Találatok a következő kifejezésre: Hogy lehet öngyilkossággal fenyegetőző férjjel (1 db)

Hogy lehet egy öngyilkossággal fenyegetőző férjjel megértetni, hogy komolyan válni szeretnénk?

Már hónapok óta próbálom lezárni a házzasságomad,de egy szer?en nem megy.A férjem állandóan azt hozza fel,hogy ? nem tudna nélkülünk élni,meg hogy egyedül nincs értelme az életének stb...Persze már vagy 20x megígérte hogy megváltozik mert tudja,hogy miatta akarok válni,de valahogy 2-3 hétnél tovább nem tart nála a változás,és az az igazság hogy én már egyáltalán nem szeretem.De mivel van 1 közös gyerekünk,akinek szüksége lenne az apjára,ezért próbálok vele d?l?re jutni de egyre kevésbé érzem hogy sikerülni fog.Nem érti hogy én mit akarok,meg hogy mit csinálnék én egyedül.Merthát úgysem találnék jobbat meg mindenkinek van hibája stb,stb.Pár napja amikor utoljára veszekedtünk ezen akkor is avval jött hogy az ? életének nincs értelme ha elhagyom,akkor inkább öngyilkos lesz.Mondtan neki hogy ez totál érzelmi zsarolás!(De egyébként félek hogy tényleg megtenné.Eléggé meg tud zuhanni lelkileg.)Hogy lehetne ebb?l a kapcsolatból értelmesen kilépni?S.O.S.Valaki adjon értelmes tanácsot,mert idegileg már kezdek teljesen kibukni én is és ez a kislányomnak lesz így a legrosszabb,amit viszont egyáltalán nem akarok.Így is érzi,hogy valami baj van.

Legjobb válasz: Hát egyszerü ne foglalkozz vele!Aki komolyan öngyilkos akar lenni az nem közli elöre senkivel hogy mire készül!

