Találatok a következő kifejezésre: Ha félek szüléstől az (13 db)

Ha félek a szüléstől az gátolja a teherbeesést?

Legjobb válasz: Hááát,nem hiszem,hogy megkönnyíti.De ha babás leszel,hidd el egy rémálom lesz,ha kilenc hónapig attól rettegsz,hogy milyen lesz az a fél nap,amíg a kicsi kibújik.Én az elején a gátmetszéstõl féltem.Aztán megnyugtattak,hogy nem fáj,és seblázat sem fogok kapni,csak a hangja szörnyû.Próbálj meg a félelmeidrõl beszélni olyan anyukákkal,akik nem csak egy gyermeket szültek.Hiszen ha annyira szörnyû lenne a szülés,akkor nem vállalkoztak volna többre.Fáj,nem kicsit,de ha örülsz a gyermekednek,várod már,akkor sokkal könnyebben megy minden.A szülés mindenhogyan fáj,de nem mindegy,hogy 2-3 tolófájásig,vagy 8-9 ig.Minden fejben dõl el!

Hááát, nem hiszem, hogy megkönnyíti.De ha babás leszel, hidd el egy rémálom lesz, ha kilenc hónapig attól rettegsz, hogy milyen lesz az a fél nap, amíg a kicsi kibújik.Én az elején a gátmetszéstõl féltem.Aztán megnyugtattak, hogy nem fáj, és seblázat sem fogok kapni, csak a hangja szörnyû.Próbálj meg a félelmeidrõl beszélni olyan anyukákkal, akik nem csak egy gyermeket szültek.Hiszen ha annyira szörnyû lenne a szülés, akkor nem vállalkoztak volna többre.Fáj, nem kicsit, de ha örülsz a gyermekednek, várod már, akkor sokkal könnyebben megy minden.A szülés mindenhogyan fáj, de nem mindegy, hogy 2-3 tolófájásig, vagy 8-9 ig.Minden fejben dõl el!
Miért félsz a szüléstõl? Ez az egész egy folyamat, terhes leszel, elkezd nõni a pocakod és csodálatos élményekkel leszel gazdagabb. Amikor elõször megmozdul odabent a pocidban a kisbabád, annál nincsen csodálatosabb érzés. Vagy csuklik odabent, mert igenis olyat is tudnak odabent csinálni. Nálunk Apa is tudott vele játszani, a fiam kidugta valamilyét a pocimnál és Apa visszatolta óvatosan és így játszottak és sokat beszélt hozzá, így amikor megszületet és ha sírt és Apa épp ott volt, akkor felvette, beszélt hozzá az erõs morcogos hangján és a gyermekünk megnyugodott, biztonságban érezte magát. Egyébként ahogy fog nõni a pocakod és már borzasztóan nagy lesz, akkor azon fogod kapni magad, hogy oké. hogy otta a babád a pocidban, de bárcsak kijönne már, mert már a terhesség vége felé bizony egy kicsit kényelmetlen a nagy pocak. A szülés pedig többféleképpen indulhat be, aminek az eredményeként kikötsz a kórhézban, ahol csinálnak néhány vizsgálatot és aki szerencsés az hamarabb, aki kevésbé az kicsit késõbb fog megszülni. Amikor megszületik a babád az csodálatos, felejthetetlen, megismételhetetlen és csodálatos dolog. Amikor a lányom megszületett én voltam a világ legboldogabb embere. Tényleg sokan mondják, de amint kint van a baba, akkortól már minden fájdalom megszünik, nincs!!! A boldogság és az öröm marad meg csupán és a gyermeked, akit a karodban tartasz. Az elsõ szülésem a kisfiammmal császárral sikerült, mert farfekvéses volt és a bucija is nagyobb volt az átlagnál.(nem volt problémamentes, de túl vagyok rajta) Fantasztikus volt amikor elõször láttam. A második szülésem normál úton történt, bár 12 órát vajudtam, de ilyenkor az emberlánya eufórikus állapotba kerül és a 12 óra csak 1-2 órának tünt.(ez sem volt egyszerû, mert vákummal kellett rásegíteni, de ilyenkor csak az van az ember elõtt, hogy segítsenek csak nyugodtan, akár többen is, csak kint legyen végre a baba). Sajnos most 4 hete volt egy mûtétem, mert a 6 hetes terhességem megszakadt magától. Most már próbálkozunk a harmadik babával. Nekem sajnos nem jutott sem egyszerû, sem könnyû szülés, de nem bánom és ha ezt elõre tudtam volna, akkor sem gondolkoznék egy percig sem , hogy akarok-e gyereket. Ne félj a szüléstõl! Próbálj meg minél többet elolvani róla, hogy mi miért történik és mi mivel jár. Nekem sokat segített, hogy tájékozott voltam felõle és tudtam, hogy körülbelül mi fog rám várni a szülés alatt. Egy szülést az nem kellemes és fájni is nagyon fáj, de a végeredmény meglátod majd mindenért kárpótólni fog. Mielõbbi teherbeesést és boldog babavárást kívánok és könnyû szülést!
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszönöm amit írtatok.Talán azért is félek ennyire, mert mindent tanultam róla, amit lehetett, és ráadásul végig is néztem már egy jó pár szülést( simát és császárt beleértve).

Elítélendő az, ha félek a természetes szüléstől?

8 hete "szültem" császárral. Semmiképp nem akartam császárt, de a baba rosszúl volt és az lett bel?le. Mindig is természetes, szép szülésre vágytam. (1.baba)Azonban, mikor megláttam a közel 4 kilós hatalmas babámat, még a m?t?asztalon a rettegés fogott el még a gondolattól is, hogy ki kellett volna préselni magamból. Nagyon sz?k vagyok, és nem is pusztán magam miatt aggódnék, hanem a babát is félteném. Mi van, ha elakadna. Hallani sem szeretnék hüvelyi szülésr?l... Így nem tudom, hogy lesz kistesó, pedig mindenki azt mondja, hogy jó lenne, ha lenne testvére a picinek. Én is így gondolom, DE nem akarok szülni. :( Nagyon félek t?le...

Legjobb válasz: Dehogyis! Én "halálosan" féltem a rendes szüléstõl. Titkon nagyon bíztam benne, hogy császáros leszek, mert még a sima nõgyógyászati vizsgálattól is borzasztóan féltem minden alkalommal. De miután megszültem, azt mondom: még 10 gyereket is vállalnék!! Igaz, kaptam a vajúdás vége felé epidurális fájdalomcsillapítást, de azt mondom: egy fantasztikus élmény volt, és szeretném még átélni. Szinte magam sem hiszem el, hogyan tudtam így túlesni rajta.

