semmi pénzért még ha jóba is vagytok akkor sem szabad mert az olyan érzés mintha lepasszolnád...
kerdezd meg tole finoman, hogy mit gondol, a ket gyerkoc hogy fog az uj helyzetbe beletanulni? mi lesz mas egy honap utan? ugyanugy meg kell ismerniuk meg kell szeretniuk egymast! amugy meg 2 gyerekes csaladanya vagy, legyen mar Magad elott olyan tekintelyed, hogy nem engedsz beleszolast az eletedbe!
nem jó ötlet. Semmivel nem lesz neked könnyebb, ha 1 hónap múlva kezdtek összeszokni és 4 évesen már nagyon is okos, hogy felfogja a dolgot. Addig gondolom csak meglátogatna és mit gondolna, hogy egy baba otthon van, Õ meg a mamánál?
Még elõzõ vagyok, férjednek van testvére, vajon õ is le volt adva megõrzésre míg a férjed 1 hónapos nem lett?
Szerintem sem jó ötlet, úgy érezné, hogy õt addig "lepasszoltad", a kicsi meg veled lehet. Azt sajnos nem tudom, hogy hogyan mondd el neki, de légy nagyon határozott. Ráadásul szerintem furcsa helyzet is lenne, ha a nagy hazamegy, és ott egy kisbaba, aki ezentúl már mindig ott lesz. Jobb, ha már az elejétõl együtt vannak, és néha részt vesz a pici körüli teendõkben, akkor nem érzi magát kirekesztve.
Ha valóban segíteni szeretne, akkor tegye úgy, hogy idõnként elviszi a lányodat sétálni, játszóterezni. (Már ha nem vidéken lakik a nagyi.) Fáradt leszel, ennyi segítség jól fog jönni, a gyereknek is jót tesz. Hetekre én sem engedném, max. pár nap, de azt sem közvetlenül a szülés után.
Szerintem semmiképp ne hagyd! A gyerek gyerekaggyal csak annyit fog érzékelni, hogy jött egy új baba és már nem lehetek anyával, hanem mamával kell lenni mert a baba van anyával... Ebbõl lenne féltékenység!
Helyes, ez a beszéd :) !
A kérdező hozzászólása: ha nem fogja fel nem finoman mondom meg nekem a kislányom és születendõ babám fontosabb anyosnál...
A kérdező hozzászólása: Igen van testvére és nekem is van nem voltunk lepasszolva... nem is értettem hogy hogy jut ilyen eszébe.... Kislányomat sem adtam oda eddig neki mert ugy volt jo nekünk hogy velünk van én szeretem mindig mellettem tudni és gondolom a lányom is igy van vele... Joban vagyunk anyossal de ez azért kiakasztott... Nem adom oda de azért finoman megmondom neki..
Ez teljesen hülyeség. Ne add oda. Én anyósom is nyomul, h majd elviszi a nagyobbat (jó nem 1 hónapra akarja), de le fogom pattintani, ne avatkozzon már bele. Szólok, ha segítség kell, de kéretlenül nekem itt ne ugráljon.
Szerintem csak jót akar, ne legyél vele nagyon kemény. Régebben ez megszokott volt, én például nyári baba vagyok, nõvéremet így folyton vitték a nagyszülõk nyaraltatni, élvezte õ is, anya is tudott "pihenni" a kórház után, volt egy kis átmenet. Ja és nem volt féltékeny rám soha a tesóm, pl. mindig bemászott hozzám a kiságyba és szórakoztatott, bár õ csak 2 éves volt ekkor. Szóval ne pattinsd le egybõl, lehet jól fog jönni, de mondhatid neki, hogy bár egy egész hónapra nem szeretnéd, pár napról lehet szó, ha a lányod is beleegyezik. Aztán lehet még élvezni is fogja :)
Szerintem meg egyáltalán nem jót akar, csupán magának szeretné egy idõre az egyik gyereket. Úgy akar unokázni, hogy abba senki ne tudjon beleszólni. A gyerek tuti lelkibeteg lenne.
Szerintem ki akarja sajátítani a kislányodat és a szülés erre jó ürügy. Eszedbe ne jusson odaadni, a gyerek egy életre sérülhet tõle. Ha akar segíteni akkor jöjjön és foglalkozzon vele, vagy vigye el fagyizni, játszótérre ilyenek....de hogy elvigye egy egész hónapra, hát nem normális, hogy egy anyának(ert õ is az) eszébe jut ilyen, megáll az eszem. Kit érdekel, hogy megsértõdik ha nemet mondasz?
Néhány Anyós érdekesen gondolkodik! Dehogy adnám oda a nagyobb gyermekem! Nagyon helyesen gondolod, hogy elsõ perctõl együtt gondozzátok a Kicsit a Nagyobbal. Így is lehet, hogy lesz féltékenység...., de sokkal gázabb lenne, ha a Mama elvinné 1 hónapra a Lányodat. Légy határozott és mondd meg neki, ha annyira akar segíteni, inkább jöjjön õ és fõzzön, segítsen, amiben kell. De ne szakítsa el a Lányodat a tesótól, szülõktõl, mert az nem szül jó vért!
Juj, de le leszek pontozva, de tényleg nem értem néhányotokat. Hogyne, kisajátítani, jó hogy nem egyenesen elrabolni! :) Nem tudom, milyen anyósotok van, vagy hogy ti milyenek vagytok, de miért kell rögtön a legrosszabbat feltételezni? A kérdezõ írja, hogy jóban vannak, akkor nyilván nem elmebeteg az asszonyság. Az egy hónapot én is soknak tartom, de pár nap vagy több fél napos program miért ne? Nem kell neki esni, meg lehet értelmesen is beszélni vele, lehet jól jön majd a segítsége, lehet a kislány is szívesen menne, 4 évesrõl van szó, el tudja mondani mit szeretne. Ezért elõre összeveszni az anyóssal, értelmetlennek tûnik.
A bátyám öt éves volt amikor születtem. És én is úgy gondolom , hogy fontos az , hogy az idõsebb gyerkõc megismerje a kistestvérét. Hogy összeszokjanak. Aníum azt mesélte tesóm örült amikor megszülettem még kép is van róla :) (Bocs egy kis nosztalgia) és habár késõbb volt féltékenység mindkét részrõl de én a mai napig sem bánom :) Kedvesen de határozottan mondd meg az anyósnak , hogy te máshogy gondolod és te így szeretnéd. Amúgy kis korában a tesó is volt a nagymamánál de úgy hogy reggel odavitte valaki aztán délután meg haza vitte pl. apukám. Ilyet is lehet de csak késõbb. :)

