Találatok a következő kifejezésre: Ha párom foglalkozik, (19 db)

Mért van az, ha az ember lesi a párja kívánságait, akkor le. Arják Ha nem foglalkozik a társával, elhagyják?

Legjobb válasz: Ezt fejtsd ki kicsit bõvebben. Mi történt veled? Személyes érintettséget érzek a kérdésben.

Ezt fejtsd ki kicsit bõvebben. Mi történt veled? Személyes érintettséget érzek a kérdésben.
A kérdező hozzászólása: Sok mindenen mentem keresztül, mire ez a kérdés megszületett. A környezetemben is látom a hasonló eseteket.Inkább általánosan kérdezném, ha így kaphatok választ.Benne van a pakliban, hogy nem tudtok erre mit mondani, de azért köszönöm.
Normális esetben ilyen nincsen. Nálunk kölcsönös az odafigyelés, és minél inkább megkapom a törõdést, én annál inkább visszaadom szívbõl, tehát így mozgatjuk a kapcsolatunkat már több, mint 7 éve. Ha lesed a párod kívánságát, de tõle nem kaptál törõdést, akkor az nem volt kölcsönös szerelem/szeretet... de szerintem ez egyértelmû... :)
Mert nem szeret.

Miért akarja a párom, hogy sokat legyen nálunk a gyereke, ha sosem foglalkozik vele egy kicsit sem?

Van az a szokásos, két hetente dolog, plusz amikor az ex lepasszolja (persze pár órával el?tte szól, hogy ? már magának betervezett más programot és nem ér rá). Teljesen mindegy, hogy milyen programunk van, mikor és hol, vagy ha 2 napon át dolgoztunk és nem aludtunk egy fél órát sem, akkor is a párom már egyb?l pattan ha az ex szól. Amikor meg itt a gyerek (10 éves) akkor meg nem foglalkozik vele. Én adok neki kaját, innivalót, velem jön át a boltba, én játszok vele, én tanulok vele, én szárítom meg a haját, én csinálok mindent, kivéve amikor a szomszéd "besegít". A párom meg mindent mindenképp elkerül. Kimegy az udvarra dohányozni, vagy valami "h? de fontos" dolognak nekiáll (5 éve a pincébe porosodó akármit pont akkor kell lefestenie, stb.) Nekiáll mosogatni, amúgy meg soha, vagy akármit kitalál, csak hogy ne legyen a gyerek közelében. Ha t?le kér valamit a kislány, egyb?l áthárítja rám vagy a szomszédra (aki mellesleg a párom régi haverja). Viszont, ha este 8-kor szólok, hogy nem kéne már hazavinni a kislányt, akkor még nagyon korán van, meg olyan jó hogy itt van, stb a válasz. Még miel?tt azt mondanátok, hogy miért nem beszélem meg a dolgot a párommal, gyorsan leírom, hogy már többször próbáltam, de szerinte ezt csak én találom ki és nem így van. Igazából akkor terhes nekem ez az egész, ha dolgoznom kell itthon (számítógépnél, nem a házimunkára gondolok), vagy lenne nekem is programom a barátn?immel, de nem mehetek el, mert itthon kell maradnom, vagy amikor épp jutna id?m aludni pár órát, mert mondjuk el?tte éjszakás voltam. És amikor a gyerek szó szerint rám tapad, nem küldhetem el a fenébe, hogy nekem más dolgom van.

Legjobb válasz: Hát ez a pasi :/ nem akar a gyermekével foglalkozni, de ugrik ha az exe hívja...Lehet neki akar bizonyítani, hogy milyen hiper-szuper apuka, közbe meg ugye az ex nincs ott nem látja a valóságot (ez által senkinek nem mondhat róla egy rossz szót)...Szánalmas egy alak (bocsi érte) de ilyet nem lehet semmilyen szinten apukának nevezni. Jó kis látszat ember, aki a külvilág felé mutogatja csak h, milyen tökéletes, közbe meg egy nagy......Azért, minden tiszteletem a Tiéd, hogy így neveled más gyermekét, és ilyen odaadó vagy iránta :)

Hát ez a pasi :/ nem akar a gyermekével foglalkozni, de ugrik ha az exe hívja...Lehet neki akar bizonyítani, hogy milyen hiper-szuper apuka, közbe meg ugye az ex nincs ott nem látja a valóságot (ez által senkinek nem mondhat róla egy rossz szót)...Szánalmas egy alak (bocsi érte) de ilyet nem lehet semmilyen szinten apukának nevezni. Jó kis látszat ember, aki a külvilág felé mutogatja csak h, milyen tökéletes, közbe meg egy nagy......Azért, minden tiszteletem a Tiéd, hogy így neveled más gyermekét, és ilyen odaadó vagy iránta :)
azért én meghallgatnám az apuka verzióját is. bocsi de kicsit elfogult vagyok

A párom ha itthon van el sem mozdul a számítógép elől. Velem szinte nem is foglalkozik. Egy héten keresztül csak gépezik (játszik) eszik, alszik. Mit tegyek?

Legjobb válasz: Úgy gondolom erre nem igazán létezik tanács. Gondolom mondtad már a párodnak, hogy ez zavar téged? Mit reagált rá? Mióta tart ez az állapot? Mióta vagytok együtt? Régebben is ilyen volt, vagy csak mostanság lett ilyen? Mert ha régen is ilyen volt akkor ne siránkozz. Egy ilyen ember nem fog megváltozni! A környezetemben is van egy ilyen pár. Annyi különbséggel, hogy náluk baba is van. Az apja nem foglalkozik a gyerekkel csak a számítógépén játszik, egyszer volt a baba a karjában (amikor megszületett) azóta nem, ennek már fél éve. Ott hagyta a pasit.

