Találatok a következő kifejezésre: Ha az végrendeletet (11 db)

Ha az elhunyt végrendeletet hagy, mindenáron azt kell figyelembe venni, vagy van eset, amikor überelheti azt valamilyen rokoni kapcsolat?

Legjobb válasz: Szerintem a végrendeletet veszik figyelembe, mert az nem überelhet semmilyen rokoni kapcsolatot sem. Meg lehet támadni különbözõ indokokkal (kényszerítették, hogy aláírja; valaki kicserélte stb stb). De amúgy az elhunyt végrendelete számít.

Szerintem a végrendeletet veszik figyelembe, mert az nem überelhet semmilyen rokoni kapcsolatot sem. Meg lehet támadni különbözõ indokokkal (kényszerítették, hogy aláírja; valaki kicserélte stb stb). De amúgy az elhunyt végrendelete számít.
De bizony ûbereli a végrendeletet bizonyos rokoni kapcsolat. Ez pedig a leszármazott, a szülõ és a házastárs. Pontosabban nem az öröklést befolyásolja, ugyanis õk köteles részre jogosultak lehetnek, ez pedig kötelmi igény, nem öröklés. Köteles rész A köteles rész nem öröklés, hanem a hagyatékkal szembeni kötelmi igény, melyet elsõsorban pénzben kell kiadni. A köteles rész sajátos öröklési jogi intézmény, a köteles rész iránti igényt az arra jogosultnak kell érvényesítenie, azaz követelési joga van a hagyatékkal szemben. Ebbõl következik, hogy a köteles részre jogosult akaratelhatározásától függ, hogy köteles részét érvényesíteni kívánja-e, vagy olyan mértékben tiszteletben tartja az örökhagyó végakaratát, hogy köteles részére nem tart igényt. Köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülõjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A köteles részre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetõleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, a köteles részre jogosultságot létrehozó kapcsolat az elsõ házasságkötés. * Köteles rész címén a leszármazót és a szülõt annak fele illeti, ami neki - a köteles rész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az õ köteles része a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat köteles részül törvényes örökrészének fele illeti meg. A házastársat haszonélvezet alakjában megilletõ köteles rész alapjául csak a hagyatékban meglevõ vagyontárgyak szolgálnak. A köteles rész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élõk között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. Nem tartozik a köteles rész alapjához: • az örökhagyó által a halálát megelõzõ tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke; • az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a köteles részre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelõzõen juttatott; • a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke; • a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke; • az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben. • Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját köteles részének alapjához hozzászámítani. • A köteles rész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a köteles rész alapjához hozzá kell számítani. Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult köteles részét nem sértheti. A köteles rész kielégítéséért elsõsorban a hagyatékban részesedõ személyek felelnek. A köteles résznek a hagyatékból ki nem elégíthetõ részéért az örökhagyó által a halálát megelõzõ tizenöt éven belül megadományozottak adományaik idõbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. A köteles részt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a köteles rész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a köteles résznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszûnése után lehet kiadni. Ha az örökhagyó a köteles részre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a köteles részen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a köteles részét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a köteles rész tekintetében is el nem fogadja. Csak apró betûsen súgom meg: Nem kell az örökhagyó hagyatékából a köteles részre jogosultakat kielégíteni, ha a hagyaték alapját képezõ vagyont valós tartalmú tartási szerzõdéssel juttatta harmadik személy részére az örökhagyó.
ha beleírja: házastársam/élettársam a vagyonomból nem részesülhet, akkor NBEM RÉSZESÜLHET!! és arra száll a vagyon, akire hagyta. vagy csináljon többet, kis eltéréssel, és mondjuk a harmadik legyen a jó, és akkor nem szólhatnak abba sem bele, hogy kényszerítették, mert majdnem mindegyik megegyezik.

Ha meghatalmazott valaki egy számlán kell az örökösöknek adni belőle ha a végrendeletben nincs ez bele írva?

