Találatok a következő kifejezésre: Ha egy tökéletes boldogságban tölthetnél (1 db)

Értelmetlen volna.
Minden érzésemet leírnám..és igen, vállalnám..fõleg a 2010-es évet.:D
Én igen. És azt kívánnám h minden év így teljen el, persze mindig elfelejteném.
igen vállalnám, titokban pedig mindent feljegyzetelnék, lefényképeznék. :D
Egy évvel kevesebb lenne hátra az életembõl, s gyakorlatilag egyetlen élménnyel sem gazdagodtam? Semmiképpen sem válalnám az egyéves élve halottságot. Paradoxonnak tûnik, pedig igaz: még a rossz élmények, a boldogtalanság is boldogabbá tenne, mint egy év emléktelenség. üdv.: hegedor
igen
Nem. Minek?!
én állalnám de elõtte beszereznék egy csomó fényképezõgépet, kamerát egy stúdiónyi cuccot hogy felvegyék minden lépésemet minden szögbõl és egy gépet ami az emlékeimet elraktározza aztán a sokk után újra belém telepítenék...(tudom ilyen nem létezik)aztán megnézném a falvételeket és lehet hogy a többi ember emlékezne rá és elmondaná...tök jó lenne bánnám ha nem csinálnám meg.
lehet :S
Nem hiszem. Szeretem, a pörgõs, néha úgyan boldogtalan életemet, nem lenne vmi jó ha minden happy lenne... :S (Az unalmas lenne)
Nem az emlékekért akarok átélni dolgokat.
igen!!.....persze!!
Én csak így vállalnám. Engem pont a ritkán bekövetkezõ pillanatnyi boldogságok emlékei zavarnak. Mert túl nagy a kontraszt, és utána nem bírod elviselkni a köznapi boldogtalanságot. Néha azt kívánom, hogy ezek a boldog pillanatok se történtek volna meg, mert akkor nem nyomasztana a hiányuk.
Naná
vállalnám, ha muszáj lenne, de ha lehetne, inkább elkerülném.
Nem, MINEK?? hiszen lehet hogy addig boldog voltam, de aztán pedig elfelteni mindent?? nem éru meg!!!Hisz igy csak annyi, hogy elpazaroltam egy évet az életembõl...
nem lenne értelme
igen, vallanam mert egy evig ugy is nagyon jo lenne


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mi a bajom? Mikor egyedül vagyok itthon akkor a tükör előtt elkezdek grimaszokat vágni meg fogyatékos mozdulatokat csinálok, később pedig mindig azt mondom hogy lehetek ekkora ütődött idióta.

Amugy meg okos embernek tartom magam járok iskolába is és ott négyes, ötös tanuló vagyok. Barátaim nem igen vannak, nagyon ritkán mozdulok ki a házból. Meg mostanában többször beteges gondolatok járnak a fejemben.

6

Mi van akkor ha hipóval mosom a hajamat?

Mindig festem szinte minden nap más színűre a hajamat és hipóval mosom ki..Milyen vajom lehet belőle szerintem csak a büdös szaga

By: Zsóficica

4

Hogyan találhatom meg, hogy miben vagyok jó, mi a tehetségem?

Tudom, hogy írták már előttem, de ez más, én már olyan felesben vagyok. :) Szóval, leszögezném, hogy labdajáték, mozgás, ilyesmiben nem vagyok jó, esetleg egy kicsit a Judoban, mivel arra régóta járok, de érzem, hogy az sem a tehetségem. Szóval szeretek a gép előtt ülni és algoritmusokat létrehozni például programozásban, vagy ha a családban valamelyik gép már a végét nyomja mindig helyre tudom pofozni elég jól, szóval ilyen elektronika érdekel a legjobban és az, hogy ha csinálok valamit (programozás, programokkal való szórakozás, amíg jó nem lesz, de nem csak virtuálisan, mivel a szilícium lapon található részeket is elég gyakran nézegetem, és amit csak lehet azt szétszerelem itthon), és ha sikerül örömélmény, de ha nem, akkor magamba bújok pár napig. Ezt csak azért írtam le, mert ezt régóta csinálom és szeretem csinálni, DE, nincs semmi összefüggése a tehetséggel, legalábbis szerintem. Az tehetségnek számít, ha egy gépet meg tudok javítani? Igazából volna még valami. Úgy nagyjából alsó 5. osztályban jöttem rá, hogy elég rendesen kiemelkednek az írásaim, a fogalmazás, a vers, a novella, stb. Ezzel viszont nem sokat foglalkozom (néha azért írok valamit :) ), mert a gépek (elmondanám, nem csak a számítógépre gondolok) jobban érdekelnek, emiatt gyakran elfelejtem, hogy jó voltam (lehet, hogy még vagyok, bár nem hiszem) az írásban, ami inkább tehetségnek számít, mint egy program feltelepítése. Szóval szerintetek mit válasszak inkább? Szeretek mindkettővel foglalkozni, de egyik miatt nem mindig van időm a másikra... Esetleg, hogyan fedezhetném fel a tehetségemet? Várjak még? Nem vagyok türelmes típus, de az a rohanó se, türelemmel középen állok.
16/F