Úgy gondolom erre nem igazán létezik tanács. Gondolom mondtad már a párodnak, hogy ez zavar téged? Mit reagált rá? Mióta tart ez az állapot? Mióta vagytok együtt? Régebben is ilyen volt, vagy csak mostanság lett ilyen? Mert ha régen is ilyen volt akkor ne siránkozz. Egy ilyen ember nem fog megváltozni! A környezetemben is van egy ilyen pár. Annyi különbséggel, hogy náluk baba is van. Az apja nem foglalkozik a gyerekkel csak a számítógépén játszik, egyszer volt a baba a karjában (amikor megszületett) azóta nem, ennek már fél éve. Ott hagyta a pasit.
Utolsó, ugye hogy nem változnak? Erre én is csak a szakítást találtam megoldásnak. Elõtted lévõ voltam.
Szerintem elég nagy pofátlanság úgy élni egy két fõs háztartásban, hogy minden munka rád marad. Mert gondolom a sok játék mellett nem jut ideje a házimunkára az uraságnak. Különösen úgy bunkóság ez, hogy egy pár vagytok. Az, hogy nem foglalkozik veled, csak a gépével, az elmond valamit. Lehet, hogy baromság minden problémára a válást és a szakítást javasolni, de ha nem sikerül értelmesen beszélni vele, akkor én ettõl a kapcsolattól nem várnék túl sokat a helyedben. mindig te leszel az utolsó sorban és te leszel a lábtörlõ. Nekem is volt ilyen párom. Elõször nem hittem el, hogy a gép, a haverja, meg minden fontosabb, mint én, azt hittem, majd elmúlik, de nem, csak rosszabb lett.
nekem már nem lenne a párom ilyen viselkedés mellett. voltam ilyen pasival, nem véletlenül szakítottam vele.
Ha olyan mint az én ex-nejem, akkor rá. Csak õ az ágyban döglött egész nap, nem a számítógép elõtt.
Kérdezõ ne legyél ennyire buta. Inkább benne vagy egy rossz kapcsolatban?
:-( most mondjam azt, hogy majd kinövi? ez hülyeség lenne. tenni nem nagyon lehet semmit :-( ha szólsz (gondolom megtetted már) visszaszól. aztán ebbõl kerekednek komoly viták :-( engem a guta ütögetne, és tanácstalan lennék :-( vagyis vagyok :-( mindig is mondtam, hogy a számitógép az ördög találmánya :-( amilyen jó információforrás, olyan rossz a másik oldalról. esetleg menj el biciklizni, vagy tornázz, vagy hivd el sétálni......
ebbõl sem derül ki , hogy fiú e, vagy más e , a pár
A kérdező hozzászólása: Ha este mondanám, hogy menjünk el valahová azt mondaná, hogy fáradt. A közös program abból áll, hogy elmegyünk vagy az õ anyjához vagy az enyémhez.
Ahogy az utolsó írta! Vannak közös programok? Csináltok valamit is együtt? Miért nem szervezel valamit? Vagy miért nem mész el egyedül valahova? Ha te küzdesz, õ meg nem, akkor bukó a kapcsolat és keress mást!
Akkor gépezne helyette...
A kérdező hozzászólása: Ha megvonnám tõle a szexet?
Húzd ki a kábelt a falból. Vagy ha jönne haza, akkor fogd karon és menjetek el valahova!
A kérdező hozzászólása: Én is dolgozom csak most szabin vagyok.
Te nem dolgozol?
Úgy látom, te magasról teszel erre az egészre. Mert ha nem így lenne már változtattál volna! Minek vagy akkor vele? Csak azért mert szerinted másnak nem kellenél? Mert ha csak emiatt, akkor felesleges vele lenned.
A kérdező hozzászólása: De nem akarom, hogy a gyerek azt lássa, hogy az anyja mindig más pasikkal van. Nekem a gyerek az elsõ.
És ez így jobb? Milyen példa ez? Az apa letojja anyát magasról. De úgyis maradni fogsz és tûrni, szenvedni!
Amíg a saját gyereked lesz az elsõ, és minden pasira csak másodikként tekintesz, addig nem is fogsz olyat találni, aki normálisan törõdne, foglalkozna veled. Hisz miért tenné, ha õ csak a második?
A kérdező hozzászólása: Megmondom a páromnak, hogy csak azokon a napokon lesz szex amelyiket nem tölt a számítógép elõtt.
Írd majd meg, hogy mi lesz ennek az ultimátumnak a vége. Fogadni mernék, hogy majd masztizik egyet a gép elõtt és kész.
tegnap 15:17 válaszadó, még jó, hogy a gyerekére tekint elsõként egy anya!! Hogyan tudsz ilyet írni?? Te biztosan pasi vagy! Egy nõ nem ír ilyet, ha igen, akkor az olyan is. Kettõ gyerekem van, az elsõ más kapcsolatból. A férjem imádja a lányomat és tudja, hogy nekem Õ az elsõ, ez teljesen normális számára is. És imád engem, én vagyok az elsõ számára ettõl függetlenül, mert tudja, hogy ez így normális!!
Nõ vagyok, két gyerekem van. Tudatosítani kéne, hogy ha a gyerekek kirepülnek, a férjeddel fogsz együtt élni, ezért mindig neki kell az elsõ helyen lennie. Nem szabad a gyerekek alá rendelni, s nem szabad, hogy a kapcsolat rovására menjen a gyerekekkel való foglalkozás. Nagyon sok olyan párt ismerek, ahol már elköltöztek a gyerekek, és gyakorlatilag semmit se tudnak egymásról a felek, s a gyereken kívül nincs más közös témájuk. Gyakorlatilag idegenek egymásnak, nincs közös programjuk, max az, hogy meglátogatják a gyereket, vigyáznak az unokákra, stb. Pl. a szüleim is ilyenek. Ha valaki új kapcsolatot kezd, akkor muszáj, hogy érezze az új társ, hogy fontos neki, s a barátnõje, párja nem csak egy újabb gyerekként kezeli, neveli. A kérdezõ gyakorlatilag ultimátumot ad a párjának, úgy, mint egy gyereknek. "Ha játszol a gépen, akkor ma nem lesz szex!" vs "Amíg nem pakolsz össze a szobádban, nem mehetsz játszani!" Elég szomorú, hogy valaki egy újabb gyerekként tekint a párjára, s nem kell csodálkozni, ha az közönyös lesz, h!lyének nézi a másikat, vagy a szerepnek megfelelve dacol vele. Természetesen és is szeretem a gyerekeimet, de nem vagyok "szerelmes" a kisbabáimba, ahogy ezt sok anya mondja, ill. érzi, vagy kifejezésre juttatja. Egy szülõ-gyerek kapcsolatnak se tesz jót, ha felborulnak a szerepek. A gyerek "csak" gyerek, de a társam a társam. A gyereknek lesz majd társa, de én a társammal szeretnék minõségi kapcsolatban élni majd akkor is, ha a gyerekeim kirepülnek. Az meg elég gáz, hogy a lányod az elsõ. És a másik a gyerek a második, a férjed meg a harmadik? Tehát neked a lányod az elsõ, a férjednek te, a másik gyerek meg kit érdekel? Bocs, hogy kisarkítom a dolgot, többször elolvastam a válaszod, de ha nem írnád, hogy két gyereked van, akkor meg lennék róla gyõzõdve, hogy csak egy lányod. Elég szomorú, hogy kétgyerekes anyukaként azt mondod, hogy az egyik gyerek az elsõ.
A kérdezõnek a személyisége miatt van ilyen párja, nem is állítottam, hogy a gyereke a hibás.
A kérdező hozzászólása: Szex heti 2-3 alkalommal van.
Azért egy 10perces beszélgetés nehogy nagy dolog legyen! Szex van egyáltalán?
A kérdező hozzászólása: Ha munka után hazajön akkor leülünk megbeszéljük kivel mi történt aznap stb. Nem tudom mivel vonjam el a figyelmét a géptõl.
A kérdező hozzászólása: Szakítani nem tudok mert van egy gyerekem és örültem, hogy van valaki akinek vele együtt kellek.
Fõleg, h a jelek szerint neki se kellesz, mert le se sz*rja a fejed. Hagyd ott, fogsz találni mást.
Keress idõpontot, mondjuk reggel mikor felkeltek és nincs semmi bekapcsolva. Ez nagyon fontos. Se TV, se számítógép. Egy ffi csak akkor tud rád figyelni, ha nincs más zajkeltõ eszköz. Tv vagy számítógép mellett el se kezd a beszélgetést, nem fog rád figyelni, -pedig a lényeg, a koncentrált figyelem. Mond el neki, hogy amit csinál, ..elhanyagoltnak érzed magad mellette...úgy érzed, fontosabb a gép, mint te, hiszen csak azzal foglalkozik, veled alig...mi lesz így a kapcsolatotokkal..stb...mondj el mindent, ami a szívedet nyomja. Kérd meg, hogy ne most döntsön, hanem gondolja végig. Kérdezd meg tõle, hogy te mit tehetsz, hogy ez a helyzet megoldódjon és mit gondol arról, hogy õ mit tehetne. :) Nagyon remélem, hogy ezen el fog gondolkodni. Lényeg, hogy legyél diplomatikus, ne támadd le, próbáld úgy tálalni, hogy végiggondolhassa, õ dönthessen. Pasik szeretnek dönteni :D Egyértelmûen õ a ludas, nem is menteni akarom, de valahogy rá kell vezetni és amit leírtam, szerintem ez a módszer alkalmas rá.
"Szakítani nem tudok mert van egy gyerekem és örültem, hogy van valaki akinek vele együtt kellek." elolvasása után nem értem a kérdésedet. Te ugy érzed kiszolgáltatott helyzetben vagy. Elfogadod ezt.
A kérdező hozzászólása: Este, ha hazajön mindenféleképp beszélek vele.
yuda: Ha a kacsa nem tud úszni, akkor nem a víz a hülye. Nem a számítógéppel van a baj, meg a tévével, hanem az emberrel. Milyen érdekes, hogy a néném akkor is tud figyelni rám, miközben csetel a barátnõjével, megy a tévé és közben fõl a krumpli. Ennyi a történet. Kérdezõ, ha ennyire megráz, hogy egyedül legyél, akkor kezdj el másik párt keresni és ahogy megvan a jelöld, dobd ki ezt az alakot, aki rajtad élõsködik. Akárki akármit is mond, ez a túlélés törvénye, fõleg akkor, ha gyereked is van.
8 Hát igen, akkor mi is a több ezer történet közül voltunk egy, akik reménykedtek, hogy a párjuk megváltozik. De szerintem eleve hülyeség így elkezdeni egy kapcsolatot, hogy változz meg. Én fél év múlva jöttem rá, hogy nem fog megváltozni.
7 voltam.
Én majdnem 4 évig bírtam. Nem tudom hova tettem az eszem. Mindig csak a haverok, gép, aztán én. De most végre boldog vagyok és csak ez számít. Olyan férfit találtam, aki maximálisan odafigyel rám. :)
8as voltam
Nekem nem egyértelmû a kérdésed. Ezt a szabadsága alatt teszi és így pihen? Csak mert azt írtad, hogy egy héten keresztül játszik, eszik, alszik, de azt is írtad, hogy dolgozik.
A kérdező hozzászólása: Õ buszsofõr és heti váltásban dolgozik.
Tök mindegy, hogy dolgozik-e, akkor is bunkóság, amit csinál és kész.
A kérdező hozzászólása: Lehet, hogy így vezeti le a feszültséget vagy nem tudom...
örültem, hogy van valaki akinek vele együtt kellek - Ilyen az, amikor egy nõ kell egy férfinak? Szerintem nagyon nem!
A kérdező hozzászólása: Szerinted egy nõ ráér a háztartás mellett egésznap a gép elõtt ülni?