Hogyan mondjam meg anyósomnak hogy ne sértődjön meg, hogy tovább nem kell hogy a gyerekre vigyázzon?

9hónapos a kislányom,anyóssal egy udvaron de külön házban lakunk. Nincsen köztünk probléma,és én szeretem de a gyerekkel nem tud báni. Szegénykém elég mozgékony,sokat mászik,feláll,és ebben a nagyanyja eléggé korlátozza. Vagy a kiságyba,vagy a kocsiba teszi állandóan mert ? nem bír utána menni. Olyankor annyira ideges vagyok,mert már nem 1-2hónapos az a gyerek. Állandóan altatja,úgy bánik vele mint egy újszülöttel.

Legjobb válasz: Nálunk is ez ment,apósom úgy vitte az egy éves fiamat az ölébe ringatva az udvarba,mint egy csecsemõt. Én megmondtam neki párszor szépen,hogy már nem kisbaba,van két szép lába,amin tud menni,haggya had fusson,mert ez így nem mehet tovább,velem is ki***szik,meg a gyerekkel is.Ugyanis én nem tudom állandóan ölbe cipelni,és nem is akraom.Ha nem megy,akkor meg nem jövünk ki az udvarra,csak a faluba sétálni.Egyszer-kétszer mér cipelgette,de elég volt ránéznem,és kapcsolt. Most,hogy jön a kistesó,mégjobban megérti. Sok sikert!