Azt mondták a bankban, hogy elvileg nem jár hisz azért kérte meg az illet?t és ezért nem rakta a végrendeletbe sem bele, hogy ne az övék legyen. De ha megtámadják, hogy az Õket illeti mint törvényes örökös?

Legjobb válasz: Ha meghatalmazott vagy, akkor az a tulajdonos halálával megszûnik. Amíg él a tulajdonos, addig (a meghatalmazás erejéig) rendelkezhetsz a bankszámla fölött. Amikor meghal a tulajdonos, ez a jogod megszûnik, a továbbiakban a bankszámlán lévõ egyetlen forintról sem rendelkezhetsz. Ha haláleseti kedvezményezett vagy, akkor ez alapján nem rendelkezhetsz a bankszámla fölött a tulajdonos életében, de halálakor a bankszámlán lévõ összeg nem kerül hagyatéki eljárás alá, hanem a te tulajdonod lesz. A kettõ nagyon nem ugyanaz és ezt a banki alkalmazottnak is tudnia kellene (más kérdés, hogy sokuk nincs tisztában vele; ezt saját tapasztalatból mondom)

Ha meghatalmazott vagy, akkor az a tulajdonos halálával megszûnik. Amíg él a tulajdonos, addig (a meghatalmazás erejéig) rendelkezhetsz a bankszámla fölött. Amikor meghal a tulajdonos, ez a jogod megszûnik, a továbbiakban a bankszámlán lévõ egyetlen forintról sem rendelkezhetsz. Ha haláleseti kedvezményezett vagy, akkor ez alapján nem rendelkezhetsz a bankszámla fölött a tulajdonos életében, de halálakor a bankszámlán lévõ összeg nem kerül hagyatéki eljárás alá, hanem a te tulajdonod lesz. A kettõ nagyon nem ugyanaz és ezt a banki alkalmazottnak is tudnia kellene (más kérdés, hogy sokuk nincs tisztában vele; ezt saját tapasztalatból mondom)
"halál eseti meghatalmazás" - ennek a kifejezésednek jogilag semmi értelme.
A kérdező hozzászólása: Van végrendelet de abban nem intézkedik a bankban levõ pénzrõl.A törvényes örökösei(testvérek) arra vagyok kíváncsi elperelhetik-e a banki pénzt abban az esetben ha van halál eseti meghatalmazás is.Elvileg mivel nincs a papírban benne így nincs gondolom jogosultságuk megörökölni.
A kérdező hozzászólása: Van meghatalmazottsága is az illetõnek meg halál eseti mind kettõt megcsinálták.
Eleve az sem tiszta, hogy végrendelet, vagy törvényes öröklés, mert a kettõ nem ugyanaz, de ezeket a fogalmakat is kevered...
Van egy másik kérdésed, ott is leírtam már, hogy nem mindegy, hogy MEGHATALMAZOTT vagy KEDVEZMÉNYEZETT. Mivel mindig mást mondasz, így lehetetlen segíteni, fordulj egy ügyvédhez, õ majd meg tudja nézni, hogy mi a helyzet. Te nem értesz hozzá, és nem magyarázod el érthetõen.
A kérdező hozzászólása: Igen?Ezt nem is tudtam.
Utolsó vagyok. Azért is gondolom, hogy így van, mert sokan az örökösödési adót is így kerülik meg!!!
Ha felveszed a pénzt, utólag már senki nem kérheti számon rajtad. Ha nem lennél haláleseti kedvezményezett, abban az esetben - bár ez nem tisztességes dolog -, nyilván Te elõbb értesülsz a halálesetrõl, mint a bank, simán van idõd felvenni a pénzt, mielõtt zárolják. Ha viszont haláleseti kedvezményezett is vagy a számlán, az olyan, mintha rád hagyta volna.
A kérdező hozzászólása: Van meghatalmazási meg halál eseti kedvezményezettség is.
A kérdező hozzászólása: Akkor halál eseti kedvezeményzett vagy nem tudom mi a nevel.

