Találatok a következő kifejezésre: Ha egy még (12599 db)

Hol tudnék venni olyan dolgot amin vannak gombok és mondjuk ha egyiket meg nyomom pirosan világit ha másikat meg akkor lámpa?

Nagyon fontos lenne mellesleg nevét sem tudom. :S

Legjobb válasz: Nyelvtankönyvnek hívják! Azt kell kérned a boltban!

Nyelvtankönyvnek hívják! Azt kell kérned a boltban!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszod de csak normális emberektõl kérdeztem. :) Mellesleg nem tudtam jobban megfogalmazni.
"egyiket meg nyomom pirosan világit ha másikat meg akkor lámpa" ennek szerinted tényleg van értelme? Ha félreteszem a szöveg értelmetlenségét és megpróbálom kitalálni, hogy szeretnél, akkor sem megy. Eddig ami összeállt: egy valami, amin két domb van: az egyiket megnyomva piros LED gyullad ki, a másikat megnyomva egy fehér fényû ég. Esetleg ha leírnád, hogy miért van pont egy ilyenre szükséged, akkor talán érdemi segítséget is kapnál.
A kérdező hozzászólása: Van egy M4es Air softom és abba beletudnám rakni és akkor lézeres fegyver végülis.Azért szeretnék egy ilyet.
A kérdező hozzászólása: 5ödik válaszoló:Nem lámpára gondoltam hanem csak ilyen 5cm hosszú valamire. Ma még játékboltban megnézem hátha lehet kapni.
A kérdező hozzászólása: Megtaláltam. http://www.hobbyrendeles.hu/termek.2020.tapitoll_4in1 ilyen kéne csak nem toll formájában. :D
A kérdező hozzászólása: Na miinegy törlöm az egészet végre megtaláltam..
Nem nézik, bárki keresztelkedhet, aki még nem volt. A keresztszülõnek felnõtt, megkeresztelt, megbérmált személynek kell lennie.
A kérdező hozzászólása: Volna még kérdésem. Nem akarok mindegyiknek új témát nyitni, azért idõrõl idõre ide írom azokat. Remélem, visszanéznek még. ÚJabb kérdésem: 1) A keresztelõre való felkészítés és keresztelés a lakóhelyileg illetékes Plébánián/Templomban tartandó meg, vagy ez megválasztható? 2) A bérma keresztnevet ki választja meg? Felnõttként választhatom én, vagy a keresztszülõvel együtt? Vagy ez a keresztszülõ választása? Elõre is köszönöm a válaszokat!
1) A keresztelõre való felkészítés és keresztelés a lakóhelyileg illetékes Plébánián/Templomban tartandó meg, vagy ez megválasztható? Szerintem megválasztható. Eddig legalább is nem hallottam olyanról, hogy valakit "kidobtak" volna azért, mert messzebb lakik. 2) A bérma keresztnevet ki választja meg? Ezt te választod meg, egy neked kedves szent alapján.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a választ! ÚJabb kérdésem: 3) Felnõtt korban való keresztségnek, (felkészítés, stb.) van anyagi vonzata? Azért kérdezem, hogy azért jó az ilyet elõre tudni... (Nem mintha ez bármit is változtatna a döntésemen.) :)
Elõször magáról a megtérésrõl, alámerítkezésrõl kéne egy nagyon kis látás legalább, mert látom, semmi. Istennek egész mások a kérései, dolgai, mint sokan gondolják. Egyszerûen, ha elolvasnád az apostolok cselekedeteit, sokkal jobb képed lenne az egészról... De itt is olvashatnál a keresztelkedésrõl... Istenhez kell tartozni, nem egyházakhoz! Ha meg már oda tartozol, vezetni fog, hogy hol kapsz igei táplálékot, szellemi ételt, ami tényleg az újjászületett belsõ embert táplálja, amirõl Pál beszélt, és Jézus is, hogyha nem születtek újjonan, semmiképpen sem mentek be Isten országába... Erre kell törekedned, nem "párttagsághoz" hasonló ide, vagy oda csatlakozom dolgokról.
"3) Felnõtt korban való keresztségnek, (felkészítés, stb.) van anyagi vonzata? Azért kérdezem, hogy azért jó az ilyet elõre tudni... (Nem mintha ez bármit is változtatna a döntésemen.) :) " Bocsi, hogy csak most válaszolok.. 99% hogy ingyenes.
Nem.
A járást amúgy se büntetik, és 14 éves kor fölött a szexet sem.
Ha "járásnál" többrõl van szó, akkor 14v év alatt tilos, büntetendõ. 14 felett már csak a papával kell megharcolni, ha beüt a gebasz.
Ha 14 év felett vannak, akkor tök mindegy, hogy hány évesek (nem büntetnek miatta). Meg azért tudtommal senkit nem büntetnek meg, mert , , jár" valakivel.
Mit nem értesz? 14 fölött mindenki azzal jár, akivel akar.
Mit tölt be?
Magyarországon? Minden 14. életévét betöltött személy azzal jár, akivel akar.
Picit off: #18: én 17 évesen immár több, mint egy éve úgy "járok", hogy nincs szex.
#18: nettó marhaságokat írsz megint. Ha egy tanár megd*gja a diákját, valóban kirúghatják, de nem törvényi okokból, hanem az intézmény erkölcsi és/vagy etikai normáinak megsértése miatt. Egy munkahelyrõl nem csak akkor rúghatnak ki, ha törvényt sértesz. Egyébként most is lehet kapcsolatban a jog szerint pl. tanár és diák, a btk. 198.§(4). csak akkor rendeli ezt büntetni, ha "a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez". (Az már más kérdés, hogy hogy fogja kimagyarázni magát a tanár, hogy tényleg szabad akaratukból feküdtek le egymással.) A pedofíliának ehhez semmi köze. Az egy mentális betegség, és köze sincs a nagymellû 17 évesekkel folytatott szexhez. Akkor sem, ha a "nagy és bölcs" amerika annak titulálja.
Tisztelt utolsó válaszoló! Szerinted ha járnak, mit fognak már csinálni? Én is voltam 16 éves :) Ha kiderül, hogy a tanár meg a diák pl szexuális kapcsolatot létesítenek kirugják a tanárt és pedofília gyanújával le is csukják! Szóval nem kell közterületen csinálni ahhoz! Üdv
Ha "járnak", azt miért büntetnék. Ha dugnak, azt is csak akkor büntetik, ha közterületen teszik.
Elnézést tanárával* Üdv
Tisztelt utolsó válaszadó! Szerinted egy diák miért nem jöhet össze a diákjával, hiába elmúlt az illetõ 16 éves?! Gondolkozz egy keveset! Üdv.
Akkor minden bizonnyal tudsz nekem egy hiteles törvényi hivatkozást adni. Csak hogy ne tudatlanul haljak meg.
27 év alatt sikerült fõhadnagynak lenned? Ez ám a karrier! Ha megengeded, továbbra is baromságnak és szándékos félrevezetésnek tartom a #11-et.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen !!!
A kérdező hozzászólása: a 18. életévét
A kérdező hozzászólása: és ha betölti ?? :O
Ki beszél itt diák-tanár kapcsolatról? És aki igen, az miért? A kérdésben szereplõ életkorokból messze nem következik, hogy valamelyikük tanár lenne. Vagy lemaradtam valamirõl?

Ha egy még garanciális laptopot elviszek portalanítani egy márkafüggetlen szervizbe, akkor elveszik a garancia?

Legjobb válasz: Portalanításhoz minek márkaszervíz, és egyáltalán miért kéne szétszedni a gépet?

Portalanításhoz minek márkaszervíz, és egyáltalán miért kéne szétszedni a gépet?
Ha le van ragasztva valamelyik fedél vagy csavar, és az megsérül, akkor a gyártó illetve a forgalmazó felbonthatja a garancia szerzõdést, viszont pl nekem azután is végeztek garanciális javítást msi gépen, de ez márka és szerviz függõ, ebben inkább ne bízz.
Nem elveszik, hanem elvesz!

Ha egy közel 30 éves férfi, magának való és szûz, az csakis az õ hibája, nincs rá semmilyen mentség? Ha nincsenek barátai, hiába próbál lépten-nyomon azokat szerezni, az is az õ hibája és ne próbáljon meg párt találni sem, a nulla szociális életével?

