Találatok a következő kifejezésre: Ha felül a (10231 db)

Mit lehet tenni az ellen, ha félek a sötétben?

Én nagyon félek a sötétben. Lehet ez ellen tenni valamit? Vagy esetleg növelni a lelki er?met ilyen téren?

Legjobb válasz: énis félek és fogalmam sincs

énis félek és fogalmam sincs
Érdekes... hány éves vagy? Amúgy lehet kapni tescoban ilyen kis mini "lámpát", alig nagyobb mint maga a konnektor. Nekem is volt mert régen nem tudtam aludni a nagyon sötétben. (A videóhoz annyit, hogy gondolj bele te mit csináltál volna a csapat helyébe?)
Én is félek a sotétben. Ezért mindig ugy hagyom a tv-t. Ugy kicsit jobb...aztán minden reggel anyám rikácsolására ébredek, hogy már megint ugy hagytad a tv-t :D :(
elárulod mi volt az a videó ami visszarántott ebbe? mi a címe vagy meg tudod mutatni? köszi
én imádom, ha pl egy horrorfilm után alig merek kimenni pisilni és a torkomban dobog a szívem és azt hiszem, hogy nem tudom kinyitni az ajtót, aztán kiszaladok és bebújok a takaró alá, imádom:D viszont ha már túl sok, akkor csak eszembe idézem, h ez nem történt meg, vagy ha 'megtörtént sztori alapján' h ez itt nem történhet meg, tök messze volt, másik földrészen, vagy h én nem vagyok 30as vörös nõ..:D nem tudom, te mit csinálhatnál..:( én alapból nem félek igazán..
Én is nagyon félek már kiskorom óta:S Volt olyan, amikor nem féltem, de szerintem ez összefügg a lelkiállapotoddal. Valahogy olyankor, mikor sokat stresszelek, jobban félek.:S Veled nem szokott olyan lenni, hogy mikor félsz és nem tudsz elaludni, már hangokat is beképzelsz? És aztán gondolkodom, hogy valóban vannak-e egyre erõsödõ kaparó hangok meg sírások a szobámban..
hát egy egészséges félelem mindenkiben benne van a sötéttõl, de azt tanácsolom hogy éjjel ne húzd be a függönyt és akkor egy kis utcai fény beszûrõdik, amugy csak ugy lehet legyõzni a félelmet ha magadban tisztázod a dolgot és helyrerakod hogy na mostantol nem félek. sok sikert nem lesz könnyû
A kérdező hozzászólása: De igen, elõfordult már, sõt olyan is, hogy takaróstól kirohantam a szobámból éjszaka!^^ De az utóbbi idõben ha félni kezdek, azzal csitítgatom magam, hogy "úgyis bátor vagyok", vagy hogy "mit számít, mi bajom eshetne?". Van, amikor elhiszem magamnak, van, amikor nem... :-s
Nekem szent meggyõzõdésem, h én azért nem félek a sötétben, mert SOHA, még 1 sem volt felkapcsolva a villany, tehát megszoktam. :D
14:21 :O én 18 éves vagyok.furcsa ezzel én telesen így vagyok bár az utcára kimerek menni.ha egyedül lennék itthon a sötétbe olyankor álltalában lemegyek sétálni a kutyával.nekem az elalvással van proglémám a sötétben mindíg zseblámpával a kezembe alszok el mert percenként körülnézek.fölleg most az elmúlt2 hétbe mer emeletes ágyam lett és nehezen látok le róla.mindíg hangokat hallok, minden neszre felriadok.viszont ha a barátomnál alszok akkor semmi baj a sötéttel :) jó lenne valamit kitalálni a sötétbe való félelemre :D ha feltaláltátok szóljatok nekem is:P
Én azt csináltam, mondjuk én attól féltem, mert horrorfilmet néztem..meg is bántam. és aki a filmben volt kislány;azt képzeltem h ott térdel az ágyam mellett.nagyon ijesztõ volt.és amikor becsuktam a szememet azt képzeltem hogy összevissza rugdosom hogy eltûnjön az ágyam mellõl, most viccesnek hangzik, de akkor csak az használt.és egy idõ után el is felejtettem.
A kérdező hozzászólása: 17:32: Én azért nem vagyok ennyire paranoiás, csak félek, de nem rettegek. De ha egy kis hangot is hallok éjszaka, akkor más a f*sás kerülget! De azt ne tudd meg, hogy szellemidézés után milyen éjszakám volt! Hajnali háromig sírtam, aztán valahogy elaludtam...
A kérdező hozzászólása: 14:21: Ez a furcsa, hogy kint csak néha félek. Leginkább a kutyáktól, mert a környékünk elég kutyás. Gondolj bele, egyszer 13 éves fejjel jöttem magam haza egy buliból, és amikor befordultam koromsötétben az utcánkba, ott állt egy kutya. Nem láttam, csak hallottam. Elkezdtem pánikszerûen rohanni, amikor a lámpa fényében megláttam, hogy csak a barátnõm kiskutyája... Új [email protected], hogy húúú... De legalább utána már nyugodt voltam. Amúgy engem kint az nyugtat meg, ha nálam van a pillangókésem, akkor nem félek!^^
17:32 *lehetõ legrövidebb IDÕ alatt
Én is nagyon félek, pedig már 16 vagyok (: Nekem azóta tart, hogy megnéztem a kört. Azelõtt semmi bajom nem volt a sötéttel. Azóta meg olyan, mintha járkálna valaki a szobámban, és alig merek megfordulni, mert félek, hogy van ott valaki és.. Tiszta paranoia :S Én mostanában meg szoktam kérni a barátomat este, smsbe vagy telón, hogy gondoljon rám, amíg elalszik. És ettõl valahogy jobban alszom (: Csak a tudat miatt. Te amúgy csak a házon belül félsz a sötétben, vagy kint a szabadban is?
A kérdező hozzászólása: Hát biztos nem azt, amit õk!!! :-s 14 éves vagyok. Amúgy nem az a bajom, hogy nem tudok elaludni, hanem ha sötétben kell járni, akkor van probléma. Elalvással nincs bajom.
A kérdező hozzászólása: Egyébként már rá megcsináltam, de sajnos visszaestem!:-s Egy ideig olyan bátorságot gyûjtöttem össze, hogy éjszaka villany nélkül, egyedül szárítgattam a hajam zuhi után, és nem féltem, sõt élveztem a sötétet, sõt egyszer majdnem éjszaka kimentem a temetõre egy barátnõmmel, csak õ félt, ezért nem mentünk. Aztán megnéztem egy brutális, nemrég történt igaz felvételt, és minden bátorságom elszállt, pedig nappal volt. Azt a videót senkinek nem kívánom!!!
A kérdező hozzászólása: Neeeem....!!!! Egyáltalán nem félelmetes, csak maga a történet... Vagy húsz fiatal agyonver egy osztálytársukat, mert AIDS-es, és a végén csupa vér... brrr....:-s Még rágondolni sem jó. Nappal volt és többen voltunk, de én totál [email protected]!!!!
*1 éves koromban sem

Normálsi, ha félek a szüléstől?

honap leszek 27 hetes,és tegnap be kellett mennem a sürg?sségire(hála isten nincs gond),és a szülészeten vizsgáltak meg,és hallottam a kismamákat,hogy hogyan vajúdnak már órák óta,és a baba meg még meg sem indult,és bevallom rendesen beparáztam,hogy nehogy legyen a nyuszikámank valami baja,meg félek is rendesen,mivel még az els? kincsünket várjuk.Ti hogy vagytok ezzel?