Mit tennétek, ha szülőd végrendeletében az élettársa haszonélvezete mellett, minden ingóság is az övé? Õ erre várva a rég elhunyt másik szülőd, nagyszülőd MINDEN személyes tárgyára ráteszi a kezét tolvajnak kürtölve ki téged?

Mindig is vállaltam volna őt gondozni, mert 81 éves! Soha nem vettem el tőle, csak adtam rengeteg mindennel támogattam őket. A szülőm emlékét pedig egyáltalán nem ápolja. Kihasználta jóhiszeműségét, nagyothallását,a háta mögött mocskosságokat sugdosott róla felénk.

Legjobb válasz: Megtámadnám, köteles rész jár neked, ha csak nem tartod tiszteletben a szülõd akaratát.

Megtámadnám, köteles rész jár neked, ha csak nem tartod tiszteletben a szülõd akaratát.
Egyrészt törvény szerint az élettárs haszonélvezetet nem örökölhet, az csak a házastársat vagy bejegyzett élettársat 8azonos nemû pároknál) illeti meg. A végrendeletben meg, vagy akkor haszonélvezetet kaphat vagy tulajdonjogot, annak nincs értelme, hogy mindkettõt, nyilván ilyenkor marad a tulajdonjog ami erõsebb. Viszont a törvényes örököst megilleti a köteles rész, úgyhogy én nem hagynám annyiban a végrendeletet hanem jelezném, hogy igényeim vannak az engem megilletõ részre. (ez ebben az esetben annak a fele, amit egyébként örökölne)
tisztázzuk, te ki vagy? élettárs? ki halt meg? ki tenné rá a kezét? a mostoha anyád/apád? 1 megnézném, mi van a közjegyzõi végzésben 2 felvilágosítanám, ha nem neki ítélték 3 ha nem tágít, letörném a kezét de könnyen lehet, hogy te vagy tévedésben
A kérdező hozzászólása: Köszönöm válaszaitokat! Mostanra tisztult le a helyzet. Tanulságképpen: azzal a tudattal felerõsödve, hogy amit édesanyámtól örököltem 15 éve és édesapám használta haláláig, az nem tartozik a apám hagyatékához, tehát nem veheti el az életben maradt élettársa. A hagyatéki tárgyaláson írásban listát nyújtottam be, apám személyes, emléktárgyainak igényével is. Csak az ott lakáshoz szükséges eszközök, bútorok maradtak, egy ügyvéd jelenlétében megkaptam mindent, amit szerettem volna! A lakást pedig jogomban áll keményen ellenõrizni (rezsicsekkek, lakás állapota), mert a törvényes tulajdonos lettem. Minden befizetni valót átirattattam a nevére. Biztosítást azért kötök a lakásra, mert biztos, ami biztos:o) A tudtom nélkül ki nem adhatja albérletbe.Tanuljatok belõle és köszönöm a segítségeteket!


Ha valakit végrendeletben kitagadnak, akkor az adósságokat sem örökli?

Legjobb válasz: Nem örökli senki az adósságot, mert nem köteles elfogadni. Esetleg elviszik azt amit lehet és abból rendezik. De adósságöröklés nincs

