Találatok a következő kifejezésre: Ha ma meghalnál, (1 db)

Ha ma este meghalnál, és nem beszélhetnél senkivel már, mi az, amit a legjobban sajnálnál, hogy nem mondhatod el senkinek?

Legjobb válasz: Sajnálom, hogy eddig nem vettem észre, milyen klassz életem volt.

Sajnálom, hogy eddig nem vettem észre, milyen klassz életem volt.
ellenségeimnek:szrencsétek!mert ha élnék...!!! szüleimnek:annyira szeretlek titeket!!!
Utosó válaszoló vagyok! Meg persze azt, hogy nem mondhattam el a barátaimnak, hogy köszönöm, hogy mellettem álltak!
hogy kit kire hagyok :D utálom ah veszekednek :S
A barátomnak, h köszönöm azt a 4 évet és h bocsásson meg minden butaságomért.Anyunak és apunak h imádom õket és köszönök mindent.(fõleg anyunak)nagyimnak h vigyázzon magára és éljen még nagyon sokáig :) :(
anynak rokonoknak , barátoknak :szeretlek
egy lánynak személyesen hogy mennyre szerettem és hogy mennyt sírtam miatta:) 17F
A fiúnak, akit szeretek, hogy szeretem. A legjobb barátnõmnek, hogy iszonyú sokat jelent nekem. A családomnak, hogy köszönöm, amiért mindig mellettem állnak.
Az iskolatársaimnak h nesztek örüljetek meghalok!
Hogy nem hagyhattam végrendeletet, nem adták fel az utolsó kenetet, nem gyónhattam meg utoljára bûneimet, nem mondhattam meg tesómnak h szerettem.
Egy tanáromnak:"Becsültem, tiszteltem magát, mert maga jó volt velem, tanított engem, szigorú, de következetes és kedves tanár volt..szeretem magát, ezt ne felejtse el soha!"
Hogy nagyon szeretem a családom, és hogy mindig velük leszek
Megköszönném a barátomnak, hogy szeretett és végig velem volt. :) A szeretteimnek is elmondanám, hogy nagyon szerettem õket. :)
én azt hogy nem mentem fel az eiffel toronyba és nem ordítottam ki belõle hogy éljen francia ország!stb.
apukámnak: utálom, amiért tönkre tette az életemet, pedig ha nem lenne alkoholista, nagyon jó ember lenne. anya, növér: ha nem is mutattam ki mindig, imádtam öket! barátnök: szerettem öket, köszönöm a szép emlékeket! új osztálytársak: ha tudták volna, milyen dolgok történtek velem, megértették volna, miért vagyok olyan zárkózott. kár, hogy csak 1 hónapot töltöttem velük, nagyon jó fejek voltak! 15/L
Hogy vigyázok rá odafentrõl, és hogy nagyon szeretem, és kár hogy így alakult :(
Azt, hogy a családomnak nem mondhattam el, hogy imádom õket és hogy köszönök nekik mindent és azt, hogy nem mondhattam meg a fiúnak akit imádok, hogy mit érzek iránta!
Hogy nem gyónhatom meg a bûneimet a szeretteimnek és nem kérhettem a bocsánatukat.
Ha ma este meghalnék..hm..azt sajnálnám, hogy a srácnak, akiért odavagyok még nem mondtam el, hogy mennyire fontos nekem (vagyis hogy nem vallottam be neki az iránta érzett szerelmemet.)
Anyunak, hogy szeretem
hogy mennyire szeretem öket.
a bûneimet nem mondhattam el!!
Anyunak hogy :köszönöm , barátaimnak hogy ne sajnáljanak és jö hogy voltak .
Hogy nem árultam el a Kecel környéki borászoknak a nagy titkot: "Bort szõlõbõl is lehet csinálni." üdv.: hegedor
azt h meg fogok halni:)
a páromnak, hogy keressen mást, ne zakkanjon meg!
Azt hogy egy senkiként kell meghalnom egyedül. Az biztos hogy azokat akik engem siratni fognak, azokat nagyon sajnálnám. Fõleg azért mert nem búcsuzhattam el a szeretteimtõl, nem mondhatom el nekik mannyire szeretem õket.
a barátomnak, hogy mennyire szerettem, és köszönök neki mindent.
A férjemnek és a lányunknak, hogy mennyire szeretem õket!
Az egész világnak, hogy köszönöm, hogy élhettem. A szeretteimnek minden érzésemet ki szoktam mondani, most már a Papámmal is jóban vagyok, szóval õk tudják, hogy nekik mit üzennék.De én annyi embernek jelentem a mindent, hogy nem halhatok meg!!!Mert ha megtörténne, sok általam imádott embernek lenne lehetetlen a Földi lét.Szóval nem halhatok meg még nagyon sokáig!!!
Szerelmemnek, hogy sose felejtse el, amiket átéltünk, amiket tanult, mert ha elmegyek, azok még igazak maradnak:)
Kár hogy én halltam meg elõbb és nem ti, ezt az ellenségeimnek mondanám.
Páromnak hogy szeretem, a barátaimnak, hogy fel a fejjel és vigyázok rájuk, a szüleimnek és a családnak hogy köszönöm.
Hogy nem mondhattam el a családnak, hogy szeretem õket!
egy lánynak hogy bár visszautasítottam, mindig is szerelme voltam belé