Hát egyszerü ne foglalkozz vele!Aki komolyan öngyilkos akar lenni az nem közli elöre senkivel hogy mire készül!
Sajnos azzal a lehetõséggel is számolnod kell, hogy megteszi! Nálunk is ez volt: bár az teljesen igaz, hogy ha ennyire hangoztatja, hogy megöli magát, akkor gyáva meghalni. Én 7 hónapos terhesen tartottam a férjemet a karomban, mérget ivott (de gyorsan szólt is, hogy hívjam a mentõt), gyomormosás 2 órán keresztül, majdnem megszültem, 1 hónapig küzdöttek az életéért. Most már jól van, nem beszél velem, mert ugyebár miattam van az egész (pedig szintén alkohol problémái miatt döntöttem a válás mellett, gondolhatod, hogy terhesen mennyire nehéz volt ezt elhatározni!). Nemsokára szülök, szeptemberre van kitûzve a tárgyalás, félek, hogy a gyereket el akarja perelni. Mert amióta kijött a kórházból, már nem azzal fenyeget, hogy megöli magát, hanem hogy anyut és engem, a gyerek meg neki kell... Szóval vannak nemnormális emberek, valóban pszichológus kellene neki, csak az a baj, ha a férj családja nem látja ezt be, akkor nem tehetsz semmit... Sok sikert neked!!!
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a biztatást.Minden vágyam hogy elváljak tõle és újra élhessem a magam életét.Remélem minnél hamarabb sikerül összeszednem magam és lelépni.A szüleim mindenben mellettem állnak, bármiben segítenek ha kell.Valaki írta, hogy anyapótlék vagyok a férjem számára.Evvel teljesen egyetértek, neki egy háztartási alkalmazottra van szüksége nem rám.Igazából innen ered a válás oka is.Mert évek óta nem érzem nõnek magam mellette, csak robotnak akit irányítani lehet.És ebbõl lett elegem.Azt, hogy nem találok mást kétlem, már most is van aki mellett el tudnám képzelni a jövõmet és tudom, hogy nem így bánna velem, mivel ismeri a férjemet elég jól és látja a hibáit.De ez még a jövõ zenéje.Elõször is azt a nagy és nehéz lépést kell megtennem, hogy összepakoljam magam és a gyereket és hazaköltözzek.Bár mindenünk közös gondolom a bíróság elõbb-utóbb a vagyonmegosztásról is fog értelmesen dönteni (bár ha semmim nem marad már az sem érdekel, csak hadd legyek végre újra szabad)Beszéltem már ügyvéddel, aki megnyugtatott, hogy a gyereket nem igazán fogja tudni elvenni tõlem, és ez a lényeg! Aztán majd csak alakul valahogy.Tényleg kössz mindenkinek a biztató szavakat, egy kis erõt adtatok a folytatáshoz!
Úgy érzem, te sokkal inkább anya-pólék vagy a párodnak, nem igazi társ. vacak érzés lesz elhagyni õt, mert azt az érzést kelti majd benned, hogy cserbenhagytad õt, ezzel akar lelkiismeretfurdalást kelteni benned. Ne engedd!!! Õ nem egy tehetetlen kisbaba, akiért felelõsséggel tartol!! Õ egy felnõtt férfi, akinek meg kell tudni állni a lábán. Ha erre képtelen, az az õ baja. Ha van családja (szülei, testvére) akkor õk segítsenek neki! Ha nincs, akkor keressen magának segítséget, mondjuk egy jó pszichológus személyében. De ez már ne legyen a te bajod. A te gondod az legyen, hogya gyermkedet erõdhöz képest a lehetõ legjobban ellásd és neveld. Az meg hogy sose találsz nála jobbat??? Azzal õ ne vergõdjön, az legyen a te gondod. Azon se csodálkoznék, ha egy ilyen óriásbébi után jó ideig nem is keresnél újabb társat magad mellé :S
Szia! Én egy 26 éves csaj vagyok. Egyetértek az elõttem szólókkal! Ha valaki ennyire fenyegetõzik az öngyilkossággal, az nem teszi meg, csak gyáva, mert fél, hogy elhagyod és így tudja, hogy mellette maradsz. És önzõ is, mert csak magára gondol. Ha szeretne, akkor meg tudna változni, de gondolom kényelmesebb neki, hogy valaki fõz, mos meg takarít rá, nem? Én ugyanígy voltam a mostani kapcsolatomban, a párommal nem igazán törõdtem, mindenért õt okoltam és amikor szakítani akart, akkor én is az öngyilkossággal fenyegetõztem, de nem tettem volna meg. De megbeszéltük a dolgot és még mindig együtt vagyunk (6 éve) és minden oké! Ha szeret a párod, akkor ilyennel ne zsaroljon, hanem üljetek le megbeszélni a gondokat, és ha így se megy, akkor tényleg hagyd el! A kislányodnak is jobb lesz inkább így felnõnie, mintsem látni egy komolyabb családi veszekedést.
Tökéletesen megértem a gondodat. Most én is hasonlóban járok. Nem tudom nálatok mi a konkrét ok, nálunk az alkohol. Most már beadtam a válópert, eddig a gyerekeket néztem, de most már nincs tovább. Inkább nõjenek fel apa nélkül, mint rossz családi környezetben. Nekem is mondta, hogy a vonat alá ugrik, meg, hogy bevett egy csomó gyógyszer. Ki kellett hívni a mentõt, addigra letagadta az egészet. Rájöttem, hogy túl gyáva ahhoz, hogy ezt megtegye. Aki ilyennel zsarol az képtelen saját magának ártani. (amelyik kutya ugat az nem harap) Tudom így is nehéz, rohadt nehéz újrakezdeni mindent. Azt is tudom, hogy nélkülem elveszik. De miért? Azért mert megszokta azt a fajta "kényelmet", ami én biztosítok neki õhelyette. Hasonló lehet talán nálatok is a helyzet. Mindig Õ volt a legjobb ember, nekem is azt mondta, hogy nem találok még egy olyan derék embert mint õ. Nem tudhatod mit hoz a jövõ. Bennem a gyerekek tartják az erõt, amibõl sokszor fogytán van. Mondom, én még csak most indítottam el a válást. Még nem tudom hogyan reagál rá, hiszen kórházban van. Értelmes tanácsot nem tudok adni, lehetetlen. Úgyis õrlõdni fogsz, hogy valyon jól döntöttél-e, akármit döntesz is. Egy biztos, a gyereknek szüksége van anyjára. Nem biztos, hogy a válás a legrosszabb a gyereknek. Mindenesetre én felvettem a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval, hogy a gyerekeknél megelõzzek bármilyen lelki megrázkódtatást. Nem pátyolgathatsz életed végéig egy felnõtt embert, mert nem a végén a gyereked mellõzve érzi magát. Több figyelmet fordítasz a férjedre, mint a gyerekedre. Ezt ne tedd. Tudom nehéz. Én léptem. Lehet, hogy a férjem (elõbb, vagy utóbb) belepusztul az alkoholba (sajnos), de akkor magát tegye tönkre, ne a családot és a gyerekeket. NEHÉZ!!! Beszélj a nevelési tanácsadóval, ha van a környékeden. Õk biztos tudnak segíteni. És kitartást!!
