Találatok a következő kifejezésre: Hogy is ez! (12362 db)

SCHRÖDINGER MACSKÁJA, hogy is van ez az elmélet?

Legjobb válasz: Nem elmélet, gondolatkísérlet. Ez nagyon fontos különbség. Az elmélet megpróbálk egy gondolati rendszert felállítani, amivel le lehet modellezni egy természetben megfigyelt jelenséget. A gondolatkísérlet az valami gyakorlati példával próbálja valaki megvilágítani egy elmélet valamilyen nem-szokványos következményét, vagy akár ellentmondását. Mint ebben az esetben is - Schrödinger macskája ugyanis egy PARADOXON, egész pontosan a kvantummechanika koppenhágai értelmezésének a kritikája. A lényeg az hogy amikor a részecskék mozgásának a kutatása megkezdõdött, a fizikusok olyasmit tapasztaltak, ami teljesen ellentmondott az addigi világképünknek. A hagyományos mechanikában úgy tekintjük, hogy bármilyen dolog leírható a saját "állapotával" - van egy sor mérhetõ fizikai változó (pl. ismerheted egy test sebességét, hõmérsékletét, méretét stb.), és ha ezeket ismered akkor pontos képed van arról, hogy hogy valami hogyan viselkedik, mert a dolog állapota és pillanatnyi tulajdonságai közti kapcsolat feloldhatatlan. Ha pl. tudod hogy egy test milyen magasan van az mindig EGY fajta eredmény - nincs olyan hogy ha valamire azt mondod hogy 100 C fok forró az két dolgot jelentene nem egyet. Ha egy kísérletet lefolytatsz kétszer pontosan ugyanúgy, akkor ugyanazt az eredményt is kell kapnod. Amire rájöttek hogy a részecskék valamiért nem írhatóak le ugyanezzel a megközelítéssel. Bármilyen bizonyos méret alatti dolognak nem lehet tudni az összes tulajdonságát egy idõben; valójában minél jobban igyekszel megmérni egy tulajdonságát (pl. a helyét), annál pontatlanabbak az adataid egy másik tulajdonságáról. Ezt hívják úgy hogy a "bizonytalansági elv". Valójában úgy tûnik a részecskéknek egyes tulajdonságai nem is "léteznek" amíg valaki nem próbálja megmérni õket. Ez a legmegdöbbentõbb a dologban: olyan, mintha abban a pillanatban döntené el hogy hogyan fog viselkedni, amikor valaki megpróbálja megmérni. (Példa a híres "kétrés kísérlet": ha a részecskével úgy bánsz mintha pontszerû dolog lenne akkor úgy viselkedik, ha azt várod hogy hullámként akkor hullámként. Pl. képes átmenni egyszerre két résen egy falon (mint egy hullám) vagy csak egyen (mint egy pontszerû tárgy). Ez az ún. hullám-részecske kettõsség.) Ezért összejött egy pár tudós Koppenhágában, Niels Bohr vezetésével, hogy kidolgozzanak egy új megközelítést. http://hu.wikipedia.org/wiki/Koppenh%C3%A1gai_interpret%C3%A.. Alapvetõen kimondták, hogy nem foglalkoznak vele milyen állapotban van egy részecske mielõtt megfigyelik. Ehelyett minden részecske legyen leírható egy ún. hullámfüggvénnyel, egy matematikai képlettel ami tartalmazza a kiszámított valószínûségét hogy hogyan fog viselkedni valamilyen helyzetben. És majd ha meg akarjuk figyelni konkrét helyzetben, akkor elõvesszük ezt az egyenletet hogy kiszámítsuk a konkrét adatait. (Ezt hívják úgy hogy "a hullámfüggvény összeomlik".) Ennek az a fura következménye van, hogy a kvantummechanikában minden részecske egyszerre több állapotban létezik - amíg egy megfigyelõ elõ nem veszi. De volt ez a Schrödinger nevû tudós, aki egyszer azt mondta: Nagyon szép, hogy találtunk egy módszert amivel modellezhetjük a részecskemozgást. De mi lesz ha majd megpróbáljuk összehozni a klasszikus fizikával? Vegyük ezt a példát. Fogok egy macskát. Berakom egy dobozba együtt egy radioaktív részecskével. A részecske ha felezõdik (mint hasadóanyag) olyan sugárzást bocsájt ki ami megöli a macskát. Namármost. Hogy a részecske felezõdött-e, nem tudom meg, amíg ki nem nyitom a dobozt és meg nem vizsgálom. Amíg ezt meg nem teszem, addig az Önök értelmezése szerint, a részecske el is bomlott meg nem is. Eddig rendben van, de a macskára nem mondhatom, hogy amíg ki nem nyitom a dobozt, egyszerre eleven és halott! Kell, hogy legyen valami módja hogy az apró és a nagy dolgok fizikáját összehozzuk. És ez a macska története, ami új irányt adott a kvantummechanikának.

Nem elmélet, gondolatkísérlet. Ez nagyon fontos különbség. Az elmélet megpróbálk egy gondolati rendszert felállítani, amivel le lehet modellezni egy természetben megfigyelt jelenséget. A gondolatkísérlet az valami gyakorlati példával próbálja valaki megvilágítani egy elmélet valamilyen nem-szokványos következményét, vagy akár ellentmondását. Mint ebben az esetben is - Schrödinger macskája ugyanis egy PARADOXON, egész pontosan a kvantummechanika koppenhágai értelmezésének a kritikája. A lényeg az hogy amikor a részecskék mozgásának a kutatása megkezdõdött, a fizikusok olyasmit tapasztaltak, ami teljesen ellentmondott az addigi világképünknek. A hagyományos mechanikában úgy tekintjük, hogy bármilyen dolog leírható a saját "állapotával" - van egy sor mérhetõ fizikai változó (pl. ismerheted egy test sebességét, hõmérsékletét, méretét stb.), és ha ezeket ismered akkor pontos képed van arról, hogy hogy valami hogyan viselkedik, mert a dolog állapota és pillanatnyi tulajdonságai közti kapcsolat feloldhatatlan. Ha pl. tudod hogy egy test milyen magasan van az mindig EGY fajta eredmény - nincs olyan hogy ha valamire azt mondod hogy 100 C fok forró az két dolgot jelentene nem egyet. Ha egy kísérletet lefolytatsz kétszer pontosan ugyanúgy, akkor ugyanazt az eredményt is kell kapnod. Amire rájöttek hogy a részecskék valamiért nem írhatóak le ugyanezzel a megközelítéssel. Bármilyen bizonyos méret alatti dolognak nem lehet tudni az összes tulajdonságát egy idõben; valójában minél jobban igyekszel megmérni egy tulajdonságát (pl. a helyét), annál pontatlanabbak az adataid egy másik tulajdonságáról. Ezt hívják úgy hogy a "bizonytalansági elv". Valójában úgy tûnik a részecskéknek egyes tulajdonságai nem is "léteznek" amíg valaki nem próbálja megmérni õket. Ez a legmegdöbbentõbb a dologban: olyan, mintha abban a pillanatban döntené el hogy hogyan fog viselkedni, amikor valaki megpróbálja megmérni. (Példa a híres "kétrés kísérlet": ha a részecskével úgy bánsz mintha pontszerû dolog lenne akkor úgy viselkedik, ha azt várod hogy hullámként akkor hullámként. Pl. képes átmenni egyszerre két résen egy falon (mint egy hullám) vagy csak egyen (mint egy pontszerû tárgy). Ez az ún. hullám-részecske kettõsség.) Ezért összejött egy pár tudós Koppenhágában, Niels Bohr vezetésével, hogy kidolgozzanak egy új megközelítést. http://hu.wikipedia.org/wiki/Koppenh%C3%A1gai_interpret%C3%A.. Alapvetõen kimondták, hogy nem foglalkoznak vele milyen állapotban van egy részecske mielõtt megfigyelik. Ehelyett minden részecske legyen leírható egy ún. hullámfüggvénnyel, egy matematikai képlettel ami tartalmazza a kiszámított valószínûségét hogy hogyan fog viselkedni valamilyen helyzetben. És majd ha meg akarjuk figyelni konkrét helyzetben, akkor elõvesszük ezt az egyenletet hogy kiszámítsuk a konkrét adatait. (Ezt hívják úgy hogy "a hullámfüggvény összeomlik".) Ennek az a fura következménye van, hogy a kvantummechanikában minden részecske egyszerre több állapotban létezik - amíg egy megfigyelõ elõ nem veszi. De volt ez a Schrödinger nevû tudós, aki egyszer azt mondta: Nagyon szép, hogy találtunk egy módszert amivel modellezhetjük a részecskemozgást. De mi lesz ha majd megpróbáljuk összehozni a klasszikus fizikával? Vegyük ezt a példát. Fogok egy macskát. Berakom egy dobozba együtt egy radioaktív részecskével. A részecske ha felezõdik (mint hasadóanyag) olyan sugárzást bocsájt ki ami megöli a macskát. Namármost. Hogy a részecske felezõdött-e, nem tudom meg, amíg ki nem nyitom a dobozt és meg nem vizsgálom. Amíg ezt meg nem teszem, addig az Önök értelmezése szerint, a részecske el is bomlott meg nem is. Eddig rendben van, de a macskára nem mondhatom, hogy amíg ki nem nyitom a dobozt, egyszerre eleven és halott! Kell, hogy legyen valami módja hogy az apró és a nagy dolgok fizikáját összehozzuk. És ez a macska története, ami új irányt adott a kvantummechanikának.
A kérdező hozzászólása: köszönöm! így már világos
UI: A szerzõ nem vállal felelõsséget a szövegben elhangzott egyszerûsítésekért. :p Ha bármelyik említett bármilyen elv, kísérlet vagy személy mélyebben érdekel, olvass utána. Ezek bármilyen egyszerûsítése szükségképpen max jó közelítés.

Na most akkor, hogy is van ez?

Van, aki azt mondja, hogy elég kevesebbet enni és fogysz. Van, aki azt mondja, hogy torna nélkül nem megy a fogyás...

Legjobb válasz: Többé-kevésbé 6 részre osztanám a kérdésed, ennek megfelelõen 6 részre osztom én is a válaszom. Elõszõr is elmondom neked "hogy is van ez": a fogyás eddigi ismereteink alapján akkor indul be amikor a szervezetben keletkezik egy kalóriadeficit. Azért hallasz különbözõ véleményeket, mivel kétféle módon is elérhetõ ennek a kal-veszteségnek a létrehozása: - a kalória-bevitel csökkentésével - a kalória-felhasználás növelésével, testmozgás növelésével A fogyás mindkét esetben beindul és "megy", viszont ami a lényeges az az, hogy HOGYAN érdemesebb inkább fogyni. Most nem mennék bele abba, hogy miért jobb zsírból fogyni és nem izomból, mivel elég széles tartalmú magyarázat lenne, viszont tény, hogy zsírból okosabb dolog fogyni, mint izomból, ahonnan teljesen értelmetlen a legtöbb esetben. Összegezve: a fogyást többféleképpen megvalósítható, de a legjobb módszer a szénhidrátok csökkentésén alapszik és a fehérje növelésén (ezzel ugyanis a kalóriamennyiség jelentõsen csökken, ezért kell hangsúlyt fektetni az étel minõségére ) + megfelelõ mennyiségû testmozgás, amennyiben lehetséges. Térjünk a második részre: felmerült benned, hogy talán sokat eszel. Nos nem alaptalan gyanú született meg benned, mivel bár nem sok amit eszel, de lehetne jobb is minõségileg, mert ugyebár amint mondtam az elõbb is: a minõség sokat számít. A reggeli szendvics jó, hogyha megfelelõen van elkészítve: t.k.- û, korpás- , házi- , vagy egyéb minõségileg jobb kenyér, mint a fehér kenyér; kolbász/felvágottak helyett minnél tisztább hús, ami lehet akár sonka is, de olyan sonka amit legalább 10x megkell rágjál, mert abban van a hús. Ebédre a rántott csirkemell nem is rossz, de nem is a legjobb választás, tudom, hogy Magyarországon nem elterjedt, de párolással/grillezéssel kitünõ ebédet lehet varázsolni és ha kellõképpen van elkészítve akkor nincs "ázott hús" íze, ahogy az egyik ismerõsöm fogalmazott. A rizs oké, néha lehet burgonya is helyette, a csoki felesleges, hacsak nem 70% feletti kakaótartalmú, de ezt gondolom te is tudod. A vacsora lehetne változatosabb is, a szendvics egyáltalán nem tartozik a jó alternatívák közé, ilyenkor bármilyen magas fehérjetartalmú étel megfelel, a szendvics nem tartozik ezek közé. A sport nem igazán lehetséges nálad, amint említetted, ezért is voltam olyan igényes ami a diétádat illeti és neked is igényesebbnek kellene lenned, mivel nálad nagyon sok múlik az étkezésen, hogyha a sport nagy része elmarad. Ami az elhízásod illeti: bizonyos kor után sok emberrel elõfordul, a fontos az, hogy észrevedd ídõben és tegyél ellene, mivel nálad mégcsak nem is jó indulatú súlyfelszedésrõl van szó, mivel nem sportolsz. A centiket nézve viszont az lenne a tanácsom, hogy ne foglalkozz velük. Illetve foglalkozhatsz, de ne most, mivel nem jó, hogyha rágörcsölsz valamire, tudatalatt sok ember ezért bukik el fogyás ideje alatt. Ugyanis tévedés az, hogy hetente lekell mérni magunkat. Nem kell. Elkell indítsd a folyamatot, tenned kell a megfelelõ lépéseket és bíznod kell önmagadban, ennyi. Bizonyos ídõ eltelte után akár újramérheted magad, de csakis akkor amikor már te is változást érzel, addig felesleges. A fogamzásgátlókról a vélemények megoszlanak: egyes kutatások szerint van közük a súlyfelszedéshez, más kutatások alapján nem befolyásolják az elhízás folyamatát. Viszont abban az esetben, hogyha úgysem tervezed már szedni õket, akkor felesleges is ezen rágódni többet, a tudomány még úgysem jutott közös nevezõre, ami ezt a témát illeti. Az úszógumik pedig elfognak tûnni, hogyha jól átalakítod a diétád és nekifogsz mozogni, ha nem is intenzíven, de egy közepes séta talán belefér nálad is néhány alkalommal. Ezenkívül a házi munka is megfelelõ mozgás. A derekad centijeirõl pedig már elmondtam a véleményem, viszont most még hozzátennék annyit, hogy: nem a centik számítanak, hanem maga a derekad. Vannak számos nõk akiknek a derekuk jelentõsen nagyobb, mint a "modell-derék" és mégis szexi derekuk van.