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Nagy a gáz, tudom. (? )

Jaa khurvázzatok le nyugodtan, nekem aztán mindegy, de régebben csináltam egy törölközős képet (nincs rajta kint semmim), akkor épp jártam egy fiúval, aztán összevesztünk de kedves voltam vele h ne továbbítsa senkinek, közben utáltam mert olyasmiket tett amiért megérdemelte h gyűlöljem. Azt mondta már nincs meg neki az a kép így elmondtam neki mennyire haragszom és elküldte az egyik "barátnőmnek", aki teljesen megbízhatatlan, és félek, hogy elküldi vagy megmutatja mindenkinek. Mit csináljak?
Kérlek ne szidjatok... Igaz, nincs rajta kint semmim de mégis úgy szégyellem, én nem ilyen vagyok, ez csak egy rossz pillanatomban volt...
13/L

3

Mit csináljak, utálom az életem? :-/

Köbö egy éve romokban az életem, legalábbis én így érzem. A szüleim egy "majdnem válás" után végre egymásra találtak, de sokszor úgy érzem, hogy nincs elég idejük ránk(rám és a tesómra). Na meg aztán utálom nézni, ahogy előttünk "turbékolnak". Lehet, hogy örülnöm kéne, hogy újra szeretik egymást, de valahogy mégse tudok.
Mostanában nincsenek barátaim, az iskolában egyedül ülök, úgy érzem, nincs olyan ember a világon, aki meg tudna hallgatni és érteni. Senki előtt nem tudok megnyílni, nem merek, mert nem bízom az emberekben. Ráadásul nagyon bennem van az, hogy nem szabad gyengének tűnnöm. Éppen ezért mindig magamba folytom az érzéseimet, és azon kívül, hogy néha elérzékenyülök a kedvenc sorozatomon, nem tudok sírni, már egy éve. Úgy tudom, ez nem jó. :-/ Amúgy neten vannak barátaim, mert valahogy nem személyesen, idegeneknek, akikkel úgyse találkozom sose, elmondom a gondjaimat. Ez azért néha jó.
Egy csomószor tiszta depi vagyok, nincs kedvem élni, nincs kedvem az emberekhez. Szokták mondani, hogy egy spotot kell ilyenkor űzni, de azt meg nekem nem lehet(egészségügyi okok miatt).
Már elegem van ebből, nincs egy normális életem, a suliból aig várom hogy hazajussak, mert állandóan egyedül vagyok. Itthon tanulok, netezek, aztán megyek aludni. De milyen élet ez? :(
Pszichológusnál már jártam, és az agyamra ment, nem értenek ezek semmit.(eddigi tapasztalataim szerint).
Bocsi a regényért, és remélem, hogy nem hurrogtok le.
15/l

5

Van itt olyan lány, aki szép arcú és jó alakú mégis kevés az önbizalma/kevésnek érzi magát egy kapcsolathoz?

Ha igen, miért lehet ez szerinted? És nyitott vagy ismerkedésre?
UI: nem azért írtam ide a kérdést, mert ronda srác lennék, csak azt gondolom ebben a kategóriában értelmesebb lányok megfordulnak, mint a szerelem/szexben...

24f

7

Budapesten van ingyenes, vagy legalábbis olcsó pszichológus 18 éves kor alatt?

5

Nagyon depressziós vagyok. Anyukámnak nagyon viszeres a lába és folyton azt képzelem hogy trombözisa lesz. Mit tegyek?

állandóan halál félelmem va.azt képzelem minden nap az utolsó lehet.az egyik lábát műtötték a másikat is kellene de nagyon sokba kerül.a bal lába csúnya de ő azt mondja tudja hogy kell ezzel bánni mozgatni kell stb.

1

Az átlagemberek egy része miért irigykedik, illetve zavarja az, hogy egy sérült ember is lehet sikeresebb mint egy egészséges?

Természetesen rólam van szó. Úton vagyok a diploma felé. Angol szóbeli nyelvvizsgám van (középfok). Alkalmanként diákmunkákat is elvállalok. Sajnos volt már rá példa mikor rendezvényszervezőként dolgoztam,kaptam egy durva beszólást az egyik főiskolai társamtól, hogy biztos a testemmel kerestem a pénzt. Pedig én csak azért tanulok meg azért dolgoztam, mert szerezni akartam egy kis munkatapasztalatot,mert manapság pályakezdőként nehéz munkát találni ebben az országban, sérült embernek meg pláne. Szeretnék értelmes válaszokat kapni a kérdésemre.

4

A fiúk miért csinálják mindig ezt?