Az én férjem is fenyegetõzött az öngyilkossággal, sokáig nem is mertem elhagyni, féltem hogy megteszi. Egyszer azonban elegem lett belõle, hiszen fiatal vagyok, élnem kell az életem, elhagytam. Ennek 2 éve és a férjem él és virul. Igaza van az elõttem szóloknak, aki tényleg meg akarja tenni, az nem fogja bejelneteni, csak probál téged zsarolni.
Egy barátomnál is ugyan ez volt, fenyegetõzött a pasi hogy öngyilkos lesz, hát nem lett, annyira nem kell komolyan venni, ezzel akar maga mellett tartani, nincs sok esély rá hogy meg is teszi.
igazából jobban járnál egy öngyilkossággal, mint egy válással... szerintem ne foglakozz vele. Ha engedsz neki, akkor sosem szabadulsz meg tõle, mert látja, hogy ez így mûködik.
Ne hagyd magad ezzel zsarolni.Ez a "gyenge" emberek "dilije"(jobb szó nem jutott eszembe), hogy ezzel próbálják maguk mellett tartani a másikat.Amíg látja, hogy te erre így reagálsz, addig mindig ezzel fog jönni.Inkább próbálj vele beszélni újra(ha kell többször is), hátha sikerül ezt normálisabban lezárni vita, meg egyebek nélkül, mert nyilván az lenne a legjobb megoldás.
Ha valaki olyan hülye az legyen öngyilkos!Ne ezzel zsaroljon másokat!
Ha szereted, meg reménykedsz még mindig, akkor ne fenyegetõzz, hogy el akarsz válni. Ha tényleg válni akarsz, akkor add be a válópert, bármivel is fenyegetõzik.
ez szánalmas. a legelsõ hozzászólóval teljesen egyetértek. aki közli, az csak fel akarja hívni magára a figyelmet. ez már ilyen "utolsó szalmaszálba kapaszkodás". biztos nagyon elkeseredett, mindent megpróbál, már, hogy visszafordítsa a folyamatot. de azt mondom, hagyd ott. nem fogja megtenni. az ilyen embernek nincs elég mersze hozzá.
Szia! Nekem az elso baratom fenyegetozott ongyilkossaggal, mikor szakitottam vele! En siman mondtam neki, hogy azt csinal amit akar, sot meg azt is megkerdeztem, hogy hogy akarja kinyirni magat! Na, azota is el es virul az ujdonsult baratnojevel!
A kérdező hozzászólása: A helyzet a következõ, 10 napja hazaköltöztem a gyerekkel a szüleimhez.Azóta már kaptam hideget meleget egyaránt.De mostmár teljesen eltökélt vagyok.Holnap megyek az ügyvédemhez és elindítom a válást.Biztosan rohadtul meg fogjuk még szenvedni de majdcsak kibírom valahogy.Majd még jelentkezem mi lett a vége.Köszönöm a biztatást.
Én nagyon drukkolok neked.Az érzelmi zsarolás borzasztó dolog.--Várom a fejleményeket--
Köszönöm mindenkinek a válaszát. A fejlemény. 2009. január végén elváltam. A bíróság nekem és a gyerekeknek ítélte a lakást, õ elment albérletbe. Az egyikbõl kidobták, mert ott is ivott. Nem mondott le a lakásról a gyerekek javára, így az új lakásra felvett hitelt átvállaltam + kétmillióval kifizettem. De enyém és a gyerekeké a lakás. Anyagilag piszkosul nehéz, de fedél van a fejünk fölött. Õ másik albérletben lakik, ahol szintén hülyeséget csinált, csak nem vették észre. Most van 2 millája, abból lehet inni. Bár egyenlõre tartja magát (1 hónapja), de ez idõ kérdése. Mindenesetre ez már nem az én dolgom. Nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lettem, amit a környezetem is észre vett. Tehát ha valaki hasonló cipóben jár, írjon nyugodtan.
Ént pont úgy vagyok most, mint az elõttem szóló.Csak még nagyon az elején. 2 napja elköltözött, jobban mondva 3-an tuszkoltuk ki a gyerekekkel, mert nekem támadt részegen.Ha ez nem következik be, még mindig itthon szenvedek vele, mert nem akart elköltözni( már korábban szóba került, hogy váljunk el)Viszont így meg attól félek, hogy 1: visszajön, és agresszív lesz, ha épp részeg, 2: Vissza akarja magát könyörögni, 3: Csinál magával, vagy velem valamit részegen, mert van pisztolya, mivel biztonsági õr.Nagyon félek, és hogy számolok el a lelkiismeretemmel , ha csinál magával valamit???
Komment az utolsó hozzászóláshoz! Nehéz helyzetben vagy és ha most nem is érzed, de van kiút. Csak az én példámat tudom mondani. Szóval. A volt férjem nem volt erõszakos, viszont gyógyszerre ivott. Én is féltem, hiszen ez drognak számít, ami nem a máját támadja meg, hanem az agyát. Szóval. Nem bírtuk kitenni a lakásból, olyan részeg volt. Elmentem a családsegítõbe, a drogambulanciára, mindenhova, ahová csak lehetett és nem történt semmi, mert a jog ugyanúgy védte, hiszen a lakás fele az övé. A családsegítõbe az volt a válasz, hogy menjek el én otthonról, ha tudok hova menni. Tudtam. Beadtam a válópert és a legelsõ tárgyaláson a bíróság nekem és a gyerekeknek ítélte a lakást. Onnantól kezdve, hiába van neki benne tulajdona, nem teheti be oda a lábát. A családsegítõbe azt is mondták, hogy ha részeg ne engedjem be, hívjam ki a rendõrséget ha agresszív. Ugyanis két kiskorút veszélyeztet. Úgy is, hogy nem erõszakos, hanem "lelki" veszélyeztetés. Erre azonban nem került sor. Én azt tanácsolom, menj el a családsegítõbe és mondd el a problémádat, tanácsot tudnak adni. Mindenképp lépned kell, mert a gyerekek sínylik meg. Nálunk ennyire durva dolog nem volt, de a kisfiam, aki most 6 éves lelkileg annyira megviselte, hogy bezárkózott a saját kis világába és onnan nem akar mozdulni. Fejlesztés, pszichológus ... stb. Jövõre iskolába megyünk, de úgy néz ki, hogy sajnos kisegítõbe. A gyerekek miatt kell lépni. Tudnék még írni, de az felérne egy regénnyel. E-mailben viszont többet, ha gondolod. Sok sikert!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Most akkor mit tegyek? Kivel maradjak? Szüleim válnak.