1

Valaki segitene? Nem birom ezt igy tovabb. :/

Megprobalom az elejetol leirni erthetoen..
Szoval az egesz akkor kezdodott mikor egy nehez idoszakomat eltem es anyukam nem nagyon volt mellettem. Leirnam, hogy mirol volt szo, csak nem akarom, hogy felismerjenek. Akkor megismertem egy csajt (20 ev koruli) vegig mellettem volt es segitett. Volt, hogy anyaekkal veszekedett, hogy mi az, hogy ennyire nem allnak mellettem. Nagyon megszerettem ezt a lanyt es azota is kotodok hozza. Volt egy ido amikor minden nap neztem a facebookjat, mindig beszelni akartam vele, ugy ereztem, hogy fuggok tole, volt, hogy azt vartam, hogy mikor futunk ossze az utcan veletlenul, ha fentvolt facebookon mindig ra akartam irni (de zavarni nem akartam) es, ha nem irtam meg o se es nem beszeltunk akkor minden bajom volt. Es azota ennyire nem veszes a helyzet, de sokszor eszembe jut (szoktunk is meg beszelgetni). Azota ugyan ezt ereztem az egyik tanaromnal is. Szerencsere nala csak par hetig. Viszont most megismertem egy lanyt, hozzam kerult a papagalya, igy rengeteget beszelunk. Viszont most o az akivel ugy erzem, hogy ez lesz..nagyon kedves lany (24 eves), neha mondja, hogy milyen jol banok a papagalyaval, vagyis mostmar az en papagalyommal es, hogy mennyire buszke ram stb... Es ezeket sose kaptam meg anyatol es annyira jol esik. Viszont mostanaban neki is gyakran nezem a facebookjat es ha felszallok a buszra gyakran azon gondolkozok, hogy mi van ha rajta van es talalkozunk, hogy milyen. Jo lenne. Folyamatosan ra gondolok, vele akarok beszelgetni. Iszonyatosan beteges dolog....
azt leszogeznem, hogy nem szerelem! Voltam szerelmes, azokhoz a fiukhoz testileg is vonzodtam meg minden, tok mas volt. Valoszinuleg azert lanyokkal van ez, mert anyaval rossz a kapcsolatom, nem apaval. Es mintja az anyat keresnem bennuk. Viszont ez mar zavar, nem birom ezt igy. Ha valamit nem ertettek szoljatok! Mit tegyek? Hogy folytsam el ezeket az erzeseket? Valaki segitene? Vagy pszihologushoz kene mennem?
elore is koszonom!
16L

15

Hamarosan vége lesz, már nem bírom tovább.!?

Nem igazán értem magam, körülbelül 4-5 éve eszméletlen depressziós vagyok, most 19 éves vagyok. Valamiért lelkiismeret furdalásom van, nem tudom megmagyarázni, hogy miért, de úgy érzem, mintha olyan dolgot követtem volna el, ami megbocsájthatatlan... soskzor lelkiismeret furdalásom van olyan dologért is, hogy például kapok egy csokit, de nem örülök neki, vagy vásárolna tőlem valaki valamit, de nem akarom eladni. De sokszor csak "szétesik" a szívem, és lelkiismeret furdalásom van ok nélkül.
Mindig magam alatt vagyok, és rendkívül magamba forduló lettem, képtelen vagyok nevetni, és élvezni jófej emberek társaságát, folyamatosan szorongok. Régen elképesztően nagy lelki erőm volt, vidám voltam, mindenki kedvelt, pont az ellentéte lettem...
Úgy érzem ronda vagyok, és hogy szűz maradok örökre, úgy érzem senki nem kedvelhet, úgy érzem, hogy semmire nem vagyok képes, mert úgyis feladom idővel, így már bele sem vágok semmibe... Egyszerűen megöl a magány is. Nincs pénzem bulizni járni sem, sosem volt bulizós korszakom. Nincsenek barátaim. az iskolában az osztálytásaim nagyon unintelligensek, és nem kedvelem őket, semmiről nem tudokbeszélni velük... Nem tudom leírni mit érzek, hamarosan nem fogom ezt tovább bírni...

27

Mi ez az érzés?