Hogyan állítsam le a kapcsolatomba belerondító nőneműt, ha az nem veszi észre magát, és mivel a páromnak nem tűnik fel a nyomulása, vagy talán csak hízeleg neki, nem foglalkozik vele?

7 éve vsgyunk együtt, a második babánkat várom. Vannak gondjaink, de hiszem még mindig szeret. Viszont érzem ez a "hölgy" még sok kárt okozhat nekünk. Már volt több vitánk miatta.

Legjobb válasz: a helyedben én bizots,hogy elkuldeném a francba azt a csajszit.mit képzel magárol,hogy belerondítson egy család életébe.még ha nem is tortént semmi más csak o nyomul.akkor is milyen rossz lehet az neked,foleg,hogy még babát is vársz. ha tobb vitád volt már a pároddal miatta,akkor nem sokat segítene még egy vita.talán probáld neki mondani,hogy most hogy babát vársz nagyon érzékeny vagy és nagyon rosszul esik neked,hogy igy viselkedik a lány.mondd meg a párodnak,hogy kérdezze meg a lánytol(amikor te is ott vagy)hogy mért nyomul...így leégetitek (MIVEL ELOTTED KéRDEZNé MEG)és hátha eltakarodik.

a helyedben én bizots, hogy elkuldeném a francba azt a csajszit.mit képzel magárol, hogy belerondítson egy család életébe.még ha nem is tortént semmi más csak o nyomul.akkor is milyen rossz lehet az neked, foleg, hogy még babát is vársz. ha tobb vitád volt már a pároddal miatta, akkor nem sokat segítene még egy vita.talán probáld neki mondani, hogy most hogy babát vársz nagyon érzékeny vagy és nagyon rosszul esik neked, hogy igy viselkedik a lány.mondd meg a párodnak, hogy kérdezze meg a lánytol(amikor te is ott vagy)hogy mért nyomul...így leégetitek (MIVEL ELOTTED KéRDEZNé MEG)és hátha eltakarodik.
a pasik imádják, ha körülrajongják õket. én is babát várok, 25 hetes vagyok és fiatal házas. az én férjemre is pályáznak a csajok és õ már rosszul van ha rá mosolyognak mert hidd el, egy idõ után a pasiknak sem jó ha nyomulnak rájuk. a párod is észre vette már, csak nem érdekli, te meg ne idegesítsd magad, nem lesz jobb, csak veszekedni fogtok rajta. a csaj ha a te jelenlétedben is "csinálja" magát, egyszerûen vágd a képébe, hogy az én férjem, tudom te is szeretnéd ha a tied lenne, de arról lekéstél. bocsi! egy széles mosollyal karöltve. az ilyen libáktól én is rosszul vagyok ha ez sem használ, közöld vele hogy kopjon le és mondd el a férjednek, hogy legközelebb nem leszel ilyen kedves. 23 éves vagyok , hidd el ez manapság így megy. sok sikert és gratu a babához
Hát ez nehéz dolog, és átérzem a helyzeted.Sajnos sok pofátlan liba van aki hajt a foglalt sõt családos pasikra. Én bizony cicás, kedveskedõ, nagyon édes lennék a páromhoz, ha a csaj ott van, még inkább.Sõt a csaj elõtt tennék bizonyos megjegyzéseket, amik egyértelmûvé teszik, hogy jók vagytok együtt, szeretitek egymást stb. s jön a baba is.Sõt puszilgasd csókolgasd a párod a csaj jelenlétében.(persze mindent nem erõltetve, és nem túljátszva.) Drukkolok neked, sok sikert!

Szerintetek mit jelent az, ha a párom mostanában különösen sokat foglalkozik a külsejével?

A barátommal közel 4 éve vagyunk együtt. Volt pár hónapja egy kisebb szakításunk(pár hétig voltunk külön) a szakítás oka az volt, hogy nem tudta mit érez, ezért időt kért. Majd ő keresett meg azzal az indokkal hogy velem akar, én kellek neki. Viszont észrevettem,hogy sokat törődik a külsejével(ezelőtt sosem foglalkozott a külsejével) De most új ruhàkat vesz, szoláriumba jár, folyton beállitja a haját(régebben sosem zselézte..) Nem tudom mire vélni, az is eszembe jutott hogy màs lànyoknak akar tetszeni.... Szerintetek?