Nemrég anyám felkeltett és megkérdezte, hogy maradok-e apámmal, vagy vele elmegyek egyelőre bátyámékhoz. Én azt feleltem, hogy maradok. Erre sírva fakadt, hogy miért nem megyek vele.. Persze, csak az anyám, tudom. De apuval sokkal jobb viszonyban vagyok, jobban megért, és vele többet, könnyebben tudok beszélgetni. Nameg annyira a bátyámmal sincs jó viszonyom, hogy folyton vele legyek. És az otthonomat sem szeretném itthagyni. Most mit tegyek? Úgy érzem hogy megint én vagyok a rossz.. Dehát ő kérdezte.. Nem tudom mit csináljak, szerintetek?:(
14/f

9

Ti hogyan viseltétek el anyukátok új "pasiját"?

Röviden annyi a sztori hogy a szüleim nem rég váltak el és éppen hogy megszoktam a helyzetet anyunak lett egy új párja.
14/L

19

Házimunka megosztás, nemek eltávolodása egymástól. Így lenne?

Sajnos gyakran ezt látom.

11

Fellángolás miatt vége? Tanács?

Sziazstok!
Először is elnézést, hogy a Válás kategóriába írok, mikor nem éltem házasságban, de még csak élettársi kapcsolatban sem a volt párommal. Az egyszerű ok, amiért ide írok az az, hogy meglátásom szerint itt több "tapasztalt" és tisztább fejű felhasználó mozog, mint a Párkapcsolatok kategóriában (tele 13 éves okostojásokkal)

Szóval, a történet elég egyszerű, de mégis kusza..
8 évig voltunk együtt, voltak hullámvölgyek, és egy rövid időre szakítottunk is (kb 2 hónap), mert nem éreztük már a lángolást. Akkor mégis újrakezdtük, mert hiányzott a másik, nem találtuk a helyünket egymás nélkül.
Én (a nő) lelkisebb vagyok, a szakítást nagyon nehezen viseltem, szörnyen fájt. Nem mozdultam ki, nyalogattam a sebeimet, egyszerűen nem tudtam felállni.
Õ pedig belevetette magát az életbe, hamar becsajozott, de nem volt hosszú kapcsoolat. Ezután visszajött hozzám.