Legjobb válasz: Én is nagyon félek a szüléstõl, de várom is már nagyon. Olvasd el, hogy legalább lélekben fel tudj rá készülni, hátha segit: Az alábbi sorokat Mr. Spock írta, aki egy amerikában tevékenykedõ nõgyógyász és az index fórumán nyújt segítséget mindenféle nõgyógyászati kérdésben. Nekem Brekka ajánlotta, hogy még a szülés elõtt feltétlenül olvassam el, többször is. Meg is tettem, és azt kell mondjam, Mr. Spock szavai a kellõ idõben visszhangoztak a fejemben, így jócskán hozzájárult ahhoz, hogy az elsõ szülésemnél tudtam mit kell tennem. Minden kismamának ajánlom, mint kötelezõ olvasmányt. :) " A szülés fáj. Nagyon fáj, nincs mese. Akárki, akármit mond, a szülés egy rendkívül kellemetlen folyamat. De te is tudod, hogy át kell menni rajta, tehát a kérdés az az, hogy miképpen lehet minimalizálni a fájdalom hatásat rajtad. Mert errõl van szó, a pszichológiai tényezõ ami meghatározza azt, hogy mennyire engeded meg magadnak a fájdalom átélését. Kevés ember (meg kevés orvos is) tudja, hogy a morfium például nem állítja meg magát a fájdalmat, hanem a fájdalom tudatosodását kapcsolja ki! Az is tudott, hogy nagy sporteseményeken sportolók néha repedt végtaggal végigjátszák a meccset, mert a tudatuk annyira másra koncentrál, hogy nem tudatosodik bennük egy megrepedt láb vagy kar által oközött, amúgy rendkívül jelentõs fájdalom. És amikor a meccsnek vége van, a fájdalom hirtelen elkezdõdik. Tehát a tudaton múlik minden. Az, hogy te akarod ezt a gyereket, és örülsz neki, az mar egy fel gyozelem. Hosszú évek tapasztalata szerint, akik örülnek a gyereknek, jóbban viselik az egészet . A másik felére pedig ezek az egyszerûnek látszó, de egyáltalán nem könnyen betartható szabályok vonatkoznak: Ne VáRD a következõ fájdalamat (méhösszehúzódást). Amikor az egyik elmegy, azonnal irányítsd a tudatodat valahova máshova. A "hovát" neked kell eldönteni. Talán pároddal beszélgess valami MÁSRÓL, ha van TV a szobában, nyugodtan nézd, ha nincs vigyél magaddal rádiót, magnót, CD-t, akármilyen zenét, amit esetleg élvezel. Ne szégyellj mással foglalkozni szülés közben! Teljesen engedd el magad fájdalmak között. Lazítsd el az összes izmodat, tudatosan. Az ellenkezõje sok energiát használ, és a végére amikor nyomni kell, nem lesz, ami többszörösére hosszabíthatja meg a nyomó fázist. Nyögés, sírás, ordítás, akármilyen variációja ezeknek - úgyan egy természetes reakció, de attól nem fog semmi kevésbé fájni. Viszont növeli a fájdalom tudatosodasat, és szintén nagyon használja az energiát. Egyszerûen utasítsd magadnak vissza, hogy hangokat adjál ki. Helyette csak lélegezzél lassan és mélyeket. Ez nagyon fontos. Ne vitatkozz az orvossal vagy a növérekkel. Abszolút vesd magad alá Mindennek, amit mondanak. Ha valami olyat mondanak, amirõl úgy érzed hogy nem vagy képes végrehajtani, akkor is hajtsd végre. Ha valami olyat mondanak, amirõl úgy érzed hogy teljesen lehetetlen végrehajtani, AKKOR IS azonnal csináld meg. (A józan ész határain belül persze (:-)) Számí ts arra, hogy sokáig fog tartani az egész. Nem lehet tudni meddig tart, és sokszor látom, hogy az elején meg mennek a dolgok, de amikor hosszabb ideig tart mint amire az anya számított (valami okból) a kontroll összeomlott. 10cm méhnyaktágulásig minden automatikusan történik. De onnan neked kell kinyomni a gyereket. Ez eltarthat 5 percet, vagy több órát, és ha hiszed, ha nem, rajtad múlik a zöme. És az a legfájdalmasabb rész. Tehát ezt kell leginkább a fejedbe verni. És itt kell leginkább leküzdeni a fájdalomtól valo félelmet. Igen, fáj, igy is úgyis, de ha gyorsan tudod csinálni, hamarabb vége van. Hogyan kell nyomni? A következõ hasonlatot szavalom a betegeimnek, jó eredménnyel (ezt): mintha egy borzasztó székrekedésed lenne. Nem vicc. Nem körülbelül úgy, hanem PONTOSAN úgy. Ha széklet jön, nemhogy nem szegyen, hanem annak a jele hogy jól csinálod. Nagyon fontos ODA LE koncentrálni a nyomás erejét. A természetes reakció az, hogy arcba, mellkasba nyomni (szemei kigúvadnak cimû mûsor), de sajnos az nem jó. Koncentrálni kell tudatosan a nyomást ODA LE. És minden méhösszehúzódást maximálisan ki kell használni. Mivel nagyon fáj, a természetes reakció egyszer nyomni, aztán elsumákolni a hátramaradó idõt. Ne engedd meg magadnak ezt a "luxust". Ha jön a fájdalom, vegyel egy mély lelegzetet, tartsd benn az összes levegõt, és nyomj, OTT LENN, mintha székrekedésed lenne. A fájdalom néha visszatart attól hogy IGAZÁN nyomjál. Ezt se engedd meg magadnak. Minél jobban nyomsz, annal hamarabb történik. Ha elfogy a levegõ, gyorsan fújd ki, és ha a méhusszehúzódás meg mindig tart, gyorsan lelegezzel kettõt, a harmadikat tartsd benn, és nyomjál mint egy gõzmozdony. És egészen addig csináld ezt amig tart a méhusszehúzódás. De ha elment, azonnal engedd el magad, minden izmodat, és PIHENJ. Nyomás közben akármilyen hangot kiadni TILOS. Nem, nem azért mert akárkit is zavar, nem errõl van szó. A dolog mechanikájáról van szó. Ha hangokat adsz ki, a tudõben lévõ levegõ nyomása leesik, és minden jóindulatod ellenere nem tudsz igazán nyomni, de meg úgyanúgy fáj, úgyanúgy használod az energiadat. Tehát meg egy kis nyögést se engedj meg magadnak. Ha képes vagy mindezt betûrõl betûre betartani, sokkal hamarabb átjuthatsz a nyomáson mint az átlag. Én néha látok "természetes nyomókat", akik minden átlagot felülmúlva, mint egy présgep tudnak nyomni, és meg az elsõ gyereküket is percek alatt képesek kinyomni. Ne számíts percekre, ahhoz kell az a természetes valami, nem is tudom mi, ami nagyon ritka, de az bizonyítja hogy lehetséges. És amikor már úgy érzed, hogy "innen már lehetetlen, ezt nem tudom tovább csinálni", akkor méginkább csináld tovább. És ne vitatkozz senkivel, csak csináld. Kivéve persze akkor, ha az orvos vagy a növér azt mondja, hogy ne nyomj, ami több okból lehetseges, leginkább ha a baba szívhangja leesik, néhány perces pihenõ gyakran segíthet. Gátmetszés: abszolut bízd az orvosra. Meg akkor is, ha esetleg feleslegesen fogja csinálni. Miért? Mert a felesleges gátmetszés neked úgyan kellemetlen lesz egy ideig, de mindig könnyebbé teszi a baba megszületését. Gyakran tényleg nem kell, de a kétely abba az irányba kell hogy eltolodjon, hogy kell. Ugyanakkor, ha az orvos megpróbál neked jót tenni és azert nem vág, esetleg kritikus perceket veszít, aminek a baba ihatja meg a levét. Tehát ne próbáld az orvost ezen irányba befolyásolni. Epiduralis:a csabitás majdnem ellenállhatatlannak tûnik. De sajnos nagyon sok olyan esetet láttam, ahol addig minden rendben ment, és utána nem. Ezzel nem azt mondom hogy utasítsd vissza, de várd meg amíg az orvos ajanlja. És ha amúgyis gyorsan megy a dolog, ne vesd el annak a lehetõségét, hogy esetleg anélkül. Kérdezd meg az orvost, hogy használnak-e epidurális narkotikumot. Az úgyan nem kapcsolja ki teljesen a fájdalmat, de nem befolyásolja a szülést. Ha használnak, örömmel fogja "csak azt" adni. Oxygen maszk: nagyon zavarónak tûnhet, de tartsd az arcodon minden körülmények között. Csaszar: ha kell akkor kell és kész. Ha a baba bajba kerül, nincs vita, meg kell csinálni. De ha úgy érzed, hogy az orvos vacillál, duplázd meg energiádat, és mond meg neki hogy várjon még egy kicsit. Mikor fordulhat ilyesmi elõ? Mondjuk ha nagyon lassan megy a szülés, fõleg a nyomás fázisban. A baba úgyan jól van, de valami miatt lassan jön kifelé. Gondolj arra amit mondtam (székrekedés, gõzmozdony) és próbáld meg egy ideig. Lehet hogy erre egyáltalán nem kerül sor, de ha igen, jusson ez eszedbe. Mégegyszer: ha az orvos egyértelmûen mondja, csak fogadd el. Ez csak arra vonatkozik, ha õ esetleg belefáradt (van ilyen) és te magad érzel kételyt a hangjában. Akkor csak õszintén kerdezd meg:"Ez elkerülhetetlen doktor úr, vagy még probálkozhatok egy kicsit?" Meg fogja mondani. Fogós szülés: sok orvos mar egyáltalán nem használja USA-ban, többnyire a perek miatt. Inkább császároznak. De az igazság az, hogy a fogó teljesen ártalmatlan, ha gyakorlott kezekben van, és rendkivûli módon elõnyös a babára nézve. Ma már feltételezni lehet, hogy aki egyáltalán hozzányúl a fogóhoz, az tudja hogy hogyan kell használni. Tehát ne ijedj meg ha meglátod. Borzasztó szerszámnak tûnik, de zseniálisan lett kitalálva. Én meg egyetlen babát, soha sem károsítottam a fogóval (ugyan ritkán használom csak, de ha kell akkor szószerint életmentõ lehet). Na és ha most megijedve ülsz a computer elõtt, akkor majdnem elértem a célom. Akkor még egyszer, még kétszer, még háromszor olvasd ezt el, minden betûjet verd a fejedbe, és garantálom, hogy jobban fog menni mint ezek nélkül. " Mr. Spock (Gábor)