Többé-kevésbé 6 részre osztanám a kérdésed, ennek megfelelõen 6 részre osztom én is a válaszom. Elõszõr is elmondom neked "hogy is van ez": a fogyás eddigi ismereteink alapján akkor indul be amikor a szervezetben keletkezik egy kalóriadeficit. Azért hallasz különbözõ véleményeket, mivel kétféle módon is elérhetõ ennek a kal-veszteségnek a létrehozása: - a kalória-bevitel csökkentésével - a kalória-felhasználás növelésével, testmozgás növelésével A fogyás mindkét esetben beindul és "megy", viszont ami a lényeges az az, hogy HOGYAN érdemesebb inkább fogyni. Most nem mennék bele abba, hogy miért jobb zsírból fogyni és nem izomból, mivel elég széles tartalmú magyarázat lenne, viszont tény, hogy zsírból okosabb dolog fogyni, mint izomból, ahonnan teljesen értelmetlen a legtöbb esetben. Összegezve: a fogyást többféleképpen megvalósítható, de a legjobb módszer a szénhidrátok csökkentésén alapszik és a fehérje növelésén (ezzel ugyanis a kalóriamennyiség jelentõsen csökken, ezért kell hangsúlyt fektetni az étel minõségére ) + megfelelõ mennyiségû testmozgás, amennyiben lehetséges. Térjünk a második részre: felmerült benned, hogy talán sokat eszel. Nos nem alaptalan gyanú született meg benned, mivel bár nem sok amit eszel, de lehetne jobb is minõségileg, mert ugyebár amint mondtam az elõbb is: a minõség sokat számít. A reggeli szendvics jó, hogyha megfelelõen van elkészítve: t.k.- û, korpás- , házi- , vagy egyéb minõségileg jobb kenyér, mint a fehér kenyér; kolbász/felvágottak helyett minnél tisztább hús, ami lehet akár sonka is, de olyan sonka amit legalább 10x megkell rágjál, mert abban van a hús. Ebédre a rántott csirkemell nem is rossz, de nem is a legjobb választás, tudom, hogy Magyarországon nem elterjedt, de párolással/grillezéssel kitünõ ebédet lehet varázsolni és ha kellõképpen van elkészítve akkor nincs "ázott hús" íze, ahogy az egyik ismerõsöm fogalmazott. A rizs oké, néha lehet burgonya is helyette, a csoki felesleges, hacsak nem 70% feletti kakaótartalmú, de ezt gondolom te is tudod. A vacsora lehetne változatosabb is, a szendvics egyáltalán nem tartozik a jó alternatívák közé, ilyenkor bármilyen magas fehérjetartalmú étel megfelel, a szendvics nem tartozik ezek közé. A sport nem igazán lehetséges nálad, amint említetted, ezért is voltam olyan igényes ami a diétádat illeti és neked is igényesebbnek kellene lenned, mivel nálad nagyon sok múlik az étkezésen, hogyha a sport nagy része elmarad. Ami az elhízásod illeti: bizonyos kor után sok emberrel elõfordul, a fontos az, hogy észrevedd ídõben és tegyél ellene, mivel nálad mégcsak nem is jó indulatú súlyfelszedésrõl van szó, mivel nem sportolsz. A centiket nézve viszont az lenne a tanácsom, hogy ne foglalkozz velük. Illetve foglalkozhatsz, de ne most, mivel nem jó, hogyha rágörcsölsz valamire, tudatalatt sok ember ezért bukik el fogyás ideje alatt. Ugyanis tévedés az, hogy hetente lekell mérni magunkat. Nem kell. Elkell indítsd a folyamatot, tenned kell a megfelelõ lépéseket és bíznod kell önmagadban, ennyi. Bizonyos ídõ eltelte után akár újramérheted magad, de csakis akkor amikor már te is változást érzel, addig felesleges. A fogamzásgátlókról a vélemények megoszlanak: egyes kutatások szerint van közük a súlyfelszedéshez, más kutatások alapján nem befolyásolják az elhízás folyamatát. Viszont abban az esetben, hogyha úgysem tervezed már szedni õket, akkor felesleges is ezen rágódni többet, a tudomány még úgysem jutott közös nevezõre, ami ezt a témát illeti. Az úszógumik pedig elfognak tûnni, hogyha jól átalakítod a diétád és nekifogsz mozogni, ha nem is intenzíven, de egy közepes séta talán belefér nálad is néhány alkalommal. Ezenkívül a házi munka is megfelelõ mozgás. A derekad centijeirõl pedig már elmondtam a véleményem, viszont most még hozzátennék annyit, hogy: nem a centik számítanak, hanem maga a derekad. Vannak számos nõk akiknek a derekuk jelentõsen nagyobb, mint a "modell-derék" és mégis szexi derekuk van.
hát nincs mit hozzáfûznöm az elõttem lévõ teljesen jól leírt mindent ment a kéz, nagyon összefoglalt és nagyon precíz válaszok voltak ritka az ilyen válaszoló:)

Hogyan is vannak most ezek az iskola vizsgálatok? Mi is pontosan a helyzet és valóság? (lényeg lennt)

Mindenki azt írja hogy orvostól függ mit és hogyan vizsgál,hogy meddig megy el vizsgálat terén,de lehet tőle kérni ha egyenkénti vizsgálatot szeretének.A sulimba csak általános vizsgálatok voltak,semmi extra,míg a havaromnál egy párnál is lett volna nemi jellegű vizsgálat is,de kevesen vettek rajta részt ott is hallgatagok,félősebbek csak.Most akkor kötelezhetnek valakit rá vagy sem,mert ki ezt ki azt mond?Meg hol van rendszer az egészben,ha orvosok hasra csapnak én ennyit,te annyit vizsgálok,én így,te meg úgy?

Legjobb válasz: Azért vizsgálják gyermek korban (általában évente), mivel ha probléma van, akkor még azt idõben tudják kezelni. Pl.: egy fitymaszûkületnél, ha teljes metélést kíván, akkor egy gyermeknél még szépen regenerálódik, szinte egybe olvad a heg a pénisz többi részével. Ellenben egy idõsebbnél, mondjuk 30 évesnél már a péniszen lévõ bõr is erõsebb színezetû, és a metélésnél szín különbség lép fel, így esztétikailag hagy némi kívánni valót. Egy színvakságnál, vagy egy színtévesztésnél is alapvetõ fontosságú, hogy gyermekkorban minél elõbb kiderüljön, hogy az ifjú titán ne pályaválasztásnál csalódjon nagyot, hanem még idejében eltudja tervezni az életét, további tanulmányait. Az, hogy kinek mit vizsgálnak az több mindentõl függ: -kór története, azaz amikor bemész van egy kis füzetecskéd, és abban megtalálható, hogy milyen vizsgálatokon estél át (oltás, egészségügyi beavatkozások, allergia stb stb).... ha valami hiányzik, vagy nem volt elegendõ, akkor megnézik - az orvos/védõnõ minõsége, azaz állandó orvos/védõnõ,vagy csak ideiglenes, mivel az ideiglenesnek nincs annyi ideje, az állandó alaposabb lehet - szakorvos csinálja, vagy védõnõ - van-e jogosítványa az elvégzendõ vizsgálatokhoz? Nem mindenre terjed ki, vagy hiányzik valamilyen engedély. - mire kaptak engedélyt, mire kaptak "parancsot" - beugró, azaz helyettesítõ - mennyi idõt engedélyezett a vizsgálatra az iskola ( 50 perc 30 gyermekre.... gondolhatod mire elég). Nagy luxus ám a mindenre kiterjedõ vizsgálat, az gyerekenként, akár 15-30 perc is lehet ( egy osztályban van mondjuk 20 fiú, akkor számolhatod, hogy mennyi idõ csak egy osztály). Az orvos nem hasra csap, ezt verd ki a fejedbõl. Neki megadott szisztéma alapján kell eljárnia. Nyilván ha meglát valami gubancot, akkor ott helyben próbálja kivizsgálni, de rossz esetben beutalót add, vagy késõbbi idõpontba egyénileg kivizsgál. De jogilag itt találod meg: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700026.NM Munkahelyi orvosi vizsgálat is van, sõt pszichológiai vizsgálat is.... szóval kicsit érthetetlen a problémád. Egy felnõttel nehezebb a dolga, mivel nem tudják kényszeríteni, maximum az alkalmassági engedély megvonásával, ami akár munkahely vesztéssel is jár. Továbbá nem szükséges minden munkahelyen vizsgálni az embereket, de pl.: óvodában, iskolában, bölcsõdében, tûzoltóságon, rendõrségen stb stb alapvetõen kötelezõek, bár nem ugyanolyanok, hanem más más részre kiterjedõ- alaposságú vizsgálat szükséges. Az iskola orvos azt feltételezi, hogy ami a kórtörténetedben szerepel az valós (és persze az is!), és ha egyszer megvizsgálták mondjuk a péniszedet általános hetedikben, akkor elég gimi másodikban újra, mivel ha változás volt, akkor azt észreveszik, ha pedig ezután lesz gond, akkor lévén, hogy felnõtt vagy, feltételezik a saját felelõsségedre történõ kivizsgálást. Egy gyermeknél korlátozott felelõsséget vesznek. A szülõk sem törõdnek vele minden esetben..... ez egyedül az iskola orvosra hárul. Nem kötelezõ részt venned rajta, de erõsen ajánlott, illetve ha zavar a csoportos vizsgálat, kérhetsz utólagos egyénit is. Ezt az orvos elbírálja, és ha nem is aznap, valamikor behívhat, és kivizsgál. Alapjában nem érdemes ellógni ezekrõl, mivel ott nem ártani vannak, hanem segíteni rajtad, ha gond van.