Nem örökli senki az adósságot, mert nem köteles elfogadni. Esetleg elviszik azt amit lehet és abból rendezik. De adósságöröklés nincs
Nem, ezt nem lehet örökölni, sokan azt hiszik lehet, de ilyen nincs, az örökös miért felelne az elhunyt bármely tettéért? Nem terhelhetõ ilyennel.
A kitagadás kiesési ok. Akit kitagadtak, az semmilyen módon nem örököl, kivéve, ha az örökhagyó késõbb megbocsátja a kitagadás okául szolgáló viselkedést. egy jogász
Ha valakit a végrendeletben kitagadnak, akkor (hacsak meg nem támadja) SEMMIT nem örököl. Sem értéket, sem adósságot. De ki az a bolond, aki megtámadna egy végrendeletet azért, hogy adósságot örökölhessen?
Adósságot az örökség erejéig(mértékéig) lehet örökölni. Akit kizártak az örökségbõl, az miért örökölne csak tartozást?
Szerintem azt örökli
Nem tudom, de elég nagy kib*aszás ha igen. Szomszédunk ki akarja zárni a gyerekeit az örökségbõl, akik az elsõ házasságából születtek.
A kérdező hozzászólása: sajnos ebben az esetben csak adósság van, hitelek tömkelege!csak az adósságot örökölnénk!
Te támadod meg a végrendeletet, így neked kell állnod a bírósági költségeket. Ha elveszted a pert akkor a teljes költség téged terhel.
Ezt az osztrák ügyvédedtõl lenne célszerû megkérdezni. Gondolom ott lesz a per...

Ha valakit az apja kitagad az örökségből és ezt beleírja a végrendeletébe, akor jár valami örökég köteles rész címén?

Legjobb válasz: Akkor nem jár semmi, se örökség, se köteles rész. Kitagadni azonban csak a törvényben meghatározott ok(ok) miatt lehet, amelyet a végrendeletben meg kell jelölni.

Akkor nem jár semmi, se örökség, se köteles rész. Kitagadni azonban csak a törvényben meghatározott ok(ok) miatt lehet, amelyet a végrendeletben meg kell jelölni.
Ha apádnak te vagy az egyetlen egyenes ági leszármazottja, halála után tiéd lesz ami az övé volt. ha van több tesó akkor, azt hiszem ha külön rendelkezett is, akkor nem kapsz semmit.

Ha én olyan végrendeletet írok hogymindent a magyar államra hagyok közjegyzõ elött azt megtamadhatjak e a rokonok ha leszarmazo nincs? Csak testver, szülõ és oldalagi rokonok. Jo okom van rá!

Legjobb válasz: Bocs, hogy közbeszólok, de nem az volt a kérdés, hogy jó ötlet-e az államra hagyni, vagy hogy van-e megfelelõ oka a kérdezõnek, hanem az, hogy megtámadható-e az így megírt végrendelet? Megtámadható, mint ahogy a Kúria ítéletén kívül minden megtámadható. Az más kérdés, hogy érdemes-e? Ha a végrendelet hiteles, vagyis törvény elõtt elfogadott, akkor a rokonok csak az úgynevezett köteles részt kapják meg, a hagyaték többi részét az állam kapja. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6telesr%C3%A9sz A köteles részbõl is kizárni valakit csak jogilag elfogadható kitagadásal lehet, amihez néhány feltételnek teljesülnie kell. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kitagad%C3%A1s

