Találatok a következő kifejezésre: Ha elmulik szerelem (56 db)

Mikor lép fel megszokás egy kapcsolatban és mikor van az ha elmúlik a szerelem?

A barátommal 3,5 éve vagyunk együtt. A szerelem átalakult szeretetté, ezt meg is beszéltük már, szerinte ez normális. Tudom ezt magamban kellene rendben raknom, de néha úgy érzem h az agyamra megy és már unok vele lenni. Már nem szeretgetjük egymást mint régen, a csókok is elmaradnak, a nemi életünkr?l nem is beszélve. 20 éves vagyok és úgy érzem hogy ebben a korban még nem kellene kih?lt szerelemnek lennie, és a szexnek is érdekesnek, izgatónak kellene lennie. A napunk úgy zajlik, hogy ? reggel elmegy melózni, én iskolába és este hazaér, lefürdik, olvas, vagy gépezik és aztán alszunk. nagyon keveset beszélgetünk és nagyon ritkán megyünk el valahova.

Legjobb válasz: Szia! Mi 2,5 éve vagyunk együtt,igaz az iskola miatt csak a hétvégét töltjük együtt.Nálunk is átalakult a szerelem mély szeretetté, ezt meg is beszéltük.Szerintem akkor vagy az igazival,ha már elmúlt a rózsaszín köd, látod a hibáit is és azok ellenére mély szeretetet érzel iránta.Tehát már a reális énjét látod,mégis õt választod és ez ugye kölcsönös.Tehát nem elmúlik a szerelem ,hanem átalakul.Mi sem szeretkezünk már annyit mint az elején,nincsenek azok a nagy bújások meg több órás nagy beszélgetések.Ismerem, tudom mire vágyik,mi esne neki jól, és mert szeretem ez meg is teszem, és tudom ,hogy ezt õ is megteszi irányomban,mert ismer,"megszokott",szóval ez nem is olyan rossz dolog:)Az elején azért bizseregtünk és kívántuk annyira a másikat mert az izgalom is benne volt,hogy új és ismeretlen,idõvel ezek az érzések tûnnek el és a mély szeretet marad helyette.Én is szoktam úgy érezni ,hogy mi lenne ,ha nem lenne velem, és ilyenkor mindig történik valami: hallok egy párról vagy látok egy szitut és rájövök mekkora kincs az én párom és milyen remek ember és mennyi mindent köszönhetek neki és újra belé szeretek és megkívánom és nem tudnék betelni vele,ahogy aranyosan rám néz vagy magához ölel és simogat, újra érzem a kis szikrákat,igaz nem a gyomromban lévõ pillangók teszik ezt a hatást,hanem a biztonság,hogy tudom õ az enyém én pedig az övé. 21 l

Szia! Mi 2, 5 éve vagyunk együtt, igaz az iskola miatt csak a hétvégét töltjük együtt.Nálunk is átalakult a szerelem mély szeretetté, ezt meg is beszéltük.Szerintem akkor vagy az igazival, ha már elmúlt a rózsaszín köd, látod a hibáit is és azok ellenére mély szeretetet érzel iránta.Tehát már a reális énjét látod, mégis õt választod és ez ugye kölcsönös.Tehát nem elmúlik a szerelem , hanem átalakul.Mi sem szeretkezünk már annyit mint az elején, nincsenek azok a nagy bújások meg több órás nagy beszélgetések.Ismerem, tudom mire vágyik, mi esne neki jól, és mert szeretem ez meg is teszem, és tudom , hogy ezt õ is megteszi irányomban, mert ismer, "megszokott", szóval ez nem is olyan rossz dolog:) Az elején azért bizseregtünk és kívántuk annyira a másikat mert az izgalom is benne volt, hogy új és ismeretlen, idõvel ezek az érzések tûnnek el és a mély szeretet marad helyette.Én is szoktam úgy érezni , hogy mi lenne , ha nem lenne velem, és ilyenkor mindig történik valami: hallok egy párról vagy látok egy szitut és rájövök mekkora kincs az én párom és milyen remek ember és mennyi mindent köszönhetek neki és újra belé szeretek és megkívánom és nem tudnék betelni vele, ahogy aranyosan rám néz vagy magához ölel és simogat, újra érzem a kis szikrákat, igaz nem a gyomromban lévõ pillangók teszik ezt a hatást, hanem a biztonság, hogy tudom õ az enyém én pedig az övé. 21 l
18:23 -as vagyok még annyit hozzátennék, ha te nem érzed , hogy kölcsönös lenne a dolog (nem készít neked reggelit, nem segít be semmibe, hanem csak elvárásai vannak)akkor õ megszokásból van veled, ha szeretne , akkor figyelne rád és tenne a boldogságodért, ha csak annyival is , hogy elmosogat.Szerintem a párod elkényelmesedhetett, neki ez teljesen jó, miniden vágya teljesül, fõznek rá és az ágyban sincs egyedül.Mond el neki, hogy tegyen értetek, mert kettõn áll a vásár.
Így kívülrõl könnyû mondani, de : FUTÁS! Szerintem csak egy házvezetõnõ kell a kedves párodnak, ez a szerep pedig egy húszévesnek nem túl nyerõ! Kívánom, hogy találd meg az igazi, izgi párodat, akinél csak 50 évesen vár rád hasonló szerep. Vagy akkor se... :)
Szerintem próbáld meg megbeszélni vele a dolgokat! nem hiába vagytok együtt ennyi ideje... Ha tényleg szeret téged és veled akar lenni képes lesz a kompromisszumra!!
Én három évet hallottam, de úgy képzeltem, hogy kb. 10 év házasság után normális.
Tudományosan bizonyított tény, hogy egy átlag ember élete során 7-8 évig lehet szerelmes.
Az még rendben van, hogy nem tombolnak a hormonok, de ettõl még nem kellene unnod õt.
A kérdező hozzászólása: köszi az eddigieket!
Szerintem most kell abbahagyni, mert ez csak rosszabb lesz!! Hidd el tudom mit beszélek már én is megjártam a hadak útját! Én is ezekkel és hasonló problémákkal szembesültem.Egyszer aztán betelt a pohár és kiborítottam! Ma már nem bánom, minden amit elképzeltem álomba illõ és még néha magam sem hiszem el.Minden ami eddig ellaposodott az a helyére került és azóta is izzik!!!! Hát mondom neked, lépj ki ebbõl a rabságból és légy szabad!
Velem pont ugyan ilyen a helyzet, annyiban más, hogy számítógépezés helyett az én párom tv-t néz, és 6 éve vagyunk együtt. Azt tudom tanácsolni, hogy, ha úgy érzed, lépj le mielõbb, mert ahogy tellik az idõ, csak jobban fogod bánni, ha nem tetted. Jobban fogod sajnálni, és akkor pláne nem fogod elhagyni. Én pont ezen gondolkodtam vmelyik nap. Lehet hamarabb kellet volna lépni. 22/L