Azért vizsgálják gyermek korban (általában évente), mivel ha probléma van, akkor még azt idõben tudják kezelni. Pl.: egy fitymaszûkületnél, ha teljes metélést kíván, akkor egy gyermeknél még szépen regenerálódik, szinte egybe olvad a heg a pénisz többi részével. Ellenben egy idõsebbnél, mondjuk 30 évesnél már a péniszen lévõ bõr is erõsebb színezetû, és a metélésnél szín különbség lép fel, így esztétikailag hagy némi kívánni valót. Egy színvakságnál, vagy egy színtévesztésnél is alapvetõ fontosságú, hogy gyermekkorban minél elõbb kiderüljön, hogy az ifjú titán ne pályaválasztásnál csalódjon nagyot, hanem még idejében eltudja tervezni az életét, további tanulmányait. Az, hogy kinek mit vizsgálnak az több mindentõl függ: -kór története, azaz amikor bemész van egy kis füzetecskéd, és abban megtalálható, hogy milyen vizsgálatokon estél át (oltás, egészségügyi beavatkozások, allergia stb stb).... ha valami hiányzik, vagy nem volt elegendõ, akkor megnézik - az orvos/védõnõ minõsége, azaz állandó orvos/védõnõ, vagy csak ideiglenes, mivel az ideiglenesnek nincs annyi ideje, az állandó alaposabb lehet - szakorvos csinálja, vagy védõnõ - van-e jogosítványa az elvégzendõ vizsgálatokhoz? Nem mindenre terjed ki, vagy hiányzik valamilyen engedély. - mire kaptak engedélyt, mire kaptak "parancsot" - beugró, azaz helyettesítõ - mennyi idõt engedélyezett a vizsgálatra az iskola ( 50 perc 30 gyermekre.... gondolhatod mire elég). Nagy luxus ám a mindenre kiterjedõ vizsgálat, az gyerekenként, akár 15-30 perc is lehet ( egy osztályban van mondjuk 20 fiú, akkor számolhatod, hogy mennyi idõ csak egy osztály). Az orvos nem hasra csap, ezt verd ki a fejedbõl. Neki megadott szisztéma alapján kell eljárnia. Nyilván ha meglát valami gubancot, akkor ott helyben próbálja kivizsgálni, de rossz esetben beutalót add, vagy késõbbi idõpontba egyénileg kivizsgál. De jogilag itt találod meg: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700026.NM Munkahelyi orvosi vizsgálat is van, sõt pszichológiai vizsgálat is.... szóval kicsit érthetetlen a problémád. Egy felnõttel nehezebb a dolga, mivel nem tudják kényszeríteni, maximum az alkalmassági engedély megvonásával, ami akár munkahely vesztéssel is jár. Továbbá nem szükséges minden munkahelyen vizsgálni az embereket, de pl.: óvodában, iskolában, bölcsõdében, tûzoltóságon, rendõrségen stb stb alapvetõen kötelezõek, bár nem ugyanolyanok, hanem más más részre kiterjedõ- alaposságú vizsgálat szükséges. Az iskola orvos azt feltételezi, hogy ami a kórtörténetedben szerepel az valós (és persze az is!), és ha egyszer megvizsgálták mondjuk a péniszedet általános hetedikben, akkor elég gimi másodikban újra, mivel ha változás volt, akkor azt észreveszik, ha pedig ezután lesz gond, akkor lévén, hogy felnõtt vagy, feltételezik a saját felelõsségedre történõ kivizsgálást. Egy gyermeknél korlátozott felelõsséget vesznek. A szülõk sem törõdnek vele minden esetben..... ez egyedül az iskola orvosra hárul. Nem kötelezõ részt venned rajta, de erõsen ajánlott, illetve ha zavar a csoportos vizsgálat, kérhetsz utólagos egyénit is. Ezt az orvos elbírálja, és ha nem is aznap, valamikor behívhat, és kivizsgál. Alapjában nem érdemes ellógni ezekrõl, mivel ott nem ártani vannak, hanem segíteni rajtad, ha gond van.
@83%-os (#2-es hozzászólónak) Ne küldj ennek a gyereknek semmi további tájékoztatást, mert ez egy kamus! Jellegzetes a stílusa, és állandóan teleírja hülyeségeivel az összes iskolaorvosi vizsgálatról szóló kérdéseket ugyanazzal, tízmilliószor kihangsúlyozva, nemegyszer más személynek kiadva magát, mindezt azért, hogy lebeszéljen másokat az orvosi vizsgálatok szükségességérõl, és ellenállásra buzdítson, csak mert õ régen egy ilyennél megalázó helyzetben érezte magát. Ha most te eleget teszel a kéréseinek, õ ezt fel fogja használni más kérdéseknél, azért is írta ki ezt a kérdést, mert kifogyott az ötlettára, mivel lehet manipulálni a többi kérdezõt/fórumozót! Ne írj neki, ha jót akarsz tenni! Bocs az offért.
A kérdező hozzászólása: Még annyit, ezt kifelejtettem, hogy itt osszák az észt, hogy ki lehet bírni, amikor nem igazán akarnak résztvenni rajta, ha most elvileg közép, idõs és bármilyen korban lehet bajunk akkor ha ezt kiterjesztetnék munkahelyi szinteken is akkor is így gondolnák miközben nem ezt mutatja a statisztika?Vagy ha már magukról lenne szó akkor már mindjárt másképp gondolnák hogy nem nagy ügy?
A kérdező hozzászólása: Oké, értem, bár jó hogy a sulinkba nincs ilyen, remélem nincs is erre szándékuk késõbb sem, általánosban sem volt.De csajoknál bárkinél lehet bármi gond és ott ritka.Meg mivel fitymaszükületet írtál az felnõttkorban is kialakulhat és akkor kíváncsi lennék mit szólnának õk ehhez munkahelyi vizsgálatként.Meg mi az hogy kérni lehessen az egyenkénti vizsgálatot, t ök könnyen megoldható kell egy mozdítható pavilon és kész és akkor sneki nem lát semmit amit nem kellene látnia. De akkor is aki iskolaorvosként tevékenykedi biztos van valami elõírás vizsgálatok terén, csak van biztos egy olyan része amit az orvos eldönthet hogy elvégez vagy sem.De ez gáz, mert mért nem a gyerekorvosa végzi el, mért egy idegen.Fura és kusza ez.
A kérdező hozzászólása: A diákokra nézve is tudnál valamit ide küldeni, ami az õ szempontjukból írja le a jogi részt.Mert írtad nem kötelezõ, de ahol le van ez írva, meg a választható orvos is, mert errõl is hallottam.Akkor ki tudnám majd nyomtattatni ezt. Kösz a segítséget és a gyors választ.
A kérdező hozzászólása: Nekem ez a 3. orvosos témakörû kérdésem, az elsõ is az alkalmassági vizsgáról szólt, a második meg nõkhöz.Ki a fenne vagy te?

Akkor most hogy is van ez az Izrael?

Akkor most hogyan áll velük Isten? Még mindig kiválasztott nép? A mostani állam az Úr munkája vajon? Ha egy keresztény vallási műsorban azt éneklik, hogy az Úr népe Izrael (valószínűleg a testi Izraelre gondolnak), helyesen teszik? Véleményem szerint a Biblia igaz. Csak olyanok válaszoljanak akik ezt szintén így gondolják, és igékkel alátámaszva. Nem vagyok kíváncsi szélsőjobboldali ömlengésekre, meg olyanokra, hogy jaj, mert írtak egy könyvet, mely szerint ők a kiválasztottak. Tény, hogy az Ószövetségben azok voltak. A kérdés nem provokáció, tényleg nem tudom, mert mindenki mást mond.

Legjobb válasz: ez lemaradt. Illetve találtam valamit, amit szeretnék bemásolni neked: Az evangélikusok közül néhányan úgy vélik, a modern kori Izrael állam megalakulása egy bibliai próféciát teljesített be. Például John Hagee lelkész a könyvében megjegyzi: „Ezt az emlékezetes eseményt Ésaiás próféta már korábban elõrevetítette: »egy ország egy nap jön világra« (Ésaiás 66:8)” (Visszaszámlálás Jeruzsálem fölött). John Hagee még hozzáfûzi, hogy ez volt a XX. század történelmének legjelentõsebb prófétai eseménye, és így mindenki elõtt nyilvánvalóvá vált, hogy Izrael Istene él és tevékeny. Vajon megállja a helyét ez az állítás? Valóban a mai Izrael állam létrejöttét jövendölte meg az Ézsaiás 66:8? Csakugyan 1948. május 14-e volt a XX. század történelmének legjelentõsebb prófétai eseménye? Ha a modern kori Izrael állam Isten választott nemzete, és ha Isten e nemzet által teljesít be bibliai próféciákat, azt a Biblia olvasói a világ minden táján nagy érdeklõdéssel figyelnék. Ézsaiás próféciája így szól: „Ki hallott már ilyesmit? Ki látott ezekhez hasonlót? Vajon világra hoznak-e vajúdva egy országot egyetlen nap alatt? Vagy megszületik-e egy nemzet egyszerre? Mert vajúdni kezdett Sion, és meg is szülte fiait” (Ézsaiás 66:8). Világos, hogy ez a vers arról jövendöl, hogy egy nemzet nagyon gyorsan, szinte egyetlen nap alatt születik meg, azaz jön létre. De ki idézi ezt elõ? A következõ versbõl kiderül: „»Hát én csak megnyissam a méhet, de a szülést már ne indítsam meg? – így szól Jehova. – Vagy talán a szülést megindítom, de a méhet bezárom?« – így szól Istened.” Jehova Isten egyértelmûen kijelenti, hogy õ idézi elõ ezt a jelentõségteljes eseményt. A mai Izrael egy világi demokrácia, mely a hivatalos nyilatkozataiban sohasem állítja, hogy a Biblia Istenére támaszkodik. És vajon 1948-ban az izraeliek Jehova Istennek tulajdonították az államuk megszületését? Nem. Sem Isten neve, de még az „Isten” szó sem szerepel a nyilatkozat eredeti szövegében. A végleges szövegérõl pedig egy könyv ezt írja: „A nemzeti tanács tagjai között még délután egy órakor, a tanács gyûlésén sem volt egyetértés az állam létrejöttérõl szóló nyilatkozat szövegében . . . A vallásos zsidók azt akarták, hogy szerepeljen benne az »Izrael Istene« kifejezés. A világi zsidók azonban ellenezték ezt. Ben Gurion, engedve a nyomásnak, úgy döntött, hogy a szövegben a »Szikla« szó szerepeljen az »Isten« szó helyett” (Great Moments in Jewish History). A modern kori Izrael állam a mai napig egy ENSZ-határozatra hivatkozik, mely szerint a zsidó népnek természetes és történelmi joga van az államalapításhoz. Vajon ésszerû azt gondolni, hogy a Biblia Istene a XX. század történelmének legjelentõsebb prófétai eseményét egy olyan nép érdekében viszi véghez, mely nem hajlandó neki tulajdonítani ezt? Ellentét a múlttal A mai Izrael állásfoglalása éles ellentétben van az ókori Izraelével. I. e. 537-ben, 70 évvel azután, hogy a babilóniaiak elpusztították és elnéptelenítették Izraelt, a nemzet valóban újjászületett, szinte egyetlen nap alatt. Amikor a Babilont meghódító perzsa Nagy Círusz engedélyezte a zsidók hazatérését, az Ézsaiás 66:8 szavai egyértelmûen beteljesedtek (Ezsdrás 1:2). Círusz elismerte, hogy az i. e. 537 eseményei Jehova akaratából történtek, és akik visszatértek Jeruzsálembe, azzal a szándékkal tették ezt, hogy helyreállítsák Jehova Isten imádatát, és újjáépítsék a templomot. A modern kori Izrael hivatalosan sohasem jelentette ki, hogy ilyesmi szándékában állna. Vajon a mai Izrael Isten választott nemzete? Mivel a zsidó nemzet i. sz. 33-ban elvetette Jehova Fiát, a Messiást, elvesztette azt a kiváltságot, hogy Isten választott nemzete legyen. Maga a Messiás így fogalmazta ezt meg: „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megöli a prófétákat, és megkövezi azokat, akik hozzá küldettek . . . Íme! Elhagyatottá lesz nektek a házatok” (Máté 23:37, 38). Jézus szavai akkor teljesedtek be, amikor i. sz. 70-ben a római hadsereg elpusztította Jeruzsálemet a templommal és a papsággal együtt. De hogyan valósul így meg Istennek az a szándéka, hogy lesz egy nemzete, mely ’különleges tulajdona minden nép közül, és amely papok királysága és szent nemzet’? (2Mózes 19:5, 6). A zsidó származású Péter apostol választ adott erre a kérdésre az egyik levelében, melyet keresztényeknek írt, akik között voltak zsidó és nem zsidó születésûek is. Ezt írta: „választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, különleges tulajdonnak szánt nép vagytok . . . Mert egykor nem voltatok nép, most azonban Isten népe vagytok; azok voltatok, akik iránt nem tanúsítottak irgalmasságot, most azonban azok vagytok, akik iránt irgalmasságot tanúsítanak” (1Péter 2:7–10). A szent szellem által kiválasztott keresztények tehát egy szellemi nemzethez tartoznak, hiszen azt, hogy tagjai ennek a nemzetnek, nem az határozza meg, hogy milyen nemzetiségûnek születtek vagy hogy hol élnek. Pál apostol a következõ szavakkal magyarázta ezt meg: „sem a körülmetéltség nem valami, sem a körülmetéletlenség, hanem egy új teremtés, az valami. És akik rendezettségben fognak járni e viselkedési szabály szerint, mindazokon béke legyen, és irgalmasság, igen, az Isten Izraelén!” (Galácia 6:15, 16). Habár a mai Izrael bárkinek állampolgárságot ad, aki születésénél fogva zsidó vagy áttért a zsidó hitre, a Bibliában ’az Isten Izraelének’ nevezett nemzetnek csak az lehet a tagja, aki ’engedelmes, és meg van hintve Jézus Krisztus vérével’ (1Péter 1:1, 2). Ezekrõl a személyekrõl, vagyis a szellemi zsidókról Pál ezt írta: „nem az a zsidó, aki külsõleg az, és a körülmetéltség sem az, amelyik külsõleg van a testen, hanem az a zsidó, aki belsõleg az, és az õ körülmetéltsége a szív körülmetéltsége szellem által, nem pedig írott törvénygyûjtemény által. Az ilyennek dicsérete nem emberektõl, hanem az Istentõl jön” (Róma 2:28, 29). Ez a vers segít megértenünk Pál egyik sokat vitatott kijelentését. A rómaiakhoz írt levelében egy jelképes olajfáról írt. A hitetlen test szerinti zsidókat az olajfa azon ágaihoz hasonlította, melyeket lenyestek, hogy a helyükbe ’vadolajfaágakat’ oltsanak be, melyek a nem zsidókat szemléltetik (Róma 11:17–21). Pál így fejezi be a gondolatmenetét: „részlegesen megkeményedett Izrael, mígnem bejön a nemzetekbõl valók teljes száma, és ily módon az egész Izrael megmentésben részesül” (Róma 11:25, 26). Vajon itt arról jövendölt, hogy az utolsó pillanatban a zsidók tömegesen áttérnek a keresztény hitre? Egyértelmû, hogy semmi ilyesmi nem történt. Pál „az egész Izrael” kifejezés alatt a szellemi Izraelt értette, vagyis azokat a keresztényeket, akik a szent szellem által lettek kiválasztva. Arra utalt, hogy bár a test szerinti zsidók nem fogadták el a Messiást, ez nem hiúsította meg Istennek azt a szándékát, hogy legyen egy szellemi „olajfa”, melynek minden ága gyümölcsöt terem. Ez összhangban van azzal a szemléltetéssel, melyet Jézus mondott. Egy szõlõtõhöz hasonlította magát, melynek gyümölcstelen ágait le fogják nyesni. Ezt mondta: „Én vagyok az igazi szõlõtõ, és az én Atyám a szõlõmûves. Minden rajtam levõ szõlõvesszõt, amely nem terem gyümölcsöt, eltávolít, és amelyik gyümölcsöt terem, azt mind megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen” (János 15:1, 2). A modern kori Izrael állam létrejötte tehát nem lett megjövendölve a Bibliában, a szellemi Izraelé azonban igen. Ha felismered, hogy kik õk, és csatlakozol hozzájuk, örökké tartó áldásokban lehet részed (1Mózes 22:15–18; Galácia 3:8, 9).