Nálunk is ez ment, apósom úgy vitte az egy éves fiamat az ölébe ringatva az udvarba, mint egy csecsemõt. Én megmondtam neki párszor szépen, hogy már nem kisbaba, van két szép lába, amin tud menni, haggya had fusson, mert ez így nem mehet tovább, velem is ki***szik, meg a gyerekkel is.Ugyanis én nem tudom állandóan ölbe cipelni, és nem is akraom.Ha nem megy, akkor meg nem jövünk ki az udvarra, csak a faluba sétálni.Egyszer-kétszer mér cipelgette, de elég volt ránéznem, és kapcsolt. Most, hogy jön a kistesó, mégjobban megérti. Sok sikert!
Nem egészen értem a problémádat. Az ember akkor adja oda a gyerekét másnak, hogy vigyázzon rá, ha maga nem ér rá. Találtatok más bébiszittert? Ha meg te is ráérsz, miért nem vagy te is ott, amikor a nagymama babázik? Akkor õ is vele lehetne, és a kicsi is mozoghatna kedvére. Egyébként meg azzal sincs semmi baj, ha néha kiságyban/járókában van az a gyerek, gondolom, nem az egész napját tölti úgysem a nagymamával. Nem akarlak ijesztgetni, de saját magaddal szúrsz ki, ha nem szoktatod arra a kicsit, hogy azért néha-néha a járókában is ellegyen magának, ne kelljen napi 24 órában utána rohangálni. Egyáltalán visít a kicsi olyankor, vagy csak te aggódod túl a dolgokat?
elõzõ, hülye vagy :D child és nem children... egyébként kérdezõ komoylan ne vedd :D
Utolsó, a children többes szám... LOL
Hát így komolyabb a dolog, én semmiképpen nem bíznám az anyósodra a gyereket. Kellene egy komolyabb beszélgetés a férjeddel? Bölcsõdébe nem tudnátok adni?
Hát nézd két megoldás van: 1. megkéred hogy hagyja hagy mászkáljon a gyerek, mert már nem pici baba. játsszon vele inkább, stb... 2. megmondod neki hogy azt látod hogy nem tudja tartani az iramot a gyerekkel, amit te tökéletesen megértesz de így akkor nem terheled õt tovább... valószínû hogy mentegetõzni fog, hogy de bírja meg minden... egyébként generációs különbség, hogy a nagymamáknak ez a mániája hogy bebasszák a gyereket a babakocsiba, meg a kiságyba... mert ugye régen nem volt divat ennyire hogy foglalkozzanak a gyerekkel, mert inkább a háztartás vezetése volt a fontos.
Talán a legjobb lenne, ha úgy mondanád, hogy "látom, hogy a kicsi túl mozgékony Neked, nem mindig bírsz utána szaladni". Szóval mintha az anyósodat szeretnéd kímélni a fárasztó gyerektõl. És ha elég intelligens anyós, akkor talán le is esik neki pár, hogy nem igazán bánik jól az unokával. Különben szerintem ilyen esetben az sem tragédia, ha anyós kicsit megorrol. A lényeg az, hogy a gyereknek jó legyen, anyós meg úgyis megbékül idõvel.
Skacok, tényleg child. Már be vagyok szívva. xD
FUCK OFF! He/She's my children! ennyit ordítassz neki az ablakból, és garantált a hatás.
A kérdező hozzászólása: Anyósom egyedül él, és szoktam neki fõzni és mosni, besegítek a takarításba, bevásárolok. Olyankor õ vigyáz a gyerekre. Nem én kértem soha hogy legyen vele, õ akar. Nem az a baj hogy vigyáz rá, hanem az ahogy! Ölbe nem veszi mert nehéz, utána nem megy mert õ nem bír. Igen és van olyan hogy addig még vele van végig a kiságyban tartja, ami nem kevés idõ. Jövõre mennék vissza dolgozni, és a párom azt akarja hogy akkor is az anyja legyen a kicsivel. Én nem nagyon szeretném, mert akkor még nagyobb és mozgékonyabb lesz. Akkor mit csinál vele, megkötözi?! Arról nem is beszélve, hogy sétálni nem viszi ki, csak a házban van vele.
A kérdező hozzászólása: Én is a bölcsit szeretném. A párom nem látja át a helyzetet, hiába mondom mert õ reggeltõl estig dolgozik. Õ csak azzal van hogy minek fizetni a bölcsit, mikor itt az anyja.
Ezekkel az anyósokkal csak a baj van :) Viccet félretéve beszélgess el a férjeddel, bölcsiben a gyermekednek jobb helye lenne, mert ott vannak más gyerekek, stb... Ha anyós fog vigyázni a gyerekre, akkor eleve szociálisan nem fog eléggé fejlõdni arról nem is beszélve hogy mozgásilag is le lenne-lesz-van korlátozva. És pluszba még az is hogy estére nem fáradna annyira ki, ha állandóan kiságyba meg kocsiba akarja tenni hogy jót aludni, mint egy igazi fáradt gyerek. :) ezeket az érveket hozd fel a férjednek remélhetõleg az észérv meggyõzi hogy nem anyukája lesz a legjobb bébiszitter ha te visszamész dolgozni.