Mi van ha elmúlik a szerelem? Akk nem vagyódik az ember szerelem után, amit ugyebár már csak másnál találhat meg?

Legjobb válasz: Vagy kialakul egy sokkal erõsebb érzelem, a szeretet és ragaszkodás, vagy pedig nem, és akkor jobb véget vetni a kapcsolatnak! Nem kell feleslegesen húzni egymás idejét, ha érezzük, hogy már nem megy! Viszont olyan kapcsolat nincs, ahol örökké tartó szerelem van! Elõbb-utóbb elmúlik! Ha mindig a szerelmet fogod kajtatni, sosem találod meg a párod, nem leszel boldog! Örök vándor leszel..

Vagy kialakul egy sokkal erõsebb érzelem, a szeretet és ragaszkodás, vagy pedig nem, és akkor jobb véget vetni a kapcsolatnak! Nem kell feleslegesen húzni egymás idejét, ha érezzük, hogy már nem megy! Viszont olyan kapcsolat nincs, ahol örökké tartó szerelem van! Elõbb-utóbb elmúlik! Ha mindig a szerelmet fogod kajtatni, sosem találod meg a párod, nem leszel boldog! Örök vándor leszel..

Ha elmúlik a szerelem és szeretet érzés, akkor vele együtt elmúlik-e a hozzá tartozó fájdalom is?

A barátommal 3 éve járunk együtt, neki volt egy beteljesületlen szerelme előttem. Boldogok vagyunk, nagyon szeretjük egymást, sokszor mondja, hogy én vagyok az igazi, gyerekkorától kezdve engem keresett. Előző szerelmének fájdalma azonban még benne van, rémálmai vannak ezzel kapcsolatban, sokszor, amikor rá gondol még fáj neki, azt mondja. Én eddig elfogadtam és beleéreztem a fájdalmába, nem volt gond. A baj ott kezdődött, amikor ez a bizonyos lány felhívta őt telefonon és nagyon felkavarta. Igaz, azonnnal megkérte, hogy soha többet ne keresse semmilyen módon. Utána még írt egy levelet is a lánynak, hogy ne keresse, hiszen "úgysem tud tőle megszabadulni, míg él, vele lesz, mert annyira megérintette az egész akkoriban. Leírta milyen hatalmas szerelem volt és milyen hatalmas fájdalom lett belőle, de ami volt, az elmúlt, különben is boldog párkapcsolatban él velem. Ezt én így már nem teljesen értem, mert azt hittem, bár fáj még neki, de már lezárta, azonban a fenti eset elbizonytalanított. Nekem végig azt magyarázza, hogy nem a szerelem, hanem a fájdalom lesz vele, és a fájdalom "érintette" akkor meg annyira. Én pedig nem értem, hogy ezt a kettőt ennyire élesen szét lehet-e választani, vagy még mélyen a szívében mégis szereti a lányt, annak ellenére, hogy nekem mást mond. Csak az igazat szeretném tudni, Ti ezt hogy éltétek át?

Legjobb válasz: Van az ELSÕ SZERELEM ami lehet nagyon jó emlék és borzasztó kín. Az, hogy a szerelem nagy volt és mindent vivõ az a párodban megmaradt, de viszont olyan fájdalmat élt meg ebbõl a kapcsolatból amit valószínûleg sosem fog felejteni. Szeret téged az biztos. valószínûleg gyengébb jellem vagy lelkisebb volt ezek elõtt és azt még abban a lelki állapotban élte meg, de ezek után megváltozott ilyen téren és veled már más kapcsolata van. Ugyanúgy szerethet téged is. Mindenkinek van elsõ szerelme, de nem biztos, hogy Õ az igazi. Mégis végig kíséri. Ez az eset legyengíti, de Te állj mellette és segítsd át hisz veled van szeret! Ha van idõsebb és nyíltabb ismerõsöd Õk eltudják mondani jobban... Kérdezz az elsõ szerelmükrõl és az igaz szerelmükrõl! Nagyon sok mindent megmagyaráznak :) Én pl egyébként is nagyon szeretem hallgatni mások történeteit, de tényleg igaz minél többet élt annál bölcsebb.

Van az ELSÕ SZERELEM ami lehet nagyon jó emlék és borzasztó kín. Az, hogy a szerelem nagy volt és mindent vivõ az a párodban megmaradt, de viszont olyan fájdalmat élt meg ebbõl a kapcsolatból amit valószínûleg sosem fog felejteni. Szeret téged az biztos. valószínûleg gyengébb jellem vagy lelkisebb volt ezek elõtt és azt még abban a lelki állapotban élte meg, de ezek után megváltozott ilyen téren és veled már más kapcsolata van. Ugyanúgy szerethet téged is. Mindenkinek van elsõ szerelme, de nem biztos, hogy Õ az igazi. Mégis végig kíséri. Ez az eset legyengíti, de Te állj mellette és segítsd át hisz veled van szeret! Ha van idõsebb és nyíltabb ismerõsöd Õk eltudják mondani jobban... Kérdezz az elsõ szerelmükrõl és az igaz szerelmükrõl! Nagyon sok mindent megmagyaráznak :) Én pl egyébként is nagyon szeretem hallgatni mások történeteit, de tényleg igaz minél többet élt annál bölcsebb.
Csajt zavard el old meg. Pasidat meg szeressed :) mi férfiak szeretjük ha szeretnek még ha nem is tudjuk viszonyozni, de olykor megpróbáljuk állatába :) Nekem is így volt hogy az elsõ nem tom hány szerelem nem jött össze, multkoriban meg random 2 párkapcsolatom is volt, mégis együtt voltam vele mégsem voltam szerelmes egyikbe sem, de szeretettel próbáltam viszonyozni amit tudtam. :) aranyosak voltak de rájöttem hogy nem illünk össze. HA a pasiddal 3 éve együtt vagy, csak tud szeretni, szerelmes lenni beléd.