ez lemaradt. Illetve találtam valamit, amit szeretnék bemásolni neked: Az evangélikusok közül néhányan úgy vélik, a modern kori Izrael állam megalakulása egy bibliai próféciát teljesített be. Például John Hagee lelkész a könyvében megjegyzi: „Ezt az emlékezetes eseményt Ésaiás próféta már korábban elõrevetítette: »egy ország egy nap jön világra« (Ésaiás 66:8)” (Visszaszámlálás Jeruzsálem fölött). John Hagee még hozzáfûzi, hogy ez volt a XX. század történelmének legjelentõsebb prófétai eseménye, és így mindenki elõtt nyilvánvalóvá vált, hogy Izrael Istene él és tevékeny. Vajon megállja a helyét ez az állítás? Valóban a mai Izrael állam létrejöttét jövendölte meg az Ézsaiás 66:8? Csakugyan 1948. május 14-e volt a XX. század történelmének legjelentõsebb prófétai eseménye? Ha a modern kori Izrael állam Isten választott nemzete, és ha Isten e nemzet által teljesít be bibliai próféciákat, azt a Biblia olvasói a világ minden táján nagy érdeklõdéssel figyelnék. Ézsaiás próféciája így szól: „Ki hallott már ilyesmit? Ki látott ezekhez hasonlót? Vajon világra hoznak-e vajúdva egy országot egyetlen nap alatt? Vagy megszületik-e egy nemzet egyszerre? Mert vajúdni kezdett Sion, és meg is szülte fiait” (Ézsaiás 66:8). Világos, hogy ez a vers arról jövendöl, hogy egy nemzet nagyon gyorsan, szinte egyetlen nap alatt születik meg, azaz jön létre. De ki idézi ezt elõ? A következõ versbõl kiderül: „»Hát én csak megnyissam a méhet, de a szülést már ne indítsam meg? – így szól Jehova. – Vagy talán a szülést megindítom, de a méhet bezárom?« – így szól Istened.” Jehova Isten egyértelmûen kijelenti, hogy õ idézi elõ ezt a jelentõségteljes eseményt. A mai Izrael egy világi demokrácia, mely a hivatalos nyilatkozataiban sohasem állítja, hogy a Biblia Istenére támaszkodik. És vajon 1948-ban az izraeliek Jehova Istennek tulajdonították az államuk megszületését? Nem. Sem Isten neve, de még az „Isten” szó sem szerepel a nyilatkozat eredeti szövegében. A végleges szövegérõl pedig egy könyv ezt írja: „A nemzeti tanács tagjai között még délután egy órakor, a tanács gyûlésén sem volt egyetértés az állam létrejöttérõl szóló nyilatkozat szövegében . . . A vallásos zsidók azt akarták, hogy szerepeljen benne az »Izrael Istene« kifejezés. A világi zsidók azonban ellenezték ezt. Ben Gurion, engedve a nyomásnak, úgy döntött, hogy a szövegben a »Szikla« szó szerepeljen az »Isten« szó helyett” (Great Moments in Jewish History). A modern kori Izrael állam a mai napig egy ENSZ-határozatra hivatkozik, mely szerint a zsidó népnek természetes és történelmi joga van az államalapításhoz. Vajon ésszerû azt gondolni, hogy a Biblia Istene a XX. század történelmének legjelentõsebb prófétai eseményét egy olyan nép érdekében viszi véghez, mely nem hajlandó neki tulajdonítani ezt? Ellentét a múlttal A mai Izrael állásfoglalása éles ellentétben van az ókori Izraelével. I. e. 537-ben, 70 évvel azután, hogy a babilóniaiak elpusztították és elnéptelenítették Izraelt, a nemzet valóban újjászületett, szinte egyetlen nap alatt. Amikor a Babilont meghódító perzsa Nagy Círusz engedélyezte a zsidók hazatérését, az Ézsaiás 66:8 szavai egyértelmûen beteljesedtek (Ezsdrás 1:2). Círusz elismerte, hogy az i. e. 537 eseményei Jehova akaratából történtek, és akik visszatértek Jeruzsálembe, azzal a szándékkal tették ezt, hogy helyreállítsák Jehova Isten imádatát, és újjáépítsék a templomot. A modern kori Izrael hivatalosan sohasem jelentette ki, hogy ilyesmi szándékában állna. Vajon a mai Izrael Isten választott nemzete? Mivel a zsidó nemzet i. sz. 33-ban elvetette Jehova Fiát, a Messiást, elvesztette azt a kiváltságot, hogy Isten választott nemzete legyen. Maga a Messiás így fogalmazta ezt meg: „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megöli a prófétákat, és megkövezi azokat, akik hozzá küldettek . . . Íme! Elhagyatottá lesz nektek a házatok” (Máté 23:37, 38). Jézus szavai akkor teljesedtek be, amikor i. sz. 70-ben a római hadsereg elpusztította Jeruzsálemet a templommal és a papsággal együtt. De hogyan valósul így meg Istennek az a szándéka, hogy lesz egy nemzete, mely ’különleges tulajdona minden nép közül, és amely papok királysága és szent nemzet’? (2Mózes 19:5, 6). A zsidó származású Péter apostol választ adott erre a kérdésre az egyik levelében, melyet keresztényeknek írt, akik között voltak zsidó és nem zsidó születésûek is. Ezt írta: „választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, különleges tulajdonnak szánt nép vagytok . . . Mert egykor nem voltatok nép, most azonban Isten népe vagytok; azok voltatok, akik iránt nem tanúsítottak irgalmasságot, most azonban azok vagytok, akik iránt irgalmasságot tanúsítanak” (1Péter 2:7–10). A szent szellem által kiválasztott keresztények tehát egy szellemi nemzethez tartoznak, hiszen azt, hogy tagjai ennek a nemzetnek, nem az határozza meg, hogy milyen nemzetiségûnek születtek vagy hogy hol élnek. Pál apostol a következõ szavakkal magyarázta ezt meg: „sem a körülmetéltség nem valami, sem a körülmetéletlenség, hanem egy új teremtés, az valami. És akik rendezettségben fognak járni e viselkedési szabály szerint, mindazokon béke legyen, és irgalmasság, igen, az Isten Izraelén!” (Galácia 6:15, 16). Habár a mai Izrael bárkinek állampolgárságot ad, aki születésénél fogva zsidó vagy áttért a zsidó hitre, a Bibliában ’az Isten Izraelének’ nevezett nemzetnek csak az lehet a tagja, aki ’engedelmes, és meg van hintve Jézus Krisztus vérével’ (1Péter 1:1, 2). Ezekrõl a személyekrõl, vagyis a szellemi zsidókról Pál ezt írta: „nem az a zsidó, aki külsõleg az, és a körülmetéltség sem az, amelyik külsõleg van a testen, hanem az a zsidó, aki belsõleg az, és az õ körülmetéltsége a szív körülmetéltsége szellem által, nem pedig írott törvénygyûjtemény által. Az ilyennek dicsérete nem emberektõl, hanem az Istentõl jön” (Róma 2:28, 29). Ez a vers segít megértenünk Pál egyik sokat vitatott kijelentését. A rómaiakhoz írt levelében egy jelképes olajfáról írt. A hitetlen test szerinti zsidókat az olajfa azon ágaihoz hasonlította, melyeket lenyestek, hogy a helyükbe ’vadolajfaágakat’ oltsanak be, melyek a nem zsidókat szemléltetik (Róma 11:17–21). Pál így fejezi be a gondolatmenetét: „részlegesen megkeményedett Izrael, mígnem bejön a nemzetekbõl valók teljes száma, és ily módon az egész Izrael megmentésben részesül” (Róma 11:25, 26). Vajon itt arról jövendölt, hogy az utolsó pillanatban a zsidók tömegesen áttérnek a keresztény hitre? Egyértelmû, hogy semmi ilyesmi nem történt. Pál „az egész Izrael” kifejezés alatt a szellemi Izraelt értette, vagyis azokat a keresztényeket, akik a szent szellem által lettek kiválasztva. Arra utalt, hogy bár a test szerinti zsidók nem fogadták el a Messiást, ez nem hiúsította meg Istennek azt a szándékát, hogy legyen egy szellemi „olajfa”, melynek minden ága gyümölcsöt terem. Ez összhangban van azzal a szemléltetéssel, melyet Jézus mondott. Egy szõlõtõhöz hasonlította magát, melynek gyümölcstelen ágait le fogják nyesni. Ezt mondta: „Én vagyok az igazi szõlõtõ, és az én Atyám a szõlõmûves. Minden rajtam levõ szõlõvesszõt, amely nem terem gyümölcsöt, eltávolít, és amelyik gyümölcsöt terem, azt mind megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen” (János 15:1, 2). A modern kori Izrael állam létrejötte tehát nem lett megjövendölve a Bibliában, a szellemi Izraelé azonban igen. Ha felismered, hogy kik õk, és csatlakozol hozzájuk, örökké tartó áldásokban lehet részed (1Mózes 22:15–18; Galácia 3:8, 9).
Szia! Nem jelentett és nem jelent nemzetet. Izrael, annyi, mint: az ember, aki Istennel jár.
Mivel én keresztény vagyok, ezért azt gondolom, hogy Isten Jézus által már új szövetséget kötött az emberekkel és ez a szövetség már nem a származástól, a faji hovatartozástól függ, hanem minden népre egyaránt kiterjed. Még egy ideillõ idézet: "Mit szóljunk ehhez? A pogányok, akik nem törekedtek a megigazulásra, megigazultak, mégpedig a hitbõl igazultak meg. A zsidó nép viszont, amely törekedett a törvénybõl eredõ megigazulásra, nem jutott el a törvény tel jesítésére. Vajon miért? Mert nem hittel, hanem tettekkel igyekezett teljesíteni. Megbotlottak a botlás kövében, amint írva van: A botlás kövét és a botrány szikláját teszem le Sionban, s nem vall szégyent, aki hisz benne. Testvérek! Szívbõl óhajtom üdvösségüket, s imádkozom érte az Istenhez. Tanúságot teszek mellettük, hogy van bennük buzgóság Istenért, de hiányzik a kellõ megértés. Mert félreismerik az Istentõl eredõ megigazulást, és a magukéval próbálják behelyettesíteni, nem vetik alá magukat az Istentõl származó megigazulásnak. Márpedig a törvény végsõ célja Krisztus, minden hívõ megigazulására." (Róm 9, 30-10, 4)
@ 2-es válaszoló Ezt írod: "Mivel én keresztény vagyok, ezért azt gondolom, hogy Isten Jézus által már új szövetséget kötött az emberekkel és ez a szövetség már nem a származástól, a faji hovatartozástól függ, hanem minden népre egyaránt kiterjed." > Nem vonom kétségbe azt, hogy keresztény vagy, de neked is el kell fogadnod mindazokat az Újszövetségi Igehelyeket, amelyik megerõsítik azt, ami - többek közt - a Jeremiás 31/31-34-ben le van írva. Gondolok itt (példának okáért) a Zsidó 8/8-12-re. Annyiból igazad van, hogy az AtyaIsten Jézusban szövetséget kötött minden emberrel - hiszen az engesztelõ Vér mindenki számára kiontatott - de Izral megkülönböztetettségérõl több Újszövetségi Ige is ír. Tehát - mint ahogy az elõbbi válaszomban is írtam - az Újszövetség megerõsíti Izraelnek a kiválasztottságát.

