Találatok a következő kifejezésre: Ha létezne hova mennél (1 db)

Ha létezne időutazás, hova mennél?

Legjobb válasz: Vissza 16 éves koromba, és mindent másképp csinálnék:(

Vissza 16 éves koromba, és mindent másképp csinálnék:(
Én elõször múlt század elejére, és ha ott mindent megnéztem, ami érdekel, megnézném a jövõt is.
Visszamennék az õskorba a bennszülöttekhet
Én visszamennék az õsemberek korába, és meggyõzném az elõõsembert, hogy ne másszon le a fáról, és éljen továbbra is egyszerû és primitív életet, mert az legalább boldog lehet! El sem tudja képzelni, micsoda bajokat zúdított a következõ jó pár ezer évre a nyakunkba... Lehet, hogy kicsit negatív vagyok?
Végigpróbálnám az egész történelmet:)
Kb. 10 éve nyertem a lottón 250 ezret.Hát oda! Addig járnék vissza, még szétnem esik az idõgép.
én visszamennék kb 43 évet, és akkor születnék meg. vagy pedig még korábban, ahol a nõk fûzõt hordtak, meg nagy szoknyákat, kötelezõ volt zenét és nyelveket tanulniuk...
Visszamennék üzenetet hagyni a 16-18 éves önmagamnak, hogy mit csináljak másképp. (aztán meg nem érteném az üzenetet és mégis mindent ugyanúgy csinálnék...)
Nekem elég lenne az is, ha csak pár hónappal ezelõttre mehetnék vissza az idõben. Vagy a jövõbe is jó lenne belenézni, mondjuk érdekelni, hogy milyen lesz az életem 20 év múlva :-)
én a középkorba. És lány létemre éjjel-nappal lovagolnék, és csatázni is mennék. Esetleg kíváncsi lennék, mi lesz itt 2000 év múlva.
3 éve nyertem a lottón, hármas találat volt és 7000 forintot fizetett.Nagy bódottág volt, oda mennék vissza!
Megnézni magamat a jövõben.
17:19 vagy inkább vissza 10 éves koromba
1955 2015 1885 :)
1. visszamennék a múltamba és sok mindent megváltoztatnék 2. ókori Görögországba 3. ókori Rómába 4. megnézném Budapestet, Londont, New Yorkot, Sydney-t, Bécset és Párizst az ókorban, középkorban, újkorban 5. ugyanezeket a városokat a jövõben 6. az életemet a jövõben
Visszamennék 1993ba és megnézném a 3 éves önmagam:)
Felírnám az e heti lottószámokat és visszamennék egy hetet az idõben. Meg visszamennék Jézus korába és megnézném, hogy létezett-e egyáltalán, és ha igen, többet tudott-e ennél: http://www.youtube.com/watch?v=Ik0yz5Jo4Os :D
A XX. századelõ Budapestjére.
Én visszamennék, és megakadályoznám Caesar meggyilkolását.
2009. augusztus 3. :(
1:A jõvõ menni és megfigyelni az életed nem lehet hisz ha te péládul:Egy feketelyukba mennél akkor végûlis nincs akkit megõregedjen.Egyszerûen olyan mintha eltûnél 10-20 évre és amikor viszajõsz nem fogod találni õnmagad. De végûlis ez csak a véleményem.Bocs ha rosz. 2:A multba utazás elvileg lehetséges és ha visza mész akkor megtalálhatnád õnmagad. Na , de ha a multba megy valaki vissza is tud menni vajon? Én nem akarok 1950-be menni ha nem tudok visszajutni. Én csak minimum 1 orára maximum 2 orára mennék visza a múltba.
Én a jövõbe mennék legszívesebben, megnézném hogy hol fog tartani ez az ország 50- 80 év mulva. Szerintem gettó lesz. Aztán meg multba repülnék, egészen a születésem elötti 5 hónapra visszamenõleg és hasbarúgnám anyut, de csak annyira hogy sohase szülessek meg.
Én speciel elõre mennék amennyire csak lehet, megnézném az Univerzum végét, találkoznék Einstein-nel, találkoznék a nagyapámmal, aki meghalt mielõtt megszülettem, megnézném, hogy elpusztul-e a Föld 2012-ben, egy kicsit elmennék a honfoglalás korába, a Titanicra ...