Legjobb válasz: Szerintem a kettötök kapcsolata:vége. Õ már kifelé tart belõle. Ráadásul nem akarlak elkeseríteni, de aki igy indit egy kapcsolat elején, ott boritékolható a bukás.Akár pár hónap, akár pár év is telik el, az csak veszteségnek irható le, mert aki igy kezd bele egy kapcsolatban az csak megalkuszik a másik emberrel-mert nincs más, nincs jobb)

Szerintem a kettötök kapcsolata:vége. Õ már kifelé tart belõle. Ráadásul nem akarlak elkeseríteni, de aki igy indit egy kapcsolat elején, ott boritékolható a bukás.Akár pár hónap, akár pár év is telik el, az csak veszteségnek irható le, mert aki igy kezd bele egy kapcsolatban az csak megalkuszik a másik emberrel-mert nincs más, nincs jobb)
A kérdező hozzászólása: :( megbocsátottam neki.de azóta is azon gondolkozok, jól tettem-e. Fontos nekem, hiszen majdnem 4 éve vagyunk együtt(1 hónap híján) Szóval... Nekem õ az elsõ minden téren, ezért is jelent ilyen sokat. Bárcsak megtudnék újra bízni benne 100%-osan.
Ehhez nem kell csaj! Legyen a pár külön 1 hétig, hogy ne beszéljenek, aztán eldõl, mit éreznek egymás után. Lehet egy hétig se bírják, lehet végleg szétmennek. DE nem egy nõt kell ahhoz levarrni, hogy rájöjjek, szeretem a barátnõm. Onnantól, hogy más nõre ránézek, nem tudnék a barátnõm szemébe nézni (még akkor sem, ha közben épp nem vagyunk együtt)....
A kérdező hozzászólása: Nem, félreérted! A saját érzéseivel nem volt tisztában, össze volt zavarodva, nem tudta mit érez. És az egyik haverja tanácsolta, hogy találkozzon egy csajjal és akkor hátha könnyebben tud dönteni. Szóval a haverja hozta össze azzal a csajjal. És elvileg egyszer találkoztak, búcsúzáskor elcsattant egy csók, és azóta nem is beszéltek, nem találkoztak...
Nem értem az embereket. Egy határozott, erõs ember vagyok, de ha vége egy párkapcsolatomnak, valahogy eszembe se jut egybõl más nõ után nézni, fõleg nem pár nap után! Nem esik nehezemre a "csajozás", de - lehet én gondolom rosszul - nem a legjobb ötlet szakítás után egybõl egy csajnál ki- kötni.... Mit érezhet az a srác, aki egy több éves kapcsolat után egybõl - napok kérdése - tud váltani? A kérdés költõi....
A kérdező hozzászólása: De az sem kizárt, sajnos. De már úgysem tudom meg soha. Próbáltam faggatni, de mindig terelt, nem akart beszélni rola. Elég szarul esett.
Na igen, csókolózott a lánnyal, semmi nem lett belõle. Nem lehet, hogy a csaj nem akarta folytatni, és vissza- kuncsorogta utána magát hozzád? Mert ugye mindenki úgy mesél el egy történetet, ahogy akar, önjelölt Benedek Elekekbõl meg több is van, mint elég :)
A kérdező hozzászólása: Nekem is eszembe jutott, hogy esetleg nyitni akar egy uj felé, de közben meg nehezen hiszem, mert làtom rajta hogy szeret és fontos vagyok neki(csak nehezen tudok benne megbizni, mert mialatt nem voltnk együtt talizott egy másik lánnyal akivel csókoloztak is)de nem lett semmi belõle, mert még másnap megkeresett hogy rájött engem szeret és velem akar lenni. De az esett dzarul hogy ezt sem tõle tudtam meg...õ nem is akarta elmondanu :/
A kérdező hozzászólása: Elsõ válaszoló: miért hogy indult a kettõnk kapcsolata??? Mert csak annyut irtam hogy kb 3hónappal ezelõtt volt egy szakitás.
Az írásodból, egyértelmûen megmutatkozik. Azon is csodálkozom, hogy senki neked-barátnõ/akárki mint kivûl álló-akkor mikor készültél ebbe az egészbe belekezdeni nem szólt..
Nézd. Egy pasi se hülye. Bizonytalanért elhagyni a biztos (puncit) nem szabad. Ha már a csaj megvan, akkor lehet váltani, addig meg jó vagy neki. Mindig keresd az okokat. Új ruhákat vesz, szoliba jár, biztosan NEKED akar tetszeni? Ha a válasz nem, akkor elõzõ válaszadók válaszai nyernek bizonyítást. (kivétel az idõt, mert azt benézte)
A kérdező hozzászólása: Ezt nem igazán értem, mibõl szûrtétek le az àltalatok leírt dolgokat??
Csodálkozom, hogy annak idején miért kellett neked belemenni egy ilyen kapcsolatban mikor egyértelmû volt, hogy a pasinak nem vagy oké-érzelmileg.
100% soha nem lesz! Hacsak nem vagy nagyon buta. Mindene- setre készülj fel, hogy lehet ennek hamarosan vége. Remé- lem nem vetted rossz néven a kommentjeim, nem megbántani akarlak, csak azt, hogy legyél ezesetben kicsit pesszimis- tább... könnyebb lesz. Ha pedig mégis minden szép és jó, akkor még örülni is fogsz :)

Ha a parom nem foglalkozik a haziallatunkkal, akkor a majdani gyerekunkkel sem fog?

Lehet furcsa a parhuzam, amire ki akarok lyukadni, de ha nem foglalkozik egy rank utalt, tolunk fuggo kis lennyel (akit mellesleg o is akart), akkor ha lesz gyerekunk majd egyszer, a gyerekneveles is teljes egeszeben ram marad?

Legjobb válasz: Nálunk nincs így. egy cicánk és egy kutyánk van,utóbbit párom hozta haza menhelyrõl,hogy de édes,kell a kutya,stb.Úgy engedtem hogy maradjon,ha gondozza.Persze hogy én gondozom (kirakni már nem volt szivem,hozzám nõtt). A 2 éves fiunkat viszont teljesen ellátja,bármikor megcsinál bármit magától,önként öltözteto,fürdeti,türelmesebben eteti mint én (neki poénos ha nyakig paradicsomosak),pelenkázza.Házimunkát is megcsinál bármit ha kérem. De az állatokkal hadilábon áll,jétszani,szeretgetni oké,de ennyi. De ettõl még jó apa.