Dehogyis! Én "halálosan" féltem a rendes szüléstõl. Titkon nagyon bíztam benne, hogy császáros leszek, mert még a sima nõgyógyászati vizsgálattól is borzasztóan féltem minden alkalommal. De miután megszültem, azt mondom: még 10 gyereket is vállalnék!! Igaz, kaptam a vajúdás vége felé epidurális fájdalomcsillapítást, de azt mondom: egy fantasztikus élmény volt, és szeretném még átélni. Szinte magam sem hiszem el, hogyan tudtam így túlesni rajta.
Az, hogy milyen anya valaki, az nem azon múlik, hogy simán vagy császárral szül, ezt egészen más dolgok határozzák meg. Én nem tudom, milyen császárral szülni, mert minden babámat simán meg tudtam szülni, de ez nem érdem, hanem adottság kérdése. Természetes, hogy most, amikor még nagyon frissek a szüléssel kapcsolatos emlékeid, még nagyon benned élnek ezek a gondolatok. Az is természetes, hogy mindenki aggódik a terhesség idején, hogy egészséges legyen majd a babája és komplikációmentes a szülés. Ahogy írod, nagyon szûk a medencéd, tehát valószínû, hogy a második babád is császáros lesz. Emiatt nem kell aggódnod, nagyon sokan szülnek második, harmadik babát is császárral ( a barátnõm is így szüle a 2. babáját). Emellett általában mindenki fél az ismeretlentõl. Te még nem tapasztaltad, hogy milyen a hüvelyi szülés, így természetesen aggódsz. Ezek a félelmek szerintem idõvel kicsit megszelídülnek. A babád még nagyon pici, még eltelik egy kis idõ, amíg jön a kistesó.. Addig is hidd el, hogy a babádnak te vagy a világ LEGJOBB ANYUKÁJA! 4 gyerekes anyuka Gratulálok a babához!
Nem elítélendõ, de hidd el, ha már a második terhességed vége felé fogsz járni és beindul a szülés, valamint úgy alakul, hogy nem lesz szükség császárra, akkor már egyáltalán nem fogsz félni tõle. Szerintem. Én hüvelyi úton szültem, számomra hihetetlenül könnyû volt. És azt sem tudom elképzelni, hogyan fért ki a fiam, mert õ is közel négy kilós volt, de ez szinte mindegy, mert egy két és fél kilós baba sem olyan kicsi, amire az ember ránézésbõl azt mondja, hogy ezt simán ki lehet pottyantani... Utólag már bánom, hogy nem videokameráztunk, vagy nem készített fényképeket a férjem a kibújás pillanatáról, mert szülés utáni napokban, amikor nézegettem a babámat, akkor teljes döbbenettel kérdeztem meg jó néhány alkalommal a férjemet, hogy biztosan én szültem-e meg a gyereket és kértem, hogy mesélje el, hogyan is fért ki, mert én egyszerûen elképzelni sem tudom. Nekem könnyû szülésem volt és messzirõl sem volt annyira fájdalmas, valamint nehéz, mint amennyire elképzelhetetlen az, hogy egy ekkora baba kiférjen a hüvelyemen. És mégis kifért, nem is akárhogyan, mivel három órás intenzív vajúdás után tágultam ki teljesen, gátmetszés nélkül, védelemmel, repedés nélkül bújt ki a fiam és semmilyen fajta fájdalomcsillapításra nem volt idõ. Nem a hüvelyi szüléstõl leszel jó anya, ez nem ettõl függ. Inkább arról van szó, hogy nekem személy szerint a hüvelyi szülés a könnyebb, a császár az, amitõl tartani kell. (Lehet, hogy ha császár lett volna, akkor most az tûnne egyszerûbbnek.) Mi már gondolkodunk a második babán és bennem meg egyre többet az a gondolat fogalmazódik meg, hogy mi lesz, ha a második szülés nem alakul olyan jól, mint az elsõ, ne adja Isten császározni kell majd. Mert én ettõl félek. Szerintem az ismeretlentõl félünk mind a ketten...
Szia! Én most 18 hetes vagyok. Én is nagyon félek a szüléstõl, a császártól és a hüvelyitõl is. Mondjuk régen amikor még nem voltam terhes sokkal jobban féltem, annyira, hogy azt mondom nem is szülök soha. De most, hogy már itt mocorog bennem a bébi másképp látom. Félek, kélek, de majd csak kibírom valahogy, hisz annyian kibírták már, nem én vagyok az elsõ és az utolsó aki szülni fog. És különben is most már sokkal fejlettebb az orvos tudomány, ha szülés közben ne adja Isten valami probléma lenne, készen állnak az orvosok mindenre. E mellett számtalan fájdalom csillapító módszer van (mondjuk én csak az EDA-t szeretném kipróbálni) ha nem elég a gáz vagy a szuri hatása kérhetsz EDA-t is. Már teljesen más a szülés mint mondjuk 100 évvel ez elõtt. És ha 100 évvel ez elõtt meg tudtak szülni az asszonyok akkor ne hogy már mi ne tudjunk megszülni mikor ennyi segítséget kapunk. Szóval én is be vagyok tojva rendesen, de most már nincs vissza út, már meg kell szülni. És biztos vagyok benne, hogy ha majd vissza emlékezek a szülésemre, azt fogom gondolni, hogy nagyon megérte minden fájdalmával együtt.
Szia! Én nem féltem a szüléstõl egészen a 37. hétig, amikor is azt mondták uh.-on, hogy 4190 g a baba. Teljesen pánikba este, elkezdtem rettegni a szüléstõl. Tesóm is ekkora volt és anyum iszonyú sokat szenvedett vele, máig szinte sírva fakad, ha eszébe jut (azért hugimat imádja). És nekem még volt hátra 3 hetem. Múltak a napok, szülésnek semmi jele, még a 41. hét végén is teljesen zárt voltam. És már gurultam, akkora volt a hasam. Mindenki azt hitte ikreim lesznek. A dokim be akarta indítani, de végül utolsó elõtti nap csinált még egy u.h-ot és egy másik dokival közösen úgy döntöttek, hogy császár. Akkor teljesen megnyugodtam és mosolyogva mentem a mûtõbe. A babám 4180 g-mal született és szélesebb volt a mellkasa mint a feje, szóval elakadt volna a szülõcsatornában, és tuti császár lett volna ha simán indul akkor is. Legalább is a doki ezt mondta. Én nagyon gyorsan felépültem egy hét után semmi bajom nem volt, és a dokimnak megsúgtam, hogy a következõt is így szeretném. El lehet ítélni ezért, de én még a gondolattól is rosszul vagyok, ha eszembe jut, hogy a babának baja eshetett volna egy sima szülésnél. Szerintem nincs ezen mit elítélni, és Te vagy a világon a legjobb anyukája a babódnak. Jó babázást 9 hónapos kislány anyukája.
Én is nagyon félek a szüléstõl! A fájdalomtól is, meg hogy ne sérüljön a baba, mert nagyon fiús, keskeny alkatú vok. Reménykedek a császárban, de ha mégse akkor EDA-t biztos kérek! És nem érdekel ez a sok fura, elmaradott szerzet itt az oldalon, aki ilyet mond, hogy nem igazi anya az, aki nem term. úton és fájdalom nélkül szül! A két dolognak semmi köze egymáshoz! De ehhez kell agy is, hogy felfogják! Úgy tudom, ha az elsöt császárral szülted, akkor esélyes, hogy a köv.is az lesz. Meg ott az EDA! Ne félj, én is abban bizok:)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm Mindenkinek!
Csak most olvastam az írásodat.Én egyáltalán nem ítéllek el.9 éve szültem hüvelyi szüléssel.Olyan rémálom volt az egész, hogy emiatt nincs nálunk második gyerek.Lehet, hogy elõbb fogadnék egyet örökbe.
A kérdező hozzászólása: Köszi!

Én már szültem, de szeretnénk egy kistesót, viszont nagyon félek a következő szüléstől. Azt szeretném kérdzeni, hogy ha legközelebb vajúdás alatt is nyomok, akkor hamarabb meglesz a pici?

Mert a fiamnál csak a toló fájások alatt nyomtam, egész nagy súlya lett, és azon gondolkodtam, hogy ha el?tte nyomtam volna talán hamarabb megszületett volna.

Legjobb válasz: Dehogyis:) Vajúdás alatt nem szabad, ha nem vagy kitágulva. Képzeld csak el, az hogy fájt volna! A méhszáj amíg nem áll készen, nincsenek tolófájások, és tolni sem érdemes, és mikor már csak a pereme van meg a méhszájnak, nem is engedik, h nyomj, hiába van tolófájás. Ha annyira félsz, kérj fájdalomcsillapítót.

Dehogyis:) Vajúdás alatt nem szabad, ha nem vagy kitágulva. Képzeld csak el, az hogy fájt volna! A méhszáj amíg nem áll készen, nincsenek tolófájások, és tolni sem érdemes, és mikor már csak a pereme van meg a méhszájnak, nem is engedik, h nyomj, hiába van tolófájás. Ha annyira félsz, kérj fájdalomcsillapítót.
Nem szabad nyomni, csak ha teljesen kitágult már a méhszáj és elsimult a méhnyak. Különben sérülést okoz a méhnyakon. Viszont jó hír, hogy már tudod kb mire számíts, és nagyon sok esetben a második szülés sokkal gyorsabban lezajlik. Maga a tágulási folyamat is gyorsabb, kevesebb méhösszehúzódás is kell hozzá.
Nem szabad nyomni addig míg elnem tûnik a méhszály teljesen! Külömben sérülhet és az rosszabb és te is kifáradsz és mire oda kerülsz hogy nyomhatsz már nem lesz erõd.Ne félj a sokadik szülés már nem olyan mint az elsõ.Tapasztalat most vároma a 3. babaámat pedig az elsõ után én sem akartam többet mert nagyon féltem.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm, ezek szerint hülyeség amire gondoltam. Nem lett volna baj a szüléssel, volt fájdalom csillapítás is, Ami nagyon fájt az a combom volt. Mindkét combom görcsölt egész végig már megõrültem tõle a végére, az volt a legkellemetlenebb!
Dehogyis! Tilos nyomni, amíg a méhszáj nem nyílt ki teljesen. Csak akkor lehet nyomni, ha a szülésznõ megengedi!


