Találatok a következő kifejezésre: Hajlandó lennél egy éjszakát egy olyan (1 db)

Hajlandó lennél eltölteni egy éjszakát egy olyan házban, ahol feltételezhetően kísértetek járnak?

Legjobb válasz: igen.de vinnék magamal különféle digitális gépet,és utána egy vagyont keresnék.

Persze, ezred magammal szivesen
soha!!!! Éppen elég, hogy a mi házunkban is alakokat és hangokat hallok... de amugy biztosan jó buli lenne. De csak akkor, ha a barátnõimmel lennék. :P
Egyet??? Nem. Végleg beköltöznék oda, ha valóban van bent kísértet!!!
jah. de érdekes: a legtöbb ház amirõl ezt állítják: az vagy egy kastély, aminek az anyagában magas a kvarckristály tartalom, vagy pedig, egy magasfeszültségû villanyoszlop megy el. Aki szelemeket akar halucinálni, az rakjon egy mágnest a párnája alá, és mágnesességre való érzékenység függvényében kb fél óra múlva halucinálni kezd , és nincs semmi mellék hatása, de nagyon durva :)
Ezt a mágneses izét kipróbálom majd ha jön egy jóbrátnõ aki nem fél kipróbálni én nemtudom hogy sikerül-e majd de nagyon izgulok ha majd esetleg emléxem miért halucinálok és már a takaróm barna lesz kiveszem a mágnest! XD LOL
igen.de vinnék magamal különféle digitális gépet, és utána egy vagyont keresnék.
Ez az elsõ kérdés ebben a kategóriában, vagy mi? :D Amúgy én ja.:D Szerintem tök poén lehet.:D Persze nem egyedül...:D
Én nem merem kiróbálni... :S
Jézus...Ki rázott a hideg... :O
Én voltam ilyen helyen és nem egy, hanem rengeteg éjszakát. Hát soha többé....
"Aki szelemeket akar halucinálni, az rakjon egy mágnest a párnája alá, és mágnesességre való érzékenység függvényében kb fél óra múlva halucinálni kezd , és nincs semmi mellék hatása, de nagyon durva" Ez télleg müködik? :O Valaki írna erröl többet?
Természetesen. Ja, és a kísértetek nem látszanak a fényképeken, tudtommal.
Igen, nagyon szeretnék egyszer élõben látni szellemeket! Vinnék magammal fényképezõgépet, kamerát is, h megtudjam örökíteni.
attól függ, milyenek voltak a ház elõzõ tulajdonosai. ha rossz emberek, semmiképp
*kipróbálni
Én tuti , hogy nem merném:P
Énis kipróbálnám, de csak akkor, ha a legjobb haverom nálam alszik, vagy itt van a bátjám :) király márcsak 1 mágnes kéne xD
még szép hogy igen...olyan jó buli lehet
még szép
én hiszek az ilyesmiben, úgyhogy biztos hogy nem :D
át én már láttam a nagyit a tükörben, meg röpködtek tárgyak a lakásban szal 80% hogy nem. habár ha megbízható emberekkel mennék, aki képesek belém egy kis lelket önteni akkor talán. A mágnest ki fogom próbálni, ha majd jön az unokatesóm, mert õ letudna nyugtatni ha valami gáz van.
Nem. :D Kiskorom óta félek a kísértetektõl. Még most sem merek teljes sötétségben aludni. A tv mindig be van kapcsolva, hogy legyen egy kis fény. :D
Gyerekként is kísérleteztem kísértetházakkal ( vidámparkban ), felnõttként komolyabb tapasztalatszerzésre is készen állnék ilyen téren.
Na jó ez már uncsi!!! Nem tudom ki az az abberált b*zi, aki a 100 érdekes kérdés c. könyvbõl (nekem is megvan otthon) másolja a kérdéseket, de rohadtul unalmas, és ezt nem igazán az önismereti kérdéshez kéne írni!
én tuti király lehet bár nem hiszek bennük
Egy félõs ember, szellemek közt: a "legjobb" párosítás! Egyedül? "Naná"! Szívrohamot kapjon, és kiugorjon a szíve is...? Ja persze! : D
Minden éjszakát olyanban töltök és mondhatom nekem nem jó élmény!
szeretnék kapcsolatba is lépni velük!
Már átéltem ilyet...senkinek nem kívánom!Igaz túléltem, nem értek hozzám...csak láttam és ez elég volt!
Persze, ezred magammal szivesen...
még szép utána már biztos nem parázik az ember a horror filmeken:D
jujj, nem
Igen, de több emberrel együtt. Egyedül semmiképpen
király!fõleg ha elõtte megilyesztettek, és direkt olyan hangokat csinálnának amiõl tuti...de tök jó lenne
jah-jah!!!!!! tök poén!!!!!!
Természetesen! Mivel a kisértetek is emberek voltak vmikor, titokzatos dolgokat tudhatnék meg róluk, mert tuti hogy vmi mondanivalója van az egész kisértethistóriának. Még én soha nem tapasztaltam ilyet ezért a kiváncsiság is hajt. De nem félnék az biztos, sztem aki fél, az borzasztónak is tartja az ilyen furcsaságokat. Aki meg nem fél az csodaként éli meg, ha egy kisértettel találkozhat!!!
Hajlando lennek
csak ha kedvesek a szellemek és kommunilkatívak, és persze legaláb3an lennénk =)
hát persze... a poén kedvéért legyen péntek 13 és a ház egy temetõ szomszédságában legyen
ahham de nem magamban:)
Egyedül semmiképp, és ha rosszindulatúak akkor sem. Jah és csak akkor ha utána egy médium megvizsgál, hogy nem tapadtak-e rám és ha igen akkor leszedi!
Nem. Mióta meghalt az anyucim, azóta õ és még 2 ember rám vannak "tapadva". Nemrég voltam táborban. Egy barátnõm látta anyut. Pontosan leírta, pedig elõtte soha nem látta. Mivel mindig van nálam Róla fénykép, megmutattam Neki. Egyezett a leírásával a haj, a szemüveg, a ruha, minden. És ráadásul 1-2 hete nagyon nehezen tudok elaludni, mert néznek és érzem a jelenlétüket. Szóval soha nem aludnék ott egy olyan házban.
5 haverral meg 5 üveg vodkával :D:DD
Semmiképp sem. Amikor koleszos voltam, az egyik szoba lakói idéztek szellemet és nem tudták visszaküldeni. A következményrõl már az éjszakás nevelõ számolt be, aki mit sem tudott az egészrõl...mégpedig hogy a zuhanyzókból hangokat hallott, meg nagy zajt az emeleten (mintha valakik rohangálnának), csak éppen senki nem volt ott, mikor ellenõrizte, mindenki aludt. Azonkívül a zuhanyzóhoz csak neki volt kulcsa, és még azzal sem tudott bemenni. A csajok nem tudtak aludni, arra már nem emlékszem, a szobákban mi történt, de az sem ember csinálta... Sosem merném kipróbálni, mert szerintem a szellemek/kísértetek már nem azzal a személyiséggel rendelkeznek, amivel élõ korrukban, az valami más és én nem bízom bennük.
Attól függ. Egyedül nem, de ha ott lenne valaki akkor igen:)
Természetesen:) S kíváncsian várnám, rácáfolnának-e nemlétükre:)
Hát az poén lenne. Átrettegni egy éjszakát egy kísértetektõl nyüzsgõ házban biztos, hogy életre szóló élmény lenne.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Jobbagyféltekés rajz tanfolyam hasznos? Tapasztalat?