Na hogy is van ez az evolúció? Tényleg minden véletlen mutációeredménye?

Már másokban is felmerült a gondolat ahogy bennem is, hogy ugyebár egyes bonyolultabb biológiai képletek kicsiben kezdték, és ez eddig tök jó, a szemmel nagyon jól lehet példázni a fejl?dést.

Legjobb válasz: "Emellett minden biológiai szervre, szövetre elképzelhetõ, hogy csupán csak egy génmutáció eredménye? " Nem, nyilván egy csomó mutáció szükséges hozzá, amik évmilliók, esetleg évszázmilliók alatt halmozódtak fel. Ez generációk milliárdjait is jelentheti. egyedi kísérletek ezermilliárdjaival ekkora idõtávlatban. "Emellett minden biológiai szervre, szövetre elképzelhetõ, hogy csupán csak egy génmutáció eredménye? " Itt a tudományos modelalkotás egyik alapvetõ tulajdonsága érhetõ tetten: ha van egy jó modellünk, amit nagyon jólismerünk, és tudjuk, hogy mûködik, akkor nincs okunk feltételezni, hogy nagyon hasonló körülmények között ne mûködne. Mondok egy példát: ismerjük, hogyha leejtünk egy követ, akkor az leesik, felírjuk az egyenletet, F=ma stb stb. Létrehozzunk a gravitáció elméletét. Viszont, ha ferdehajítunk egy követ, akkor már nem tudjuk hogy hova esik a kõ, és mikor, ha nem tudunk integrálni. Ennek ellenére nem gondoljuk azt, hogy a ferdehajításnál nem mûködik a gravitáció. Ha a szemre van modellünk, jól tudjuk szemléltetni, hogy az emberi szemnél jóval egyszerûbb, kevesebb komponenst tartalmazó látószervek is léteznek, és alkalmasak arra, hogy az adott élõlény túlélését segítség, akkor abból le tudjuk vezetni, hogy az evolúció hozta létre. Ezután már nem lesz kérdés az evolúció mûködése. Mûködik pont. Akkor is, ha épp nem tudunk ilyen "sort" összehozni hasnyálmirigybõl, vagy kisujj körömbõl. Ha elfogadjuk, hogy a szem evolúcióval jött létre nem marad okunk feltételezni, hogy a hasnyálmirigy vagy a kisujjköröm másként keletkezett volna. Ilyenkor max azt mondhatjuk, hogy ezek kifejlõdése egyelõre nem tisztázott, de kutatásokkal nyilván felderíthetõ lesz, és ugyancsak evolúciós magyarázat várható. Ugyanúgy, ahogy a ferdehajításnál: ha már tudunk integrálni, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ott is minden pont ugyan azoknak a törnyényeknek engedelmeskedik, mint amikor a követ csak simán leejtjük. "Ezen kívül még ami az érdekes, hogy egy kezdetlegesen kialakult szerv hogyan tud fennmaradni." Itt elfelejted, hogy itt a kis bemélyedéssel rendelekezõ élõlény teljesen vak társaival versenyez. Azokkal szemben még egy kis fényérzékeny réteg is jelentõs elõny lehet. "a többsejtû szervezetek 500 millió éves történelme során is valószínûtlennek tartom az eddig általam gondolt álláspontokat." Szerintem ez egy nevetséges álláspont. Fogalmad sincs, hogy mi lehetséges, és mi nem ennyi idõ alatt. És mennyi idõ esetén tartanád valószínûnek? Mi alapján?