Még sosem éreztem ilyet. Tudom,hogy nem szerelem, ebben egészen biztos vagyok.
Egy táborban megismerkedtem egy fiúval, akivel sok közös tulajdonságunk van és nagyon jó vele beszélgetni, de... Valami egészen más zajlik le bennem, mikor a közelemben van. Sokkal teljesebbnek és boldogabbnak érzem magam. Talán azért mert sok bennünk a hasonló és ezért rokonszenves nekem, de nem igazán tudom eldönteni, hogy mi is ez...
Megjegyzem imádom, ha nevet. Mondjuk én minden embernek csak azt kívánom, hogy nevessen inkább, mint zokogjon.
Eddig két napja nem láttam és eléggé hiányzik.
Ez mi?

13/l

9

Miért utasítanak vissza ennyien? Nagyon rossz.

Ma voltam a nagymamámnál és fél óra után már azt kérdezgette, hogy mikor megyek már haza? Eddig nem volt ilyen, csak az utóbbi időben. Ha meg merek szólalni ott, egyből csöndre int. A másik az unokatesóm, akit már jó fél, vagy egy éve bejelöltem Facebookon, de mindenkit visszajelölt, csak engem nem. Nem volt közöttünk semmiféle baj soha, én mindig próbáltam közeledni felé, de ő nem akart. Most meg vissza se jelöl. Állítólag a szülei sokat példálóztak velem és ezért. De akkor is rossz, hogy ennyire visszautasít. Nekem is példálóztak már a szüleim egy csomószor mással és látatlanban utáltam is a gyereket rendesen, de amikor megismertem, rájöttem, hogy normális és többet nem volt vele semmi bajom. Õ még nyitni sem akar felém. Miért ilyen? Ez szerintem nagyon gáz.

4

Mindenki meghal körülöttem. Miért?

6 éve meghalt a legjobb barátom és egy másik haverom is ugyanakkor motorbalesetben. 2 éve halt meg a barátnőm autóbalesetben. 1 hónapja meghalt egy ismerősöm igaz nem álltunk olyan közel egymáshoz de akkor is. Most tegnap megint meghalt egy lány! 5 embert veszítettem el 6 év alatt, abból kettőt úgy, hogy én is ott voltam és láttam a részleteket. Nem bírom tovább most már. Nem tudom mi a qva oka, hogy mindenkit aki fontos elveszítek és nem is tudom megakadályozni mert olyan hirtelen jön az egész. Ki fog még meghalni? Szakítsam meg mindenkivel a kapcsolatot vagy mit csináljak, hogy vége legyen? Már teljesen magamba fordultam. Nem bírom, kérlek segítsetek!

7

Hogyan szerezzem vissza az önbizalmam ami a béka segge alatt van pár félresikerült kapcsolat miatt?

önbizalom

2

Mit tegyek, ha irigykedem a gazdag fiatalokra, akik mindent megkapnak a szüleiktöl?

Nem tudom, hogy mikor váltam ilyenné, mert régebben abszolút hittem abban, hogy a tanulás, a kitartâs és társai meghozzák az eredményüket, de annyit csalódtam az elmúlt egy évben, hogy kihalt belölem ez a fajta hozzáállás. Anyánk egyedül nevel hàrmunkat, tehàt gondolhatjátok, milyen nehezen élünk meg...
Elvégeztem egy Okj-t, ami érdekelt, mégse tudok vele elhelyezkedni. Èrettségivel sehova nem vesznek fel, pedig kb. 500 helyen próbálkoztam már, de még takarítani sem kellek. Már 3 ève diákmelózok suli mellett, hogy tudjak cipöt venni télen, itthonra is be kell adnom, most szeptembetröl megyek egyetemre, azt se tudom mèg, miböl fizetem, mert a 430 pontom nem elèg âllamira.
Nèha egyszerüen kiakadok, amikor azt hallom, hogy melyik barátom hova megy nyaralni a szülei pénzén, hogy bármennyit csúszik, fizetik az egyetemet nekik, fizetik a ruházkodást, a hètvègi bulikat, mindent - èn
még a bèrletet is magamnak veszem.
A barátnöm nemrègiben mesèlte, hogy ha nemsoká befejezi az egyetemet, a szüleik kifizetik nekik az esküvöt, aztán benyomják öket a munkahelyükre ès lakást is kapnak - igen, irigylem öket, mert mèg életükben egy napot nem dolgoztak...

Ès nagyon sok ilyen ismerösöm van,szóval folyamatosan azzal szembesülök, hogy senkit nem èrdekel, mennyit dolgoztam önkéntesként, vagy hogy otthon nyelvet tanulok, vagy hogy hányszor kelek fèl nègykor dolgozni, hogy 8 óra munka után mèg suliba is menjek.
Néha úgy èrzem nem bírom tovább, ès sehova nem jutok...
Ha nem lenne itt a párom, taláb külföldre mennèk,de öt ideköti a suli meg a munkája.
Szègyellem magam, de ezt èrzem :(

21/l

18

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!