Nagyon félek a szüléstől. Nincs valami, ami megkönnyíthetné majd, ha már ott lesz az idő? Kismamik ti nem féltek?

Legjobb válasz: 39+3 hetes kismama vagyok, még nem félek:) Bízom a pozitív gondolat erejében. Azt tudom, hogy ha bepánikolok, annál rosszabb lesz. Talán segít, ha pontosan tudod, mitõl is félsz igazán, pl a fájdalomtól,nehogy baja legyen a babának, a doki hozzáállásától, stb. Én szüléstörténeteket már nem olvasok, mert csak ideges leszek tõle, de próbálom végigvenni, mi az, amitõl igazán félek, így talán könnyebb lesz a jó dolgokra koncentrálni. Te hány hetes vagy? mitõl félsz?

39+3 hetes kismama vagyok, még nem félek:) Bízom a pozitív gondolat erejében. Azt tudom, hogy ha bepánikolok, annál rosszabb lesz. Talán segít, ha pontosan tudod, mitõl is félsz igazán, pl a fájdalomtól, nehogy baja legyen a babának, a doki hozzáállásától, stb. Én szüléstörténeteket már nem olvasok, mert csak ideges leszek tõle, de próbálom végigvenni, mi az, amitõl igazán félek, így talán könnyebb lesz a jó dolgokra koncentrálni. Te hány hetes vagy? mitõl félsz?
az nem jó szó h félek...de mindenkiben van egy természetes izgalom, egy aggódás az ujtól/ismeretlentõl h mégis milyen lesz, fõleg az elsõ gyeremekes kismamik, akik nem tudják mire számithatnak.ezzel én is igy vagyok:) de egyáltalán nem félek! és nagyon sok helyen olvastam én is h fejben nagyon sok minden dõl el.ha rettegve, feszülten mész be, akkor 100%h nem lesz könnyû dolgod. ez valóban egy természetes dolog, és én ugy állok hozzá h megcsinálom ahogy mindenki más is, hamar tul leszek rajta, és végre a kezemben tarthatom a várva várt kisbabámat!nekem erre még7-8hetet kell várnom:)
Én 13 hónapja szültem, és egészen addig rettegtem a gondolattól is. Ennek ellenére mindenféle fájdalomcsillapítás, érzéstelenítés nelkül szültem meg a 4 kilós fiamat. Amikor már tudtam, hogy ma bizony megszülöm a kisfiúnkat, minden félelem elszállt. Egyszerûen töröltem az agyamból az összes félelmet, negatív gondolatot, ami szerintem nagyon sokat segített. Igyekeztem nyugodt maradni, és csak arra gondolni, hogy minde fájással közelebb kerül az a pillanat, hogy a karomban tartom a gyermekünket. Szerintem nagyon fontos, hogy ellazulj, ne görcsölj, mert az bizony visszatarthatja a tágulást is. Én azt mondtam magamnak: annyi nõ végigcsinálja ezt. Pont én ne tudnám? Szedtem homeós bogyókat a szülés elõtt, de szerintem semmit sem használtak, bár én amúgy hiszek bennük. Szóval maradj higgadt. Amíg nem a tolófájások jönnek, addíg sétálj, "lassúzz" a pároddal (ha ott lesz), hagyd, hogy az ösztöneid vezessenek. Nem lesz semmi gond, ne félj. Gyors szülést kívánok neked!
Én valahogy nem félek egyáltalán, nem tudsz ellene tenni az a baba mindenképp ki fog onnan bújni, ha félsz, stresszeled magad csak megnehezíted mindkettõtök dolgát.Próbálj mindig a szülés utánra gondolni, amikor már kezedbe tarthatod a manódat
Én 10 hetes vagyok, és én is félek. Nem a szüléstõl, nyilván pár órányi, 1 napi kellemetlenséget ki lehet bírni. Én a következõ hónapoktól félek, gátseb, inkontinencia, csontok szétcsúszása, ilyenektõl. Hogy amikor ott a baba, és még minden új, én nem éppen a legfittebb formában leszek, hanem testileg összezuhanva. És ez nem egy nap múlva múlik el. Ne érts félre, nem erõsíteni akarom a félelmed, hanem azt szeretném ezzel mondani, hogy más is fél, és szerintem ez így normális. Aki nem fél tõle még nem tud róla eleget....
Az elsö vagyok: elöször is már négy gyerekem van, ezért todom, hogy nem olyan rossz, mint ahogy mindogatják. rengeteg nö csak azért mesél rémtörténeteket, hogy nagyobbnak tünjön a külvilág szemében, mert ö ilyen hös volt. Régebben ugyan haltak meg nök szülés közben, de azért közel sem annyian, mit amit mostanában mesélnek - a legtöbb nönek 10-15 gyereke volt, amit azt jelenti , hogy ennnyit minden probléma nélkül túléltek - és ez volt az átlag. Persze, nem mindenki élte túl, de ez volt a természetes kiválogatódás, aki nem volt alkalmas a szaporodásra, annak nem lett gyereke. De visszatérve a kérdezöhöz: a legjobb, ha nem hallgatsz a "tapasztalt" nökre, akik rémregényekel ijesztgetnek, nem nézel videót az interneten (mert ott is a szenzációt hozzák elötérbe) és élvezed a terhességedet. A szülés közel sem annyira borzasztó, mint amit egyesek mesélgetnek, és ha meg netán valami nem menne simán, akkor azért még ott vannak az orvosok és segitenek.
Az egyetlen, ami könnyithet, ha nem idegeled magad elöre, mert minél idegesebb, feszültebb vagy, annál nehezebb. A szülés természetes folyamat, régebben senkinek nem jutott eszébe ebböl ilyen nagy problémát csinálni - a nök szültek gyerekeket, éz ezt természetesnek találták.
Elsõ, ez hülye felfogás---szerintem attól függetlenül, hogy természetes folyamat, még lehet tõle félni...vicces hogy azt mondod, régen nem csináltak belõle ügyet, nem féltek tõle. Tudod hányan haltak meg régen szülés közben? na , akkor féltek tõle igazán, nem most, amikor egy 25. hétre született csecsemõt is meg tudnak menteni... Az a természetes, hogy egy elsõ babát váró nõ fél a szüléstõl, nem az, hogy leoltják, minek fél...
A kérdező hozzászólása: Én még csak 18hetes vagyok, nekem még messze van, de már most félek.Nem tudom, igazából a fájdalomtól, na meg attól, hogy milyen orvost fogok kifogni, mert nincs fogadott orvosom.
Sziasztok! 22 hetes vagyok jelenleg, és nekem is egyre többet jár ezen az agyam.Hogy ez félelem vagy sem, azt nem tudom.Tudom, hogy nem szabadna, de mindíg arra gondolok, mi van ha komplikáció esetén csak a baba éli túl...tudom ez elég buta gondolat.Amugy semmi mástól nem tartok, a fájdalamat is elviselem a baba miatt.Szerintem megéri, hisz egy csoda ami velünk történik.
37 hetes kismama vagyok elsõ baba és nagyon-nagyon félek!!! Pedig sajnos valószínûleg császármetszés lesz mert "faros-haránt" baba de így is nagy a félelmem. Nem is magától a fájdalomtól hanem az ismeretlentõl, a kiszolgáltatottságtól inkább!! Túléljük:-)))))
Elsõ, én csak azt akartam mondani, hogy attól, hogy természetes folyamat a szülés, még lehet tõle félni. A szex is természetes dolog, sokan mégis félnek az elsõtõl.
A gátseb nem kötelezõ??? Valahol biztos nem... Ez kb olyan, hogy ha pozitív lesz a teszted, gondolkozz azon, melyik kórházban szeretnél szülni...Pesten megoldható, ahol viszont közel s távol 1 db kórház van, ott nem biztos. Próbálnak úgy csinálni a kórházak, mintha nem így volna, de a legtöbb helyen még mindig az a fontos, hogy az orvosnak legyen kényelmes a szülés. Folyamatos nst, burokrepesztés, kézzel tágítás, kitolási szakasz fekve, gátmetszés.
Én nagyon félek a szüléstõl pedig ez már a második lesz.
A 10:45-ös válaszolónak írnám: a gátseb nem kötelezõ. Ha jó a gátvédelem, és mondjuk a 36. héttõl hetente 3szor masszírozod a gátad mandula vagy rózsaolajjal, akkor még rugalmasabb. Csontok szétcsúszása? Nem is értem ez honnan jön. Persze, hogy a medencecsontok kicsit kinyilnak, azaz a porc lazul meg, de én olyat észre sem vettem, hogy ezzel gondom lett volna késõbb. Ha nincs epidurál, és természetes úton szülsz, tehát nem császárral, és mondjuk nem is repedt meg a gát, akkor nagyjából 3 napon belül táncra is perdülhetsz. Én legalábbis így voltam vele. Ami zavaró, az a szülés utani.E.T. pocak, meg hogy megvátozik megint a súlypontod. De ezek is hamar rendbe jönnek. Ay meg már más kérdés, hogy persze meg kell tanulni együtt élni gy babával, aki bizony éhes, kakis, sír, stb. Szerintem fizikailag hamar rendbe lehet jönni, pláne ha mondjuk te is lepihensz, amikor a babád alszik.
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat.
A kérdező hozzászólása: azért félek, mert nem tudom mi vár rám.Az elsõ babámat várom, és sokan ijesztgetnek, hogy ilyen meg olyan.
Én is szültem már, és augusztusban ismét fogok, és csak az jut mindíg eszembe, hogy az csak (jó esteben) csak 1 nap lesz az életembõl, hamar elmúlik.Igaz hogy fárasztó és fájdalmas de egy csodát kapsz cserébe, ami felülmúlja ezt a kis áldozatot!Nem olyan nagy dolog, majd meglátod!