Nálunk nincs így. egy cicánk és egy kutyánk van, utóbbit párom hozta haza menhelyrõl, hogy de édes, kell a kutya, stb.Úgy engedtem hogy maradjon, ha gondozza.Persze hogy én gondozom (kirakni már nem volt szivem, hozzám nõtt). A 2 éves fiunkat viszont teljesen ellátja, bármikor megcsinál bármit magától, önként öltözteto, fürdeti, türelmesebben eteti mint én (neki poénos ha nyakig paradicsomosak), pelenkázza.Házimunkát is megcsinál bármit ha kérem. De az állatokkal hadilábon áll, jétszani, szeretgetni oké, de ennyi. De ettõl még jó apa.
Bizony. Ha kicsit is tapasztaltabb lettem volna, nekem is intõ jel lehetett volna, hogy a férjem rendszeresen "elfelejtette"(?) megetetni, vagy sétálni vinni a kiskutyát. Nem is lehet rábízni a gyereket sem, még 1-2 órára csak-csak, de annál tovább, áhh.. :(
Nem hülyeség, amit mondasz. Sok férfi eleve nehezebben alakít ki kapcsolatot a gyerekével, hiszen nem õ hordja ki, a gyerek az elsõ pár évben gyakran üvölt, ha nem az anyja kezében van, stb., sokan 2-3 évig nem nagyon tudnak vele mit kezdeni. Ha ehhez hozzájön egy "nemtörõdöm" jellem, az szerintem nem valami jó. Egyébként milyen háziállatról van szó? Mert ha nem foglalkozik a gekkóval a terráriumban, az egy dolog, de ha pl. macska/kutya, ami igényli is a társaságát és a szeretetét, õt meg hidegen hagyja, az nem valami nyerõ.
A kettõnek nem biztos, hogy van köze egymáshoz! Ismerek olyan pasit, aki egyáltalán nem bírja az állatokat, a gyerekeit meg imádja és rengeteget foglalkozik velük.
Egy tengeri malaccal mi a fenét kell annyit foglalkozni? Ez megint a bolhából elefánt
Nem hiszem.
Miért kell összehasonlítani egy állatot egy kisgyerekkel? Nem mindenki állat bolond. Ha nem szereti az állatokat, attól még lehet jó apa. Fõleg akkor, ha az anya nem szoktatja magához a gyereket.
"Ha a parom nem foglalkozik a haziallatunkkal, akkor a majdani gyerekunkkel sem fog?" Ezen az alapon, ha nem dug a kecskével, akkor veled sem fog?!!
A kérdező hozzászólása: Na igen, az a baj, hogy o mindenre hamar raun. Legyen az a vagyott muszaki cikk, teljesen mindegy. Egy hetig boldog tole, aztan megunja, eladja es vesz masikat. De egy allat szerintem nem olyan dolog, amit en majd megunhatok. Es mindegy, hogy esetleg nem olyan okos, mint egy kutya vagy macska. Vallaltuk es gondoskodni kell roluk. Nem en vallaltam egyedul, hanem o is. Egy 5-10 perces muveletet ne unjon mar... En is unok fozni, megis megcsinalom, hogy legyen mit ennie, mert tolem aztan elhetnenk hideg kajan.
16-s vagyok 18-asnak én aztán benne vagyok a dologban, van két rágcsálóm, csincsillák ajándékba kaptam õket és van egy macskám is akit én hoztam. A macskám persze állandóan az utamban van annyira igényli a foglalkozást, de a csincsillákat is ugyanúgy kell etetni és takarítani illetve jobban, mint egy macskát, mert a macska tisztálkodik egyedül Amúgy a fiú csincsilla iszonyatosan gazdi centrikus, õt ha kiengedem rendszeresen hozzám ugrál és "megfogja aranyosan a kezem" igaz a másik az ellentéte. Szóval, ha nem az lenne, amit a kérdezõ mondd, hogy a párja beszélte rá, akkor enyhébb lenne a véleményem....de van tapasztalatom abban, ha az emberre rá erõltetnek egy házi állatot és az aki ráerõlteti nem gondozza azt kicsit sem.
3-as vagyok és hogy egy fordított példát is mondjak, én meg imádom az állatokat, sok állatunk van itthon, rengeteget foglalkozok velük, gondoskodok róluk. A gyerekeket sem utálom, csak nem jövök ki velük, nem tudok velük mit kezdeni, nem vagyok anya típus, nem is vagyok benne biztos, hogy egyáltalán akarok sajátot.
3-as nincs a gyerekben tapasztalatod, tudod, hány olyan nõismerõsöm van, aki idegenkedett a gyerekektõl, én is , de mikor sajátunk van megváltoztunk?! És ezek a nõismerõseim rendesen gondoskodtak a házállatokról szintén.
Egy embert nagyon jellemez, hogyan bánik az állatokkal...
Imádom az állatokat, mindegyik állatkám elkényeztetett, napi több órát foglalkozom velük. És soha nem fogok szülni, mert tudom, hogy nem lennék jó anya.
16-os nem állítottam ilyesmit. Alapvetõen én is a kérdezõ oldalán állok, de azért tengerimalac esetén erõs túlzás, hogy akkor a gyerekkel sem fog foglalkozni. Sajnos az ilyen kis rágcsálók sok ember számára olyan "jelentéktelenek", könnyen ráunnak, mert nagyon nem lehet velük mit kezdeni, csak a nyûg van velük sokak szempontjából. Én nagyon szeretem az állatokat, egyetértek azzal, hogy csak pár perc elintézni ezt az egészet, DE nem egy embert ismerek, aki erre hamar ráun. Egy olyan állat esetén, mint a macska vagy a kutya azért más kérdés, mert velük a legtöbb embernek bensõséges, közeli kapcsolata van - ilyen szempontból sokkal jobban hasonlítanak egy gyerek ellátására. Szóval azért, mert a kérdezõ párja megunta a tengerimalacot a hirtelen lelkesedése után, azt még nem lehet mondani, hogy egy gyerekkel sem foglalkozna.
Sógornõm kutyát szeretett volna, hogy "gyakoroljanak" amíg nincs gyerek. A kutyussal csak tesóm foglalkozott, amikor kiderült, hogy jön a baba elpaterolták a kutyát anyukámhoz azzal, hogy majd sétáltatják, etetik, viszik oltásra, stb. Ehhez képest rá sem néznek soha szegény kutyára. A gyerekkel is hasonlóképpen foglalkozott sógornõm (enni éppen kapott szegény, csak nem mindig pont akkor mikor megéhezett, és állandóan savanyú szaga volt szegénykének). Aztán ez a kisgyerek is szépen félre lett téve mikor megszületett a 2. gyerek. Most "önmegvalósít" a nagyságos asszony, iskolába jár, így már az a jellemzõ, hogy egész hétre elviszi a gyerekeket a szüleihez, hogy tudjon tanulni. Most ez a legfontosabb, nem a gyerekek. Az persze alap, hogy mi nem mehetünk õket meglátogatni, mert kiborul tõle, hogy szeretnek bennünket a gyerekek. Szóval náluk volt párhuzam a háziállat és a gyerekekkel való bánás között sajnos.
14 -es ne ragadj már le a tengerimalacnál! Vagy te most azt mondod, hogy szerezzenek be egy kutyát és ha már avval sem hajlandó törõdni akkor van benne valami? Megetetni egy tengerimalacot aztán nem nehéz...errõl panaszkodott a kérdezõ, ha ez nehézség, mi lehet még neki a nehéz!
A kérdező hozzászólása: Ugy latom, nem sokan latjatok a lenyeget. A lenyeg pont az, hogy nem igenyel olyan kifejezetten sok torodest. De hat meg azt a keveset sem lehet megtenni, ha kozosen vallaltuk? A lenyeg a felelossegerzeten van
Na jó, egy tengerimalaccal azért nem kell annyira foglalkozni. Takarítani kell néha az almát, etetni, vizet adni neki. Néha ki lehet engedni meg megsimogatni. De ez nem egy olyan állat, ami igényli az ember szeretetét, õk elég primitívek. Persze, aranyosak meg minden, de nincsenek rászorulva arra, hogy babusgasd õket, nem nyafognak azért, hogy törõdj velük. Egy ilyen állat ott van a ketrecben aztán elröfög magában, elvan, sok törõdést nem igényel. Ezt azért nem kellene kivetíteni egy gyerekre.
Most miért támadjátok a kérdezõt az én barom apám végig vert engem ez volt a foglalkozása velem, hogy rettegtem tõle, és az összes háziállatunkat õ hozta haza a heppje szerint, amik aztán éhen is dögölhettek mellette. Az írjon ide, akinek van tapasztalata mind a háziállat, mind a gyerek terén, amúgy ne okoskodjon elméletbõl...
Volt tengerimalacunk, én akartam annyira, édes, aranyos.Kb 3 hétig.Aztán már csak kosz, bolha, nyûg.Fél év után elajándékoztam. Van egy 3 éves lányunk, imádom, napi 24 óra is kevés vele. De malac mégegyszer nem kellene.
A kérdező hozzászólása: Mondjuk a legalapabb dolog megetetni es kitisztitani a helyet. Ez naponta kb. 10 perc. Na most ha ennyit nem szan ra?
A kérdező hozzászólása: Szereti az allatokat, es o beszelt ra tulajdonkeppen. En is szerettem volna, de inkabb kesobb. Hat igen, a hazimunkaval is hadilabon all. Nagy ritkan eszebe jut felsoporni, elmosogatni, de javareszt en csinalok mindent itthon.
A kérdező hozzászólása: Bar nem kutya/macska, tengerimalac. Tehat egy aranyos allatrol van szo, ami igenyli az emberi gondoskodast. Talan meg jobban is, mert peldaul egy csaladi hazban tartott cica ellatja magat nagyreszt. Csak abbol jutott eszembe, hogy mielott elhoztuk oket, akkor jaj milyen jo lenne, ket hetig foglalkozott veluk, aztan elszallt a nagy szerelem. A gyerek-temaval is hasonlokepp vagyunk, o szeretne nehany even belul apa lenni, en meg nem vagyok keszen ra. Csak ugy gondolom, ez talan a kicsinyitett masa a dolognak.
Micsoda idióta hasonlat! Ha gondoskodom egy kutyáról rendesen, akkor nyilvánvalóan a gyerekemrõl még inkább fogok, ha viszont mellettem éhen döglik egy eb, akkor ne mondja senki sem, hogy minta szülõ lenne belõlem. Én voltam az, aki beírta, hogy az apja idõnként hozott haza háziállatot, akik szintén tõle elszökhettek és éhezhettek utána, aztán én is ottmaradtam 1 hónapra a fennhatósága alatt mindössze 8! évesen mikor anyám a szívével a kórházba került, már jó rég volt, de mind a mai napig emlékszem arra az 1 hónapra úgy éheztem.