Legjobb válasz: Ez a baj, hogy nagyon visszahúzódó vagyok én is, de mindig elszánom magamat, hogy na most barátokat szerzek. Aztán egyre nehezebb, nem fogadnak be a társaságokba, mindig csak egyirányú a dolog, csak én próbálok hozzájuk csapódni, megfelelni nekik. Így meg mindig ott vagyok, hogy van két haverom facebookon és ennyi. Soha senki nem ír rám, max ha születésnapom van. Telefonon is csak a munkáltatóm vagy anyám keres (plusz ilyen lehúzós diszpécserek), senki más. Ha elmegyek 1 hónapra egyedül akárhová, a kutya sem keres. Másnak meg olyan gyorsan megy a barátkozás, hogy látom kimegy Angliába, de 1 hónap múlva már sülve-fõve együtt van 5-10 baráttal. Nekem meg 1/3 ad élet, vagyis 30 év (ha optimista vagyok és 90 évig elélek)is kevés volt ahhoz, hogy 2 nél több barátot össze tudjak szedni. Ugye a mai ideális nõ meg azt várja el a párjától, hogy százával legyenek barátai, sõt befolyásos orvos, ügyvéd, vállalkozó barátai, hogy bármi gond van, akkor ezek segítenek. De ha szinte egy sincs? Ilyenkor úgy néz rád a nõ, mintha egy undormány lennél, akit mindenki utál. Mondom, nincs barátom. Erre olyasmi reakció jön, hogy ,,Jesszus, te mit csináltál eddig, otthon ültél 30 évet"? Mondom, nem, de hiába próbálkozok, senki nem akar barátnak lenni, ma ha 23 éves korod elõtt (gimi, egyetem alatt) nem szerzel barátokat, igazi barátokat, utána majdhogynem csak érdekbarátságok szövõdnek, ahol az egyik vagy a másik hasznot húz belõled. Ha pedig nem fûz hozzád haszon, vagyis nem vagy gazdag, vezetõ, irgalmatlan nagy kapcsolatrendszerben részt vevõ egyén, akkor még érdekbarátnak sem vagy jó. Ritka az az ember, aki úgy tud barátokra szert tenni bárhol és bármikor, hogy azok önzetlenek felé. Régen, szegény megboldogult nagyapám korában máshogyan volt. Nagyapámat mindenki ismerte és szerette annó, több száz igazi, sõt lehet 1000 igazi barátja volt, senki sem várt el tõle semmit sem, mert ne volt gazdag. Igaz TSZ elnök volt, sok mindent õ vezetett, de nem gazdagodott meg belõle, mert földekbe fektette azt, ami azóta elértéktelenedett. De jó példa, hogy akkor még voltak önzetlen barátságok. Most pedig egy fickó mai világban vett ideális ismertetõjele, hogy sok csaja volt, sok jóbarátja van, jól néz ki, jól keres. Ha egyik sem (rosszul nem keresek, de 200 felett sem kapok kézhez), akkor nem veszik emberszámba a lányok. Sajna nem úgy van, hogy zsák a foltját, hogy a csendes visszahúzódó fiú összejön az uilyen lánnyal, mert az a lány is (95%-uk)megvárja még a nagydumás, sok barátot maga mellett tudó, tehetõs pasi odamegy hozzá, addig válogat õ is. Ez pedig a kissé magának való pasik magányát hozza magával. Ritka az a srác, aki így be tud csajozni, 10 bõl 1. Volt is itt temérdek ilyen kérdés, hogy kissé aszociális emberként van e esély párra. Végigolvasva az ilyen kérdésekre adott kommenteket, majdnem mindig az derült ki, hogy ha lett is párja az illetõnek, akkor 10 bõl 9 szer az az illetõ lány volt, akire egy jobb beszélõs, barátságosabb, nyitottabb, extrovertáltabb srác szemet vetett és lett kapcsolatuk. Fiúknál ez sokkal ritkább, mert a fiúknak kellene lenniük a beszédesebbnek, több barátot maga mellett tudónak stb. Meg nekik kell kezdeményezni. Ha valaki pedig nem ilyen, így született vagy így alakult akkor nem nagyon van remény és mentség, mert az õ hibájának fogják azt felróni, nem pedig a környezetének (pl alkoholista apa terrorizálta õket) vagy a genetikának. Senki nem hajlandó a dolgok mögé látni, csak a végeredményt akarja észrevenni, hogy ha magának való, akkor vesszen.