Én is nagyon félek a szüléstõl, de várom is már nagyon. Olvasd el, hogy legalább lélekben fel tudj rá készülni, hátha segit: Az alábbi sorokat Mr. Spock írta, aki egy amerikában tevékenykedõ nõgyógyász és az index fórumán nyújt segítséget mindenféle nõgyógyászati kérdésben. Nekem Brekka ajánlotta, hogy még a szülés elõtt feltétlenül olvassam el, többször is. Meg is tettem, és azt kell mondjam, Mr. Spock szavai a kellõ idõben visszhangoztak a fejemben, így jócskán hozzájárult ahhoz, hogy az elsõ szülésemnél tudtam mit kell tennem. Minden kismamának ajánlom, mint kötelezõ olvasmányt. :) " A szülés fáj. Nagyon fáj, nincs mese. Akárki, akármit mond, a szülés egy rendkívül kellemetlen folyamat. De te is tudod, hogy át kell menni rajta, tehát a kérdés az az, hogy miképpen lehet minimalizálni a fájdalom hatásat rajtad. Mert errõl van szó, a pszichológiai tényezõ ami meghatározza azt, hogy mennyire engeded meg magadnak a fájdalom átélését. Kevés ember (meg kevés orvos is) tudja, hogy a morfium például nem állítja meg magát a fájdalmat, hanem a fájdalom tudatosodását kapcsolja ki! Az is tudott, hogy nagy sporteseményeken sportolók néha repedt végtaggal végigjátszák a meccset, mert a tudatuk annyira másra koncentrál, hogy nem tudatosodik bennük egy megrepedt láb vagy kar által oközött, amúgy rendkívül jelentõs fájdalom. És amikor a meccsnek vége van, a fájdalom hirtelen elkezdõdik. Tehát a tudaton múlik minden. Az, hogy te akarod ezt a gyereket, és örülsz neki, az mar egy fel gyozelem. Hosszú évek tapasztalata szerint, akik örülnek a gyereknek, jóbban viselik az egészet . A másik felére pedig ezek az egyszerûnek látszó, de egyáltalán nem könnyen betartható szabályok vonatkoznak: Ne VáRD a következõ fájdalamat (méhösszehúzódást). Amikor az egyik elmegy, azonnal irányítsd a tudatodat valahova máshova. A "hovát" neked kell eldönteni. Talán pároddal beszélgess valami MÁSRÓL, ha van TV a szobában, nyugodtan nézd, ha nincs vigyél magaddal rádiót, magnót, CD-t, akármilyen zenét, amit esetleg élvezel. Ne szégyellj mással foglalkozni szülés közben! Teljesen engedd el magad fájdalmak között. Lazítsd el az összes izmodat, tudatosan. Az ellenkezõje sok energiát használ, és a végére amikor nyomni kell, nem lesz, ami többszörösére hosszabíthatja meg a nyomó fázist. Nyögés, sírás, ordítás, akármilyen variációja ezeknek - úgyan egy természetes reakció, de attól nem fog semmi kevésbé fájni. Viszont növeli a fájdalom tudatosodasat, és szintén nagyon használja az energiát. Egyszerûen utasítsd magadnak vissza, hogy hangokat adjál ki. Helyette csak lélegezzél lassan és mélyeket. Ez nagyon fontos. Ne vitatkozz az orvossal vagy a növérekkel. Abszolút vesd magad alá Mindennek, amit mondanak. Ha valami olyat mondanak, amirõl úgy érzed hogy nem vagy képes végrehajtani, akkor is hajtsd végre. Ha valami olyat mondanak, amirõl úgy érzed hogy teljesen lehetetlen végrehajtani, AKKOR IS azonnal csináld meg. (A józan ész határain belül persze (:-)) Számí ts arra, hogy sokáig fog tartani az egész. Nem lehet tudni meddig tart, és sokszor látom, hogy az elején meg mennek a dolgok, de amikor hosszabb ideig tart mint amire az anya számított (valami okból) a kontroll összeomlott. 10cm méhnyaktágulásig minden automatikusan történik. De onnan neked kell kinyomni a gyereket. Ez eltarthat 5 percet, vagy több órát, és ha hiszed, ha nem, rajtad múlik a zöme. És az a legfájdalmasabb rész. Tehát ezt kell leginkább a fejedbe verni. És itt kell leginkább leküzdeni a fájdalomtól valo félelmet. Igen, fáj, igy is úgyis, de ha gyorsan tudod csinálni, hamarabb vége van. Hogyan kell nyomni? A következõ hasonlatot szavalom a betegeimnek, jó eredménnyel (ezt): mintha egy borzasztó székrekedésed lenne. Nem vicc. Nem körülbelül úgy, hanem PONTOSAN úgy. Ha széklet jön, nemhogy nem szegyen, hanem annak a jele hogy jól csinálod. Nagyon fontos ODA LE koncentrálni a nyomás erejét. A természetes reakció az, hogy arcba, mellkasba nyomni (szemei kigúvadnak cimû mûsor), de sajnos az nem jó. Koncentrálni kell tudatosan a nyomást ODA LE. És minden méhösszehúzódást maximálisan ki kell használni. Mivel nagyon fáj, a természetes reakció egyszer nyomni, aztán elsumákolni a hátramaradó idõt. Ne engedd meg magadnak ezt a "luxust". Ha jön a fájdalom, vegyel egy mély lelegzetet, tartsd benn az összes levegõt, és nyomj, OTT LENN, mintha székrekedésed lenne. A fájdalom néha visszatart attól hogy IGAZÁN nyomjál. Ezt se engedd meg magadnak. Minél jobban nyomsz, annal hamarabb történik. Ha elfogy a levegõ, gyorsan fújd ki, és ha a méhusszehúzódás meg mindig tart, gyorsan lelegezzel kettõt, a harmadikat tartsd benn, és nyomjál mint egy gõzmozdony. És egészen addig csináld ezt amig tart a méhusszehúzódás. De ha elment, azonnal engedd el magad, minden izmodat, és PIHENJ. Nyomás közben akármilyen hangot kiadni TILOS. Nem, nem azért mert akárkit is zavar, nem errõl van szó. A dolog mechanikájáról van szó. Ha hangokat adsz ki, a tudõben lévõ levegõ nyomása leesik, és minden jóindulatod ellenere nem tudsz igazán nyomni, de meg úgyanúgy fáj, úgyanúgy használod az energiadat. Tehát meg egy kis nyögést se engedj meg magadnak. Ha képes vagy mindezt betûrõl betûre betartani, sokkal hamarabb átjuthatsz a nyomáson mint az átlag. Én néha látok "természetes nyomókat", akik minden átlagot felülmúlva, mint egy présgep tudnak nyomni, és meg az elsõ gyereküket is percek alatt képesek kinyomni. Ne számíts percekre, ahhoz kell az a természetes valami, nem is tudom mi, ami nagyon ritka, de az bizonyítja hogy lehetséges. És amikor már úgy érzed, hogy "innen már lehetetlen, ezt nem tudom tovább csinálni", akkor méginkább csináld tovább. És ne vitatkozz senkivel, csak csináld. Kivéve persze akkor, ha az orvos vagy a növér azt mondja, hogy ne nyomj, ami több okból lehetseges, leginkább ha a baba szívhangja leesik, néhány perces pihenõ gyakran segíthet. Gátmetszés: abszolut bízd az orvosra. Meg akkor