Itthon vannak hugomék, és ebéd lesz nálunk, de a pároméknál is minden vasárnap összejövetel van, és párom mindenképpen el akar menni hozzájuk! Hogy mondjam meg neki és a drága anyosnak ugy hogy ne sértődjenek meg hogy én inkább a családommal lennék?

Legjobb válasz: A kerdesbol - talan tevesen - azt veszem ki, hogy a hugodek ritka vendegek nalatok, mig az anyoseknal hetente van osszejovetel. Meg kell erteniuk, hogy most az egyszer a sajat csaladoddal akarsz lenni, elvegre termeszetes, hogy a "rangsorban" elorebb allnak, raadasul nem is vagytok egyutt hetente, mint a parod csaladjaval. Ezt minden normalis embernek meg kell ertenie.

A kerdesbol - talan tevesen - azt veszem ki, hogy a hugodek ritka vendegek nalatok, mig az anyoseknal hetente van osszejovetel. Meg kell erteniuk, hogy most az egyszer a sajat csaladoddal akarsz lenni, elvegre termeszetes, hogy a "rangsorban" elorebb allnak, raadasul nem is vagytok egyutt hetente, mint a parod csaladjaval. Ezt minden normalis embernek meg kell ertenie.
Szerintem el kell gondolkodnod, hogy akkor te mit is keresel az õ anyjánál??? Mindenképpen jegyezd meg neki, hogy ezzel nagyon megbántott. Sõt, az egész kapcsolatotokra rányomja a bélyegét a hozzáállása. Azt megkérdezhetem, hogy milyen komoly a kapcsolatotok? Csak együtt jártok/éltek, házasság?
Igen, mi történt? És mellesleg ha minden hétvégén anyósnál ülnék a párommal, azt is sérelmezném, ha egyszer nem tudna errõl lemondani az én családom kedvéért. Olyan borzasztóak ezek a hülye kialakult szokások meg a kapcsolatokban ilyen szinten jelen lévõ alá-és fölérendeltségi viszonyok...
A kérdező hozzászólása: Együtt élünk 5 éve!De most én is ugy gondolom hogy nagyon mélyen magamba kellene néznem, hogy hogyan tovább!
Szerintem, ha a párodéknál tényleg minden hétvégés ez a program, akkor mondd meg, hogy most azt szeretnéd ha hozzátok mennétek ebédre.Fõleg, ha a húgodékat ritkán látod.Emiatt igazán nem sértõdhetnek meg.Ha meg a párod a saját családjával szeretne lenni, akkor tényleg menjetek külön. Anyósnak nem hiszem, hogy magyarázkodni kellene, ezt megértheti.
A párod mehet anyukához ebédelni, ha õ oda kívánkozik, de mondd neki, hogy te most nem fogsz vele tartani, és szeretnéd, ha õ is sietne haza, mert ugye vendégeitek lesznek. Legalábbis én így tennék, és senkinek nincs oka megsértõdni. A párod meg ha nem siet haza a húgodék miatt, akkor a helyedben én se lennék kíváncsi az õ anyukájára a következõ vasárnapokban.
Miért kellen mindig mindent együtt csinálni?Tudom, hogy ilyen helyekre a házaspárnak együtt kell menni, de most légy formabontó, és egy alkalommal ne menj el. Próbáld kedvesen, de határozottan tálalni az ügyet, ne legyen veszekedés ebbõl.De ne is hazudozz, csak mondd meg, hogy ma nem. Ha jó a kapcsolatotok a férjeddel, akkor valószínûleg megérti.
Ez nekem annyira egyértelmû, hogy igazából nem sokat magyarázkodnék. Nem is kell. Csak elmondod ezt, amit itt leírtál: "Itthon vannak a húgomék, ebéd lesz nálunk, ezt a vasárnapot velük töltöm." Szerintem minden józan paraszti ésszel rendelkezõ ember megérti ezt, fõleg, hogy írod, a vasárnapokat rendszeresen a párod szüleinél töltitek. Mindkét család ugyanolyan fontos, az nem megoldás, hogy folyamatosan az egyikkel vagytok és engedélyt kell kérni, hogy kivételesen családi összejövetelnél a másikhoz menjetek. Nekem inkább az lenne furcsa, ha ezt külön magyarázni kellene anyósoméknak, illetve ha a férjemnek nem akarna elkísérni.
Végülis hogy alakult az ebéd???
A kérdező hozzászólása: köszönöm a segítséget!:)
Igen, lehet. Meg a párod is magába kellene szálljon. Mondhatnád neki, hogy elmélkedjen azon, neki mennyire vagy fontos, meg van-e közös jövõtök.
A kérdező hozzászólása: Sokan mondják hogy sokkal szabadabb vagyok mikor a párom nincs velem!Nekem is van néha olyan érzésem hogyha vele vagyok mintha meg kellene felelnem!Ne nevessetek ki, de nem tudom eldönteni hogy ez igy jo vagy valami nem stimmel velünk?
A kérdező hozzászólása: Sziasztok!Köszönöm a válaszokat!Hátt egyedül kellett mennem az ebédre, kedves párom anyukájáékhoz ment!Azt mondta mit csináljon õ ott nálunk meg különben is egyszer egy héten látja a szüleit meg stb.!Õszintén egy kicsit meg bántott ezzel, sõt hogy én már itthon vagyok de õ még sehol!Ezek szerint különbség van a két család között!Az tény hogy én jobban érzem magam a saját családommal mint az övével, de õ is igy van vele!
Szia!Szerintem azért ennyire tragikusan ne fogd fel a dolgot!Ez "csak" ebéd!Igaz, a párodnak is el kellene gondolkodnia, de azért ne vidd emiatt (és hasonlók miatt) kenyértörésre a dolgot!Ne hagyd, hogy akár az õ, akár a Te családod közétek álljon, annyit nem ér az egész! Sok kitartást: üdv egy hasonló cipõbõl