"Emellett minden biológiai szervre, szövetre elképzelhetõ, hogy csupán csak egy génmutáció eredménye? " Nem, nyilván egy csomó mutáció szükséges hozzá, amik évmilliók, esetleg évszázmilliók alatt halmozódtak fel. Ez generációk milliárdjait is jelentheti. egyedi kísérletek ezermilliárdjaival ekkora idõtávlatban. "Emellett minden biológiai szervre, szövetre elképzelhetõ, hogy csupán csak egy génmutáció eredménye? " Itt a tudományos modelalkotás egyik alapvetõ tulajdonsága érhetõ tetten: ha van egy jó modellünk, amit nagyon jólismerünk, és tudjuk, hogy mûködik, akkor nincs okunk feltételezni, hogy nagyon hasonló körülmények között ne mûködne. Mondok egy példát: ismerjük, hogyha leejtünk egy követ, akkor az leesik, felírjuk az egyenletet, F=ma stb stb. Létrehozzunk a gravitáció elméletét. Viszont, ha ferdehajítunk egy követ, akkor már nem tudjuk hogy hova esik a kõ, és mikor, ha nem tudunk integrálni. Ennek ellenére nem gondoljuk azt, hogy a ferdehajításnál nem mûködik a gravitáció. Ha a szemre van modellünk, jól tudjuk szemléltetni, hogy az emberi szemnél jóval egyszerûbb, kevesebb komponenst tartalmazó látószervek is léteznek, és alkalmasak arra, hogy az adott élõlény túlélését segítség, akkor abból le tudjuk vezetni, hogy az evolúció hozta létre. Ezután már nem lesz kérdés az evolúció mûködése. Mûködik pont. Akkor is, ha épp nem tudunk ilyen "sort" összehozni hasnyálmirigybõl, vagy kisujj körömbõl. Ha elfogadjuk, hogy a szem evolúcióval jött létre nem marad okunk feltételezni, hogy a hasnyálmirigy vagy a kisujjköröm másként keletkezett volna. Ilyenkor max azt mondhatjuk, hogy ezek kifejlõdése egyelõre nem tisztázott, de kutatásokkal nyilván felderíthetõ lesz, és ugyancsak evolúciós magyarázat várható. Ugyanúgy, ahogy a ferdehajításnál: ha már tudunk integrálni, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ott is minden pont ugyan azoknak a törnyényeknek engedelmeskedik, mint amikor a követ csak simán leejtjük. "Ezen kívül még ami az érdekes, hogy egy kezdetlegesen kialakult szerv hogyan tud fennmaradni." Itt elfelejted, hogy itt a kis bemélyedéssel rendelekezõ élõlény teljesen vak társaival versenyez. Azokkal szemben még egy kis fényérzékeny réteg is jelentõs elõny lehet. "a többsejtû szervezetek 500 millió éves történelme során is valószínûtlennek tartom az eddig általam gondolt álláspontokat." Szerintem ez egy nevetséges álláspont. Fogalmad sincs, hogy mi lehetséges, és mi nem ennyi idõ alatt. És mennyi idõ esetén tartanád valószínûnek? Mi alapján?
Egyébként jobban érzékelheted az ember evolucióját ha nem mutációról beszélsz hanem szimbiózisról!! mert az emberi test valójában egy hatalmas élõlény kolónia amiben az egyes csoportok egyre jobban specializálódtak! Úgy képzeld el mint ahogy a gomba és fa szimbiózisban él vagy ahogy egyes fajok szimbiózisban élnek egymással! Ez a specializálódási folyamat az egyedfejlõdésen tökéletesen látható! Másfelõl egy érdekesség! A szervezetedben 100 trillió sejt van miközben 1500 trilló mikróba!!! Vagyis valójában a szervezeted 10%-a emberi mert a többi sejt mikróbák tömkelege!!! természetesen az emberi sejt lényegesen nagyobb mint a mikróba így tömegileg "Te" vagy többen! :) ) De számbelileg bizony a szervezeted egy elenyészõ kisebbsége vagy és valójában a mikróbák egy csoportja vagy amik egymással és "veled" kooperálnak! Ja és minden egyes ember 60 mutációt tartalmaz a szüleihez képest!!! oersze ne 8 szemre meg 7 karra gondolj de sok apró mutációra: Ajánlom olvasgatásra: http://www.the-scientist.com/?articles.view/articleNo/30692/.. http://www.nature.com/ng/journal/v43/n7/full/ng.862.html Na EZ(!!!) tudomány!!! és nem az amit az intelligens teremtés hívei állítanak hogy a semmibõl nem alakulhat ki intelligencia tehát kellett "csak úgy" lenni a semmibõl egy szuperintelligenciának ami aztán megteremtette a másik alacsonyabb rendû intelligenciát! na hát ez tényleg hihetõbb mint hogy az evolució... :) )
Tedd fel magadnak a kérdést, hogy mi akadálya, hogy így legyen?
Szerintem (bár félõrült vagyok) nem volt telejesen véletlenszerû és "természetes" a dolog. Úgy gondolom valami vagy valaki(k) beleavatkoztak. "Isten", "földönkívüliek" vagy ilyenek. Amúgy Garrisonnak elég bizarr véleménye van a dologról: http://indavideo.hu/video/Mr_Garrison_-_Evolucio_elmelet
Azt a kérdést még sohasem tettétek fel magatoknak, hogy ezeknek a számítgatásoknak mi az értelme? Haszna? Mert a tudományos kutatások nem csak úgy, kedvtelésbõl történnek, hanem kemény miértekre, összefüggésekre keresik a választ. De semmiképpen sem arra, hány bolygó van a világegyetemben, vagy hogy mi a valószínûsége annak, hogy az ükanyámtól pont én szülessek. Ha pontosan tudnám (tudná az emberiség) az utóbbi két kérdésre a választ, az se jelentene semmit. Holt tudás, nem felhasználható. Az evolúció kutatása nem ilyenfajta valószínûségek kiszámolását jelenti. Ha mégis megteszik, csak azért, mert valami õrült, de elég befolyásos csoportnak rá kell mutatni a téveszméire. Az evolúciókutatás az élet fejlõdési folyamatának belsõ törvényszerûségeit, összefüggéseit próbálja rendbe rakni, minél teljesebbé tenni. Mint már többször írtam, a véletlen nem a természet tulajdonsága, hanem az ember technikai fogalma arra, amit még nem tud. De akik ezzel dolgoznak, pontosan tudják, hogy mit kellene tenni a tudásához. Csak vannak egyszerûbb, hatékonyabb módszereik ugyanannak az ismeretlennek a megismerésére. Például a véletlenek törvényszerûségei is. De azok soha nem alkalmazhatók egy egyedre, mert az csak a számokkal való bûvészkedés, haszna nincs, több tudást nem ad.
A kérdező hozzászólása: Kösz szépen, annyiban javítanálak ki, hogy a nyerõszámok eltalálásának kiszámolásához 90 alatt az 5 egyenletet használjuk, vagyis 1:43, 9 millióhoz az esélye. Az elmélet további részével teljesen egyet lehet érteni, én még magamban továbbvittem a annak a hozzászólónak a leírását, amiben a nemzedékeket taglalja, és irdatlan számok jöttek ki arra vonatkozóan, hogy mennyi mutáció jöhet létre, de lehet, hogy messze a tudományosan becsült adat alatt voltam így is. A végét nagyon nehéz volt megértenem, mert nekem valahogy egy baci letális génje ugrott be, így teljesen eltértem a gondolatmenetedtõl, de a végére tiszta volt teljesen.
A kérdező hozzászólása: Még kezdõként elég éretlen a hozzáállásom tudományos témában, de jó instrukciókat adtatok, azokat mindenképpen megfogadom. Talán már írtam is, hogy azért tartottam valószínûtlennek a véletlenekkel történõ fejlõdést, mert nem tudok többmilliós idõtávlatokban gondolkodni, és lehetetlennek éreztem az evolúció ezen részeit. Ezek csak érzések, nem logikailag levezetett dolgok voltak, egyszerûen csak kíváncsi voltam, hogy mi is pontosan a valóság.
"Emellett minden biológiai szervre, szövetre elképzelhetõ, hogy csupán csak egy génmutáció eredménye? " Valószínûleg nem egy gén nem egy mutációja. "mert még a a többsejtû szervezetek 500 millió éves történelme során is valószínûtlennek tartom az eddig általam gondolt álláspontokat." Valószínûtlen? Az mit jelent? Hogyan számítottad ki a valószínûsgét? Mennyi lett a végeredmény? "Remélem valamit nagyon félreértelmeztem az evolúció kapcsán, " Mivel nem sokat mondtál, félreértelmezned sem volt mit. Egyszerûen fogsz egy állítást, majd kijelented, hogy ez szerinted "valószínûtlen". Hogy miért, vagy mennyire, arról semmit sem mondasz. Ennek nem sok köze van az evolúcióhoz. "amikor azzal a kezdeti fejlettséggel igazából semmi elõnye nem származik, maximum ha azt továbbfejleszti, ami egy generáció alatt nem valósul meg?" Erre még a kreacionisták is tudnak válaszolni: http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2012/04/08/Nem_e.. "Megtalálhatjuk a könyvben a szokásos szónoki fordulatokat is, például: "Senki sem talált félig kétéltû-félig hal élõlényt." Lássuk csak, a Periophthalmus argentilineatus nevû trópusi hal, amely mangrovemocsarakban él, egészen ügyesen mászik a szárazföldön az úszói segítségével, az egész testfelületén keresztül képes felvenni a légköri oxigént, és nem meglepõ módon rendszeresen hosszú idõt tölt a vízen kívül is. Ez nem éppen az, amit SZA keres? De ha régebbi forrást szeretnénk, elég föllapozni Brehm, „Az állatok világa” címû mûvét, a Dipnoi címnél: "A tüdõs-vagy kettõslélekzésû halakat csak késõn, 1835-ben fedezték fel és lélekzésük sajátságossága miatt igen nagy feltûnést keltettek. A megszokott kopoltyúk mellett ugyanis tüdejük van, amely egy vagy két, hártyásfalú zsákból áll, s a magasabbrendû gerincesek tüdejével minden lényeges pontban megegyezik. E tüdõk a bél fölött helyezkednek el s hasoldali hangrés útján össze vannak a garattal kötve. Ugyancsak a garatba nyílnak hátulsó orrjáratukkal az orrüregek is, úgyhogy ezek az állatok a körlég levegõjét az orrukon át felvehetik és tüdejükbe szivattyúzhatják be. Csakugyan be is bizonyosodott, hogy a tüdõshalak a víz felszínére emelkedve levegõt lélekzenek be, sõt némelyik fajuk egyideig egészen elhagyja a vizet és csupán csak a körlégbõl lélekzik." Sõt, ha kicsit utánaolvasunk a kétéltûek légzésének, meglepõ módon azt találjuk, hogy lárva korukban kopoltyúval lélegeznek és a kifejlett állatokban is fontosabb a bõrlégzés, mint a tüdõn keresztül bonyolított gázcsere. A klasszikus kísérletben, ha egy béka tüdejét elkötötték, túlélt tüdõ nélkül is, de ha olajjal kenték be, ami megakadályozta a bõrlégzést, megfulladt. Megnézhetjük a mexikói axolotl nevû jószágot, ami bizony egy szalamandra, amelynek ivarérett korában is megmarad a kopoltyúja, de mellé tüdõvel is rendelkezik. Magyarán ismerünk olyan halat, amelyik az apály idejét a mocsárban tölti, a vízen kívül, olyan halat is, amelynek kopoltyúja és tüdeje is van egyszerre, de még olyan kétéltû is akad, amely egyszerre rendelkezik kopoltyúval és tüdõvel is. ehhez képest olvassuk el, mit ír errõl SZA: "Mi késztette volna a halakat valaha is arra, hogy kijöjjenek a vízbõl és mindez hogyan ment volna végbe? A kopoltyú egy szempillantás alatt hogy alakul tüdõvé és minek a hatására? Honnan lesz lába az uszonyos állatoknak? A tüdõ és a kopoltyú közt nincs átmenet. ... Ezek olyan felépítésbeli eltéréseket okoznak a vízi és a szárazföldi élõlények között, hogy logikai képtelenség még az átmeneti forma keresése is." (172. old) Majd a következõ oldalon maga a szerzõ írja le a tüdõshalakat, azaz válaszolja meg a saját kérdését, hogyan alakulhat ki egy halban a tüdõ, de nem arra jut, hogy hát akkor megoldotta ezt a kérdést, hanem valamiért levonja a következtetést: "A tüdõt azért kapták a Teremtõtõl, mert olyan helyen élnek, ahol kiszárad a folyómeder és ilyenkor az iszapba beleásva magukat nem tudják használni a kopoltyújukat." (173. old) Magyarán megvan, miért elõnyös egy halnak a tüdõ, megvan az élõ példa is egy élõlényre, aminek kopoltyúja és tüdeje is van egyszerre, ráadásul hal létére hosszú ideig elvan szárazon, de SZA mégis állítja, hogy egy ilyen élõlény létezése "logikai képtelenség". No, de akkor hogyan létezik mégis? Lehetséges, hogy itt valamilyen logika hiba történt? Sikerül a szárnyakkal kapcsolatban is önellentmondásba szaladni, a 173. oldalon azt olvassuk: "A szárny is - több más szervhez hasonlóan - egy olyan valami, ami csak akkor képes betölteni a szerepét, ha teljesen kialakult. ... Ez konkrétan azt jelenti, hogy hirtelen kellett volna megjelenniük a szárnyaknak úgy, hogy egy szárnnyal nem rendelkezõ állat olyan utódnak ad életet, amely már repülni tud!" Aztán a 237. oldalon a "nincsenek csökevényes szervek" gyakorlat során meglepõ kijelentést olvashatunk: "Abból, hogy egy szervnek nincs olyan funkciója, mint azt mi, intelligens emberek "elvárnánk" tõle, nem jelenti azt, hogy fölösleges lenne. A futómadarak - legtöbbször hatalmas - szárnyukat egyensúlyozásra, és az ellenség elriasztására használják. Ezen kívül a szervezet hõháztartásának szabályozásában is szerepet kap. A párzási elõkészületek és maga a párzás is elképzelhetetlen szárny nélkül. ... Ezen kívül a szárny tollai fizikai védelmet nyújtanak a támadás ellen és eleséskor is. " A szerzõ valamivel korábban éppen amellett érvelt, hogy a szárny nem alakulhat ki lépésenként, mert csak a röpképes szárny hasznos. Majd hirtelen kiderül, hogy ilyen hosszan tudja sorolni, mi mindenre lehet jó egy pár szárny egy röpképtelen madárnak is. Kár, hogy a saját magyarázatát nem alkalmazta saját korábbi fejtegetéseire, mert a könyv tekintélyes részét kivághatta volna, ha korábban belátja, hogy egy szerv nem csak a mai alakjában jelenthet elõnyt a gazdájának, hanem bizony akkor is hasznosnak bizonyulhatott, amikor még a mai mûködésére nem volt alkalmas, mert attól egészen másra még jó lehetett. Például, mint a strucc szárnya. Általánosít is, úgyhogy egy újabb csinos önellentmondást mutathatok be: "A szárazföldi lét megköveteli, hogy az állatnak tüdeje és veséje legyen; ezek a szervek a 100% -os vízi életmódban teljesen szükségtelenek és hasznavehetetlenek." (172. old) "Eleve lehetetlen bizonyítani, hogy egy szervnek nincs és nem is volt funkciója. " (238. old) Ha lehetetlen egy szerv haszontalanságát bizonyítani, a tüdõ és vese esetén ez hogyan sikerült? (Az már csak hab a tortán, hogy a halak rendelkeznek kiválasztószervvel, általában õsvese típusúval, amely nem túl meglepõ módon náluk is a kiválasztásban játszik szerepet, egyáltalán nem hasznavehetetlen.) Az igazán gyönyörû állítás ennek a fejezetnek a lezárása: "Azért, mert valami ismeretlen elõttünk, nem jelenti azt, hogy nem létezik." (238. old) Mindezt egy olyan könyvben olvashatjuk, aminek az egyik kulcsérve az, hogy ha az "evolucionisták" nem tudnak valamire példát mutatni, az nem is létezhetett soha. Talán ennek fényében érdemes lenne újra végigolvasni a könyvet és kihúzni minden olyan érvet, ami annyiból áll, hogy: Amit most nem ismerünk, az nincs és soha nem is volt. Csodálkoznék, ha a könyv negyede megmaradna, ha SZA saját érveire alkalmazná a saját axiómáit."
"Visszatérve a szemes példára, pl. egy szimpla bemélyedéssel hogy tudott egy egyed elsöprõ teret nyerni a többi faji vetélytársával szemben, amikor azzal a kezdeti fejlettséggel igazából semmi elõnye nem származik, maximum ha azt továbbfejleszti, ami egy generáció alatt nem valósul meg? " Ha van egy szemfoltod, csak pár sejt a bõrödben, ami fényérzékeny anyagot termel, azzal már meg tudod mondani, hogy nappal van vagy éjszaka, árnyékban vagy, vagy éppen napon. Ez önmagában óriási elõny, a planáriák például patakokban, kövek alatt élnek, a szemfoltjukkal csak a fényt érzékelik, de ez éppen elég ahhoz, hogy tudják, egy kõ alatt vannak, ahol nehezebben férnek hozzájuk a ragadozók, mert ott sötétebb van. http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/3007.html
5-ös vagyok. Kérdezõ csak azt a kérdést tedd fel magadban ha valóban tudományos alapon nézed a dolgot és így vizsgálod az intelligens tervezést: Mi a valószínûbb? - Hogy pár vegyület elegyébõl létrejünk egy végtelenül primitív és egyszerû életforma ami aztán az evolúció folyamán fejlõdik... - vagy hogy a nagy semmiben létezik csak úgy egy szuperintelligens és mindenható lény aki az egész világegyetemet kitalálta és felépítette majd úgy alakította hogy mi azt higyjük hogy az elözõ pontban leírt egy sejtes életformás kialakulás az igaz? Másfelõl ne keverjük a nézeteket! Az intelligens tervezés leginkább Amerikában elterjedt(asszem az emberke vagy 30%-a hisz benne) ami a Bibliát fogadja el igazságnak és hogy Isten mindent dinoszaurusz csontot odatett a föld alá... De vannak sokkal hagyományosabb és europaibb nézetek is amik pl csak annyit tartalmaznak hogy egy "intelligensebb elme" vagy Isten megadta a szikrát amivel kialakult az élet és onantól minden a fizika és biológia törvényei szerint ment tovább!! Ha már valamiben hiszel és nem akarod hogy az tudományosan ízekre szedhetõ legyen akkor elfogadhatod ez utóbbit amibe Isten is belefért de a tudományos törvényeket is elfogadja. Mert hogy Isten fosszíliákat pakolgatna a földbe hogy meg úgy variálja a DNS-t hogy azt higgyük volt evolució (és a lista az "átverésekrõl" nagyon hosszú) és minket átverjen... Na neeee...
Hogy egy kicsit kontextusba helyezzük a témát, jó ha tudod hogy benned is kb hárommillió mutáció van, kedves kérdezõ.
Igen, könnyedén elõfordulhat, hogy számtalan univerzum alakult már ki, más és más fizikai változókkal - amik nem tették azt stabillá. Sõt, könnyen lehet, hogy ez sem stabil egyáltalán, és voltaképpen rendkívül gyorsan felfúvódik, és ugyanolyan gyorsan össze is roskad. Az, hogy a mi rendkívül csekély idõszeletünk alapján stabil, és mûködõ, az nem jelent semmit. Könnyen lehet, hogy "kívülrõl" akár másik dimenziókból nézve mi csupán egy kozmikus baleset vagyunk, egy esemény, ami rövid ideig fennáll, aztán összeroskad. Ebben a megvilágításban máris nem olyan hihetetlen az egész. Sok kémiai reakció van, ami nagyon rövid ideig stabilnak tûnik, aztán hirtelen felrobban az egész :)
A kérdező hozzászólása: Várjá, várjá... :) Ti olykor túl komolyan tudjátok venni az embert, én semmit nem közlök tényként, csak elmondom, miben hiszek, bár tényleg kicsit tényszerûen állítottam be a dolgokat. Persze hogy az élet létezése nem követeli meg, hogy legyen értelmes tervezõje az univerzumnak, az is lehet, hogy különbözõ világegyetemek evolválódnak, és mi pont egy olyan "univerzummutációban" vagyunk, ahol pont kialakulhatott élet.
A kérdező hozzászólása: #5-ös: Te azt mondod, hogy az égvilágon nincs semmilyen tervezõcsapat? Mert fizikai elõadásokat nézve nagyon szépen rávilágítottak, hogy a fizikai állandók igazából nagyon pontosan úgy vannak beállítva, hogy minden létrejöhessen, ami most jelen van. Tehát a világ úgy van megalkotva, hogy lehessen benne élet, az se baj, ha intelligens. :) Különbözõ állandók nagyon pici megváltoztatása is nemcsak az élet kialakulását lehetetlenítené el, hanem akár a csillagok vagy atomok létezését is. Azt én se mondom, hogy a földön még valaki keverte a levest, hogy legyen benne élet, mert akik megalkották a világegyetemet, azoknak elég volt csak beindítaniuk, a többi minden ment magától.
A kérdező hozzászólása: Mikor elkezdtem olvasni a kommented, akkor fel is tettem a kérdést, és egybõl rájöttem, de te elõttem lelõtted a poént. "Ha mégis megteszik, csak azért, mert valami õrült, de elég befolyásos csoportnak rá kell mutatni a téveszméire." Tehát maga a meggyõzés érdekében vannak ezek a számok. Elsõsorban a saját meggyõzésemért, aztán másokéért.

Tudnia kell, hogy Õt szeretem és tényleg, még a szex is tökéletes, ezt hangoztatom és éreztetem is vele. Nem tudom mit tehetnék, 3 havonta beindul nála ez a dolog. Akkor mindenkivel gyanúsítgat, mindenkire féltékeny. Hogyan tudnám ezt kitörölni nála?