Nehéz, ha elmúlik a szerelem? (bővebben lent)

Úgy értem, ha elmúlik a szerelme a párom iránt, nehéz beletör?dni, hogy elmúlt? Sokat rágódok rajta? Vagy ha már nem szeretek valakit, akkor nem is érdekel különösebben, elfogadom, hogy elmúlt? Ha mindent megtennék érte, hogy megint rendbejöjjenek a dolgok, az azt jelenti, hogy még szeretem?

Legjobb válasz: Nem feltétlen baj ha azt érzed elmúlt a szerelem mondhatni ez egy természetes dolog, általában felváltja a kötõdés és a szeretet.Ha mindez megvan és az életed nem tudod mással elképzelni akkor ne elmélkedj a dolgon, éld az életed és legyél boldog.

Nem feltétlen baj ha azt érzed elmúlt a szerelem mondhatni ez egy természetes dolog, általában felváltja a kötõdés és a szeretet.Ha mindez megvan és az életed nem tudod mással elképzelni akkor ne elmélkedj a dolgon, éld az életed és legyél boldog.

Ha elmulik egy szerelem érdemes-e egy párkapcsolatott fenn tartani?

Egy idö után ugyis jöhet más például a partnerünk életében és folyton ezen gondolkodni ez rossz!

Legjobb válasz: Tedd fel a kérdést magadban, hogy tudnál e létezni nélküle :) Szerintem nem, ha az az õrült szerelem elmúlt,de a szeretet meg maradt és tudtok törödni egymással és érdekel a másik akkor szerintem ne :)

mi harom eve vagyunk egyutt a menyassszonyommal es en ugy latom, hogy ez a szerelem dolog nem ugy van, hogy villamcsapas, egy darabig langol aztan teljesen elmulik. nalam peldaul vannak olyan idoszakok mikor sokkal jobban szeretem, mint mikor megismertem, maskor viszont az oruletbe tud kergetni s mintha valahogy elegem is lenne az egeszbol. ekkor egy-ket hetig egyaltalan nem is kivanom, hogy ott legyen, de aztan meglatom, ahogy csak mondjuk torolget a mosogato folott es kesz mar vegem is van! nem birom ki, hogy oda ne sunyizzak s jol megfogdossam mig vedtelenul kapalodzik a habos kis kezeivel (igy volt legutobb :D) es ismet ott vagyok megbolondulva, fulig szerelmesen :)
Tedd fel a kérdést magadban, hogy tudnál e létezni nélküle :) Szerintem nem, ha az az õrült szerelem elmúlt, de a szeretet meg maradt és tudtok törödni egymással és érdekel a másik akkor szerintem ne :)
Ha valóban elmúlnak az érzelmek mindkét fél részérõl és a kapcsolat már nem olyan, akkor nem érdemes folytatni, mert egy idõ után az egyik félnek sem jó.Húzni lehet, mint a rétestésztát, de nem érdemes.
A csudát nem érdemes folytatni! A konkrét szerelem nem tart olyan sokáig... Csak néhány év. Szerencsés esetben szeretetté alakul át, és ezt nem érdemes feladni. Én sem vagyok már konkrétan szerelmes a férjembe, de szeretem õt, és eszemben sincs elhagyni, mert õ a párom, a barátom, akire mindenben számíthatok.
Én hiszek benne.Van egy barátom igaz fiatalok vagyunk még de elég régóta ismerjük egymást és azt mondta h mindig is tetszettem neki igaz csak tetszettem.De 20 hónapja együtt vagyunk és még mindig egymásba vagyunk zúgva, ez sem sok idõ de nagyon bízok benne h sokáig tart majd.
Sztem nem érdemes majd idõsebb korban nem fog számítani de ha fiatal vagy akkor egyértelmû h nem érdemes.
Nem érdemes. Ha nem szereted minek vagy vele? Hogy ne unatkozz? Ez szemétség vele szemben, és neked sem jó...mind2en csak szenvedtek egy rosszul mûködõ kapcsolatban. És valóban, úgyis jön egy másik, akit lehet hogy sokkal jobban fogsz szeretni:)
A kérdező hozzászólása: Akkor most válljak el?Csak a gyerekeket sajnálom tudom mit jelent nekik az apjuk.
Ha felmerül benned a kérdés, h elhagyd-e akkor nem érdemes folytatni. A gyerekeknek se olyan jó, ha 2 boldogtalan ember mellett élnek.
A kérdező hozzászólása: Egyáltalán létezik örök szerelem?

Ha elmulik a szerelem attol még hosszú tavon müködhet egy kapcsolat? Vagy ennélkül sose lesz már jò?

A parommal 5 eve vagUnk egyutt õ már 29 én 22 tavkapcsolatnak indult de sikerult felkoltoznie pestre,életem legszebb idõszaka volt..kb 1 éve bevalott nagy kínok áràn hogy neki elmult a szerelem irantam de õ nagyon szeret es velem akar lenni azota mar egyszer szünet is tartottunk de õ más lett érezni hogy elmult a szerelem nàla...en ugyanigy szeretem õt mint az elsõ nap de mindig ott lyukadunk ki hogy keveset ad en meg 100% probalok mindent megtenni értünk nekem õ az igazi ugy erzem..de nem tudom lehet keves ha csak szeretjuk egyast de elobb utobb mindenkinel elmulik.nem ? lehet egy olyan dologhoz ragaszkodom ami mar nem lesz sose jo?

