Találatok a következő kifejezésre: Hogy kéne az apámmal, hogy nincs (1 db)

Hogy kéne megértetnem az apámmal, hogy nincs oka félteni a jelenlegi barátomtól (16 vagyok), és hogy megbízhatna bennem/ illetve benne?

Õ eleve úgy áll a világhoz, hogy senkibe nem bízik... Micsoda hülyeség. Én nem adtam rá okot, h bennem ne bízzon, ? az, akinek szinte mindent elmondok. Segítsetek, mert nem tudom az ilyesmit hogy kéne a tudtára adni... Nem tudom, h igazából a bizalommal van-e a baj, inkább azzal, h (hiába csak 16 vagyok) feln?ttem egy kicsit, és már nem vagyok az a 8 éves kislány.

Legjobb válasz: Az apukák nehezen fogadják el, hogy a kislányuk felnõtt és kirepül, barátjuk lesz stb. Szerintem továbbra is mondj el neki mindent, amit csak akarsz, abból látni fogja, hogy még mindig bízhat benned és nem változol meg a barátod miatt. Nem kell emiatt veszekedni vele, nem jó, ha rosszban vagytok. Hagyj neki idõt, hogy feldolgozza, hogy felnõsz te is, ahogy a többi lány.

Az apukák nehezen fogadják el, hogy a kislányuk felnõtt és kirepül, barátjuk lesz stb. Szerintem továbbra is mondj el neki mindent, amit csak akarsz, abból látni fogja, hogy még mindig bízhat benned és nem változol meg a barátod miatt. Nem kell emiatt veszekedni vele, nem jó, ha rosszban vagytok. Hagyj neki idõt, hogy feldolgozza, hogy felnõsz te is, ahogy a többi lány.
A kérdező hozzászólása: Az a gáz, h nem õ az elsõ barátom... De valahogy mindegyiknél azt érzem, hogy nem tud bennük megbízni. Mindig én szívom meg, ha a családom félt... :S Minden az én kontomra megy.. ::
egy anyuka a kicsifiát félti a sok lotyótól egy apuka a kicsilányát sok pernahajdertõl. Õk is voltak fiatalok, ismerték magukat és a társaikat, pontosan tudják mitõl féltenek. Az apukának különösen nehéz elfogadni, hogy az õ kicsi angyalkáját hamarosan jól megtiporják, mint liliomot mindenféle undorító nyikhajok. Ráadásul õ is pasi, és ezért meg van a véleménye a korosztályodról. Még emlékszik rá, hogy õ milyen volt. Szépen lassan el fog múlni, pontosabban megtanul együttélni a dologgal. Belenyugodni igazából sosem fog. Veszekedéssel nem érsz el semmit, mert õ téged félt. Ha veszekedsz csak erõsíted azt a nézetét, hogy meg kell védenie, mert nem látod át a dolog veszélyességét. Ez van.
ennyi idõsen apum leste mikor érek haza, most már 29 éves vagyok..tavaly nyáron halt meg apum, de mindig féltett, még tavaly nyáron is leste mikor megyek el, hova, kivel stb... nem akarlak elkeseríteni, de mindig félteni fog, és számára te vagy a minden, akit mindentõl megprobál megóvni, örülj neki...


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Ha havi 120000 forint bevételetek lenne és két fő élne belőle akkor hogyan osztanátok be?

10

Volt valaki ilyen helyzete? Hogyan oldotta meg?