Nagyon félek a szüléstől, ha csak rágondolok már a sírógörcs kerülget, sőt van mikor sírok is. Hogy tudnék ezen az állapoton "javítani"?

35 hetesek vagyunk, tegnap voltam bent a kórházban ahol szülni fogok, voltam már többször is, de tegnap ahogy megláttam kiírva hogy szülészet, szül?szobák, stb. majdnem elb?gtem magam, csak egy hajszál hiányzott. A párom vigasztalt hogy ott lesz velem végig meg nem lesz az olyan nehéz stb.

Legjobb válasz: Én pont így vagyok ezzel. Szülésfelkészítõn a szülõszoba közelébe se mertem menni. Elborzadnék, ha elõre hallanék hangokat. Nekem ráadásul hatalmas a babám, lent meg iszonyatosan szûk vagyok. Attól félek, a hátam közepéig fogok repedni. :( Persze, ne haragudj, hogy nem bíztató dolgokat mondok, de azt kérdezted, vagyunk-e ezzel így. Talán, ha megszültem volna már tudnék Neked pozitív, nagyon jó dolgokat írni. Azért gondoljunk mindig arra, milyen csodás lesz, ha megszületik a pici. Könnyû szülést!

Én pont így vagyok ezzel. Szülésfelkészítõn a szülõszoba közelébe se mertem menni. Elborzadnék, ha elõre hallanék hangokat. Nekem ráadásul hatalmas a babám, lent meg iszonyatosan szûk vagyok. Attól félek, a hátam közepéig fogok repedni. :( Persze, ne haragudj, hogy nem bíztató dolgokat mondok, de azt kérdezted, vagyunk-e ezzel így. Talán, ha megszültem volna már tudnék Neked pozitív, nagyon jó dolgokat írni. Azért gondoljunk mindig arra, milyen csodás lesz, ha megszületik a pici. Könnyû szülést!
Persze, ezzel sokan vannak így. Én is féltem az elsõ szülés elõtt, és a második elõtt még jobban! De ne aggódj, mire odakerülsz, már nem lesz idõd félni, mert el leszel foglalva a fájásokkal. Én mindíg azzal nyugtattam magam, hogy már nõk milliói kibírták a szülést, biztos nekem is mennyi fog. Ne aggódj, minden megy majd a maga útján, nem lesz semmi gond. Kitartást, és könnyû szülést kívánok neked. 2 gyerek anyukája
Szia! Ne aggódj, teljesen természetes az amit érzel. Sok leendõ anya így van ezzel. Többek közt én is így voltam. De mikor eljött a nagy nap, már nem éreztem semmi ilyesmit, nem is értem rá ilyenekkel foglalkozni. Elõtte mindig azzal nyugtattam magam, hogy olyan sok nõ kibírta már az évezredek során (még mikor a béka segge alatt volt az orvostudomány, akkor is!), hogy én is ki fogom bírni, túl leszek rajta! Ne aggódj, jó kezekben leszel, s ma már számtalan fájdalomcsillapító mód is létezik, ha igénybe szeretnéd venni, csak szólnod kell. Még annyit, hogy maga a szülés hamar lezajlik, a vajúdás húzódhat el. És hidd el, tényleg igaz, hogy amint kint van a baba, egycsapásra elmúlik a fájdalom. Könnyû szülést, és gyönyörû egészséges babát kívánok neked! Egy 2 gyerekes anyuka.
Én is rettegtem anno a szüléstõl. Nagyon vágytam hogy "kijöjjön" végre, de féltem is. Nekem 2 dolog segített: 1. Gondolatban átugrottam a szülést. Mindig nézegettem a naptárat, hogy a névnapomon már 1 hónapos lesz a baba, karácsonykor már 4 hónapos lesz...stb. Azt, hogy közben lesz egy szülésem, azt hanyagoltam gondolatban. 2. Amikor mégis elfogott a félelem, akkor azokra gondoltam, akiknek nem lehet babájuk, pedig szeretnének. Arra gondoltam, hogy õk biztos bevállalnának akár több napig tartó vajúdást is, ha szülhetnének. Ekkor tudatosult bennem, hogy milyen szerencsés is vagyok, és lesz, ami lesz, akármilyen fájdalmas is lesz, a végeredmény, hogy lesz egy kisfiam. És valóban lett. És már a fájdalomra nem is emlékszem...
Ahogy az elõttem levõk írták, több millióan túlélték. Másrészt bízz a benned rejlõ õsanyában. Harmadrészt sokkal rosszabb, ha rettegsz tõle. Ha ennyire félsz, próbáld minél jobban megismerni mi fog történni és miért. Nekem mikor azt mondta elõtte a szülésznõ, hogy azok az anyák, akik rendesen szültek, azok igen is tiszteletet érdemelnek, na onnantól akartam igazán az egészet minden velejáró fájdalommal együtt. Én végig csak attól rettegtem, hogy ne kelljen császározni, mert ugye az a babának se jó. Az számodra fájdalmas út segít a picinek, hogy kijöjjön belõle az a folyadék, aminek ki kell, akkor kapja meg a kivezetõ úton az elsõ bacikat, ami beindítja a kis immunrendszerét stb. És mint leendõ anya, azt gondolom nem tudnak olyan fájdalmat mondani Neked, amit nem lennél képes elviselni a picidért. Abban a pillanatban, mikor a kezedben tartod, az összes fájdalmad megszûnik, és valami új csodálatos dolog történt: egy Baba és egy Anya született. És ahhoz, hogy erre egy életen át emlékezz, sajnos kell, hogy ne legyen egyszerû, mert az egyszerû dolgokat elfelejtjük, ahogy majd a fájdalmat is el fogod felejteni, és csak a szép marad. Próbálj meditálni és a gondolataid középpontjába valami pozitívat állíts, ne a félelmet, mert ezzel megmérgezed a várakozást. (Én ha aggódni kezdtem, akkor babaruhát vasaltam, vagy mostam, mert a babaöblítõ illata mindig elvarázsolt, vagy befeküdtem egy nagy kád vízbe és csak bámultam meg simogattam a picit a hasamban.) Bocsi, hogy kicsit hosszú és ömlengõs lett... Nagyon kellemes várakozást!
Én is nagyon féltem. Már azon gondolkoztam, hogy valahogy rádumálom a dokit, hogy én bizony császárral szülök. De persze szólni nem mertem neki:) Utána közeledett a nagy nap, az orvosom meg kijelentette, hogy elsõ szülõ kismamaként a várható idõpont után egy nappal befektet a kórházba. Na, akkor kezdtem ám igazán félni... Soha életemben nem voltam még kórházban, most meg a baba nélkül, isten tudja meddig ott akart tartani. Végül a picikém pontosan a kiírt napon elindult, és akkor már nem volt idõ azon rágódni, hogy félek-e vagy sem. Nagyon örültem, hogy meg fog születni, és mivel nagyon könnyû szülésem volt, most úgy vagyok vele, hogy egyszer majd jöhet a második. Próbáld ki a málnalevél teát, nekem segített, és úgy éreztem tõle, hogy mindent megteszek azért, hogy túléljem:) Négy óra alatt lett meg tõle a kisfiam. Segít még, ha jó könyvet olvasol. Az utolsó, ami a szülés elõtt a kezemben volt Vavyan Fable: Apád, anyád idelõjön! c. könyve. Olvasd el!