Legjobb válasz: a szerelem mindig elmúlik. fõleg hogy a csávó már ilyen öreg hozzád képest. nem fog ez már változni, v elfogadod v dobod.

a szerelem mindig elmúlik. fõleg hogy a csávó már ilyen öreg hozzád képest. nem fog ez már változni, v elfogadod v dobod.
A kezdeti rózsaszín köd a hormonok tombolásától van, elmúlik. Mindig, minden kapcsolatban. A párkapcsolatokhoz fel kell nõni, azért bizony dolgozni kell (mindkét félnek), és nem csak a másiktól várni, hogy jó legyen. Az is fontos, hogy tisztában legyünk vele, mi a jó másiknak, és nem azt adni, amit mi gondolunk, amire mi vágyunk (mert lehet, hogy a másik másra vágyik). Ehhez kell az önismeret és a kommunikációs készség. Ha ezek hiányoznak, akkor a kapcsolat kiüresedik, megszokássá válik. Ha õ semmit nem tesz a kapcsolatért, akkor soha nem lesz jó, nem érett még meg rá (van, aki egész életében nem érik meg rá).
Én azt vallom, hogy valami szerelem kell egy kapcsolatba valamikor, mert ha el is múlik, vissza lehet rá gondolni, és még elõ is jöhet késõbb újult erõvel. Ezzel tehát jók vagytok. A szeretet pedig döntés kérdése is, annyiban, hogy mit adok a másiknak, hogyan bánok vele, stb. Több lehetõség van: vagy szeret, és csak ennyit tud adni neked, vagy nem szeret, és kényszerûségbõl csak ennyire képes, hogy vele maradj. Az is lehet, hogy nem a te szeretetnyelveden "szól" hozzád, ezért neked úgy tûnik, mintha nem szeretne már, pedig de. Ehhez olvassátok el Gary Chapman idevágó könyvét!
"Az is lehet, hogy nem a te szeretetnyelveden "szól" hozzád, ezért neked úgy tûnik, mintha nem szeretne már, pedig de. Ehhez olvassátok el Gary Chapman idevágó könyvét!" Igen, de annak pont az a lényege, hogy meg kell tanulni a MÁSIK szeretetnyelvén kommunikálni. Mert sokan - kényelmesen - úgy értelmezik, hogy a másik félnek kellene érteni, ha én a saját szeretetnyelvemen kommunikálok. Pedig nem!
A kérdező hozzászólása: Hát köszönöm...most még együtt vagyunk..

A lányok miért nem képesek kimondani, ha elmúlt már a szerelem? Miért hallgatnak és várnak arra, h a másik mondja ki, vagy egyszerűen csak bunkóak a másikkal, h rájöjjön már elmúlt a szerelem?

Természetesen nem általánosítok, de bizonyára ti is találkoztatok már ilyennel a gyengébbik nem képvisel?ib?l féritársaim. A kegyes hazugság nem jobb lányok...egy szálat se. Miért kell ezt csinálni??? Tudom, egyénenként változó, de azért pár alternatívát szívesen olvasgatnék itt a válaszoló lányok/n?k írásaiban!

Legjobb válasz: nõtõl 100%-os õszinteséget soha ne várj el...megígérnek mindent, õszinték is, csak a maguk módján, eléggé egyénien értelmezik az õszinteséget......ez egy ilyen sport....sajnos...