4 éve osszejottem a barátnommel(o akkor 18 volt,én 30)
úgy ismertem meg hogy sokáig az apjával motroztam,neki volt egy oregebb sportkocsija es azzal járt velunk (mindig apuci kicsi lánya volt,mindent megkapott az apjátol).
Mindig vad csaj volt,bulizott,minden bajba benne volt.
Anyjaval soha nem volt joba...jo pár éve nem is beszélek.
1éve meghalt az apja,megorokolte a Bécsi autoszalonját.
én is Bécsben dolgozok szoval o oda koltozott én vele mentem.De én Becs mellé inkább valami kertes házba akartam volna menni...de aztmonta h ot nem érdekli én mehetek de o Bécsbe megy panellakásba a centrumba.Az lett amit o akart.
Megkértem a kezét o simán gondolkozás nélkul NEM-et mondott.
Még mindig ugyanolyan vad mint volt bulizik,mindig belekveredik valamibe,de annyi esze van hogy nem olyan dolgokra mint régen mer apuci nem menti meg.Minden hétvégen bulizik,napkozbe meg a kutyájával foglalkozik,lényegében szarik rám...a kutyája a világon a legfontosabb neki...utána a motorja / a motorokba is mád a ízlésunk mer neki gyors motorja van nekem shopperem /
Mondtam neki hogy szeeretnék majd gyereket o csak azt monta ott a kutya. a kutya nálunk az elso...ágyban alszik oriasi dán dog...
Mit lehet tenni ilyen esetben?

10

Párommal sokat veszekszem és ilyenkor ő mindig azt mondja, hogy nem is szeretem. Mi vel bizonyítsam be, hogy ez nem igaz?

8

Összevesztem a párommal. Mivel engeszteljem ki? Én vagyok a nő.

10

Férfiak, ti visszamennétek a gyereketek anyjához az alábbi esetben?

Adott egy kapcsolat, ami romló félben volt. Srác le akart lépni, a csaj egy kis időt kért, gondolják át, közben terhes lett, amit nem közölt. A kapcsolat előtte arról szólt, mennyi pénzt tud lehúzni, a pasit semmibe nem vette, megcsalta, csak a pénz kellett. 5 hónaposan bejelenti, terhes, pasinak nem kell, megszüli, nem maradnak együtt. Addigra a pasinak már új kapcsolata lett, ami harmónikusan működött. Viszont kezdődtek a zsarolások, fenyegetések, további pénz könyörgés, amit nem kapott meg a gyerektartáson kívül. Eltelt pár év, gyerek nem épp olyan körülmények között él, ahogy kellene. Kicsi ruhákban jár, nincs rendes cipője, amiben óvodába mehetne, hisztis lett, közben anyuka továbbra is pasizik+buli+fodrász, de a gyerekruhára nincs pénz és próbálkozik vissza. Srác+családja is elmondta minden utolsónak, még a telefont sem vette fel, viszont mostanában mintha elnézné az eddigieket.
Te visszamennél egy olyan kapcsolatba, ahol kihasználtak, megaláztak, átvertek, úgy hogy látod most sem változott a helyzet??
( a történet nem rólam szól, egy nagyon kedves fiú barátomról és az ő mostani barátnőjéről, aki kicsit fél)

15

Hogyan mondanád meg az unokatesódnak, hogy nem kéne egy 14 éves lánnyal járnia?

Ráadásul a csaj 14-nek is néz ki, cseppet sem koraérett, olyan kis visszahúzódó, csendes típus. Ezzel szemben az unokatesóm 23 éves "menő focista", és nem épp a hűségéről ismerjük.

Ez csak szerintem nem normális? Hogyan közöljem velük finoman, hogy nem kéne?

9

Nem birom elviselni a kapcsolatomat? Szerintetek hogy lehet megoldani?

Barátom rengeteget dolgozik és csak vasárnap délután tudunk találkozni. Amikor meg találkozunk mindig azzal jön, hogy azt mondták neki a munkahelyén vagy otthon, mikor hol, hogy miért egy ilyen fiatal lánnyal van, meg hogy mocskos, perverz, pedofil disznó mert velem van. ( ő 20 éves én 17) A régebbi barátnői persze mind öregebbek voltak tőle és azok tökéletesek voltak a számára. Kezdem úgy érezni hogy semmi keresnivalónk nincs egymas mellett. Ha ezt szóváteszem akkor ő kiakad. Mégis mit csináljak? A fejem tetején jön ki ez az egész!

6

Ez nem undorító?