Most viszont én hibáztam egy szörnyű nagyot!
Az utóbbi isőben a monoton munka, kevés együtt töltött idő kihozta belőlem a legrosszabb érzéseket, leírtam, hogy nem érzem jól magam mellette, nem szeretem, stb... akkor így éreztem. Illetve, hogy van valaki más, aki érdekel, sokat gondolok rá és vágyom a kapcsolatra. Csakhogy nem ismerem személyesen, képen láttam és hallomásból tudok ezt-azt...
Mégis úgy éreztem beleszerettem, persze nem abba az emberbe, hanem valakibe akit szeretni tudnék... Õrültség, abszurd...

A párom megtalálta ezt az írást, lebuktam és kidobott. 1 héten belül talált magának egy lányt, tagadják hogy együtt lennének, de már láttam őket. Nagyon fájt. Nem akar több esélyt adni nekem, azt mondta összedőlt benne egy világ, nem gondolta volna ezt rólam, csalódott...
mindezt megértem, de szeretnék tenni ellene, mert nem aláztam őt meg, nem csaltam meg, nem tettem volna meg... szerelemre, szeretetre, törődésre és gyengédségre vágytam... és most rá, a volt páromra.
S
zeretném őt visszakapni, de nem tudom mit tehetnék még ezek után?
A sajnálom, megbántam, tévedtem, szeretlek szavak úgy érzem nem érnek nála célba... :(

Kinek mi a véleménye az esetemről?
Minek lenne értelme? Várni és küzdeni vagy hagyni és tétlenül nézni mindent?
Normális ez a viselkedés, reakció, gyors kapcsolatba ugrás?

Köszönöm!

9

Hány év élettársi kapcsolat nélkül feleződik a vagyon?

tehát házasság nélküli kapcsolatban feleződik a vagyok vagy csak házasság után?? ha igen hány év után??

17

Mi van akkor ha anyám nem akarja a gyerektartást kérni normálisan apámtól? Én kérhetem?

Apámnak nagy a fizetése, de anyám megegyezett vele, hogy egy fix összegben. Tragikusan kicsi pénz ahhoz képest amije van. Így nem tudok tanulni, meg semmit. Anyám azt mondja elég arra, hogy kaját tegyen elém, ő meg eltartja magát.
Anyám is, apám is azt mondja dolgozzak suli mellett, mert eddig állítólag nem csináltam semmit. de könyörgöm még 19 vagyok tanulnom kellene. Eddig nem voltam valami jó tanuló, de most még szeretnék tovább tanulni. Én vajon kérhetem a fizetés 20%-át??

10

Anyukám válni szeretne, járhat jól a vagyonmegosztásban?

Édesanyám súlyos depressziós, gyógyszereken él, többek közt ezért is szeretne válni, kérhet eltartást, kártérítést a jelenlegi férjétől aki teljes állásban dolgozik és k.b. háromszor annyit keres, mint anyukám nyugdíja? Valamint, ha a lakás közös, de a férfi nem akar elköltözni, viszont nincs pénze kifizetni anyukámat, kérhet lakáshasználati díjat, vagy kötelezhetik, hogy adják el a lakást? Anyukám 10 éve örökölt több hektár földet, amelyet most bérelnek, eladni egyelőre nem akarja, ám ha mégis így tenne ki kell belőle fizetni a férjét a válás után?

15

Férfiak, akik szeretik a szeretőjüket, miért nem válnak el?

Tényleg azt hiszik, hogy így megőrizhetik a gyerekeikkel a jó kapcsolatot?

13

Miért gondolja valaki azt, hogy a férje évek óta tartó munkanélkülisége, kevés alkalmi munkával tarkitva elég ok lehet a válásra?

Egy férfinek is joga van a felesége fizetésére támaszkodnia ,nem tehet a válságról.

10

Hová fordulhat a szülő hivatalosan, ha csak szóbeli megállapodás után ő nevelte a válás után a gyermeket, és most a másik fél akarja magához venni a megállapodás ellenére a gyermeket?

5

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!