Találatok a következő kifejezésre: Ha az végrendeletet hagy, (3 db)

Ha az elhunyt végrendeletet hagy, mindenáron azt kell figyelembe venni, vagy van eset, amikor überelheti azt valamilyen rokoni kapcsolat?

Legjobb válasz: Szerintem a végrendeletet veszik figyelembe, mert az nem überelhet semmilyen rokoni kapcsolatot sem. Meg lehet támadni különbözõ indokokkal (kényszerítették, hogy aláírja; valaki kicserélte stb stb). De amúgy az elhunyt végrendelete számít.

Szerintem a végrendeletet veszik figyelembe, mert az nem überelhet semmilyen rokoni kapcsolatot sem. Meg lehet támadni különbözõ indokokkal (kényszerítették, hogy aláírja; valaki kicserélte stb stb). De amúgy az elhunyt végrendelete számít.
De bizony ûbereli a végrendeletet bizonyos rokoni kapcsolat. Ez pedig a leszármazott, a szülõ és a házastárs. Pontosabban nem az öröklést befolyásolja, ugyanis õk köteles részre jogosultak lehetnek, ez pedig kötelmi igény, nem öröklés. Köteles rész A köteles rész nem öröklés, hanem a hagyatékkal szembeni kötelmi igény, melyet elsõsorban pénzben kell kiadni. A köteles rész sajátos öröklési jogi intézmény, a köteles rész iránti igényt az arra jogosultnak kell érvényesítenie, azaz követelési joga van a hagyatékkal szemben. Ebbõl következik, hogy a köteles részre jogosult akaratelhatározásától függ, hogy köteles részét érvényesíteni kívánja-e, vagy olyan mértékben tiszteletben tartja az örökhagyó végakaratát, hogy köteles részére nem tart igényt. Köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülõjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A köteles részre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetõleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, a köteles részre jogosultságot létrehozó kapcsolat az elsõ házasságkötés. * Köteles rész címén a leszármazót és a szülõt annak fele illeti, ami neki - a köteles rész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az õ köteles része a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat köteles részül törvényes örökrészének fele illeti meg. A házastársat haszonélvezet alakjában megilletõ köteles rész alapjául csak a hagyatékban meglevõ vagyontárgyak szolgálnak. A köteles rész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élõk között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. Nem tartozik a köteles rész alapjához: • az örökhagyó által a halálát megelõzõ tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke; • az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a köteles részre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelõzõen juttatott; • a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke; • a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke; • az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben. • Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját köteles részének alapjához hozzászámítani. • A köteles rész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a köteles rész alapjához hozzá kell számítani. Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult köteles részét nem sértheti. A köteles rész kielégítéséért elsõsorban a hagyatékban részesedõ személyek felelnek. A köteles résznek a hagyatékból ki nem elégíthetõ részéért az örökhagyó által a halálát megelõzõ tizenöt éven belül megadományozottak adományaik idõbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. A köteles részt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a köteles rész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a köteles résznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszûnése után lehet kiadni. Ha az örökhagyó a köteles részre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a köteles részen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a köteles részét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a köteles rész tekintetében is el nem fogadja. Csak apró betûsen súgom meg: Nem kell az örökhagyó hagyatékából a köteles részre jogosultakat kielégíteni, ha a hagyaték alapját képezõ vagyont valós tartalmú tartási szerzõdéssel juttatta harmadik személy részére az örökhagyó.
ha beleírja: házastársam/élettársam a vagyonomból nem részesülhet, akkor NBEM RÉSZESÜLHET!! és arra száll a vagyon, akire hagyta. vagy csináljon többet, kis eltéréssel, és mondjuk a harmadik legyen a jó, és akkor nem szólhatnak abba sem bele, hogy kényszerítették, mert majdnem mindegyik megegyezik.
Az ügyvéd fogja a közjegyzõhöz eljuttatni a végrendelet.
A kérdező hozzászólása: Igen, erre én is gondoltam, de ez meg van határozva, hogy hány napon belül kell megtennie?Hálisten nem voltam még ilyen helyen, nem akarok hülyeségeket kérdezni.
A hagyatéki tárgyalás nem megy egyik napról a másikra.Nekünk például 7 hónappal késõbb volt a hagyatéki tárgyalás, mert Az ügyvéd kivárta a 30 napot, majd kiderült, hogy az elhunyt tartozott pár szervezetnek(Otp, villanyszámla, lakbér stb)A közjegyzõ elõször ezeket a szervezeteket kereste meg, hogy igényt tartanak-e a pénzükre..Amennyiben igényt tartanak a tartozás kiegyenlítéséhez a közjegyzõ rögzíti , és ekkor jön a hagyatéki tárgyalás ahol az örökös már a kész tényeket tudják meg..Szóval nem kell aggódni az ügyvéd a határidõig biztos elküldi a végrendeletet mert addig a közjegyzõ sem tud hagyatéki tárgyalást kitûzni..

Ha én olyan végrendeletet írok hogymindent a magyar államra hagyok közjegyzõ elött azt megtamadhatjak e a rokonok ha leszarmazo nincs? Csak testver, szülõ és oldalagi rokonok. Jo okom van rá!