Tegnap tudtam meg, hogy haldoklik a nagymamám. Messze lakunk tőle, és várandós is vagyok, sajnos nem valószínű, hogy el tudok menni elbúcsúzni tőle. Pedig nagyon szeretnék. De most nem is ez a lényeg. Anyám viselkedése borít ki. Mikor pár éve megpróbáltam kibékíteni a nagyival, lehordott a sárga földig. Pedig a nagyi annyira szeretett volna vele megint normális viszonyt. Anyám megsértődött rá egy kis hülyeség miatt, amiben nem mellesleg a nagyinak volt igaza. (Vendégségbe volt nálunk, és a végén szóvá tette, hogy az 1 hét alatt a 13 éves húgom minden este a pasijánál aludt. Szóvá tette, de csak megjegyzés címen, még csak nem is hangosan mondta, és elintézte egy mondattal, hogy az anyámnak ezt nem lehetett volna a húgom korában.) Most meg, hogy megtudta, haldoklik az anyukája, felváltva mondogatja, hogy mit érdekli őt, hiszen sohasem szerette, és ezzel együtt azon mélázik, hogy vajon most mit fog örökölni. Persze, ha valaki ismerőssel találkozik, akkor ő a világ legszomorúbb embere, hiszen most már árva gyerek lesz, nem lesznek szülei, és zokog. (Tatim nem az ő édesapja, de ettől még nagyon szeretjük, hiszen ő a Tati.) Felfordul ettől a gyomrom, undorít a viselkedése. Remélem nem örököl semmit. Van egy öccse, remélem ő örököl mindent, már ha van mit. Mit tehetnék azon kívül, hogy lehordom anyámat a sárga földig? Mert ezt már megtettem, és semmi változás nem történt. Mit lehetne tenni, hogy rájöjjön, ez így nem jó?

3

Miért akkora dolog, hogy átmenetileg megcserélődtek a szerepek?

Eddig a párom dolgozott, én suliba jártam és közben vezettem a háztartást.
Suli után elkezdtem dolgozni (protekcióval, mert máshogy nem ment volna), alig pár hete a páromat kirúgták (kb 1 hónapja).
Most ő az aki "vezeti" a háztartást. Ez annyit jelent, hogy mire hazaérek elmosogat, vesz 1-2 apróságot (üdítő, felvágott), a többit majd együtt megvesszük. Néha főz valami egyszerűt (bolti szószból bolognait, főzeléket) vagy rendel kaját. Heti 1-2 alkalommal porszívózik. A portörlést és fürdőszoba takarítást én csinálom, mert szerinte ez az én dolgom.
Reggel 6kor indulok dolgozni, este 6 után érek haza, egész nap döglik és fekszik a párom... ami házimunkát elvégez az megvan 1-2 óra alatt.

Most teljesen fel van háborodva, hogy ő kiteszi itthon a lelkét, én meg nem értékelem. Mire hazaérek hulla vagyok, örülök ha nem alszom el állva.
Panaszkodik, hogy ő nem tudja kipihenni magát (mert én kitudom?). Az ismerősök meg azt hiszik, hogy valami hajcsár vagyok.

13

Szerintetek mi lenne a feladata a páromnak a kapcsolatunkban?

Az én házamban lakunk, az én fiamat neveljük "együtt". Napi 12 órát dolgozik, hétvégén szabad, heti kétszer konditerembe jár. Fizet nekem havi 100 ezret, de én is leteszek ugyanennyit plusz még a gyerektartást és családipótlékot is. Mindemellett sajnos rám hárul az összes házimunka, kertgondozás, gyerekről való gondoskodás, ügyek intézése, heti egyszer sütök-főzök. Hétvégén besegít amiben kell, de nem viszi túlzásba és önállóan szinte semmit nem csinál. Szerintem úgy van vele, hogy az én házam én gyermekem. Szerintetek jól van ez így? Hogy folyton dolgoznom kell ahhoz, hogy rendben menjenek a dolgok? Igy nincs időm olvasni, élni a hobbymnak és többet foglalkozni a fiammal aki 12 éves.

30

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!