is, ha esetleg feleslegesen fogja csinálni. Miért? Mert a felesleges gátmetszés neked úgyan kellemetlen lesz egy ideig, de mindig könnyebbé teszi a baba megszületését. Gyakran tényleg nem kell, de a kétely abba az irányba kell hogy eltolodjon, hogy kell. Ugyanakkor, ha az orvos megpróbál neked jót tenni és azert nem vág, esetleg kritikus perceket veszít, aminek a baba ihatja meg a levét. Tehát ne próbáld az orvost ezen irányba befolyásolni. Epiduralis:a csabitás majdnem ellenállhatatlannak tûnik. De sajnos nagyon sok olyan esetet láttam, ahol addig minden rendben ment, és utána nem. Ezzel nem azt mondom hogy utasítsd vissza, de várd meg amíg az orvos ajanlja. És ha amúgyis gyorsan megy a dolog, ne vesd el annak a lehetõségét, hogy esetleg anélkül. Kérdezd meg az orvost, hogy használnak-e epidurális narkotikumot. Az úgyan nem kapcsolja ki teljesen a fájdalmat, de nem befolyásolja a szülést. Ha használnak, örömmel fogja "csak azt" adni. Oxygen maszk: nagyon zavarónak tûnhet, de tartsd az arcodon minden körülmények között. Csaszar: ha kell akkor kell és kész. Ha a baba bajba kerül, nincs vita, meg kell csinálni. De ha úgy érzed, hogy az orvos vacillál, duplázd meg energiádat, és mond meg neki hogy várjon még egy kicsit. Mikor fordulhat ilyesmi elõ? Mondjuk ha nagyon lassan megy a szülés, fõleg a nyomás fázisban. A baba úgyan jól van, de valami miatt lassan jön kifelé. Gondolj arra amit mondtam (székrekedés, gõzmozdony) és próbáld meg egy ideig. Lehet hogy erre egyáltalán nem kerül sor, de ha igen, jusson ez eszedbe. Mégegyszer: ha az orvos egyértelmûen mondja, csak fogadd el. Ez csak arra vonatkozik, ha õ esetleg belefáradt (van ilyen) és te magad érzel kételyt a hangjában. Akkor csak õszintén kerdezd meg:"Ez elkerülhetetlen doktor úr, vagy még probálkozhatok egy kicsit?" Meg fogja mondani. Fogós szülés: sok orvos mar egyáltalán nem használja USA-ban, többnyire a perek miatt. Inkább császároznak. De az igazság az, hogy a fogó teljesen ártalmatlan, ha gyakorlott kezekben van, és rendkivûli módon elõnyös a babára nézve. Ma már feltételezni lehet, hogy aki egyáltalán hozzányúl a fogóhoz, az tudja hogy hogyan kell használni. Tehát ne ijedj meg ha meglátod. Borzasztó szerszámnak tûnik, de zseniálisan lett kitalálva. Én meg egyetlen babát, soha sem károsítottam a fogóval (ugyan ritkán használom csak, de ha kell akkor szószerint életmentõ lehet). Na és ha most megijedve ülsz a computer elõtt, akkor majdnem elértem a célom. Akkor még egyszer, még kétszer, még háromszor olvasd ezt el, minden betûjet verd a fejedbe, és garantálom, hogy jobban fog menni mint ezek nélkül. " Mr. Spock (Gábor)
Szia! Én már a másodikat várom de ettõl a szüléstõl jobban parázok mint az elsõtõl (lehet azért mert azon már túl vagyok :D) Mikor az elsõ fiamat mentem szülni várni kellett ágyra meg vizsgáltak mert korábban jött és azt hittem haza engednek én akkor hallottam a kismamikat kínlódni szó se róla azt mondtam hogy ezt a gyereket teleportálással vegyék ki mert én nem bírom a fájdalmat! :D De végül meg császároztak mert a kistöki nem akart ott kijönni ahol bement! :D De az a pillanat amire 9 hónapig csak vársz az mindent felejtett! Úgy hogy nyugi! Könnyû és gyors szülést!!!!! 26hetes másodikra készülõ kismama
Nem állítom, hogy nincs bennem félelem, de már annyira szeretném, hogy kinn legyen, hogy nem bánom azt se, ha fáj, csak legyen végre!:-) 39 hetes kismama
Én eddig nem féltem, de most, a 37. hétbe lépve elfogott a para...Nem tudom felfogni, hogy hogy fog kiférni? Sajnos a napokban megnéztem egy videót a szülésrõl, mindent élesben mutatott, borzasztó volt...Úgyhogy megértelek, én is félek :(
Szia nekem van már két gyerkõcöm. És az elején egyiknél sem féltem. Aztán ahogy közeledett a nagy nap, egyre jobban féltem. Amikor meg bekerültem a szülõszobára, már azon gondolkodtam minek is akartam én gyereket, ráértem volna még, a másodiknál, meg hogy mért nem volt elég egy. :) ))) Pedig mindkettõnek nagyon örültem. Csak hát, a fáradság, a fájdalom nagyon ki tudja meríteni az embert. Mindezek ellenére szerintem a világ legcsodálatosabb dolga a terheség és a szülés! És nagyon szeretnék egy harmadikat is, csak még puhítanom kell az apucikát. Ugyhogy ne aggodalmaskodj. Az meg hogy félted õt, az természetes. Meg az is hogy félsz az ismeretlentõl. Gondolj rá úgy, hogy azért a fájdalomért cserébe megkapod a legcsodálatosabb dolgot a világon.
tudat alatt biztos en is felek, de en mar alig varom:-) fel vagyok keszulve a legrosszabra, de mar alig varom azt a napot, mikor kibujik a kis mano:-) termeszetesen fog fajni, ez evvel jar. En is neztem youtube.com-on szuleseket, voltak koztuk konnyuek es nehez szulesek is, de ugy meg voltam hatodva, hogy sirnom kellett es orultem, hogy ram is ez var:-)
Dehogyisnem! Félek! most kezdtem el. Eddig elvoltam, sõt, még én bíztattam az egyik ismerõsömet, de ahogy beléptem a 32. hétbe és már látom a végét, egyre jobban parázok. Nagyon várom a babát, de néha úgy érzem, hogy inkább megállítanám az idõt. Vagy épp azt mondom, hogy 2 hónap múlva már túlleszek rajta. Olyan hihetetlen, hogy ez most majd velem történik.
Én abszolút nem félek, (39. hét) bár már ezt érzem furának, mert körülöttem mindenki retteg :) Én csak halálos dolgoktól félek, a szülés pedig nem jellemzõen az. Ráadásul értelme is van.
Én nem saját tapasztalatot írok, mert még nem szültem, de a testvérkém januárban igen. És sok rosszat hallani az epidurális érzéstelenítésrõl, a testvérem sem így tervezte, de aztán élt a lehetõséggel és csodálatos volt a szülése apával együtt:-). A fájdalmat kikapcsolja, de azt hogy tolnod kell ugyanúgy érzed. (ne kövezzen meg aki ellene van, ez csak egy példa arra hogyan lehet másként, fájdalom nélkül is élménnyel szülni) És van egy könyv is: Gyermekszületés természetfeletti módon. Ezt olyanoknak ajánlom, akik vallásosak , hisznek Istenben. A neten megtalálható ha rákerestek. Sztem csodálatos könyv.