nõtõl 100%-os õszinteséget soha ne várj el...megígérnek mindent, õszinték is, csak a maguk módján, eléggé egyénien értelmezik az õszinteséget......ez egy ilyen sport....sajnos...
egyébként még a jobbik eset ha csak picit nem õszinte....a "kedvencem" a megcsalás téma....minden fórumon, meg mindenhol sírnak a lányok, h mekkora szemét minden pasi, mert mindegyik megcsalja õket....ennek ellenére a haveri körömbõl 90%-ban lányok csalják meg a másikat, nem pedig a fiúk...s érdekes módon a haverjaim haverjainál is ez a helyzet, s az õ ismerõseiknél is "furcsamód"......számtalan szerencsétlen srácot láttam már kocsmába segg részegen majdnem sírni a nõje miatt...viszont akármennyi lányt látok, így fáj a szakítás, meg úgy fáj a szakítás, de 1 nap múlva már úgy bulizik mintha sosem lett volna senkije.....
bocs "férfi" vagyok...16/F és nyugodtan általánosíts...2bõl 2ilyet találtam...ez nem lehet véletlen, ekkora bot nem lehetek...
"Egyetértek, leszámítva, h ez sztem igenis gerinctelenség." Végsõ soron a végeredmény az, pusztán a szándék más. Azért nem tartom igazán gerinctelen viselkedésnek, mert õk önmaguknak sem vallják be, mit éreznek. Tulajdonképpen nem hazudnak a pasinak, mert õk maguk sem tudják, mit csinálnak; ez szerintem inkább gyerekes butaság, mint szándékos köpönyegforgatás. Bár a pasinak ettõl persze nem fáj kevésbé. Ebben a helyzetben azt érzem igazán gerinctelen viselkedésnek, amikor erõszakosan magyarázatot próbál keresni a csaj, hogy a pasi a hibás. Láttam olyat, ahol a fickóba tényleg nem lehetett belekötni, a csaj így olyanokkal magyarázta a helyzetet, hogy a sarokban maradt a zokni és társai. A srác megelégelte, elhúzott haza a családhoz, és annyit mondott a csajnak, hogy most gondolkodjon el egy kicsit, aztán majd keresik egymást. A csaj 1-2 napon belül össze is jött mással, mert õ úgy értelmezte, hogy a fickó mondta ki, õ már szabad ember. Nyilvánvalóan eleve ezt akarta, de az önmagáról alkotott képbe nem fért bele, hogy elmúlnak az érzelmek. Idáig még valahol megbocsátható, de, hogy a pasi nyakába akarja varrni azt, amirõl õ a legkevésbé tehet, elképesztõen féreg dolog. Aztán az elsõ ilyen szélsõséges veszekedéssel meg is nyugodott, hogy már szabad, nem õ szakított. A srác is mondta, hogy tudta jól, hogy a lelkiismeretére hatva simán meg tudta volna tartani a nõt, de tudta, hogy semmi értelme. Ez egy rendkívül gerinctelen dolog volt, de nem az érzelmi helyzet elhallgatása és hülyén kezelése miatt, hanem azért, mert az elsõ adandó alkalommal önmaga helyett azt kezdte el bántani, aki annyit tett érte. Amit én éltem meg, az pl teljesen más volt. Az én barátnõm is csinált f*szságot rendesen, de SOHA egy rossz szót nem szólt rám, végig önmagát marcangolta. Õ is késõn szólt az érzelmeirõl, akkor is úgy kellett kihúzni belõle, de így is én tudtam róla elõször, nem a barátnõi. Elmondása szerint õ sem tudta - vagy inkább nem volt hajlandó belátni -, hogy mit is érez, nem arról szólt a dolog, hogy félt elmondani és hazudott. A hülye p1csa viselkedést rá lehet sütni, de, hogy gerinctelen lett volna... Képtelen lennék ezt mondani rá.
#26 Egyetértek, leszámítva, h ez sztem igenis gerinctelenség.
26-os Válaszoló, én pontosan ugyanígy látom...
9:23-as véleményét osztom én is. Nagyon sokszor néztem már végig a kérdezõ által vázolt forgatókönyvet, mi több, át is éltem. Beszélgetve az "elkövetõkkel" egyértelmûen kijelenthetem, nem gerinctelenségrõl van szó (többnyire), hanem döntésképtelenségrõl. A nõk nem bírják a nyomást, nem tudnak dönteni. Nem tudják elviselni, hogy CSAK miattuk megy tönkre egy kapcsolat, nem tudják feldolgozni, hogy ott van a fickó, aki elvileg minden vágyuk, és nem kell nekik. Nem lettek megcsalva, átverve, megalázva, elhagyva, tisztelik és megbecsülik õket, és nem tudják elviselni, hogy ez nem jó nekik. Mindig megvetõ fejrázással nyugtázták azokat a nõket, akik nem az olyan rendes fickókra buktak, mint az õ párjuk, most meg nem tudnak a tükörbe nézni, hogy õk is ilyenek. Helyette inkább tagadnak és várnak, erõltetik a dolgot, ezzel tényleg tönkre is megy a párkapcsolat, és amikor a pasi kimondja, õk fellélegeznek, a lelkiismeretük felszabadul, hogy nem csak miattuk történt. Ahogy én láttam, így megy ez.
Lapítanak, sunnyognak, mert mást nem tehetnek. Mennyi de mennyi ilyen párkapsolat lehet napjainkban is! Ezért írom, hogy semmit nem számít, ha a nõ foglalt, mert a zöme csak arra vár, hogy valaki végre kihódítsa már a kiunt lózere mellõl. CSak ugye úgy vannak vele, hogy a semminél, a ba -szatlanságnál jobb egy unott farok, az ínséges idõket még ált lehet vészelni vele, majd jön egy nagyobb szám pasas, aztán lehet beújulni. Új frizura, új pasas, új életérzés! Aaaz igeeen! De ez az elképzelés egy nagoyn függõ helyzet, ehhez azért kéne valaki olyan pasas aki azért érdeklõdik irántuk. Ha ez nincs akkor muszály még ott nyomorogni ahol vannak. A szerelem meg nem befolyásolható, egyszer mindenki kiszeret a másikból, mindenkinek megvan ide vonatkozóan egy "kihordási ideje" amikortól már csak egy árnyéknak tekinted, de nem izgulsz rá úgy, mint tegnapelõtt. Közben meg elõtérbe kerültek azok a jellemvonások, amiket a szerelmes-neurózisos fejjel még le se szartál a kéjérzettõl, aztán látod, hogy ez akivel vagy igazán nem is kéne , hogy ott mocorogjon melletted. Elidegenednek az emberek, bele"fásulnak" és legtöbbször csak hazudják maguknak hogy kell még ez az akárki ott mellettük, mert így a megszokott, így a keleti kényelem. AZ életük meg csak telik. De a nõ vert helyzetben van, ha nincs senki aki kiszabadítsa ebbõl az érzelmi nyomorából. Addig meg, fpleg ha õ húzta meg magát a pasas lakásában, mint egy kivert kutya, befészkelt oda, ha esetleg még a pasas pénzes is, azért jó party vele kihúzatni, mert ha kivágja, akkor igazán magával baszik ki. Nem marad semmi, takarodnia kell, mehet anyáék nyakára, vagy elbérletbe, megszûnik a jó világ. Tehét annyiról van szó, hogy kalkulálgatni az ég tudnak azért, hogy hogy mi is éri meg...
Szerintem a probléma abban gyökerezik, hogy a két nem elvileg máshogy kezeli a döntéseket. A nõk nehezebben döntenek, és sok esetben kerülik is a döntési helyzetet. Alapvetõen férfi tulajdonság a döntések meghozatala és a mellette történõ kiállás. Azért azt hozzá tenném, hogy sok az olyan férfi, aki döntésképtelen, és attól, hogy valaki döntéskerülõ magatartást tanusít még nem szemét, vagy hazug.
Pont ugyanilyet fogtam ki, csak pasiban. Hónapokon át hazudozott meg hülyített, mert nem volt képes õszintén a szemembe mondani, hogy már nem kellek.
A kérdező hozzászólása: Engem úgy neveltek itthon, h nem elmondani az igazat, elhallgatni, már az is hazugság. Jöttök itt nekem a döntésképtelen lánnyal, a mai világban, ahol annyi emancipunci és törtetõ nõ is van egyben??? Hagyjuk már! Oké, a kérdés lehet kissé félrevezetõ volt, én a NÕK között is találkoztam már ilyen gerinctelennel, mert igen, szerintem gerinctelenség egy kapcsolatban elhallgatni az igazat és tettetni a látszat dolgokat!!!
Attól, hogy a szerelem elmúlt még együtt lehet lenni a másikkal szeretetben is.
A kérdező hozzászólása: Csak erre sokan nem képesek...
"Megdöglött a kutyám, de azért megtartom" logika!
Majomeffektus. Még fogja az egyik [email protected] de már keresi a másikat amire átlendülhet. Nem bír egyedül lenni