4 éve elvált nő vagyok, de 2,5 éve boldog kapcsolatban élek egy nálam 7,5 évvel fiatalabb férfivel, nagyon szeretem és minden tökéletes lenne, ha nem lenne féltékeny.16évig voltam férjnél és van két lányunk a házasságomból, ami ha tetszik ha nem összeköt bennünket, bár már nem úgy, mint régen, de vannak dolgok néha, amiket muszáj megbeszélni és a gyerekek érdekében nem is veszekszünk. Tökéletesnek mondhatnám az életemet ha szerelmem, nem akadna ki, ha a gyerekek szóba hozzák az apjukat előttem és válaszolok is nekik. Ilyenkor elkezd gyanúsítgatni utána pedig több napig nem szól hozzám és úgy mászkál a lakásban mint egy szellem.Féltékeny:Telefon hívásokra, számítógépre, pedig már ott sem lát, max havonta egyszer.

Legjobb válasz: Hasonló helyzetben vagyok férfiként, csak nem vagyok féltékeny. Van két gyerek és a korkülönbség is kb. megegyezik. Ha ennyivel fiatalabb férfival élsz, akkor igen jó nõ lehetsz. (Akkor is, ha te ezt másként látod.) A gyerekek apjára cseppet sem vagyok féltékeny, tudom, hogy az már egy lezárt ügy. Azt is tudom, hogy a gyerekeknek õ AZ APA. Ezzel nem is érdemes versenyeznem. Viszont idõnként keresik különbözõ ex-ek. Az azért zavaró, hogy egyértelmûen nem mondja meg, hogy semmi esélyük, van már valakije. Nem arról van szó, hogy bármit is engedne nekik, de nem tudja úgy kezelni ezt a helyzetet, ahogyan kellene. Tehát ne csak azt éreztesd, hogy szereted õt, hanem azt is, hogy senki mást nem.

Hasonló helyzetben vagyok férfiként, csak nem vagyok féltékeny. Van két gyerek és a korkülönbség is kb. megegyezik. Ha ennyivel fiatalabb férfival élsz, akkor igen jó nõ lehetsz. (Akkor is, ha te ezt másként látod.) A gyerekek apjára cseppet sem vagyok féltékeny, tudom, hogy az már egy lezárt ügy. Azt is tudom, hogy a gyerekeknek õ AZ APA. Ezzel nem is érdemes versenyeznem. Viszont idõnként keresik különbözõ ex-ek. Az azért zavaró, hogy egyértelmûen nem mondja meg, hogy semmi esélyük, van már valakije. Nem arról van szó, hogy bármit is engedne nekik, de nem tudja úgy kezelni ezt a helyzetet, ahogyan kellene. Tehát ne csak azt éreztesd, hogy szereted õt, hanem azt is, hogy senki mást nem.
Szex a megoldás, dobd be magad. Látom a válaszod elõre, ne is ird be: "szex terén semmi gond." Szerinted...

Hogy is van ez pontosan? Tojásfehérjés folyás akkor van, ha már a petesejt elindult, vagy már előtte is van. Amikor már nincs olyan intenzív t. f. folyás, akkor mi történik a szervezetben?

Legjobb válasz: Szia! Nálam a termékeny napok közeledtével szokott egyre hígabb,tojásfehérjéhez hasonló nyák megjelenni, majd tipikus ovulációs fájdalom, és utána csökkenõ hüvelyváladék. A tüszõrepedés elõtt észlelem tehát a jobb minõségû nyálkát,nálam kb.4-5 nappal elõtte már elkezdõdik. de egy kis segítség a Babát tervezõk Otthonáról:Hogyan változik a hüvelyi nyálka a ciklus folyamán? A ciklus elsö felében: amint vége a menstruációnak, néhány napon belül felléphet egy nedves érzés, de még esetleg nem figyelhetö meg nyálka. Egyénileg felléphet azonnal krémes nyálka is. Minél közelebb vagyunk a tüszörepedéshez, annál nagyobb mennyiségü és jobb minöségü nyálka termelödik. A méhszáj bejáratát a terméketlen idöszakban egy nyálkadugó zárja el, amely a tüszörepedéshez közeledve ösztrogén hatására egyre folyékonyabbá válik. Ahogy német nötársaimtól szerencsém volt megtapasztalni, ennek a nyálkadugónak egy része esetleg egy darabban is leválhat és eltávozhat. Ez nem ok az aggódásra, csak azt jelzi, hogy a termékeny idöszak közeledik. A tüszörepedés környékén: tojásfehérjeszerü hüvelyi nyálka, olajos, csúszós érzés közvetlenül a tüszörepedés elött. Egyénileg tarthat ez a szakasz 1-5 napig, de akár tovább is. Az is normális, ha a nyálka csak krémes és sohasem tojásfehérjeszerü (ebben az esetben a mennyiség nö meg). Röviddel a tüszörepedés után kevesebb lesz a nyálka, még néhány napig krémes állagút meg lehet figyelni, aztán szárazság következik be. A félreértések elkerülése végett: a hüvely soha sem szárad ki teljesen, nem lesz olyan, mint a Szahara ;-) A kiszáradásnál inkább az a lényeg, hogy egy tartós minöségi és mennyiségi változásnak kell bekövetkeznie, mégpedig a csökkenés irányába. A ciklus második felében: 3 nappal a tüszörepedés után szárazságnak kell bekövetkezni. Egy héttel utána a szervezet újra krémes állagú nyálkát termel, ez 2-3 napig is megfigyelhetö. Ez a nyálkatermelés a beágyazódás idöszakára esik ugyan, de ezzel nem függ össze. Ezután a menstruációig ismét szárazság következik. 1-2 nappal a vérzés elött újra vizes, tojásfehérjeszerü nyálka figyelhetö meg, ha nem lépett fel terhesség. Ez a következö vérzés elörejelzöje.

Szia! Nálam a termékeny napok közeledtével szokott egyre hígabb, tojásfehérjéhez hasonló nyák megjelenni, majd tipikus ovulációs fájdalom, és utána csökkenõ hüvelyváladék. A tüszõrepedés elõtt észlelem tehát a jobb minõségû nyálkát, nálam kb.4-5 nappal elõtte már elkezdõdik. de egy kis segítség a Babát tervezõk Otthonáról:Hogyan változik a hüvelyi nyálka a ciklus folyamán? A ciklus elsö felében: amint vége a menstruációnak, néhány napon belül felléphet egy nedves érzés, de még esetleg nem figyelhetö meg nyálka. Egyénileg felléphet azonnal krémes nyálka is. Minél közelebb vagyunk a tüszörepedéshez, annál nagyobb mennyiségü és jobb minöségü nyálka termelödik. A méhszáj bejáratát a terméketlen idöszakban egy nyálkadugó zárja el, amely a tüszörepedéshez közeledve ösztrogén hatására egyre folyékonyabbá válik. Ahogy német nötársaimtól szerencsém volt megtapasztalni, ennek a nyálkadugónak egy része esetleg egy darabban is leválhat és eltávozhat. Ez nem ok az aggódásra, csak azt jelzi, hogy a termékeny idöszak közeledik. A tüszörepedés környékén: tojásfehérjeszerü hüvelyi nyálka, olajos, csúszós érzés közvetlenül a tüszörepedés elött. Egyénileg tarthat ez a szakasz 1-5 napig, de akár tovább is. Az is normális, ha a nyálka csak krémes és sohasem tojásfehérjeszerü (ebben az esetben a mennyiség nö meg). Röviddel a tüszörepedés után kevesebb lesz a nyálka, még néhány napig krémes állagút meg lehet figyelni, aztán szárazság következik be. A félreértések elkerülése végett: a hüvely soha sem szárad ki teljesen, nem lesz olyan, mint a Szahara ;-) A kiszáradásnál inkább az a lényeg, hogy egy tartós minöségi és mennyiségi változásnak kell bekövetkeznie, mégpedig a csökkenés irányába. A ciklus második felében: 3 nappal a tüszörepedés után szárazságnak kell bekövetkezni. Egy héttel utána a szervezet újra krémes állagú nyálkát termel, ez 2-3 napig is megfigyelhetö. Ez a nyálkatermelés a beágyazódás idöszakára esik ugyan, de ezzel nem függ össze. Ezután a menstruációig ismét szárazság következik. 1-2 nappal a vérzés elött újra vizes, tojásfehérjeszerü nyálka figyelhetö meg, ha nem lépett fel terhesség. Ez a következö vérzés elörejelzöje.
nekem csak azután szokott lenni, mikor már ovuláltam

Utólagos büntetés. Hogy is van ez?

Mindenhol azt hallom, és én is eszerint nevelem a kutyám, hogy csak akkor ér valamit a büntetés ha rajtakapjuk a kutyát, mert később nem tudja összekötni a két dolgot. Viszont nemrégen láttam egy videót, ami (szerintem) rácáfol erre. Egyik kutyával sem ordítanak vagy fenyegetőznek, hogy emiatt lenne bűntudatuk a kutyáknak, de mégis pontosan tudják, hogy rosszat csináltak még akkor is, ha nincsenek már benn az adott szituációban. Tehát akkor mégiscsak van olyan helyzet amikor a kutya összetudja kötni a két dolgot? Valaki meg tudja magyarázni? Itt a videó: <http://www.youtube.com/watch?v=wsgsQ_1QFBs

Legjobb válasz: nem nincs ilyen helyzet. ezek a reakciók csak a gazda jelenlegi állapota miatt vannak, pl a kis kutya aki pörög meg örül az elején aztán elbújil simán csak annyi hogy a gazda hangszine megváltozott vagy mindig használ büntetésként olyan szavakat amiket akkor is és ez váltja ki a kutyából a bújkálást. A többinél szint úgy, ha a kutya nem szedte volna szét a kanapét és úgy megyek hozzá egy vatta csomóval hogy "ezt te csináltad rossz kutya ejnye" akkor is ezt csinálja. A kutyának fogalma sincs arról hogy ezt õ csinálta (ha van is akkor sem köti össze utólag)