Hogyan vegyem rá a 17 éves barátnőmet, hogy ússzon, ha fél a víztől?

Egy tó mellett lakunk, de nekünk el nem mondott (kiskori traumára gyanakszunk)ok miatt nagyon fél a vízt?l ezért bele se megy. (kádban is csak akkor fürdik ha nincs lehet?sége zuhanyra) A baráti társaságunk elhatározta, hogy idén nyáron végre berángatjuk a vízbe, mert eddig is mingid lejött velünk a tóhoz, de kizárólag csak napozni és a partról nézni hajlandó. Nem akarjuk elrettenteni az egészt?l és durvák lenni vele, hogy a stégr?l bedobjuk a vízbe, de ha szép lassan bevonszoljuk el?bb-utóbb úgyis kirohanna és berágna ránk... Légyszi segítsetek, adjatok valami jó ötletet, mert már itt nyár közepe és nekünk nincs használható tervünk! El?re is nagyon hálás vagyok a normális ötletekért! 17/L

Legjobb válasz: Ha fél, semmivel nem fogjátok tudni rávenni. Hagyjátok.

Ha fél, semmivel nem fogjátok tudni rávenni. Hagyjátok.
semmiképpen nem tó, hanem medence uszógumi, karúszó és ne legyen ott sok ember, akik titeket bámulnak ja és lépcsõ, nem létra és akkor nagyon óvatosan, mondd hogy mindig fogod bizzon benned, lassan bementek vele a vízbe de kb ez egy hónap elsõre az is nagy dolog, ha leül a medence mellé egy nyugágyba vagy késõbb belelógatja a lábát semmiképpen ne lökd bele rengeteg türelem és idõ kell hozzá, ha neked erre nincs, akkor vannak szakemberek akik kifejezetten ezzel foglalkoznak, érdemes õket megkeresni
Vízbe menni nem kötelezõ. Áruld el milyen fölötted álló erõ kényszerít arra, hogy bevidd õt a vízbe ? Nem tudnád egyszerûen azt mondani ennek az erõnek, hogy nem ? Nem lehet az a megoldás, hogy nem szenvedsz ezen hanem mást csinálsz az életben, mondjuk fagyit nyalsz ? Elég bátornak tartod magadat ahhoz, hogy bármennyire is félsz nemet mondani ennek az erõnek, de leküzdöd a félelmed, és ténylegesen azt kezdesz az életeddel, amihez kedved van és nem hagyod h felsõbb erõk irányítsanak ?
A kérdező hozzászólása: Kedves dezsokeokos! Engem (minket a barátaimmal) nem egy erõ késztet arra, hogy berántsuk õt a vízbe, csak sajnáljuk, hogy nem hülyül velünk együtt, nem száll be a vízicsatákba stb. Nem akarjuk annyiban hagyni, mert tudjuk hogy képes lenne lekûzdeni a félelmét, és lehet, hogy tényleg csak idõ kell hozzá. Kedves másik válaszoló! Köszönöm a tippet, próbálunk majd türelmes lenni hozzá és a medencével próbálkozni! ;)
Ha már a kádtól is fél, akkor ez orvosi eset. Tartok tõle, hogy itt csak orvos segíthet. Te viszont sokat ronthatsz rajta (és a kapcsolatotokon), ha nem profi módon intézed.
A kérdező hozzászólása: Sajnos nem hinném, hogy rá tudnánk beszélni, hogy orvoshoz menjen, de azért megpróbálkozunk vele. Köszönöm a válaszokat!


Mit csináljak ha fél a kutyusom ebben a hülye időben?

Panelban lakunk, tehát muszály levinnem mert még csak most tanulja a szobatisztaságot és nem szeretném összezavarni. A pisit elintézi, de a nagydolgát nem hajlandó csak húz hazafelé.

Legjobb válasz: Gondolo, meg csak par honapos. Probald meg finomsagokkal, vagy a kedvenc jatekaval csalogatni. Ha annyira fel, hogy megis fel akar menni, akkor nem erdemes eroltetni, nehogy megutalja a setat. Ebben az esetben kiserd figyelemmel a lakasban es amikor latod, hogy kakilni keszul, akkor iranyitsd a kutyapelenkara, vagy az ujsagpapirra. Ezt elhelyezheted az erkelyen is, ha fedett es nem esik be az eso.