5

Új suli, más lenne?

Most leszek 10.-es és egy gimnáziumba járok, elég sok gondom bajom volt, főként a társaság miatt tele van páwákkal meg beképzelt tagokkal naagyon, és szerintem ez már elviselhetetlen.
Meg van egy csaj osztály társam meg barátnőm is volt, és egyszerűen nem kapok tőle levegőt, mert ő az okos a szép blabla..amikor beléptem e terembe SENKI nem tudodtt köszönni amikor ő bejőtt akkor mindenki ugrott.
Meg volt olyan is hogy írtam egy 5-ös töri tzt, és ő 4-est írt, és amikor bejelentette a tanár h 2-ös tz lett az osztályban megtapsoltál őt..
Ezért elkezdtem gondolkozni hogy mi lenne ha sulit váltanék, de amit kinéztem suli messzebb van és csak olyan szak van ami az én volt szakommal nem egyezik pl: emelt angolos vagyok, és abban a suliban tesi tagozat van amihez tudnék csapódni, de így viszont elveszíteném az angolt, meg pár tanárt és barátnőket..
De ez a suli megváltoztatott könnyen barátkozó voltam mindig is, de ott egyszerűen akkora volt az elnyomás h benyomisdotam..
2 választásom van:
1.nem hagyom hogy semmibe nézzenek=nem lesz túl sok barátom.
2.Elöről kezdek mindent.
Nem tudom ti mit tennétek?

