Találatok a következő kifejezésre: Ha egy ajánlatot tenne a párodnak, (1 db)

Ha egy milliomos ajánlatot tenne a párodnak, hogy nagyon kívánja, s csak egy éjszakára szeretné megkapni, mekkora összegért "prostituálnád" a szerelmed? Feláldoznád a közös boldogságotokért?

Legjobb válasz: Ilyenre még gondolni sem mernék. Én lennék netán élete elrontója? Ha õ úgy döt, hogy megteszi, akkor tegye meg szabad akaratából, de nehogy már nekem kelljen dönteni arról, hogy mennyire szúrja el az életét. Ugyanis egy ilyen dolog után tuti nem maradna köztünk az a felhõtlen viszony. Valaki úgyis haragudna a másikra. Inkább éljünk szegényebben, de bolgogabban.

Ilyenre még gondolni sem mernék. Én lennék netán élete elrontója? Ha õ úgy döt, hogy megteszi, akkor tegye meg szabad akaratából, de nehogy már nekem kelljen dönteni arról, hogy mennyire szúrja el az életét. Ugyanis egy ilyen dolog után tuti nem maradna köztünk az a felhõtlen viszony. Valaki úgyis haragudna a másikra. Inkább éljünk szegényebben, de bolgogabban.
Persze.....Pénz beszél kutya ugat!
Ha fogsz egymilliárd svájci frankot, és még ezerszer megszoroznád az összeget magával, kijönne egy olyan összeg, amin amerikát meg kínát is megvehetném egyszerre, kétszer..... de.. Ennek az összegnek az ezerszereséért sem mennék bele az ajánlatba, sõt ha akkor lenne az üzlettõl függetlenül annyi kessem és csak annyiért lehetne elintézni, hogy valaki kinyírja ezt a bizonyos alakot, és a hozzájuk hasonlókat, hát erre költeném. De a páromat 1 másodpercre sem adnám kölcsön és semmi ilyesmi.
Nincs az az összeg! Nem bírnám elviselni, hogy egy másik faszival van. A hideg is kiráz a gondolattól!
Ki van zárva, bármennyit is ajánl. Nem áldoznám fel a közös perceket. Keressen mást erre a célra.
1ezresért viheti:)
ha õ is beleegyezne, én engedném. sõt, örülnék egy ilyen ajánlatnak. 1 millióért is odaadnám, persze vmi magas összeggel kezdeném az alkudozást... amúgy meg nem hiszem h ez a veszély fenyegeti:D pedig szeretem meg minden naa... megteszi, és utána el is felejtjük az éjszakát, nem vagyok féltékeny típus.
Soha!Semennyi pénzért nem engedem hogy más lány karjaiba kerüljön a pasim!Nagyon féltékeny tipus vagyok és még azt sem szoktam jó szemmel nézni ha valamelyik lány ránéz a barátomra.
Nincs az a penz amiert felaldoznek egy ekkora boldogsagot!!! Igy jo ahogy van! Dolgozunk kemenyen, nap mint nap, de egymasert!
Nem is tudom....talán 5-10 millió...de csak, mert tudnám, hogy utána meg tudná a pénzbõl valósítani az álmait...
Ha õ tényleg a szerelmem, nincs az a pénz, amiért más karjába lökném.Ha õ szívesen benne lenne, elgondolkodnék, h kell-e egy ilyen pasi nekem...
Egy szép kertes házért meg egy jó autóért miért ne? Nekem nem menne rá a boldogságom. Csak szex és más semmi...
Nekem is rögtön a Demi Moore-film jutott eszembe... Én semmiképpen nem tudnék megbocsátani a páromnak, és részemrõl ott vége is lenne a dolognak. A pénz nem motivál, mert nemcsak hogy nem boldogít, de boldogságot sem lehet rajta venni, ellentétben azzal, amit manapság az agyadba akarnak nyomni a médiumok. Inkább maradok szegény, de egyenes gerincû!
nézd meg a tiszteségtalan ajánlatot. ez szerintem minden normális párnál hasonlóan zajlik le. ugye függ az anyagi háttártöl ( a filmben éppen nagy anyagi gondjuk volt és ezért próbálkoztak a szerencsejátékkal is) a milliomos személyétöl is. de az biztos hogy utánna nagy változás lenne. a kapcsolat valamilyen szinten (ha nem teljesen ) megromlana.
Ezt mindenkinek a saját erkölcsi felfogása alapján kell eldönteni. Ha még nem láttad volna, figyelmedbe ajánlom a Tisztességtelen ajánlat c. filmet, Demi Moore és Robert Redford fõszereplésével. Választ ad a kérdésre..
a-a, én ezt halálosan komolyan írtam. Talán ha nem szeretném a páromat, de én nem fogok csak úgy feleségül venni valakit hacsak nem vagyok reménytelenül szerelmes belé....


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mit tehetnék ha irreális álmokat kergetek?

Nem lehetetlen dolgok, de az esély olyan minimálisan kicsi hogy az kimondhatatlan. Már egy jó ideje csinálom napi rendszerességgel, de csak most mint egy villámcsapás eszméltem rá. Éppen képzelegtem ilyen dolgokról, fel se merült bennem hogy erre szinte semmi esély nincs, és egyszer csak bummm... Tökre lehangolt a dolog. :(

4

Úgy érzem terhes vagyok, eddig minden jel arra utal, de orvoshoz nem merek elmenni, és még senkinek sem mondtam el, hogy milyen változásokon mentem keresztül az utóbbi hat hétben, nagyon sok mindenben változtam. Vajon terhes vagyok?