nem nincs ilyen helyzet. ezek a reakciók csak a gazda jelenlegi állapota miatt vannak, pl a kis kutya aki pörög meg örül az elején aztán elbújil simán csak annyi hogy a gazda hangszine megváltozott vagy mindig használ büntetésként olyan szavakat amiket akkor is és ez váltja ki a kutyából a bújkálást. A többinél szint úgy, ha a kutya nem szedte volna szét a kanapét és úgy megyek hozzá egy vatta csomóval hogy "ezt te csináltad rossz kutya ejnye" akkor is ezt csinálja. A kutyának fogalma sincs arról hogy ezt õ csinálta (ha van is akkor sem köti össze utólag)
A kutya valószínüleg már volt rajtakapva a cselekedeten, és megbüntetve. Így ha újra csinálja, utólag is tudni fogja, hogy ja, igen a múltkor is megbüntettek már ezért. De egyszer már megtanulta, hogy az a tilos dolog...így össze tudja kötni.
A gyakorlatban nekem sokszor bevallott a kutyám bûntetteket, így szerintem tudja mit nem szabad tennie. Pl. hazamentem, minden átlagos volt, de õ lapított.... körbenéztem, semmi, de õ tovább lapított... 2 óra múlva láttam meg, hogy valamilyen játékot lopott el, és az az asztal alatt volt. Másik kutyám ürüléket evett a hátsó kertben, szintén nem vettem észre, csak azt, hogy sunyítva jön felém.... Szerintem tökéletesen tudják mit szabad és mit nem...és azt is, hogy ki csinálta...
Néha elõfordul a kutyámnál, hogy reggelre befosik az elõszobába mert olyat adtam neki vacsira. Elõször káromkodva feltakarítottam de végig káromkodva. Legközelebb mikor befosott éjjel, reggel már abból tudtam, hogy baj van, hogy a kutyám lesúnyta a fülét és valóban lapított. Várta, hogy mikor veszem észre és már elõre várta a káromkodást ami neki egy letolást jelent. Az a baj, hogy úgy alszok éjjel mint a bunda, képtelen vagyok felébredni, ha a kutyám szól, hogy le akar menni.
Én is tapasztaltam ezt. A kutyámnak volt egy olyan rossz szokása, hogy kakit evett. Sokszor leszidtam érte. De volt, hogy nem vettem észre, nyugodtan sétáltam felé, elkezdett lapítani, mire megnéztem, mit csinál: sz-rt evett. Erre mondjuk lehet az a magyarázat, amit Diesel írt, tehát egy korábbi emlék miatt kezdett el lapítani.
Nálunk az alábbi történt: Náthás vagyok és van a szobámban egy papír szemetes, a zsepiket oda dobálom ki a kutyánk mindig sunyi módon kiszed az éjszaka folyamán egy pár zsepit reggelre szétcincálva vannak.Reggelként amikor felkeltem már spurizott ki a szobából, akkor nem láttam a zsepiket darabokban.Nem szidtam meg érte, mert tudom ugysem kötné össze. Viszont most este azt hitte a kis hülye, hogy alszok és láttám hogy lopott, olyan lassan lépkedett a papírzsepivel a szájában aztán megleptem hátulról és mondtam hogy NEEEM SZABAD! kiejtette a zsepit és hátra vágta magát, de én ki küldtem a szobámból.(éjszaka azért nálunk nincs vak sötét, nincs is függönyöm az utca lámpák fénye bejön). Reggelre egy zsepi sem volt szétszedve :D Kíváncsi leszek holnap reggel lesz e szétszedve zsepi :D Viszont ami érdekes, hogy amikor haza jöttünk akkor a 2 kutya közül az egyik lapított, a kosarában feküdt, amikor bejjebb mentünk láttuk, hogy a virágföld ki van szedve. Pedig elõtte nem lett leszidva ezért mert nem csinálta még, de vhogy még is érezte, hogy rosszat csinált. Mint írtam nem szidtuk le sose utólag mivel én is úgy tudom, hogy nem kötik össze a dolgokat, de mégis érdekes ez a fajta viselkedés.
Az enyém a zsepikkel van így. Tépi õ is, néha tépik a macskák is, de ha egyenként felmutatom a maradványokat, pontosan meg lehet mondani a kutya "arcáról", hogy az a BIZONYOS zsepi õ volt-e. A páromnak nem tûnik fel, de nekem halál tiszta, melyik volt õ, és melyik nem - elõbbinél kicsivel lejjebb hajtja a fejét, leejti a farkát és felfelé néz rám, utóbbinál marad, ahogy volt, bár néha a macskákra néz, de nem hinném, hogy szándékos :)
Tesóm kutyájával történt ez: A kutya még kölyökként rendszeresen lezúzta a lakást, szétrágta a cipõket, szétszedte a szemetest. Mindig nagyon csúnyán meg lett szidva érte amikor haza értek, és be lett küldve a büntetõsarokba. Egy pár alkalom után, amikor nyílt az ajtó, és szét volt megint kapva a lakás, a kutya automatikusan rohant be a büntetõsarokba, és ott rettegett. Pedig ahogy belépünk a lakásba elõbb látni meg õt a sarokban, mint a kupit amit csinált, tehát nem azért bújt el mert csúnyán néztek rá. Már onnan lehetett tudni, hogy rosszat csinált, ha a büntihelyen kuporgott érkezéskor. Szóval ebbõl nekem az jön le, hogy õ össze rakta a képet, hogy ha szétszedi a lakást, akkor jajj neki amikor hazaér a gazdi.
Nekem a második kutyám viselkedik ilyen furán. Ha valami gaztettet csinál, mondjuk ketté harap egy kis fát vagy lehúzza a kérgét egy másiknak, vagy kiás egy virágot. Haza érek, boldogan jönnek elém, lepakolok, odahívom, megdögönyözöm, kimegyek a kertbe és meglátom mit mûvelt. Õ már jócskán lemaradva figyel. Odamegyek a tett helyszínére és a lehetõ legkedvesebb hangon hívom, hogy õ is jöjjön oda. Kicsit közelebb jön lehajtott fejjel a szeme sarkából nézve engem, majd megáll. Ha megkérdezem, hogy mit csináltál, akkor felkeni magát a falra és összeesik a földön. Olyan cuki, hogy nem tudok rá haragudni ilyenkor. Ezt csak akkor lehet vele eljátszani, ha tényleg csinált valami rosszat.
ez ugyan az mint a kanapé.. szart evett utána le van szidva ezért már úgy közlekedik hogy ne szid le.. ennyire nem tudják összekötni. A játék szintén, persze tudja hogy õ volt és tudja hogy rossz amit csinált de a "sunyulást" kiváltó inger nem az hogy rosszat csinált hanem hogy a rossz cselekedet után van :D Tehát nem játszódik le a fejébe miközbe szart eszik hogy úristen most le leszek baxva csak utána hogy húúú amikor ilyen izû a szám és megyek erre vagy arra akkor le vagyok szidva. Persze ez csak elmélet, de elvileg így van.
akkor tanulná meg hogy ha nem csinálná :D Így csak azt tanulja meg hogy ha egy kanapé szét van szedve akkor utána bántva lesz :D ha a szomszéd gyerek szedné szét a kanapét akkor is ezt csinálnák.
Hát ez elég érdekes téma. Nekem az elsõ kutyám soha semmi rosszat nem csinált, két szétrágott tárgy van a rovásán és a szobatisztaság kérdése is egyetlen egy bepisilésrõl szólt még elsõ reggel (miután fél órát nyüszizett az ágy mellett, csak én nem vettem a lapot). Viszont a második kutyának már voltak dolgai és a nagyobbik amikor látta, hogy csinál valami rosszat (õ sosem csinálta azt, tehát sosem volt érte leszidva mégis tudta, hogy rossz) és én nem abban a helyiségben voltam akkor szaladt hozzám, mormogott és bökdösött az orrával aztán elindult arra amerre a kicsi volt vissza-vissza nézve, hogy követem e. Nem követtem, mert fogalmam nem volt mi baja. Addig jött vissza addig bökdösött míg ki nem mentem vele. Aztán láttam a kis mûvet és rájöttem, hogy szólni akart. Utána már ha jött mormogva rohantam ki és így mindig rajta tudtam kapni a kis rosszaságot a csínyeken. Ha nem voltam otthon és addig történt valami akkor mindig õ szégyellte magát a kicsi helyett, mert õ tudta, hogy azt nem szabadott volna csinálni. De honnan tudta, ha mindig új dolog volt? A kicsi is értette a szidást és sosem csinálta kétszer ugyanazt, helyette persze volt más. Utólag én sem büntettem soha pont emiatt, mert mindenki azt mondja, hogy csak akkor legyen bünti, ha a rajtakapás pillanatában történik, de szerintem tudják utólag is, ha már volt rá példa, hogy azért bünti jár éppen ezért nem csinálta kétszer ugyanazt a kicsi sem szerintem mert tudta, hogy azt már nem szabad amiért egyszer kapott. Azt viszont nem tudom miért van amikor egy kutya újra és újra ugyanazt szedi szét.

Ha meg akarom állítani a lovat, akkor a testsúlyának nagy részének a hátsó lábain kell lennie? Hogy tudom ezt elérni azon kívül, hogy én is kicsit hátra dőlök?

Legjobb válasz: Ez kusza így. Attól, hogy hátradõlsz, nem kerül a ló súlya (a tiéd sem) a hátsó lábaira. Nem csak álláskor akarod ezt elérni, hanem menet közben is, ez a munka célja, hogy összeszedd a lovat, maga alá lépjen, használja a hátulját. (Mivel általában az elejükön van több súly, pedig a hátulja bírna többet.) Úgy tudod elérni, hogy megpróbálod keretbe lovagolni a lovat, a szár megtart, a csizma elõre hajt. Ellentartasz a szárral, hogy a csizmára ne "gyorsuljon", hanem jobban maga alá lépjen. Ha Te is képzetlen vagy ilyen téren, és a lovad is az, ez nem fog elsõre sikerülni, egy edzõ tud segíteni élõben többet.

Ez kusza így. Attól, hogy hátradõlsz, nem kerül a ló súlya (a tiéd sem) a hátsó lábaira. Nem csak álláskor akarod ezt elérni, hanem menet közben is, ez a munka célja, hogy összeszedd a lovat, maga alá lépjen, használja a hátulját. (Mivel általában az elejükön van több súly, pedig a hátulja bírna többet.) Úgy tudod elérni, hogy megpróbálod keretbe lovagolni a lovat, a szár megtart, a csizma elõre hajt. Ellentartasz a szárral, hogy a csizmára ne "gyorsuljon", hanem jobban maga alá lépjen. Ha Te is képzetlen vagy ilyen téren, és a lovad is az, ez nem fog elsõre sikerülni, egy edzõ tud segíteni élõben többet.
Megállításnál akkor áll helyesen, ha mind a négy lábát terheli, és a lábai egymás mellett, zártan állnak (elölrõl, hátulról, és két oldalról nézve is egy-egy síkba esik a két-két lábpár). A megállítás pillanatában a lábak zárásáért kis csizmasegítséget adsz, a felvevõ testsúly és a kitartó szársegítség mellé. Lehet, hogy kicsit gyakorolni kell majd, persze. :)
Az elsõ helyesen irta, összeszedettséggel, lerövidited az ügetést és a ló összeszedettségbõl automatikusan helyesen "4 lábra" összeszedetten fog megállni.

Hogyan is értetődik ez? Hogyan is kell csinálni?

tehát hogyan is zajlik le amikor a barátnőddel/barátoddal lefekszel? pontosan mit jelent? hogyan zajlik? gondolom nem olyan mint a rendes sex mint a pornófilmekben, vagy olyan?

Legjobb válasz: A pornok nagyon igenytelenek,eroltetettek es kiabranditoak. Nem tukrozik a valosagot. Es a legtobb ugy van leforgatva,hogy a pasiknak tetszen:a pasi egy percig nyalja a csajt,azt sem tul izgatoan,raadasul a csajnak az egben vannak a labai kozben,igy nem tul elvezetes.aztan a csaj fel orat szopja a pasit-a lanyoknak ez unalmas,inkabb hosszu,erzeki nyalast neznenk sokaig.semmi kenyelmes,elvezetes es izgato poz-nincs olyan,hogy szemben vannak egymassal,hanyagoljak a misszionariust,ami a legtobb lanynak a legelvezetesebb,es izgato nezni,ha csinaljak is akkor a csaj laba a pasi nyakaban van.folyton felhuzott labbakkal csinaljak,foleg kutyapozban dugnak,ami megintcsak inkabb a pasiknak izgato.es van olyan pornocsatorna,ahol tizbol kilencben csak a csaj segget dugjak,ami szinten nem izgato sokaig,es ha tobben vannak,sosincs olyan,hogy a ket pasi csak a lanyt kenyezteti,ha az egyik dugja hatulrol,a lany szopja a masikat.pedig sokkal izgatobb lenne,ha mindketten a csajjal foglalkoznanak.es a vegen mindig telibe elvezik a csaj arcat,torkat,amit sokaig izlelget,es eljatssza,hogy milyen finom-ez is foleg csak a pasiknak jon be. Szoval ezeknek a filmeknek a tobbsegeben a ferfi elvezete a fo szempont. Es,ami a legkiabranditobb,hogy sut beloluk a megjatszas,es semmi erzeki,szenvedelyes mozdulat. Na meg azok a hangok,amiket kiadnak,es a fejek,amiket vagnak.Annyira izgato,mint mikor hanyok. Tiszta horror. Van otthon Superone csatornatok? Na,azt ne nezd,es ne is csinald szegeny baratnoddel,amit abban muvelnek.

A pornok nagyon igenytelenek, eroltetettek es kiabranditoak. Nem tukrozik a valosagot. Es a legtobb ugy van leforgatva, hogy a pasiknak tetszen:a pasi egy percig nyalja a csajt, azt sem tul izgatoan, raadasul a csajnak az egben vannak a labai kozben, igy nem tul elvezetes.aztan a csaj fel orat szopja a pasit-a lanyoknak ez unalmas, inkabb hosszu, erzeki nyalast neznenk sokaig.semmi kenyelmes, elvezetes es izgato poz-nincs olyan, hogy szemben vannak egymassal, hanyagoljak a misszionariust, ami a legtobb lanynak a legelvezetesebb, es izgato nezni, ha csinaljak is akkor a csaj laba a pasi nyakaban van.folyton felhuzott labbakkal csinaljak, foleg kutyapozban dugnak, ami megintcsak inkabb a pasiknak izgato.es van olyan pornocsatorna, ahol tizbol kilencben csak a csaj segget dugjak, ami szinten nem izgato sokaig, es ha tobben vannak, sosincs olyan, hogy a ket pasi csak a lanyt kenyezteti, ha az egyik dugja hatulrol, a lany szopja a masikat.pedig sokkal izgatobb lenne, ha mindketten a csajjal foglalkoznanak.es a vegen mindig telibe elvezik a csaj arcat, torkat, amit sokaig izlelget, es eljatssza, hogy milyen finom-ez is foleg csak a pasiknak jon be. Szoval ezeknek a filmeknek a tobbsegeben a ferfi elvezete a fo szempont. Es, ami a legkiabranditobb, hogy sut beloluk a megjatszas, es semmi erzeki, szenvedelyes mozdulat. Na meg azok a hangok, amiket kiadnak, es a fejek, amiket vagnak.Annyira izgato, mint mikor hanyok. Tiszta horror. Van otthon Superone csatornatok? Na, azt ne nezd, es ne is csinald szegeny baratnoddel, amit abban muvelnek.
annyiban hasonlít a pornóra, hogy meztelenek vagyunk
A kérdező hozzászólása: és még? :)
te most mirol beszelsz amugy?
A kérdező hozzászólása: tehát hogyan megy végbe a folyamat? gondolom nem ilyen durva sex hanem ilyen utálom kimondani.... szerelmes sex
Csokolozas » ruhan keresztuli simik » vetkozes/elojatek » durr a kozepebe..:D:)
nem szerelmes, hanem , , normális``. tehát nem nyakatekert mozdulatok, hanem kényelmes pózok, élvezetes tevékenység.
A kérdező hozzászólása: aha! :D akkor jó!!! :P

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!