A kérdező hozzászólása: Ez a baj, hogy nagyon visszahúzódó vagyok én is, de mindig elszánom magamat, hogy na most barátokat szerzek. Aztán egyre nehezebb, nem fogadnak be a társaságokba, mindig csak egyirányú a dolog, csak én próbálok hozzájuk csapódni, megfelelni nekik. Így meg mindig ott vagyok, hogy van két haverom facebookon és ennyi. Soha senki nem ír rám, max ha születésnapom van. Telefonon is csak a munkáltatóm vagy anyám keres (plusz ilyen lehúzós diszpécserek), senki más. Ha elmegyek 1 hónapra egyedül akárhová, a kutya sem keres. Másnak meg olyan gyorsan megy a barátkozás, hogy látom kimegy Angliába, de 1 hónap múlva már sülve-fõve együtt van 5-10 baráttal. Nekem meg 1/3 ad élet, vagyis 30 év (ha optimista vagyok és 90 évig elélek)is kevés volt ahhoz, hogy 2 nél több barátot össze tudjak szedni. Ugye a mai ideális nõ meg azt várja el a párjától, hogy százával legyenek barátai, sõt befolyásos orvos, ügyvéd, vállalkozó barátai, hogy bármi gond van, akkor ezek segítenek. De ha szinte egy sincs? Ilyenkor úgy néz rád a nõ, mintha egy undormány lennél, akit mindenki utál. Mondom, nincs barátom. Erre olyasmi reakció jön, hogy , , Jesszus, te mit csináltál eddig, otthon ültél 30 évet"? Mondom, nem, de hiába próbálkozok, senki nem akar barátnak lenni, ma ha 23 éves korod elõtt (gimi, egyetem alatt) nem szerzel barátokat, igazi barátokat, utána majdhogynem csak érdekbarátságok szövõdnek, ahol az egyik vagy a másik hasznot húz belõled. Ha pedig nem fûz hozzád haszon, vagyis nem vagy gazdag, vezetõ, irgalmatlan nagy kapcsolatrendszerben részt vevõ egyén, akkor még érdekbarátnak sem vagy jó. Ritka az az ember, aki úgy tud barátokra szert tenni bárhol és bármikor, hogy azok önzetlenek felé. Régen, szegény megboldogult nagyapám korában máshogyan volt. Nagyapámat mindenki ismerte és szerette annó, több száz igazi, sõt lehet 1000 igazi barátja volt, senki sem várt el tõle semmit sem, mert ne volt gazdag. Igaz TSZ elnök volt, sok mindent õ vezetett, de nem gazdagodott meg belõle, mert földekbe fektette azt, ami azóta elértéktelenedett. De jó példa, hogy akkor még voltak önzetlen barátságok. Most pedig egy fickó mai világban vett ideális ismertetõjele, hogy sok csaja volt, sok jóbarátja van, jól néz ki, jól keres. Ha egyik sem (rosszul nem keresek, de 200 felett sem kapok kézhez), akkor nem veszik emberszámba a lányok. Sajna nem úgy van, hogy zsák a foltját, hogy a csendes visszahúzódó fiú összejön az uilyen lánnyal, mert az a lány is (95%-uk)megvárja még a nagydumás, sok barátot maga mellett tudó, tehetõs pasi odamegy hozzá, addig válogat õ is. Ez pedig a kissé magának való pasik magányát hozza magával. Ritka az a srác, aki így be tud csajozni, 10 bõl 1. Volt is itt temérdek ilyen kérdés, hogy kissé aszociális emberként van e esély párra. Végigolvasva az ilyen kérdésekre adott kommenteket, majdnem mindig az derült ki, hogy ha lett is párja az illetõnek, akkor 10 bõl 9 szer az az illetõ lány volt, akire egy jobb beszélõs, barátságosabb, nyitottabb, extrovertáltabb srác szemet vetett és lett kapcsolatuk. Fiúknál ez sokkal ritkább, mert a fiúknak kellene lenniük a beszédesebbnek, több barátot maga mellett tudónak stb. Meg nekik kell kezdeményezni. Ha valaki pedig nem ilyen, így született vagy így alakult akkor nem nagyon van remény és mentség, mert az õ hibájának fogják azt felróni, nem pedig a környezetének (pl alkoholista apa terrorizálta õket) vagy a genetikának. Senki nem hajlandó a dolgok mögé látni, csak a végeredményt akarja észrevenni, hogy ha magának való, akkor vesszen.
Pedig egyértelmûen "defekt". Azt írod, úgy próbálsz barátokat szerezni, hogy meg akarsz nekik felelni. Gondolom, párkapcsolatot is. Ez pedig riasztó. Senki nem akar lábtörlõt, hanem egyenrangú kapcsolatokra vágyunk. Barátként is. Az bizony egy "defekt", ha valaki nem tudja érvényesíteni az igényeit másokkal szemben (pl. egy dependens személyiségzavar tünete lehet). Bár nekem könnyen ment a barátkozás, kapcsolatépítés mindig, idõvel mindig elõjött a megfelelési kényszerem a kapcsolataimban, és a már meglévõ kapcsolataim épültek le emiatt. Nekem pszichoterápia segített a változásban.
Mindenképpen érdemes lenne Bp-re költöznöd. Én laktam 2 évig falun (Gyõrben) ezalatt az idõ alatt összesen 2 kuplerájt sikerült felderítenem (útszéli kurtizánokkal nem szoktam leállni), haza kellett járnom azért, hogy ürítsek! Borzasztóan rossz volt. Aztán visszaköltöztem, itt felmész a beszámolókra vagy a piroslámpára, vagy van még tucatnyi hasonló oldal és csak beállítod a paramétereket (csöcsméret, borotvált suna, életkor, mit vállal stb) és kidob 200 találatot, csak gyõzd kiválasztani melyiket akarod. Ha pedig megcsípsz egy jól fizetõ melót (havi 1M-tól) akkor még egy vacsoráért is elmennek veled a kis éhenkórászok :D
A kérdező hozzászólása: Nincsenek olyan igényeim, hogy 1 milla. Havi 200 kézbe nekem tökéletesen elég. Nem szeretek nagy lábon élni. Nem tudnám megszokni sem. Nem úgy neveltek és soha nem úgy éltek. Egy átlagos bér megteszi. Biológia-Kémia-Földrajz szakos vagyok.
A kérdező hozzászólása: Most is kb havi 180 at keresek, abból 32 az albérlet itt a picike városban. A maradék 150 bõl nagyon jól kijövök. Igaz meg kell húznom a szíjat, mert lakásra gyûjtök. Havi 100-110 et félre kell raknom, hogy 5 éven belül legyen egy 7-8 milliós hitelalapom egy 13-15 milliós lakáshoz. Tehát nagyon takarékoskodom, ebbe a k.rvázás nem nagyon férne bele. Persze havi 20-30 ezer 1-2 légyottra beleférne a büdzsébe, de a legközelebbi hely is, ahol vannak ilyen lakásos õk, 80 km. Még oda kimegyek, sok-sok ezer ft. Nem éri meg. Jó lenne Pest, de jártam már úgy, hogy megutált a fõnököm a volt munkahelyemen, hogy elmentem 2. diplomát szerezni és kirúgott, mert nem bírta lenyelni, hogy péntekenként nem mentem dolgozni, hanem tanultam. Nem akarok két szék közé esni.
Kifogás az midig van:D
Kifogás mindig van, tényleg igaza van az utolsónak. Utálok itt válaszolni, mert a kérdezõk nem akarnak a saját nyomorukon változtatni, csak nyafognak. Mi megerõltetjük magunkat, aztán meg ezt kapjuk, hogy jaj, de mert jaj mert jaj mert ... Akkor vegyél csak házat egy isten háta mögötti faluban, ahol amúgy sincs életed, és halj meg szûzen tanárként. Most erre mit lehet mondani??? Te így AKARSZ élni, hiszen kifogásokat keresel azokra, amiket javasolunk. Hát annak vannak következményei, hogy ezt az életet választottad magadnak. Tessék õket eltûrni!
A kérdező hozzászólása: Pesten nem tudnék 13 millióból kisebb lakást venni. Hanem kb 20 nál kezdõdnek.
Figy, ismerkedj neten, szerintem találhatsz olyan nõket, akikkel érdemes kezdeni, feltéve, ha nem vagy túl csúnya, és elõnyös képet raksz föl magadról. Oksa, persze, hogy nincs sok barátod, de faluhelyen élsz, ott amúgy is kisebb a népszaporulat. Én személy szerint egy-két barátot baromira elegendõnak tartok. Talán ha azzal a két barátoddal többet találkoznátok? Itt a nyár, foci vb, stb. Két barát nem kevés, sok barát az meg nem is az igazi. Ne vágyj olyan életre, ami túl messze áll tõled. :-) Épp ezért nem kell a nagyvárosba menned sem. Amúgy meg ha tanár vagy, egész nap társaságban vagy, ami jó. Szóval ismerkedj neten, egy év max., és összejön valami, ha tényleg szeretnéd. Amúgy láttam én már ronda csávót is, aki még nem is nagydumás, és volt már vagy 3 bnõje netrõl. Meg ezt azért ks javaslom, mert falun laksz, kevés a választék, ennyi. 20L
Jah és nekem nem kéne olyan csávó, akinek több száz barátja van, annyival kevesebbet van velem. És én ideális nõ vagyok. ;-) Plusz havi 180 fixen is bõven elég. Szóval emiatt ne fájjon a fejed. Próbálkozzál, csak más módszerekkel mint eddig. Ha ezek nem jöttek be. :-) Elõzõ 20L
Veszel lakást, örökre szûz és barátok nélküli maradsz VS nem veszel lakást és jobb életed lesz. Te döntesz:D Amúgy egyik kolléga most vett Óbudán 12-ért egy 45nm-es lakást. Csak szólok!:D
Szerintem nincs szégyellnivaló abban, amit írsz és nem feltétlen nevezném hibának, defektnek. Viszont ez könnyen korrigálható. A probléma gyökere szerintem az, hogy szûz az illetõ és ez kihat a társas kapcsolataira minden szinten, az ismerkedési szokásaira és arra, hogy hogyan közeledik egy nõ felé. Véleményem szerint ha megismerkedik az illetõ egy nõvel, akivel összejön a dolog, az sokat segít. Az, hogy ne próbáljon párt találni sem a nulla szociális életével, az nagyon nem jó tanács, pont az ellenkezõjére van szükség. Ma már igen sok csatornája van az ismerkedésnek, meg kell próbálni, mozogni kell, szórakozni menni, társaságba. A munkahely jó kapaszkodó lehet ebben...nem szabad kivonni magát a programokból...
És mi lenne, ha úgy keresnél állást, hogy még a régiben dolgozol? hogy lennél Bp-en 2-3 évig munkanélküli? 2 diplomád van, ha az nem történész és klasszika filológia, akkor egy hónap álláskeresést adok neked, és azonnal találsz állást itt Bp-en. Tapasztalat, és elég sok embert tudok, hogy kapcsolatok nélkül szerzett jó állást, az ilyesmi inkább vidéken divat.:)
Figyelj, én 27 vagyok és lány. Anyámra, apámra, nõvéremre, bátyámra és kb 4 emberre számíthatok. Ez összesen 8 ember, az azért nem kevés, nem? Most a szüzességet nem veszem górcsõ alá, mert arról semmit sem tudok, már 11 éve nem vagyok az, és szoktam szexelni fiúkkal, jártam már komolyan is emberekkel. Szóval, az, hogy nincsenek barátaid, az nem baj. Vagyis természetes folyamat, hiszen te szingli vagy, õk meg párkapcsolatban vannak, aztán munka során is elsodródtok egymás mellõl, vagy szétszéledtek külföldre! Nem hiszem, hogy egy átlagos nõ ilyesmi várna el, max te vagy a hülye, mert hülye körökben ismerkedsz. Kizárt, hogy 2 diplomával (nekem 3 van és phd-t is most tolom) ilyen emberek között legyél pl. munkahelyen. vagy akkor egy faluban élsz. Nekem vannak befolyásos emberek a networkömben (politikusok, orvosok, jogászok, közgazdászok), de én nem kezelem õket úgy, mint "húúú, befolyásosak", hanem mint "Szia, Pisti! Mizu? Hogy megy a miniben a munka?". Érted? Az, aki intelligens, az ilyesmit nem is veszi fel, szóval nem azért akar téged, mert ügyvéd a barátod.:) Rossz körökben próbálkozol, vagy túl fiatal lányokkal. 27N
Valoszinuleg csak ronda es csoro.
Igen, elég komoly defektje lehet.
A kérdező hozzászólása: Mennyi az a havi bér, ami alatt csórónak nevezel egy ennyi idõs férfit?
Miért, szerinted kinek a hibája? Gyurcsányé? Mr Garrisoné? Vagy a Denveri Musztángok bajnokcsapatáé? Ugyan már!
A kérdező hozzászólása: Mennyi az a havi bér, ami alatt csórónak nevezel egy ennyi idõs férfit? Defekt? Milyen defektre gondolsz? Nem érzem magamat 2 diplomával, szeretõ családi háttérrel, munkahellyel rendelkezve, defektesnek.
Nézd, 30 évesen szûz, ez még talán elmegy... De az , hogy nincs egy normális haverod, barátod, eléggé komoly antiszociális problémára utal... Járj többet emberek közé, ismerkedj, felejtsd el, hogy 30 vagy, az se zavarjon , hogy szûz vagy, egyszerûen csak élj, oldódj fel, menni fog.
A kérdező hozzászólása: Nem, nem. az antiszociális és az aszocális nem ugyanaz. Az antiszoc, az aki szinte ki sem akar és mer mozdulni otthonról, fél kilépni, nem bírja az embereket. Én nem ilyen vagyok, révén hogy egy jó nevû gimiben tanítok, mindig emberek között vagyok, nem félek tõlük, jóban vagyok velük. De aszociális vagyok, nem tudok barátokra szert tenni, nem kötõdnek hozzám, ha lehozom a csillagokat nekik, akkor sem. Mintha lenne egy taszító aurám és nem lehet áttörni. Pedig én szeretném.
Nem a csórósággal van a baj, hanem a hozzáállásoddal. Negatív. Persze ez érthetõ is bizonyos szinten, hiszen ebben élsz évtizedek óta. Változtatni meg nehéz. Ezek sohasem csettintésre mennek, minden ilyesmi hosszú-hosszú folyamat. Ezt úgy írom, hogy anno nekem se volt baráti köröm, mindenféle chatre mentem fel, hogy beszélgethessek, ahol leginkább a szex volt a fõ téma. Bár nem érdekelt túlzottan a sok szexéhes pali ömlengése, de legalább kaptam emberi szót. Mindegy is. Amíg úgy állsz hosszá, hogy nõd csak akkor lesz, ha befolyásos baráti köröd van, sokat keresel, izmos vagy blabla... addig csak akkor lesz társad, ha ez teljesül. (Ami meg ilyen hozzáállással: soha. tehát mókuskerék) Az már csak egy döntés kérdése, hogy depizel tovább, vagy kiszállsz a mókuskerékbõl.
Ezt hiába kennéd bármire is. Aki 2 diploma alatt nem tud barátokat szerezni, se nõt, az nem hiszem, hogy teljesen normális lenne.
A kérdező hozzászólása: Hogyan kell kiszállni itt az Isten háta mögött ebbõl a mókuskerékbõl? Mert se szórakozási lehetõség, semmi sincsen itt. Punnyadnak az emberek. Ez nem Pest, sem Debrecen kérem szépen. Ez egy kisváros, tele depressziós emberkékkel.A munkahelyemet meg nem hagyom el, hogy aztán 2-3 évig munkanélküli legyek egy másik nagyobb városban, ahol van lehetõség szórakozni, koncertezni, kikapcsolódni stb. Annyit nem ér meg a dolog.
"Mennyi az a havi bér, ami alatt csórónak nevezel egy ennyi idõs férfit? " Attol fugg, mennyire ronda az illeto.