Hogyan mondjam el anyósnak sértődés nélkül (akivel együtt élünk) hogy ne ő döntse el helyettünk az eljegyzés és összeiratkozás időpontját?

Ma kijelentette hogy ma sütünk mert holnap lesz az eljegyzésünk, karácsonykor meg az összeiratkozás. De nem magyarban lesz hanem másik országban és azt mondta hogy itt mások a szokások és az arany karika gy?r?t már hónapokkal az összeíratás el?tt fel kell húzni az eljegyzéskor.Magyarban van egy harmadik gy?r? amit csak a csaj kezére húznak eljegyzéskor és nem más szab meg mindent. Hogyan mondjam meg neki hogy nekem ez nem jó így hogy helyettünk próbál döntéseket hozni semmi örömöm nincsen így a készül?désben, már 3 hete is felpróbáltatott velem egy borzalmas kosztümöt ami nem tetszett így a padláson kötött ki és belátta hogy az ízlésem nem 60 éves n?é. Semmi bajom vele jól kijöttünk eddig csak mostanában nem nagyon ültünk le beszélgetni.Nem vagyunk önállótlanok csak nem akarjuk elsietni a dolgot és ezért nem mondtuk mikor szeretnénk esküdni. És egy csomó hivatalos papírt kell össze szedni amíg az nincsen meg addig költekezni sem nagyon akartunk. Hogyan mondjam meg neki sért?dés nélkül hogy had döntsük már el mi hogy mi jó nekünk és az én ízlésem szerint legyen minden és ne más alakítson ezen a ritka napon. Én attól félek ha így simán bevágom neki akkor megharagszik egy életre és nem fog megt?rni házban és mindenért belém köt.Külön konyhán vagyunk már így is meg külön van már minden mert nem ízlett egymás f?ztje, és mert nem akarok hánytorgatást hogy mib?l mennyit használtunk el.

Legjobb válasz: Mi az az összeiratkozás, életemben nem hallottam róla?