Konkrétan a saját esetemben nem értem.. szóval azt tudni kell rólam, hogy egy csúnya, rövid hajú, kis mellű, fiús lány vagyok. Habár vékony vagyok, de a hasam meg nagy (alma-alak gondolom), szóval még az se pozitívum. De mégis amikor találkozok egy fiúval úgy hogy ketten elmegyünk valahova, mindig 'többet' akarnak, szóval kinyilvánítják, ölelgetnek meg puszilgatnak, stb.. És nem értem, tiszta önbizalomhiányos vagyok meg csúnya is, hogy miért van ez? Nem azt mondom hogy sokszor, mert nem vagyok népszerű természetesen a fiúk körében de ha egy-egy elhív valahova akkor én mindig azt gondolom hogy haverkodunk, de a végén ez lesz.

És már több lánytól is hallottam hogy ők csak barátkozni akarnak a fiúkkal de mindig rájuk másznak, mondjuk ez szép lányokkal még érthető is ez igaz. De szóval minden fiú ilyen?? Mindegy milyen csaj, csak csaj legyen??

6

Hogyan lehetnék felszabadultabb?

A közeli ismerettségemben van kb. 2-3 ember (inkább 2 az a 3 :D ), akivel jól elvagyok, abszolút felszabadult tudok lenni.
Idegenekkel, de akár már osztálytársakkal más a helyzet. Ha pl kiselőadást kell tartanom az kb olyan, mint ha a hold túloldalára kellene utaznom :S Nagyjából összekapom magam, minimálisan látszik rajtam az izgulás, de kb 120 alá nem megy a pulzusom olyankor, mikor többek előtt kell beszélnem :S
Ott van az idegen lányok felé nyitás. Ha úgy pl. útbaigazítás gyanánt kérdezek valamit egy idegen lánytól, akkor semmi probléma. Ha kamu útbaigazítást kérek, valójában ismerkedési célzattal, akkor már valahogy jön egy láthatatlan fal, egy blokk, egyszerűen a pulzusom az egekben, és csak habogok :/
Másik példa: hobbiból kicsit bűvészkedtem. Egyedül lazán mennek a trükkök, de ha valaki néz akkor simán elbénázom :D Szóval erről a hobbimról elég hamar letettem :)

Amúgy az egész onnan jön szerintem, hogy áltsuliban én voltam az akit cikizni kellett, otthonról is mindig csak negatív kritikát kapok, szóval elég önbizalomhiányosra lettem nevelve, és hiába látom, hogy sokkal több hülyébb, bénább ember van nálam, még így 22 évesen, lassan az egyetem végén is megvan ez a gátlásosság.

Amúgy nem, nem egy kesergő kis szerencsétlenség vagyok, szeretem az életet, csak hát emberek közt jó lenne kicsit lazábbnak lenni.

22/F

0

Zárkózott ember hogyan ismerkedjen, szerezzen barátokat?

Lehet, hogy nem a legjobb kategóriába írtam a kérdést, de nem találtam jobbat. 21 éves lány vagyok, egyetemista. Mindig is zárkózott típus voltam, nem vagyok egy nagy bulizós, társasági alkat, de tinikoromban sokat csalódtam is az emberekben. 15 éves koromig nem igazán voltak igazi barátaim, barátnőim. A középiskolában szerencsére ez változott, ott ismertem meg a legjobb barátnőimet, a mai napig ők azok 3-4-en, akik tényleg igazi barátnők és megosztunk egymással mindent, rendszeresen találkozunk, annak ellenére is, hogy másfél éve teljesen máshol tanulunk. Az egyetemen viszont szinte egyáltalán nincsenek barátaim. Sok mindenkivel, szaktársakkal vagyok úgy jóban, hogy beszélünk pár mondatot ha összefutunk, de olyan nincs, akivel szünetekben együtt, akivel elmehetek ebédelni. Tavaly volt egy csaj, akivel viszonylag sokat együtt voltunk, de ő most teljesen a barátjával van elfoglalva és nem keresi már annyira a társaságom, én meg nem is szeretek felesleges harmadik lenni. Alapjában véve nagyon szeretem az egyetemet, h végre azt tanulhatok amit szeretek, de magányos vagyok így. Nem is járok egyetemi bulikra, mert tényleg nem érdekel ez a téma, ha itthon néha a barátnőimmel beülünk valahova, az nekem teljesen elég. Viszont így meg nem ismerek meg embereket, sokan vannak a szakomon akikkel szinte még egyáltalán nem is beszéltem 1 év alatt. De hogyan lehet így ismerkedni, főleg hogy a többiek már megtalálták egymás társaságát?

2

Mindig kiálltok magatokért?

Velem mindig olyan gyorsan zajlik minden, hogy meg sem tudok szólalni, és ez egyre jobban megvisel. Egyszerüen leblokkolok, csak utána jövök rá, hogy megint kuka voltam és mégis, hogy mit kellett volna mondanom.

7

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!