Kötelesrészre nem minden örökös jogosult, csak leszármazó, szül vagy házastárs. Tehát ha a halálod idõpontjában a szüleid már nem élnek, a többi örökösnek nem jár kötelesrész, így a vagyonodat teljes egészében arra hagyod, akire szeretnéd, legyen az állam, szomszéd vagy alapítvány. Kicsit off, de hallottam már ilyet, a hétvégi telkünk melletti telek tulajdonosa titokban az állandó lakhelye szerinti szomszédjára hagyta a telkét, volt nagy meglepetés szerintem, mikor meghalt az öreg. :)
Bocs, hogy közbeszólok, de nem az volt a kérdés, hogy jó ötlet-e az államra hagyni, vagy hogy van-e megfelelõ oka a kérdezõnek, hanem az, hogy megtámadható-e az így megírt végrendelet? Megtámadható, mint ahogy a Kúria ítéletén kívül minden megtámadható. Az más kérdés, hogy érdemes-e? Ha a végrendelet hiteles, vagyis törvény elõtt elfogadott, akkor a rokonok csak az úgynevezett köteles részt kapják meg, a hagyaték többi részét az állam kapja. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6telesr%C3%A9sz A köteles részbõl is kizárni valakit csak jogilag elfogadható kitagadásal lehet, amihez néhány feltételnek teljesülnie kell. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kitagad%C3%A1s
Én is inkább hagynám a kedvenc szomszédomra a vagyonomat, mint az államra, az a helyzet. A politikai nézetekbe most inkább nem mennék bele, hiszen nem ez volt a kérdés. A lényeg, hogy inkább írasd egy alapítványra az örökséget szerintem, életedben pedig élj úgy, hogy segítesz és támogatsz olyan embereket, vagy szervezeteket, akiket valamiért nagyra tartasz, így túlzottan sok pénzed nem is marad, amit az államra kellene bíznod.
Nincs rá indok hogy a vagyonodat ne rászorulókra, beteg gyerekekre hagyd, hanem aktatologatók hadára, akik egy új sportautóra hajtanak. A fele egyébként a rokonoknak fog menni mindenképp. Szóval mielõtt kifingasz, költsd el, hamár nem akarsz a rászorulókon segíteni.
Az elõttem szólóval egyetértek.
Mit támogat az állam, mikor beteg gyerekeknek is állandóan koldulni kell, hol gyógyításra hol drága mûszerre?Lukas 10fl-ért nem hagynék az államra.Inkább nézz körül a környezetedbe kik azok akiken segítenél, ha már jótékonykodni akarsz.
"Mit támogat az állam, mikor beteg gyerekeknek is állandóan koldulni kell, hol gyógyításra hol drága mûszerre?" Az, hogy a havi adód 1%-áról az állam lemond, hogy támogathass vele egy intézményt, arról hallottál már? Az állami támogatás (normatíva), ami közcélú alapítványok esetében sok millió Ft és ez csak úgy jár az intézményeknek, arról hallottál már?
Pont, hogy az állam támogatja a beteg gyerekek gyógyítását, és inkább a pénzsóvár rokonok azok, akik sportkocsit vennének, úgyhogy nagy szamárság az elsõ hozzászóló sértegetése. Mindezek mellett igaza van, ami jár az örökösödnek, arról nem mondhatsz le. Helyette tényleg az a legokosabb, ha elköltöd, akár magadra, akár átutalod a vagyonod jó részét már most egy olyan intézménynek, akit hasznosnak ítélsz (Vakok országos intézete, rák ellenes alapítvány, egyház, stb..). Életedben azt csinálsz a pénzeddel, amit csak szeretnél.
az adósságokat hagyhatod az államra :D
Köteles rész csak leszármazónak jár, oldalági örökösnek nem, házastársnak is csak az özvegyi haszonélvezeti jog, még nem örököl tulajdonjogot a házastárs, csak majd az új ptk szerint, ami nem hatályos még. A közjegyzõ által közokiratba foglalt végrendeletet is meg lehet támadni, csak felesleges, mert ez a legerõsebb bizonyító erõvel rendelkezõ irat. Én inkább hagynám a legjobb barátomra, mint a magyar államra, de ez már egyéni döntés.

Ha végrendeletben engem jelölnek meg mint kedvezményezett közjegyzõnél, de nem vagyok vér szerinti leszármazottja a örökhagyónak, megtámadható-e ez az irat, és jár-e vér szerinti hozzátartozónak köteles rész?

Legjobb válasz: Igen, megtámadható, amennyiben a törvényes örökösöket nem tagadta ki az örökhaygó hivatalos formában, de ennek komoly feltételei vannak, pl az örökös az örökhagyó életére tört, köztörvényes bünözö, stb. Amennyiben nincs jogilag is kitagadva, akkor jár neki a köteles rész, az a végrendelet nélküli örökség fele értéke. Ha az örökhagyó, azt akarja, hogy a vagyona a tied legyen, akkor vagy eltartási szerzödést kell kötnie veled, vagy eladnia neked a vagyontárgyakat. Minden más megoldás (ajándékozás, végrendelet) megtámadható illetve érvényteleníthetö.