Mi az az összeiratkozás, életemben nem hallottam róla?
Egyrészt ha külföldre készülsz férjhez menni, akkor kénytelen leszel az ottani szokásokhoz is alkalmazkodni. Másrészt ezt nem csak neked egyedül kell megbeszélned anyóssal, hanem a pároddal együtt.
Csak tippelek, de nekem a furcsa szóhasználatból inkább az jött le, hogy határon túli magyarok. Legalábbis én Erdélyben hallottam így életemben elõször és utoljára ezt, hogy "magyarban", de lehet, hogy tévedek.
Szerintem mondd azt neki, hogy szeretnétek, ha ezek az események mindenki számára a családban meglepetésként hatnának, így nem akarjátok azzal elrontani az õ örömét, hogy mindent megtud elõre. Szeretnétek, hogy õ is felhõtlenül, kötelezettségek nélkül tudjon az eljegyzésetekre, esküvõtökre készülni, ezért úgy döntöttetek, magatokra vállaljátok a szervezést. Azt is mondjátok, hogy ha úgy alakul, hogy segítségre lesz szükségetek, neki szóltok elõször, hiszen a lelkesedésébõl tudjátok, hogy számíthattok rá. :)
Pl. úgy, hogy kedves tõle, hogy segít intézkedni, de nektek jobb lenne egy másik idõpont, másmilyen ruhát szeretnél, azt amit hozott, majd megpróbálod te visszavinni az üzletbe...
Kérlek ha már magyarul írsz... Nem magyarban, hanem Magyarországon! Mi sz, hogy összeiratkozás???A házasságra gondolsz?? Kérdésre válaszolva. Költözzetek külön anyóstól, álljatok a lábatokra. A másik, a párod álljon a sarkára és mondja meg az anyjának, hogy ti majd eldöntitek, hogy mikor, hol, és miben!!!
Mi az az összeiratkozás? Mi az, hogy MAGYARBAN??? Légy szíves, tiszteld már meg az országunkat, ahol -elvileg- te is születtél. Meg amúgy is.
Szerintem a párodnak kell a sarkára állnia és mindenben kiállni melletted. Ez azt jelenti, hogy a saját nevében beszéli meg esetleg a te jelenlétedben az anyukájával, mert nem szabad magadra haragítani õt, de azt sem szabad bevezetni, hogy a döntések, a nagy segíteni akarásban kicsússzanak a kezeitek közül. A te szüleidet Te rendezd le, az õ szüleit pedig Õ, a közös döntéseitek alapján.
A sok magyarkodónak: tiszteld meg az országodat, meg az anyanyelvedet azzal, hogy tiszteletben tartod és elfogadod azt, hogy vannak a magyar nyelvben nyelvjárások, amik egyenrangúak egymással és vannak különbözõ hagyományok és szokások. Ti tartjátok magatokat magyarnak? Nem is ismeritek a nyelvet rendesen! Semmi baj nincs azzal a kifejezéssel, hogy "magyarban". Ezt sok helyen mondják így. Más országokra is (pl. "olaszban"). Aki ezzel nem ért egyet, ne dumáljon már ilyesmirõl. Fogalmam sincs, mi az az összeiratkozás, de teljesen nyilvánvaló, hogy a kérdezõ határon túli vagy egy olyan magyarországi tájról származik, ahol van ilyesmi, de máshol nem ismerik.

Mit mondjak az anyosomnak? Babám 6 és fél honapós és neki is van egy 2 és fél éves fia, akire nincs aki vigyázon. Hogyan értesem meg vele h nekem is nehéz lenne egyszere 2 gyerekkel?

Vigyáztam már rá párszor, de mondtam neki h irassa be bölcsibe.Azt mondta jol van, de most ahogy közeledett a bölcsi minden nap fel hivott h elmondja h a gyerek hogy fog sírni mert nincs megszokva ilyesmivel.Ma vitte be elüsz?r és teljesen ki van készülve mert a gyerek sirt de szerintem ez normális, nem?Nem tudom mit mondjak neki hogy mergértse nem akarom válalni mert én az enyémel akarok lenni, és semmi kedvem máséra vigyázni, de Õcsak engem hibáztat mindenért és elvárja tölem h válaljam el.Ti mit mondanátok ilyen helyzetben?Bocsi hosszura sikerült!!!