Én pont pasinál láttam ilyet (õ bunkó is volt, meg hitegette is, hogy szereti). Nála azt hiszem az volt a lényeg, hogy késõbb õ tetszeleghessen a szegény elhagyott szerepében és késõbb visszatáncolhasson, ha nem talált jobbat. Meg hát ugye amíg nincs ló, jó a szamár is.
Azt még hozzátenném, hogy én lettem volna a ló a történetben, mert a srác rögtön a szakításuk estéjén elkezdett próbálkozni nálam, nyilván nagyon szenvedhetett szegény :D Valószínûleg alig várta, hogy a barátnõje megtegye, amit valójában neki kellett volna.
A kérdező hozzászólása: Nem állítottam, h a férfiak szendék lennének ezen a téren, de koncentráljunk a kérdésre, ha kérhetem! Köszönöm!
Mert ki tudja milyen rejtett rossz szokásai vannak a pasinak... lehet ha elmondaná megverné/megütné stb..
Sem a lányokat, sem a fiúkat nem lehet így megnevezni , hogy az összes gerinctelen. Lányból, és fiúból is bõven akad aki nem õszinte.Annál fájdalmasabb nincs is mikor átvernek.... Ha valakinek már nem az az érzése, mint az elején mondja el, de kizárólag szemtõl szembe.CIKI :sms-ben, faccen, vagy egyéb "segédeszközzel" dobni a másikat.Ennél alávalóbb nincs a világon.Aki nem ezt teszi egyszerûen gyáva.Akinek már volt ebben része sajnálom, de tudom talál majd valakit.Mert mindenkire várnak valahol :) Ha valaki azzal jön:nem akartalak megbántani, vagy nem mertem ..régen rossz , de el kell fogadni nem tehetünk semmit.Egyszerûen tovább kell lépni, esetleg ha barátságot megtartanátok, meg lehet kérdezni mi volt a gond, s abból mindkettõtök tanulhat.
A kérdező hozzászólása: 21/21! Osztom a véleményed és köszi a dakota bölcsességet! :)
A nõk amúgy ezt még élvezik is. Jót tesz az egójuknak, hogy kínozzák a férfiakat, mert mivé lenne már a világ, ha a srácban tudatosulna, hogy a csaj valójában azt sem érdemli meg, hogy ezek után leköpje õt? Na jó, lehet kicsit nyersen fogalmaztam, de nagyon sok ilyen nõ van. Ez pedig egy régi dakota bölcsesség: A nõk olyanok, mint a majmok - csak akkor engedik el az ágat, amikor már a kezükben van a következõ :)
A kérdező hozzászólása: Kösz a válaszod férfitársam, bár nem mondanám, h megnyugtató, h nem vagyok egyedül a problémámmal.
Mert nincs bennük annyi gerinc.
A kérdező hozzászólása: Tudjátok akkor fáj a legjobban, mikor a kapcsolat elején tisztázzuk a dolgokat, h fair játékot játszunk és nincsenek egymás elõtt titkaink. Aztán tessék, csak épp a legfontosabbat nem mondja el, h szerelme már nem az igazi felém. :(
A kérdező hozzászólása: Ez van utolsó. :( A lányok nagyon hallgatnak itt, ezek szerint itt sincs, amelyikben volna gerinc?
A kérdező hozzászólása: Sok a gerinctelen lány a való életben is, úgy látszik cimbi!
Már megbocsás és én lány vagyok és nem vagyok gerinctelen!!!Talán amúgy azért mert nem akr megbántani vagy ilyesmi!Ennyierõvel a fiúk is gerinctelenek mert a barátnõmet a pasija oknélkül szakított vele és nem is mondta a szemébe , ha nem csak facebookon írta neki!!!!Suliban akrt vele beszélni , de õ csak folyton azt mondta , hogy õ meg nem és a barátnõm nem tet semmit csak egyszer nem ment el vele moziba , mert edzése volt!!!
Utolsó, õ legalább facebookon megírta, h ennyi. Még mindig jobb, mint hülyíteni a másikat, és arra várni, h magától essen le neki.
De egy lány sokkal érzékenyebb mint egy srác és ezért a lányoknak nem elég az ha facebookon közlik velük!!!
Szívbõl átérzem a problémádat kedves kérdezõ! Bár én srác vagyok, és jó ideig foglalkoztam a lányokkal (gondolatban), mára már kevésbé. Magas vagyok, szerintem ha 10-es skálán 1 a nagyon rossz, 10 a nagyon jó, akkor 6-7 szinten vagyok jóképûségileg, tehát átlagos, mindenrõl eltudok beszélgetni bárkivel, széles látóköröm van, csak annyi a gond velem, hogy nagyon nem tolerálom a hazugságot, a játszmákat, a színlelést. Így inkább megóvom magam a csalódásoktól, minthogy csajozzak, de minek is? :D Nem méltó a lelkemhez, hogy szopassanak össze vissza. Akkor nem tisztelném magam :) Hajrá!!!! 24F :)
"De egy lány sokkal érzékenyebb mint egy srác" Hatalmas tévhit. Mi legalább annyira érzékenyek vagyunk, csak nem mutatjuk, mert azt gyengeségnek és férfiatlannak tartjátok.
Azért mert ha elmúlik a szerelem az nem azt jelenti, hogy a szeretet is .. És nem szeretne megbántani ezzel.. ezért azt várja hogy gyere rá te és te vetsz véget a kapcsolatotoknak és nem õ.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az újabbakat is! :) "De egy lány sokkal érzékenyebb..." Van nagyon sok érzékeny srác, pl én is, és sokan õszinteséget várunk a másiktól, még ha fáj is (pl én is). Ettõl a fb-s marhaságtól már csak az gerinctelenebb, ha sms-ben szakít. 24F! Sokban hasonlítunk, bár én kicsivel idõsebb vagyok nálad. Megóvod magad a csajozástól, ezért inkább pasizol vagy mi? :D Az ember társas lény, mindenkinek kell valaki maga mellé. Én nem adom fel ezentúl sem a barátnõzést, maximum kevesebb érzelmet adok, vagy mutatok ki iránta. "Mi legalább annyira érzékenyek vagyunk, csak nem mutatjuk, mert azt gyengeségnek és férfiatlannak tartjátok." Pacsi! :D "ezért azt várja hogy gyere rá te és te vetsz véget a kapcsolatotoknak és nem õ." Na ez a leggusztustalanabb viselkedés, ami csak létezik!!!!
Basszus elég idegesítõ hogy mindig ezt kell olvasni "a lányok, / a fiúk". Nem lehetne egyszerûen ezt mindkét nemre is feltételezni? Szerintem mindkét nemnél jelen van ez, arról nem tehetek hogy nyilván egy pasi esetleg csak a csajok oldaláról tapasztalja. De bármelyik ember lehet ilyen!!! áhhh azt meg nyilván mindenki el tudja képzelni, hogy miért csinálják ez ezek az emberek... kényelem, félelem, nem akarják megbántani a másikat...stb stb
Úgy tûnik én is "gerinctelen" vagyok. Egy fiú nagyon hajtot rám nekem meg nem jött be egy kicsit se (se belsõleg se külsõleg) de kedves volt és nem akartam megbántani. Ezért elkezdtem máshogy viselkedni és végùl "békén hagyot" fiúk ne tudjátok meg hányszor volt az ismerõseimmel, h a a csaj addig taktikázott míg a pasi nem szakított vele. Ilyenkor egy kicsit eljátszuk a sértet nõt és vége. A pasi veri a mellét, h õ szakított szánja a csajt stb. Ha ez gerinctelenség...
Egyetértek utolsó. Megy a sztereotípiaháború. És ezt egy olyan srác mondja, akit megcsaltak már, akinek hazudtak, átvertek lányok. De tudod volt, amikor én vágytam a kapcsolatra, de nem voltam biztos, hogy tényleg bejönne a lány, és aztán csak sokkal késõbb jöttem rá, hogy nem az esetem, és sokáig hallgattam. És ez azzal is összefüggésben van, hogy elõfordult, hogy magamnak meséltem be valamit, hogy igen, tudom szeretni õt. Tévedtem, végül elmondtam neki, mire õ elmondta, hogy csak azért jött össze velem, mert emlékeztettem az exére, és végig hallgatott. A tanulság nekem mindig valami olyasmi lett, amit én rontottam el, én nem láttam meg a másikban vagy magamban. Nem azt mondom, hogy én voltam a hibás, amikor megcsaltak, hanem hogy mit láthattam volna meg, mit tehettem volna én, hogy megelõzzem. Azt, hogy a másik hogyan viselkedik, kevésbé tudod befolyásolni, de magaddal mindig tudsz valamit kezdeni.
Nekem volt már jó pár barátnõm, nem csak 1-2, de az összessel így jártam. Bezzeg, ha mi, férfiak csinálunk ilyet, akkor oltári szemétládák vagyunk.
Bezzeg? De ki mondta, hogy nem oltári szemétládák mindkét esetben?....
A kérdező hozzászólása: A lényegen nem változtat, sajnos elég sok alávaló és gyenge ember létezik, aki még arra sem képes, h a másik szemébe mondja, ha már nem akar tõle semmit.