Igen, megtámadható, amennyiben a törvényes örökösöket nem tagadta ki az örökhaygó hivatalos formában, de ennek komoly feltételei vannak, pl az örökös az örökhagyó életére tört, köztörvényes bünözö, stb. Amennyiben nincs jogilag is kitagadva, akkor jár neki a köteles rész, az a végrendelet nélküli örökség fele értéke. Ha az örökhagyó, azt akarja, hogy a vagyona a tied legyen, akkor vagy eltartási szerzödést kell kötnie veled, vagy eladnia neked a vagyontárgyakat. Minden más megoldás (ajándékozás, végrendelet) megtámadható illetve érvényteleníthetö.
A kérdező hozzászólása: Azt írod, a végrendelet nélküli vagyon fele. Tehát a végrendeletben foglaltak nem? Itt konkrétan egy lakásról van szó.Köszi a választ!
Nem jól érted. Ha egy lakása van az örökhagyónak, akkor szabályos öröklés esetén azt a gyerekei öröklik. Amennyiben végrendeletben rád hagyja, akkor a gyerekeknek csak afele lakás (ára) jár nekik köteles részként, azaz annak a fele, amit végrendelet nélkül kaptak volna. Ugyanez érvényes minden vagyontárgyra illetve készpénzre is.
Az ügyvéd fogja a közjegyzõhöz eljuttatni a végrendelet.
A kérdező hozzászólása: Igen, erre én is gondoltam, de ez meg van határozva, hogy hány napon belül kell megtennie?Hálisten nem voltam még ilyen helyen, nem akarok hülyeségeket kérdezni.
A hagyatéki tárgyalás nem megy egyik napról a másikra.Nekünk például 7 hónappal késõbb volt a hagyatéki tárgyalás, mert Az ügyvéd kivárta a 30 napot, majd kiderült, hogy az elhunyt tartozott pár szervezetnek(Otp, villanyszámla, lakbér stb)A közjegyzõ elõször ezeket a szervezeteket kereste meg, hogy igényt tartanak-e a pénzükre..Amennyiben igényt tartanak a tartozás kiegyenlítéséhez a közjegyzõ rögzíti , és ekkor jön a hagyatéki tárgyalás ahol az örökös már a kész tényeket tudják meg..Szóval nem kell aggódni az ügyvéd a határidõig biztos elküldi a végrendeletet mert addig a közjegyzõ sem tud hagyatéki tárgyalást kitûzni..

Ha a családban meghal a nagymama, és a hivatalos végrendeletben az elsőszülött unokájára hagyta a lakását? (bőv. Info lent)

A nagymamának egy lánya van, és annak még öt gyermeke, a végrendeletben pedig a legid?sebbre hagyta a saját lakását, ill. egy másik ingatlant, ami a tulajdonában volt. A családban a nagyszül?k és szül?k birtokában összesen öt ingatlan van, amit el lehetne osztani az öt gyermek közt. De ebb?l 2 már ugye a legnagyobb unokára szállt, de nem rendelkezésileg, hanem használatilag, mind a kett?. Hogy lehetne rendezni ezt az ügyet úgy, hogy a testvérek között ne legyen viszály? Hiszen az ingatlanok értéke nem egyezik, van, ami alig hozna valamit, de van, amelynek nagyobb. Mégis hogy lehetne ezt megoldani? Muszáj sérülnie a végrendeletnek, vagy tiszteletben kell tartani? Ráadásul, a lányára a nagymama nem hagyott semmit. Minden, ami volt, az unokára szállt. Mi a teend?, hogy elkerüljük a viszályokat és anyagilag is megoldódjon a helyzet?

Legjobb válasz: *mindent *anyán Elnézést a hibákért, ha még van.:)

*mindent *anyán Elnézést a hibákért, ha még van.:)
Mit takar a nem "rendelkézésilag, hanem használatilag" kifejezés?
A kérdező hozzászólása: Azt, hogy nem úgy hagyta rá, hogy rendelkezzen vele, hanem hogy benne lakjon.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!