6

Nagyon ciki ha már kamasz vagyok és még plüssökkel alszok?

Minden este egy teknősbékával alszok és néha cikiznek is érte... De nem értik hogy már kiskorom óta megvan és sok emlék fűződik hozzá!

8

Miért? - mivel ez túl rövid és így nem engedi elküldeni, muszáj még írnom - Miért nem találom önmagam? Miért nem vagyok "közkedveltebb" személy?

Egy 16 éves lány vagyok. 160 cm magas/vagyis alacsony. A súlyom nem fogom kiírni, akkor már a melltartó méret és a nadrágméret is jöhetne. Hosszú barna hajam van, az arcom problémás de nem vészes. Tudok mosolyogni, és kék szemeim vannak, amik a különböző fényviszonyok szerint változnak... érdekes. Átlagos testalkatú vagyok, nem kövér, azért nem is molett, de nem a legvékonyabb, ahogy egy cikkben olvastam szerintem rám illik: "van rajta mit megfogni" .
Szeretek bulizni, és azért megiszom a magam adagját, de nem vagyok részeg, másnap mindenre emlékszem és nincs semmi problémám.
Iskola időben rengeteget tanulok, szinte mást sem csinálok. Egy elég erős gimnáziumba járok. Nyáron bulizok csak, és igazából csak nyáron élek.
Sok barátom van, elvileg. Azonban nem érzem magam mindig közöttük. Valahogy különc vagyok. Néha meg sem merek szólalni, aztán olyannak érzem magam mint akit csak odatettek közéjük mint egy zsákot, aztán valaki ott felejtette. Hiányzik az, hogy számítsanak rám, hogy beszélgessenek velem.
Nem vagyok egy feltűnő szépség, facebookon nincsenek "agyonlájkolt" képeim, és még sosem volt barátom (pasim - bár nem szeretem ezt a kifejezést)

- ha már idáig eljutottál most jön a lényeg, ez egy "bevezető" volt -

Miért nem vagyok elég jó senkinek? Mármint valahogy keresem a barátaim, a társaságot de nem érzem magam ott. Nem foglalkoznak velem.

Miért nem találnak meg a fiúk? Komolynak érzem magam, és nem a korombeli szórakozós, 16-18 évesekre gondolok. Mármint a korral még éppen nem lenne gond de az nem oké nálam, ha a srác állandóan kotta részeg, és/vagy mindenkinek udvarol ha éppen nem vagyok ott. Ami nekem hiányzik az az udvarlás, a romantika, és a magabiztosság egy-egy srácból. (Nem olyan rég megismerkedtem egy 20-on felüli sráccal és ő sem volt komoly, szóval a kor nálam már nem sokat mond ilyen téren.) Persze nem azt várom el, hogy ne legyen egy picit sem gyerekes, de azért a komolyabb témáknál se röhögje el magát, mint egy idióta.

Tudom, hogy reménytelen esetnek tűnök, és már végső elkeseredésemben vagyok ott, hogy "idegenektől" kérek tanácsot.

Mit tegyek?
Mit kellene tennem?
Mit lehetne tennem?

3

Saját zene miért más?

Szoktam elektronikus zenét készíteni, már elég régen csinálom, de amikor készítem, olyan érzés, hogy sosem lesz olyan jó mint a "profiké". Tehát ,hogy nem a hangszerelés hibája, szerintem a melody-aim sem rosszak, de mégis. Ez azért lehet-e mert tudom, hogy én csináltam? :O

8

Más is így van ezzel?

Egyszerűen annyira bizonytalan vagyok.18 éves vagyok,lány.Félek egy csomó mindentől.Pl hogy elrontom majd az érettségit,csalódást fogok okozni,nem fognak felvenni sehova.Aztán még amitől nagyon tartok,hogy nem lesz barátom.Mi van,ha egy fiúnak se fogok kelleni soha?Még sosem volt barátom és nagyon parázok,hogy tök magányos leszek és senkim sem lesz. Nincs önbizalmam,úgy érzem sosem leszek elég jó senkinek.Annyira szar.