Augusztus 29-re vagyok kiírva. Nagyon félek a szüléstől hogy mennyire fogom bírni, nem fogok e odacsinálni az ágyra vagy pukizni miközben nyomok! Normális, ha ilyenek miatt izgulok?

Legjobb válasz: Nos elõtte kapsz megfelelõ mennyiségû beöntést, vagyis minden kijön mielõttszülsz,de a szülés elõtt pár nappal megkezd a szervezeted egyedül is fokozottan üríteni, kicsi az esélye, hogy valami még ki tud jönni, de elõfordulhat. A pukit pedig meg sem fogják hallani, mert ott alul lesznek egyéb zajok is. És ha bármi elõfordul, akkor gondolj arra , ha lesz idõd , kedved ezen gondolkodni, hogy a doki már látott különb dolgokat is. Fel a fejjel..és engedd ki aminek ki kell jönni, még ha az nem csak a baba is.

Nos elõtte kapsz megfelelõ mennyiségû beöntést, vagyis minden kijön mielõttszülsz, de a szülés elõtt pár nappal megkezd a szervezeted egyedül is fokozottan üríteni, kicsi az esélye, hogy valami még ki tud jönni, de elõfordulhat. A pukit pedig meg sem fogják hallani, mert ott alul lesznek egyéb zajok is. És ha bármi elõfordul, akkor gondolj arra , ha lesz idõd , kedved ezen gondolkodni, hogy a doki már látott különb dolgokat is. Fel a fejjel..és engedd ki aminek ki kell jönni, még ha az nem csak a baba is.
Sok helyen nem adnak már beöntést. Én Vácon szültem, és ott elõre megmondták, ha kérek sem adnak. Viszont egy dologban biztos lehetsz. Ha a világon Te vagy a leggátlásosabb, legszégyenlõsebb leánya, akkor se fog érdekelni a szülés közben, hogy mi jön ki belõled. Egy valamire fogsz koncentrálni, hogy megszüld a babádat. Akik meg körülvesznek, nap mint nap találkoznak ilyen kis balesetekkel. Nekik ez a munkájuk, nem fognak semmin sem megrökönyödni, ebben tuti lehetsz. Könnyû szülést kívánok neked :-)
szia! ahogy az elõttem válaszoló írta, semmi nem fog érdekelni a babûn kivül, pedig én is naon szégyenlõs vagyok, de amikor szültem, az se érdekelt hányan nézik milyen a lábam köze..nem kaptam beöntést, de nem csináltam oda, és tényleg akkor ilyenek eszedbe se jutnak....én a beöntéstõl féltem naon, de sikerült elkerülnöm...
Nekem is ez volt a parám.Fõleg az, hogy hogy nézek a doki szemébe a 6hetes kontrollon.Aztán úgy történt, hogy nem kaptam beöntést, mégse csináltam oda.De szülés közben nem is érdekelt ez a téma.
Szia! Én is tartottam ettõl, aztán mikor odakerültem (már nem volt idõ beöntésre) és megtörtént a "baleset" senki sem foglalkozott vele, én meg észre sem vettem. Utólag is csak azért tudok róla, mert a kísérõ barátnõm mondta. Sem a dokimon, se a szülésznõn, senkin nem láttam semmit, úgyhogy biztosan nem foglalkoztak vele azon túl, hogy villámgyorsan "eltakarították".
Szia! Ezt a neten talaltam, nekem nagyon segitett. Talan neked is fog segiteni. A szules faj. Nagyon faj, nincs mese. Akarki, akarmit mond, a szules egy rendkivul kellemetlen folyamat. De te is tudod, hogy at kell menni rajta, tehat a kerdes az az, hogy mikeppen lehet minimalizalni a fajdalom hatasat rajtad. Mert errol van szo, a pszichologiai tenyezo ami meghatarozza azt, hogy mennyire engeded meg magadnak a fajdalom ateleset. Keves ember (meg keves orvos is) tudja, hogy a morfium peldaul nem allitja meg magat a fajdalmat, hanem a fajdalom tudatosodasat kapcsolja ki! Az is tudott, hogy nagy sportesemenyeken sportolok neha repedt vegtaggal vegigjatszak a meccset, mert a tudatuk annyira masra koncentral, hogy nem tudatosodik bennuk egy megrepedt lab vagy kar altal okozott, amugy rendkivul jelentos fajdalom. Es amikor a meccsnek vege van, a fajdalom hirtelen elkezdodik. Tehat a tudaton mulik minden. Az, hogy te akarod ezt a gyereket, es orulsz neki, az mar egy fel gyozelem. Hosszu evek tapasztalata szerint, akik orulnek a gyereknek, jobban viselik az egeszet . A masik felere pedig ezek az egyszerunek latszo, de egyaltalan nem konnyen betarthato szabalyok vonatkoznak: Ne VARD a kovetkezo fajdalamat (mehosszehuzodast). Amikor az egyik elmegy, azonnal iranyitsd a tudatodat valahova mashova. A "hovat" neked kell eldonteni. Talan paroddal beszelgessel valami MASROL, ha van TV a szobaba nyugodtan nezzed, ha nincs vigyel magaddal radiot, magnot, CD-t, akarmilyen zenet amit esetleg elvezel. Ne szegyellj massal foglalkozni szules kozben! Teljesen engedd el magad fajdalmak kozott. Lazitsd el az osszes izmodat, tudatosan. Az ellenkezoje sok energiat hasznal, es a vegere amikor nyomni kell, nem lesz, ami tobbszorosere hosszabithatja meg a nyomo fazist. Nyoges, siras, orditas, akarmilyen variacioja ezeknek ugyan egy termeszetes reakcio, de attol nem fog semmi kevesbe fajni. Viszont noveli a fajdalom tudatosodasat, es szinten nagyon hasznalja az energiat. Egyszeruen utasitsd magadnak vissza, hogy hangokat adjal ki. Helyette csak lelegezzel lassan es melyeket. Ez nagyon fontos. Ne vitatkozz az orvossal vagy a noverekkel. Abszolut vesd magad ala mindennek amit mondanak. Ha valami olyant mondanak, amirol ugy erzed hogy nem vagy kepes vegrehajtani, akkor is hajtsd vegre. Ha valami olyant mondanak, amirol ugy erzed hogy teljesen lehetetlen vegrehajtani, AKKOR IS azonnal csinald meg. (A jozan esz hatarain belul persze (:-)) Szamits arra, hogy sokaig fog tartani az egesz. Nem lehet tudni meddig tart, es sokszor latom, hogy az elejen meg mennek a dolgok, de amikor hosszabb ideig tart mint amire az anya szamitott (valami okbol) a kontroll osszeomlott. 