Mi van azután, ha elmúlt a szerelem, és elmúlóban van az abból átalakult szeretet is?

Szóval azt szokták mondani, a szerelem elmúlik és átalakul.

Legjobb válasz: Második : jó, persze,tudom én, de azért lássuk be, manapság ez a ritkább. Én tényleg kíváncsi vagyok, hogy ez az átalakult fázis is tovább alakulhat-e (kophat és véget érhet). Mindig azt szokták mondani, hogy a szerelem ugyan nem örörk, de átalakul és az is milyen jó. De ezzel a logikával az átaalkult szeretet is tovább alakul. ÉS akkor mégis csak a véget éréshez jutunk. (Tisztelet a kivételnek.)

A kérdező hozzászólása: Második : jó, persze, tudom én, de azért lássuk be, manapság ez a ritkább. Én tényleg kíváncsi vagyok, hogy ez az átalakult fázis is tovább alakulhat-e (kophat és véget érhet). Mindig azt szokták mondani, hogy a szerelem ugyan nem örörk, de átalakul és az is milyen jó. De ezzel a logikával az átaalkult szeretet is tovább alakul. ÉS akkor mégis csak a véget éréshez jutunk. (Tisztelet a kivételnek.)
szia! Én 3 év után azt érzem, hogy nem szerelmes vagyok, hanem inkább SZERETEM a páromat és ez sokkal erõsebb dolog szerintem. Az igaz szerelmes lángolás az a tizenéves tûz, a pillangók repkedése a gyomorban, a lila köd, elmúlik egy idõ után és valami olyan marad hátra, amiért szerintem érdemes élni. Én 2 év után érzem azt, hogy köszönõ viszonyban sem vagyunk azzal a párral akik kapcsolatunk elején voltunk, úgy érzem most már sokkal jobban kötõdünk egymáshoz. Ha ez tovább alakul, csak tovább fokozódhat és amikor gyerek, család lesz akkor teljesedik ki igazán. Szerintem ha ez igazi volt valamikor akkor nem múlhat el. Az a szerelem amelyik elmúlik, nem is létezett soha! Amúgy meg nézve az 51 éve házas nagyszüleimet, a 25 éve házas szüleimet és a több mint 25 éve házas párom szüleit, akik annyi év után is szerelemmel néznek egymásra csak hinni tudok benne. A szerelem meg ott van, csak nem mindig és nem úgy mint a "kezdetekben":)
A kérdező hozzászólása: Kíváncsi lennék oylyan véleményére is, aki 5-6-7 évet is járt valakivel, hogy hogy írná le az utolsó "stádiumo(ka)t".
igen, aztán szép lassan kimúlik az egész. de ezt te is leírtad.
Jó esetben nem csak szerelembõl állnak össze a párok, hanem van köztük szeretet is... És amit nem ápolnak naponta, az bizony kopik. Láttam én már 50 éves házasokat is kézenfogva, szerelmesen egymásra nézve. Nem kötelezõ, hogy a szerelem elmúljon, de persze ezért dolgozni kell.
A kérdező hozzászólása: Ok . Tudom, hogy ez nagyon sablonos, de tegyük fel, h kb tényleg 2 év a szerelem, aztán átalakul. Ez az átalakult fázis kb mennyi idõ akkor ?
az a baj, Kérdezõ, hogy úgy gondolod, ahogy. ilyen "elvárásokkal" és hittel nem is lesz soha életvégig tartó a kapocs. ha már eleve úgy indulsz neki, hogy vége lesz és elmúlik és vannak végstádiumok... akkor meg is engeded, hogy legyenek, hiszen természetesek lesznek. ez a baj a mai fiatalokkal. hogy elhiszik és megengedik maguknak ezt a baromságot. persze, vannak gondok. vannak kísértések, amiket agyban kell visszautasítani. dolgozni kell a másik szerelméért és ápolni kell a kapcsolatot. és igen, el kell fogadni, hogy a házasság és a tartós együttélés nem a lángolásról szól. ez az örök lángolásért való kétségbeesett kaparás csak a mai kor divatja. régen megértették és elfogadták a változásokat és megélték õket. és kezelték õket. CSAK RAJTATOK MÚLIK, hogy lesznek-e végstádiumok. 5 év távkapcsolat, 2 év együttélés, ma esküvõ, 33N