Elõször is: a kérdés helyesen nem , , hova mennél", hanem , , melyik korba mennél". Egyébként meg legszívesebben az 1800-as évek végére utaznék, mondjuk 1885-be, és ott is maradnék örökre. Aztán, 1914. július 28.-án megint visszamennék 1885-be, és így csinálnám életem végéig :D
Megölném Hitlert és az összes fõnácit.
Azt hiszem végigjárnék minden fontosabb kort, aztán a jövõben megnézném magamat és a világot. (Ajánlom mindenkinek az Idõgép c. filmet )
Én visszamennék 1, 5 évet, és rengeteget változtatnék az akkori kapcsolatomon.
Én visszamennék 3 évvel ezelöttre és újra átélném a mostani barátommal az elsõ heteket :) Szivesen emlékszem rá vissza.
egy kicsit vissza a jövõbe, hogy mindent másképpcsináljak.. vagya jövõbe hogy mi lesz velem 30 év múlva..
az elõzõ válasz elég vicces:) ))) a múltba mennék mindenképp, elõnyt kovácsolni jelenbeli tapasztalataimból:) Azt hiszem, a fogadóirodák rettegnének tõlem:)
A szüleim gyermekkorában, kiváncsi lennék hogyan éltek gyerekként, milyen rosszaságokat csináltak, miket játszottak, ettek, ittak, hogyan élték mindennapjaikat. Ja és hogyan viselkedtek a suliban.
Én beutazgatnám a múltat :) Ókor, reneszánsz, nyami :D
Visszamennék egy nem túl távoli idõbe, ahol már volt rendes higiénia meg orvosi ellátás, és a mai kor összes vívmányát ismerve ott felfedezõ vagy tudós lennék :) De nem akarnám megváltoztatni a múlt történelmét, úgyhogy kis nyilvánosságnak mutatnám csak meg a "találmányaimat".
Én az 1900-as évek eleji Budapest utcáin sétálnék, megnézném azokat a helyeket, amiket ismerek, hogy milyenek voltak 100 éve.
Hát az biztos, hogy sok helyre utazgatnék.:D Elõször az visszamennék 10 éves koromig és sorra kijavítanám a a rossz döntéseket.. Aztán megnézném milyen volt a múlt század elejétõl egészen idõszámításig...persze csak azokba a fontosabb eseményekbe kukkantanék be, amikben nem vagyok biztos hogy megtörténtek... Végül ha mind ezeket láttam megnézném a jövõt is. Végül elutaznék a jövõbe.
Kb.1300-ra lassam milyen volt szulofalum a kezdetek kezdeten.
én nem mennék vissza sokat , csak a 80as évekbe és elmennék egy discoba, jobb mint a retro party:P
Lehet, hogy többmillió évvel ezelõttre, ha valóban volt már korábban is civilizáció a földön. Nagyon kíváncsi lennék, hogy millió vagy milliárd éve volt-e emberi faj, aki aztán kiirtotta önmagát, majd az atomfelhõk elbomlását követve megindult az evolúció...
Az idõgép segitségével a Lehetetlen Világában a Soha Többé hatalmát megtörve a szeretteimet az Élet részeseivé tenném. A vesztesség árán megtanult bölcsességgel szeretnék szeretni és szeretve lenni...
Vissza a tavalyi zánkai vöröskeresztes elsõsegélynyújtó versenyre, ahol az eredményhirdetés életem egyik legszebb napja volt... :)
Nem kérnék sokat..csak azt h. még egyszer legyen 1995.novembere, mert akkor még élt keresztapu..és emlékszek azokra a napokra, hálás vagyok h. 1olyan remek embert megismerhettem, mint Õ, és h. annyira nagyonszeretett engem. /egy 15éves lány/
Vissza a múltba, hogy minden rosszat kitöröljek vagy megváltozatssak.
Én Julius Caesar korába mennék vissza, mert imádom a római történelmet:)