Szerintetek mit lehet tenni, ha egy ötven fölötti nő (feleség) kijelenti, hogy ő már érzi magát nőnek, nem kívánja a szexet semmilyen formában, de nekem még nagyon is lenne rá igényem?

A teljesség kedvéért: azt kifejezetten kéri és elvárja, hogy időnként átöleljük egymást, de ennél többet nem akar sem adni, sem kapni.

Legjobb válasz: Bocs, de annyira rossz helyen tetted fel a kérdést! A legtöbb idelátogató nincs 16 éves. :) A kérdésedre válaszolva: Ez egy összetett dolog. Ötven feletti. Egy olyan világban, ahol a nõknek (a média által diktált verzióban)már 30 felett "lejárt a szavatossága". Mindenki hajkurássza az örök fiatalság forrását, krémez, plasztikáztat, hajat fest, testkezelésre jár, mert 90 évesen is megszólnak (lásd: média és bulvárújságok, illetve az ezen csüngõ agyhalottak), ha narancsbõröd, megereszkedett melled, vagy ráncod van. Az õsz hajról ne is beszéljünk! Nem kap már bókokat, titokban sem flörtöl vele a hentes, stb. Ezen úgy segíthetsz, ha TE táplálod az önbizalmát, tettel és szóval is bizonyítod, hogy kívül-belül nõnek látod, kívánatosnak, stb. Melletted kell magát újra nõnek éreznie. Udvarlás, kedveskedés, apróságok, kinyitod neki az ajtót, közös programokat szerveztek. Ami az egyik legfontosabb: bátran merjen elõtted akár fényes nappal is meztelen lenni. Akkor tudja teljesen elfogadni a testét, ha te is elfogadod, és ezt õ is tudja. A dolognak természetesen van testi oldala is. Elképzelhetõ, hogy a klimax is közrejátszik, sõt egészen biztos! Lehet, hogy azért sem érzi már magát nõnek, mert kimaradozik a vérzése, ezzel is jelzi a teste, hogy túl öreg már a gyerekvállaláshoz, terméketlen. Ezt is meg kell élni lelkinek. A nõi vágyat rettentõ erõsen befolyásolják a hormonok, amik most a testében teljesen megkavarnak mindent. Ezeknek a hormonoknak a pótlására már remek fitoösztrogén termékek kaphatóak, akár recept nélkül is. A klimax teljesen természetes velejárója az is, hogy hiába jön izgalomba, nem fog úgy nedvesedni. Ettõl akár kellemetlen, vagy egyenesen fájdalmas is lehet neki a szex. Ezen meg könnyedén lehet segíteni egy kis síkosítóval. Próbáld meg rávenni, hogy egy kis kölcsönös masszázs legyen. Az is az érintés egy formája. Annyi rutinod már van, hogy innen könnyen átlendüljön a dolog egy kis szexbe...gondolom... Próbáld meg úgy meghódítani, mint a legelején. Ha kell, minden nap udvarolj neki, és csábítsd el. Mesélj neki arról, milyen jó vele a szex, hogy rá és csakis rá vágysz. Vele akarsz szeretkezni, mert csak tõle kaphatod meg, amit akarsz. Netán köss alkut: heti háromszor mosogatsz, egyszer te csinálod meg a mosást, vagy mit tudom én, de havonta egyszer jogosult vagy rá, hogy "teljesítse a házastársi kötelességét". Ha bevált, kiboltolhatsz heti egyet, és így tovább. Ebben az esetben külön figyelj rá oda, hogy neki is jó legyen, sõt... ne csak használd a saját kedvedre. Ha fenti receptek után két hónapon belül nem lesz változás, akkor vagy belenyugszol a helyzetbe, vagy kilépsz a házasságból. Azon viszont feltétlen gondolkozz el, mert erre a választ csak ti ketten tudhatjátok: ami jó érzés, arra vágyik az ember. Arra nem vágyik, ami nem okoz örömet és élvezetet.