4

Hogyan ne legyek ismerkedéskor, haverkodáskor túl nyomulós?

Hogyan csináljam? Mert valószínűleg az vagyok túlságosan.

1

Szerintetek ebbe belelehet őrülni?

Ha valaki lottózik és kiderült, hogy nyert, de elhagyta a szelvényét amivel igazolni tudná..

3

Mitől érzem azt hogy én nem én vagyok?

Olyan mintha valaki más akarnék lenni, mintha valaki más akarna én lenni. Mintha lenne egy másik én aki vagyok de a mostani énem nem engedi előtörni. Amikor belenézek a tükörbe nem látom magam. Látom az arcot, hogy van ott valaki, de azt a valakit nem tudom magammal összekapcsolni. Valahogy nem tudom fel fogni hogy az én vagyok. Mert az én az valaki más. Miért van ez?! Mert szörnyű ez az érzés! Egyszerűen kínoz! Nem a nap minden percében de ha előjön mint most is akkor szinte elviselhetetlen! Szinte már fáj.

4

Hogyan lehet a nulláról újrakezdeni motiváció nélkül? Szerintem kiégtem nincs hobbim, nem fog meg a sport és nem szeretnék élni. Nincs bennem életerő.

Volt életem, volt munkám mindig volt barátom volt kocsim. A barátom elhagyott amikor elvesztettem közös babánkat 7 hetesen, a munkámat elvesztettem gazdasági válságra hivatkoztak, a kocsimba belement egy mentő feltolt a szallagkorlátra túléltem, de minek. Mindig talpra tudtam állni folyamatosan kerestem munkát dolgoztam max 1-3 hónapot tudtam ott tölteni mindenhol kirúgtak próbaidő alatt. Így telt el 29 év 2 használhatatlan diplomám van nem értek máshoz csak adminisztratív munkát tudnék végezni az angolt nem kellett használnom ezért totál elfelejtettem. Egyedül vagyok nincs munkám pénzem életkedvem lassan nincs mit enni. Mit csináljak kedves és csinos vagyok de nem akarok utcalány lenni. Mi a fenét kezdjek magammal nincs egy éves munkaviszonyom ami után segélyt kaphatnék már felkelni sincs kedvem. Nem érdekel semmi. Nincsenek barátaim sem már.

5

Tanult valaki gyorsolvasást? Érdemes belevágni? Nem a villámolvasásra gondolok)

1

Miért fázok ennyire minden reggel?

Nemértem más emberek hogy bírnak kikelni az ágybol rögtön és tenni a dolgukat. Én mikor felkelek és kikell mennem Wc-re libabőrösen vacogva teszem és rohanok is vissza az ágyba mert mintha -20 fok lenne az ágyon kívül. Sok gondom volt már ebből kifolyólag késés innen onnan sőt else megyek inkább itthonrol ébredés utántol 3 orával mert nembirok kikelni úgy szétfagyok. Inkáb nemis megyek sehova csak a jo meleg takaro alatt bujkálni. Valami praktika hogy ne fázzak?

5

Üres zselatin/ostyakapszulát hol lehet venni/rendelni? És mekkora a minimális darabszám, amennyit eladnak belőle?

0

Hogyan dolgozzam ezt fel? Amiben eddig hittem, felborult. Nem tudom elengedni az eddigi hitemet.

Mindig is tanulásmániás voltam, ehhez hozzájött az is, hogy nehezen tanulok. Nekem nincs olyan, hogy ebben jó vagyok, elég figyelnem órán, egyszer elolvasni és ötös. Amit szerettem, abból az ötösért, amit nem, abból a négyesért küzdöttem. Szóval egy sokat tanuló szürke egér voltam.
A munkára úgy tekintettem, mint egy hivatásra, amivel segítesz az embereken vagy egy problémán (és így áttételesen megintcsak az embereken). Sose értettem azt, aki szükséges rosszként tekint a munkára, ami csupán a pénzért van.
Sok dolog érdekelt. Úgy voltam vele, hogy egyszer majd valamelyikről tanulni szeretnék, és később dolgozni benne, egy csapat részeként hozzátenni valamihez. Egyszer majd valamelyik érdeklődésem nem hobbi marad, hanem a munkám.

Szóval a szokásos fiatalkori világmegváltó vágyak éltek bennem, de talán az erősebb kategóriából. Többek között azért, mert mindig küzdöttem, ezért is írtam le az első bekezdésben azt, amit...

Viszont dönteni sose tudtam. Így elég rossz szakra jöttem.
Alapvetően nem arról szól, amire gondoltam, így első évben ezért éltem át egy jó nagy csalódást. De már belenyugodtam, megbékéltem, sőt, kezd érdekelni.
Viszont teljesen piacképtelen, teljesen büfészak.

Más elvégezné ezt, minimális erőbefektetéssel, kettesekkel, elhelyezkedne bárhova, ahol nem nézik, milyen diploma és ennyi.
De én ezt nem tudom feldolgozni, nem tudom megemészteni, hogy ez vár rám... :'(

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!