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Úgy érzem képességeimmel többre lennék képes. Ti hogy vagytok ezzel? 16/f

Főleg fizikailag rengeteg sportot csináltam már de nem tudtam igazán kiélni magam. Szerintem képes lennék valami hős szerepét is magamra vállalni. jo nem superman de mondjuk egy robin vagy zöld íjász megfelelò gyakorlással beváltható lenne. na de komolyan valaki tudna tanácsot adni hogy nyújtsam a maximumot? Történt már veletek hasonló?

5

Milyen személyiségre utal, ha más lakásában folyamatosan azon gondolkodom, hogyan lehetne szebben, jobban berendezni a szobákat?

2

Ki fél a sötétben?

1.KI fél éjszaka kimenni a kertjébe?
2.KI fél teljesen sötétségben a házában/lakásában?
kérlek írjatok kort.
ÉS, hogy miért?

9

Az ember a saját hangját máshogy hallja mint akik hallgatják?

7

Arabról le fordítsa valaki?

لا ما زعلتش بس ساندي ممكن تفهم غلط

2

Első ránézésre szimpatikus vagyok vagy inkább ellenszenves?

Nagyon sok embertől kapom azt,hogy sunyi a tekintetem. ez rosszul esik mert őszinte, egyenes embernek tartom magam. Szeretném tudni,hogy nektek első ránézésre szimpatikus vagy inkább ellenszenves vagyok? Képet e-mailben küldök :)
17/L

6

Ti megbocsájtanátok apátoknak?

18 éves vagyok. Idén érettségiztem, "felnőttem". Sportoltam, elkezdtem kitanulni a szakmám, kialakult egy stílusom, zenei ízlésem, van barátnőm. Apám ezekről semmit nem tud. Megkockáztatom, azt se tudja, hogy hány éves vagyok. Nagyon kicsi voltam, mikor elhagyott minket. Voltaképp sosem voltak összeházasodva a szüleim, de régen szerették egymást, aztán jöttem én, de sajnos apám lusta ember volt, sokszor ivott. Persze ezt ne úgy értsétek, hogy erőszakos ember volt, inkább csak link. Talán még az óvoda elején volt, hogy néha-néha átjött, játszott velem, láttuk egymást, néha ellátogattam hozzá, vagy apai ágon nagyszüleim telkére, de utána szinte teljesen megszakadt a kapcsolat. A gyerektartást sosem fizette ki rendesen, amiért bíróságra is elment édesanyám, azonban ott nem sajnálták a pénzt. Kb 3 éves korom óta sosem vett nekem ajándékot szülinapra, névnapra, karácsonyra, húsvétra, vagy mikulásra. Fel se hívott. Illetve pontosan 3 alkalommal hívott, abból ha jól emlékszem 2 volt karácsony. Háromszor találkoztam vele. Egyszer édesanyámnak sürgősen be kellett mennie a kórházba, mert nagyon elkezdett vérezni egy seb a lábán, erre apám átjött, taxit is szerzet neki, és ő vigyázott rám, a másik pedig mikor nagyon beteg voltam, és el kellett menni a belvárosba vmi orvosi ügy miatt, de mindenki dolgozott, és ő vitt engem. Harmadjára 2 éve találkoztam vele, az utcán. Ha nincs épp velem édesanyám, el is mentem volna mellette, annyira nem ismertem meg. Azt ígérte, hogy húsvétkor felhív, elmehetünk vmerre együtt, de nem tette. Egész életemben mindig azt mondtam, hogy utálom az apámat, alkoholista, utolsó alak, hogy ennyire nem érdeklem. Ahányszor lelki bajom volt, mindig azt mondtam, hogy gyűlölöm őt, ő tehet róla, hogy szenvedek, miatta élek, minek kellett ez, ha a továbbiakban ennyire elhanyagol? Aztán egyszer előkerültek videók a családról, és ahogy néztük őket, néhány helyen feltűntem én is. Keresztelő, szülinap, és ott volt az apám, és játszott velem, és arra gondoltam, hogy mindig őt hibáztatom, ha rossz volt valami, de a boldogságért, és a jó dolgokért, sosem mondtam, hogy köszönöm apámnak, hogy élek, és megtörtént velem, mert nélküle én se lennék. Ti hogy állnátok hozzá? Utálnátok? Megpróbálnátok vele kialakítani egy kapcsolatot? Vagy csak felejtsem el, mintha halott lenne, tartsak meg egy jó emléket róla, de én se foglalkozzak vele a jövőben, ahogy ő se velem a múltban?

3

Ezt hogyan lehet egyáltalán elfogadni? A legtöbb hobbikertész minden évben veszi a magot, ahelyett, hogy őshonos újravethető magot vennének?

Most, hogy szüleim elkezdtek érdeklődni a saját kert, saját termés iránt, hogy mégis tudjuk mit eszünk, ne vegyük meg a boltba szóba került, hogy jövőre újravethető magokat kéne venni

én ezt eleve nem értem, hogy úgy minek nekiállni, hogy nem újravethető, hogy jövőre már nem lesz termés abból amiből idén, mert a pénzcserkész tudológusok profitmaximalizálásra hajtanak

Ez az egész akkor igazán felháborító amikor magamon tapasztalom(vagy a szüleimen keresztül), hogyan lehet azt támogatni, hogy a géntechnológia elcseszi a magokat..ez valami szörnyű gondolat eleve, még hogy meg is csinálni..

1

Miert erzem azt hogy rolam beszelnek. Engem pletykalnak? Vagy csak magamra veszek dolgokat?