Bocs, de annyira rossz helyen tetted fel a kérdést! A legtöbb idelátogató nincs 16 éves. :) A kérdésedre válaszolva: Ez egy összetett dolog. Ötven feletti. Egy olyan világban, ahol a nõknek (a média által diktált verzióban)már 30 felett "lejárt a szavatossága". Mindenki hajkurássza az örök fiatalság forrását, krémez, plasztikáztat, hajat fest, testkezelésre jár, mert 90 évesen is megszólnak (lásd: média és bulvárújságok, illetve az ezen csüngõ agyhalottak), ha narancsbõröd, megereszkedett melled, vagy ráncod van. Az õsz hajról ne is beszéljünk! Nem kap már bókokat, titokban sem flörtöl vele a hentes, stb. Ezen úgy segíthetsz, ha TE táplálod az önbizalmát, tettel és szóval is bizonyítod, hogy kívül-belül nõnek látod, kívánatosnak, stb. Melletted kell magát újra nõnek éreznie. Udvarlás, kedveskedés, apróságok, kinyitod neki az ajtót, közös programokat szerveztek. Ami az egyik legfontosabb: bátran merjen elõtted akár fényes nappal is meztelen lenni. Akkor tudja teljesen elfogadni a testét, ha te is elfogadod, és ezt õ is tudja. A dolognak természetesen van testi oldala is. Elképzelhetõ, hogy a klimax is közrejátszik, sõt egészen biztos! Lehet, hogy azért sem érzi már magát nõnek, mert kimaradozik a vérzése, ezzel is jelzi a teste, hogy túl öreg már a gyerekvállaláshoz, terméketlen. Ezt is meg kell élni lelkinek. A nõi vágyat rettentõ erõsen befolyásolják a hormonok, amik most a testében teljesen megkavarnak mindent. Ezeknek a hormonoknak a pótlására már remek fitoösztrogén termékek kaphatóak, akár recept nélkül is. A klimax teljesen természetes velejárója az is, hogy hiába jön izgalomba, nem fog úgy nedvesedni. Ettõl akár kellemetlen, vagy egyenesen fájdalmas is lehet neki a szex. Ezen meg könnyedén lehet segíteni egy kis síkosítóval. Próbáld meg rávenni, hogy egy kis kölcsönös masszázs legyen. Az is az érintés egy formája. Annyi rutinod már van, hogy innen könnyen átlendüljön a dolog egy kis szexbe...gondolom... Próbáld meg úgy meghódítani, mint a legelején. Ha kell, minden nap udvarolj neki, és csábítsd el. Mesélj neki arról, milyen jó vele a szex, hogy rá és csakis rá vágysz. Vele akarsz szeretkezni, mert csak tõle kaphatod meg, amit akarsz. Netán köss alkut: heti háromszor mosogatsz, egyszer te csinálod meg a mosást, vagy mit tudom én, de havonta egyszer jogosult vagy rá, hogy "teljesítse a házastársi kötelességét". Ha bevált, kiboltolhatsz heti egyet, és így tovább. Ebben az esetben külön figyelj rá oda, hogy neki is jó legyen, sõt... ne csak használd a saját kedvedre. Ha fenti receptek után két hónapon belül nem lesz változás, akkor vagy belenyugszol a helyzetbe, vagy kilépsz a házasságból. Azon viszont feltétlen gondolkozz el, mert erre a választ csak ti ketten tudhatjátok: ami jó érzés, arra vágyik az ember. Arra nem vágyik, ami nem okoz örömet és élvezetet.
Nem kell bántani , ha nem kívánja , akkor szépen csendben keress magadnak egy barátnõt akihez eljársz . Nem kell senki orrára kötni , fõleg ne dicsekedj a haveroknak . akkor talán még sokáig kitart a házasság is , és a párkapcsolat is . Nme könnyü ez , de meg lehet tenni.
vagy találsz mást, akivel szexelsz, vagy eljátszol magaddal..
Csak egyet lehet tenni: felnezni az égre es mondani "Mit ártottam neked Istenem, hogy igy buntetsz" :)
Un téged. találj ki valami teljesen újat.
a szex = erzelmek, szeretet Amikor azt mondja a parod hogy nem kivanja a szexet valojaban arra celoz hogy nem tud erezni irantad, vagy nem erzi ugy hogy te ereznel iranta barmit is. na de ezt egy 28 eves srac szajabol... lehet hogy tevedek... de nallam ez igy mukodik.
A kérdező hozzászólása: #13-nak: Kicsit elhamarkodottan ítélkezel, és nem olvastad el figyelmesen az én kommentjeimet. Legjobb tudásom szerint mindent elkövettem, hogy rendezzem ezt a dolgot. Próbáltam vele megbeszélni, de kitért elõle. Próbáltam olyan "technikát" alkalmazni, ami nem fájdalmas, nem kényelmetlen számára. Szóval és tettel is éreztetem vele, hogy kívánatosnak tartam még ötven felett is. Életében annyi figyelmességet, törõdést nem kapott, mint tõlem - ezt õ is elismeri. Mindez nem vezetett eredményre. A kérdést nem azért tettem fel, hogy önigazolást keressek a félredugásra, hanem azért, hogy hátha van még valami, ami nekem nem jutott eszembe, de másnál bevált, és talán nálunk is eredményre vezetne.
Haha, szóval azért tetted fel a kérdést, hogy önigazolást keress és félredughass:) Ezzel is kezdhetted volna akár... szerencsés az az asszony, aki már két év után felszarvaznak a háta mögött de megoldást együtt már képtelenek vagytok találni:) Minek a házasság, ha odáig nem juttok el, hogy megbeszéljetek és közösen ötöljetek ki egy megoldást. Ahelyett, hogy kényszerítenéd, hogy másik nõt keresnél... ehhez aztán érdemes volt megélni 50 évet és tapasztalatot gyûjteni:)
A kérdező hozzászólása: #9-nek kiegészítésként: Amiket felsoroltál, azon már túl vagyunk, és nem használtak. Amiért a tanácsodat nagyon hasznosnak tartottam, az ez a mondatod: "Azon viszont feltétlen gondolkozz el, mert erre a választ csak ti ketten tudhatjátok: ami jó érzés, arra vágyik az ember. Arra nem vágyik, ami nem okoz örömet és élvezetet." Igen, ez a lényeg, és az esetünkben nyilván errõl van szó. Ezért nincs más választásom, mint megfogadni Mikhal tanácsát.
A kérdező hozzászólása: Mikhal-nak: köszönöm a tanácsot, mélységesen egyetértek vele. Ezt fogom tenni.
A kérdező hozzászólása: #9-nek: Köszönöm, ez rendkívül hasznos tanács volt arra nézve, hogy merre lépjek tovább. Nem tudom, hány éves vagy, de bármennyi is, a bölcsességed tiszteletre méltó...
A kérdező hozzászólása: Bocsánat, hibásan adtam meg a kérdést. Helyesen: mit lehet tenni, ha egy ötven feletti nö (feleség) kijelenti, hogy õ már NEM érzi magát nõnek.... stb.
A kérdező hozzászólása: Christian Death: Hm... Van benne valami!
A kérdező hozzászólása: #2-nek: csak két éve vagyunk házasok...
A kérdező hozzászólása: Konkrétan mire gondolsz az "új" alatt? Ha technikára, pózra, akkor azon már túl vagyunk.
Nézd meg hogy mennyi idõ telt el aközött, hogy valaki felvetette a megcsalás gondolatát és aközött, hogy te azt mondtad nincs más megoldás... Vagy már régóta tervezted, és önigazolásként tetted fel a kérdést (ez esetben nem így kellett volna megfogalmazni), vagy azonnal kaptál az alkalmon. Nem hiszem, hogy elhamarkodottan ítélek. Ha megfelelõ szavakkal mondtad volna, akkor õszinte választ kaptál volna, és tudnád mi a döntés. "Drágám, nekem erre igényem van, de nem akarlak kényszeríteni. Mit tegyünk, hogy ezt megoldjuk?" Nem zsarolni, nem a háta mögött intézkedni, hanem ötletelni. Ha a végén válás lesz a vége, vagy nyitott kapcsolat, legalább nem a háta mögött történt, hanem a beleegyezésével.

Ha egy embernek, le zuhan a életszínvonala, azt meg szokja? Menyi idő alatt? Eszébe jutnak a régi szép idők?

Nem magamról kérdezem, mert én lenn vagyok a béka feneke alatt,születésem óta. Csak ismerek ilyen embert, és kíváncsi vagyok az érzéseire.