Gondolo, meg csak par honapos. Probald meg finomsagokkal, vagy a kedvenc jatekaval csalogatni. Ha annyira fel, hogy megis fel akar menni, akkor nem erdemes eroltetni, nehogy megutalja a setat. Ebben az esetben kiserd figyelemmel a lakasban es amikor latod, hogy kakilni keszul, akkor iranyitsd a kutyapelenkara, vagy az ujsagpapirra. Ezt elhelyezheted az erkelyen is, ha fedett es nem esik be az eso.
Gondolom kölyökkutyusról van szó. Én bevallom õszintén, nálunk 2 napja folyamatosan esik, szakad (Pécs) és most kutyapelenkát használunk. 8 hónapos a kutyusom, szobatiszta már, de amikor úgy esik mint most (ömlik) akkor hiába akarom vinni, így marad a pelenka, odacsalom és elvégzi a dolgát. Mondjuk Õ pelenkára járt, mielõtt szobatiszta lett, szóval neki nem újdonság. Azonban ha eláll az esõ, vagy csak épp, hogy esik, akkor sietünk le sétálni. Szerintem érdemes pelenkával megpróbálkozni, ha fél, én nem eröltetném, mert negatív dologként fog most benne megmaradni a séta.
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat. Igen kölyök még csak 4 hónapos és eddig udvaron tartották. Almot csináltam neki, de még nem produkált bele.
Ha kölyök fõleg vigyázzni kell rá, mert ha kis korában megijed vmitõl nagyobb korára is kiüthet!Szerintem nyogtasd ilyenkor nyugtasd meg és szerintem is adj neki pár finom falatot!

Normális ha félek ha félek a szerelemtől 21 éves fiú létemre?

Idáig 3szor éreztem valami hasonlót(plátóit talán) és természetesen reménytelenül, ezért nem szeretnék beleszeretni egy lányba se, a múlt tapasztalatai miatt.

Legjobb válasz: Szerintem semmi normálatlan dolog nincs ebbe:)sokszor én is így vagyok csak én fiúk terén valószínû egy-két csalódás miatt,de nem szabad feladni fõleg nem a múltban történt csalódások miatt.Az elõttem szólónak igaza van abban,hogy nem tudod irányítani az érzéseidet,hogy kibe szeress bele és kibe ne.Keresgélj tovább egyszer úgy is találsz valakit aki viszont fog szeretni.19/L

Szerintem semmi normálatlan dolog nincs ebbe:) sokszor én is így vagyok csak én fiúk terén valószínû egy-két csalódás miatt, de nem szabad feladni fõleg nem a múltban történt csalódások miatt.Az elõttem szólónak igaza van abban, hogy nem tudod irányítani az érzéseidet, hogy kibe szeress bele és kibe ne.Keresgélj tovább egyszer úgy is találsz valakit aki viszont fog szeretni.19/L
Semmi baj nincs azzal, ha félsz, gyakori dolog ha még nem volt sok jó élményed, ami megerõsítette volna benned, hogy A SZERELEM JÓ DOLOG, tehát ilyen értelemben normális. De nem normális, ha azt nézzük, hogy erre igazából nincs valódi okod. Ne félj a szerelemtõl, inkább keresd! De ne plátói szerelmeket keress, vagy kreálj magadnak, hogy kinézel egy lányt, akibe hûde beleszeretsz, de õ mondjuk észre sem vesz, mert mondjuk nem is tettél még semmit azért, hogy beléd szerethessen! Hanem keress egy lányt, aki amúgy is tetszik, és aki szívesen van veled! Akivel jól el tudsz beszélgetni, akivel csinálhatsz közös programokat, akivel jól érzed magad, és ha látod, érzed, hogy õ is ugyanígy van veled, akkor nyugodtan belehabarodhatsz. Ha ebben a sorrendben csinálod, akkor nem lesz reménytelen a dolog! :)
Szerintem, vagyis velem úgy volt, hogy 3 lányt szerettem reménytelenül igazábol utánna jöttem rá hogy ha valakit nem érdekelek az meg se érdemel... 1. Könnyeben túlteszed magad rajta 2. Kis önbizalmat és egót ad ami sosem árt. Gondolkozz el ezen. Utánna jártunk bulizgatni a haverokkal és egy közös ismerõs kapcsán megismerkedtem egy lánnyal aki egy hét mulva a barátnõm is lett. Egy hónapig voltunk együt szilveszterkor megcsalt de ez már egy másik téma. Viszonylag könnyen túltettem magam a dolgon mert már egy héttel elõtte sejtettem hogy ez lesz nem tudom nekem 80% ban bejönnek a megérzéseim. :D Visszatérve eltelt 5 hónap megismertem egy lányt akinek elmentem a kézimeccsére. Megláttam egy gyönyörû szõke lányt megjegyeztem a mezszámát és ennyiben maradt. Késõbb pár nappal felkerült a téma msn en és megkérdeztem a nevét elkértem az msn címét és felvettem. Tök jól elbeszélgettünk és pár hétre rá találkoztunk és még aznap este összejöttünk. A lényeg röviden sohasem tudhatod mikor jön be és mikor nem, ne félj beleszeretni a lányba ha tetszik mert aki mer az nyer. :)
Sokaknak volt több mint három reménytelen szerelmük. A múltat most tedd félre és koncentrálj a jövõre. Ezért nem baj, ha beleszeretsz egy lányba - ha meg "nem" a válasz, akkor pedig szorítsd össze a fogaidat, légy erõs és lépj tovább. Szerintem meg egyébként sem lehet kontrollálni, hogy mikor szeretsz bele egy lányba :) . Teljesen normális, ha izgulsz/reménykedsz/kíváncsi vagy, de félni, ne félj. Sárky
Szerintem telesen normális nem megy mindenkinek 1-rõl a 2-re. Valaki nehezebben csajozik be.
Hülyeség.
A kérdező hozzászólása: De hülye vagyok 2szer írtam a "ha félek"-et. :)
A kérdező hozzászólása: Értem köszi.:)

Hogy tegyem le a jogsit, ha "félek" a vezetéstől?

25 leszek és most szeretném lerakni a jogsit, de félek tőle. Félek a forgalomtól is. Érdemes így lerakni? vagy várjak még, és menjek akkor, ha már nincs bennem félelem érzet?

Legjobb válasz: meg fogod szokni, én kb összes forgalmi órán tök ideges voltam, de sikerült és azóta se félek.