Legjobb válasz: Nem mondanék semmit. Az õ gyereke, oldja meg. Nem vagy köteles ellátni és nevelni az Õ GYEREKÉT. És nem kell NEKEd semmit magyarázkodnod. Nem és kész. Kár bõvebben mayarázkodni, mert akkor tényleg olyan, mintha kötelességednek éreznéd megmagyarázni, hogy miért NEM. Ne érezd kötelességednek megmagyarázni.

Szia! már egyszer elomdtad, hogy nem tudsz rá vigyázni. azt elmodnhatod neki, hogy mnidne gyereknek nehéz a beszokás a bölcsibe de élvezni fogja a gyerke társaágot. Jó lesz neki. Biztasd a bölcsire... S próbálj neki még azzal érvelni, ohgyx a 2, 5 évesnek nem társagá a kcsi 6 hónapos. Illetve, hogy lássa jó azándékod felajálnhatod neki, ohgy ha beteg és nincs kire bizni egy-egy napot elvállalsz mint eddgi. De semmi többet. Ezt tényleg neki kell megoldania.. nem a te feladatod heylt állni a kicsinél mikor nektek már külön cslaádodotk van-
Nem mondanék semmit. Az õ gyereke, oldja meg. Nem vagy köteles ellátni és nevelni az Õ GYEREKÉT. És nem kell NEKEd semmit magyarázkodnod. Nem és kész. Kár bõvebben mayarázkodni, mert akkor tényleg olyan, mintha kötelességednek éreznéd megmagyarázni, hogy miért NEM. Ne érezd kötelességednek megmagyarázni.
Mivel a kérdésed végül is nem az volt, hogy vállald-e hanem az hogy mit mondj, a legjobb amit tanácsolhatok, az az hogy az igazat, de kifejtev és ÕSZINTÉN, hogy megértse. Mindent mondj el egy erre alkalmas pillanatban. Onna kezdve, hogy nem szeretnéd vállalni, az okokat is, mindent. És azt is, hogy te rpsszul érzed magad emiatt, mert úgy érzed elvárja, hogy megtedd, és hogy te nem akarsz neki rosszat, egyszeráen csak úgy érzed, hogy nem tudod és nem akarod ezt vállalni (és itt felsorolhatod, hogy miért). Ha igazán nyílt és õszinte leszel, meg fogja érteni, meg kell hogy értse.
Úgy képzeli, hogy Te neveled az õ gyerekét is õ meg visszamenne dolgozni? vagy hogyan? Ennek inkább fordítva kellene lennie, neki kellene felajánlani, hogy többet vigyáz a ti babátokra is, az övé mellett. Mégiscsak õ a nagymama, ne keverjük már össze a szerepeket.
Mindenki a saját gyerekét nevelje. Ha az anyósom megkér, hogy hozzam el a fiát, megteszem, õ is figyelt a fiamra. De nem mindennapi, hanem alkalmankénti esetek voltak/lesznek. Nem vállalnám, Õ magának csináltatta, én magamnak a gyerkõcöt, oldja meg:)
Szó sem lehet róla!Te azért szülted a gyerekedet, hogy vele lehess, nem az övével.Ha tényleg nem tud más megoldást, akkor igenis írassa bölcsibe.Szerintem ezt csakis nyíltan lehet megbeszélni, ha megharagszik, hááát, ez van.
Utolsó vagyok. Egyébként hány éves anyósod?
Fizessen érte. Te azért kapod a Gyed-et, hogy gondozd a saját gyermekedet. Ha fizet havi 83 e ft-ot, akkor vállald.
Az lenne a fura, ha nem sírna, mert ez azt jelentené, hogy nem kötõdik eléggé az anyjához. Örülnie kellene annak, hogy hiányzik a gyerekének, hogy a gyereke szereti õt. Egyébként meg oldja meg. 6 hónapos a fiam, úgyhogy teljesen átérzem a helyzetedet. Én is fizikailag képtelen lennék állandóra bevállalni mellé egy 2 és fél éves másik gyereket, aki nem a sajátom.
A kérdező hozzászólása: 43 éves anyosóm, köszönöm a gyors válaszokat!!!

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!