Milyen érzés ha elmulik a szerelem?

Mihez hasonlítható? Fájdalom, csalódás?

Legjobb válasz: Ha csak simán elmúlik, az semmilyen. Egyszerûen észreveszed, hogy már nem dobban meg a szíved, ha ránézel a másikra.

Ha csak simán elmúlik, az semmilyen. Egyszerûen észreveszed, hogy már nem dobban meg a szíved, ha ránézel a másikra.
igazából én szenvedek tõle. Exemmel fél éve szakítottunk, mert hûtlen volt. Azóta már találkoztunk többször is, és megbeszéltük, hogy nekünk amúgy se lett volna esélyünk a folytatásra. De engem ez egyfajta fájdalommal tölt el. Sokáig reménykedtem, hogy újra együtt lehetünk, és most kezdtem el gyógyulni. Talán azért, mert valahol ragaszkodom még hozzá, és a lelkem egy része nem akarja elengedni. De az eszem tudja, hogy nekem csak jobb lenne, de mégis nagyon nehezen megy. Elsõ barátom volt. 24/n
Jaaa, hogy ti még együtt vagytok! Az más. Olyan helyzetbe még nem voltam. Egyet tudok mondani: tiszteld a párodat annyira, hogy a háta mögött nem csinálsz butaságot, és ha eljön az idõ, akkor elmondod neki az érzéseidet.
A kérdező hozzászólása: Én most úgy vagyok, hogy nem tudom mit érzek. Viszont valami nagyon fáj.
A kérdező hozzászólása: Én bizonytalan vagyok, nem tudom mit érzek, nem tudom mi lenne a jobb. Szakítani vagy sem. Kivagyok.
én már nem vagyok olyan lángoló szerelemmel szerelmes a páromba, 3 éve élünk együtt, de talán sokkal jobban szeretem mint az elején, hiszen akkor még alig ismertem :) az a szívdobogtatós szerelem hamar elmúlik de nem jelenti azt hogy a kapcsolatnak vége vagy rosszabb lenne.
gondolom ha fáj valami egy szakítás után akkor te szeretted és szereted õt...ha meg ne fáj a szakítás akkor meg már nem is szereted..ha meg kicsit fáj is de nem egy nagy hátrány a szakítás akkor várj még és próbáljátok megbeszélni:)

Az normális ha a szerelem elmúlik?

2éve vagyunk együtt barátommal. Viszont már nem érzek szerelmet, szeretem, iszonyatosan, de szerintem már nem szerelemb?l. Mindenkinél igy van? Ilyenkor szakitani kellenem vele? Nélküle én nem birnám az biztos.Nem akarom elvesziteni ?t, de szerelem már nincsen.Bár csókjára vágyom még mindig meg szexelni is szeretek. Akkor most szerelmes vagyok, vagy csak szeretet? Nem értem én ezt:D Annyira összezavarodtam.

Legjobb válasz: Az teljesen normális,hogy a szerelem egy idõ után átmegy szeretetbe.Csak akkor maradj mellette,ha ugy érzed,hogy nélküle nem tudsz élni.

Az teljesen normális, hogy a szerelem egy idõ után átmegy szeretetbe.Csak akkor maradj mellette, ha ugy érzed, hogy nélküle nem tudsz élni.
Ha magad sem tudod, akkor nem hiszem, hogy még szerelmes lennél belé. De ha ennyire szereted, hogy nem bírnád nélküle, akkor minek kellene szakítani? Nálam eddig mindig elmúlt a szerelem, rövid idõn belül, de több hosszú távú (2-3 éves) kapcsolatom is volt, mert annyira jól éreztem magam velük.
A kérdező hozzászólása: igen én is jól érzem magam. Csak sok ismerösöm mondja hogy már nem szerelmes a barátjába/barátnöjébe csak szereti, ezért szakitanak, mert neki ez igy nem jo hogy nincsen szerelem
De ha neked jó így is és szeretsz vele lenni, akkor nem kell szakítani, csak azért, mert a többieknek szerelem nélkül nem jó. A lényeg, hogy te jól érezd magad.
Valaki élete végéig szerelmes a párjába, valakinél hamar elmúlik és átalakul kötõdéssé(nem megszokássá!), valakinél egyszerûen csak elmúlik és kész. Szokták mondani, hogy nem az az "igazi", akivel tudnál élni, hanem az, aki nélkül nem.És ha jobban belegondolsz, ez nagyon is igaz..még ha kissé közhelyesen is hangzik.. Ha nem akarod õt elveszíteni és nélküle nem bírnád, akkor mit számít, hogy "vak" szerelmes vagy-e, vagy pedig egyszerûen szereted és kötõdsz hozzá?!A végeredmény egy és ugyanaz:)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat, nagyon megnyugtattak, ezen paráztam néhány napja :)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!