meg fogod szokni, én kb összes forgalmi órán tök ideges voltam, de sikerült és azóta se félek.
Ha így kezded akkor sehogy!
Egy kis félsz bennem is volt, de felfogtam hogy ott van mellettem az oktató, és majd beavatkozik ha valamit elcseszek. Azóta semmi bajom a vezetéssel.
Azért nem visznek ki rögtön a forgalomba, és a forgalomtól elzárt tanulópályán szerintem összeszedsz annyi biztonságérzetet, hogy utána a forgalomban se félj nagyon. Valamennyi félelem pedig teljesen normális. Emlékszem, hogy eleinte (már biciklin is) mennyire tartottam a sávváltástól. Kirakom az indexet, látom, hogy kezd nõni a távolság két autó között kissé - és akkor nekem bíznom kell abban, hogy elindulhatok, tényleg be fognak engedni. Egyébként kerékpározni szoktál? Ahhoz nem kell jogosítvány, és ott is bele lehet tanulni ebbe a bizalomba, talán még jobban is.
A kérdező hozzászólása: igen szoktam kerékpározni, csak az még is más kicsit :) ) de remélem igazatok lesz és majd elmúlik, meg addig szerintem vezetgetek majd kicsit :)
"Azért nem visznek ki rögtön a forgalomba, és a forgalomtól elzárt tanulópályán szerintem összeszedsz annyi biztonságérzetet, hogy utána a forgalomban se félj nagyon." Ez már pár hónapja nem így van sajnos. Ugyanis ennyi ideje nem kötelezõ már a tanpálya. Ha az iskolának nincs sajátja, vagy ennek ellenére nem bérel egyet, akkor bizony már rögtön az elsõ alkalmakkor irány a forgalom. Én sem vezettem már rutinpályán, és eleinte engem is fusztrált nagyon a forgalom. De kis idõ után meglehet szokni... Minél hamarabb elkezded, annál gyorsabban túl leszel a parán is. ;)
A félelemérzet a gyakorlattal együtt csökken. Ha lesz némi rutinod (jó esetben ezt még a gépjármûoktatás alkalmával megkapod), már magabiztosabb leszel. Szerintem béna vezetõ azért béna, mert fél és nem tudja, mit csinál. Gyakorolni kell sokat, és nem lesz gond. Bár elég sokan vezetnek az utakon úgy, hogy látszik rajtuk, hogy félnek és görcsösen markolják a kormányt. Nekik inkább nem kellene vezetniük.
A kérdező hozzászólása: igen, mindenki a gyakorlásra biztat. pontosan kedves utolsó sok a félõs vezetõ és annál rosszabb nem nagyon van szerintem, egyszer volt szerencsém egy ilyen mellett ülni.. és hát rosszabb volt mintha 220-al mentünk volna! bizonygatta magát hogy õ bizony jól vezet, közbe meg izzadt a tenyere és majdnem rászédült a kormányra annyira parázott... szóval én nem akarok ilyen lenni :) ))
Ha ilyen optimistán állsz hozzá, és hajlandó vagy beismerni az esetleges hibáidat, hiányosságaidat, és változtatni is kész vagy azokon, akkor nem lesz problémád. Sok sikert kívánok!

Mit tegyek, ha félek a vérvételtől?

Sőt nem is félek, rettegek. 5 éve nem vettek utoljára. Pár hónapja elég rosszul vagyok, a múltkor kaptam is beutalót a laborba vérvételre, úgy voltam, hogy most legyőzhetem a félelmem, megcsinálom. De nem mertem bemenni ezért inkább eljöttem. Most megint adtak egy beutalót, erre már el kéne mennyek, de nem merek. Egyszerűen ha bele gondolok megőrülök. Nem tudom mitől félek, a tűtől nem hiszem, mert az oltástól például nem, meg most vettek le egy anyajegyet, azt is kibírtam, de a vérvétel egyszerűen nem megy. A vért se bírom, sokszor ha rágondolok vagy látok vért akkor a lábamban fura érzés lesz... Mit tegyek, hogy elmúljon ez a félelem a vérvétel iránt?

Legjobb válasz: Én is nagyon félek tõle, nem rettegek, inkább... olyan iszony. Egyszer gondoltam, h na én most erõs leszek, nézem, erre úgy ájultam el h elkapni sem tudtak :D Ha már egyszer ott vagy bent, akkor azt tanácsolom olvass valamit. Én mindig viszek egy újságot és nagyon koncentrálok az olvasásra, akkor nem ájulok el. A lényeg h ne nézz oda, és tereld el a figyelmedet. Meg hogy ne ess pánikba. (És legyen nálad törülközõ :D)

Én is nagyon félek tõle, nem rettegek, inkább... olyan iszony. Egyszer gondoltam, h na én most erõs leszek, nézem, erre úgy ájultam el h elkapni sem tudtak :D Ha már egyszer ott vagy bent, akkor azt tanácsolom olvass valamit. Én mindig viszek egy újságot és nagyon koncentrálok az olvasásra, akkor nem ájulok el. A lényeg h ne nézz oda, és tereld el a figyelmedet. Meg hogy ne ess pánikba. (És legyen nálad törülközõ :D)
Én sokszor azon szoktam gondolkodni, hogy micsoda hülyeség ilyenek miatt félni, hiszen nem is fáj. Inkább csak a gondolat rossz. Gondolj bele, ha belerúgsz a küszöbbe, az mennyire fáj! Sokkal jobban, mint ez, mégse félsz a küszöbök láttán. Vagy ha leszakad egy köröm, ha elkap a hányós vírus, ha elvágod a kezed, stb. stb. Mind olyan, ami sokkal rosszabb, mégse félünk ezektõl. Amikor mész, próbálj erre gondolni, hogy nem fáj, ügyesen csinálják, nem lesz gond. Ha pedig nem bírod a vért, ne nézz oda. Szerintem meg lehet szokni, nekem a terhességem során sikerült, már nem zavar egyáltalán a vérvétel.
Nem kell tõle félni. Az a lényeg, hogy fordulj el, ne nézd végig! Én tegnap voltam, azidõ alatt, a monitort bámultam, mert egyszer végignéztem, és fél peccel késõbb elájultam.

Mit tegyek, ha félek a lányoktól?

M?szaki középsuliba és egyetemre jártam/járok, soha nem voltak igazán lány ismer?seim, inkább az otthonül?s típus vagyok nem szoktam bulikba járni.

Legjobb válasz: lehet, de az is lehet, hogy azért fél a lányoktól, mert homokos.

lehet, de az is lehet, hogy azért fél a lányoktól, mert homokos.
szerintem vállald fel, hogy meleg vagy.
Biztos vagyok benne hogy kisebbségi komplexusod van!ezt kéne legyõzni akár segítséggel!
Kérdezõ! Próbálj meg transznemûekkel ismerkedni! Ha megrémítenek, hogy lánynak néznek ki, akkor ott a megnyugtató tudat, hogy kemény tények rejtõznek a szoknyácska alatt! ;)
A kérdező hozzászólása: Fiúk iránt sosem éreztem még semmit tehát nem! Ha tehetném szívesebben lennék lányokkal :(
a transznemû aki átoperáltatta magát. Marika, te a transzvesztitákra gondolsz.
De nem teheted!
kérdezõ: ma már nem szégyen melegnek lenni. nyugodtan valld be magadnak, meglátod, hogy milyen boldog és felszabadult leszel utána, mert többé már nem kell az érzéseiddel szembe menve megfelened a hagyomás fiú-lány kapcsolat elvárásainak.
Akkor írj nekem pl:) 21/L
Golannak jön az!!Én sem értem miért!
lehet, hogy azért akar lányokkal ismerkedni, mert nem meri magának bevallani, hogy meleg. és lehet, hogy azért fél tõlük, mert belül azért érzi, hogy meleg.
Nem értem, leírtam egyértelmûen hogy lányokkal szeretnék ismerkedni! Ebbõl, hogy jön le bárkinek is az, hogy homokos lennék... :F
KÉRDEZÕ!! Homokos vagy?? A fiúk tetszenek?Õ velük megérted magad?
Azért mert fél, attól még nem biztos hogy homokos!
miért ne lehetne meleg?
Miért lenne azért meleg!!Úristen!!
Beszélgess rokonokkal, barátok barátnõivel, olyanokkal akik nem potenciális partnerjelöltek, és képesek veled csak úgy emberként beszélgetni. Aztán rájössz hogy kb ugyanaz mint ha pasikkal beszélgetnél, csak a perspektíva más. Aztán már vagy közben, elkezdhetsz idegenekkel is beszélni, ha nagyon nem megy elsõnek neten. És aztán jön aminek jönnie kell ;)
tekints rá ügy mint egy haverodra, rokonodra, és felejtsd el hogy õ egy nõ! beszélgess vele mindennapokról..
Hagyjatok mar szegenyt! Nem eleg , h mindennap fiuk kozott kell lennie meg le is bu*izzatok. :D:D:D Amugy ezen a ladyboy dolgon jot nevettem :D:D (Golan ha itt mered hagyni a forumot megtalallak, s kitepem a beled romantikusan :) ) Kerdezo: A no nem egy masik allatfaj. (megha neha annak is tunik). Amit en javaslok az bar nem tul etikus, de [email protected] ra. Ha ugyis otthonulo tipus vagy akkor regisztralsz chat.hu vagy ilyesmi ismerkedos oldalra kamukeppel. Mondjuk facen beirod, h Mike Smith s kivalasztod a leghelyesebbet (ha homokos vagy akkor lehet meg is fog tetszni) fotoibol leszedsz 3-at. S randomban rairsz csajokra. A net oldja annyira gatlasokat, hogy tudsz majd veluk beszelni. A Fake-kep pedig garantalja, h ok is akarnak majd beszelni veled. Amugy lehet csak innod kell mint az indiai sracnak a Big Bang Theorybol. :) De nem volt rossz otlet, az sem h a haverod baratnoivel kezdesz el beszlegetni.