Szerintetek baj, ha szülőként csak pár órát foglalkozom a gyerekemmel, (babysitter vigyáz rá)?

Saját vállalkozásom van, emiatt én osztom be az id?met, de szülés után sem szerettem volna jelent?sen felborítani az eddigi id?beosztásomat. Emellett szükségem van egyedüllétre is (pl. szeretek eljárni futni, edzeni). Így a férjemmel fizetünk egy középkorú, kedves hölgynek. Õ van vele szinte egésznap. 5 éves a gyerek. Arra odafigyelek, hogy amíg vele vagyok, csak rá koncentráljak és mindig kitalálok valami újat, hogy minél tartalmasabbak legyenek az "együttlétek". Szerintetek ez így nem helyes? Csak mert vannak, akik ellenzik.

Legjobb válasz: Még annyi, hogy párom anyukája is vállalkozó. Szülés után fél évvel már dolgozott. Õ a mûhelyénél berendezett egy babasarkot, és ott játszott a fia. Ha valami gubanc volt, akkor ott volt mellette mindig. Szóval õ így oldotta meg a problémát. Nem kell maximálisan mellette lenni, de érezze a közelséged, az felbecsülhetetlen!

Még annyi, hogy párom anyukája is vállalkozó. Szülés után fél évvel már dolgozott. Õ a mûhelyénél berendezett egy babasarkot, és ott játszott a fia. Ha valami gubanc volt, akkor ott volt mellette mindig. Szóval õ így oldotta meg a problémát. Nem kell maximálisan mellette lenni, de érezze a közelséged, az felbecsülhetetlen!
Ha óvodába járna, akkor se lenne többet Veled. Nekem van olyan ovisom, akit hétre hoznak és ötkor visznek haza. Konkrétan többet vagyok a gyerkõccel, mint a szülei ;)
Hát 5 évesen már oviba szoktak lenni a kicsik, 8-délután 4-ig, szóval nem maga az a baj, hogy nem te vagy mellette, hanem inkább az, hogy nincs több gyerek között, nem fog jól szocializálódni, nem lesznek kis barátai, nem fog megtanulni egy csomó dolgot és nem veszi körül több felnõtt (mint a több óvónéni)hanem egy személyhez ragaszkodik majd. Mindenképpen káros.
Miért nem jár oviba? Szüksége lenne rá, hogy megtanulja a társas kapcsolatok kezelését, és délután ugyanúgy vele töltheted az idõt. Mellesleg a legtöbb szülõnek alapvetõen nincs ideje napi pár órát csak a gyerekkel tölteni, mert délután ha elhozza a gyereket az oviból, vásárol, fõz, házimunkázik, úgyhogy a napi pár óra az kifejezetten jó. De továbbra is azt mondom, hogy oviba kéne járnia, és hogy ne szakadjon el a "mamától" így hirtelen, hétvégeken vagy egy-két délután továbbra is vigyázhatna rá, te pedig ugyanúgy eltölthetnéd a gyerekkel azt a néhány órát. Amúgy tényleg veszélyes lehet, ha a gyerekben kialakul egy családi jellegû kötõdés a bébiszitterhez akit aztán hirtelen elküldenek. Az olyan, mintha elveszítené egy családtagját. Az óvónénihez is kötõdnek, de nem ilyen mértékben, ott azért általában zökkenõmentes az átállás az oviról a sulira.
Kis korba, aki többet van vele ahhoz fog jobban kötõdni. Addig semmi baj, amíg marad az idõs néni, de ha késõbb kidobjátok a "mamiját", mert nem kell hozzá , akkor ott már gubancok lesznek.
Egyet értek az elõzõvel h hozzá jobban fog kötõdni mint hozzád és majd õt fogja majd ink az "anyukájának" tekinteni.Ezt tapasztalatból mondom.Ja és még annyi h mindenkinek arra van ideje amire szeretne idõt fordítani szerintem betudnád úgy osztani h jusson szabadidõd is de a gyerekkel is többet tudnál lenni és lehet h akk már nem kell állandó bébysitter.
Még valami: én otthon nõttem, 6 évesen (évvesztes vagyok) mentem oviba egy évre, de csak délelõttre, majd jött a suli. Semmi bajom nem volt a gyerekekkel való kapcsolatok kialakításában, sõt, nagyon is sokan szerettek és sokakat szerettem. :) Szóval nyugi, semmirõl nem késett le az 5 éves kicsi. :)
Szerintem minden gyereknek járna, hogy 3-4 éves koráig - amennyiben megoldható (vagyis nyilván ha nem kerül utcára a család, ha az anya nem dolgozik), az anyukája gondoskodjon róla. Ellenkezõ esetben a gyereket "megcsinálták", de érzésem szerint minek...? Hogy kipipálják a "jónõvagyok" listán a "gyerekszülés- anyaság" kategóriát? (Ne érts félre, nem Téged akarlak bántani, mert nem tudom, mik a körülmények, miért vállaltad a babát, mit érzel most stb.) Szerintem attól, hogy valaki megszül egy gyereket még nem lesz anya. Én akkor vállalok majd babát, amikor hajlandónak érzem magam (illetve megengedhetem magamnak), hogy rászánjam ezt az idõt, és csak utána nézek babysitter vagy ovi után. De hát nagyon sokan csinálják úgy, ahogy Te. Amúgy még a legjobb megoldást választottátok, mert a bölcsi helyett tényleg jó alternatíva a dadus. És szerintem akkor se lesz gond, amikor majd lassan egyre kevesebbet vigyáz rá, gondolj bele, a saját anyjukról is "leválnak" lassan a gyerekek, ugyanez fog történni, ahogy önállósodik. Csak mondjuk ne "rúgjátok ki" egyik napról a másikra a dadát. Szóval azt nem mondanám kereken, hogy nem helyes így, de én máshogy csinálnám. :) És még valami: ha Te így vagy boldog, akkor bizony ez a jó a gyereknek is. Jobb volna egy frusztrált, türelmetlen anya, akinek mindenhez van kedve, csak ne kéne megint vele lenni...? (Kötelességünk boldognak lenni, hogy másokat is azzá tehessünk...)