10cm mehnyaktagulasig minden automatikusan tortenik. De onnan neked kell kinyomni a gyereket. Ez eltarthat 5 percet, vagy tobb orat, es ha hiszed, ha nem, rajtad mulik a zome. Es az a legfajdalmasabb resz. Tehat ezt kell leginkabb a fejedbe verni. Es itt kell leginkabb lekuzdeni a fajdalomtol valo felelmet. Igen, faj, igy is ugyis, de ha gyorsan tudod csinalni, hamarabb vege van. Hogyan kell nyomni? A kovetkezo hasonlatot szavalom a betegeimnek, jo eredmennyel (ezt): mintha egy borzaszto szekrekedesed lenne. Nem vicc. Nem korulbelul ugy, hanem PONTOSAN ugy. Ha szeklet jon, nemhogy nem szegyen, hanem annak a jele hogy jol csinalod. Nagyon fontos ODA LE koncentralni a nyomas erejet. A termeszetes reakcio az, hogy arcba, mellkasba nyomni (szemei kiguvadnak cimu musor), de sajnos az nem jo. Koncentralni kell tudatosan a nyomast ODA LE. Es minden mehosszehuzodast maximalisan ki kell hasznalni. Mivel nagyon faj, a termeszetes reakcio egyszer nyomni, aztan elsumakolni a hatramarado idot. Ne e ngedd meg magadnak ezt a "luxust". Ha jon a fajdalom, vegyel egy mely lelegzetet, tartsd benn az osszes levegot, es nyomj, OTT LENN, mintha szekrekedesed lenne. A fajdalom neha visszatart attol hogy IGAZAN nyomjal. Ezt se engedd meg magadnak. Minel jobban nyomsz, annal hamarabb tortenik. Ha elfogy a levego, gyorsan fujd ki, es ha a mehusszehuzodas meg mindig tart, gyorsan lelegezzel kettot, a harmadikat tartsd benn, es nyomjal mint egy gozmozdony. Es egeszen addig csinald ezt amig tart a mehusszehuzodas. De ha elment, azonnal engedd el magad, minden izmodat, es PIHENJ. Nyomas kozben akarmilyen hangot kiadni TILOS. Nem, nem azert mert akarkit is zavar, nem errol van szo. A dolog mechanikajarol van szo. Ha hangokat adsz ki, a tudoben levo levego nyomasa leesik, es minden joindulatod ellenere nem tudsz igazan nyomni, de meg ugyanugy faj, ugyanugy hasznalod az energiadat. Tehat meg egy kis nyogest se engedj meg magadnak. Ha kepes vagy mindezt beturol beture betartani, sokkal hamarabb atjuthatsz a nyomason mint az atlag. En neha latok "termeszetes nyomokat", akik minden atlagot felulmulva, mint egy presgep tudnak nyomni, es meg az elso gyerekuket is percek alatt kepesek kinyomni. Ne szamits percekre, ahhoz kell az a termeszetes valami, nem is tudom mi, ami nagyon ritka, de az bizonyitja hogy lehetseges. Es amikor mar ugy erzed, hogy "innen mar lehetetlen, ezt nem tudom tovabb csinalni", akkor meginkabb csinald tovabb. Es ne vitatkozz senkivel, csak csinald. Kiveve persze akkor, ha az orvos vagy a nover azt mondja, hogy ne nyomj, ami tobb okbol lehetseges, leginkabb ha a baba szivhangja leesik, nehany perces piheno gyakran segithet. Gatmetszes: abszolut bizd az orvosra. Meg akkor is, ha esetleg feleslegesen fogja csinalni. Miert? Mert a felesleges gatmetszes neked ugyan kellemetlen lesz egy ideig, de mindig konnyebbe teszi a baba megszuleteset. Gyakran tenyleg nem kell, de a ketely abba az iranyba kell hogy eltolodjon, hogy kell. Ugyanakkor, ha az orvos megprobal neked jot tenni es azert nem vag, esetleg kritikus perceket veszit, aminek a baba ihatja meg a levet. Tehat ne probald az orvost ezen iranyba befolyasolni. Epiduralis:a csabitas majdnem ellenallhatatlannak tunik. De sajnos nagyon sok olyan esetet lattam, ahol addig minden rendben ment, es utana nem. Ezzel nem azt mondom hogy utasitsd vissza, de vard meg amig az orvos ajanlja. Es ha amugyis gyorsan megy a dolog, ne vesd el annak a lehetoseget, hogy esetleg anelkul. Kerdezd meg az orvost, hogy hasznalnak-e epiduralis narkotikumot. Az ugyan nem kapcsolja ki teljesen a fajdalmat, de nem befolyasolja a szulest. Ha hasznalnak, orommel fogja "csak azt" adni. Oxygen maszk: nem tudom hogy nalatok hasznaljak-e, de ha igen es adnak egyet, nagyon zavaronak tunhet, de tartsd az arcodon minden korulmenyek kozott. Csaszar: ha kell akkor kell es kesz. Ha a baba bajba kerul, nincs vita, meg kell csinalni. De ha ugy erzed, hogy az orvos vaccillal, duplazd meg energiadat, es mond meg neki hogy varjon meg egy kicsit. Mikor fordulhat ilyesmi elo? Mondjuk ha nagyon lassan megy a szules, foleg a nyomoas fazisban. A baba ugyan jol van, de valami miatt lassan jon kifele. Gondolj arra amit mondtam (szekrekedes, gozmozdony) es probald meg egy ideig. Lehet hogy erre egyaltalan nem kerul sor, de ha igen, jusson ez eszedbe. Megegyszer: ha az orvos egyertelmuen mondja, csak fogadd el. Ez csak arra vonatkozik, ha o esetleg belefaradt (van ilyen) es te magad erzel ketelyt a hangjaban. Akkor csak oszinten kerdezd meg:"Ez elkerulhetetlen doktor ur, vagy meg probalkozhatok meg egy kicsit?" Meg fogja mondani. Fogos szules: sok orvos mar egyaltalan nem hasznalja USA-ban, tobbnyire a perek miatt. Inkabb csaszaroznak. De az igazsag az, hogy a fogo teljesen artalmatlan, ha gyakorlott kezekben van, es rendkivul modon elonyos a babara nezve. Ma mar feltetelezni lehet, hogy aki egyaltalan hozzanyul a fogohoz, az tudja hogy hogyan kell hasznalni. Tehat ne ijedj meg ha meglatod. Borzaszto szerszamnak tunik, de zsenialisan lett kitalalva. En meg egyetlen babat, soha sem karositottam a fogoval (ugyan ritkan hasznalom csak, de ha kell akkor szoszerint eletmento lehet). Na es ha most megijedve ulsz a computer elott, akkor majdnem elertem a celom. Akkor meg egyszer, meg ketszer, meg haromszor olvasd ezt el, minden betujet verd a fejedbe, es garantalom, hogy jobban fog menni mint ezek nelkul. Konnyu szulest kivanok es BATORSAGOT!!! 34 hetes kismami
Az utolsó válasz nagyon nagyon jó!!! Fogadd meg!
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat ! Látom nem vagyok egyedül ezekkel a problémákkal. a férjem is bent lesz, neki is mondtam hogy ezektõl nagyon félek és nem akarok szégyenkezni elötte sem. De hát ott már úgy olvasom nem fogok ezzel foglalkozni. Mégegyszer KÖSZI !
Nagyon-nagyon-nagyon szerencsés vagy hogy Augusztus 29. született meg a kisbabád!!!!!!:) ♥

Nagy baj ha rettenetesen félek a szüléstől? De már rémálmom is volt hogy vajúdtam sírtam és kétségbe voltam esve az ágyon vergődve. és ha eljön ez a nap nem tudom hogy viselem vagy mit kell tennem? !