Az cikki ha félek a lányoktól?

már attól is zavarban érzem magam,ha rám néznek nem birok velük beszélgetni ha szóváltásba is kerülök egyel akkor igyekszek mimnél hamarabb a beszélgetést lezárni msn-en meg facebookon el tudok olyanokal levelezni/chatelni akiket nem ismerek de élőbe nem megy ez nekem mit lehetne ennek érdekébe tenni így nem lesz sose barátnőm szerintem 16/f

Legjobb válasz: Nem ciki, csak [email protected] ügy. Én sem vagyok egy Don Juan, de gyakorolj. Ha valami ijesztõ, fõleg, ha egy csajról van szó, menj vele szembe. Direkt közöttük legyél és beszélgess velük. Férfiból vagy, rajtad nem fognak az ilyen dolgok. :D

Ez ellen csak azt tudod tenni, hogy csak azért is, élõben beszélgetsz lányokkal, és nem igyekszel lezárni egy beszélgetést minél hamarabb. Teljesen mindegy, mirõl beszélgettek, ha van közös téma, amirõl mind a kettõtök tud beszélni, nagy baj már nem lehet. Csak egyetlen egy ilyen téma kell, a kezdéshez. Utána már jön minden magától :D. Légy természetes, és nem árt, ha mondasz neki valamit, akkor rá nézel, nem a földet lesed, meg a cipõd orrát. Egyszer-egyszer belenézel a szemébe, hosszabb-rövidebb ideig. Ez pont olyan, mint amikor msn-en beszélsz. Csak sokkal-sokkal jobb! Azonnal látod a reakcióit. Megérintheted. Sõt, hagyhatod, hogy õ érintsen meg! Ha poénos a helyzet, sokkal-sokkal jobban érezni lehet a tréfát, mint interneten keresztül. Nevetni meg nagyon jó együtt :D. Most beírod neki, hogy "ikszdé", közben ülsz fapofával, hm... :D Az elég csúnya dolog volt, hogy lefixáltál egy találkozót, egy randevút egy lánnyal, és nem mertél odamenni hozzá... :P Ne félj, legfeljebb mi történhet? Egy klasszikussal fog élni "legyünk barátok" és bumm. Tragédia? Nem. Ha 100 lányból 1-el úgy alakul hogy a barátnõd lesz, az már jó arány! Mert lesz barátnõd... :D Tessék egy kicsit magabiztosabbnak lenni. Nem mondom, hogy nem lesz ciki helyzet soha... mert lesz :D, de ez ne tántorítson el a lányoktól! Csak így szerezhetsz tapasztalatot, hogy kell közeledni a lányok felé, az, hogy interneten megy a csajozás, arra azt lehet mondani, hogy az alapokat már tudod, ezt kellene alkalmazni a gyakorlatban is. Tényleg nem kell mást tenni, mint beszélgetni. Persze ha már másfelé indul a történet, akkor a repertoár és a tennivalók is bõvülnek, de elõtte mindenképpen beszélgetni kell :D.
Nem ciki, csak [email protected] ügy. Én sem vagyok egy Don Juan, de gyakorolj. Ha valami ijesztõ, fõleg, ha egy csajról van szó, menj vele szembe. Direkt közöttük legyél és beszélgess velük. Férfiból vagy, rajtad nem fognak az ilyen dolgok. :D
b.azd..ezt mindennap felteszed párszor.. nem harapunk :D
Cikki:)
tükör elõtt gyakorolj:DDD
Figyi ne félj. ha észre veszed hogy 1 lány kedvel vagy érdeklödik utánnad azzal probálkozz.Én is pont ebbe a hejzetbe vok:1 lány szerintem kedvel engem én is kedvelem öt de nem értem magam nem merem neki megmondani hogy kedvelem de ma megprobálom. csináld te is eszt.Vagy vigyél neki virágot csokit ...
Ciki
Luxus prostin gondolkoztál már?
szarügy báttya:D a nõ arra van hogy konyhába csinálja a kaját, meg hogy kielégícsd perverz vágyaidat rajta.. ennyi fogd fel így és lesz bátorság:)
Ezt a kérdés te mindig felteszed?:S
Elsõsorban kerüld el a csetes beszélgetéseket és beszélgess élõben. hidd el egy ideig nagyon szar lesz, de ha találsz olyan társaságot, aki befogad és el tudsz vegyülni közöttük, akkor nincs gond. És egy idõ után könnyen fog menni. De ha megbeszélsz egy találkozót, akkor arra illik odamenni, akármennyire is félsz és akármi is lesz.
Nem félünk. Hol laksz? :)
Huh, jól megírtad utolsó elõtti, de szerintem tök feleslegesen. Már akárhányadik alkalommal ugyanez. És továbbra se tudtam meg, hogy mégis hogy keveredik beszélgetésbe ha annyira fél a lányoktól. Szóval te valami hülye vagy kérdezõ?(Költõi kérdés volt, ez igazából a véleményem.) Direkt másik városból keres lányokat, nehogy összetalálkozzanak a suliban facebookról? Egyébként logikus lenne, hogy dumálgattok, dumálgattok megjön a bátorságod és oda mersz menni valakihez, bár most hogy belegondolok, ha ott is így ismétled magad mint a hülye kérdésed akkor nem csoda, hogy nem jutsz elõbbre semmit.
Hé 16/f azt mond már meg hogy keveredsz beszélgetésbe akárkivel is? ha annyira szar vagy? Mirõl beszélgettek, hogy mennyire félsz tõlük??
A kérdező hozzászólása: és sajnos ilyen okokból kifolyólag barátnõm se volt még volt 1 lány akivel sikerült találkozót megbeszélni msn-en de nem mertem oda menni hozzá :(
Igen, ez ciki.

Gáz ha félek a sötétben? Le tudnám valahogy győzni?

14/L létemre néha félek a sötétbe és ojankor le sem merem csukni a szememet. persze nagy nehezen mindig eltok aludni de utána másnap mindig nagyon álmos vagyok. Ki fogom ezt valaha n?ni?

Legjobb válasz: Gyújtsd fel a kislámpát! Hogy éltél meg ekkora kort?

Gyújtsd fel a kislámpát! Hogy éltél meg ekkora kort?


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!