én meg a mamámnál voltam nyári szünetben, amikor nem volt ovi. az én szüleim sem értek rá egész nap engem tutujgatni. szóval semmi baja nem lesz a gyerekednek ettõl, ne foglalkozz azokkal, akik leszólnak, saját portájuk elõtt söprögessenek.
Az sztem elég rossz, ha egy "vadidegen" van veée egész nap, nem a szülei. Ilyen idõs korban a gyerekek már nagyon okosak, látják, mi történik... lehet, hogy jobban fog kötõdni a bébiszitterhez, és azt fogja hinni, hogy nem akartok vele eleget foglalkozni...
A kérdező hozzászólása: bocs, "suliba" Eddig amúgy otthon volt, de gondoltam 1 év jó lenne oviban, iskolakezdés elõtt. Köszönöm a válaszokat! Megnyugodtam.
Szerintem bõven elég lesz most oviba mennie, és ez egyben meg is fogja oldani a dadusról való "leválás" gondját. Nincs ezzel semmi nagy baj, amit csináltatok, és aki leszól, az fõleg irigy lehet...
hát akkor nincs itt semmi probléma.
A kérdező hozzászólása: Szeptembertõl megy magánoviba, utána megy ugyebár suli.
Szia ha belegondolsz aki otthonmarad a kisgyerekevel az sem jatszik egesz nap vele . Foz, takarit, bevasarol stb. Es ez nem rossz szerintem, ha a gyerek alladoan (aktiv) figyelmet kap mit fog csinalni amikor bekerul a suliba... Egy lesz a husz kozul nem hiszem hogy pozitivan fogja megelni. Szerintem is az ovi lenne a legjobb megoldas. Te megkapnad a szabadidoet (amire szerintem is szukseged van es mindenkinek lenne is) es a kisfiad 1 csomo mindent tanulna amit otthon nem tud. Raadasul ehhez a nenihez elkezd kotodni aztan eltunik majd az eletebol az sem a legjobb. Persze ezek altalanositasok te ismered legjobban a kisfiad jellemet ha szerinted jobb neki otthon a nenivel lehet hogy igy is van.
utolsó, azt én sem vitatom, hogy oviba járni kell. csak mivel most tette fel a kérdést a kérdezõ, aug. 16-án, ezért következtettem arr, hogy most azért van így, mert nyári szünet van az oviban.
Könyörgöm, az, hogy nyári szünetben a mamával van a gyerek, nem ugyanaz, mintha egész évben megállás nélkül ott lenne! Egy 5 éves gyereknek már kell a gyerektársaság. Persze, azt nem írtad, hogy a "pótnagyi" viszi-e gyerekek közé, játszóházba, játszótérre, tehát lehet, hogy megvan a gyerektársaság. Itt csak akkor tényleg az a veszélyes, ha túlzottan hozzánõ a "pótnagyihoz". Mert az oviban nem lehetséges a túlzott kötõdés, mivel ott nem egyedül van az óvónénivel a gyerek, hanem az óvónéninek "sok gyereke" van, nem lehet kisajátítani. Szóval én is javaslom, hogy amint lehet, járjon óvodába. Hogy a konkrét kérdésedre is válaszoljak, ha megvan minden nap a tartalmas együttlét a gyerekkel, akkor semmi probléma, ha mellette viszed a vállalkozásod és közben még a hobbidnak is hódolsz. Nekem örökös lelkiismeret furdalásom van, mert fõállásban dolgozom, plusz van egy webáruházunk, amit másodállásban viszek, plusz a háztartás és én szeretnék többet törõdni a gyerekkel, vagy legalábbis megtalálni az arany középutat, hogy ne lógjunk egymáson, ugyanakkor ne mindig egyedül legyen kénytelen játszani. :( Õ most volt májusban 3 éves, szeptembertõl ovis lesz.
Én is azt mondom, hogy meg kellene szoknia az ovodát, ilyen korban, hiszenhamarosan iskolás lesz. És ha Te osztod be az idõdet, akkor inkább a vállalkozáshoz vegyél fel egy munkatársat aki besegít, ebbe abba és a gyerekeddel legyél. Ezek az idõk nem jönnek vissza soha! ÉLvezd ki, a gyerekkorát, késõbb úgysem lesz rádutalva ennyire mint most. Én nem is tudom elképzelni, hogy ha gyerekem lesz, fõállásban dolgozzak. Most is, és késõbb is megengedhetjük magunknak, hogy 4 órában melózom és így minden másra van idpm. Nem vagyok idegbajos, minden készen van, kaja, takarítás, mosás, vásárlás, tudok a kutyával foglalkozni, anyukámmal találkozni és ha a Férjem hazajön, nincs már kötelezõ munka. Próbálj több idõt szentelni a gyerekedre, nehogy egyszer a babysittert követelje helyetted, mert szerintem az egy anya szégyene. Sok boldogságot! :)
Nem baj. Vannak olyan "jólétinek" kikiáltott országok, ahol 6, esetleg 12 hét a szülés után, aztán ha muszáj, akkor lehet menni dolgozni.Felnõnek, értelmes és érzelmileg is fejlett felnõttek lesznek. Mint ahogy sok éven-évtizeden keresztül így volt nálunk is, amíg a gyes intézmény létre nem jött. Több idõt, és minõségi idõt töltesz a gyerekeddel, mint az óvodába járó gyerekek szülei. Az ovis hozzászólóknál pedig megütött, hogy 8 óra ovit számolnak. Nem 10 az az óvodában töltött idõ a gyereknek? Esetenként több? Hiszen a szülõ 8 órát dolgozik, és be is kell érni a munkahelyre, érte is kell menni.
5 éves kortól meg különben kötelezõ az ovi, iskolai elõkészítés szempontjából!
Én is dolgozok pici gyerek mellett, de kevesebbet, átrendeztem a dolgaimat. Ne haragudj, de más van vele szinte egész nap, mert te nem rendezed át az életed + szükséged van az egyedüllétre szerintem nagyon önzõ.Olyan hamar elmegy a gyerekkor, ilyenkor alakul ki a bizalom, te meg rábízod egész nap másra?Sokat ér a gyerek a napi 1 óra intenzív foglalkozással.