3

Nagyon el vagyok keseredve, és egyre jobban félek! Szerintetek, azért még bízzak benne, hogy szeptembertől lesz állásom? 20/L

Jún.18.-án végeztem csecsemő-és kisgyermeknevelő gondozó szakon, ami felsőfokú OKJ-s 2 éves, közepes eredménnyel csak sajnos. Van érettségim is. Augusztus 7.-én lejár a 45 nap és fizetnem kell az Eü.járulékot is, ami 6600Ft, ha jól tudom. Ennyi idő alatt 100%, hogy nem találok munkát, max. csak szeptembertől tudnék elhelyezkedni ezzel a szakmával. Ma rádöbbentem arra, hogy mennyire nehéz lesz így megélnünk. Míg suliba jártam nem igazán érintett meg és fogtam fel ennek a súlyát, de most, hogy nekem is egyre jobban kilátástalanabb a helyzetem munkakeresés ügyben totálisan felfogtam mi a probléma. Apukám és a bátyám dolgozik, anyukám viszont ha talál is munkát egy-két hónapnál tovább nem marad tovább egy helyen, mivel nem bírja fizikailag és kikészül. Sajnos a szüleim, és a bátyám is nem egyetemet végeztek, hanem csak egy szakmát. Bátyámnak van érettségije, mint nekem, és ő egy 1 éves OKJ-s képzést végzett utána, amiben szeptembertől már dolgozhatott is és sikerült neki állást kapnia. Már 2 éve, hogy ott van. A szüleimnek nincs érettségijük, csak szakmunkás bizonyítványuk. Apukámnak már hosszú évek stabil, biztos munkahelye van, sosem volt munkanélküli. Anyukám viszont már nagyon sok helyen dolgozott, de csak pár hónapig. A húgom ősztől egyetemre megy, ő a legjobb képességű a családban(kitűnő érettségi, középfokú nyelvvizsga, első helyre fel is vették). Sajnos azonban apukám egyedül nem tudja egy keresetből finanszírozni a tanulmányait és egyre jobban kezd úrrá lenni mindenkin a kétségbeesés. A bátyámtól nyilván nem lehet elvárni, hogy támogassa a húgomat pénzzel, de így meg lassan már nagyon rossz anyagi körülmények közé fogunk kerülni. Folyton mondja apukám, hogy jó lenne, ha találnék már munkát, érzem, hogy egyre idegesebb és feszültebb, ami érthető is. Anyukám mivel ő is munkanélküli tök nyugodtan véd, hogy nem egyszerű találni. Családi pótlékot, adókedvezményt már nem kapunk, így még nehezebb lesz. Én beadtam már a bölcsi központjába az önéletrajzomat, de azt mondták, hogy majd nyár végén érdeklődjek, mert nincs munka most. Õ fogja továbbítani ahol lesz üresedés. Közbe írtam a húgom régi óvónőjének, aki most bölcsődevezető, hogy nincs-e üresedés, ő az egyetlen ilyen helyen ismerősöm és gondoltam protekcióval könnyebb lesz bejutnom. Hát azt mondta, most nincs állás, de ha lesz gondolni fog rám és szól. Írtam már egy csecsemőotthonnak is, de oda nem küldtem el az önéletrajzomat, csak érdeklődtem. Azóta se írtak vissza:/ Most mit csináljak? Ilyen helyeken lehet ezzel elhelyezkedni: bölcsi(itt 13), akinek írtam más községben van, csecsemőotthon(nálunk 2 van a környéken), családi napközi, családok átmeneti otthona(családgondozó)(ezt nem akarom), magánbölcsi, játszóház. Már 2 osztálytársamnak is sikerült egy fejlesztő játszóházban elhelyezkednie, ami nagyon jó kis hely, tetszik, nem tudom miért nem én találtam meg előbb. Gyermekfelügyeletet családnál tuti nem tudnék vállalni, mert a szülők nem bízzák pályakezdőre a gyereküket és nem is hosszú távú a legtöbb. Nekem stabil munkahely kellene, de egyre jobban félek, hogy nem fog sikerülni.:( Meg az is baj, hogy túlságosan bizonytalan vagyok és nem is igazán vagyok biztos benne, hogy ez a pálya amit akarok. Lehet tök más állna hozzám a legközelebb(személyiségben), de én nem tudom mi az ami érdekelne. Igazából sosem kaptam a szüleimtől megerősítést, hogy jót választottam-e vagy sem. Bárcsak lett volna bátorságom ugyan erre a szakot egyetemen végezni, akkor talán több esélyem lenne.

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!