Legjobb válasz: Nálunk az egész családé zuhant. Nem lehet megszokni. Konkrétan az a helyzet, hogy van egy hatalmas vidéki házunk, amit nem bírunk fenntartani. De eladni se, mert nincs rá vevõ. Az udvaron áll a kocsi, 200-300 ezret rá kéne költeni, hogy újra menni tudjon. Még anno úgy kezdtem az egyetemet, hogy a szüleim állják, csak tanuljak. Aztán hirtelen történt a váltás, akkortól nekem kellett elõteremteni az anyagiakat a megélhetésemre, most meg már ott tartunk, hogy nekik kell segíteni. Persze így az egyetem csúszik... húgomnak dettó. A szüleim meg vannak fogva a hülye házzal. Nem tudnak oda költözni, ahol munka van, és normális kereset, nem tudják eladni (bár az amúgy is macerás lenne, mert a nagymamám haszonélvezete rajta van és azt megváltani egy vagyon, ráadásul nem is akarja engedni). Jön a tél, 18 fokban fognak ücsörögni, és kb. fõtt krumplit esznek. Elég nagy könyvtárunk volt, 10-12 ezer kötettel, köztük nagyon értékes régiségek és ritkaságok is voltak. Most ezeket teszi fel apukám vérzõ szívvel, sokszor áron alul a vaterára. Így jönnek ki. Ha jól sejtem, lassan a zongora is sorra kerül :( A zuhanást kb. úgy kell elképzelni, hogy apukám jövedelme 2000 körül lépte át a negyedmilliót, onnan még emelkedett, de a válság után visszazuhant, 180 körülre. Ami önmagában még úgy se lenne veszélyesen kevés, ha nem jönne mellé anyukám fizuja, így összesen megvan most is a 250 (bár régebben anyukámnak nem kellett dolgoznia, háztartást vezetett és minket nevelt,különórára vitt ésatöbbi, mint egy klasszikus polgári családban) - de vannak hitelek, amiket még a biztosnak hitt magas fizetésére vettek fel. Szerencsére ahhoz képest ésszel, ezért nem buktak még bele. De nagyon rossz. Fõleg egyébként az, hogy erre annyira nem számítottunk. Apukám jogász-közgazdász, ez nagyon sokáig szuper kombó volt. Csak most nem.. de ötvenéves fejjel mihez kezdjen az ember?

Nálunk az egész családé zuhant. Nem lehet megszokni. Konkrétan az a helyzet, hogy van egy hatalmas vidéki házunk, amit nem bírunk fenntartani. De eladni se, mert nincs rá vevõ. Az udvaron áll a kocsi, 200-300 ezret rá kéne költeni, hogy újra menni tudjon. Még anno úgy kezdtem az egyetemet, hogy a szüleim állják, csak tanuljak. Aztán hirtelen történt a váltás, akkortól nekem kellett elõteremteni az anyagiakat a megélhetésemre, most meg már ott tartunk, hogy nekik kell segíteni. Persze így az egyetem csúszik... húgomnak dettó. A szüleim meg vannak fogva a hülye házzal. Nem tudnak oda költözni, ahol munka van, és normális kereset, nem tudják eladni (bár az amúgy is macerás lenne, mert a nagymamám haszonélvezete rajta van és azt megváltani egy vagyon, ráadásul nem is akarja engedni). Jön a tél, 18 fokban fognak ücsörögni, és kb. fõtt krumplit esznek. Elég nagy könyvtárunk volt, 10-12 ezer kötettel, köztük nagyon értékes régiségek és ritkaságok is voltak. Most ezeket teszi fel apukám vérzõ szívvel, sokszor áron alul a vaterára. Így jönnek ki. Ha jól sejtem, lassan a zongora is sorra kerül :( A zuhanást kb. úgy kell elképzelni, hogy apukám jövedelme 2000 körül lépte át a negyedmilliót, onnan még emelkedett, de a válság után visszazuhant, 180 körülre. Ami önmagában még úgy se lenne veszélyesen kevés, ha nem jönne mellé anyukám fizuja, így összesen megvan most is a 250 (bár régebben anyukámnak nem kellett dolgoznia, háztartást vezetett és minket nevelt, különórára vitt ésatöbbi, mint egy klasszikus polgári családban) - de vannak hitelek, amiket még a biztosnak hitt magas fizetésére vettek fel. Szerencsére ahhoz képest ésszel, ezért nem buktak még bele. De nagyon rossz. Fõleg egyébként az, hogy erre annyira nem számítottunk. Apukám jogász-közgazdász, ez nagyon sokáig szuper kombó volt. Csak most nem.. de ötvenéves fejjel mihez kezdjen az ember?
Utolsó, így elolvasva, amit írtál, szerintem ott valamit nagyon sürgõsen változtatni kéne. Valami jó feltételes hitelbõl nagyit kivásárolni, házat, kocsit eladni, Pesten lakást venni, stb... persze nem látom át az egészet, de ez tényleg nem lesz így jó, ahogy leírtad.....
Ha nincs más lehetösége hozzászokik, ha akar ha nem, viszont belülrõl emészteni fogja magát. Attól is függ, hogy miért csuszott le?
Második vagyok, persze sok mindent nem írtam le. Tudom, hogy ez a jövedelem sokaknak szinte "álom", de itt nem csak az összegek számítanak. A pontos számokkal én se vagyok tisztában náluk, de olyasmit kell elképzelni, hogy mittudomén 800 ezres jövedelemre, biztos, elõléptetéssel kecsegtetõ állásra felveszel hitelt, amit havi 100-150 ezerrel törlesztesz. Alapvetõen reális gondolat, hiszen könnyedén ki tudod fizetni. Aztán hirtelen a negyedére esik a fizetésed. Onnantól van szívás. De mégis ki számít arra, hogy hirtelen negyedére csökken a fizetése? Persze, azzal lehet számolni, hogy nem mindig megy jól a szekér, de legyünk õszinték. Valamennyi csökkenést még a legtöbb ember tud kompenzálni, de ilyen mértékût már senki. Még szerencse, hogy annyi esze volt apukámnak, hogy nem frankban vette fel, az lenne csak az igazán szívás. :D Utolsó: nem csak jogi oldala van a dolognak sajna. De egyébként egy haszonélvezet jogilag is kb. lehetetlenné teszi, hogy eladd a házat, vagy legalábbis drasztikusan csökkenti az értékét. Igazából nem azzal van gond, hogy az embernek mekkora a jövedelme. 250 ezerbõl is meg lehet élni, 100 ezerbõl is. Csak az ember a környezetét, az igényeit és a kiadásait tipikusan a jövedelmi helyzetéhez igazítja. Esetünkben ez azt jelentette, hogy mivel öten voltunk, vettünk egy hatszobás házat. Így mindenkinek van szobája, plusz nappali, öt embernek így kényelmes. És nem okozott gondot a fenntartása, volt havi 100-150 ezer a rezsire. Csak most nincs. A váltás meg tényleg nem olyan egyszerû. Azon a környéken egy ilyen házat ma 10 millióért lehet eladni. De 25 millióra becsülik. A haszonélvezet megváltása így 5 millió lenne. Marad 5 millió. Ebbõl lejön a hitel (nem tudom, mennyi), és akkor a maradékból kellene egy házat vagy lakást venni olyan környéken, ahol van munka és élet. Hát nem lehet. És így bezárul a kör. Hangsúlyozom, nem panaszkodni akarok, csak ez tényleg olyan helyzet, amit szerencsére a legtöbben nem élnek át és érdekes lehet. Meg tanulságos is. Egyrészt amikor amid van, az megköt anyagilag (ezért nem gondolkozom én szinte egyáltalán saját házban, majd csak nyugdíjas koromban), másrészt van egy nagyon erõs lelki oldala. Mert egy ilyen helyzet hihetetlen módon romba tudja dönteni az ember, különösen egy férfi önbecsülését. Amikor évekig, évtizedekig azért dolgozol, hogy a családodnak jó élete legyen, ez adja az önbizalmat, erre vagy büszke, erre teszed fel az életed, aztán belebuksz. Nehéz belõle felállni, sokaknak soha nem is sikerül. Az ember annyit tehet, hogy tanul az ilyenekbõl. És megpróbálja õ okosabban csinálni. Egyébként érdekes, kicsit olyan Rokonok-feelingje van az elmúlt évek történéseinek. Mondhatni, nincs új a nap alatt :)
Hohó, az a negyedmillió úgy folyhat el egy hónapban, mint nekem az a 80 ezer. Mert ameddig nekem egy 1 szobás panelt kell fenntartani, kocsi nélkül, nagy hûtõ nélkül, minimális fogyasztással, addig egy tízszer akkora családi ház, kocsi, egyetemista gyerekek, mûszaki cikkek, stb arányaiban pont ugyanannyit vesznek el abból a fizetésbõl, mint mondjuk én az enyémbõl. Tudom, mert rokonomék is így jártak, jól ment nekik, jött a nagy kétszintes ház, a kocsi, aztán most potyog le a vakolat, a kocsi meg a garázsban áll, mert épp hogy ki tudják fûteni azt a piszoknagy házat. Se javításokra, se autóhasználatra nem marad, így a szép új ház már kb. rohad, már épp fel készülnek hívni a kivitelezõt, hogy miért esik szét 5 év után a szigetelés, meg hasonlók. Szóval szegények példája nekem nagyon jót tett: SOHA nem fogom túlvállalni magam! Sõt, lehet hogy életem végéig ebben a pici lakásban (vagy hasonlóban) maradok, maximum több jut rám és a majdani családomra.