Legjobb válasz: Nyugi ne stresszelj ezen gondolj arra hogy más is át esett már rajta és semmibaj nem lett. Amugy én sem vagyok különb mert nekem még halálfélelmem is van. Csak azzal a különbséggel hogy nekem már van egy 3 éves lányom, és most sokkal jobban félek mint 3 éve. 39 hkm

Nyugi ne stresszelj ezen gondolj arra hogy más is át esett már rajta és semmibaj nem lett. Amugy én sem vagyok különb mert nekem még halálfélelmem is van. Csak azzal a különbséggel hogy nekem már van egy 3 éves lányom, és most sokkal jobban félek mint 3 éve. 39 hkm
Szerintem is normális, ha az ember fél a szüléstõl.Persze...nem egy leányálom, se a hüvelyi sem a császár, de gondolj arra, a világ legcsodásabb dolgát fogod átélni, ami nem mindenkinek adatik meg sajnos.Úgy vagyunk nõk kitalálva, hogy bizony nagy fájdalmakat is ki kell bírnunk.És ki fogod bírni Te is, mint sokan mások, nem lesz semmi baj! ;) További szép babavárást, könnyû, gyors szülést kívánok!
Szerintem a rémálmok sok terhes nõnél megjelennek, én is többször álmodtam már a szüléssel kapcsolatban. Most vagyok a 35.hétben. A párom is kelt már fel úgy hogy azt mondta hogy álmában szülni vitt engem és nagy földrengés volt, mint valami természeti katasztrófafilmben :) amúgy én is félek tõle kicsit, elsõ baba lesz. De te ne aggódj, nemsokára túlleszel rajta, könnyû szülést kivánok!
Én a negyediket várom, de valahogy sokkal jobban félek mint az elsõ háromnál. Akkor minden valahogy egyértelmûnek tünt. Lehet, hagy öregszem. :-/ Mindenesetre csak túl leszünk rajta...muszáj.:-) Az biztos, hogy nem kellemes dolog, de legalább a végeredmény kárpótol és tényleg elfeledteti a kellemetlenségeket. Ennek a fájdalomnak célja van, nem úgy mint más fájdalomnak és ha ez a cél lebeg közben a szemed elõtt, hidd el könnyebben fogod viselni.
Én is rettegtem a szüléstõl már onnantól kezdve mikor kiderült, hogy babát várok. Attól féltem hogy órákig vajúdok majd, és a végén nem tudom simán megszülni csak császárral. Aztán eljött a szülés, és minden olyan gyorsan pörgött hogy azt álmodni sem mertem volna. Este fél 10-kor elfolyt a magzatvízem, irány a kórház, és másfél óra múlva már meg is volt a kislányom, pedig elsõ baba volt. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire gyorsan megszületik.
Utolsó vagyok! Legalább olyan könnyû szülést kívánok neked mint az enyém volt! Kitartás :)
Nem a szülés a legrosszabb szerintem. Évekig nem mertem teherbe esni, úgy féltem a szüléstõl. Aztán rájöttem, hogy bazi öreg vagyok (legalábbis elsõ gyerekes kismamának). Teherbe estem és missed ab lett. Na ez a legrosszabb, meg a több hétig tartó egész napos rettegés, hogy ha legközelebb wc-re mész, lesz-e vér a papíron, elvetélsz-e, ehhez képest a szülés max. 1 nap alatt megvan... Hidd el, tudom, mit érzel, és tudom, hogy nem vigasztal az sem, hogy van rosszabb...
Gondolkodtál már kineziológuson, esetleg hipnózison? Tudom, hülyeségnek hangzik, de a legrosszabb az lehet, hogy nem használ. A szülésnél egyáltalán nem segít, ha rettegsz. Feszült leszel, nem tudod magad elengedni, így nehezebben mehetnek a dolgok. Szerintem legalább egy pszichológust keress fel.

Nagyon tartok és félek a szüléstől ( 28 hetes vagyok) mert kifejezetten ájulós típus vagyok. Mi lesz ha szülés közben rosszul leszek, elájulok? Nem bírom a kórházat, a kórház szagot, a vért az infúziók, a tűk egyszóval az orvosi eszközök látványát.

Legjobb válasz: Szia! Itt a babádról van szó,és ilyen esetben egy anya erõn felül tud teljesíteni. Én nem bírom a fájdalmat,mégis úgy viseltem a 13 óra vajúdást,mintha csak egy kis fejfájás lenne.Az barátnõm is ugyanilyen ájulós mint te. Képes elájulni ha megvágja az ujját. Aztán a szülés alatt olyan kis ügyi volt,hogy azóta is meg van magán lepõdve. :)

Szia! Itt a babádról van szó, és ilyen esetben egy anya erõn felül tud teljesíteni. Én nem bírom a fájdalmat, mégis úgy viseltem a 13 óra vajúdást, mintha csak egy kis fejfájás lenne.Az barátnõm is ugyanilyen ájulós mint te. Képes elájulni ha megvágja az ujját. Aztán a szülés alatt olyan kis ügyi volt, hogy azóta is meg van magán lepõdve. :)
hidd el, ott nem fogsz elájulni, ebben biztos vagyok, pedig nem ismerlek. Amúgy meg félni sem érdemes az ájulástól, ott lesznek az orvosok, szülésznõ is, nem menekülhetsz :) , pikk-pakk felébresztenek, bajotok a babával nem lehet belõle. (De rendkívül súlyos, pszichiátriai ekzelés alat álló pánikbetegek pánikrohama sem jön elõ szülés közben, mert a nõi szervezetben lezajló folyamatok, hormonok nem engedik.)
szia! Tûvel engem is ki lehetne kergetni a világból, legrosszabb része a szülésnek az infuzió bekötése volt, de nem néztem oda, utána meg arra a karomra, miután kibujt a baba, utána azonnal kértem h vegyék ki, rendes volt a doki és kiszedte...amúgy a kórházi szagtól nekem is leesik a vérnyomásom és beájulok, de ez nem történt meg a szülõszobán. ne félj, nem lesz semmi ilyen gond, teljesen másfele fogsz figyelni, az agy szerintem kikapcsol, vagy nem is tudom, mert ilyen fura euforikus érzésem volt ott.
Elöször az adrenalin aztán meg az endorfin(boldogsághormon) fog észnél tartani.:) Az én orvosom mindig azt mondja "bármi is lesz a baba bent nem maradhat", a szakemberek vigyázni fognak rátok, de addig ne félj, mert a babád is nyugtalankodik addig.Most mát hamar elmegy az a 10-12 hét, élvezd ki hogy terhes vagy. Boldog babavárást!
pszichiátriai kezelés alatt, csak összekuszálódtak a betûk :) jó szülést kívánok!!
A kérdező hozzászólása: Én is el szoktam ájulni ha elvágom az ujjamat, meg lettem már rosszul állatorvosnál is, amikor a kutyámnak kötötte be az infóziót. :D Tiszta nevetséges, de sajnos ilyen vagyok.

Az gáz, ha egyáltalán nem félek a szüléstől?

Els? babás vagyok,és 30hetes.Már nagyon várom a babát,minden pillanatban csak erre tudok gondolni.És nem érdekel mennyire fáj a szülés.

Legjobb válasz: Szia. égy a lényeg,hogy lelkileg is készülj fel a szülésre.tudni kell,hogy nagyon fa´j,de kilehet bírni. Èn sem féltem,e´s sokkal jobb volt így.Az csak jó,hogy nem félsz töle.Nem is kell!!!!!