21 hetes terhes vagyok, és sajnos a párom nem foglalkozik velem. Mit tegyek? Mi lesz később, ha megszületik a pici?

Pedig nekem is jól esne egy kis tör?dés. Egész héten munka után ül a gépe el?tt, és mire ágyba kerül, addigra én elalszom. Ma lett volna egy szabadnapja, és elment a tesójával pecázni. Pedig direkt szóltam neki, hogy szeretném ha együtt töltenénk a vasárnapot. Teljesen elhanyagol, ami nagyon rosszul esik. Adjatok tanácsot!

Legjobb válasz: Szia!Sajnos tanácssal nem tudok szolgálni,de én is ebben a helyzetben vagyok.Én is magányosan töltöm a mai napot,csakúgy mint a legtöbbet mikor a párom szabad.Õ négy napot dolgozik 12 órában,négyet nem.Szabad napján meg vagy állandóan haza megy az anyjáékhoz,vagy bemegy a városba velük.Mintha most nekik lenne rá szükségük nem nekem.Én is teljesen elhanyagolva érzem magam.Mikor szóvá teszem meg azt mondja hogy nem hanyagolhatja el a szüleit,és nem is kérhetem tõle.Én meg így a vége felé nagyon érzékeny vagyok,és nagyon könnyen elsírom magam,és van mikor egész nap csak sírok.Kitartás neked is.Én is azt mondogatom magamnak hogy nem szabad idegeskednem,mert a kis manócskának most rám van szüksége,és nem tesz jót a sok idegeskedés.De én sem tudom megállni sajnos. Minden jót:25 hetes kismama

Szia!Sajnos tanácssal nem tudok szolgálni, de én is ebben a helyzetben vagyok.Én is magányosan töltöm a mai napot, csakúgy mint a legtöbbet mikor a párom szabad.Õ négy napot dolgozik 12 órában, négyet nem.Szabad napján meg vagy állandóan haza megy az anyjáékhoz, vagy bemegy a városba velük.Mintha most nekik lenne rá szükségük nem nekem.Én is teljesen elhanyagolva érzem magam.Mikor szóvá teszem meg azt mondja hogy nem hanyagolhatja el a szüleit, és nem is kérhetem tõle.Én meg így a vége felé nagyon érzékeny vagyok, és nagyon könnyen elsírom magam, és van mikor egész nap csak sírok.Kitartás neked is.Én is azt mondogatom magamnak hogy nem szabad idegeskednem, mert a kis manócskának most rám van szüksége, és nem tesz jót a sok idegeskedés.De én sem tudom megállni sajnos. Minden jót:25 hetes kismama
Nem biztos hogy en leszek a jo tanacsado, de en is ugyanebben a helyzetben voltam, ezert en el is jottem egy honapra a szuleimhez...most erzi a parom hogy hianyzunk neki es ki is mutatja, lehet ez segitene nektek is, ha van hova menjel egy kis idore latogasd meg a szuleidet, nagyszuleidet..meglatod o nagyon megvaltozik.
Szia! Ez nagyon tapintatlan a párodtól.Sok tényezõ szerepet játszhat hogy miért viselkedik így , amire te tudod a választ. Abban az esetben ha õ is akarta a babát, akkor lehet hogy még egyszerûen meg van kicsit zavarodva és nem szokott még bele a helyzetbe, nem tudja hogyan bánjon veled. Mindenképp meg kellene beszélnetek, tudatnod vele, hogy szükséged van egy picivel több figyelemre, meg egyáltalán, az õ gyerekét is hordod a szíve alatt. Azért válaszoltam így mert az én gyerekem apja is ilyen volt.A terheségem elsõ 5 hónapjában külföldön volt.Közben jött a baba, de annak ellenére hogy õ is várta, azért rendszeresen elment szórakozni az szülés utólsó hetéig. Ma is szívesen látogatja a babát, de kikötötte hogy hetente csak négy napot akar velünk lenni, a maradék idõben meg a saját életét akarja élni. Pedig szereti 6 hónapos gyerekünket, mégis még úgyérzi, neki küön élete van, pedig odavan a fiunkért. De a kedvtelései sokszor elõbbre valók.
Maximalisan egyet ertek az elottem szoloval!
Szia! Nem könnyû a helyzeted, de lehet, hogy orvosolni tudjátok.A legfontosabb: ÜLJETEK LE MEGBESZÉLNI!!!! Miért hanyagol?-kérdezd meg. Mit szeretne, mit szeretnél? Lehet csak kímél, hagy pihenni. Szervezzetek programokat, pl. együtt séta, vacsora, ülj mellé a gép elé.Együtt legyetek!!! Kérd ki a véleményét. Vásároljatok együtt kelengyét, menjen veled ultrahangra....néhány ötlet. Persze ha hajlandó változtatni párod.

Most minden idegesít a páromban, az is, ha nem velem foglalkozik, az is, ha igen. Hogy küzdhetném le ezt az érzést?

Legjobb válasz: Jézus, nem kell egybõl szakítani .. Mondd meg neki, hogy egy kicsit most sok, idõre van szükséged, de nem azért mert bizonytalan lennél a kapcsolatotokban, meg nem miatta van ez az egész, hanem miattad. Ha szeret, meg fogja érteni : )

Jézus, nem kell egybõl szakítani .. Mondd meg neki, hogy egy kicsit most sok, idõre van szükséged, de nem azért mert bizonytalan lennél a kapcsolatotokban, meg nem miatta van ez az egész, hanem miattad. Ha szeret, meg fogja érteni : )
hagyd ott.
Nem tudod. Az általad leírtak alapján ez azt jelenti, hogy nem illetek össze. Jobb, ha az ilyet nem erõlteted, és új párkapcsolat után nézel, mert ha ezt így folytatjátok, akkor hosszútávon pofára fogtok esni, legfõképp õ.
Kíméld meg magadtól
Ez szerintem nálad olyan, h "nincs ló, jó a szamár is" csak sajnos a szamárból már eleged lett....
szerintem is kíméld meg magadtól
Végy erõt magadon és vess véget a kapcsolatodnak.26n
Nem lehet, h magaddal a saját életeddel van gondod ? azt nem tudod megoldani , és emiatt valamiért idegesít h valaki túl közel van hozzád. Esetleg nem is tud segíteni, ítélkezik , v nem biztosít a szeretetérõl .sok minden lehet az oka .de az is lehet hogy a fiútól teljesen független. Ha fennáll az érzés és a probléma , akkor tényleg jobb ha szakítasz..

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!