Ha egy okj-t elkezdtem (bkf), de összesen 2 félévet fejeztem be, akkor lehetőségem van még egy ingyenes okj elvégzésére? Felsőfokú szakképzés után van lehetőség rá? (befejezett BGF fsz)

Legjobb válasz: Semmi köze a kettõnek egymáshoz! Okj iskolában tanuló jogviszony van, közoktatás része a szakképzés. Közoktatási törvény határozza meg a szabályokat. Ha érettségi után tanul is ott a diák, akkor is közoktatás. Felsõoktatásban hallgató jogviszony van, a szabályokat a Nemzeti Felsõoktatásról szóló törvény határozza meg. Egymástól függetlenül jár mindkét képzési forma ingyenesen alanyi jogon egy embernek.(ha teljesíti a felvételi követelményeket természetesen) 1. Egy db. okj szakképesítés (21 éves korig nappalin, 21 éves kor után estin) 2. 12 félév a felsõoktatásban (az senkit ne zavarjon meg hogy az FSZ képzés okj bizonyítványt ad) Az számít hogy milyen képzési formában tanulsz, ergo lehet két okj szakmád ingyen, ha az egyiket okj iskolában a másikat meg felsõoktatásban szerezted)

Semmi köze a kettõnek egymáshoz! Okj iskolában tanuló jogviszony van, közoktatás része a szakképzés. Közoktatási törvény határozza meg a szabályokat. Ha érettségi után tanul is ott a diák, akkor is közoktatás. Felsõoktatásban hallgató jogviszony van, a szabályokat a Nemzeti Felsõoktatásról szóló törvény határozza meg. Egymástól függetlenül jár mindkét képzési forma ingyenesen alanyi jogon egy embernek.(ha teljesíti a felvételi követelményeket természetesen) 1. Egy db. okj szakképesítés (21 éves korig nappalin, 21 éves kor után estin) 2. 12 félév a felsõoktatásban (az senkit ne zavarjon meg hogy az FSZ képzés okj bizonyítványt ad) Az számít hogy milyen képzési formában tanulsz, ergo lehet két okj szakmád ingyen, ha az egyiket okj iskolában a másikat meg felsõoktatásban szerezted)
Megbántad már a BKF-et mi?:D
Van lehetõséged. Neked a hallgatói szerzõdés(ha nem voltás önköltséges) lesz a problémád. De van lehetõséged akár okj iskolában, akár felsõoktatásban FSz képzés elvégzésére államin is.
A kérdező hozzászólása: És befejezett fsz után okj? Államin voltam. Okj mondjuk estin vagy levelezõn? Úgy hallottam úgy lehet, de nem tudom, meg amúgyis kifogynék a féléveimbõl, mert szeptembertõl levelezõ alapra fogok járni, tehát az fsz meg a levelezõ miatt 1 félévem maradna. A BKF-es egy barátnõm és igen megbánta... :D
2 Ft-ot nem ér az a suli, nemhogy 200 ezret félévente(még a 100-at is sokallnám). Nagyon lehúzós a suli mindenért egyéb szolgáltatások meg egyéb jogcímen lehúzzák az embert. Nem lehet vele elhelyezkedni, (bármelyik szak, még a legpiacképesebbekkel se amik ott vannak gazdmen, nemzetközi gazdaságtannal se). Arra jó ha valaki olyasmit szeretne tanulni ami diplomához kötött és könnyen szeretné megszerezni azt(valami jó felsõfokú továbbképzés, könyvvizsgáló vagy valami mester persze másik suliból:D). Bocs én most az alapképzésekrõl beszéltem tudom de hátha olvassa valaki.
Egyszerûbb lenne ha bemennek az emberek és mindenbõl megajánlanák a kettest. Megspórolnák a sok papírt.
"És befejezett fsz után okj? Államin voltam. Okj mondjuk estin vagy levelezõn? Úgy hallottam úgy lehet, de nem tudom, meg amúgyis kifogynék a féléveimbõl, mert szeptembertõl levelezõ alapra fogok járni, tehát az fsz meg a levelezõ miatt 1 félévem maradna." Az okj iskolában eltöltött félévek és a felsõoktatásban eltöltött félévek nem adódnak össze. Semmi köze a kettõnek egymáshoz. Úgyhogy a félévekbõl nem fogsz kifogyni, ha okj iskolában szerzel képesítést. Bármilyen variációban lehet, hangsúlyozom semmi összefüggés. Lehet egyetem elõtt, egyetem alatt és egyetem után is okj.re járni, annyi a titok hogy 21 éves korig nappalin ingyenes, 21 éves kor után estin tudsz ingyenes okj szakmát szerezni. Te eddig összesen 2 félévet használtál el az FSz képzésedre a felsõoktatásban, attól hogy most alapképzésre mész anélkül hogy befejeznéd az FSz képzésedet még semmi sem változott, csak van 2 elhasznált féléved a felsõoktatásban a 12-bõl, aminek nem volt értelme a jelek szerint.
*SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Egyébként még azoknak is érdemes akiknek megvan a biztos helyük apuci anyuci cégében csak a papír kell. Suttyó focistáknak és modelleknek kiváló suli.

Lányok! Manapság cikinek tartjátok, ha egy fiú udvarol Nektek, és nem első alkalommal fektet meg benneteket?

Legjobb válasz: Le leszek pontozva de nem érdekel. Annyira unalmas ez a kérdés a visszautasított pasiktól. Már a csaj egy [email protected] ha nem vele ment el? Mit értesz udvarlás alatt? Mert nálam a stílus számít. Udvaroljon, még jó hogy, de ne irkáljon verseket meg mondjon szebbnél szebb idézeteket. Nálam ez nem nyerõ. De van akinél igen. Hallottam már olyat is hogy lerajzolta a srác a csajt meg hasonló kreatív megoldásokat. Rajzos szerelmi vallomás stb. De pl. engem az is borzasztóan idegesít ha egy olyan srác pl. ad ajándékot Valentin nap (mert szerinte ez romantikus) akivel abszolút nem tudnám elképzelni, hogy járjunk vagy akármi (itt nem arra gondolok hogy lefekszünk). Pont a minap volt hasonló visszautasított pasihisztiben részem. Nem bûn az, ha más tetszik és nem az, aki udvarol, vagy õ nem kell. Máris egybõl egy szemét szuka, nem? Hát mit ne mondjak, ezzel aztán visszalehet vágni. És még általánosítva, mert minden csaj [email protected] Engem pl. még elsõ alkalommal nem fektetett meg senki. Én biztos ufó vagyok. Pont az a baj hogy 1-2 csaj ilyen és csak õket veszi észre mindenki. Õk a "jó nõk". Hát akkor így jártok és ne tessék sipákolni.