A lényeg az, hogy az ember azért tudja mire számítson, ha még nem szült, tudja azt, hogy nem lesz könnyü.van egy 4 éves kislányom, és én sem féltem akkor a szüléstõl, aztán mikor a szülõszobán végighallgattam kettõt elõttem, akkor tudatosult bennem, hogy ez még se lesz egy leányálom. Úgy hogy nem szabad félvárról venni. én mindig arra gondolok, hogy nagyon-nagyon fáj, de az az érzés, amit utánna van, megéri. könnyü szülést neked.
Szia az elõvel én is így voltam, semmi nem érdekel csak a kezembe legyen.De most a második babámat várom, és bevallom nagyon félek a szüléstõl, mert az elsõ nehéz volt.Csak attól nem fél valaki amit még nem élt átt.Majd szülés után más lessz a véleményed.Szerintem azok akik szültek szintén így gondolkoznak, picit félnek a másodiktól!!!!üdv34 hetes kismama
Szia. égy a lényeg, hogy lelkileg is készülj fel a szülésre.tudni kell, hogy nagyon fa´j, de kilehet bírni. Èn sem féltem, e´s sokkal jobb volt így.Az csak jó, hogy nem félsz töle.Nem is kell!!!!!
Az elsõ válaszolót megnézném majd szülés közben. Nekem elsõ babám lesz, 8 hét van még hátra, de én kicsit félek a szüléstõl, ami szerintem normális. 32 hetes kismami
Nem baj, ha nem félsz a szüléstõl, végülis... elõnyödre is válhat... Van egy ismerõsöm, tavaly szült. Óriási fájdalomra készült fel a 9 hónap alatt. De tényleg óriásira. És mikor megszült, azt mondta, hogy ennél nagyobb fájdalomra készült, és bírható a dolog. :-) Valahogy így szeretnék majd én is... Könnyû szülést kívánok, és örömteli babázást!
Ne tudod mitõl féljél, hát még szép hogy nem félsz. Én sem féltem 6 évvel ezelõtt, nevetve mentünk be a kórházba, aztán legörbült a szám, hát......hú nem semmi. Mostmár feláll a hajam szála, ha rá gondolok, igy ezen nem gondolkodom. De jobb is ha nem félsz, majd jön minden magától! Az meg hogy nem érdekel mennyire fáj a szülés, ez relativ. Van aki egy kis görcstõl már epidurálsit kér, van aki, mint egy elõttem szóló is irta, meg sem nyikkan. De ez a szülõszobán kiderül.
szia..én nekem baromi jo emlékem van a szülésröl..fájdalomcsillapito nélkül 22 ora alatt szültem meg a lányom egy nyikkanás nélkül.én sem féltem elötte...sokat néztem a tv ben müsort hogy zajlik egy igazi szülés..láttam a fájdalmat és felkészültem..
Én még a 26. héten járok, de szintén nem félek.Kicsit õrjítõ az a sok nõ akik körülvesznek és egyfolytában azon sopánkodnak, hogy mennyire félnek ettõl az egésztõl.Nekem csak a kisbabámon jár az agyam nem pedig a saját fájdalmamon.Szerintem inkább ennek kellene a normálisnak lenni.Sok nõ azért nem vállal gyereket mert annyira fél....érdekes....
Elismerésem a bátorságod miatt!:DÉn annyira félek, hogy nálam jobban senki nem fél!!
Én nem féltem tõle, inkább kíváncsi voltam. Hát mostmár tudom, milyen, ha lesz következõ, attól kicsit félni fogok, mert én valahogy nem akartam elhinni, hogy ez tényleg annyira fáj, de pedig bizony annyira fáj. Oké, ki lehet bírni, de hidd el, jobb, ha számítasz rá, hogy jobban fog fájni, mint eddig bármi. Nem mintha ijesztgetni akarnálak, csak tényleg nem árt egy kicsit készülni rá lelkileg.
Szai én sem féltem a szüléstõl, felkészültem rá lelkiekben tudtam, hogy fájni fog, végigolvastam róla mindent, de nem féltem. Lett volna min behülyülnöm nekem is, minhárom nõvérem egy napi vajúdás után császárral szült és azt mondták: HUgi, te úgysem fogod bírni, kérj programozott császárt. Ennek ellenére két óra alatt megszültem a lányom 4530 grammal, és nem volt szerintem elviselhetetlen a fájdalom. HA az embernek volt már komolyabb székrekedése, kb. olyan.
A kérdező hozzászólása: Utolsó elõtti válaszadónak üzenem, hogy köszönöm, hogy nem tart , , épelméjûnek"
32 hetes vagyok elsõ babával.Én sem félek picit sem.Lezs ami lesz, úgyis meg kell szülni.Ha szerencsénk van hamar túlleszünk rajt.Ha nem, akkor sem tudunk mit tenni.Így legalább nem stresszelünk elötte hetekig.Az az érdekes, hogy tudom késöbb sem fogok félni tõle.Az utolsó pillanatig várni fogom félelem nélkül, mert ilyen beállitottságú vagyok.Attól nem lesz jobb ha félünk.Anyám ste negyed 7-kor ment be a szülõszobába és fél óra múlva már kint voltam.Tesómmal hasonlóképp rövid ideig tartott.Tesóm már szült.Nme kényes, de azt mondta nagyon fájt.Õ 9 után indult este a kórházba.Még aznap meglett.Nem mindenkinek tart olyan sokáig az egész.Persze ezt elõre nem tudhatjuk, de én bízom benne, hogy hamar megszülök én is.Ha meg mégsem, hát akkor sem tudok mit tenni ellene.Szerintem normális, hogy nem félsz!Jobb, mintha végig izgulnál.:)
Hát bennem pont azért van némi félelem - nem óriási, de azért van! - mert nem tuhatom, mire számítsak. Arra készülök, hogy igenis fájni fog, próbálok felkészülni erre a fájdalomra, de közben arra gondolok, hogy az életben ez az egyetlen fájdalom, ami "jó", vagyis aminek értelme van. Biztosan nagyon fáj és szerintem épelméjû ember igenis fél attól, amirõl tudja, hogy nem lesz fáklyásmenet. De készülök rá lelkileg és nagyon szeretem már most ezt a bennem növekvõ kisbabát. Így talán könnyebb lesz. Na meg arra gondolok, hogy azért az elmúlt párezer évben elég sok nõ átesett ezen, ha õk kibírták, akkor én is. A jutalom meg ott lesz a végén a karomban. Mindenkinek boldog babavárást! 30 hetes kismama
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat.Szülés után júli 16 le fogom írni az élményeimet a szülésrõl.Már ha élmény lesz! :-)Boldog babavárást mindenkinek!
Én sem féltem :) És nem feltétlenül kell ennek szülés után megváltoznia :) Szülés elõtt én is hallottam olyat, hogy "persze, hogy nem félsz, mert még nem tudod, milyen". Természetesen jó, ha felkészülsz, nem ér váratlanul, bár valamilyen szinten mindenképp váratlan, mivel ezt a fájdalmat még nem ismered. De ez nem jelenti azt, hogy félni kell tõle. Én is csak nagyon vártam, nem féltem, de felkészültem rá, hogy nagyon fog fájni. Csodálatos élmény volt minden fájdalmával együtt és a másodiktól sem félek! Könnyû és gyönyörû szülést kívánok Neked!
Én a második babámat várom, és nagyon jól tudom, hogy mitõl félek. Én is egyfolytában rá gondolok, különben nem vállaltam volna, de van mitõl félni. Az nem egy foghúzás.
Szia, én mindkét gyerekemet császárral szültem, az elsõnél nem volt idõm megijedni, mivel mindez a 27.héten történt, viszont ez annyira megedzett, hogy a másodiknál teljesen nyugodtan vonultam befelé a mûtõbe. Nem tudom mi lett volna, ha természetes úton szülök, de sajnálom hogy nem így történt.

36+1-hetes kismama vagyok! Eddig még nem félek a szüléstöl! De mi van ha itt az idő, és bepánikolok? És akkor kezdek félni!

LEHET VALAMI HÁTÚLÜTÕJE?NÁLATOK HOGYAN ZAJLOTT?

Legjobb válasz: Lesz segítséged? Legyen egy-két terved ha indulni kell. Lesz aki bevisz kocsival? Vagy legyen kéznél taxi telszám, ha gyorsan kell hívni. Pakold össze már most a kórházi csomagot. És nyugi, az elsõ szülések általában tovább tartanak, persze mindig van kivétel.

Lesz segítséged? Legyen egy-két terved ha indulni kell. Lesz aki bevisz kocsival? Vagy legyen kéznél taxi telszám, ha gyorsan kell hívni. Pakold össze már most a kórházi csomagot. És nyugi, az elsõ szülések általában tovább tartanak, persze mindig van kivétel.
Mire eljön az idõd, nem érsz rá pánikolni. A szülés elvonja a figyelmedet, hogy befelé figyelj. Erre nem lehet felkészüli. A félelem abból ered, hogy rémmeséket mondanak egymásnak az emberek a szülés élményérõl. De más dolog átélni és más hallani. Egy dolog számít. Akire a legjobban tudsz támaszkodni az legyen veled a szülésnél. Ez fontos. Õ lesz a kapaszkodód.Ha rá figyelsz nem tudsz félni.
A kérdező hozzászólása: A párom ott lesz velem végig!remélem segíteni fog!
én 39 hétig nem pánikoltam mikor indulni kellett sírtam hogy nem akarok menni félek és 1óra 20 perc múlva túl voltam az egészen pedig elsõ baba és senki nem volt ott velem mert influenzajárvány volt
Ha nagyon bepánikolsz, az pszichésen lassíthatja a szülést. Szerintem ne félj! Ha rádtör, próbálj megoldást találni a félelmeidre, nekem is van "haditervem", hogy kit hívok, ha menni kell, vagy milyen szituba kerülhetek. Aztán ha egyik sem jön be, akkor majd rögtönzök valamit. Ne pánikolj, vedd lazán és jókedvûen, sokkal könnyebb lesz felkészülni.
Sodorni fog az "ár". Szóval, nem lesz ilyen pánikroham. :)


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!