Legjobb válasz: Bocs, hogy közbeszólok, de nem az volt a kérdés, hogy jó ötlet-e az államra hagyni, vagy hogy van-e megfelelõ oka a kérdezõnek, hanem az, hogy megtámadható-e az így megírt végrendelet? Megtámadható, mint ahogy a Kúria ítéletén kívül minden megtámadható. Az más kérdés, hogy érdemes-e? Ha a végrendelet hiteles, vagyis törvény elõtt elfogadott, akkor a rokonok csak az úgynevezett köteles részt kapják meg, a hagyaték többi részét az állam kapja. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6telesr%C3%A9sz A köteles részbõl is kizárni valakit csak jogilag elfogadható kitagadásal lehet, amihez néhány feltételnek teljesülnie kell. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kitagad%C3%A1s

Kötelesrészre nem minden örökös jogosult, csak leszármazó, szül vagy házastárs. Tehát ha a halálod idõpontjában a szüleid már nem élnek, a többi örökösnek nem jár kötelesrész, így a vagyonodat teljes egészében arra hagyod, akire szeretnéd, legyen az állam, szomszéd vagy alapítvány. Kicsit off, de hallottam már ilyet, a hétvégi telkünk melletti telek tulajdonosa titokban az állandó lakhelye szerinti szomszédjára hagyta a telkét, volt nagy meglepetés szerintem, mikor meghalt az öreg. :)
Bocs, hogy közbeszólok, de nem az volt a kérdés, hogy jó ötlet-e az államra hagyni, vagy hogy van-e megfelelõ oka a kérdezõnek, hanem az, hogy megtámadható-e az így megírt végrendelet? Megtámadható, mint ahogy a Kúria ítéletén kívül minden megtámadható. Az más kérdés, hogy érdemes-e? Ha a végrendelet hiteles, vagyis törvény elõtt elfogadott, akkor a rokonok csak az úgynevezett köteles részt kapják meg, a hagyaték többi részét az állam kapja. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6telesr%C3%A9sz A köteles részbõl is kizárni valakit csak jogilag elfogadható kitagadásal lehet, amihez néhány feltételnek teljesülnie kell. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kitagad%C3%A1s
Én is inkább hagynám a kedvenc szomszédomra a vagyonomat, mint az államra, az a helyzet. A politikai nézetekbe most inkább nem mennék bele, hiszen nem ez volt a kérdés. A lényeg, hogy inkább írasd egy alapítványra az örökséget szerintem, életedben pedig élj úgy, hogy segítesz és támogatsz olyan embereket, vagy szervezeteket, akiket valamiért nagyra tartasz, így túlzottan sok pénzed nem is marad, amit az államra kellene bíznod.
Nincs rá indok hogy a vagyonodat ne rászorulókra, beteg gyerekekre hagyd, hanem aktatologatók hadára, akik egy új sportautóra hajtanak. A fele egyébként a rokonoknak fog menni mindenképp. Szóval mielõtt kifingasz, költsd el, hamár nem akarsz a rászorulókon segíteni.
Az elõttem szólóval egyetértek.
Mit támogat az állam, mikor beteg gyerekeknek is állandóan koldulni kell, hol gyógyításra hol drága mûszerre?Lukas 10fl-ért nem hagynék az államra.Inkább nézz körül a környezetedbe kik azok akiken segítenél, ha már jótékonykodni akarsz.
"Mit támogat az állam, mikor beteg gyerekeknek is állandóan koldulni kell, hol gyógyításra hol drága mûszerre?" Az, hogy a havi adód 1%-áról az állam lemond, hogy támogathass vele egy intézményt, arról hallottál már? Az állami támogatás (normatíva), ami közcélú alapítványok esetében sok millió Ft és ez csak úgy jár az intézményeknek, arról hallottál már?
Pont, hogy az állam támogatja a beteg gyerekek gyógyítását, és inkább a pénzsóvár rokonok azok, akik sportkocsit vennének, úgyhogy nagy szamárság az elsõ hozzászóló sértegetése. Mindezek mellett igaza van, ami jár az örökösödnek, arról nem mondhatsz le. Helyette tényleg az a legokosabb, ha elköltöd, akár magadra, akár átutalod a vagyonod jó részét már most egy olyan intézménynek, akit hasznosnak ítélsz (Vakok országos intézete, rák ellenes alapítvány, egyház, stb..). Életedben azt csinálsz a pénzeddel, amit csak szeretnél.
az adósságokat hagyhatod az államra :D
Köteles rész csak leszármazónak jár, oldalági örökösnek nem, házastársnak is csak az özvegyi haszonélvezeti jog, még nem örököl tulajdonjogot a házastárs, csak majd az új ptk szerint, ami nem hatályos még. A közjegyzõ által közokiratba foglalt végrendeletet is meg lehet támadni, csak felesleges, mert ez a legerõsebb bizonyító erõvel rendelkezõ irat. Én inkább hagynám a legjobb barátomra, mint a magyar államra, de ez már egyéni döntés.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!