Le leszek pontozva de nem érdekel. Annyira unalmas ez a kérdés a visszautasított pasiktól. Már a csaj egy [email protected] ha nem vele ment el? Mit értesz udvarlás alatt? Mert nálam a stílus számít. Udvaroljon, még jó hogy, de ne irkáljon verseket meg mondjon szebbnél szebb idézeteket. Nálam ez nem nyerõ. De van akinél igen. Hallottam már olyat is hogy lerajzolta a srác a csajt meg hasonló kreatív megoldásokat. Rajzos szerelmi vallomás stb. De pl. engem az is borzasztóan idegesít ha egy olyan srác pl. ad ajándékot Valentin nap (mert szerinte ez romantikus) akivel abszolút nem tudnám elképzelni, hogy járjunk vagy akármi (itt nem arra gondolok hogy lefekszünk). Pont a minap volt hasonló visszautasított pasihisztiben részem. Nem bûn az, ha más tetszik és nem az, aki udvarol, vagy õ nem kell. Máris egybõl egy szemét szuka, nem? Hát mit ne mondjak, ezzel aztán visszalehet vágni. És még általánosítva, mert minden csaj [email protected] Engem pl. még elsõ alkalommal nem fektetett meg senki. Én biztos ufó vagyok. Pont az a baj hogy 1-2 csaj ilyen és csak õket veszi észre mindenki. Õk a "jó nõk". Hát akkor így jártok és ne tessék sipákolni.
szerintem nem az udvarlást érzik cikinek, hanem a teszetoszaságot és határozatlanságot. Lehet menõn/lazán is udvarolni, ha valakinek jó a stílusa, viszont ha unalmas vagy akkor hiába viszel neki virágot meg minden nem fogsz neki kelleni.
Nem ciki, sõt. Udvarlás nem egyenlõ a versirással elsõ. Megdicsérni akármit, szépet mondani, figyelmesen viselkedni, engem lenyûgözött párom ezzel. Irritáló a mai pasik nagy többsége, simán letudnék az ismerkedést annyival, hogy "csá, dugunk?" Bár lányfüggõ, soknak elég ennyi..
Engem is pont ezzel vett le a lábamról a párom, a kedvességével és az odafigyelésével. Bár az az igazság, hogy nem igazán értem a nõk egy részét, hogy miért kell nekik egy bunkó állat, aki csak lekezeli õket és miért nem tudnak beleszeretni egy érzelmesebb pasiba?
Én utálom már ezt a sok "csalódott" pasit, mindegyik csak a nõket ribancozza le, nem tudják elviselni ha nem kellenek nekik. Minden nõ ribanc akinek nem kellenek. A kudarcot is el kéne tudni viselni, de hát úgy látszik a kis nyafkák csak sírni tudnak, hogy jaj nem kellek senkinek, csúnya lányok de gonoszak:) Szánalmas! Sajnáltatni azt tudják magukat csak azt várják el, hogy vigasztalják õket, de nekik ne kelljen semmit sem csinálniuk! Szégyen, hogy idáig züllött a férfitársadalom! A nõk nagy része is az igaz, na de a férfiakat sem kell félteni!
Azér abba nekem is jócskán van beleszólásom, hogy ki fektet meg és ki nem. Az udvarlás alatt nem tudom mire gondolsz, ha verset ír vagy állandóan bókol, akkor nálam nem nyerõ.
Hölgyek, Urak, s természetesen Kedves Kérdezõ! Túl sok az általánosítás. Nem kell félteni egyik nemet sem, hiszen megvan mind a két nemnek az a rétege, aki zászlókat gyüjtöget, s megvan az is, aki ha valaki olyan lép hozzá, hogy akar valamit, aki épp nem álmai pasija/nõje, akkor az unfairség miatt megalázza. Sajnos ez így van, sem a pasik, sem a lányok nem jobbak. Ugyanakkor az is való igaz, hogy a többség azt vallja, hogy szereti a hosszabb (1 hónapos) ismerkedési folyamatot, vagy betartja a 3randis szabályt, ami persze sokszor megkérdõjelezhetõ. Sok esetben azért lesz valami a 3. randin, mert ez a "divat", de tudjuk jól: ami könnyen jött, könnyen megy. Azt vallom, hogy ha egy fiú és egy lány találkozik, akkor minél tovább tart (ne évtizedekre gondoljatok, hanem mondjuk jópár hónapra) az ismerkedési fázis (erotika [csók stb...] mentesen), az a kapcsolat hosszú távon annál többet fog érni. Sokkal nagyobb az esély a harmónikus kapcsolatra abban az esetben, ha nem az elsõ, vagy a második alkalommal történik meg a csók, vagy az aktus. Így hát a kérdésre a válasz (véleményem szerint), hogy nem csak nem ciki, hanem (pl nálam) elvárás is, hogy jóideig tabuk az ilyen dolgok, hisz nem egy hónapos, hanem jobb esetben egy örökké szóló partnert szeretnék magam mellé. Ugyanakkor még egyszer megjegyezve, vannak, akik elsõre "megadják a módját" és ajtóstul rontanak a házba; s nagyon sokszor az ilyen kapcsolatok el is halnak.
15:14 pont a csúnyácska lány mondta hogy nincs 2. randi mert nem volt az elsõn csók. Szvsz nem bennünk van a hiba hanem bennetek.
Ne is magatokban keressétek a hibát. Bezzeg ti se próbálkoztok kicsit csúnyácska fogszabályzós lányokkal. Vagy tévedek? A cicababák meg ilyenek. Ha valakit 500 lány visszautasított akkor vele komoly gáz van. Ha tetszik ha nem.
Hogyne lenne ciki!!! Ha nem kapod le elsõ randin a csajt, akkor 99, 9% hogy nem lesz 2. randi! De sokszor megszívtam már emiatt, pedig aranyos volt a lány, de agyilag zokni.
és még keveset is mondtál. Ismerek embert, aki már 500-nál tart, abból kb 50 kifejezetten paraszt stílusú visszautasítás volt. Egy nõ túl sem élne ilyet, ott zokogna hetekig a barátnõi vállán.
ma 14:49 Ha téged már mondjuk az 5. alkalommal utasítanak el akkor te nem sírnál?És olyan felemelõen éreznéd magad?Csak kérdem...nem kell ezen csodálkozni hogy sok és ehhez hasonló kérdés van, miközben egy két srácot olyan szinten megsért egy két pi.csa hogy az nevetséges.Ez nem sajnáltatás de az embereknek van egy ön értékelése és ha azon sokszor csorba esik még jó hogy el kezd sírni.Én szerencsére nem azta a tábort erõsítem de azért itt az oldalon is és az életben is látom ezt a viselkedést nõk rélszérõl. Aztán ha ti nõk vagytok elutasítva akkor a pasi egy puha pöc.sû szemét mert nem kell neki.Pont múltkor volt itt egy kérdés egy csajtól, hogy a srác visszautasította és õ ezen hogy állhatna bosszút.Titeket nõket sem kell félteni, mert ti meg azt gondoljátok minden [email protected] ti kelletek, aztán ha vissza utasítanak akkor a pasi a legnagyobb puha pö.csû szemét...nevetséges..
Tudod ki tudna engem elsõ alkalommal megfektetni? Senki...
Kérdezõ!Igen ez manapság ciki!A legtöbb nõ le sem [email protected] azt hogy te micsoda gavallér vagy, sahnos ez a tapasztalatom nekem is.A legtöbb nõnek a bunkó macsó a nyerõ, mert az elérhetetlen számukra, vagy is az annak tûnik.Sajnos a nõkben van egy ilyen fajta kínzás szerû dolgo.Ha rendes vagy az a baj, ha rossz fíú vagy akkor az a baj, bár még mindig van esélyed náluk akkor.Az hogy lefekszik veled az elsõ alkalommal, azt azért külön venném ettõl.Én inkább az udvarlást ragadnám ki a kérdésedbõl, mert a legtöbb nõ manapság nem preferálja a hagyományos udvarlást, sõt azt õk cikinek és erõltettnek tartják.
14-es nem kell általánosítani sem. Sok olyat ismerek akik egy buliban jöttek össze úgy, hogy elsõ alkalommal már csókolóztak és már 4 éve együtt vannak. Itt a kérdezõ és védnökei stílusával van fõleg a baj. Miért kell általánosítani. Kíváncsi lennék hány évesek vagytok. Jó, én sem jövök össze olyannak aki valamilyen formában nem jön be. Az is tény, hogy a nyomulósabb srácoknak nagyobb a valószínûsége hogy összejöjjenek valakivel mert valószínûleg bátrabbak is. A bátorság pedig önbizalommal is sokszor együtt jár és ez vonzó, nem a bunkósság és a nyomulás. A hosszabb ismerkedés viszont én is szeretem, csak gyakran valamelyik fél elbizonytalanodik és abba marad. Vagy erre szokták azt hinni hogy csak cicázik valamelyik fél, sajnos.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!