3

Miért nem értem saját magam?

ugy érzem, nincs személyiségwm, mindent össze-vissza csinálok, valamikor én vagyok a világ legnyugodtabb embere, máskor a legpörgösebb... Nem tudom más emberekkel megosztani az érzéseimet, mert képtelen vagyok roluk beszélni. Ugy érzem, ha mindet elmandanám, a világ legbunkóbb emberének találnának. Mit tegyek?

6

Miért álmodom még mindig az exemmel?

Màr majdnem 2 éve szakítottunk, van új párom. Nem értem ès ha felkelek meghatározza a hangulatom az álom.

2

Rohadt nagy kocka lettem?

Tetszettek a lányok, de sosem próbálkoztam náluk mert féltem. A bánatomat az xbox live-ba fojtottam (cod black ops 1) és naponta 10 órát játszok vele, és imádom. Eddig sportoltam, deszkáztam, fociztam, de már ez az életem, és rohadtul élvezem, nagyon király. L96A1-es snipert használok extended maggal tuningolva, tigris mintával, secondary-nak meg python revolvert használok, és flashbang-em van, mezei fraggel. Persze fel vagyok szerelve gyors újratöltéssel is.
Mi a véleményed az életemről?

22

Bennem van a hiba vagy a többiekben?

A gimis osztályomban én vagyok az egyetlen, aki más, mint a többi. Lassan itt az évnyitó, és már most érzem a furcsálló pillantásukat magamon. Hogy példát mondjak… Kötelező olvasmány volt Moliére-től a Tartuffe. Senkinek nem tetszett az osztályban, csak nekem. A végén még rám néztek furcsán, amiért elolvastam A fösvényt is. Jövőre Kosztolányi Édes Annája lesz kötelező, és én megemlítettem nekik, hogy én azt már olvastam. Erre azt hitték, azért, mert kötelező lesz, és stréber módra előre elolvasom. De amikor mondtam, hogy nem azért olvastam, csak simán szeretem Kosztolányit, mert gyönyörűen bánt a nyelvvel, és hogy épp az Esti Kornélt olvasom, még ferdébben néztek rám. Pedig én olyan szívesen elbeszélgetnék egy velem egykorúval József Attila vagy Radnóti költészetéről, de mindenki hülyének néz! Teljesen más zenét hallgatok, mint ők. Õk számomra ismeretlen előadókról és számokról beszélgetnek (például nem tudtam, ki az az Avicii vagy Macklemore…), én pedig számukra idegen zenéket szeretek (nem ismerték a Deep Purple-t és az Iron Maiden-t sem). Egyszer elmentem suliba a Jim Morrison-os pólómban, de megszólták, hogy miért hordok ilyen csúnya ősembereket magamon. Pedig ha tudnák, ki volt ő… De a legszomorúbb, hogy nem is ismerik! Zeneórán mindenki mutatott egy magyar dalt, amit szeret. Én egy Hot Jazz Band dallal próbálkoztam, de „Mi ez a sz*r?” kommentek miatt feladtam. Míg én idétlennek tartom a Horrorra akadva vagy az Adam Sandler-es filmeket, addig ők unalmasnak mondják a 12 dühös embert és nem tartják viccesnek a Brian életét. Nem is lenne baj ez, de én egyedül vagyok, ők meg tömegben, és emiatt kiközösítenek. Már elegem van, hogy megbámulnak a rövid, tüske hajam miatt, a ruháim miatt, nem fogadnak be. Érzem a tekintetüket magamon, hallom a sugdolózást a hátam mögött. Nekem csak egy olyan tizenéves kell, akivel el lehet beszélgetni a politikáról, a gazdaságról, a világról, az irodalomról, akivel el lehet filozofálgatni, akivel elmehetek színházba vagy egy művészmoziba, akivel koncertre vagy táncházba mehetek. Csak hogy ne kelljen mindenhová egyedül mennem. Bennem van a hiba, hogy mindig mindenben más vagyok? Alkalmazkodnom kéne hozzájuk? De ha egyszer nem szeretem azt, amit ők?! Váltsak iskolát? Vagy máshol is csak ez várna? Tanácstalan vagyok, és egyre inkább tartok az új tanévtől!
17/L

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!